Népújság, 1966. február (17. évfolyam, 26-49. szám)

1966-02-11 / 35. szám

A hiba mértéke legyen a mérce Milyen következménnyel jár, ha valaki selejiet gyárt, maga­tartásával, vagy mulasztásával kárt okoz a vállalatnak? Há­rom üzemben, különböző be­osztású embertől kértem vá­laszt a kérdésre. Attól íügg, hogy rájönnek-e? Nagy port ver íel az ügy, vagy csak egy volt a napi bosszúsá­gok között — hangzott a vá­lasz. A másik megkérdezett in­kább annak tulajdonított jelen­tőséget, hogy jó szívű, vagy szigorú-e a vezető. De a har­madik visszakérdezett: na. és mi történik, ha vezető beosz­tású követ el szabálytalansá­got és kárt okoz? Faggatni kezdtek, hogy mondjak példát, hol, melyik vezetőt vonták felelősségre. Őrizetbe vették és bíróság elé állították a hévízi tanács- titkárt — hivatkoztam a Nép- szabadság elmúlt vasárnapi cikkére. Aztán említettem még egy-két példát, de vitapartne­romat egyáltalán nem győztem meg. O kirívó példaként so­rolta, hogy vállaltuknál 24 fo­rintra bírságolták a brigádve­zetőt, mert nem tudott elszá­molni egy szerszámmal. De amikor több mint 50 000 forin­tos késedelmi kötbért fizetett a vállalat, akkor nem állapí­tották meg, hogy ki a felelős. Miért? Ismerősöm magyará­zattal is szolgált. Eltusolják, kímagyarázák a mulasztásokat, ha a vezetők felelősségéről van szó. Majd fanyar mosoly­Az olvadó hó megfosztotta jellemző színétől a téli utcát. A' fekete latyak és a szürke házak után a bágyadt nap­fényben különös örömet jelent’ a bordó ciklámen, a fehér já­cint, vagy a piros tulipán meg­pillantása. Egy kis egri boltban már elő­re jár a naptár. A páradús le­vegőben a sok zöld levél, a szí­nes virágok egy kicsit már a tavaszt, a nyarat idézik... Hatezer cserép ciklámen Az egri bolt a Dobó és a Nagy József termelőszövetkeze­tek fejlődő kertészeteinek. leg­szebb virágait árusítja. A múlt évben a bolt hatezer cs^ré.3 cikláment, naponta 200—250 ró­zsa-, 100—120 szegfűszálat adott el úgy, hogy év végére csak­nem 400 ezer forintot árusított. A légtöbben cikláment és hor­tenziát vásároltak. lyal jegyezte meg: „Holló a hollónak nem vájja ki a sze­mét”. Igaza lenne ismerősömnek és az igazság megcsúfolását fe­jezné ki a közmondás? A el­hamarkodott általánosítás min­dig veszélyes. De az is-tény, hogy milliókat költöttek a hat­vani szennyvízderítőre, több­ször megkísérelték a műszaki átadást, különböző módosításo­kat és pótmunkákat rendeltek el, évek óta folyik a vita, a per és a szennylé... Igen, a szennylé ott folyik, ahol nem lenne szabad. Több helyszíni szemlét tartottak és nem is egy szakvéleményt kértek, de ed­dig sem a megoldást, sem a fe­lelőst nem találták meg. A Heves megyei Tanácsi Építőipari és Szerelő Vállalat igazgatója csak 270 forint kár­térítésre kötelezte azt az épí­tésvezetőt, aki teljesen sza­bálytalanul szerelte a tsz-istál- ló tetőszerkezetét és ezzel a vállalatnak 14 400 forint kárt okozott. A vállalatok évente nem kis összegű fekbért, köt­bért és késedelmi kamatot fi­zetnek, de kevés helyen és nem mindig . következetesen kutatják a károk okait és fele­lőseit. A Munka Törvénykönyve hatheti munkabér erejéig álla­pítja meg a vezető állásúak anyagi felelősségét, mégis, sok­szor csak 15 százalékos kárté­rítést állapítanak meg. Ez helytelen, törvényeinkkel el­ÜZEN A TAVASZ bímbós, vagy teljesen kinyílott virágokat követelnek a vásár­lók. De lehet még ilyenkor vá­logatni? És a bolt mégis állja az igényeket. Mutatja ezt az, hogy fokozódik népszerűsége és a bevétele is... Egy fekete ruhás hölgy ko­szorút rendel a boltban. Neki nem örömet jelent a virág, a műrózsákkal, műlevelekikel dí­szített koszorút sírra szánja. Kiválasztja a megfelelőt, aztán elhagyja a boltot — a cikláme­nek újra élénk színben pom­páznak. Sajnos, rózsát még nem le­het kapni a boltban, azokat csak márciusra várják. A nő­napra már biztosan lesz mivel a nőket köszönteni. Tavasz a télben; ez a virág­bolt, És virágjai már _az igazi virágzó évszakot, a tavaszt sürgetik... (fóti) lenkezik és rendkívül rossz hatást vált ki az egyszerű dol­gozók körében. Ha a munkás elveszít egy szerszámot ha a gépkocsiveze­tő vigyázatlanul tolat és ösz- szetöri a stoplámpát, nem kell sokáig kutatni, hogy az oko­zott kárért ki felelős. De sem­mi módon nem megengedhető, hogy több ezer, vagy éppen milliós ügyekben szemet huny­junk, lemondjunk az eset fel­derítés, öl és a kárt okozó fe­lelősségnek megállapításáról. Nem az az elsődleges, hogy a kártérítés összegével csök­kentsük a kárt. A hibák gyö­kerét, az okok és okozatok ösz- szeíügséseit kell felderíteni, hogy legalább a saját kárun­kon tanuljunk és a jövőben el­kerüljük a felelőtlenséget, a helytelen intézkedéseket. De nem juthatunk előbbre, nem vehetjük fel a harcot a felüle­tesség és a herdálás ellen, ha a fejünket a homokba dugjuk mint a strucc, ha szemet hu­nyunk, ha kellő eréllyel nem védjük a közvagyont. A tervező mérnök, az üzem­vezető, vagy az igazgató fele­lőssége rendkívül összetett. Sok körülményt, az igényeket és a lehetőségeket kell mérle­gelni. hogv helyesen dönthesse­nek. De felelősség terheli őket akkor is, ha .késedelmesen, vagy ha egyáltalán nem intéz­kednek. Megyénk vezető beosztású dolgozóinak többsége becsület­tel megállja a helyét, de egy sor példa. arra utal, hogy hi­ba, pazarlás és kár is akad. Nem fejvesztésre és bűnbakok­ra van szükség, hanem arra, hogy ne legyen kivétel. Ne a beosztás, hanem a hiba mérté­ke legyen a mérce a felelős­ség megállapításánál. . Gazdaságirányítási refor­munk megvalósításával növel­ni akarják a vállalatok önálló­ságát. Nagyobb jogkört kap­nak a vezetők, de ezzel egy­idejűleg nagyobb felelősséget is vállalnak. Hogyan viseljék a nagyobb kockázatot, hogy se önmaguk, se a köz ne károsod­jék? Ez nem egyetlen, de úgy véljük, egyik legbiztonságosabb módszere az, ha kikérik a szakemberek és. a munkások véleményét, ha a jó gazda gon­dosságával dönt a vezető. De ez még csak fél siker. Ezután még jobban szükséges, mint ed­dig hogy következetesek, em­berségesek, de szigorúak le­gyünk a határozatok végrehaj­tásában ... és ellenőrzésében is. Dr. Fazekas László BOLDOGI FIATALOK | Megduzzadt a Zagyva. A magas vízszínt miatt feltöltőd­tek, terebélyesednek a csator­nák és a hirtelen olvadásból a víz csak a mélyedésekig jutott el. A bcldogi határ fekete földjeit a korai napfényben csillogó kis tavak borítják. A község utcáin nagy a sár, ke­vés az ember. Munka a termelőszövetkezet­ben még nemigen álcád, ezért üresnek, élettelennek tűnik a község. De csak látszatra az, mert Hatvan felé, a központi tanyán, egész télen át nem szünetelt a munka és most csak élénkült, hogy felmelege­dett az idő. Jobbára fiatalok dolgoznak a kertészet fűtött üvegházaiban, a gépszerelő műhelyben.., Érettségizett C7 szakmunkás Búzás Erzsébeten aligha tesz túl hasonló korú lány az ügyes­ségben, szorgalomban és a hozzáértésben. Négy évig gim­náziumba járt, mégis kitűnően' megállja a heíyét a gyakorlati munkában. — Érettségivel pikírozni a palántákat? Sokan csodálkoz­tak rajtam, amikor jelentkez­tem a termelőszövetkezetbe. Pedig nincs semmi titokzatosa dologban, szeretem ezt a szak- -mát és ennyi az egész. Hát nem egyszerű? Itthon vagyok, együtt dolgozom a barátnőim­mel: Dudás Máriával, Zólyomi Rozáliával. — A Bajza József Gimnázi­umból a hatvani Lenin Ter­melőszövetkezet virágkertésze­tébe jártunk politechnikára. A negyedik év végén a kertész minősítő szakvizsgám kitűnő volt. Idehaza szakmunkás be­osztásom van. Féléve, hogy munkába álltam és a zárszám­adáson máris hétezer forint volt a keresetem. Fekete Irén kertész technikus irányításával végezzük napi feladatainkat, sokat tanulunk tőle. A lányok között a legalacso­nyabb, de egyúttal a legélén­kebb Búzás Erzsébet, amikor gyorsan befejezi mondókáját. máris nyúl az újabb ládáért, amelyben feketén sorakoznak a tápkockák. Tanuló a kertészetben Virgonc, nagy szemek, mo­solygós arc, két kis gödröcské- vel a szája szegletében — Medveczki Erzsébet szakmun­kás-tanuló. Mindössze tizenöt éves. — Első éves vagyok. Őszi Máriával, Kókai Eszterrel és Pataki Erzsébettel járunk a zöldséghajtató és termelő szak­munkásiskolába. Négyes az át­lagunk. — Nagy élmény számomra ez a munka. Viccelődünk, ér­dekes élményekről beszélünk egész nap. Tréfálkozás közben könnyebb a munka is és szin­te elröppen az idő, amit itt töl­tünk a hajtatóházban. Most tizenöt munakegység jár ha­vonta, de jövőre már húszat, azután huszonötöt és ha elvé­geztük az iskolát, 33 munka­egységet kapunk. — Jól vagyunk a termelő szövetkezetben, egymás között, de kevés a szórakozási lehető­ség. A KISZ-klubban televíziót nézhetünk, mozi van és cuk­rászda, viszont a bálokkal mi már nem elégszünk meg. A szakmunkás-iskola után mező­gazdasági technikumba me­gyek — eltökélt szándékom — és azután is csak itt maradok Boldogon. Ezért fájlalom, hogy nincs kultúrházunk. Szerelő, évi 400 munkaegységért Mostoha körülmények között — házilag építették a helyisé­get — dolgoznak a szövetkezet szerelői. A gépműhely a nyá­ron kap majd új otthont Itt dolgozik reggel fél nyolc­tól délután négy óráig a. tizen­kilenc éves Varga István. Sze­rencsés fiatalember, mert kol­légái közül mindössze három tartozik az idősebb korosztály­hoz, Tóth p. László, Tóth p. József, Petrovics András es maga a műhelyfőnök, Zólyomi János technikus is fiatal, 1947- ben születtek. — Mezőgazdasági gépészta­nuló voltam három évig, Csongrádon kezdtem és Péter- vásárán végeztem. A termelő­szövetkezet taníttatott, ösztön­díjat kaptam. A szerződés sze­rint — amit a szövetkezettel kötöttem —, három évet kei! itt dolgoznom. Két évem van, még nem gondoltam arra, hogy elmenjek. — Az iskola után tanfolyam­ra mentem, ahol auíóvillamos- ságból tettem szerelői vizsgát. Tavaly 345 munkaegységem volt, harminchét forintot ért egy munkaegység. Egész évben kaptunk munkaegységenként húsz forint előleget. Az idén négyszáz munkaegységnél több lesz. — A barátokkal együtt já­runk munkába, estéinket is együtt töltjük. Televízió, kár­tya, sakk jelenti a szórako­zást, italboltunk és cukrász­dánk van. Kisgyerek voltam még. amikor kultúrházat ígér­tek. Szeretném megérni, hogy felépüljön. Akkor még csak nem is foglakoznék azzal a gondolattal, hogy elmenjek. Pilisy Elemér Kereskedelmi térkép KORSZERŰSÍTÉS, FEjLESZTÉS központosítás és alközpontosítás Ml A HELYZET FALUN ÉS VÁROSON? — Ma tízféle virág sorakozik a cserepekben és a vázákban — mondja a boltvezető és a gyö­nyörű, fehér virágú cannára, f i- kuszra, filodendronra mutat. — Van legyező-, főnix-, vízipál­mánk és nagyon szép szegfűnk, amelyből most is több mint százat adunk el naponta. Per­sze még drága: egy szál hat forint. Nemcsak sok és szép virág­gal, de ízlésesen elkészített csokrokkal segítik a név- és születésnapi meglepetéseket. Névnap-sztárok és virágok Egy barna hajú fiatalember névnapra vett egy csokor szeg­fűt. Hat rózsaszín szállal fog boldogságot kívánni Elvirának. Persze, a névnapok nagy se­gítőtársai a boltnak. Ám ma, Elvira napon kevesebben kere­sik meg őket, mint tavaly, pél­dául Anna, Rozália, Katalin, Erzsébet napkor, vagy idén Aranka, Ágnes névnapjakor. És ilyenkor a legnehezebb a sokféle igénynek eleget tenni. Több zöldet, hosszabb szárú, ... És ezeken kívül a nagy­néniké jct is üdvözlöm. Száraz, prózai szavak a He­ves megyei Népi Ellenőrzési Bizottság egyik dossziéján: „A hálózatfejlesztés tervszerűsége a tanácsi és földművesszövet- kezeit kiskereskedelemben." A száraz mondat azonban na­gyon is aktuális, izgalmas kér­déseket vet fel — pontos vá­laszokkal. Nincs olyan települése me­gyénknek, ahol nem építette volna ki „hadállásait" a keres­kedelem. Olyan öt esztendeje sem volt ed,dig a kiskereske­delemnek, mint a második öt­éves terv időszaka: minden ko­rábbi időszaknál nagyobbat léptünk előre, s a kereskede­lem irányítói, ellenőrző szer­vei nagyobb erőfeszítéseket tettek arra, hogy a kulturált­ság útján közelebb kerüljön a falu a városhoz. A tanácsi kis­kereskedelemben és a vendég­látóiparban a korszerősítést tekintették legfőbb feladatnak — szép új boltokat, új egysé­geket nyitottak; de a régi, meglevő boltok felújításáról sem feledkeztek meg. A föld­művesszövetkezetiek . kedve­zőtlenebb pontról indultak, na­gyobb lemaradást kellett pó- tolniok; általában helyes fel­méréssel, gondos megfontolás­sal jutottak becsülendő ered­ményeikhez. KORSZERŰSÍTÉS MINDENÁRON! Jóllehet, kereskedelmi éle­tünk mindinkább fejlődik, mindinkább színvonalasabb, nem hallgathatjuk el a jó eredmények mellett azokat a negatívumokat, amelyeket a .1: Ili kellő összehangoltság hiánya, a „korszerűsítés mindenáron!” elve okozott. íme, a példák... 1964-ben az Országos Ide­genforgalmi Szálloda és Étte­rem Vállalat kezelésében levő egri strand kisvendéglőjét fel­újították, a kisvendéglő cuk­rászüzemmel is bővült. Ugyan­akkor megépítették az Egri Vendéglátóipari Vállalat új, korszerű cukrászüzemét is, amely adottságainál fogva el­láthatná a strandolókat is. Kömlőn, Erdőtelken és Ti- szanánán is külön-külön üzem látja el a helyi cukrászdákat, holott erre alkalmasabb lenne egy közös termelőüzem. S nem­csak alkalmasabb, de — gaz­daságosabb is! A gyöngyösi 80-as lakótele­pen az Iparcikk Kisker kor­szerű vegyi-háztartási boltot nyitott, ugyanakkor a bolttól pár lépésre levő élelmiszer­iparcikk üzletben is megtalál­hatók a vegyi-háztartási cik­kek. Az új üzlet szükséges volt! De szükséges-e, hogy az élelmiszerbolt továbbra is áru­sítsa a vegyi és háztartási cik­keket?! Költséges az új ipar­cikkbolt fűtése is. Jóllehet az épületben levő lakásokat cse­répkályhával fűtik, az üzlet fűtését mégis központi gázfű­téses kazánnal oldották meg. Az iparcikkbolt szomszédságá­ban található egy vendéglátó­ipari egység, nos, ennek a fű­tését ugyancsak önálló köz­ponti fűtés szolgálja. Vajon nem lett volna célszerűbb és gazdaságosabb, ha a két egy­ség helyiségeinek fűtésére egy nagyobb teljesítményű kazánt választanak?! Az egri Széchenyi Étterem metamorfózisának magunk is szemtanúi lehettünk... Az ét­termet 1961-ben nyitották meg önkiszolgáló pultsorokkal, az­tán a pultsorokat lebontották, s most már, 1963 óta, az ét­terem hagyományos kiszolgá­lása A mindenáron való kor­szerűsítés azt jelentette, hogy 77 ezer forintot „kidobtunk az ablakon”! GÖRBE PÁRHUZAMOSSÁG Aki vidéket járó ember, ma­ga is tapasztalhatta sok he­lyen, hogy vannak állami üz­letek és vannak szövetkezetiek. De nem kell messzire menni, hasonló a helyzet a megye há­rom városában is... Eger és Gyöngyös peremkerületeiben egyaránt képviselteti magát az állami és a szövetkezeti ke­reskedelem! A külvárosi boltocskák álla­pota elriasztó, sivár, keveset, vagy semmit sem áldoznak arra, hogy fejlesszék, korsze­rűsítsék azokat. Miért? Fő ok­ként azt hozzák fel, hogy ezek a boltocskák magánházakban vannak. Az is igaz azonban, hogy a szövetkezetiek attól tartanak, korszerűsített boltju­kat előbb-utóbb az állami ke­reskedelem kapja meg, s fá­radozásuk eredménye is egyen­lővé válhat a semmivel. RAKTÁR NÉLKÜL Nem egy községben előfor­dult olyan furcsa helyzet, hogy a régi, meglevő boltok korsze­rűsítése, fejlesztése helyett in­kább építettek újat. Az ilyen „korszerűsítésnek” nincs sok értelme, s legtöbbször igény sincs több boltra. A körzet­kialakításoknál is tapasztal­hatunk „tévedéseket”, nem egy esetben olyan községeket nyil­vánítottak kereskedelmi köz­pontnak vagy alközpontnak, amely községeknek nincs kellő vonzása, hatása. S helytelen módszer — mint a NEB-vizs- gálat megállapította — a me­gveszni községek fejlesztése, csak azért, hogy ne menjenek az ott élő emberek más me­gyékbe vásárolni. Az állami és szövetkezeti kiskereskedelem megoldatlan nagy gondja ma is — a raktár­hiány! 269 olyan bolt működik ma is megyénkben, amely­nek egyáltalán nincs raktára (?), 101 húsbolt közül 72-nek, 163 zöldségüzlet közül 15-nek, a ruházati boltok közül pedig 12-nek nincs raktára. Kereskedelmi térképünkön — elmondhatjuk — már szin­te nem találhatók fehér foltok. S ami cseppet sem lebecsülen­dő: nemcsak városon, de a fal­vakban is egyre szaporodik az önkiszolgáló és önkiválasztó boltok száma, egyre inkább tért hódit a korszerű, kultu­rált kereskedelmi módszer. Egy sokat mondó adat a szá­mok rengetegéből: 1960-hoz képest 47,5 százalékkal nőtt az éttermek és vendéglők száma! Gond, tervszerűtlenség van még, s előfordul olyan beruhá­zás, amely megvalósításának nincs kellő gazdasági megala­pozottsága, amely megvalósí­tásánál nem a felmért, s meg­ismert igényekre alapoznak. Jó, hogy az ilyen korszerűsí­tés, beruházás száma egyre kevesebb. De még jobb lenne, ha ezeket száműzni tudnánk életünkből. A tévedések, túl­zott és felesleges korszerűsítés, természetesen elkerülhetők: ha valóban a helyes felmérés, a gondos megfontolás irányítja terveinket, s a terveket meg­valósító szándékokat. (pataky) CMPsmG 1966. február 11., péntek

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom