Népújság, 1966. február (17. évfolyam, 26-49. szám)

1966-02-08 / 32. szám

Wilson „mindenre kész" aa Választások tavasszal ? LONDON (MTI): Harold Wilson brit minisz­terelnök „minden lehetőséget nyitva tart” a következő álta­lános választások időzítését il­letően. A munkáspárti vezér­kar vasárnap lezajlott egész­napos tanácskozásán a minisz­terelnök — értesülések szerint — „márciust, áprilist, októbert, vagy a jövő évet" jelölte meg a következő általános választá­sok lehetséges időpontjaként. Hatvan munkáspárti vezető — kabinetminiszterek és a kor­mánypárt végrehajtó bizottsá­gának tagjai — vett részt a mi­niszterelnök vidéki rezidenciá­jában megrendezett tanácsko­záson. Hivatalosan a „hosszú- távú politikai tervezés" szere­pelt a napirenden, de a fő fi­gyelem válójában a belpoliti­kai helyzet mérlegelésére és a rövidtávú választási taktikára irányult. A megbeszélések eredménye­ként belpolitikai tervező bi­zottságot hoztak létre Brown gazdasági csúcsminiszter és mi­niszterelnök-helyettes vezetésé­vel. Politikai hírmagyarázók sze­rint „Wilson közvetlen környe­zetének az a véleménye, hogy a miniszterelnök most már ko­molyan mérlegeli egy márciu­si, vagy áprilisi választás elő­nyeit”. A lázas választási spekulá­ciók közepette a megfigyelők egy pontban egyetértenek: bár­milyen időpontot választ is Wilson az erőpróbára, az utolsó pillanatig igyekszik majd bi­zonytalanságban tartani a kon­zervatív tábort. Ha tehát a ko­ra tavaszi választás mellett döntene, ezt legkorábban feb­ruár 25-én, moszkvai látogatá­sáról hazatérve jelentené be. KGST-tanácskozás Szófiában SZÓFIA (MTI): A Kölcsönös Gazdasági Se­gítség Tanácsának mezőgazda- sági állandó bizottsága Szófiá­ban megtartotta 21. ülésszakát. A részt vevők megvizsgálták, miként teljesítették a KGST- országok azokat az ajánlásokat, amelyeket a KGST végrehajtó bizottsága 12. ülésén fogadott el a mezőgazdasági termelés fejlesztéséről. Az ülésszak ajánlásokat fo­gadott el a folyékony műtrá­gyafélék tárolásáról, szállításá­ról és alkalmazásáról, továbbá az ásványi műtrágyák haté­konyságának emeléséről, az ön­töző berendezések kiaknázásá­nak megjavításáról és az öntö­zött földterületek hatékonyabb kihasználásáról. A bizottság végül foglalko­zott az állategészségügy, vala­mint az erdőgazdálkodás több, időszerű kérdésével. Lengyel határozat náci bűncselekmények feltárásáról VARSÓ (MTI* A' náci bűncselekményeket kutató lengyel bizottság hatá­rozatot hozott, a fasiszta bűn­cselekmények feltárásának foly­tatásáról. A bizottság plenáris ülése megállapította, hogy az NSZK-ban a volt náci bűnösök 90 százalékát már jegyzékbe vették. Hazaérkezett a finn Kommunista Párí kongresszusán rénzt vett pártküldöttség Komócsin Zoltán, a Magyar bizottság első titkára, alak az Szocialista Munkáspárt Politi- MSZMP képviseletében részt kai Bizottságának tagja, a Köz- vettek a Finn Kommunista ponti Bizottság titkára és Győri Párt XIV. kongresszusán, hét- Imre, a Csongrád megyei Art- főn hazaérkeztek Budapestre. Az Erhard — De Gaulle találkozó nem hidalhatja át Párizs és Bonn külpolitikai ellentétét Mint a hírügynökségek je­lentették, Erhard nyugatnémet kancellár vasárnap, a késő esti órákban — Schröder külügy-, Von Hassel hadügy- és Schmü- cker gazdaságügyi miniszter kíséretében — Párizsba uta­zott, hogy tanácskozzék de Gaulle francia elnökkel. Mint Léderer Frigyes, az MTI pá­rizsi tudósítója jelentette, hét­főn megkezdődött a francia— nyugatnémet egyezmény szerint félévenként esedékes csúcsta­lálkozó. De Gaulle és Erhard meg­beszélése 11 órakor kezdődött az Elysée-palotában. Egyidejű­leg a miniszterek is tanácsko­zásra ültek össze: a Quai d’Orsay-n Couve de Murville Schröderrel, a hadügyminisz­tériumban pedig Messmer Von Hassellel tárgyalt. A francia sajtó különösebb várakozás nélkül tekint a meg­beszéléseké elé. De Gaulle és Erhard kétnapos tárgyalása — írja a Cőmbat — nem hidal­hatja át a-Párizs és Bonn kül­politikai koncepciója közötti ellentéteket. A Les Echos rámutat, hogy de Gaulle is és Erhard is reálisan látja a helyzetet, egyikük sem bízik abban, hogy akár az európai problémák­ban, akár az Atlanti Szövet­ség szerepét illetően, vagy pe­dig az Egyesült Államokhoz fűződő viszony kérdésében meg lehessen változtatni part­nerük kialakult nézeteit. A bonni nyilatkozatok de Gaulle és Erhard találkozójá­val kapcsolatosan már előre igyekeztek csökkenteni a láto­gatás jelentőségét, s a múlt hét végén azt hangoztatták, hogy inkább csak „eszmecse­réről”, mintsem kifejezett tár­gyalásokról lesz szó, s ezért nem is lehet konkrét eredmé­nyeket várni. A Frankfurter Allgemeine Zeitung párizsi tudósítója ar­ra utal, hogy a megbeszélése­ken szerepet játszanak majd a katonai együttműködés kérdé­sei Is, különös tekintettel az atomproblémára. A tudósító szerint Párizs továbbra is el­utasítja a bonni atomkövete­léseket, s' Illetékes francia kö­rökben hangsúlyozzák: Fran ciaország semmi esetre sem hajlandó megosztani a rendel­kezési jogot a francia atom­haderő felett. Terven felni még egy rádiékapcsolat a Lena 9-cel JCnmidi KALEIDOSZKÓP MOSZKVA: Nyikolaj Podgornij, a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke, hétfőn a Kremlben fogadta Frederico Sensit, Olaszország moszkvai nagykövetét. A találkozót az olasz diplomata kérte. NEW YORK: Az Egyesült Államokba ér­kezett a Comédie Francaise 20 tagú színtársulata. A francia művészek 36 előadást tartanak New Yorkban és Washington­ban, majd Mexikóban is fel­lépnek. (AP) BUENOS AIRES: Villámcsapás ért körülbelül száz labdarúgó-szurkolót, akik az argentínai Bernardo de Irigoyen városkában a zivatar elől egy magtár épületében kerestek menedéket. A villám beszakította az épület tetejét. 25 személyt súlyos sérülések­kel szállítottak kórházba. (AP) JOHANNESBURG: Mint az AP közli, a dél-af­rikai Johannesburg városának egyik éjszakai mulatójában a rendőrség egy razzia során rendőrkutyákkal támadt az ott tartózkodó afrikaiakra. A tö­megben pánik tört ki. Kilenc személyt agyontapostak, egyet pedig rendőrgolyók öltek meg. (TASZSZ) TOKIO: A déli sarkvidéken találko­zóra került sor a szovjet és japán délsarki expedíció tagjai között. A japán vendégek lá­togatást tettek az Ob szovjet hajón, amely annak idején ki­mentette a jégtorlaszok közé szorult Szója japán expedíciós hajót. (MTI) HAVANNA: A vasárnap reggeli kubai lapok csaknem két oldalát töl­ti be Fidel Castro válasza a Kubába irányuló rizsszállítmá­nyok csökkentését bejelentő kínai nyilatkozatra. Fidel Castro írásában rámu­tat, hogy a kínai lépésnek nem gazdasági okai voltak. E lépés nyilvánvalóan válasz Kuba döntésére, amely megtiltotta kínai felforgató propaganda­anyag terjesztését az ország­ban. Castro ezt a kínai eljá­rást a volt amerikai nagykövet tevékenységéhez hasonlította, aki szintén megpróbált beavat­kozni az ország belügyeibe és megkísérelte rákényszeríteni akaratát a nemzetre. (Reuter) A taskenti nyilatkozat ellen foglaltak állást a pakisztáni ellenzéki pártok LAHORE (MTI): Lahoreban befejeződött a pakisztáni ellenzéki pártok kétnapos kongresszusa. Az ér­tekezleten hozott határozat tá­madja az Ajub Khan és Saszt- ri miniszterelnök által aláírt történelmi jelentőségű taskenti nyilatkozatot, s azt állítja, hogy a pakisztáni—indiai el­lenségeskedés befejezését szen­tesítő egyezmény „ellenkezik a pakisztáni nép érdekeivel”, A küldöttek szorgalmazták végül, hogy a jelenlegi elnöki rend­szert „a brit típusú parlamenti demokráciával váltsák fel”. Repülőszerencsétlenség Indiában ÚJ DELHI. (MTI): Hétfőn délelőtt eltűnt az Indiai Légitársaság egyik Fok- ker-Friendship típusú utasszál­lító repülőgépe, amely fedél­zetén 33 utassal és 4 főnyi személyzettel a kasmíri Sri- nagarból Dzsammun át Űj Delhibe tartott. A repülőtér utoljára akkor állt rádióössze­köttetésben az utasszállító gép­pel, amikor az felszállás után negyed órával a repülésbiz­tonság szempontjából igen ve­szélyes hóborította himalájai Banihal hágó felé tartott. Az indiai légierő repülőgé­pei és helikopterei azonnal el­indultak, hogy felkutassák a gépet, az est leszálltéval azon­ban sűrű köd képződött és a további keresést másnapra ha­lasztották. A gép utasai között két gyermek és egy csecsemő, va­lamint két külföldi állampol­gár volt. Az utóbbiak egyike svéd ENSZ-alkalmazott, a má­sik vagy NSZK vagy NDK ál­lampolgár. Az Indiai Légitársa­ság szerint teljesen valószínűt­len, hogy a gép akár pakisz­táni, akár kínai területre té­vedt volna. Két hét leforgása alatt ez az indiai polgári repülés második fájdalmas vesztesége. Tizen­négy nappal ezelőtt az Air India Boeing—707-es utasszál­lító gépe lezuhant a svájci Al­pokban és maga alá temette személyzetét és utasait, össze­sen 116 embert. Egy gonosz törvény évforiiulójjára Nem sokkal a háború után tehát, immár húsz esztendeje, olyan törvényjavaslatot ter­jesztettek az amerikai szená- t us elé, amely hivatott volt egyszer s mindenkorra szigo­rú és szűk korlátok közé szo­rítani az amerikai munkavál­lalókat. Taft—Hariiey-törvény- ként ismerte meg Amerika és a világ a munkasellenes szankcióknak ezt a tárházát, arról a két szenátorról elne­vezve, aki benyújtotta. A sze­nátus és Truman elnök csak­hamar szentesítette Taft és Hartley elgondolását. „A munkás és a vállalkozó viszo­nyának törvénye”, ahogy hi­vatalosan nevezik, erőteljesen megnyirbálja a szakszerveze­tek jogait, korlátozza a sztrájkjogot. Leszögezi ugyan, hogy szabad sztrájkolni és hogy a munkások és a vállal­kozók megegyezhetnek egy­mással a béremelést illetően, de egyúttal felhatalmazza az USA mindenkori elnökét a sztrájk felfüggesztésére, ha úgy látja, hogy az veszélyez­teti az Egyesült Államok biz- t onságát. Ilyen esetben az el­nök a legfelsőbb bíróságon keresztül érvénybe lépteti a Taft-Hartley-törvényt, vagy­is — akár fegyveres erő alkal­mazásával — felfüggesztheti a sztrájkot. A monopoltőkések termé­szetesen minden sztrájkra könnyen kimondják, hogy „veszélyezteti az Egyesült Ál­lamok biztonságát”. Ilyenfor­mán tehát a Tatf—Hartley-tör- vényt, életbe lépése óta, gyak­ran alkalmazzák a sztrájkok, a munkásság jogos követelé­seinek letörésére. Hogy ezek közül csak a legnagyobbakat említsük: 1959-ben félmitliö acélipari munkás 116 napos sztrájkját a Taft-Hartley-tör• vény bevetésével szüntette meg Eisenhower elnök. 1962 júniusában Kennedy élt vele: tíz és fél ezer légiforgalmi dolgozó sztrájkolt akkor, Johnson elnök röviddel hiva­talba lépése után már alkal­mazta a törvényt a dokkmun­kások ellen, amikor 1964 októberében —* Maine-től Te- xasig hatvanezer ember sztrájkolt. Az USA elmúlt két évtize­dére azonban nemcsak a ke­gyetlen Taft-Hartley-törvény létrehozása és alkalmazása a jellemző, hanem az is, hogy a szervezett munkások» és al­kalmazottak mind nagyobb tömegben, mind erőteljeseb­ben harcoltak ellene. Most már elnémult az önműködő állomás Közzétették a panorámaképeket BELGIUM VÁLSÁGBJUf MOSZKVA (TASZSZ* Mint a sajtó már jelentette, a Luna 9. önműködő állomás segítségével végzett Hold-kuta­tási program sikeresen befejet- Bődött. \ Mivel az állomáson elhelye­zett áramforrások még rendel­keztek bizonyos energia-tarta­lékkal, a Luna 9-cel további kétórás rádióösszeköttetés léte­sült, amely február 6-án, moszkvai idő szerint 23.37 óra­kor kezdődött. Az összeköttetés során fel­használódott a Luna 9. fedélze­tén elhelyezett áramforrások minden energia-tartaléka, és így az önműködő állomással megszűnt a további rádiókap­csolat. Az állomással összesen hét­szer létesült rádiókapcsolat, amelyeknek időtartama össze­sen nyolc óra öt perc volt. A Hold felületéről érkezett televíziós Jeepek és tudományos információk tanulmányozása és vizsgálata folyamatban van. Az eredményt a sajtóban teszik majd közzé. ★ MOSZKVA: Piriiyi Sándor, ez MTI moszkvai tudósítója je­lenti : Nyikolaj Gribacsov a hétfői Pravdában megjegyzi, hogy míg ez Egyesült Államokban egyre 2 rníPVMG 1066. február 8., kedd emelkednek a „Hold-ingatla­nok” árai és a Pentagon stra­tégiai titokként szándékozik kezelni a holdtérképeket, ad­dig a Szovjetunióban még fan­taszta sem akad, aki katonai támaszpontként akarná fel­használni a Holdat. „Nem ta­lálkoztam egyetlen szovjet em­berrel sem, aki dinnyeként a hasához akarná szorítani a Holdat, és azt mondani, hogy már pedig ez az enyém”. A Pravda publicistája így zárja írását: „A Luna 9. nem fenyeget senkit. Ott van a Hol­don, ez izgalmas és lelkesítő dolog, de békés szándékon kívül semmi mást nem testesít meg és nem képvisel. Nyugodtan lehet élni, dolgozni és alud­ni’. A szovjet fővárosban egyéb­ként közzétették azokat a pa­norámaképeket, amelyeket a Luna 9. önműködő űrállomás sugárzott a Földünkre a Hold tájrészleteiről a szombat esti televízió-összeköttetés során. A panorámaképeken látszik, hogy a Luna 9. a Hold-felszín viszonylag sík területén he­lyezkedik el. A tv-kamera a Hold horizontja felé fordul, amely körülbelül másfél kilo­méterre van a kamerától. A horizont vonala igen éles, mi­vel az atmoszféra hiánya mi­att az ég teljesen fekete. Az állomás a terminátor kö­zelében szállt le, vagyis a Holdnak azon a helyén, ahol nemrégen „állt be az alkony”. A péntek reggeli összeköttetés idején a Nap mindössze hét fok magasan állt, s ezért az első képeken minden kiemel­kedés körülbelül tízszeres hosz- szúságú árnyékot vetett. A szombati vételkor a Nap már 27 fok magasan állott, s az ámyékvetődések ennek megfelelően negyedére csök­kentek. A különböző Nap-ma­gaságok idején készített felvé­telek rendkívül értékesek a Hold-felszín struktúrájának ta­nulmányozása szempontjából. ★ Oancsenko professzor, a Luna 9. leszállásának néhány részle­téről értekezik a hétfői Izvesz­tyijában. A professzor rámu­tat, hogy az önműködő űrállo­más közvetlen Hold-közeiben levált a íékező hajtóműről, mi­vel a készülékeknek a Hold érintetlen részére kellett esni­ük. Leszálláskor csillapító be­rendezés védte az állomást az ütődéstől. Különleges berende­zések védték a Luna 9-et. A legurulástól arra az esetre, ha kráter szélére kerülne; a tv- berendeaést úgy helyezték el, hogy a különböző helyzetvál­tozások ne akadályozzák az adás továbbítását. A Luna 9-et lapátszerű csáp tartja megfe­lelő helyzetben. A szovjet tudós Cilikében megemlíti, hogy a nemrég el­hunyt Szergely Koroljov aka­démikusnak kimagasló szerepe van a jelenlegi eredmény elé­résében. Mint ismeretes, ő szerkesztette azt a két rakéta- rendszert, amely a Szovjetunió felségjelét juttatta a Holdra, illetve lefényképezte a Hold láthatatlan oldalát. JSalasztások, vagy — in- ** kább halogatások nap­jait éli Belgium. A véres bá­nyász-sztrájkok előreláthatóan ideiglenes szünetelése után,. a fenyegető orvos-sztrájk árnyé­kában Harmol belga miniszter- elnök kormánya benyújtotta lemondását. Baudouin belga király ezt nem fogadta el, az orvosok pedig elhalasztják a sztrájkot, amíg a politikai helyzet legalább a felületen némileg tisztázódik. Így hát minden súlyos kér­dés nyitva maradt, s a jelek szerint Nyugat-Európa egyik leggazdagabb és legfejlettebb ipari országának újból hosszú és gyötrelmes válság-szakasz elé kell tekintenie, Vegyük sorra a problémákat. A közvetlen válságot kirob­bantó okok látszólag egyszerű­ek. A nyugatnémet határ köze­lében levő belgiumi „fekete háromszög” ^bányászai azért léptek sztrájkba, hogy tiltakoz­zanak néhány akna tervezett bezárása ellen, amely többezer bányászt fosztana meg munká­jától. A bánya-bezárási tervek kapcsolatban vannak azzal az évek óta hullámzó nyugat­európai szénválsággal, amely részben a modernebb tüzelő­anyagok előretörése és áz eb­ből adódó túltermelés, részben a helvzetet súlyosbító, sokszor dömpingszerű amerikai szén­export miatt bontakozott ki. A válság másik közvetlen oka. az orvosok követelése, en­nél Is jóval egyszerűbb. Belgi­umban az orvosok a polgári társadalom olyan, meglehető­sen zári; rétegét alkotják, amelynek igen erős parlamenti befolyása is van. Az orvos-ér­dekképviseleteknek sikerült a legkonzervatív parlamenti cso­portok támogatását megnyer­niük avégett, hogy ne terjesz- szék ki Belgiumban a társada­lombiztosítás körét. (Másfél évvel ezelőtt egy hasonló or­vos-sztrájk már általános poli­tikai válságot robbantott ki az országban.) jyffindez azonban — bármi­™ * Íven súlyos problémát jelentsen is önmagában — csak a felszín. A bányabezárások ügye, vagy az orvos-sztrájk kö­rüli tánc csak azért lökheti a belga kormányt a szakadék szélére, mert az ország súlyos nemzeti krízissel küzd, amely mintegy másfél esztendeje le­hetetlenné teszi a vitás kérdé­sek higgadt megközelítését! E krízis lényege: a Belgiumot al­kotó két nemzetiség, a flaman- dok és a vallonok mindinkább elfajuló belharca. (Jellemző, hogy a sztrájkoló flamand bá­nyászok is azt állították: a kor­mány a vallon területeken le­vő bányák megmentése végett akarja kenyértelcnné tenni őket.) Az 1830-as forradalomban született Belgiumot a francia nyelvű vallon burzsoázia ve­zette, ipari túlsúlyával, gazdag szén- és acéliparával. Ennek a korszaknak a következménye­ként a vallon munkás- és szak- szervezeti mozgalomnak van­nak a legkiemelkedőbb hagyo­mányai Belgiumban. A XX. században, s főként az utolsó húsz esztendőben — amerikai pénzügyi hitelek segítségével — előretört a korábban mező- gazdasági jellegű Flandria. A vallonok attól félnek, hogy ki­sebbségi helyzetbe kerülnek. Ezért az 1831-es alkotmány megreformálását sürgetik. Olyan, föderációs alkotmányt követelnek, amely biztosítékot jelentene jogaik védelmére. A Belgiumban 1965. május 23-án tartott választások bebi­zonyították, hogy az adott helyzetben jóformán lehetelen megoldást találni. A vezető pártokat (keresztényszocialista, és szocialista párt) ugyanis belülről megosztja a flamand- vallon ellentét! Ezt mutatta, hogy a választásokon mindkét párt elvesztette mandátumai­nak 20—?5 százalékát. Ez kor- mányzókéotelenné tette a r>a«v- nehezen hat hónap után meg­alakított Harmel-kabinetet. J3 bányász-összecsapások ** és az orvos-sztrájk ily módon különös jelentőséget kap. Minden egyes konfliktus alkalmas arra, hogy a nemze­tiségi harc dúlta Belgium kor­mányát megbuktassa. S a hely­zet kilátástalanságát fokozza, bogv az esetleges úi válr-ztá- sok az 1965. májusi tanulságok szerint aligha hozhatnak meg­oldást. Belgium mindenképpen a nemzett válság hosszú idő­szaka elé tekint, s a kiutat csak az egyelőre még körvo' italaiban sem látszó alkot) mánymódosítás jelentheti.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom