Népújság, 1966. március (17. évfolyam, 50-76. szám)
1966-03-04 / 53. szám
H népi ellenőrök megvizsgálták Mi a helyzet a földek használata, nyilvántartása és rendezése körül ? Nyolc kemény esztendő... Kikeltek az aranymagvak A termelőszövetkezetek területeinek, az egyéni földterületek rendezésének, az állami tartalékterületek hasznosításának helyzetéről tárgyalt a minap a Heves megyei Népi Ellenőrzési Bizottság. A lefolytatott vizsgálat alapján kimutatták, hogy a rendelkezések be nem tartásából, a hatáskör nélküli intézkedések, jogtalan birtokbavételek és a nyilvántartások hiánya miatt tarthatatlan helyzet uralkodik ezen a területen. A vizsgálat az 1963—65-ös évekre, 22 termelőszövetkezetre, 11 községi tanácsra, 3 járási tanácsra és a megyei tanács mezőgazdasági osztályára terjedt ki. Általános érvényű az a megállapítás: a termelőszövetkezetek nem törődnek a földterületek tulajdonjogi és földnyilvántartási rendezésével, sok esetben előfordult jogellenes eljárás, nincsenek kialakítva az üzemi földnyilvántartási rendszereit. így fordulhatott elő, hogy a termelőszövetkezetek használnak olyan földterületeket is, amelyek egyéniek telekkönyvi tulajdonát képezték és nem gondoskodtak a tulajdonjog és földnyilvántartás rendezéséről. Ez fordított helyzetben is gyakori. A termelőszövetkezetek részére kialakított táblákban egyéniek is és más szocialista szektorhoz tartozó gazdaságok is használnak területet. Az ilyen bérlők használati jogukat nem tudják igazolni. Példa erre E. Jánosné egri lakos helyzete, aki majdnem négy hold földet használ az egri Petőfi Termelőszövetkezet 0926. számú táblájában. Ugyancsak itt, a szövetkezet más területeit, részben ismert, részben pedig ismeretlen személyek használják. A vizsgált szövetkezetek nagyobb részében kifogásolható a háztáji területek kialakítása. Sok az olyan gazdaság, ahol az alapszabályt figyelmen kívül hagyják és az arra illetékteleneknek is adnak háztájit. A gyöngyöshalászi Győzelem Tsz például jogszabályellenesen a gépjavító állomás dolgozóinak, az állatorvosnak, a körzeti orvosnak és a községi tanács elnökének is mért ki háztájit. A hevesi Rákóczi Tsz- ben S. Benedek tsz-tagnak 844 négyszögöl szántó és 600 négyszögöl szőlő területet adtak háztájiként, úgy, hogy meghagyták a tulajdonában és használatában levő másfél holdas belterületet is. Mindez nem maradhat következmények nélkül, mert az egyes termelőszövetkezeti tagok részére kimért nagyobb háztáji jogszabály- ellenes, törvénysértő, a tagok között ellentéteket szít, a vezetőséggel szemben pedig bizalmatlanságot kelt. A különben is nagy vitákkal járó háztáji kijelölést még a kimutatások helytelen vezetése is nehezíti, sőt, a valóságos adatoktól eltérő vezetése visszaélésekre is lehetőséget ad. Másik és ugyancsak jelentős területe volt a vizsgálatnak az egyéni gazdálkodók földhasználatának helyzete. Egy mondatot idézünk a jelentésből: „.. .az egyénileg gazdálkodók tulajdonát képező földterületek földnyilvántartást, telekkönyvi és használati viszonyaiban általában áttekinthetetlen állapotok vannak.’’ Tömören ez a jellemző erre, sőt, a nem megfelelő eljárások miatt sokszor paradox helyzetek is előadódnak, így Á. László egri lakost többszörösen is kártalanították, vagy V. Miklós és felesége tulajdonát képező földet minden jogcím nélkül N. Lászlóné és Sz. Dánielné használják Egerben. Tapasztalható volt az is, hogy hatáskör nélkül adtak ki csereterületeket, jogosultság megállapítása és nyilvántartás nélkül, de még csak feljegyzés sem készült arról: ki, hol és milyen nagyságú földterületet kapott. Tarnamérán egyetlen egyéni gazdálkodó sem ott használja a földet, ahol az tulajdonként nyilván van tartva. Azt sem lehet megállapítani, hogy hol és mennyit használnak helyette. Ez lehetővé teszi azt is, hogy mind a termelőszövetkezetek, mind az egyéni gazdálkodók nagyobb területet használjanak, mint amennyi az övék, és így a tervezés és az adózás alól is mentesülnek. A megfelelő nyilvántartás hiánya jellemző az állami, a tartalék- és a kényszerhasznosított területeknél is. A kényszerhasznosításban a határozatok és a kötelező nyilvántartás hiánya miatt olyan helyzet is adódhat, hogy önkényesen birtokba vesznek területeket, megakadályozhatnak jogos tulajdonosokat a használatban és a birtoklásban. A jelenlegi nyilvántartásokból az sem lehet megállapítani, hogy a haszonbérlők eleget tesznek-e a fizetési kötelezettségüknek, vagy sem? Végül és a teljesség igénye nélkül meg kell jegyezni azt is, hogy a földrendezési ügyekben hozott határozatok hiányosok, egyáltalán nem, vagy ha igen, helytelen adatokat tartalmaznak, a bejelentett panaszokat késedelmesen és hiányosan intézik el. P. E. Majdnem 3 millió virágra liidugta fejét a% árvácska Az idén hamarabb lesz virágos Eger, mint tavaly — hallottuk a Városgondozási Vállalatnál. Az ok nem a szokatlan korai tavasz, hanem a nagyobb pénzösszeg, amit a városi tanács bocsátott a vállalat rendelkezésére. 2 millió 900 ezer forintot költhet az idén a Városgondozási Vállalat Eger parkosítására és az utcák tisztántartására. Az elmúlt évben csupán ennek az összegnek a fele állt rendelkezésre. Már a padokat állítják a parkokban, a virágágyakat takaró lombozatot távolítják el, és megkezdték a parkásást is a vállalat dolgozói. A télen megkezdett fagallyazó.st folytatják és fűmagot ültetnek. Ősszel 30 ezer tulipánt és 10 ezer árvácskát vetettek él. Néhol már az árvácskák is kidugták a fejüket és a tulipáncsirákat is látni lehet — mindez a korai meleg hatása. A Városgondozási Vállalat kertészetében készenlétben áll 600 láda agerátum, begónia, verbéna, szalvia és tízezer darab muskátli. A legszebb park az idén is a Szabadság, a Dobó és az Ady téren lesz. Ezek hagyományos formában készülnek, hiszen a környező barokk évületek ezt kívánják meg. De terveznek modern parkot is ott. ahol a környezet lehetővé teszi: a Gólya utcai lakótelepen. (b) ♦ Lerakták a szocialista brigádverseny alapjait“ ♦ Kommunista brigádok, kommunista brigádverseny? Az Egri Finomszerelvény- gyár 26-os üzemének gépjavító brigádja nyolcadszor nyerte el a szocialista brigád címet. Nyolc szocialista brigád cím. ötszázezer forintot érő újítások. Háromszázötvenezer forint anyagmegtakarítás. Négy- százezer óra társadalmi munkában. Két kormánykitüntetés. Hat kiváló dolgozó jelvén v. egv inarág-igazgatói, tizenkét kiváló dolgozó oklevél. Átformált emberek, hír, rang. Tizenkilenc ember családi közössége ... Ez a brigád. Nyolc év közös munkájának jelentősebb állomásai. Nincs benne mindegyik, válogattunk belőle. Nehéz volt a válogatás, még Szarvas József brigádvezetőnek, Molnár László és Kun István brigádtagoknak is, pedig első perctől hozzátartoznak ehhez a közösséghez. Talán éppen ezért hiszen nyolc év alatt ez a brigád annyit tett, dolgozott, próbálkozott, hogy szinte lehetetlen lenne most felsorolni munkájukat. Az viszont biztos, hogy nyolcszoros szocialista brigád még fehér hollónak számít az országunkban folyó szocialista munkaversenyben. Megérdemlik tehát a visszapillantást a hogyant, elvégre ők csinálták és a jó munka után kijár az elismerés is. — Nyolc kemény esztendőt hagytunk magunk mögött — pergeti vissza az eseményeket Szarvas József brigádvezető. — Mind a nyolc nehéz volt. Az elsők azért, mert amikor a brigád megalakult a szocialista brigádmozgalom még kiforratlan volt. Csak hallottunk róla. Nehéz volt azért is, mert '■/. első években csak egy brigád kapott szocialista címet az egész gyárban. Azután azért lett nehéz, mert megismertek bennünket, egyre nagyobbak lettek a követelmények és egyre jobban éreztük a többszörös szocialista brigád címmel járó felelősséget. Itt a gyárban mi alakítottunk először brigádot. Talán nem hat dicsekvésnek, kérkedésnek, ha azt mondom, hogy mi szórtuk el a versenymozgalom magvait és a mi brigádunkat követték a többiek. S ha most arra az arany jelvényre gondolok, amelyet a brigád a nyolcadik szocialista címért kapott, akkor úgy mondhatnám: kikeltek az arany magvak... A brigádnak 19 tagja van. Nagyrésze párttag, vagy jelölt. A fiatalok KISZ-tagok és valamennyien a szakszervezetnek is tagjai. Azt is mondhatjuk, hogy „funkciós” brigád, mivel alig van már olyan ember, akinek ne lenne valamilyen megbízatása. 1965-ben két gépipari, 9 technikumi egy általános iskolai tanulója volt a brigádnak. Egy németet, egy angolt tanul. Hatan politikai gazdaságtant hallgattak. A brigádiskola ebben az évben is működik. Azzal a különbséggel, hogy hárman már „lemorzsolódtak”, megszerezték a technikumi érettségit... — A nyolc év alatt egyetlenegy igazolatlan hiányzásuk sem volt, nem húztuk ki magunkat semmi alól. Újítottunk, takarékoskodtunk, tanultunk és szórakoztunk. Mindenki tudta, hogy mi a kötelessége, a gyárral, a brigáddal, társaival, s önmagával szemben. Mi magunktól alakítottunk brigádot, nem a nagy szavakért, a frázisokért, hogv egy brigáddal több legyen az országban. A közös munka, gondolkodás fogott össze bennünket az első perctől, és így akarunk továbbra is dolgozni... — Tulajdonképpen azzal mutatkoztunk be az embereknek — veszi át a szót Molnár László, hogv társadalmi munkában rendbehoztunk egy kutat itt a gyárban. Alá kellett írni egy papírt, hogy saját felelősségünkre vállaljuk mert eléggé rázós munka volt. — Sikerült? — Csak olyan munkákat vállalunk és olyan vállalásokat teszünk, amelyeket képesek vagyunk megcsinálni. Ez nálunk elv. A brigád emberi oldaláról szeretnék egy példái elmondani. A televízióban sokan hallottak Kiss Lajos du- dori bányászról. Mentés közben mind a két kezét elveszítette. Mi voltunk az országban az elsők, akik felajánlottuk neki a magnetofont. Hozzánk csatlakoztak a többi brigádok* más vállalatok. Vettünk neki még egy írógépet is. Meglátogattuk, azóta műkezet kapott és az ajándék írógépen már írt is egy levelet, amelyben megköszöni a brigádnak a segítséget. A nyolcadik szocialista brigád cím egyben búcsút is je* lent a szocialista brigádversenyeknek. Egy osztállyal feljebb ... — Igen, ha egy brigád nyol&i szór nyeri el a kitüntetést* végleg teljesítette a szocialista versenymozgalom feladatait Ügy érezzük, hogy mi már leraktuk a szocialista brigád- verseny alapjait és jöhet valami új. Azért mondom, hogy valami új, mert nyolcszor még kevés brigád nyerte el ezt a címet és talán ezért még semmiféle központi vagy helyi versenyformáról, amely tartalmában, formájában tovább vinné a szocialista versenymozgalmat, nincs tudomásunk. Jó lenne ezt mielőbb kidolgozni. Ezt úgy is mondtam, mint a brigád kérését... — A brigádról csak anny't* hogy lendítőkereke volt, s lesz a gyárunkban folyó munkaversenyeknek — kapcsolódik a beszélgetésbe Kun István. Nyolcszor nyertük el a szocialista brigád címet. Jöhet egy új verseny. Az milyen legyen? Én kinnjártam tavaly a Szovjetunióban. Ott már kommunista brigádok, kommunista munkavérseny van. Beszélgettem brigádtagokkal, megismertem versenyüket. Nekem nagyon tetszett. Tudom, hogy ők már a kommunizmust építik* mi még csak a szocializmust* de szerintem ilyen brigádt mint a miénk is, már nyugodtan lehetne kommunista brigád. Munkájában, gondolkodásában megfelel erre a címre. En javasolnám... Nyolc kemény esztendő. Tele sikerrel, munkával, gondolatokkal. Ez a brigád ... Koós József 1. Miska bácsi valamikor tra- fikos volt a nagykávéházban. Igaz, annak idején még nem bácsinak szólították, hanem csak Miskának, de már akkor kitanulta ezt a mesterséget. A felszabadulás után sokáig ci- pópucolással foglalkozott, de hogy újra megnyíltak a kávéházak, elővette a régi barna, rekeszes ládikáját és jelentkezett trafikosnak. Jövedelme a felülfizetésből került ki, vagyis amit a vendég a rendes trafikáron felül fizet. Aki erre sajnálja, az vegyen az utcán, a boltban, pavilonban, és ne kívánja, hogy odahozzák neki és eléje tegyék. Kicsiny, apró ember. Sohasem volt óriás, de hogy megöregedett, még kisebb lett. Csak az élénk szemei maradtak olyannak, mint régen, no meg a lúdtalpak, amiket idejekorán beszerzett és amik végig hűségesen kiszolgálták. A környéken kedvelték Miska bácsit, mert csendes, udvarias ember volt és nagy buzgalommal látta el hivatalát. Mint egy madár, mindig forgatta a fejét jobbra-balra, és repült, ahová hívták, már amennyire az említett lúdtalpak engedték. Rendesen este tízkor érkezett haza, de addig nem feküdt le, míg másnapra mindent elő nem készített. Öreg élete párja, aki takarítani járt, már többnyire aludt, míg ő ágyba került. Mert lassú, babramun- ka ám mindent szépen a helyére rakni, szivart, cigarettát a maga rekeszébe. De neki aztán másnap nem kellett keresgélni, hogy mi hol van, rögtön adta, amit kértek. Persze gyufát is árult, de ezzel külön manipulált. Tíz skatulyából csinált tizenegyet. Ügy gondolta, hogy ezzel nem vét az erkölcs ellen. Csekély haszon, de mégis valami. Megnehezítette a dolgát, hogy üres gyufásskatulyát ma már nem könnyű találni, amióta ezt is gyűjtik a rájuk ragasztott színes ábrák miatt. De e tekintetben leleményes volt. A pincérektől, vendégektől elkunye- rálta, a felesége is hozott neki hetenként egyet-kettőt. 2. — Cigaretta tetszik? — kérdezte a fiatalembertől, aki messziről integetett neki. — Köszönöm, az van, hanem a gyufámat otthon hagytam. — Tessék. A fiatalember „kigubázott” ötven fillért, aztán rágyújtott. A mellette ülő lány a gyufa- skatulvát forgatta. — Nézd csak, milyen muris — mutatta a fiúnak a címkét. — Micsoda? — Ez a jól táplált disznó és a felirat: „Kössön sertéshizlalási szerződést.” Remélem, szót fogadsz. — Kötnék én szívesen, de sajnos, nincs disznóm. — Sertésről van szó — vágott közbe nevetve a lány. — Pardon, sertésem, akit hizlaljak?!. .. Fizettek, mentek. A gyufát ott felejtették az asztalon. 3. Nem sokkal ezután a szomszéd asztaltól átnyúlt egy kéz és a gyufát magához vette. A kéz tulajdonosa egy nagy hajú, dülledt szemű piktor volt. Csokorra kötött pettyes nyakkendőt és kis fekete szakállt viselt. Most a gyula kedvéért rágyújtott kurtaszárú pipájára és várt. Egy igazgatót, aki meg akarja festetni a portréját, meglepetésül a családja számára. Négyre ígérte, már öt óra és nem jön. Biztosan meggondolta. Pedig nagyon kellene az a pénz. Keserű lett a szájában a füst és csak akkor édesedett meg, amikor a kávéház forgó ajtajában megjelent az igazgató tömzsi alakja. Bocsánatot kért a késésért, de értekezlet, ugyebár. A festővel hamar boldogult, ötszáz forint előleget is adott, és megállapodtak: hetenként háromszor felmegy a műterembe. — De ahhoz ragaszkodom, hogy hasonlítson hozzám és... szép legyek rajta — tette hozzá az igazgató — Ügy lesz, kérem — mondta a festő, bár tudta, hogy nem lesz könnyű ebből a kerek, pámás fejből szépet mázolni. — Magáé ez a gyufa? — kérdezte indulás előtt az igazgató. — Adja nekem. — Parancsoljon. — A titkárnőm ugyanis gyűjti és hátha ez a disznó nincs meg neki... Másnap reggel az igazgató, mikor a titkárnője behozta a reggeli postát, így szólt: — Nézze, Vera, mit hoztam magának — és odaadta neki a gyufát. — Köszönöm szépen — vette kezébe Vera. — Ebből ugyan már van a gyűjteményben, de jó lesz cserélni. — Az már a maga dolga. És most küldje be Jolit, diktálni szeretnék. Vera szólt a szép fekete gépírólánynak, de egész nap ette a uét’vt miatta. Miért, ő aem jó a diktáláshoz? Eddig jő volt, most meg egyszerre nem? Talán egy szép napon majd áthelyezik őt a titkárságról a könyvelőségbe? Azért kérdezte hát a múltkor: Ugye, Vera* magának van oklevele könyvelésből? ... Igen, erről van szó és nincs messze az idő* hogy Joli ül be az ő helyére. Még. este, lefekvés után is ezen rágódott. Nem tudott elaludni. Cigarettára gyújtott a sötétben. — Mit csinálsz, fiam? —■ kérdi tőle az anyja fáradt hangja a szomszéd szobából. — Cigarettázom — mondta* de olyan hetykén és kurtán* hogy az anyja nem merte tovább faggatni. Családfenntartó. Bizonyára bántja valami, talán reggelre kialussza. De Vera a cigarettától még éberebb lett. Kiugrott az ágyból és odaült a nyitott ablakhoz, a beáramló enyhe tavaszi levegőbe. Megint rá akart gyújtani, de a skatulya már üres volt. — Engem meg egy vacak gyufaskatulyával akar lekenye- rezni — gondolta dühösen és az üres gyufásdobozt kihajította az ablakon. Csattanva hullott le a járdára, egy lámpa alá. Miska bácsinak erre volt az útja. Meglátta a gyufaskatulyát, felvette. Nézte, hogy ép* egészséges-e, mert csak akkor használhatja. Karcolt az oldala. Ezt ma este nem töltheti meg... Mnűisw 3 1966. március 4., péntek
