Népújság, 1966. március (17. évfolyam, 50-76. szám)
1966-03-31 / 76. szám
Versenyben az idővel Elvetették a mákot és a borsót — Vasárnapi műszakok jó felkészüléssel kezdték az évet a hatvani járás szövetkezeteiben A JÁRÁSOK versenyében már másodízben lett első a hatvani. A gazdasági eredményeik, a munkák megszervezésében elért sikerek alapján méltányos az elismerés. Ami .pedig az új év kezdetét illeti, helye van a bizakodásnak. Február 18-án járási mező- gazdasági nagyaktivát tartottak a párt és a tanács közös rendezésében. A párt-, tanácsi vezetők, termelőszövetkezeti elnökök, párttitkárok, főkönyvelők és főmezőgazdászok, valamint a termeltető vállalatok, az MNB vezetőinek tanácskozásán nagy alapossággal megbeszélték a tavalyi tapasztalatokat és az idei feladatokat A végső következtetés az volt hogy az eredményeket tovább lehet növelni. Sikerült megelőzni sok bajt a korai intézkedésekkel, amelyeknek nagy része a tanácskozáson vagy azután született A zárszámadásokkal és a tervkészítésekkel nagyon siettek a termelőszövetkezetekben. A járás vezetői is elősegítették, hogy a közgyűléseket már az év első két hónapjában megtartsák, és a tervek ismeretében hozzálássanak a munkákhoz. A járás szövetkezeteiben most a legfontosabb jelszó: vetni és vetni, ahol csak lehet Vajda József, a járási tanács mezőgazdasági osztályának vezetője a korai kezdés előnyeiről tud beszámolni. — A mákot és a borsót elvetették a termelőszövetkezetekben. Tavaszi árpát háromezer holdra terveztünk, alig több mint hatszáz hold hiányzik. Cukorrépából 150 holdon került földbe eddig a mag. MAGUNK is láttuk, hogy a víz miatt Lőrinciben, Boldogon, Zagyvaszántón és Horton állniuk kell a gépeknek. Az utóbbi napok szeles időjárása miatt már jelentős a javulás, szikkadnak a földek, és egyre kisebbre szűkül a ezántatlan terület — A gépek felkészítése kielégítő volt A február 25-től március 10-ig megtartott gép- szemléken a kerekharaszti, a csányi és a két ecsédi termelőszövetkezet szerelői jól vizsgáztak. Különösen örülünk annak, hogy Csányon ilyen jelentős mértékű a javulás. Ap- con viszont sok hibát találtunk és utólagos javításokra volt szükség. Olyan elemi hiba, mint az olajcsere elmulasztása, már sehol sem fordult elő. A gépjavító állomás javító kapacitásából arra is telik, hogy a kombájnokat előkészítsék a nyárra. Harminchatból már csak 11-et kell javítani. A járás szövetkezeteiben 5742 holdat kell megszántani Ebből 2400 már kész. Hatvanban, Kerekharaszton, Heréden és Nagykökényesen már a befejezés előtt tartanak. A hatvani Lenin Termelőszövetkezetben arra is volt lehetőség, hogy az őszi szántású földeket a kertészetnek keresztben is megszántották. Sok a vizes terület, mi lesz a sorsuk? — Minden földterületet hasznosítunk. Készítettünk felméréseket, de újra van szükség. Ugyanis a belvizes területek egy része már felszabadult. A vizek a legmélyebben fekvő területeken gyűltek össze, ahonnan nem lehet elvezetni. Az időjárástól függ, mikor dolgozhatnak itt a gépek. Május 15-ig, ahol lehet, rövid tenyészidejű kukoricát vetünk. A JÁRÁS fejtrágyázásí terve 11 751 hold, ebből nyolcezer hold őszi kalászos már megkapta a fejtrágyát. A szántások további gyorsítására az eddig megszervezett 35—40 traktoros vasárnapi műszakokat folytatják. Az előnyt, amelyet a korai kezdéssel elértek, tartani kívánják. A következő hetekben ugyanis jelentkeznek a 3500 holdas kertészet munkái. Április 20-án ültetni kell a paradicsompalántákat. Egy hét múlva megindul a saláta, azután a boldogiak hegyes paprikája. Az a baj, hogy sokszor borús az idő. Több napsütés kellene a palántáknak, meleg tavasz a szántóföldi növényekre. Amit lehet, szorgalmas munkával pótolnak a hatvani járás termelőszövetkezetei. Versenyeznek az idővel és meg akarják nyerni az idén is a versenyt. P. E. Félmillió naposcsibe a közös és a háztáji gazdaságoknak Március végéig a megye keltetőállomásairól mintegy félmillió naposcsibét küldtek ki a közös és a háztáji gazdaságoknak. A megye keltetőállomásai 15 nappal korábban kezdték meg a keltetéseket, ma már teljes kapacitással dolgoznak), és az igényeket így teljes mértékben kielégítik. A csibék szállításával egy időben a földművesszövetkezetek megkezdték a baromfi-szerződéskötéseket. Az eredmény máris számottevő, hiszen csibéből 122 mázsára, libából, kacséból és pulykából több mint kétezerre kötöttek szerződést. Tojásból már meghaladja az egymillió 200 ezret a szerződött mennyiség Az egri keltetőáHomás március 23-án már megkezdte a naposliba kiszállítását. Első szállítmányukban 1700 libát küldtek a viszneki és besenyőtelki libatenyésztő szakcsoportoknak. <sz.) 18 országba exporíál a Hatvani Konzervgyár A zöldborsó rezet, nyomában a zaknszka és a paradicsom HEVES MEGYE jelentős mértékű exportforgalmat bonyolít le és ezzel nem kis feladatot vállal a nemzeti jövedelem növelésében. Az export fokozásának ütemét és a külföldre szállított áru értékét tekintve megyénkben első a Hatvani Konzervgyár. A második ötéves terv időszakában megyénk ipari üezemeinek exportja mintegy 85 százalékkal nőtt, a Hatvani Konzervgyáré közel 200 százalékkal. Az elmúlt évben, és az 1966-os tervek szerint is, a Zagyva-parti gyár egymaga többet exportált mint a Finomszerelvénygyár, a Mát- ravidéki Fémművek és az Egyesült Izzó gyöngyös gyára összesen. Kanadában, Afrikában, Keleten és Nyugaton, Törökországban, Nigériában, Svédországban és Angliában, összesen 18 országban ismerik és ‘fogyasztják megyénk termékeit, a Hatvani Konzervgyár készítményeit. Ügy látszik, a konzerviparban is van divat- és profilvál- toczás. Az adatok azt tanúsítják), hogy Hatvanban régebben több befőttet és gyümölcskonzervet gyártottak. Tavaly zöldborsóból tartósítottak legtöbbet, ösz- szesen több mint 57 ezer mázsát. Ha mennyiségben nem is, de változatlan nettó termelői áron számolva, egyik legfontosabb exportáru a paradicsom. Ugyanis 199 millió forintos bevételt értek el a paradicsom- konzerv külföldi eladásából. Nagy „karriert futott be” a zakuszka. 1960-ban még csak 2474 mázsát gyártottak, tavaly már 51 596 mázsát. De a részletek mellett talán sokkal fontosabb az a kérdés, hogyan védi a magyar áru hírnevét a Hatvani Konzervgyár? AZ EDDIG ismertetett adatok jelzik, a statisztika és a részletes elemzés bizonyítja, hogy a Hatvani Konzervgyár dolgozói általában becsülettel eleget tesznek az exportigényeknek. Évről évre többet termelnek, és állandóan növekedett az export részesedése. A zöldborsónál egyenletes az I. osztályú áru értékesítése. 1962- ban 98,6 százalék, 1965-ben már 100 százalékban I. osztályú pa- radicsomkonzervet készítettek. Általában nem fordult elő olyan mérvű minőségi kifogás, amely az exportterveket veszélyeztette volna. De a hüvelyesbeb- konzervnél nincs minden rendben. Előfordul jogos minőségi kifogás. A gyárban mór tudják, hogy sterilizálás közben csúszik be a hiba, és a technológiát kell javítani. Ügy mondják, hogy a rendelkezés végrehajtása idei feladat. Az áru minősége nagyrészt az időjárástól függ. De a csomagolás és a címkézés gondossága, az üvegek mosása a gyár dolgozóin múlik. A tisztaságra, az áru szabályszerű és tetszetős csomagolására az eddiginél többet kell adni. Pénzéért a vevő joggal többet követel, az eladónak pedig érdeke és egyben kötelessége, hogy minden tőle telhetőt megtegyen. Igen ám, a gyár termel, de a külkereskedelmi vállalat kereskedik. Joggal kifogásolta a Hatvani Konzervgyár pártbizottsága mellett működő exportbizottság, hogy a vállalat nem kap kellő tájékoztatást a külföldi gyárak új termékeinek minőségéről, a külföldi piac alakulásáról, az értékesítési lehetőségekről, a „G”-mu- ta tóról. Parancsra, írásbeli megrendelésre is lehet dolgozni, de ha az embereknek azt is megmagyarázzák, hogy mit, miért kell úgy csinálni, ahogy éppen kérik, ha teljes jogú partnerként elismerik, ha mind gyakrabban igénylik észrevételét, akkor biztosabb a siker. Ezért kell még sokat javítani a gyár és a külkereskedelmi szervek együttműködésén. A HATVANI Konzervgyár vezetői az utóbbi egy-két évben sok mindent tettek az anyagi ösztönzés javítására. A premizálás, a céljutalmak és az exporteredmény-részesedési rendszer bevezetése nem kis mértékben járult hozzá az eredményekhez. De a módszereket finomítani kell. Tegyék hatékonyabbá az üzemi agitá- ciót és nevelőmunkát, a szocialista munkaversenyt jobban használják fel! így az idén tovább növelhető az export, ez a siker titka. F. L. «VWWVCW ‘XXV'~X.XVXXXXXNXXXXXXXXXXXXXXXXXXXNXXXXXXXXXXXXX\XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXVXXXX'.XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXNXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXtUtárdus 31-én lenne Lo- kacs László hatvan éves ha fiatalon, mindössze harmincnyolc évesen ki nem oltja életét a fasizmus. A szerbiai Bor munkatáborában pusztult el a költő és pártmunkás 1944 nyarán, ugyanott, ahonnan Radnóti is elindult a végzetes útra. Lukács László ahhoz a költőnemzedékhez tartozott, amely József Attila körül nőtt fel; írói érése során egy évtizeden belül élte át a társadalmi elnyomás mind súlyosabb fokozódását, majd nyílt fasizmusba fordulását. Éppen ezért mindazoknak, akik nem a meghátrálás, a menekülés, hanem a szembeszállás útját választották, amiként azt Lukács is tette, választ kellett adniuk költészetükkel a súlyos kérdésekre, amelyeket ekkor a társadalmi haladás ügye és a nemzeti lét megőrzésének gondja felvetettek. Lukács László a polgárságból, a polgári eszmevilágból közeledett már fiatalon a munkásmozgalomhoz, s egy életre eljegyezte magát azzal. Rövid ideig a szociáldemokrata párt tagja, de 1930-tól már az illegális KMP soraiban küzd, egy időben Pest északi területi párttitkára, később a Vörös Segély titkára lesz, több alkalommal börtönbe vetik, munkatáborba hurcolják, nehéz és küzdelmes életet él. Lukács László kivételes egyénisége egyesítette magában az Aktív pártmunkás és művész Hatvan esztendeje született Lukács László aktív pártmunkást és a nagy műveltségű, mély intellektusé művészt, akinek egész életműve azt bizonyítja, hogy a párt, a munkásmozgalom tudatos szolgálata nem akadályozza a költemény felszállását; a művészet kibontakozásának nem akadálya, hanem segítője a dolgozó tömegek ügye melletti elkötelezettség. Lukács László tiszta és nemes értékekkel teljes költészete cáfolja azt az egy időben szárnyra kelt legendát, mintha a szocialista költő csupán csak a mozgalom partizánjaként, szabad kalandozóként s csak bizonyos kívülállással alkothatna igazán jelentős művet. I ukács László költői val- lomásaiban nyoma sincs semmiféle önkorlátozásnak, ő mélyen megélte a kor ellentmondásait, teljesen és maradéktalanul azonosult a munkásosztály sorsával. A húszas években írt finom, halk tónusú versei formailag még a korabeli polgári költészethez kötnék, de már ekkor és egyre inkább túlmutatnak írásai az általános humánumon. A harmincas évek elején a kor szocialista költészete követelményeinek megfelelő agitatív szándékú, érdesebb hangú stílusban ír, majd hosszabb kényszerű szünet után a harmincas évek második felében bontakozik ki igazán Lukács László költészete. E líra jellegzetessége a fénylő íntellektualitás, a nemes gondolatiság, formai szempontból pedig a babitsi és József Attila-i iskola együttes örökségének vállalása, olyan hatás, amelyet befogad és sajátosan egyénivé olvaszt az erős tehetség. Gondolatisága a líraiság új és meleg fényeit villantja fel, nem nehezíti a vers szárnyalását, hanem tágasabb horizontok és mélyebb távlatok felé segíti. Az intellektus különös villódzása szervesen olvasztja magába az érzelmek, a szív impulzusait, de ugyanakkor forró szenvedélyt lop bele verseibe. Gyönyörű szerelmes versei az életöröm és a teljes élet utáni vágy híradásai is, magánéleti líráját szoros szálak kötik össze a kinti világgal. Azon kevesek közé tartozik Lukács László, akik még a negyvenes évek súlyos veszélyei közepette is a formai lehetőségek végsőkig történő fejlesztésével szerves művésziességnél olvasztották verssé a politikumot. A képes beszéd követeimé"’"17“ vált pMw csak így közölhetett a költő verset a Szovjetunióról, Leninről, a Moszkva alatti német vereségről, így írhatott Schönherz Zoltán mártiriumáról, a fasizmus vérszomjas kegyetlenségéről, csak így tarthatta ébren az antifasiszta eszmevilágban fogant költészetében a társadalmi felszabadulás igényét, a végső célokat. Az orosz és a szovjet, valamint a német irodalomból átültetett magas színvonalú műfordításai során is mindig azokat a műveket kereste, amelyek valamilyen formában, közvetve vagy közvetlenül, de a jelen kérdéseihez szóltak, abban igyekeztek eligazítani az olvasót. I" ukács László utolsó 1J éveiben írt versei azt tanúsítják, hogy a kiküzdött formai elemeket sikerrel olvasztotta be a kommunista eszmevilág által inspirált költészet tárházába, egyéni és sajátosan megkülönböztethető költészetet alkotott, kommunista költői szemlélet és magas művészeti színvonal egységét teremtette meg, s ezzel követendő példát hagyott örökül a mai költői nemzedékre. Súlyos körülmények között, megingások és elfáradás nélkül, törhetetlen hittel szolgálta az ügyet, amelyre életét tette fel, kristályos tisztasággal csillogó költészetében ennek a küzdelmes és — elmondhatjuk — hősies életnek messze sugárzó visszfénye ég. — * — Óvodai pil/anafők A verpeléti termelőszövetkezeti óvodában vígan folyik az élet, amíg a szülők dolgoznak. Képeink a termelőszövetkezeti óvoda kis lakói életének egy-egy pillanatát ragadták kü ’„.gól előtti pillanat. ...száll a hinta. (Foto: Kiss Béla) Javítani kell a szolgáltató tevékenységei Hatvan várós tanácsának vb-űlése a lakosság ellátásáról tárgyul (Juhász Ferenc tudósító) A Hatvani Városi Tanács V. B. ülésén napirendre tűzi az építési és közlekedési osztály jelentése nyomán a város kommunális ellátottságának helyzetét. Mint a jelentés bizonyítja, a kisipari ellátottságban elég komoly hiányosságok mutatkoznak. A meglevő ktsz-ek nagy problémája — és ez az igények kielégítését is akadályozza —, hogy a telephelyek kicsik, sokszor a legalapvetőbb munka- és egészségvédelmi előírásokat sem tudják betartani. Nem megfelelő a felvevőhelyek elhelyezése sem, például a város lakóinak fele Üj- Hatvan területén él, de ott egyetlen kisipari felvevőhely sincs. A városban lakó 200 autó- és 400 motorkerékpár-tulajdonosnak gondot okoz, hogy sem ktsz-nek, sem magánkisiparosnak nincs motorjavító műhelye, így a legkisebb hibák kijavításáért is Budapestre vagy Gyöngyösre kell elutazni. Sürgető a Mező Imre utcai lakótelep személyi szolgáltatásának megoldása is, hiszen 370 család eltartásáról van szó. Nem megfelelő a Patyolatszolgáltatás sem, mivel az egri Patyolat hatvani felvevőd helyéről csak hetenként egyszer van szállítás. Ez növeli az átfutási időt A hiányosságok mellett természetesen eredményekről is szól a jelentés. A város kisipari termelőszövetkezetei teljesítették tervüket, jó munkájukat bizonyítja, hogy a cipész ktsz dolgozói 30, a fordász ktsz dolgozói 9, a háziipari szövetkezet dolgozói 11 napi munkabérnek megfelelő nyereségrészesedést kapnak. A vitára kerülő jelentés a szolgáltatásban mutatkozó problémák megoldására is tesz javaslatokat.
