Népújság, 1966. március (17. évfolyam, 50-76. szám)
1966-03-30 / 75. szám
Megkezdte munkáját az SZKP XXIII. kongresszusa Leonyid Brezsnyev nagyra értékelte az NDK békeszerető politikáját, rámutatott, hogy a szocialista közösség hadállásai Európában szilárdak. „Mélységes meggyőződésünk — mondotta —, hogy továbbra is érvényes a nemzetközi kommunista mozgalomnak az a következtetése, hogy meg lehet fékezni az agresszort, el lehet hárítani az új világháborút”. De csak valamennyi békeszerető erő aktivitása válthatja valóra ezt a lehetőséget. A béke védelmében külön szerepet kell betölteniük a szocialista országoknak. Az SZKP tehát szüntelenül gondoskodik az ország védelmi erejének szilárdításáról, a szocialista országokkal való harci szövetség erősítéséről. Leleplezve az imperializmus agresszív politikáját — jelentette ki Brezsnyev —, ugyanakkor következetesen és változatlanul követjük a különböző társadalmi rendszerű államok békés együttélésének irányvonalát. Természetesen nem lehet békés együttélés a tőkés vagy gyarmattartó országban, amennyiben az osztálvharc és a nemzeti felszabadító harc belső folyamatairól van szó. A békés együttélés elveit az elnyomó és az elnyomott viszonyában. a gyarmatosító és a gyarmati uralom áldozata viszonyában nem alkalmazzuk. Brezsnyev miután foglalkozott a Szovjetunió és más kapitalista országok közötti kapcsolatokkal, kitért a még megoldatlan fontosabb nemzetközi kérdésekre. Kijelentette, meg kell szüntetni a külföldi haditámaszpontokat idegen területeken, meg kell fékezni és meg kell szüntetni az imperialisták által kirobbantott fegyverkezési hajszát, gyakorlati lépéseket kell tenni az általános és teljes leszerelés irányában. Említést tett más szovjet békejavaslatok időszerűségéről. létéves tervének lényei holmánynak nevezte a reakciós sajtónak azt az állítását, hogy a szovjet gazdaság — úgymond — „válságban van” és hogy „letér a szocializmus útjáról”. „Ha a központosított tervszerű népgazdasági irányítás erősítését országunkban összekapcsoljuk a vállalati kezdeményezés és önállóság további fejlesztésével, ez azt bizonyítja, hogy a szocialista gazdálkodás elveit egvre helyesebben, egyre hatékonyabban alkalmazzuk.” Az új ötéves terv „új, fontos szakaszt jelent a szovjet népnek a kommunizmus anyagiműszaki bázisa megteremtéséért folyó harcában” — mondotta a szónok. „Az új ötéves időszakra vonatkozó fő feladatok meghatározásánál azt is figyelembe vettük, hogy tovább kell erősítenünk gazdasági kapcsolatainkat a testvéri szocialista országokkal és a fejlődő államokkal”. A társadalmi termelés és a nemzeti jövedelem gyors növekedési üteme, továbbá a termelőeszközök gyártása növekedési ütemének (49—52 százalék) és a fogyasztási cikkek gyártása növekedési ütemének (43—46 százalék) lényeges közeledése jellemzi az 1966—1970 közötti időszakra szóló új ötéves tervet. „Amint a felsorolt számadatokból is kitűnik — a párt a jövőben is a nehézipar elsődleges fejlesztésének, a termelőeszközöket gyártó népgazdasági ágak gyorsabb ütemű fejlesztésének politikáját folytatja — mondotta a szónok, majd megállapította, hogy a szovjet ipar műszaki fejlettségi szintjét, a munkások és szakembere« képzettségét tekintve világviszonylatban is az élre került. A mezőgazdaság fejlesztése területén továbbra is a szemes termények hozamának növelése a legfőbb feladatunk.” „A mezőgazdaság termelőerőinek fejlesztése megköveteli a falusi termelési viszonyok további tökéletesítését A sokAz elmúlt években a nemzeti felszabadítás, a gyarmati elnyomás elleni népi harc ügye jelentősen előrehaladt — jelentette ki az SZKP Központi Bizottságának első titkára. Azoknak a népeknek, amelyek még harcban állnak a külföldi hódítókkal* szabadságukért és függetlenségükért küzdenek, az SZKP és a szovjet nép a jövőben is aktív támogatást és reális segítséget nyújt. A beszámolóban Brezsnyev megelégedését fejezte ki a Szovjetunió és a független ázsiai és afrikai országok döntő többsége