Népújság, 1966. március (17. évfolyam, 50-76. szám)
1966-03-30 / 75. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! ARA: SO FILLÉR XVIL évfolyam, 15, szám AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÄCS NAPILAPJA 1966. március 30., szerda Megkezdte munkáját az SZKP XXIII. kongresszusa Leonyid Brezsnyev előadói beszéde a XXII. kongresszus óta végzett munkáról Márkus Gyula, az MTI kiküldött tudósítója jelenti: A Kreml kongresszusi palotájában kedden délelőtt megnyílt a Szovjetunió Kommunista Pártjának XXIIL kongresszusa. A kongresszuson mintegy 12 millió párttag és tagjelölt képviseletében ötezer küldött vesz részt, vagyis több mint eddig bármelyik kongresszuson, ami a taglétszám növekedésének az eredménye. Jelen van a világ csaknem összes kommunista és munkáspártjának küldöttsége, csupán néhány — köztük a Kínai Kommunista Párt —• nem tartotta elfogadhatónak a meghívást. A Magyar Szocialista Munkáspártot Kádár Jánosnak, a Központi Bizottság első titkárának vezetésével küldöttség képviseli, amelynek tagjai: Biszku Béla és Komócsin Zoltán, a Politikai Bizottság tagjai, a Központ Biizottság titkárai* Több országból, különösen a harmadik világ országaiból demokratikus pártok, köztük az Arab Szocialista Unió és az Algériai Felszabadítási Front — megfigyelő delegációt küldtek a kongresszusra. A küldöttek hosszan tartó tapssal köszöntötték az elnöki emelvényen a párt vezetőit, élükön Leonyid Brezs- nyeweí, Alekszej Kosziginnal és Nyikolaj PodgornijjaL Lelkes ünneplés fogadta a kongresszuson részt vevő külföldi pártküldöttségeknek az elnöki emelvényen helyet foglaló vezetőit. Leonyid Brezsnyev, a központi bizottság első titkára lépett a mikrofon elé és a központi bizottság megbízásából megnyitotta a tanácskozást. A küldöttek nevében üdvözölte a külföldi testvérpártoknak a teremben helyet foglaló küldötteit. Bejelentette, hogy a kongresszuson nyolcvanhat országból vannak jelen a kommunista és munkáspártok, s a h .ladó baloldali pártok és mozgalmak képviselői, akiket a jelenlevők forró tapssal köszöntöttek. A kongresszus Brezsnyev javaslatára egyperces néma felállással adózott a szovjet és a nemzetközi kommunista mozgalom XXII. kongresszusa óta elhunyt kiemelkedő személyiségei emlékének. A küldöttek ezután egyhangúlag elfogadtak a tanácskozás napirendjét, amely a következő: 1. Az SZKP Központi Bizottságának beszámolója a XXII. kongresszus óta végzett munkáról. Előadó: Leonyid Brezsnyev, a központi bizottság első titkára. 2. A központi ellenőrző bizottság jelentése, előadó: N. Muravjova, a bizottság elnöke, 3. Az SZKP XXIIL kongresszusának irányelvei a Szovjetunió 1966—1970-re szóló népgazdaság-fejlesztési ötéves tervéről, előadó: Alekszej Koszigin, a szovjet miniszter tanács elnöke. 4. A párt új központi szerveinek megválasztása. Ezt követően az első ülésen elnöklő Mihail Szuszlov felkérte Leonyid Brezsnyevet a központi bizottság beszámolójának előterjesztésére. Brezsnyev a küldöttek viharos tapsától kísérve lépett a szónoki emelvényre. r • ján megtaláljuk leküzdésük - módját Meggyőződésünk, hogy vé~ gül is pártjaink, népeink minden nehézséggel megbirkóznak és egy sorban haladnak tovább a nagy közös forradalmi ügyért vívott harcukban.” Az SZKP Központi Bizottsága a jövőben is a párt és a szovjet kormány külpoltikai tevékenységének egyik fő irányát abban látja, hogy fejleszti és erősíti az eszmei—politikai kapcsolatokat valamenyi szocialista ország kommunista pártjaival a marxizmus—leni- nizmus elvei alapján, fejleszti és erősíti a politikai, gazdasági és egyéb kapcsolatokat a Szovjetunió és más szocialista államok között Leonyid Brezsnyev ezután a kapitalista világ helyzetét elemezte. Hangsúlyozta, hogy a kapitalista rendszer egészében általános válságot él át, elmélyülnek belső ellentétei. Rámutatott hogy az imperialista tömbök részvevőinek ellentétei kiéleződnek és ez megingatja ezeket a tömböket: az amerikai monopóliumoknak most már megerősödött versenytársakkal kell szembenéz- niök, akik egyre gyakrabban válaszolnak a dollár támadásaira. Az Egyesült Államok már nem tudja a korábbihoz hasonlóan irányítani az említett tömbökhöz tartozó államok poA kommunista m erősítésé Leonyid Brezsnyev megállapította, hogy az utóbbi időben bizonyos sikereket értek el a munkásosztály egységéért vívott harcban, jóllehet, e tekintetben még nagy nehézségek mutatkoznak. „Ezért mindenekelőtt a jobboldali szociáldemokrata vezetőket terheli a felelősség. De nem ezek a vezetők fejezik ki a munkásmozgalom igazi érdekeit”. A szónok hangoztatta, meggyőződése, hogy a munkásosztály végül is helyreállítja sorainak egységét. litikáját. Már régen szertefoszlott „a szovjet agresszió vészé-, lyének” mítosza, amelyre hivatkozva annak idején ezeket a tömböket összetákolták. Fokozódik a kapitalista országok gazdasági életének mili- tarizálódása, erősödik a fegyverkezési verseny. A NATO fennállása óta több mint ezer- milliárd dollárt költöttek e tömb hadi gépezetének létrehozására és korszerűsítésére. Az Egyesült Államok agresz- szív politikát folytat, és „azt szeretné, ha uralma alá hajthatna sok független államot, szeretné, ha gátat emelhetne az emberiség társadalmi haladásának útjába.” „A kapitalizmus világában változatlanul teljes erővel érvényesül a kapitalista társadalom alapvető ellentmondása — a tőke és a munka közötti ellentét” — hangsúlyozta Leonyid Brezsnyev. A dolgozók egyre fokozódó kizsákmányolása kiélezi az osztályharcot. A kapitalisták azonban soha nem mondanak le önként az uralomról. A munkásosztály és a dolgozó tömegek csak elkeseredett osztályharcban vívhatják ki a győzelmet. Szerte a világban nyolcvannyolc kommunista párt csaknem ötvenmillió harcost tömörít — közölte a szónok. ozgalom egysége nek útja A szónok elítélte azt a kommunistaellenes terrort, amely több országban uralkodik. Követeljük, vessenek véget az indonéz nemzeti függetlenségért, a dolgozók érdekeiért hősies harcot vívó indonéz kommunisták bűnös lemészárlásának — jelentette ki Brezsnyev. A' szónok ezután azzal foglalkozott, hogy a kommunistáknak a legkülönbözőbb feltételek között kell harcolniok. Majd így folytatta: „A forradalmi mozgalomnak az utóbbi években szerzett tapasztalatai, újra bebizonyították: azok a pártok érnek el sikert, amelyeket a gyakorlatban kipróbált és ellenőrzött lenini stratégiai és taktikai elvek vezérelnek, azok a pártok, amelyek számolnak a reális helyzettel. Az élet arra tarít bennünket, hogy a marxista—leninista irányvonaltól való eltérés akár jobbra, akár pedig „balra” történték, különösen veszélyessé válik, ha párosul a nacionalizmus, a nagyhatalmi sovinizmus, a hegemón törekvések megnyilvánulásával. A kommunistáknak feltétlenül le kell vonniuk ebből a megfelelő következtető eket”. Leonyid Brezsnyev ezután a kommunista mozgalom egysége erősítésének konkrét útjait taglalta. A testvérpártok 1957-es és 1960-as tanácskozásain kidolgozott fő irányvonal iránti hűség a forradalmi mozgalom eg jégének és újabb sikereinek komoly biztos'téka. Az egység csak úgy erősödhet, ha megtartjuk a pártok közötti kölcsönös viszony kollektíván ki'F oly tatás a 2. oldalon! mutatott rá Brezsnyev.^ Pártunk és á szovjet nép őszintén óhajtja a barátságot a népi Kínával és kommunista pártjával. Készek vagyunk arra, hogy tőlünk telhetőén mindent megtegyünk a kapcsolatok javításáért a népi Albániával és az Álbán Munkáspárttal.” Leonyid Brezsnyev emlékeztetett arra, hogy 1964. novemberében Moszkvában találkozóra került sor a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottságának küldöttségével és röviddel ezután Pekingben is megbeszélések folytak a Kínai Kommunista Párt vezetőségével. „Az SZKP Központi Bizottsága javasolta a kínai elvtársaknak, hogy Moszkvában vagy Pekingben tartsunk találkozót a legmagasabb szinten. Most is úgy vélekedünk, hogy egy ilyen találkozó hasznos lenne és készek vagyunk arra, hogy bármilyen pillanatban újra megvizsgáljuk a Kínai Kommunista Párt vezetőségével együtt a mutatkozó nézeteltéréseket, hogy a marxizmus—leninizmus elvei alapAz SZKP Központi Bizottságának beszámolója A beszámoló kiemelte a szocialista országok mind kétoldalú, mind sokoldalú gazdasági kapcsolatai fejlesztésének fontosságát. Egyre inkább növekszik a KGST szerepe a benne részt vevő országok gazdaságának fejlődésében. A közgazdasági gondolkodás ma a termelés további szakosításának és kooperálásának problémáira, a népgazdasági tervek racionálisabb egybehangolására irányul. Az együttműködés és a szolidaritás fejlődése és elmélyítése minden egyes ország és az egész szocialista világrendszer alapvető érdekeit szolgálja, előmozdítja soraink megszilárdulását az imperializmus elleni harcban. ,Amikor a szocialista világ- rendszer megszilárdításáról beszélünk, egyben arra is rá kell mutatnunk, elvtársak, hogy kapcsolataink két szocialista ország pártjával — a Kínai Kommunista Párttal és az Albán Munkáspárttal — sajnos továbbra sem kielégítőek — A XXII. pártkongresszus óta eltelt időszakot az jellemzi» hogy szakadatlanul növekedett a Szovjetunió és az egész szocialista világrendszer nemzetközi befolyása; a gyarmati elnyomás ellen, a függetlenségért és a haladásért küzdő országok és népek újabb győzelmeket értek el; aktivizálódott a munkásosztály harca a tőkés országokban; tovább fejlődött a nemzetközi kommunista- és munkás- mozgalom. nus képtelen irténelmi fejlődés étét testvériek Bulgáriával, Magyarországgal, a VDK-val, az NDK-val, a KNDK-val, Mongóliával, Kubával, Lengyelor- izággal, Romániával, Csehszlovákiával és Jugoszláviával. A szocialista közösség alapvető törvényszerűségei közösek minden ország számára, ezeket a törvényszerűségeket jól ismerik és a gyakorlatban próbálták ki. Ugyanakkor a szocialista rendszer országai fejlődésükben állandóan találkoznak olyan új problémákkal, amelyeket a reális élet a maga bonyolultságában és sokrétűségében teremt. Természetesen nincsenek és nem is lehetnek kész megoldások mindezekre a feladatokra. Ezért a szocialista világrendszer fejlődése megköveteli, hogy alkotó módon közelítsük meg a keletkező kérdéseket a marxizmus—leninizmus kipróbált alapján, megköveteli a tapasztalatok és a vélemények kicserélését. Rendszerré vált a szocialista országok testvérpártjai vezetőinek gyakorlati kapcsolata, politikai tanácskozása. Az ilyen találkozások lehetővé teszik, hogy idejekorán minél teljesebben általánosítsuk és felhasználjuk mindazt, ami jé minden szocialista ország és a2 egész szocialista rendszer gyakorlatában; Kedden a Kreml kongresszusi palotájában megnyílt a Szovjetunió Kommunista Pártja XXIII. kongresszusa. A képen: L. I. Brezsnyev (középen), mellette M. A. Szuszlov, illetve A. N. Koszig In. CRádióteiefoto MTI Külföldi KépszolfiáiaU A 5CXIIL pártkongresszus beszámoló jelentésében Leonyid Brezsnyev mindenekelőtt e legutóbbi pártkongresszus (1961.) óta eltelt időszakot jellemezte. Kijelentette: az SZKP ezekben az években a XX. és a XXIL pártkongresszuson meghatározott irányvonalhoz igazodva, megtorpanás nélkül vezette a szovjet népet a kommunista építés útján. Az előadó aláhúzta: a párt minden tevékenységét a program végrehajtására irányította. A pártban megszilárdultak a pártélet lenini elvei; Az imperializr feltartóztatni a te men Másrészről folytatódott a kapitalizmus általános válsága elmélyülésének, a tőkés országok közötti ellentmondások fo- i kozódásának folyamata. Az im- , perializmusnak, de mindenekelőtt az Egyesült Államok imperialista köreinek agresszivitása folytán a nemzetközi helyzet éleződött. Ennek ellenére az imperializmus, bármilyen eszközhöz vagy módszerhez nyúljon is, képtelen feltartóztatni a történelmi fejlődés menetét — szögezte le Brezsnyev. Az SZKP Központi Bizottsága a párt és az állam külpolitikájának kidolgozásakor figyelembe vette a rendkívül bonyolult nemzetközi helyzetet. A külpolitika kidolgozásában és vitelében a központi bizottság a politika kidolgozásában és vitelében a központi bizottság a pártnak abból az internacionalista és forradalmi kötelességéből indult ki, amellyel mind a testvéri szocialista országoknak, mind pedig a világ dolgozóinak tartozik — mondotta Brezsnyev, majd így folytatta: A beszámolási időszak során minden kétséget kizáróan gazdagodtak, szorosabbak és szívélyesebbek lettek kapcsolataink a szocialista nemzetközösség kommunista és munkáspártjaival, a szocialista állagokkal. Kapcsolataink jók és
