Népújság, 1966. március (17. évfolyam, 50-76. szám)

1966-03-30 / 75. szám

A kongresszus első visszhangja Összeült az Atlanti Tanács Kedden délelőtt Párizsban Brosionak, a NATO főtitkárá­nak elnökletével összeült az Atlanti Tanács. A délelőtti ülésen George Ball amerikai külügyminiszter­A genfi leszerelési értekez­let kedden délelőtt megtartot­ta 252. munkaülését. Nyugati hírügynökségi jelentések sze­rint Roscsin, a szovjet delegá­ció vezetője elutasította azt a módosító indítványt, amelyet az amerikai küldött egy héttel ezelőtt terjesztett be az atom­fegyverek további terjedésének megakadályozását célzó szerző­déstervezethez. A szovjet küldött rámutatott: az amerikai módosítás kétér­telmű és olyan kibúvókat tar­talmaz, amelyek révén nyuga­ti országok, így például Nyu- gat-Németország, atomfegyve­reket szerezhetnek be, holott ilyenekkel nem rendelkeztek, mielőtt katonai szövetségre léptek. A szovjet delegáció ar­ra a határozott következtetésre jutott, hogy az új amerikai ver­zió nem akadályozza meg az A KÉM HIERARCHIA CSÚCSÁN Osztrák szocialisták az ellenzékbe vonulás mellett? Az osztrák kormányalakítá­si tárgyalások második hete — legalábbis a Néppárt részére — nem várt akadályba ütközött. Az abszolút többséggel rendel­kező polgári tábor vezetői ugyanis az utóbbi napokban céltudatos derűlátással már ar­ról beszéltek, hogy április else­jén a parlamentben bemutat­kozhat az új kormány. A szo­cialisták a néppárti feltételek egy részét, amelyek igen érzé­kenyen érintenék a szocialista befolyást elsősorban gazdasági vonatkozásban, elfogadhatat­lannak találják. Jóllehet a tárgyalások naponta sok órán át folynak tovább, a szocialista pártban jelentkeznek hangok, amelyek az újabb koalíció he­lyett" az ellenzékbe vonulást ajánlják. A szocialista pártvezetés csü­törtökön tanácskozik a kor­mányalakítási kérdésekről. Az ellenzékiséget tanácsló han­gok ellenére bécsi politikai megfigyelők úgy vélik, hogy Amikor Erhard került a kancellári székbe, s Globke helyét a kancellári hivatal­ban Westrick vette át, a Ke­reszténydemokrata Párt fél­reállított .jobbszárnya öröm­mel figyelt fel arra, hogy a „gumikancellár” és állammi­nisztere alig fordít figyelmet a közvetlenül a kancellári hivatal alá rendelt Gehlen- szervezet napi dossziéira. Sőt, Erhardot annyira közömbö­sen hagyta a hírhedt kjm- szervezet munkája, hogy még abba is beleegyezett: a nyug­díjazását kérő kémfőnök posztját Adenauer bizalmasa, a trónörökösként is emlege­tett Heinrich Krone vegye át. Csak amikor a lapok fel­hívták figyelmét Krone kine­vezésének veszélyeire, hogy így a nagy vetélytárs kezébe kerülnek a legfontosabb bel­ső és külső információk, lé­pett vissza Erhard az alkutól és Krone egyelőre csupán az Alkotmányvédelmi Hivatal elnöki székét kapta meg. Az NSZK három titkosszer­vezetének állandóan egymást keresztező akciói késztették végül is arra a kormányt, hogy — s elsősorban a sza­baddemokraták követelésére — elhatározzák: felállítanak egy koordináló szervet mi­nisztériumi ranggal. S a Kai­ser Friedrich Strasse 6. szám alatti új épület és új minisz­térium vezetőjének, mint ép­pen ezekben a napokban vált ismeretessé, Kronét jelölték ki. Hogy Adenauer egykori trónörököse milyen áron, mi­lyen alku következtében emelkedett végül is maga­sabbra, mint eleinte akarták, egyenesen a nyugatnémet kém-hierarchia csúcsára, az jelenleg még nem világos. De elsősorban nem is ennek a karriernek a hátsó mozgató­rugói az érdekesek. Sokkal inkább arra a tényre kell felfigyelni, hogy az NSZK titkos ügynökeit mozgató új csúcsszerv vezetőjének segít­ségével az Adenauer—Strauss szárnynak módja nyílik a ré­gi politikai vonal érvényesí­tésére: a szocialista országok elleni mindenre elszánt föld­alatti háború folytatására. <Ö.) A Vietnami Demokratikus Köztársaság budapesti nagykövetségének köszönetnyilvánítása 1965 decemberében üzemektől, gyáraktól, hivataloktól, szövetkezetektől, tömegszervezetektől, iskoláktól, kórházaktól 1200 táviratot, továbbá sok száz levelet kapott nagykövetsé­günk, amelyekben a magyar dolgozók, diákok kifejezik szo­lidaritásukat, együttérzésüket az agresszív amerikai imperia­lizmus ellen szabadságáért, függetlenségéért igazságos harcot folytató vietnami nép iránt. Az idén eddig további 1160 táviratot, sok száz levelet, verset kaptunk, amelyek Észak-Vietnam újrabombázása ellen, az amerika agresszív háború dél-vietnami kiterjesztése és a vietnami népet sújtó barbár bűncselekmények miatt tilta­koznak. Jelenleg is nap nap után tovább érkeznek a tiltakozó táv­iratok, levelek. Miután nincs lehetőségünk minden barátunk­nak külön válaszolni, nagykövetségünk ezúton fejezi ki őszin­te köszönetét a vietnami népet támogató minden barátjának. 1966. március 29. A Vietnami Demokratikus Köztársaság budapesti nagykövetsége. A NATO-val kapcsolatban le­szögezte, Franciaország nem kíván olyan rendszer foglya lenni, amelynek nem gazdája. A francia erők integrációja az amerikaiak által dominált NA- TO-ban olyan konfliktusba ke­verheti Franciaországot, amely­ben nem érdekelt. Ha viszont fegyveres erői nincsenek be­ágyazva a nemzetközi katonai szervezetbe, megőrzi szabad kezét, hogy konfliktus esetén eldönthesse: az Atlanti Szö­vetség tagjaként részt kell-e vennie a háborúban vagy sem. Pompidou hangsúlyozta, Franciaország hű marad az Atlanti Szövetséghez. A mi­niszterelnök aláhúzta, hogy De Gaulle 1962-ben, a kubai válság idején a francia kor­mány teljes szolidaritásáról biztosította Washingtont. A német újraegyesítéssel kapcso­latban a miniszterelnök kije­lentette, erre csak egy általá­nos enyhülés keretében kerül­het sor, Nyugat-Európa és a NATO kereteit meghaladó megegyezés alapján. (MTI) Az amerikai—indiai tárgyalásokról Johnson elnök és Indira Gandhi indiai miniszterelnök között hétfőn megkezdődtek a hivatalos tárgyalások. Az üd­vözlő fogadás alkalmából John­son elnök arról biztosította az indiai kormányfőt, hogy az Egyesült Államok erőfeszítése­ket fog tenni India nagy prob­lémáinak megoldására. Az el­nök javasolta Indira Gandhi­nak: tárgyalják meg a délke­let-ázsiai problémákat, annak hangsúlyozásával, hogy India különleges szerepet játszik a világ e térségében; India és Pakisztán kapcsolatait, az in­diai kormány sürgős gazdasági és szociális problémáit, az in­diai gazdasági élet stabilitásá­nak kérdéseit. Az Indira Gandhi tiszteleté­re adott vacsorán Johnson el­nök 300 millió összegű indiai— amerikai alapítvány létesítését javasolta, az oktatásügy, a tu­domány és a kutatómunka fej­lesztésére Indiában. A tárgyalások tovább foly­ótodnak. (MTI) A gazdasági mechanizmus ** reformjával összefüg­gő viták egyik valóban izgal­mas témája: a monopóliumok és a verseny. Bizonyosra vehe­tő. hogy a nagyobb vállalati önállóság és hatáskör, a rugal­masabb ármechanizmus, a nyereség-érdekeltség rendsze­re a jövőben is olyan körül­mények között érvényesül majd, melyekre — legalábbis részben — a termelés nagyfo­kú monopolizáltsága a jellem­ző. Márpedig a monopólium — mondják — csökkenti a fo­gyasztó és a felhasználó vá­lasztási lehetőségeit, a mono- pólium „diktálhat” a piacon' stb. Ugyanakkor azonban a pi­aci mechanizmusnak alkotó­eleme a verseny is. Piaci me­chanizmus még tervszerű be­folyásolás esetén is csak olyan körülmények között működhet, ha a termelőknek áruikat alá kell vetniük a társadalmi elis­mertetés szigorú és objektív mércéjének, ha az árakban a fogyasztók és a felhasználók piaci értékítéletei is kifejezés­re jutnak. A monopóliumot általában a koncentrált termelést folytató vállalatok létével magyarázzák, de nagyvállalataink profilja még ma is meglehetősen ve­gyes!? Mégis, a jelenlegi gaz­daságirányítási rendszerben a termelőerők koncentrációjával magyarázhatnál jóval na­gyobb mértékben elterjedt a monopolhelyzet, a kis termelő egységek — például a kis- és középüzemek, egyes kisipari termelőszövetkezetek — gya­korlatilag olyan monopóliumot élveznek, mint a nagyvállala- latok. Ebből az is következik, hogy a monopólium a magyar népgazdaságban nem annyira a termelés koncentráltságának, mint inkább a konkrét gazda­sági viszonyoknak a következ­ménye. (Például a kisipari ter­mel őszövetkeztekre kirótt progresszív nyereségadó az egyik előidézője annak, hogy a szövetkezetek visszafogják tel­jesítményüket. nem használják ki kapacitásukat és nem „men­nek” a vevő után. Addig a ha­Monopólium és verseny a szocialista gazdaságban most nem lenne helyes min­denáron való versenyeztetésre törekedni. A versenynek éppen úgy lehetnek hátrányai (példá­ul. ha a párhuzamos kapacitá­sokat nem lehet kihasználni* ha a külföldi piacon a hazai vállalatok egymással konkur­álnának stb.), mint előnyei és ezért csak konkrét elemzés alapján dönthető el, hogy mi­kor, hol és milyan mértékű verseny vagy monopolizáltsági fok a raconális. A fontos az, hogy a monopólium a piacon bizonyítsa fölényét verseny­társaival szemben. Feltehető, hogy az új gazda­sági mechanizmus a termelő­erők további koncentrációjá­nak is megteremti a gazdasági alapját. A koncentráció fokozá­sának kritériuma ugyanis a hatékonyság növelése lesz. Sokoldalú mérlegelés tárgya, hogy a hatékonyságot a ter­melőerők milyen fokú és mi­lyen jellegű összevonása javít- ia (utóbbival kapcsolatban el­képzelhető azonos profilú üze­mek, vagy éppenséggel a verti­kalitást növelő és egészen más ágazatokhoz tartozó vállalatok egyesülése, de szó lehet bizo­nyos célfeladatokra korlátozódó alkalmi egyesülésről is stb.) A problémának e vázlatos "*• kifejezéséből is látható, hogy még számos megoldásra váró feladatot állít elénk ezzel kapcsolatban az élet. Az új mechanizmus alkalmazásának első, átmeneti néhány évében talán viszonylag több hatósági módszerrel k^ll élnünk a mo­nopolista tendenciák leküzdé­sére, de bizonyos, hogy a piaci egyensúly irányába ható gaz­daságpolitika kibontakozásával egyre inkább előtérbe nyomul­hatnak a közgazdasági eszkö­zök. Dr. Varga György március szerda tárig, amíg érdemes fokozni a teljesítményt, még mindig uralhatják a piacot.) A szocializmus az eddig " legésszerűbb gazdálko­dás lehetőségeit .teremtette meg, ettől a társadalmi rend­szertől idegen az ésszerűtlen- Ség. Mégpedig olyankor, ami­kor a monopóliumok nem a termelőerők tényleges kon­centrációjának eredményeként alakulnak ki, hanem admi­nisztratív úton alakítják ki azokat, akkor valóban fokozó­dik a vevők kiszolgáltatottsá­ga és csökken választási lehe­tőségük. A választási lehető­ség korlátozása, csökkentése pedig eleve kétségessé teszi — ha nem is kizárttá — az opti­mális eredmény elérését; az ilyen monopólium tehát éssze­rűtlen. A monopólium adminisztra­tív jellegét emeli ki például a profilgazda rendszer. Ez né­hány nagyvállalatot hatósági jogkörrel ruházott fel és ren­delkezési jogkörhöz juttatott más vállalatokkal szemben. Pi­aci versenykéoességüket tehát nem kell gazdasági eredmé­nyekkel kiharcolniuk, hiszen érdekeiket az adminisztratív eszközök alkalmazásával is megvédhetik és érvényesíthe­tik. Legfőbb társadalmi, gazda­sági célkitűzéseinket alapul véve bátran állítható, hogy a szocialista gazdaságban nem szükségszerű a fogyasztók és felhasználók számára hátrá­nyos monopolista tendenciák túlsúlya. Hiszen a vállatok te­vékenységét — különösen a jö­vőben — a központi állami irányítás számos közgazdasági eszközzel befolyásolhatja. A termelésben és a fogyasztói piacon nem az ésszerű monopó­lium, hanem az egyeduralom­ból fakadó esetleges káros következmények ellen kell harcolni; a forgalom bővítésé­re erőteljesen ösztönző érde­keltségi formákkal, például a nyereség nagyságához fűződő érdekeltséggel, a hitelnyújtás feltételeivel, az árszabályozás­sal és különösen a versenyt támasztó import eszközeivel. Utóbbival kapcsolatban meg­jegyzem, hogy a) a legtöbb esetben már az import lehető­sége is kedvezően befolyásol­hatja, ösztönözheti a hazai termelőket a szükségletek ki­elégítésére és b) a termelők monopóliumát nem célszerű az import monopóliumával is pá­rosítani, sőt utóbbit esetleg éppen az ellentétes érdekekét képviselő felhasználóhoz (rész­ben pl. a belkereskedelemhez) érdemes „telepíteni”. Azokban az ágazatokban, " amelyekben a termelés viszonylag nagy hányada ke­rül exportra, a közvetlen ér­dekeltség megteremtése nagy­részt megoldja a „versenyezte­tés” problémáját, csökkenti a káros monopolista tendenciák érvényesülését. Más a helyzet azokban az ágazatokban, ame­lyekben a világpiac nem tá­maszt ilyen versenyt. Itt már erőteljesebben kell számításba venni a vállalati szervezet kér­déseit és a versenyző import lehetőségeit is. (Míg az előbbi­re a gyógyszeripar, a gépipar egyes ágai, addig az utóbbira az építőipar, a cipőipar, bizo­nyos vegyi ipari és gépipari ágazatok a jellemzőek.) Az is igaz, hogy a gazdasági fejlődés jellemző tendenciái mellett érvényesülhetnek más­fajta hatások is. Arról van szó, hogy a tömegtermelés által ki­elégíthető kereslet mellett van és úgy tűnik, hogy az élet­körülmények javulásával erősödik — bizonyos spe­ciális igényeket kifejező ke­reslet is. Az ilyen igénye­ket a kis- és középüzemek fel­tehetően gyorsabban és gazda­ságosabban kielégíthetik, mint a nagyüzemek. E mellett, ese­tenként bizonyos termelői fel­használói igények kielégítése is racionálisabbnak bizonyul­hat. kis- és középüzemekben. (Például: a nagy műszeripari monopolvállalatok számára a kis- és középüzemek rugalma­sabban és olcsóbban termel­hetnek részegységeket.) jt versenyeztetés elsősor- ” ban a fogyasztói piacon látszik célszerűnek és ezért az elosztó (kereskedelmi) szer­vezet jelenlegi, meglehetősen monopolizált jellegét célszerű­nek látszik ésszerű határokig feloldani. Lehetővé kell tenni, hogy a fogyasztói piacon az ál­lami kiskereskedelem mellett nagyobb szerepe legyen az ál­lami termelő vállalatok saját bolthálózatának, a szövekezeti kereskedelemnek és esetleg egyes külkereskedelmi vállala­tok belföldi értékesítő szerve­zeteinek is. A monopólium és a verseny, pontosabban a „monopólium vagy versenyeztetés” problé­máját nem lehet valamilyen elméleti modell alapján megol­dani. A mindenkori körülmé­nyeket mérlegelve dönthető csak el. hogy a gazdasági ha­tékonyság. továbbá a fogyasz­tók és a felhasználók igényei­nek jobb kielégítése céljából mikor és hol ésszerű a mono­pólium, mikor és hol ésszerű a versenyeztetés. A verseny tehát önmagában éor>en úgy nem megoldás a szükségletek teljes kielégítése érdekében, mim ahogy a mo­nopólium túlzásba vitt kialakí­tása sem volt az. Amennyiben a múltban — hibásan — fétis­ként tiszteltük az állami válla­latok monopol-helyzetét, úgy tárgyalások és további kölcsö­nös engedmények után a két nagy párt mégis együtt alakít majd kormányt. (MTI) PRÁGA: Az SZÉP XXIII. kongresz- szusa a közvélemény érdeklő­désének központjában áll. A csehszlovák televízió helyszíni közvetítést adott a kongresz- szus ünnepélyes megnyitásáról. A sajtó terjedelmes cikkekben méltatja a kongresszus jelen­tőségét. VARSÖí A keddi lengyel lapok ve­zércikkekben foglalkoznak az SZKP kongresszusával. A Try- buna Ludu rámutat, hogy az amerikai agresszió nyomán rendkívül sürgős a szocializ­mus összes erőinek összefogása és — fűzi hozzá — ezért szem­be kell szállni a kommunista mozgalmat bomlasztó minden tevékenységgel. Az amerikai módosítás kétértelmű — mondotta Roscsin a leszerelési értekezleten atomfegyverek további terje­dését, s az amerikai szerződés- tervezet ebben az új, módsí- tott formában sem fogadható el egy szerződés alapjául. (MTI) Thi tábornok A dél-vietnami katonai kor­mány által elmozdított Thi tá­bornok, aki néhány nappal ez­előtt visszatért korábbi állo­máshelyére, Hűébe, jelenleg visszavonultan él és fogadja a környékből, továbbá a fővá­rosból érkező politikusokat. Is­meretes, hogy Thi tábornok kö­rül alakult ki az a mozgalom, amely a jelenlegi katonai kor­mány leváltását és polgári kor­mány megalakítását követeli. Egy AFP-kommentár sze­rint a tábornok és hívei, úgy helyettes —, nyugati jelenté- 1 sek szerint — kormányának vi­etnami politikáját fejtegette. : Délután a NATO katonai struktúráját érintő francia el­határozásokról beszélt a 14-es bizottságban (állandó kéDvise- lők, Franciaország nélkül). Miután De Gaulle francia I elnök tájékoztatta a tagálla­mokat, hogy néhány hónapon belül kivonja a francia alaku­latokat a NATO fennhatósága alól, és ezzel egy időben intéz- ' kedéseket helyezett kilátásba ; a külföldi támaszpontok és katonai egységek eltávolításá­ra, a NATO-vezetést az eljárá­si és átszervezési kérdések fog­lalkoztatják. szervezkedik ? látszik, várakozó álláspontra helyezkedtek, s az események alakulásától függően lépnek akcióba. Nyilatkozataikból az derül ki, hogy a jelenlegi vál­ságot két fő okkal magyaráz- ! zák. Az egyik a buddhista és katolikus vallási körök igénye a hatalomban való részvételre, a másik az Amerika-ellenes irányzatú nacionalizmus foko­zódása. A VNA ismerteti a dél-viet- nami felszabadító hadsereg egyik szóvivőjének nyilatkoza­tát, aki a napokban bejelen­tette, hogy Közép-Vietnamban a felszabadító erők és a lakos­ság a március 10-ével véget ért ötven nap során megöltek, illetve megsebesítettek 25 760 ellenséges katonát, köztük 9320 amerikait, lelőttek, illetve megrongáltak 453 amerikai re­pülőgépet és megsemmisítettek több mint 200 katonai jármű­vet. Schröder Madridban Fernando Castiella spanyol iülügyminiszter vacsorát adott nyugatnémet kollégája tiszte­letére. Castiella pohárköszön- iőjében utalt arra, hogy Nyu- gat-Németországnak nagy ne­hézséget jelentene, ha Spanyol- ország nem engedélyezné a oejai támaszpontra tartó nyu­gatnémet gépeknek az átrepü­lési az ország felett. Spanyol- ország nem tekinti magától értetődőnek, hogy ilyen jellegű kedvezményt nyújtson egy ka­tonai szövetségnek, amelynek 5 maga nem tagja, mindamel­lett hajlandó tárgyalásokat folytatni e kérdésről. Szabadon bocsátották Quaison-Sackeyt Quaison-Sackey, Ghana volt külügyminisztere, az ENSZ- közgyűlés volt elnöke, vissza­nyerte szabadságát. Rokonai hétfőn megerősítették, hogy a volt külügyminiszter háziőrize­tét megszüntették. Magát Quaison-Sackeyt senki sem tudta felkeresni, hogy megin­terjúvolja. Quaison-Sackeyt azután bo­csátották szabadon, hogy meg­állapították róla: „Nkrumah volt elnök politikáját saját lel­kiismerete ellen hajtotta vég­re.” » (MTI) Kedd délutáni és esti jelen­téseikben a nyugati hírügynök­ségek már bő részletességgel számolnak be a XXIII. kong­resszus megnyitójáról és Brezs- nyev beszámolójáról. A Reuter hírügynökség ösz- szefoglalójában hat gépelt ol­dal terjedelemben ismerteti Brezsnyev beszámolójának legfontosabb megállapításait. Az AP amerikai hírügynök­ség főként egyes idézeteket ra­gad ki a beszámolóból. A UPI hírügynökség hat- hétoldalas ismertetést közöl. A legkevesebb visszhang „technikai okok” miatt az AFP-től érkezett, mert a fran­cia hírügynökség csak a kora esti órákban kezdte meg adá­sát: addig ugyanis a hírügy­nökség dolgozóinak sztrájkja miatt az AFP hírszolgáltatása szünetelt. (MTI) Pompidou miniszterelnök hétfőn este a francia televízió ..Szemtől — szembe” c. műso­ra keretében egy órán át vá­laszolt az újságírók kérdéseire. Pompidou a NATO-ról

Next

/
Oldalképek
Tartalom