Népújság, 1966. március (17. évfolyam, 50-76. szám)
1966-03-01 / 50. szám
Több fizetésért jobb munkát Evekig furcsa ellentmondás ▼olt, hogy kulcsipar az építőipai-, de bérezése nem mutatta ezt az elismerést. Tovább rontotta a helyzetet az a körülmény, hogy a munkások többsége lakóhelyétől távol, nehéz munkakörülmények között, többnyire a szabad ég alatt dolgozik. Mindennek következménye ismert; országos méretekben munkaerőhiánnyal küzdött az építőipar. Ez az áldatlan helyzet egyik lényeges oka volt, hogy lassan haladtak beruházásaink, nem tudtunk anyai yi lakást építeni, amennyire szükség lett volna, de még anyuját sem, amire anyagi erőnkből futotta volna. Lényeges fordulat követke- teefct be február elsején. Napi bat forintról húsz forintra emelték az építőipari dolgozók különélés! pótlékát. Ha a vállalat székhelyén dolgozik a rmmkás, akkor 15 forint a különélés, de 10 forintot kap a nem családos legényember ist Ez havonként ötszáz, illetve az egyedülállóknál 250 forint. Ha ezt az összeget hozzáadjuk az építőiparban kialakult átlagkeresetekhez, akkor nyugodtan mondhatjuk: február elsejétől a keresetek is az építőipar fontosságának elismerését tűkrö- Eík. Tegyük még hozzá, hogy a művezetők és a munkások egy részének alapbérét javították, a családi pótlék gyermekenként S0 forinttal emelkedett Korai volna még azt monda- mi, hogy a béremelések következtében építőiparunk munkába lényegesen javult volna, vagy szembeötlően jobb lenne a munkafegyelem. De kedvező folyamat kezdődött Ennek nyomait —, ha még nem mindenütt és nem mindig következetesen —, de már fel lehet fedezni. lü. ÉM. Heves megyei Állami Építőipari Vállalat egri strand- építkezésére az ősszel felvettek egy brigádot. Közülük három emberrel mindig baj volt, többszőr késve és italosán jelentek meg a munkahelyen, nem hallgattak sem a brigádvezetőre, sem az idős művezetőre. Nem használt az írásbeli figyelmeztetés. Társaik, a munkások mondták ki a helyes következtetést: három lógóst nem bír el a tíztagú brigád. Már nincsenek a vállalatnál. A Heves megyei Tanácsi Építőipari és Épületszerelő Vállalat Sas úti telepén szondázással ellenőrzik azt, aki okot ad az ittasság gyanújára. Pár napja ellenőrizték a demjéni tsz- épftkezóst, de a munkásokat nem találták, valahol italoztak. Hói itt a kedvező változás, hiszen szembeötlő, súlyos fegyelmezetlenséget említünk? Feltétlen változást jelent az, hogy a hibákat nem takargatják, a vezetők határozottan és erélyesen fellépnek a fegyelmezetlenség ellen. Ezt sürgette a termelési tanácskozások több felszólalója. És ezt teszik a vezetők, mert nem kell már számhiánytól tartam, mindkét építőipari vállalatnál 100 százalékos a létszám. Idejét múlt a szólás: „Rossz a rosszal, a x-ossz nélkül még rosszabb”. Volt ebben igazság, mert reálisan számolt a munkaerőhiánynyal, de a megalkuvást, a tehetetlenséget is palástolni igyekeztek a szépen hangzó általánosítással. A vezetők egy része nem mert erélyesen fellépni, nem merte a jobb munkát és a nagyobb fegyelmet megkövetelni, mert attól félt, hogy otthagyja a munkás. A több fizetésért jobb munkát és nagyobb fegyelmet követeljenek a vezetők, ezt akarja a becsületes dolgozók többsége. Ezt követeli a lakosság és az építkezéseken dolgozók érdeke, mert így haladnak jobban a beruházások és így kereshetnek még többet aa építőmunkások. Nemcsak mondogatjuk, de az új besorolásokkal, a megemelt fizetésekkel bizonyítani is lehet, hogy a művezető a termelés első számú parancsnoka. Jogos a követelmény, hogy a forintokkal is elismert, nagyobb jogkörrel, nagyobb felelősség is párosuljon, határozottabb vezetést, jobb irányítást várjanak a művezetőktől. A fiatalabbak- tói azt is meg lehet követelni, hogy az előírt technikumi végzettséget megszerezzék. Fonák jelenség volt, hogy megfelelő képzettségű szakemberek eddig a központban és az irodákban inkább kisebb beosztást vállaltak, húzódoztak a termelés közvetlen irányításától. Az állami építőipari vállalat irodáiból az utóbbi napokban két műszaki ment ki művezetőnek. A februári bérrendezés óta érdemes ezt vállalni. Az építésvezetők és a művezetők többsége ma már nyíltan megmondja, hogy a bérrendezés, a helyes anyagi ösztönzés lehetőséget ad a minőségi cserékre. Az építőipari munkások többsége becsülettel, szorgalmasan dolgozik. De akadnak még lógósok és fegyelmezetlenek. Ezekre az építkezéseken nincs szükség, és ha nem használ a figyelmeztetés, akkor hamarosan kezükbe adják a munkakönyvét. Néhányan csak azt számolják, hogy a 18 munkanap ki- leej>en, és akkor markukat tartják a családi pótlékért és a különélésért, de egyébként nem sokat dolgoznak. Ezt nem lehet tűrni. Ne engedjék, hogy az anyagi ösztönzéssel visszaérek, a munkakerülők rendszere® jövedelemhez jussanak. Sokat várunk az új anyagi ösztönzőktől, de mindent az sem old meg Ezen félül az is szükséges, hogy minden munkahelyen és minden beosztásban mindnyájan tudásunk legjavát adjuk. Nem szavakkal, hanem tettekkel, munkával kell ezt bizonyítani. A munka arányában jár az anyagi és az erkölcsi megbecsülés. Dr. Fazekas László Két idény között Szívesen hivatkoznak arra a gyöngyösiek, hogy városuk a Mátra kapuja. Ez a megállapítás rangot ad, de kötelezettségekkel is együttjár. Mert a kapu, a bejárat az idegen számára az első benyomás, ami után ítéletet mondhat az egész belső területről, az egész portáról. Gyöngyös pedig nem tartozik most már évek óta a nagyon tiszta városok közé. Ennek egyik oka az a nagyfokú csatornázás, aminek kellemetlen következményei is vannak: felásott úttest és járdák, ragadós sár és vastag porréteg, az időjárástól függően. A további okokat pedig annak az üzemnek a munkájában kell keresnünk, amelyiknek feladata a város külső rendjének fenntartása, a városi tanács kertészeti és köztisztasági üzemének tevékenységében. 4 feltételek Kevés a munkaerő, kezdhetjük innen. Huszonkét dolgozóval és hat nyugdíjassal kell az üzemnek a város tisztaságát biztosítania. Legtöbbjük azonban idős ember. Átlag életkoruk ötvennégy év. A város főbb útjainak és tereinek takarítását csak az egyéb területek rovására képesek elvégezni. Nagy segítséget ad a lakosság a város tavaszi és őszi nagytakarításához, mert az épületek előtti és környéki részeket a lakók veszik ilyenkor gondozásba. Bár Jegyezzük meg, a járdák rendszeresen végzett takarítása még nem biztosított az év egyik részében sem. Kevés a szállítóeszköz is. Egyetlen félig pormentes tehergépkocsi áll rendelkezésre a szemétszállításhoz. Kuka nagyon kellene már évek óta, de még nincs. Kapott ugyan az üzem három dömpert, ez sokat segített, de hiányzik hozzájuk a rakodógép, ami időben is sok megtakarítást eredményezne. így is közel ötvenezer tonna súlyú különböző anyagokat szállítottak el egy év alatt. Az üzem többféle munkát végez a városban, a takarítástól kezdve, a parkosításon át, az út-, járda- és csatornaépítésekig, de még kabinokat is készítenek a strandon. A legnagyobb gondjuk a különféle építési anyagok beszerzése. Tavaly cementet, sódert csak nagy távolságokról tudtak szerezni, és hiába takarítottak meg egyéb területen százezreket, az ilyen távolságról végzett anyagszállítás tetemes többletkiadással járt együtt. A parkok karbantartása sem egyszerű. A legjobb a helyzet a déli városrészben, de a belső területeken sok a rongálódás: leszedik a virágokat, kilopják a rózsatöveket, és nagyon nehéz a kártevőket tettenérni. Feladatok Ebben az évben több mint kétmillió forint értékben kell az üzemnek városgazdálkodási címen munkákat végeznie. A parkosításra fordított összeg meghaladja a nyolcszázezer forintot, a parkok korszerűsítése további félmillió forintot ér majd el. Tavaly virágból kilencvenezer tövet ültettek ki, ezenkívül ezer facsemetét, kétezer díszcserjét, majdnem ugyanennyi rózsatövet. Tovább folytatják az út- és járdaépítést. Harmincnégy utcában készítenek járdát, tíz utcában pedig új utat, vagy a régit újítják fel. Parkosítják a Vörös Hadsereg útja keleti oldalát, a Deák Ferenc utca mindkét oldalát, a Kossuth Lajos utca és a Damjanich át környékét. A terv az, hogy május 1-re tavaszi ruhát öltsenek a város parkjai. Külön kell szólnunk a mát- rafüredi ifjúsági tábor építkezéseiről, amelynek terve már két évvel ezelőtt felmerült, de a tényleges munka megkezdése különböző akadályok miatt elhúzódott. Ebben az évben a tábor konyhaépületének elkészítése is szerepel a kijelöli feladatok között. Tekintettel arra, hogy az üzem nagyszámú törzsgárdát tudott már kialakítani, biztosított a tervben szereplő célok elérése. Bár a takarítási munkák maradéktalan elvégzésében nem bízunk egészen. Kétségtelen, a járdák tisztántartásának megkövetelésében ha- tározottabbaknak kellene len- niök az illetékeseknek, de aa is tény, hogy az utak tisztításához az idén sem lesz elegendő munkaerő. A Mátra kapuja ugyan virágos lesz ebben az évben is* de félő, hogy nem lesz elég tiszta. (g. molnár) 21 tűzeset Tolt az elmúlt éTben egy járásban Hétfőn déféTŐtt tartotta Met második -ülését a Füzesabonyi Járási Tanács* amelyen ár. Orosz Miklós, a járási tanács vb-el nökhely ettese számolt be a járás termelőszövetkezeteinek eredményeiről és ismertette az idei esztendő mezőgazda- sági munkáinak intézkedési tervét. Az előadó részletesen elemezte az idei zárszámadások eredményeit és a tapasztalatokat. Elmondta, hogy a leltározó bizottságok jól dolgoztak és nem volt mérleghiányos termelőszövetkezet a járásban. A szövetkezetek vagyona növekedett 1965-ben és eléri ma már a 363 millió forintot. A fel nem osztható közös alap 140 millió forint, a szövetkezetek tehermentes, tiszta vagyona pedig 213 millió. Tavaly a beruházásokkal A füzesabonyi járás területén 1965-ben előfordult tűzeseteket, szabálysértési eljárásokat és a mentő tűzrendészet! tevékenységeket tartalmazó statisztikában tallóztunk Mar- czis János tüzoltószázados elvtárssal a BM füzesabonjá járáHANGALAK ÉS JELENTÉS — Most bolond a helyzet — mondta, majd bedőlt a kupé ajtaján és szó nélkül a helyemre ült. Bőrkabát volt rajta és bakancs... Nem fázhatott. .. — Drága uram, itt én ülök. — Kérem — szólt az öreg, és átcsúszott egy másik helyre. Ez volt az egyetlen szabad hely a vonaton. Nekivetette hátát az ülés támlájának, aztán még egyszer mondta: Most bolond a helyzet... A kupé megtett erős pálinkaszággal. Néhány percig magába szálltba ült. Kigombolta bőrkabátját. Jó öltöny volt alatta.... meg egy pulóver... nem fázhatott... Hirtelen újra elkiáltotta: Most bolond a helyzet... — Bolond egy helyzet, már Gödöllő előtt bezárták az utasellátót. Hát utas ellátás ez? Képzeljék el, ha éhes lennék? Nem ehetnék meg egy pár Virslit? Két párat? $záz párat? Nem öblíthetem le egy kevéske borral?... értelmetlenül nézett ránk, és tömören még egyszer megjegyezte: Most bolond a helyzet.. Aztán elnyomta a pálinka meg a vonat ringatása... Állát ráejtette a kemény nylon gallérra. Ádámcsutkája kipirosodott a fehér ingnyaktól... A következő állomáson, amikor a vonat megállt, az öreg újból felébredt. Most bolond a helyzet Vártuk, hogy szidni kezdi az utasellátót... de nem... Hirtelen szeme köré gyűjtötte homloka és arca bőrét. Laza és fittyedt bőre áliánál átlátszóvá feszült, feljebb görcsös hullámokba lazult. — Bolond helyzet volt akkor a Tisza mellett. Hatodik napja álltunk nyakig az iszapban. Egyetlen ócska vászonruhában, a csizma már leolvadt lábunkról. Fáztunk. Szemből lőttek, mi pedig csak álltunk a talajvízben és vártuk a golyót. Később elhallgatott a durrogás. De csak pár pillanatig, akkor aztán már a hátunk mögül h szólni kezdett.’., — Tudják, bolond helyzet volt akkor a Tisza mellett. Előttünk a folyó, testünkben iszap, hátulról golyó. Az iszapban halott katonák süly- lyedtek el, az élőknek sarat csapott arcába a gránát. Es moccanni nem tudtunk, fogott bennünket a sáros víz. A golyótól nem is féltünk, csak az iszaptól... nem tudtunk mozdulni, csak itt dögleni... Nylon inge gallérját kigombolta. Arca tüzelt. Melege volt. De mintha már nem a bor fűtötte volna... — Nem is erő volt az, csak valami méreg. Vagy beletörődés, meg bosszúság... véres volt az iszap... utálatosan sárga, mintha belevizeltek volna... és meleg is... Igen, valami, nem is tudom, de elindultam ' az iszapban... menni. .. Bugyborékolt a víz és a golyó... A Tisza vize legalább tiszta. Az iszap fogja az ember lábát, és a Tisza vize tiszta... Pár kar lógott ki a vízből, és vörös volt... A Tisza vize tiszta... Idegesen megtörölte a száját. Aztán cigarettát vett elő, rágyújtott és kéjeset szívott a füstből. — Hideg volt a ráz. Belebuktam és vitt a folyó. Lassan elhalkult a robbanás... golyó nem spriccelt a vízben... elmaradt a véres iszaptemető. Es vitt a folyó, vitt... valaki talán kihalászott. .. A többiekkel azóta nem találkoztam, a Tiszát se láttam. .. csak álmomban néha az iszapot, a karokkal... Zsebkendőt húzott ki a zsebéből. Megtörölte vele áttetsző bőrét, meg a szemét is. Az izzadtságot törölte le vagy a könnyet, azt nem lehet tudni. Csak azt, hogy sokáig törölközött. A vonat megállt. — Pesten vagyunk, bátyám. — Nofene. Most bolond a helyzet... — motyogta és lekászo- lódott a vonatról. Most bolond a helyzet. .. most bolond a helyzet... refrénje még ott zengett a kupéban, mint egy hamis akkord utolsó taktusa... Fóti Péter II termelőszövetkezetek eredményeiről tárgyalt a Füzesabonyi Járási Tanács növekedett a termetőszCvetkezetek gépállománya, amely már 356 erőgépből áll. Üjabb épületekkel, istállókkal, borjúne- velőkkel gyarapodtak és ezzel az állattenyésztés fokozatos javulásához megteremtették a feltételeket. A járás szövetkezetei 163 milliós bevételt értek el, amelynek 57,8 százalékát a növénytermesztés hozta. Egy-egy munkaegység pénzbeni értéke 30,30 forint és a dolgozó tagokra átlagban 11210 forint jut Az előadó végül a soronlevő mezőgazdasági munkákra hívta fel a figyelmet és közülük is a gépjavítások gyors befejezésére. Cs. 1. si tűzrendészet! kirendeltség vezetőjével. A statisztika párhuzamot von az 1964-es és a legújabb, az 1965-ös tüzesetek között, nép- gazdasági ágak szerinti megoszlásban. 1964-ben 22 tűzeset történt a , füzesabonyi járásban, a kár értéke 173 694 forint volt. 1965- ben 21 tűzeset történt, a kár értéke 85 040 forint volt. Tehát a kárral történt tűzesetek száma 1965. évben eggyel csökkent, míg a kár összegénél 88 654 forintos csökkenés következett be. A járás területén kiemelkedő tűzeset volt az egerfarmosi Aranykalász” Tsz-nél. 1965. szeptember 9-én a szérűben öngyulladásból keletkezett, az anyagi kár 51 040 forint. A népgazdasági ágak közül a mezőgazdaság területén keletkezett tűzesetek száma és kárértéke csökkent, míg a termelőszövetkezetek területén szám- szerint emelkedés tapasztalha. tó az elmúlt évihez viszonyítva Az iparnál egy, a mezőgazdaságnál kettő, a közlekedésnél egy csökkenés mutatkozik: míg a lakóházaknál kettő, kereskedelemben egy emelkedés mutatkozik a tűzesetek számában Szomorú tényként kell elkönyvelni hogy a jmeggondolatlanságból hanyagságból eredő tüzesetek száma emelkedett A tűzkeletkezési okokat vizsgálva erre számszerű bizonyíték is van: a gyermekjátékból keletkezett tűzesetek száma hárommal, az építési hibából néggyel és a dohányzásból kettővel emelkedett a tűzesetek száma az előző évihez viszonyítva. Ha a tűzesetek keletkezésének időpontját vizsgáljuk négyszer hat órára bontva egy napot, arra a megállapításra jutunk, hogy a füzesabonyi járásban a 6—12 órák közti idő a legkritikusabb. Még a számadatoknál befejezésül meg kell említeni hogy az önkéntes tűzoltók 16 alkalommal vettek részt a járás területén tűzoltásnál és minden alkalommal derekasan helytálltak. A házi- és járási tűzoltó-versenyekre már sok helyen megkezdték a felkészülést az önkéntes tűzoltó-csapatoknál. A járási tűzoltó-versenyt ebben az évben Mezőtárkányban rendezik. Itt adnak majd felkészültségükről számot a „vörös kakas” ellenségei... (szígetváry) Szakmunkásta át leh< a dolgozók szál vagy gim A Művelődésügyi Minisztérium tájékoztatása szerint még ebben az oktatási évben megjelenik a szakmunkásképző iskolából a dolgozók szakközép- iskolájába, illetve a dolgozók gimnáziumába történő átlépés módját szabályozó rendelkezés. A hagyományos szakmunkástanuló iskolából kikerülő fiatalok — a tervek szerint — különbözeti vizsgával folytathatják tanulmányaikat, az emelt szintű szakmunkásképző iskolákban végzők pedig közvetlenül, időbeszámítással tanulhatnak tovább a dolgozók szakközépiskolájában vagy gimnáziumában. A minisztérium illetékesei elmondották, hogy a különbözeti vizsgaanyag kidolgozása már megkezdődött. Azok a fiatalok, akik ősszel szakmunkás- képző iskolában kezdik tanulmányaikat, számolhatnak azzal, hogy három év elteltével folytathatják ismereteik gyarapítását a dolgozók szakközépiskolájában vagy gimnáziumában. Az 1966—67-es tanévben a dolgozók gimnáziumába való Egyelőre még főként lóvon-í tatású vetőgépek dolgoznak, de a szárazabb földhátakon a gépeket is elbírja a talaj, amely a vetés meggyorsítását eredményezi. Különösen jó eredményeket érnek el a hevesi, aa erdőtelki, boconádi, tárnáméra, tarnaörsi, tarnabodi, zarán- ki és az átányi termelőszövetkezetekben. A járásban eddig ugyanis 550 holdon került földbe a korai zöldborsó vetőmagja, a mák Vetését pedig 120 holdon fejezték be. A vetésre a következő napokban még nagyobb erőket mozgósítanak. A hevesi járás még mindig sokat szenved a belvizektől és az egyik óráról a másikra megduzzadó patakok, folyók áradásaitól. Vasárnap a hevesve- zekényiek például az időszerű mezőgazdasági munkák helyett a Hanyi patak áradásától védték a földjeiket. Ezen a napon mintegy ezer homokzsákot hordtak a gátakra, hogy a vizet a mederben tarthassák; A járás területén egyébként még mindig 13 ezer hold áll víz alatt, amely jelentősen hátráltatja a tavaszi munkákat. nuló iskolából it lépni [középiskolájába, náziumba átlépés lehetőségével mái egyaránt élhetnek a szakmunkástanuló-intézetekben korábban végzett fiatalok és az onnan most kikerülők, az 1967— 68-as oktatási évtől pedig megnyílik az átlépés lehetősége í dolgozók szakközépiskolájábE is. Mindez azért szükséges, meri a jövőben — a népgazdaság: érdekek is így kívánják — fokozatosan emelkedik majc azoknak a fiataloknak a száma, akik az általános iskolí elvégzése után szakmunkás- képző intézetben tanulnak tovább, de középiskolai műveltséget is akarnak szerezni. A tervbe vett új intézkedések módot nyújtanak arra, hogy ezek a diákfiatalok minél kevesebb nehézséggel és minél rövidebb idő alatt jussanak középiskolai végzettséghez. Szerte az utak mentén szántanak, vetnek már a mezőgazdasági üzemek dolgozói. Nem feltűnő, ha az egyéb munkák mellett vetőgépekkel is találkozunk a földeken. Az időjárás rendkívül kedvező a korai zöldborsó és a mák vetéséhez, amelyet a hevesi járás valamennyi közös gazdaságában a lehetőségekhez mérten ki i3 használnak. _____________________ 1 Do lgosnak a vetőgépek a hevesi járásban
