Népújság, 1966. március (17. évfolyam, 50-76. szám)

1966-03-31 / 76. szám

KATIKA ÉL K. Erzsébet 21 éves leány­anya a kórházban egy mellék­helyiségben szülte meg gyer­mekét, majd meg akarta foj­tani. A csecsemő azonban egy lélegzetnyi pillanatban felsírt — megmentették. A rendőrség í nyomozást lefolytatta, em­berölési kísérlet történt.. A s yennek érett volt, fejlett és Életképes. Születési súlya 3,20 kg, testhossza 52 cm. Az igaz­ságügyi orvosszakértő vélemé­nye szerint N. Erzsébet telje­sen kihordott terhesség után szült. Az akkor még 19 éves lányt a férfi eszköznek használta. Ösztönei eszközéül. Most a legparányibb felelősség sincs benne. „A gyermeket nem is­merem el saját gyermekem­nek. A kórházban csak mint vállalati dolgozót látogattam meg.” — K. András építésve­zető rendőrségen tett vallomá­♦ ♦ ♦ doltabb, ha a tisztább útját vá­lasztja a szerelemnek, eljut­hatott volna-e idáig? Arról gondolkozom, mi történhetett volna, ha nem sír fel életet követelve a világra kívánko­zott új élet...? Katika él...! Katika mégis él!? A bíróság még nem döntött HOGYAN MARADT TITOKBAN? A h.-hegyi csecsemőotthon helyettes vezetője karján hoz­za megmutatni a kis pólyást A patyolatfehérségből az élet eleven piro6sága mosolyog rám pufók arccal, kék szemekkel, fekete hajjal. Apró ujjacskáit ökölbe szorítja. Négyhetes el­múlt. Most már ismerni kezdi azokat akiket szüntelen maga körül lát Az anyját i& Nem tud semmit arról, hogy szüle­tése pillanatában élete ellen tört két kéz. Nem tud semmit arról, hogy nem akarták, nem kívánták* Az anyja most már azt mondja: — Szeretem, ZZ Az anya magas, nyúlánk, sá- padtfehér az arca. Azután, hogy az igazságügyi orvosszak­értő kihallgatta, választott ne­vet kicsijének: Katalin. Ez a név magyarra fordítva azt je­lenti, hogy tiszta. Illő és méltó név az életellenes fogadtatás után. — Szeretem a gyermeke­met.. I, — Mióta? — Én mindig szerettem a gyerekeket.. — És miért titkolta él az utolsó pillanatig? — Ezt bosszú lenne elmon­dani. .. Az orvosszakértőnek azt mondta, hogy nem tudott a terhességéről. A szülés előtt percekkel, másodpercekkel ta­lán, amikor a belgyógyászati osztály vizsgálóasztalán feküdt a doktornőnek vese- és szív- görcsökre panaszkodott, s előtte is letagadta, hogy ter­hes; s amikor a doktornő rö­vid időre a laboratóriumba ment, ő a közeli mellékhelyi­ségben szülte meg a gyerme­két. Mindenki előtt eltitkolta terhességét közvetlen munka­társai sem tudtak semmiről; még szobatársnője is meglepő­dött amikor N. Erzsébet szü­léséről hallott — pedig egy­más mellett állt az ágyuk a munkásszálláson. — Hogyan maradt titokban a terhessége? — Nem tudom..Z biztosan nem látszott.. Az utolsó napig dolgozott sa a bíróság B. 178/66-06 ügy­számon iktatott pere anyagá­ból. »,FELNEVELEM... DOLGOZNI AKAROK ÉRTE!” N. Erzsébet nyolc osztályt végzett. S utóbb már a techni­kum második osztályába járt, érettségizni akart Ha nem jön a férfi. Az építésvezető, aki miatt majdnem gyilkossá lett Az orvos ezt állapította meg Erzsébet tettéről: az ilyen esetek gyakran a beszámítha- tatlanság határát súrolják. A szüléssel járó fizikai fájda­lom, a félelemérzet tudatbe­szűkülést eredményezhet, kor­látozhatja az ítélőképességet Van mentsége, de mégsem menthető fel. önmaga is oka, hogy elsodródhatott a tragé­diák küszöbéig. Ha meggon­az anya ügyében. Tanúkat hallgat