Népújság, 1966. március (17. évfolyam, 50-76. szám)
1966-03-30 / 75. szám
A kongresszus első visszhangja Összeült az Atlanti Tanács Kedden délelőtt Párizsban Brosionak, a NATO főtitkárának elnökletével összeült az Atlanti Tanács. A délelőtti ülésen George Ball amerikai külügyminiszterA genfi leszerelési értekezlet kedden délelőtt megtartotta 252. munkaülését. Nyugati hírügynökségi jelentések szerint Roscsin, a szovjet delegáció vezetője elutasította azt a módosító indítványt, amelyet az amerikai küldött egy héttel ezelőtt terjesztett be az atomfegyverek további terjedésének megakadályozását célzó szerződéstervezethez. A szovjet küldött rámutatott: az amerikai módosítás kétértelmű és olyan kibúvókat tartalmaz, amelyek révén nyugati országok, így például Nyu- gat-Németország, atomfegyvereket szerezhetnek be, holott ilyenekkel nem rendelkeztek, mielőtt katonai szövetségre léptek. A szovjet delegáció arra a határozott következtetésre jutott, hogy az új amerikai verzió nem akadályozza meg az A KÉM HIERARCHIA CSÚCSÁN Osztrák szocialisták az ellenzékbe vonulás mellett? Az osztrák kormányalakítási tárgyalások második hete — legalábbis a Néppárt részére — nem várt akadályba ütközött. Az abszolút többséggel rendelkező polgári tábor vezetői ugyanis az utóbbi napokban céltudatos derűlátással már arról beszéltek, hogy április elsején a parlamentben bemutatkozhat az új kormány. A szocialisták a néppárti feltételek egy részét, amelyek igen érzékenyen érintenék a szocialista befolyást elsősorban gazdasági vonatkozásban, elfogadhatatlannak találják. Jóllehet a tárgyalások naponta sok órán át folynak tovább, a szocialista pártban jelentkeznek hangok, amelyek az újabb koalíció helyett" az ellenzékbe vonulást ajánlják. A szocialista pártvezetés csütörtökön tanácskozik a kormányalakítási kérdésekről. Az ellenzékiséget tanácsló hangok ellenére bécsi politikai megfigyelők úgy vélik, hogy Amikor Erhard került a kancellári székbe, s Globke helyét a kancellári hivatalban Westrick vette át, a Kereszténydemokrata Párt félreállított .jobbszárnya örömmel figyelt fel arra, hogy a „gumikancellár” és államminisztere alig fordít figyelmet a közvetlenül a kancellári hivatal alá rendelt Gehlen- szervezet napi dossziéira. Sőt, Erhardot annyira közömbösen hagyta a hírhedt kjm- szervezet munkája, hogy még abba is beleegyezett: a nyugdíjazását kérő kémfőnök posztját Adenauer bizalmasa, a trónörökösként is emlegetett Heinrich Krone vegye át. Csak amikor a lapok felhívták figyelmét Krone kinevezésének veszélyeire, hogy így a nagy vetélytárs kezébe kerülnek a legfontosabb belső és külső információk, lépett vissza Erhard az alkutól és Krone egyelőre csupán az Alkotmányvédelmi Hivatal elnöki székét kapta meg. Az NSZK három titkosszervezetének állandóan egymást keresztező akciói késztették végül is arra a kormányt, hogy — s elsősorban a szabaddemokraták követelésére — elhatározzák: felállítanak egy koordináló szervet minisztériumi ranggal. S a Kaiser Friedrich Strasse 6. szám alatti új épület és új minisztérium vezetőjének, mint éppen ezekben a napokban vált ismeretessé, Kronét jelölték ki. Hogy Adenauer egykori trónörököse milyen áron, milyen alku következtében emelkedett végül is magasabbra, mint eleinte akarták, egyenesen a nyugatnémet kém-hierarchia csúcsára, az jelenleg még nem világos. De elsősorban nem is ennek a karriernek a hátsó mozgatórugói az érdekesek. Sokkal inkább arra a tényre kell felfigyelni, hogy az NSZK titkos ügynökeit mozgató új csúcsszerv vezetőjének segítségével az Adenauer—Strauss szárnynak módja nyílik a régi politikai vonal érvényesítésére: a szocialista országok elleni mindenre elszánt földalatti háború folytatására. <Ö.) A Vietnami Demokratikus Köztársaság budapesti nagykövetségének köszönetnyilvánítása 1965 decemberében üzemektől, gyáraktól, hivataloktól, szövetkezetektől, tömegszervezetektől, iskoláktól, kórházaktól 1200 táviratot, továbbá sok száz levelet kapott nagykövetségünk, amelyekben a magyar dolgozók, diákok kifejezik szolidaritásukat, együttérzésüket az agresszív amerikai imperializmus ellen szabadságáért, függetlenségéért igazságos harcot folytató vietnami nép iránt. Az idén eddig további 1160 táviratot, sok száz levelet, verset kaptunk, amelyek Észak-Vietnam újrabombázása ellen, az amerika agresszív háború dél-vietnami kiterjesztése és a vietnami népet sújtó barbár bűncselekmények miatt tiltakoznak. Jelenleg is nap nap után tovább érkeznek a tiltakozó táviratok, levelek. Miután nincs lehetőségünk minden barátunknak külön válaszolni, nagykövetségünk ezúton fejezi ki őszinte köszönetét a vietnami népet támogató minden barátjának. 1966. március 29. A Vietnami Demokratikus Köztársaság budapesti nagykövetsége. A NATO-val kapcsolatban leszögezte, Franciaország nem kíván olyan rendszer foglya lenni, amelynek nem gazdája. A francia erők integrációja az amerikaiak által dominált NA- TO-ban olyan konfliktusba keverheti Franciaországot, amelyben nem érdekelt. Ha viszont fegyveres erői nincsenek beágyazva a nemzetközi katonai szervezetbe, megőrzi szabad kezét, hogy konfliktus esetén eldönthesse: az Atlanti Szövetség tagjaként részt kell-e vennie a háborúban vagy sem. Pompidou hangsúlyozta, Franciaország hű marad az Atlanti Szövetséghez. A miniszterelnök aláhúzta, hogy De Gaulle 1962-ben, a kubai válság idején a francia kormány teljes szolidaritásáról biztosította Washingtont. A német újraegyesítéssel kapcsolatban a miniszterelnök kijelentette, erre csak egy általános enyhülés keretében kerülhet sor, Nyugat-Európa és a NATO kereteit meghaladó megegyezés alapján. (MTI) Az amerikai—indiai tárgyalásokról Johnson elnök és Indira Gandhi indiai miniszterelnök között hétfőn megkezdődtek a hivatalos tárgyalások. Az üdvözlő fogadás alkalmából Johnson elnök arról biztosította az indiai kormányfőt, hogy az Egyesült Államok erőfeszítéseket fog tenni India nagy problémáinak megoldására. Az elnök javasolta Indira Gandhinak: tárgyalják meg a délkelet-ázsiai problémákat, annak hangsúlyozásával, hogy India különleges szerepet játszik a világ e térségében; India és Pakisztán kapcsolatait, az indiai kormány sürgős gazdasági és szociális problémáit, az indiai gazdasági élet stabilitásának kérdéseit. Az Indira Gandhi tiszteletére adott vacsorán Johnson elnök 300 millió összegű indiai— amerikai alapítvány létesítését javasolta, az oktatásügy, a tudomány és a kutatómunka fejlesztésére Indiában. A tárgyalások tovább folyótodnak. (MTI) A gazdasági mechanizmus ** reformjával összefüggő viták egyik valóban izgalmas témája: a monopóliumok és a verseny. Bizonyosra vehető. hogy a nagyobb vállalati önállóság és hatáskör, a rugalmasabb ármechanizmus, a nyereség-érdekeltség rendszere a jövőben is olyan körülmények között érvényesül majd, melyekre — legalábbis részben — a termelés nagyfokú monopolizáltsága a jellemző. Márpedig a monopólium — mondják — csökkenti a fogyasztó és a felhasználó választási lehetőségeit, a mono- pólium „diktálhat” a piacon' stb. Ugyanakkor azonban a piaci mechanizmusnak alkotóeleme a verseny is. Piaci mechanizmus még tervszerű befolyásolás esetén is csak olyan körülmények között működhet, ha a termelőknek áruikat alá kell vetniük a társadalmi elismertetés szigorú és objektív mércéjének, ha az árakban a fogyasztók és a felhasználók piaci értékítéletei is kifejezésre jutnak. A monopóliumot általában a koncentrált termelést folytató vállalatok létével magyarázzák, de nagyvállalataink profilja még ma is meglehetősen vegyes!? Mégis, a jelenlegi gazdaságirányítási rendszerben a termelőerők koncentrációjával magyarázhatnál jóval nagyobb mértékben elterjedt a monopolhelyzet, a kis termelő egységek — például a kis- és középüzemek, egyes kisipari termelőszövetkezetek — gyakorlatilag olyan monopóliumot élveznek, mint a nagyvállala- latok. Ebből az is következik, hogy a monopólium a magyar népgazdaságban nem annyira a termelés koncentráltságának, mint inkább a konkrét gazdasági viszonyoknak a következménye. (Például a kisipari termel őszövetkeztekre kirótt progresszív nyereségadó az egyik előidézője annak, hogy a szövetkezetek visszafogják teljesítményüket. nem használják ki kapacitásukat és nem „mennek” a vevő után. Addig a haMonopólium és verseny a szocialista gazdaságban most nem lenne helyes mindenáron való versenyeztetésre törekedni. A versenynek éppen úgy lehetnek hátrányai (például. ha a párhuzamos kapacitásokat nem lehet kihasználni* ha a külföldi piacon a hazai vállalatok egymással konkurálnának stb.), mint előnyei és ezért csak konkrét elemzés alapján dönthető el, hogy mikor, hol és milyan mértékű verseny vagy monopolizáltsági fok a raconális. A fontos az, hogy a monopólium a piacon bizonyítsa fölényét versenytársaival szemben. Feltehető, hogy az új gazdasági mechanizmus a termelőerők további koncentrációjának is megteremti a gazdasági alapját. A koncentráció fokozásának kritériuma ugyanis a hatékonyság növelése lesz. Sokoldalú mérlegelés tárgya, hogy a hatékonyságot a termelőerők milyen fokú és milyen jellegű összevonása javít- ia (utóbbival kapcsolatban elképzelhető azonos profilú üzemek, vagy éppenséggel a vertikalitást növelő és egészen más ágazatokhoz tartozó vállalatok egyesülése, de szó lehet bizonyos célfeladatokra korlátozódó alkalmi egyesülésről is stb.) A problémának e vázlatos "*• kifejezéséből is látható, hogy még számos megoldásra váró feladatot állít elénk ezzel kapcsolatban az élet. Az új mechanizmus alkalmazásának első, átmeneti néhány évében talán viszonylag több hatósági módszerrel k^ll élnünk a monopolista tendenciák leküzdésére, de bizonyos, hogy a piaci egyensúly irányába ható gazdaságpolitika kibontakozásával egyre inkább előtérbe nyomulhatnak a közgazdasági eszközök. Dr. Varga György március szerda tárig, amíg érdemes fokozni a teljesítményt, még mindig uralhatják a piacot.) A szocializmus az eddig " legésszerűbb gazdálkodás lehetőségeit .teremtette meg, ettől a társadalmi rendszertől idegen az ésszerűtlen- Ség. Mégpedig olyankor, amikor a monopóliumok nem a termelőerők tényleges koncentrációjának eredményeként alakulnak ki, hanem adminisztratív úton alakítják ki azokat, akkor valóban fokozódik a vevők kiszolgáltatottsága és csökken választási lehetőségük. A választási lehetőség korlátozása, csökkentése pedig eleve kétségessé teszi — ha nem is kizárttá — az optimális eredmény elérését; az ilyen monopólium tehát ésszerűtlen. A monopólium adminisztratív jellegét emeli ki például a profilgazda rendszer. Ez néhány nagyvállalatot hatósági jogkörrel ruházott fel és rendelkezési jogkörhöz juttatott más vállalatokkal szemben. Piaci versenykéoességüket tehát nem kell gazdasági eredményekkel kiharcolniuk, hiszen érdekeiket az adminisztratív eszközök alkalmazásával is megvédhetik és érvényesíthetik. Legfőbb társadalmi, gazdasági célkitűzéseinket alapul véve bátran állítható, hogy a szocialista gazdaságban nem szükségszerű a fogyasztók és felhasználók számára hátrányos monopolista tendenciák túlsúlya. Hiszen a vállatok tevékenységét — különösen a jövőben — a központi állami irányítás számos közgazdasági eszközzel befolyásolhatja. A termelésben és a fogyasztói piacon nem az ésszerű monopólium, hanem az egyeduralomból fakadó esetleges káros következmények ellen kell harcolni; a forgalom bővítésére erőteljesen ösztönző érdekeltségi formákkal, például a nyereség nagyságához fűződő érdekeltséggel, a hitelnyújtás feltételeivel, az árszabályozással és különösen a versenyt támasztó import eszközeivel. Utóbbival kapcsolatban megjegyzem, hogy a) a legtöbb esetben már az import lehetősége is kedvezően befolyásolhatja, ösztönözheti a hazai termelőket a szükségletek kielégítésére és b) a termelők monopóliumát nem célszerű az import monopóliumával is párosítani, sőt utóbbit esetleg éppen az ellentétes érdekekét képviselő felhasználóhoz (részben pl. a belkereskedelemhez) érdemes „telepíteni”. Azokban az ágazatokban, " amelyekben a termelés viszonylag nagy hányada kerül exportra, a közvetlen érdekeltség megteremtése nagyrészt megoldja a „versenyeztetés” problémáját, csökkenti a káros monopolista tendenciák érvényesülését. Más a helyzet azokban az ágazatokban, amelyekben a világpiac nem támaszt ilyen versenyt. Itt már erőteljesebben kell számításba venni a vállalati szervezet kérdéseit és a versenyző import lehetőségeit is. (Míg az előbbire a gyógyszeripar, a gépipar egyes ágai, addig az utóbbira az építőipar, a cipőipar, bizonyos vegyi ipari és gépipari ágazatok a jellemzőek.) Az is igaz, hogy a gazdasági fejlődés jellemző tendenciái mellett érvényesülhetnek másfajta hatások is. Arról van szó, hogy a tömegtermelés által kielégíthető kereslet mellett van és úgy tűnik, hogy az életkörülmények javulásával erősödik — bizonyos speciális igényeket kifejező kereslet is. Az ilyen igényeket a kis- és középüzemek feltehetően gyorsabban és gazdaságosabban kielégíthetik, mint a nagyüzemek. E mellett, esetenként bizonyos termelői felhasználói igények kielégítése is racionálisabbnak bizonyulhat. kis- és középüzemekben. (Például: a nagy műszeripari monopolvállalatok számára a kis- és középüzemek rugalmasabban és olcsóbban termelhetnek részegységeket.) jt versenyeztetés elsősor- ” ban a fogyasztói piacon látszik célszerűnek és ezért az elosztó (kereskedelmi) szervezet jelenlegi, meglehetősen monopolizált jellegét célszerűnek látszik ésszerű határokig feloldani. Lehetővé kell tenni, hogy a fogyasztói piacon az állami kiskereskedelem mellett nagyobb szerepe legyen az állami termelő vállalatok saját bolthálózatának, a szövekezeti kereskedelemnek és esetleg egyes külkereskedelmi vállalatok belföldi értékesítő szervezeteinek is. A monopólium és a verseny, pontosabban a „monopólium vagy versenyeztetés” problémáját nem lehet valamilyen elméleti modell alapján megoldani. A mindenkori körülményeket mérlegelve dönthető csak el. hogy a gazdasági hatékonyság. továbbá a fogyasztók és a felhasználók igényeinek jobb kielégítése céljából mikor és hol ésszerű a monopólium, mikor és hol ésszerű a versenyeztetés. A verseny tehát önmagában éor>en úgy nem megoldás a szükségletek teljes kielégítése érdekében, mim ahogy a monopólium túlzásba vitt kialakítása sem volt az. Amennyiben a múltban — hibásan — fétisként tiszteltük az állami vállalatok monopol-helyzetét, úgy tárgyalások és további kölcsönös engedmények után a két nagy párt mégis együtt alakít majd kormányt. (MTI) PRÁGA: Az SZÉP XXIII. kongresz- szusa a közvélemény érdeklődésének központjában áll. A csehszlovák televízió helyszíni közvetítést adott a kongresz- szus ünnepélyes megnyitásáról. A sajtó terjedelmes cikkekben méltatja a kongresszus jelentőségét. VARSÖí A keddi lengyel lapok vezércikkekben foglalkoznak az SZKP kongresszusával. A Try- buna Ludu rámutat, hogy az amerikai agresszió nyomán rendkívül sürgős a szocializmus összes erőinek összefogása és — fűzi hozzá — ezért szembe kell szállni a kommunista mozgalmat bomlasztó minden tevékenységgel. Az amerikai módosítás kétértelmű — mondotta Roscsin a leszerelési értekezleten atomfegyverek további terjedését, s az amerikai szerződés- tervezet ebben az új, módsí- tott formában sem fogadható el egy szerződés alapjául. (MTI) Thi tábornok A dél-vietnami katonai kormány által elmozdított Thi tábornok, aki néhány nappal ezelőtt visszatért korábbi állomáshelyére, Hűébe, jelenleg visszavonultan él és fogadja a környékből, továbbá a fővárosból érkező politikusokat. Ismeretes, hogy Thi tábornok körül alakult ki az a mozgalom, amely a jelenlegi katonai kormány leváltását és polgári kormány megalakítását követeli. Egy AFP-kommentár szerint a tábornok és hívei, úgy helyettes —, nyugati jelenté- 1 sek szerint — kormányának vietnami politikáját fejtegette. : Délután a NATO katonai struktúráját érintő francia elhatározásokról beszélt a 14-es bizottságban (állandó kéDvise- lők, Franciaország nélkül). Miután De Gaulle francia I elnök tájékoztatta a tagállamokat, hogy néhány hónapon belül kivonja a francia alakulatokat a NATO fennhatósága alól, és ezzel egy időben intéz- ' kedéseket helyezett kilátásba ; a külföldi támaszpontok és katonai egységek eltávolítására, a NATO-vezetést az eljárási és átszervezési kérdések foglalkoztatják. szervezkedik ? látszik, várakozó álláspontra helyezkedtek, s az események alakulásától függően lépnek akcióba. Nyilatkozataikból az derül ki, hogy a jelenlegi válságot két fő okkal magyaráz- ! zák. Az egyik a buddhista és katolikus vallási körök igénye a hatalomban való részvételre, a másik az Amerika-ellenes irányzatú nacionalizmus fokozódása. A VNA ismerteti a dél-viet- nami felszabadító hadsereg egyik szóvivőjének nyilatkozatát, aki a napokban bejelentette, hogy Közép-Vietnamban a felszabadító erők és a lakosság a március 10-ével véget ért ötven nap során megöltek, illetve megsebesítettek 25 760 ellenséges katonát, köztük 9320 amerikait, lelőttek, illetve megrongáltak 453 amerikai repülőgépet és megsemmisítettek több mint 200 katonai járművet. Schröder Madridban Fernando Castiella spanyol iülügyminiszter vacsorát adott nyugatnémet kollégája tiszteletére. Castiella pohárköszön- iőjében utalt arra, hogy Nyu- gat-Németországnak nagy nehézséget jelentene, ha Spanyol- ország nem engedélyezné a oejai támaszpontra tartó nyugatnémet gépeknek az átrepülési az ország felett. Spanyol- ország nem tekinti magától értetődőnek, hogy ilyen jellegű kedvezményt nyújtson egy katonai szövetségnek, amelynek 5 maga nem tagja, mindamellett hajlandó tárgyalásokat folytatni e kérdésről. Szabadon bocsátották Quaison-Sackeyt Quaison-Sackey, Ghana volt külügyminisztere, az ENSZ- közgyűlés volt elnöke, visszanyerte szabadságát. Rokonai hétfőn megerősítették, hogy a volt külügyminiszter háziőrizetét megszüntették. Magát Quaison-Sackeyt senki sem tudta felkeresni, hogy meginterjúvolja. Quaison-Sackeyt azután bocsátották szabadon, hogy megállapították róla: „Nkrumah volt elnök politikáját saját lelkiismerete ellen hajtotta végre.” » (MTI) Kedd délutáni és esti jelentéseikben a nyugati hírügynökségek már bő részletességgel számolnak be a XXIII. kongresszus megnyitójáról és Brezs- nyev beszámolójáról. A Reuter hírügynökség ösz- szefoglalójában hat gépelt oldal terjedelemben ismerteti Brezsnyev beszámolójának legfontosabb megállapításait. Az AP amerikai hírügynökség főként egyes idézeteket ragad ki a beszámolóból. A UPI hírügynökség hat- hétoldalas ismertetést közöl. A legkevesebb visszhang „technikai okok” miatt az AFP-től érkezett, mert a francia hírügynökség csak a kora esti órákban kezdte meg adását: addig ugyanis a hírügynökség dolgozóinak sztrájkja miatt az AFP hírszolgáltatása szünetelt. (MTI) Pompidou miniszterelnök hétfőn este a francia televízió ..Szemtől — szembe” c. műsora keretében egy órán át válaszolt az újságírók kérdéseire. Pompidou a NATO-ról