közötti kapcsolatok sikeres fejlődése felett. „Az utóbbi évek fontos eseménye volt, hogy egy sor fiatal felszabadult ország a haladó társadalmi fejlődés útjára lénett.” Gyakorlatilag megerősítette ez az 1960-as moszkvai tanácskozásnak azt a megállapítását, amely szerint megvan a lehetősége annak, hogv a felszabadult néoek a fejlődés nem kapitalista útián haladjanak. „Komoly társadalmi átalakulásokat valósítottak meg az olyan országokban, mint az Egyesült Arab Köztársaság, Algéria. Mali. Guinea, brazzavil- le-i Konsó, Burma”. AZ SZKP Központi Bizottságának első titkára korunk lényeges tényezőjének nevezte az ázsiai, afrikai és latin-amerikai népek összefogásának erősödését. épe űr lesz izájában vétség, amely az Egyesült ÁMamok és az NSZK kormánykörei között kialakul”. Ez a két partner „igyekszik fokozni a nemzetközi feszültséget Európában”. A Szovjetunió sohasem egyezik bele, sohasem békéi meg azzal, hogy a nyugatnémet militaristáknak atomfegyvereket adjanak. A Szovjetunió h eredni Az SZKP Központi Bizottságának első titkára ezután a hétéves terv (1959—1965) eredményeivel foglalkozott. Rámutatott, hogy ezekben az években a Szovjetunióban 58 százalékkal emelkedett a társadalmi össztermelés és 84 százalékkal az ipari termelés. A népgazdaság termelési álló alapjai 92 százalékkal növekedtek. Lényegesen megváltozott a szovjet társadalom szociális struktúrája. A munkások létszáma hét esztendő alatt 14 millióval, a szakembereké és a hivatalnokoké pedig 7 millióval növekedett. A Szovjetunió részaránya a világ ipari termelésében állandóan emelkedik (1965-ben csaknem 20 százalék volt. a második vilárháború küszöbén pedig még 10 %-nál is kevesebb). „Következetesen megoldást nyer a párt által kitűzött feladat: az egy lakóra jutó termelésben felülmúlni a legfejlettebb kapitalista országokat” — jelentette ki Brezsnyev. Brezsnyev a hiányosságokat bírálva hangsúlyozta, hogy a mezőgazdaság lemaradása észlelhetően fékezni kezdte haladásunkat negatívan befolyásolta a könnyű- és élelmiszer- ipar fejlődésének ütemét; nem tette lehetővé, hogy teljes mértékben megvalósítsuk a nép életszínvonalának emelésére megjelölt intézkedéseket” — állapította meg Brezsnyev. Az utóbbi években „bizonyos összhang-hiány mutatkozott a nehézipar egyes ágazatainak fejlődésében”, észlelhetővé vált „a termelés fejlődési ütemének és a munka termelékenységének lassúbbodása, a hatékonyság csökkenése a termelési alapok és a beruházások kiaknázásában”. A szónok megjegyezte, hogy „a hétéves terv kidolgozásánál szubjektivista okokból bizonyos számítási hibák, előrefutások történtek”. Az. új tervezési és gazdasági ösztönzési rendszert barátaink helyesen értelmezték és — ahogy ez már lenni szokott — ellenségeink igyekeznek elferdíteni. Leonyid Brezsnyev elejétől végéig nevetséges ko(Folytatás az 1. oldalról) dolgozott szabályait: a teljes egyenjogúságot és önállóságot, az egymás bel ügyeibe való be nem avatkozást, a kölcsönös támogatást és az internacionalista szolidaritást. Az SZKP ellenez minden hegemonizmust a kommunista mozgalomban, sürgeti az internacionalista egyenjogúságot a pártközi kapcsolatokban — jelentette ki Brezsnyev. A beszámoló megemlíti, hogy a kommunista pártok túlnyomó többsége határozottan védelmezi a nemzetközi munkásosztály forradalmi élcsapatának internacionalista összeforrottságát. Az SZKP Központi Bizottsága tökéletesen egyetért más kommunista pártoknak azzal a véleményével, hogy a kommunisták internacionalista egységének, az élet által felvetett új problémák kollektív vizsgálá- sának fontos és bevált formája a kommunista pártok nemzetközi tanácskozása. Mi — jelentette ki Leonyid Brezsnyev — újabb tanácskozás mellett vagyunk, amikor erre megérnek a feltételek. Továbbra is kérlelhetetlenül harcolunk a revizionizmus, a dogmatizmus ellen, a nacionalista megnyilvánulások ellen, síkraszállunk a marxista-leninista tanítás alkotó fejlesztéséért. Yietnam n saját hí Leonyid Brezsnyev, miután ismét megerősítette, hogy a szovjet állam békepolitikája változatlan, kijelentette: az imperialisták, mindenekelőtt oedig az Amerikai Egyesült Ál- ámok imperialistáinak agresz- ,zív cselekményei miatt fokozódott a háborús veszély. Ilyen törülmények között a Szovjetunió politikája arra irányul, hogy határozottan visszavágjon az agresszív erőknek, ellene szegüljön a nemzetközi helyzet további kiélezésének, harcoljon a világháború kirobbanásának veszélye ellen. A szónok a továbbiakban az amerikai imperializmus vietnami agressziójával foglalkozott. „Washington felelőtlenül azzal fenyegetőzik, hogy még :obban kiterjeszti a hadműve- ’eleket” — mondotta Brezsnyev. „A Szovjetunió a világ békeszerető népeivel együtt erélyesen követeli a Vietnam elleni amerikai agresszió megszüntetését. Határozottan kijelentjük: az ngresszoirok, amikor megvalósítják a vietnami nép elleni szégyenletes háború „eszkalációját”, szembetalálják magukat azzal az egvre növekvő támogatással, amelyet a Szovjetunió és Vietnam más szocialista barátai és testvérei a vietnami népnek nyújtanak. Vietnam népe úr lesz saját hazájában és soha senki nem olthatja ki a szocializmus fáklyáját, amelyet magasra tart a Vietnami Demokratikus Köztársaság.” A Szovjetunió síkraszáll a vietnami probléma rendezéséért azoknak az elveknek alapján, amelyeket a VDK kormánya és a Dél-vietnami Nemzeti Félszabadítási Front fejtett ki. Leonyid Brezsnyev hangsúlyozta, hogy a Szovjetuniónak érdeke fűződik az európai biztonság garantálásához Kijelentette, hogy „napjainkban a békére nézve egyik legveszélyesebb tényező az a sajátságos kétoldalú katonai szöéves tapasztalatok meggyőzően bebizonyították a társadalmi termelés mindkét szervezeti formájának — a kolhozoknak és a szovhozoknak — az élet- képességét. Ugyanakkor azonban az utóbbi években kísérletek történtek arra, hogy indokolatlanul szovhozzá szervezzenek át sok kolhozt. Az 1965 márciusában tartott plé- num kijavította ezeket a hibákat” — állapította meg a szóA Szovjetunió m a világon egyike a Beszámolójának az életszínvonal emelésével, a tudomány és a kultúra fejlesztésével foglalkozó fejezetében Leonyid Brezsnyev hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió nemzeti jövedelme — amely a világon egyike a legnagyobbaknak — a múlt évben meghaladta a 190 milliárd rubelt. Lakásépítkezésekre öt év alatt 35 milliárd rubelt költöttek; az új ötéves tervben tízmilliárddal többet költenek erre a célra. A lakosság reáljövedelme az ötéves tervidőszak alatt körülbelül 1,3-szeresen növekszik. Az SZKP Központi Bizottságának az a véleménye, hogy a dolgozók jövedelmének növelését főképpen a munkások és alkalmazottak bérének emelésével, a kolhozokban végzett közösségi munka magasabb bérezésével kell biztosítani. Az ötéves terv előirányozza, hogy a kiskereskedelmi árakat bizonyos áruknál termelésük és a munkatermelékenység növekedésének mértékében csökkentsék. Az ötéves terv előírja, hogy mindenütt fokozatosan álljanak át az ötnapos munkahétre azzal, hogy ebből haszna legyen a dolgozónak is és az államnak is. Az ötéves terv időszakában tovább javítják a nyugdíjasok helyzetét: felemelik a legalacsonyabb nyugdijakat, a nyugdíjellátást — a munkások és alkalmazottak nyugellátási szintjén — kiterjesztik a kolhoztagokra, javítják a rokkantsági ellátást. Leonyid Brezsnyev, miután megemlítette, hogy a Szovjetunióban 660 000 tudományos dolgozó, vagyis a világ tudományos dolgozóinak egynegyede tevékenykedik — szóit az irodalmi és a művészeti sze- mélvisések szerepéről. Megjegyezte, hogy a párt ellenzi az adminisztrációs és önkényes döntéseket művészeti és irodalmi kérdésekben, majd így folytatta: változatlanul szem előtt tartjuk a művészet vártoss* gának, a kultúra területén történő dolgok osztály- szemoop^ból történő értékelésének elvét. A szocialista művészet mélységesen optimista és életigenlő. Ez természetesen nem jelenti azt. hnev csak a jóról lehet írni. Ismeretes, hogy nálunk igen sok a nehézség, a fogyatékosság, s ezek igazságos bírálata a művészeti alkotásokban hasznos és szükséges, mert ez lehetővé teszi a szovjet emberek számára, hogv le- küzdiék a fogvatékosságokat. Sajnos, akadnak a művészetnek olyan kontárai is, akik a nép segítése helyett szakmájukká kiáltják ki rendszerünk bemocskolását, hős népünk rágalmazását. Természetesen, ilyen emberek nálunk kevesen vannak. Ezek egyáltalán nem képviselik alkotó értelmiségünk érzéseit és gondolatait. amelyek elválaszthatatlanul egybekapcsolódnak a népijei, a párttal. Ezeknek a kontároknak még a szocialista haza érdekei sem drágák, ami pedig minden szovjet ember számára szent dolog. Tökéletesen érthető, hogy a szovjet nép nem hunyhat szemet az ilyen emberek szégyenteljes tevékenysége felett. Ügy bánik el velük, ahogy megérdemlik — hangoztatja a beszámoló. Leonyid Brezsnyev beszámolójának befejező részében foglalkozott az SZKP szerepének növekedésével a szovjet társadalom életében, sorainak erősödésével, a tömegekhez fűződő kapcsolatainak szilár- dulásával, munkája formáinak és módszereinek tökéletesítésével. Az SZKP Központi Bizottságának októberi plénuma (1964) — jegyezte meg Brezsnok, majd felvetette azt a kér dést, nem kellene-e választót kolhoz-szövetkezeti szerveke létesíteni kerületi, területi köztársasági és országos szin ten. ..Az .irányításnak ez a de mokratikus formája lehetővi tenné, hogy alaposabban ki használjuk a szövetkezeti gaz dálkodás előnyeit a mezőgaz dasági termelés további fej lesztése érdekében” — jelen tette ki Brezsnyev. imzeti jövedelme legnagyobbaknak nyev — „kifejezte a pártnak azt a megmásíthatatlan akaratát, hogy fejleszti és szigorúan betartja a pártéletnek é: a vezetés elveinek lenini normáit”. „Az októberi plenum határozatai alapján a gazdasági és pártélet területén kiküszöbölik azokat a fogyatékosságokat és hibákat, amelyek kapcsolatosak voltak a párt-, a tanácsi és a gazdasági szervek indokolatlan átszervezésével.” A plénurr „pozitív befolyást gyakorolt £ párt, a szocialista állam, az egész szovjet társadalom életének és tevékenységének minden területére. A plénum ragyogó tanúbizonysága volt a párt tömör összeforrottságának és egységének, politikai érettségének, ama képességének, hogy bátran és határozottan el tudja hárítani mindazt, ami gátolja haladásunkat.” Az SZKP-nak ma 12 millic 471 ezer tagja és tagjelöltj« van (a beszámolási időszakban 2 millió 755 ezerrel emelkedett a létszám). Ma minden egyes belépőve: szemben támasztott magas követelményeket diktálja az az óriási felelősség, amelyet a lenini párt visel a szovjet nép előtt. A tanácsok tevékenységének megjavítását — hangzik a beszámoló — további demokratizálásuk alapján kell megvalósítani. Javasoljuk, vezessék be hogy a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának ülésszakán beszámoljon a Minisztertanács, s legfontosabb törvényjavaslatokat bocsássák össznépi vitára a gazdasági, társadalmi, kulturális és államépítési kérdések széles körét bocsássák megviA szervezet módos Az SZKP Központi Bizottságának első titkára a kongresszus elé terjesztett néhány módosítást és kiegészítést az SZKP szervezeti szabályzatához. E módosítások értelmében s szervezeti szabályzat kimondaná, hogy a 23 évnél fiatalabb személyeket csak a Komszo- molon át lehet felvenni a pártba: három év helyett legalább ötéves párttagság kell ahhoz, hogy valaki tagfelvételt kére személyt a pártba felvételre ajánlhasson; bizonyos módosításokat kell életbe léptetni a pártból való kizárás rendjét illetően. A módosító indítványok javasolják, hogy a központi bizottság elnökségét nevezzék a központi bizottság politikai bizottságának, mert ez az elnevezés „pontosabban tükrözi pártunk legfőbb politikai szervének, annak a szervnek a tevékenységét, amely a központi bizottság két plénuma között pártunk munkáját irányítja”. „Az élet megmutatta, hogy a pártszervek és vezető kádereik cserélésének és felváltásának jelenlegi normái nem váltak be, a pártalapszerve- zetek titkárai nagyon gyorsan váltogatták egymást, helyenként pedig a káderek hozzáértés és politikai erények szerint történő kiválogatásának elvét formális megfontolásokkal kezdték helyettesíteni. A módosító javaslatok azt indítványozzák, hogy hagyják érvényben a rendszeres megújítás és a folyamatosság elveit, amelyek régóta érvényesek a pártban, azokat a normákat pedig, amelyek ezt a folvamatot szabályozzák. hagviák ki a szervezeti szabályzatból. A módosító indítványok javasolják továbbá, hogy állítsák vissza a gyakorlatban a két kongresszus közötti tatásra a legfelsőbb tanács ülésszakain. „A part, fejlesztve az államépítés demokratikus elvét, abból az elvből indult ki, hogy a szovjet szervek egész tevékenységének az állampolgárok széles körű alkotó részvételének az ország ügyeinek irányításában, a szocialista törvényesség legszigorúbb betartásán kell alapulnia” — mondotta Brezsnyev. Brezsnyev jellemezte, hogyan gondoskodik az SZKP a Szovjetunió honvédelmének megszilárdításáról. Kijelentette; „A gazdaság, a tudomány és a technika területén elért sikerek lehetővé tették, hogy a hadsereget és a flottát a los-modernebb nukleáris rakétafcgyverekkel és a haditechnika más legújabb gyártmányaival lássuk el. A szovjet fegyveres erők felszerelése megfelel a korszerű követelményeknek, a fegyveres erők egyre növekvő ütőképessége és tűz- ereje teljes mértékben elegendő ahiioz, hogy megsemmisítsünk bármilyen agresszort.” Brezsnyev hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió biztonsága megköveteli a hadiipar további fejlesztését, a nukleáris rakétafegyver és a technika összes többi ágának további tökéletesítését. A szónok miután aláhúzta a szovjet szakszervezetek nagy szerepét a kommunizmus építése feladatainak megvalósításában. megemlítette, hogy a szovjet társadalom aktív alkotóereje a Lenini Komszomo', amely 23 millió fiatalt tömörít és a szovjet ifjúság vezetője. Az ifjúság körében végzett eszmei nevelőmunkának megvannak a fogyatékosságai — jegyzi meg beszámolójában Brezsnyev. — Egyes párt- és Komszomol-szervezetek időnként nem számolnak azzal, hogy az ifjak és lányok mai nemzedéke nem járta meg a forradalmi harc és edzés azon kemény iskoláját, amely osztályrészül jutott az idősebb nemzedéknek. Egyes fiatalemberek kívül akarnak maradni a jelenlegi életen, élősdi beállítottságúak” — mondotta, majd kijelentette: „az egész pártnak becsületbeli ügye, hogy a fiatalságot forradalmi körünkhöz méltóan nevelje”. i szabályzat tásáról időszakokban az országos pártértekezleteket, nyilvánítsák célszerűtlennek az SZKP Oroszországi Irodájának fenntartását, mivel ez a szerv az SZKP Központi Bizottságával párhuzamos tevékenységet fejt ki. Leonyid Brezsnyev beszámolója végén hangsúlyozta: „A burzsoá ideológia elleni harcnak minden körülmények között engesztelhetetlennek kell lennie, mivel osztályharcról, az emberért, az emberi méltóságért és szabadságért folyó harcról, olyan küzdelemről van szó, amelynek célja a szocializmus és a kommunizmus hadállásainak measzilárdítása. olyan küzdelemről, amely a nemzetközi munkásosztály érdekeinek védelmében folyik.” ★ Az SZKP Központi Revíziós Bizottsága jelentette a XXIII. kongresszusnak, hogy a központi és helyi pártszervek és intézmények apparátusának, a függetlenített pártmunkásoknak kiadásait teljes mértékben fedezik a párt költségvetésének eszközeiből. (Ezek a tagdíjakból és a párt kiadói tevékenységéből származó bevételekből erednek.) A pártszervezési és politikai munkával kapcsolatos kiadásokat szintén teljes mértékben fedezik a párt költségvetésében rendelkezésre álló összegek. A központi revíziós bizottság beszámoló jelentését Nonna Muravjova, a bizottság elnöke ismertette. ★ Az SZKP XXIII. kongresz- szusa befejezte első napi munkáját. Szerdán reggel moszkvai idő szerint 10 órakor (magyar idő szerint 8 órakor) a kongresszus folytatja munkáját és megkezdi a két beszámoló feletti vi tát. (MTI)