meg, szakértőket, ügyészt és ügyvédet. A férfi, aki maga is hozzájárult ahhoz, hogy majdnem tragédia tör­tént, tanúként áll majd a bí­róság elé. A vádlottak padján egyedül a leányanya ül. De ne vágjunk a bírósági tárgyalás elébe... Katika él...! — Hogyan képzeli a sorsát ezután? — Felnevelem... dolgozni fogok érte. És tanulni is aka­rok, folytatni a technikumot, ahol abbahagytam. A fiatal leányanya most kis- kabátkát horgol Katikának. Meleg gyapjúból. Talán a csöppség sosem tud­ja meg. mi történt születése­kor: erősebben akarta az éle­tet, mint az anyja. Katika él! Néhány másodperces korá­ban erősebb volt, mint az any­ja érett fővel, huszonegy éve­sen. Pataky Dezső jogrosak-e az építtetők panaszai ? Az ÄFTH Heves megyei Felügyelősége szerint: nem .KIFIZETEM...r Egy építkezésen dolgozott. Először kisegítőként alkalmaz­ták, mert fiatalkorú volt, az­tán anyagnyilvántartó lett a raktárban. Ismerte már az épí­tésvezetőt korábban, 1961 óta, de közelebbi kapcsolatba csak 1964-ben került a férfival — és 1964-től úgy éltek, mint házastársak. Mikor észrevette rhességét, megmondta a fér- t nak. „Vetesd el, fizetem a költségeket..” — volt a vá- ’asz. N. Erzsébet azonban nem fordult orvoshoz, mert szé- avellte terhességét, és félt az abortusztól is. Titkolta ter­hességét, titokban akarta meg­szülni gyermekét is. — Igaz, hogy sosem ígért há­zasságot a férfi magának? — Nem ígért soha... — Tudta, hogy annak a fér­finak már két gyereke van, s hogy másodszor nősült? — Tudtam... — Nem gondolt a következ­ményekre, hogy milyen sorra juthat? — Nem... 4 Mmülsm 1966. március 31., csütörtök Falun és városon egyaránt megnövekedett az építési kedv az utóbbi időben s ezért a tel­keket azok célszerű felhaszná­lása miatt, a legtöbb esetben meg kell osztani. Ilyenkor az építkező a megosztási vázraj­zot megrendeli az Állami Földmérési és Térképészeti Hivatal megyei földmérési és földnyilvántartási felügyelősé­génél. Ha a megrendelés körül nem merülnek fel hiányossá­gok, másfél hónap alatt meg­kaphatja a megrendelő azt a vázrajzot, ami nélkül nem tud nekilátni az építkezésnek. Van­nak olyan panaszok is, hogy az ÁFTH csak hónapok alatt készíti el ezeket a vázrajzokat, pedig az építkezőnek akkor kell, amikor az OTP-hitel is, az építkezéshez szükséges anyag is, a nyári idény is le­hetővé teszi a házépítkezést. Az ideges megrendelők bürok­ráciát és lassúságot emleget­nek. Ezért látogattuk . meg a Heves megyei földmérési és földnyilvántartási felügyelő­séget, hogy választ keressünk a panaszokra, azok okaira, Á közvélemény nem mindig kap helyes tájékoztatást a felügyelőség munkájáról. A lakosság nem ismeri pontosan a felügyelőség feladatkörét és ezért elhamarkodottan ítélke­zik. A felügyelőség 110 munka­társa közül mindössze 3—4 szakember foglalkozik a lakos­sági megosztási vízrajz-igé­nyekkel. Ezeknek az elkészíté­se nem hatósági, hanem válla­lati munka, s ezt csak azért végzi a felügyelőség, mert a megyében erre nincs megfele­lő vállalati kapacitás. A másfél hónapos átfutási időt a felügyelőség azonban csak abban az esetben tudja tartani, ha a megrendelők ké­sedelem nélkül csatolják a te­lekkönyvi szemlét és a járási tanács illetékes szakigazgatási szervének, az építési hatóság­nak, vagy a mezőgazdasági osztálynak az elvi engedélye­zését. Gyakran előfordul, hogy a felügyelőség kénytelen hosz- szas levelezésbe bonyolódni a megrendelővel, mert az még nem tudja pontosan, mit akar, vagy nem szolgáltatta a meg­osztási vázrajz elkészítéséhez szükséges adatokat. Ilyenkor bi­zony hónapokra elhúzódhat a megrendelő igényének a kielé­gítése, de már nem a felügye­lőség hibájából. Lehet a hibán segíteni, de ez nem csak a felügyelősé­gen múlik. Már az elmúlt év­ben is fordult a felügyelőség a községi tanácsokhoz olyan tá­jékoztatás beszerzése miatt, amely a következő évi építke­zésekről, telékmegosztási igé­nyekről informálná a felügye­lőséget. Ha ugyanis a községek — ismerve a tervezett építke­zéseknek csaknem pontos szá­mát — közölnék a felügyelő­séggel, kik, hol és mit kíván­nak építkezni, ezt a munkát is lehetne tervezni. Jelenleg ez a megosztási vázrajz-igény lö­késszerűen és ötletszerűen je­lentkezik. A tavaszi és nyári idény rendszerint torlódást hoz, s azt úgy küzdi le a fel­ügyelőség, hogy ilyenkor nyolc-tíz szakembert ráállít er­re a munkára. A felügyelőség vezetőjével és vezető munkatársaival való beszélgetés során az a nézet alakult ki, hogy a megrendelők nagy része indokolatlanul tü­relmetlen. Azt hiszik, hogy a földmérést és nyilvántartást pillanatok alatt el lehet vé­gezni és rajtuk kívül nincs más igény, amelyet a felügye­lőségnek halaszthatatlanul ki kell elégítenie. Nem fedi a valóságot, hogy rengeteg panasz érkezik a fel­ügyelőséghez. Évente 700—800 telekmegosztást térképez fel és lát el megosztási vázrajzzal a felügyelőség. Éppen műszaki jellegénél fogva ez a munka minden szempontból nagy pon­tosságot és körültekintést igé­nyel. Ha a megrendelések mennyiségét vesszük figyelem­be és azt, hogy évenkint mind­össze mintegy tíz panasz érke­zik a felügyelőségre, akkor az intézmény jó munkájáról kell beszámolnunk. A felügyelőség fő feladata más: térképeket készít a népgazda­sági igények, a közületek ki­elégítéséra A közületi meg­rendelések alapján napra kés» állapotban kell állmok a mun­káknak, mert a hiteles és pon­tos adatokra sokféle szervnek van szüksége. A felügyelőség szervezeti felépítése kizárólag az állami, hatósági feladatok ellátáséra irányul, és csak jobb megoldás híján, szükség­ből elégíti ki a magánépítke­zőket. A közületi igények kielégíté­se is lehetne gyorsabb és terv­szerűbb. Ehhez ugyancsak igé­nyelte és igényli most is a felügyelőség a közületek terv­szerű segítségét. Az állami szervek már évekkel előbb, vagy legalábbis a tárgyévet megelőzően ismerik feladatai­kat. Beütemezhetővé, szervez­hetővé akkor válna ez a tér­képészeti munka, ha a közületi igénylők legalább november­ben megközelítő pontossággal közölnék, mit és hogyan akar­nak elvégeztetni a felügyelő­séggel a jövő évben. A közületeknél is előfordul az igények pontatlan megfo­galmazása, vagy az igényeik módosítására, vagy az igények: óhatatlanul késedelemhez, fe­lesleges munkához és költsé­gekhez vezetnek. Mindenkép­pen célszerűnek tartják a fel­ügyelőség dolgozói a fokozot­tabb tervszerűséget. A fejlő­déssel lépést kell tartani ebben a munkában is, a felügyelő­ségnél is. Keresik az utakat és a módozatokat, hogy ennek a fontos térképészeti munkának az átfutási ideje a hatóságok és a lakosság megelégedésére lerövidüljön. A Budapesti Geodéziai és Térképészeti Vállalat gyön­gyösi kirendeltsége sokszor be­segít a felügyelőségnek ebbe a vállalati-műszaki munkába. Ez a lehetőség is egyik mód- ját-megoldását nyújtjhatja a lakosság körében elhangzó* olykor jogos, olykor alaptalan panaszoknak. (farkas} A YIZ nem vált Teljes részletességgel isme- rém egy kedves harmincéves, mosolygós arcú, szőke fiatal- asszony és egy morgásra min­dig kész, kedvesnek nem mond­ható harmincnyolc éves búsa- hajú férj legbelsőbb problé­máit. Ismereteimet közvetlenül az említett fiatalasszonytól, Körmöcziné, Farkas Zsókától szereztem, éppen ezért hite­lesnek nyilváníthatom. Ha még elmondom, hogy a derék Kör- möczi házaspár egy négyéves kislányt és egy másfél eszten­dős kisfiút vallhat magáénak, a kis család lényegesebb is­mérveit máris az olvasó tud­tára adtam. — Az én férjem mentes minden szenvedélytől — ma­gyarázta élénk taglejtéssel Körmöcziné. — Nem iszik, mert sokba kerül; nem kártyá­zik, mert a kártyán lehet ve­szíteni; nem kuglizik, mert ha kevés fát talál, a partnerek­nek fizetendő sörmennyiség alaposan igénybe veszi a pénz­tárcáját. Annyit már tehát tudtam az eddigiekből is, hogy Körmöczi olyan takarékos és Szenvedély­mentes férj, amilyenről egy jóravaló feleség legfeljebb csak álmodhat. — És nőkre sem költ — in­formált büszke dicsekvéssel az asszony amikor férjének kivá­ló tulajdonságait ecsetelte. Mi a csudát panaszkodik ez a Körmöcziné? — elmélked­tem amikor ilyen tökéletes férjjel áldotta meg az ég. — E kiváló férji tulajdonsá­gok arra engednek következ­tetni — jegyeztem meg — hogy Körmöczi rendkívül de­rék ember, amit épven a fele­ségnek kell a legjobban meg­becsülnie. Körmöcziné Farkas Zsóka közbevágott: ne legyek türel­metlen, eddig csupán férje po­FOLDES GYÖRGY : SZfNVEDEiyMENTES FÉRJ zitív vonásait sorolta fel, mert szeretné elkerülni, hogy elfo­gultnak lássam férjével szem­ben. Egyébként: a fiataiasz- szony előadó egy kereskedel­mi vállalatnál, tehát dolgozó nő, a férje pedig osztályveze­tő egy másik nagyvállalatnál, tehát dolgozó férfi. — A férjem időnkint kije­lenti — informált a továbbiak­ban Körmöcziné — hogy ő ko­moly agymunkát végez és szüksége van egy kis kikap­csolódásra. Ennélfogva a két gyerek ellátása, a napközibe, illetve a bölcsődébe való elvi­tele és hazahozatala kizárólag az én hatáskörömbe tartozik. A férjem a tökéletes kikapcsoló­dás érdekében a nyári víkend- jeit, szombat déltől vasárnap estig, a Balatonon tölti, ősszel pedig — igaz, csak minden második héten — felrándul a Mátrába, hogy hétfőn reggel frissen és pihenten kezdje meg hivatali munkáját. — Illenék pedig megosztani a gyermeknevelés és háztartás gondjait — szóltam közbe. — Még csak a hét végéről beszéltem eddig — folytatta a fiatalasszony. — A férjem a hét többi napján is főosztály­vezetői pozíciójához méltat­lannak tartja, hogy a család bármiféle gondjával törődjék, és esténként is gyakran élvezi a kikapcsolódás örömeit: későn jár haza, s nem törődik azzal, hogy friss vacsorával várom és azt vele együtt szeretné a csa­lád elfogyasztani. Miután minderről értesül­tem, Körmöcznié az asszonyok előttem mindmáig érthetetlen belenyugvásával közölte, hogy életének a férje által diktált rendjén már nem tudja magát izgatni, viszont anyagi körül­ményei kibírhatatlanok. A fér­je ugyanis megköveteli, hogy minden filléröl, amit elkölt, szabályos könyvelést vezessen, a saját előadói fizetésével és a nagyon szűkre szabott ház­tartási pénzzel, amit férjétől kap, az utolsó fillérig számol­jon el és ha netán megmarad néhány forint, a következő hó­napban annyival kevesebbet ad haza a férje. Körmöczi minden tételt el­lenőriz és rendszerint kifogá­sokkal él. Megszabja, hány fo­rintot költhet a gyerekek cso­koládéjára. sőt még felesége Bambi-fogvasztását is korlátoz­za. „Minek kell neked két­hetenként fodrászhoz járni" — kérdezte a legutóbbi kontroll­* * * ** * fi Ek* Hí Hí "É* nál amitől Körmöcziné, minti már annyiszor, most is dühro- f ­hamot kapott. A férj persze 4 DsSZCjótSZOtt G VdCtO nem köteles anyagi ügyeiről * az ellenőrrel számot adni és így helyreáll J az egyensúly a férj-feleség el- ♦ A karácsondi földművesszo- számolási viszonyában. $ vetkezet elnöke azonnali ha­Az ember azt hinné, hogy ‘tállyal elbocsátotta Forgács ilyen puritán gazdálkodás . Gergelyné presszóvezetőt és eredményeként Körmöczi } Juhász Pál belső ellenőrt. nagy összegű takarékbetéttel t Ez ^v januárjában a föld- rendelkezik. Erről azonban szó * művesszövetkezet elnöke ellen— sincs! Amit megtakarít a csa- . őrző leltárt rendelt el a karé­jodon, azt az utolsó fillérig ma- $ csondi presszóban. A munká- gára költi. ^val Juhász Pál belső ellenőr® — Hétszáz forintos import- ! bízta meg. A leltáregyeztetés­ssövetből szabat magának ru- * nél kiderült, hogy mind a szo­bái, drága cigarettákat szív, a ♦vetkezet, mind pedig a boltve- feketét, napjában többször is. jjzető példányán számokat javí- csak konyakkal issza, de meg ♦ tottak. Alapos gyanú merült fel. kell hagyni, nem mulat, nem*a presszóvezető és a belső ei- kártyázik, nem kuglizik és t lenőr összejátszására. semmiféle szenvedélye nincs J További vizsgálatokat nen- — ismételte a fiatalasszony egy * deltek el, és kiderítették, hogy kicsit elítélően, de egy kicsit ♦ a már általuk ismert leltár- dicsekedve is. 4 hiányt akarták így eltüntetni. Amikor Körmöcziné meginti Ezek után felülvizsgálták' a hozzákezdett férje pozitív vo- «korábban felvett leltárokat is, násainak a felsorolásához, is- ‘amelyekben ugyancsak találtak mét közbeszóltam: ♦ hibákat.- Csak éppen förtelmeséül Forgács Gergelyné presszó­smucig a családjához, de ttU-;v“eto „ tevékenységét ságosan gavallér önmagához az 1966- februári atado — mondtam a fiatalasszonynak tel tárnál is folytatni akarta, és megkérdeztem tőle, hogy 1 csa*c I?as, módszerekkel. Ekkor tulajdonképpen miért keresett u®í?f1,ls . teíarta kijátszani fel. A kedves, mosolygós arcú.'* lettarozo bizottságot, hogy U szőke hajú fiatalasszony így demizsont vízzel toltott meg. válaszolt- Cselekmenyet azonban a lelta­„ ’ . ... „ (rozó bizottság idejében félfed­Tudja, jólesik néha egy a demizsonok felbontása asszonynak, ha kiontheti a után kiderült, hogy a 90 liter szivet Meg akkor is jólesik, »festett & részben f€stetlen víz hogyha olyan igazan ntka.»nem vált likőrré. A presszó szenvedélvmentes férjé van. {vezetőjének mesterkedése meg­ment amilyen az enyem es J hiúsult. akiért a barátnőim irianelnek... ♦ A hamisítások következtében Kedvesen és barátságosan f mintegy 14 463 forintos leltár­búcsúztam a kedves és barát-“hiány keletkezett. A társadal- ságos fiatal asszonykától és Jmi tulajdon sérelmére elköve- arra gondoltam, hogy mi len- * tett sorozatos csalásért és ok- ne vele, ha szeretett férjének j irathamisításért a bíróság előtt méa valamiféle szenvedélye is , felelnek tettükért volna. * (.szabó)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom