Népújság, 1966. február (17. évfolyam, 26-49. szám)

1966-02-08 / 32. szám

Heves megye fejlődése a második ötéves terv időszakában A Központi Statisztikai Hivatal Heves megyei Igazgatóságának jelentése A 172 525—K 95-os számú csekkre... Wasdrtßapi műszak as egri Hajtéműgrárban I A Hajtómű- és Felvonógyár 4-es számú egri gyáregységé- í nek dolgozói január 28-án tar­tott röpgyűlésükön Tran Thanh-naXi a Dél-vietnami Felszabadítási Front budapesti irodája titkárának és Tran Van Khanh-mdí, a VDK nagykö­vetsége kultúrattaséjának je­lenlétében határozták el, hogy február 6-án vasárnapi mű­szakot tartanak és a műszak teljes összegét átutalják a 172 525—K 95 számú csekkre, amelyet a vietnami nép meg­segítésére nyitott a Magyar Nemzeti Bank..., — Még azok is eljöttek, akikre nem számítottunk, pe­dig teljesen a dolgozókra bíz­tuk, hogy bejönnek-e, vagy sem — újságolta Madarast Gyula, a gyár KISZ-titkára. — Összesen 193 dolgozó jött be. Közöttük a tmk, a szerei­dé, a szerszámüzem, a műsza­ki osztály, a termelésirányítás teljes gárdája. Rendes mű­szak volt, mint más napokon. Még azok is eljöttek, akik sza­badságon voltak. Fiatalok, idő­sebbek. Senki sem hiányzott. — A vasárnapi műszakot a gyár KISZ-szervezete kezde­ményezte, de külön-külön sen­kinek sem szóltunk. Mégis el­jöttek, — kapcsolódik a beszél­getéshez Popovics Ferenc. alapszervi KISZ-titkár. Még azok is, akik szombaton éjsza­kai műszakban voltak. Egriek, vidékiek. Az irodaiak is. Gép­írók reszeltek, fűrészeltek, fes­tettek az üzemekben. Mindenki megértette, miért van erre szükség, és teljes szívvel dol­goztak a műszak első percétől az utolsóig ... Az üzmekben ugyanazok a gépek, ugyanaz a zaj, régi. s új arcok fogadják az idegent. Itt nincs vasárnap, ugyanúgy megy a munka, mint máskor. Cseh Bertalan esztergályos Több és jobb m Tárunk a i Heves megye az ország ne­gyedik zöldségtermelő megyé­je. A talaj- és az éghajlati , adottságok, valamint az öntö- . zés lehetőségei alkalmassá te- . szik e tájegységet arra, hogy a jelenleginél nagyobb mennyi­ségű és jobb minőségű zöldség teremjen. A' tennelőszöveIke- ' zetek mintegy 12 ezer holdon 1 termelnek szerződéses zöldsé­get és több mint félszáz gaz- ; daság foglalkozik intenzíven ; ezzel a munkával. Az elmon- • dottakból kitűnik, hogy me­■ gyénknek nemcsak a hevesi la­■ kosségot, de bizonyos értelem ­■ ben a népgazdaságot is ki kell elégítenie friss zöldáruval. Ha i meggondoljuk, hoy a megye az elmúlt években jelentős meny­várandós feleségét hagyta ott­hon Ostoroson. Már a 66. csa­págytartó készült el, amikor találkoztunk... — Ennyit igazán megtehet az ember. Máskor is bejönnék; rajtam nem múlik. Azt hi­szem, senki sem kívánja a há­borút. Hátha mi is segítünk most abban, hogy ne is legyem. Verebélyi Magdolnán talán még sohasem volt ilyen olajos köpeny, mint most. Legalábbis itt, az üzemben. — Adminisztrátor vagyok, Festek, reszelek és a csoport- vezető felügyelete mellett még esztergályozok is. Örülök, hogy mindenki bejött. Ez mégiscsak mond valamit rólunk... Szilvást Lajos esztergályos már 105 százaléknál tart, ami­kor megszólítottuk... — Hat és fél hónapos kis­gyerekünk van. Nem szeret­ném, ha valaha is megismerné a háborút. Ezért jöttem be szí­vesen, mert valamit biztosan ér majd a közös munkánk... A hat és fél hónapos kisgye­rek és a technikum könyvei várják otthon. Első éves leve­lező a Miskolci Gépipari Tech­nikumban. Sinkó György szerelőlakatos már ismeri a háborút. — Sajnos, már volt benne részem. Kétszer is. Szívesen jöttem, miért ne jöttem volna. Itt a helyem és kész. Dolgoz­zunk, segítsünk azokon, akiket aljas gaztettekkel még ma is pusztítanak. Egyszer úgyis vé­ge lesz. Az igazság majd dia­dalmaskodik. Ezt pedig jó ér­zés segíteni... Vasárnap volt. A jól fűtött szobákban sokan talán az új­ságokat olvasgatták: újabb tá­madások Vietnam népe ellen... Az egri Hajtóműgyárban dolgoztak ... Vietnam népe mellett. fii 0 Ős) inoségű zöldséget termelőktől 1 nyiségű zöldárut exportált, ak­■ kor még határozottabban kerül előtérbe a törekvés: több és ■ jobb minőségű zöldséget kell ■ termelni. Az elmúlt év, de a korábbá ■ esztendők is bebizonyították* ; hogy a zöldségtermelés kifize­■ tődő munka és nem egy me­zőgazdasági üzem innen hozza ■ bevételeinek 25—35 százalékát. Most, amikor előtérbe kerül­nek a gazdaságossági problé­■ mák, amikor a termel üszővel­■ kezetek is papíron, ceruzával ■ számolják, mit érdemes és mit ■ nem termelni, lényeges, hogy • mindenki megértse: különösen ■ a korai, primőr zöldárukért le- ' hét jó pénzt kapni. Ma már aa ' sem mindegy, hogy a gazda­ságok hogyan szedik, szállítják; csomagolják az árut, hiszen mind belföldön, mind külföl­dön az első osztályú, jó minő­ségű árut keresik. A szövetkezetekben jelenleg mintegy 400 ezer köbméter üvegfeiület alatt termelnek zöldséget, illetve nevelnék pa­lántákat. A legfontosabb a ko­rai szabadföldi termesztés ki- szélesítése, amelynek elősegí­tésére ki kell használni vala­mennyi üvegfelületet. Fontos ugyanakkor a meglevő üveg'fe- iületek egy részének — mint­egy 20—25 százaléknak — utó- hasznosítással való kihasználá­sa is. így kevés ráfordítással már korai zöldséget szállíthat­nak piacra a gazdaságok, mint­egy két-négy héttel hamarabb kerülhetne szabadföldi zöldség az üzletekbe, mint korábban. A hozzáértők tudják, hogy az | utóhasznosítás sikere elsősor- | ban a palánta-előnevelésen múlik. Ez korai magvetést igé­nyel, valamint olyan termesz­tő berendezést, amelyben az optimális hőmérséklet az idő. járástól függetlenül napjaink­ban, sőt már ezt megelőzően is biztosítható. Anépgazdaság, de a megye dolgozói is azt várják a szö­vetkezetektől, hogy az idén az eddigieknél több és jobb mi­nőségű zöldségárut adjanak. Kéri István főmezőgazdász dául 1964-ben megyénkben a folyósított táppénz 44 millió forint, a gyógyszerek és gyó­gyászati segédeszközök állami hozzájárulása 40 millió forint volt. Egy biztosított kórházi, rendelőintézeti, körzeti orvosi ellátásához államunk átlago­san évi 740 forinttal, a gyógy­szerköltségekhez 240 forinttal, egyéb gyógyászati szolgáltatá­sokhoz 22 forinttal járul hozzá. Az igényeknek megfelelően fejlesztették a fekvő- és járó­beteg-ellátást. A kórházi agyak száma növekedett, s épül a 452 ágyas hatvani kórház. Az orvosok száma is több, mint a korábbi években, több körzeti orvosi állás azonban nincs be­töltve. Számottevő fejlesztés ellenére kórházaink zsúfoltak. A bölcsődék, napközi és szo­ciális otthonok bővítése csak minimális volt és elmaradt az igények mögött. Az általános iskolai tanulók száma — a korábbi évek ala­csony születési arányszámai és az elvándorlások következté­ben — némileg csökkent. Ma a megye általános iskoláiban közel 46 ezer gyerek tanul. A tanerők és az osztálytermek száma emelkedett. Egy osztály­teremre 50 általános iskolai tanuló jut, az 1960. évi 54-gyel szemben. A megye középisko­láiban jelenleg 6600 diák ta­nul, kétezerötszázzal több, mint 1960-ban A tanulók is­kolatípusonkénti megoszlása azonban nem mondható ked­vezőnek. Túlsúlyban vannak a gimnáziumi tanulók. A felnőttoktatás terén az eredmények számottevőek. A dolgozók általános iskoláiba járó tanulók száma évről évre nőtt, a hallgatók legnagyobb része fizikai dolgozó. A közép­iskolákban tanuló felnőttek száma több mint 4400 fő. A dolgozók középiskoláiban 1964 —65. tanév végén 536 hallgató tett sikeres érettségi vizsgát. Kedvezőtlen viszont, hogy a mezőgazdasági dolgozók szak­képzése a fokozott követelmé­nyek ellenére nincs megoldva. Fejlődött az iskolán kívüli népművelés is. A tanácsi könyvtárak száma és könyv- állománya nőtt. A beiratko­zott olvasók száma eléri a hatvanezret. A rádióelőfizetők száma 70 ezerről 86 ezerre emelkedett, a tízezer lakosra jutó rádióelőfizetők száma el­éri a 2500-at. A televízió­előfizetők száma meghaladja a 27 ezret, így megyénkben minden, negyedik családnak van már televíziója. levízió, új háztartási kisgépek, mélyhűtött élelmiszerek stb. Tömegcikké vált a mosógép, a porszívógép, a hűtőszekrény. Az elmúlt öt évben csaknem 28 ezer mosógépet, közel há­romezer hűtőszekrényt, 6300 porszívógépet, 25 ezer televí­ziót és 24 ezer rádiókészülé­ket vásároltak a megyében. Az elmúlt négy évben pedig 1400 személygépkocsi talált gazdá­ra, s ezzel megyénkben mint­egy 2400-ra nőtt a gépkocsi­tulajdonosok száma. fi lakosság komimmétis, egéssségügyi és kulturális ellátottsága A tervidőszak alatt csaknem 11 ezer lakás épült, s ennek egyharmada a városokban. Az építkezésekhez az állam kü­lönböző formákban jelentős támogatást nyújtott, de me­gyénk lakossága is nagymér­tékben kivette a részét a la­kásfejlesztésből. A lakáshely­zet elősorban a városokban ja­vult, de még nem mondható kielégítőnek. Kedvezőtlen, hogy a lakásépítkezésekkel, új lakótelepek kialakításával nem haladtak párhuzamosan a járulékos beruházások. (Köz­művesítés és üzlethálózat.) Bővült a villany-, víz- és csatornahálózat A viHamos- energia-fogyasztók száma 25 százalékkal, a lakosság villa- mosenergia-fogyasztása közel 60 százalékkal nőtt Tovább terjedt a palackos gáz, Egerben megkezdték a vezetékes gáz­szolgáltatást. Bővült a javító- szolgáltató hálózat. Falvaink- ban a földművesszövetkezetek több mint 700 felvevőhellyel rendelkeznek, s megkönnyítik a javítandó tárgyak szervizbe juttatását A lakosság részére végzett javító-szolgáltató tevé­kenység értéke évenként mint­egy 180 millió forintra tehető. 1961—65. években tovább ja­vultak az egészségügyi viszo­nyok. Jelentős összegeket for­dítottak az egészségügyi léte­sítmények bővítésére, korszerű­sítésére. Az elmúlt öt évben például az egészségügyi beru­házások összege meghaladta a százmillió forintot. Egészség- ügyi intézményeink feladatát növelte, hogy a parasztság nagyobb mértékben vette igénybe az egészségügyi szol­gáltatásokat. Ennek hatásaként megyénkben a társadalombiz­tosításba bevontak száma el­éri a 170 ezer főt. A biztosítot­tak számának növekedésével együtt államunk évről évre nagyobb összeggel járul hozzá a kórházi költségekhez. Pél­A mezőgazdasági termékek 1 felvásárlási árszínvonala és az : ipari eredetű anyagok nagyobb ' méretű felhasználása, valamint ] a közöttük mutatkozó bizonyos , aránytalanságok a termelőszö- : vetkezetek gazdálkodását befő- j lyásolták és a tsz-ek közötti ] differenciálódást is elősegítet- : ték. A termelőszövetkezetek ál- 1 ló vagyonának növekedésén be- < lül egyes tényezők nem egy- : forma mértékben nőttek és : egyes tsz-ekben az állóeszközö- < két terhelő hitelállomány igen magas. Mint korábban emlí­tettük, a falusi lakosság csök­kent, s így csökkent a mező- gazdasági foglalkoztatottak száma is. Igen kedvezőtlen, hogy a termelőszövetkezeti tag­ság magas életkora a mezőgaz­daság gépesítését és korszerű fejlesztését sok esetben hát- , ráitatja. fi lakosság jövedelmei és vásárlásai Az elmúlt években a terve­zettnél nagyobb mértékben ja­vult a lakosság anyagi hely­zete. A foglalkoztatottság szín­vonalának növekedése, az át­lagkeresetek emelkedése, a közvetett juttatások, továbbá egyes bérügyi intézkedések ha­tásaként országosan a lakosság reáljövedelme 18—19 százalék­kal nőtt. Megyénkben az ipari és építőipari munkások átlagos havi keresete 7—10 százalékkal volt magasabb az 1960. évinél. Az MNB készpénzkifizetései 28 százalékkal nőttek, a kis­kereskedelem eladási forgal­ma körülbelül 32 százalékkal magasabb, mint 1960-ban. A jövedelemnövekedést mutatja, hogy megyénkben a takarék­betét-állomány közel négy és félszerese az 1960. évinek," s 1965. év végén a megye min­den lakosára 1660 forint betét jutott. Egyes családok jövedel­meinél azonban eltérések ta­pasztalhatók, s ez nem tekint­hető kedvezőnek. Magas azok­nak a családoknak az aránya — mintegy 12—13 százalékos —, ahol az egy családtagra jutó havi jövedelem nem éri el a 600 forintot sem. A kiskereskedelmi áruforga­lom az országosnál . jobban nőtt, s legnagyobb mérvű az élelmiszer-forgalom növekedé­se. A parasztság nagyobb mértékben vette igénybe a központi árualapot, mint a tervidőszakot megelőző évek­ben. 1965-ben az élelmiszer­eladás 43 százalékkal, a vegyes iparcikkek eladása pedig 39 százalékkal volt magasabb, mint 1980-ban. A kereskedelem számos új fogyasztási cikket hozott forgalomba; például te­Tél a mészüzemben Télen—nyáron, szünet nélkül ég a tűz a kemencében. Varró H. Imre kőberakó brigádjának különösen télen nehéz a dolga. {Foto; Kiss Béla) közelmúltban is volt rá eset, hogy szombat—vasárnap nem kevesebb mint 8 vasúti kocsit kellett fogadnunk! Az ünnepi rakodás pedig ugyancsak fo­gyasztja a béralapot... ! — Ilyen körülmények között hogyan sikerült az elmúlt hó­nap? — Jócskán lemaradtunk a ki­szállítással: 1030 tonna helyett csak 858-at küldtünk. Jobb is lehetett volna a startunk, leg­alább az elején hadd bizakod­tunk volna: ez az év sem lesz alávalóbb a tavalyinál! — Hogy zárták a tavalyi esz­tendőt? — A mésztervünket és kőter­vünket is száz százalék felett teljesítettük. S úgyszólván egyetlen gazdasági mutatónk maitt sem kell szégyenkez­nünk! Több év után. végre'te­kintélyes összegű nyereségré­szesedésre számítunk... — Beszélgetnek róla? — Találgatjuk ... De még messze van az osztás. — Milyenek az idei felada­tok? — Nem sokkal különböznek a tavalyitól. Mondhatni, hogy a létszám is marad, s a terv is alig változik. Köböl 31 ezer tonnát kell termelnünk, mész- ből pedig nyolc és fél ezret. Re­méljük, hogy meglesz... ! Csak az idő is segítsen bennünket! (—ni) — Évek óta nem emlékszem olyan ítéletidőre, mint amilyen ellenünk szegült a múltkorá­ban — jegyzi meg Kelmeny La­jos, a szilvásváradi mészüzem vezetője, amikor szóba kerül téli munkájuk. — Kaptunk egy északi hóvihart, befújta a vas­úti vágányt, s úgy nekifeszült a kemencének, hogy a tűz a felére apadt. Csupán emiatt teljes napot veszítettünk...! Persze, mondanom sem kell, hogy odafenn az Istállóskő ol­dalában, a kőbányában is le­hetetlenné vált a termelés: mozdulni sem lehetett a hir­telen ránk szabadult hótól. Két napig a hegyen takarítottunk, aztán idelenn a sínek környé­kén kellett iparkodnunk ugyan­ennyi ideig: ha már van kő és mész, hát csak hadd jöjjenek azok a vagonok...! — És jöttek? — Űgy-ahogy! A hóakadályok miatt 16 kocsit lemondtunk, de a január hónapra szükséges., igényelt mennyiségnél még így is tíz nyitott vagonnal keve­sebbet kaptunk. Sokat ■„spó­rolt” rajtunk a MÁV... A fe­dett kocsik egyébként általá­ban mindig megérkeznek, a nyitottakkal ván inkább baj. Azokkal, amelyek a szenet hoz­zák Putnokról — Miskolcon, Füzesabonyon és Egeren ke­resztül — maid mindig késve jönnek, váratlanul. Gyakran a hét végére futnak össze. A (Folytatás az 1. oldalról) lenül befolyásolták az ipari termelés növelését. így. például gyakori volt az időszak végi , hajrá, a munkafegyelem nem ( volt mindig kielégítő, a munka­erő-gazdálkodás nem volt elég színvonalas — az állóeszköz­állomány növekedésével (első­sorban a helyiipari vállalatok­nál) nem járt együtt az állapot javulása. Egyes termékek ön­költségének alakulása sem volt töretlen. Építőipar * Az 1961—1965-ös években a megyei építőipari vállalatok száma nem változott, kapaci­tásuk azonban bővült. Az épí­tőipar gépparkja az elmúlt öt esztendőben — teljesítőképes­ségük alapján számítva — több mint kétszeresére nőtt, s ennek nyomán a munká.k gé­pesítése is szélesedett. Ugyan­csak figyelemre méltó az elő­relépés a korszerű építési mó­dok alkalmazása terén. A be­épített nagyobb méretű fal­szerkezetek aránya 14 száza­lékról 65 százalékra emelke­dett* a lakóház-építkezéseknél túlnyomó többségben alkal­mazzák a közép és nagyobb méretű elemeket. 1965-ben megkezdték a csúszózsaluzási eljárással készülő toronyházak építését. Az építőipar a kapacitások bővülése ellenére a megyei igényeket nem tudta kielégí­teni. Az építési tevékenység­nek mintegy 40 százalékát más megyei székhelyű vállalatok végezték. A vállalatok mun­kájában is több hiányosság merült fel. A munkák elapró­zódtak, a koncentráltság nem volt kielégítő, a gépek kihasz­nálása nem volt megfelelő. Az anyagellátás, továbbá egyéb szervezési nehézségek miatt a kivitelezési idők általában meghaladják a műszakilag in­dokolt időszükségletet. Mezőgazdaság (Elöljáróban ki kell hangsú­lyoznunk, hogy az elmúlt évek kedvezőtlen időjárási viszo­nyai* a gyakori elemig csapá­sok* továbbá a fertőző állat- betegségek hátrányosan befo­lyásolták a mezőgazdasági ter­melés eredményeit 1961 február hónapjában me­gyénkben a mezőgazdaság szo­cialista átszervezése befejező­dött. Azóta a tsz-ek túljutot­tak a kezdeti nehézségeken, szervezetileg és gazdasagilag megerősödtek. Mezőgazdasá­gunk az átmeneti időszakban biztosította mind a lakosság élelmiszer-szükségletét, mind az ipar nyersanyag-ellátását, sőt, a mezőgazdasági termé­kek exportját is növelte. Az állam jelentős anyagi támoga­tással — közép és hosszú le­járatú hitelekkel, korszerű gé­pekkel, vetőmagvakkal, te­nyészállatokkal stb. — segítet­te a termelőszövekezeteket és a gazdaságok saját erőforrá­saikat is felhasználták. Mind­ezek eredményeként az elmúlt években a termelőszövetkeze­tek állóeszközeinek értéke több mint kétszeresére növe­kedett és nőtt a tsz-ek terme­lése. A halmozatlan termelési érték mintegy 15 százalékkal, egy hold termőterületre szá­mítva pedig 20 százalékkal nagyobb, mint 1961-ben. A vetésarányok és termés­hozamok általában a tervek­nek megfelelően alakultak, különösen kiemelkedő a gabo­nafélék terméseredménye. Vi­szont a szálas takarmányok ve­tésterülete és terméshozama csökkent, s egyes zöldségfélék termelése sem nőtt az előirány­zottnak megfelelően. A szőlő- és gyümölcstermesztés fejlesz­tésének előírásait teljesítettük. Az elmúlt évek során a me­gyében hétezer katasztráiis hold szőlőt telepítettek és a gyümölcstelepítések megköze­lítik a négyezer katasztráiis holdat. Az állatállomány szám­szerű alakulása megfelel a terv előírásainak, a hozamoknál azonban lényegesebb fejlődés nem volt. A mezőgazdaságban a műtrágya-felhasználás az el­múlt években megkétszerező­dött. az istállótrágyázás inten­zitása viszont ma sem kielé- l*üő.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom