Népújság, 1966. január (17. évfolyam, 1-25. szám)
1966-01-30 / 25. szám
Ha most bevezetőül az időjárásra emlékeztetünk, nem valami rosszul értelmezett formai követelmény miatt tesz- szük, hanem csupán azért, mert a fagy, a hó most lényeges jellemzője annak a munkának, amit az építőipari vállalat dolgozói végeznek a meglevő körülmények között. Az ő munkájukban a tél olyan objektív akadály, amilyenre sokszor és szívesen szoktak hivatkozni az üzemek, ha valamiben lemaradtak feladataik teljesítése során. Mentségül is szolgál tehát a tél az építőipari munkákban? Ne vágjunk elébe a következtetésnek, előbb ismerkedjünk meg a tényekkel. BEFEJEZÉS ELŐTT Ma már a gyöngyösi déli városrész, az úgynevezett nyolcvanas, régen túlnőtt az első nyolcvan lakás keretén, amitől a nevűt is kapta egy évtizeddel ezelőtt. Az új városrész egyik fele, amit nyolcas tömbnek hívnak az építők, a befejezéshez közeledik. Hogy mi van még hátra belőle, Antal Béla technikus, az építés- vezető helyettese mutatja meg a falra kifeszített térképen. Többletként nyolcvan lakást adtak át tavaly, a 18-as és a 12-es épületeket a téli munkákra előkészítették, most ezekben dolgoznák az építők, a szerelők. A 17-es épületből már csak egy színt hiányzik, az 5-ös alapozásával elkészültek, földmunkát végeznek a 4- esen, majd ezt a 2-esnél folytatják. Ha ezekkel elkészültek, hozzákezdenek a Vöröshadsereg útja szélére telepített 1-es, 3-as és 6-os épületekhez. Most már eldőlt a több mint egy éve vajúdó kérdés: az útmenti épületek háttal vagy homlokzattal nézzenek-e az útra. Győzött az esztétikai indok, az épületek arccal fordulnak az Úttest felé. Az új lakótelep kommunális létesítményeinek megépítése is jó ütemben halad. A hatvan fős bölcsőde épülete már a födémig kész, az ötven fős óvoda tervdokumentációit ugyancsak most kapták még meg. de bíznak abban, hogy ezzel is Időre elkészülnek. Az orvosi rendelő műszaki átadását a hét közepén tartották meg, a kazánházban belső szerelés folyik, módosították a gázelosztó műszaki terveit, a szuperéinél pedig majd a jó idő beálltával folytatják nagyobb ütemben a munkát. Véleményük szerint minden határidőt tudnak majd tartani. A tizenhat tantermes iskoláról külön szólunk még. ÖKLÖZŐ A FŰTŐ Az építkezésekhez Halmóc?- ki Lajos főművezetővel mentünk együtt. Előbb a 18-as épületet jártuk végig. öreg, legalább félszáz éves gőzkazán pöfékelt az épület előtt. Gőzmozdony volt valamikor, most a sóder előmelegítésére használják. Kell a beton, a lakások padlózatát öntik le vele. Tizenhat gáztüzelésű kályhát állítottak be a lakásokba, a fagyveszély ellen. A kályhákkal állandóan eipekednek, ahogy egy foltot kiszárítottak, árrébb rakják a kályhának átalakított vashordókat. Két vattakabátos férfivel találkoztunk először. — Szabó Ignác kereskedő vagyok — mondta a nevét az egyikük. — Kereskedő? — Most segédmunkás. Legutóbb ezernyolcszáz forintot kaptam egy hónapra, a túlórákkal együtt. Leltárhiány miatt lett az építőknél segédmunkás. Mosolyogva közölte, és hozzátette, elégedett a helyével. Lesz még ez jobb is, biztatta magát. — Mincsik Miklós vagyok — mutatkozott be a társa. — Mióta dolgozik itt? — Nemrég jöttem. A katonaságtól szereltem le. Nem innen vonultam be, de ide jöttem öklözni a Zalka HS-hez. Vízvezetékszerelő a szakmám, egyelőre azonban ezt kell csinálnom. — Erőnléti edzésnek fogja fel a kályha cipelését? — Arra nem jó, de hát mit csináljak. Majd a szakmámban dolgozom később, erre ígéretet kaptam. Egyelőre ez van. — És az öklözés? — A Mátra Kupa küzdelmei előtt állok, ez lesz a bemutatkozásom Gyöngyösön. Szeretnék jól szerepelni, úgy érzem, jó formában vagyok. Így találkoztunk az NB I-es öklözővei és a kereskedősegéddel az építkezésen. MENNYI AZ ÁTLAG? Az utolsó emeleten Oláh Sándor szakmunkás és Tóth György segédmunkás a csapadékgyűjtő csatorna szerelésén dolgoztak, az ejtővezetéket csatlakoztatták a nyíláshoz. — Mennyi az átlagkeresetük? — Azt nehéz lenne kiszámítani — mondta Oláh Sándor —, mert egyösszegű utalványra dolgozunk. Egy épület összes vizes munkáira tizenkétezerötszáz forintot kap a brigádunk, a két szakmunkás és az egy segédmunkás. De naponta nem nyolc órát dolgozunk, hanem sokszor 12-t, 13-at. És egyszerre nem is egy épületben. Kis vita kerekedett ki abból, mennyi idő alatt tudják egy épületen az összes munkát elvégezni. A négy hónapot nem fogadták el, kevesellték. Havi keresetnek 2300—2400 forintot vettünk, amivel egyáltalán nem elégedett Oláh Sándor, mert ez nem napi nyolc órára esik. Hogy az új bérezés mennyiben érinti majd, erről sem tudott mondani semmit. Tóth György 1962-től dolgozik a vállalatnál. Mindig ipari munkásként kereste meg a kenyérre valót. Most 1300 forintot visz haza általában. — Mindennap kerékpárral járok be Gyöngyössolymosról. Nem kellemes, de mit csináljak. — És az ottani tsz? — Á, azt nem. Nem volt nekem földem soha. Az asszony sem dolgozik a tsz-ben. Az új bérezésről Tóth György sem tudott mondani semmit. FALAZNAK AZ ISKOLÁN Ez a falazás most szó szerint értendő. Harmadéves ipari tanulók végzik a munkát, az épület két szárnyát kötik össze, két emelet magasságig kell feljut- niok. — Hetenként egy szintet elkészítünk — közli a mesterük. Furkó István. — Húsz tanulóval dolgozunk, ezek már majdnem annyit érnek, mint a szakmunkások — Nem félnek a felfagyástól? — Cementtel javított habarcsot használunk, és olyan vékonyan, hogy nem lehet baj belőle. — A fiúk hogy viselik el a hideget? —1 Itt is felállítottunk egy koksz-kosarat és az épületben egy melegedőt is csináltunk. Nem kell teljesítményben dolgozniok, aki fázik, megpihenhet. Ennél az építkezésnél ugyan van egy kis lemaradás, ami a zord novemberrel magyarázható, de ez az elcsúszás nem veszélyes. Az említett szárnycsatlakozáson kívül a falakat a födémig felhúzták, a tornateremről a vasbetonfödém hiányzik, a tetőzeten még a vékony betonhéjt és a szigetelést kell elkészíteni. A tantermekben azonban már folyik a szerelés, a világítási vezetékeket építik be. Halmóczki Lajos főművezető úgy mondta, az augusztus 31-i műszaki átadásra készen lesznek, a szerződéses határidőt tartani fogják. Studer János főépítésvezetőtől kértünk még véleményt az építkezésekről, de azt válaszolta, neki semmi mondanivalója nincs. Nekünk sincs több. (g. molnár) Korai, friss zöldség - nagyobb iövedeiem Beszélgetés Patkó Józseffel, a MM igazgatójával Az 1966. évi népgazdasági tervből: ... a terv azzal számol,hogy a megfelelő termelési intézkedések eredményeként, normális időjárás esetén, a gyümölcsfelvásárlás mintegy 35—40 százalékkal, a zöldségé pedig megközelítően 30 százalékkal nő. Megyénk zöldségtermesztése népgazdasági és megyei szinten egyaránt nagy jelentőségű és további fejlődés előtt áll. Felkerestük Patkó Józsefet, a MÉK igazgatóját, nyilatkozzék arról, milyen szerződéses kapcsolatai vannak az értékesítő központoknak a megye termelőszövetkezeteivel, s milyen lehetőségek vannak megyénkben a zöldségtermesztésre. — Heves megyében mintegy 80. közös, gazdaság foglalkozik zöldségtermesztéssel, hét nagyméretű hajtatótelep és 52 kisebb szaporítóház működik. A mező- gazdaság szocialista átszervezése óta a termelőszövetkezetek zöldségtermesztésből származó bevétele évről évre növekedett s a múlt évben volt a Naponta hétezer palack Salvir A gyomor- és bélbetegségekre kiváló gyógyító hatású Sal- vus-kútból, — amely egyedüli forrása a kiváló gyógyvíznek hazánkban, — az- elmúlt évben mintegy másfél millió palackot töltöttek és szállítottak. az ország minden részébe. A töltőüzemben mór egész éven át 1966. január 30, vasárnap üzemszerűen folyik a palackozás. Amíg az elmúlt években a nyári idényben palackoztak a legtöbbet, az idén az elmúlt évek legnagyobb kapacitását is meghaladva, a téli idényben is naponta hétezer palackot töltenek. A palackozóüzemet korszerű félautomata gépekkel látták el, így az idén az elmúlt évinél is lényegesen nagyobb mennyiség kerül a kiváló gyógyvízből hazai fogyasztásra. Gyárban.. (Foto: Kiss Béla) legmagasabb. Tavaly a közös gazdaságok bruttó termelési értékének több mint húsz százaléka ebből származott. Az éghajlati—domborzati és talajadottságokat figyelembe véve megyénk területe nagyon alkalmas a zöldségfélék termesztésére. Kedvezőnek mondható a gyakorlati szakemberek, a termesztő berendezések, az öntözőgépek és felszerelések száma is. — Van-e lehetőség a zöldségtermesztés további fejlesztésére? — Természetesen. Jelenleg az a helyzet, hogy kedvező időjárás esetén a szezonban még az igényeken felüli meny- nyiség is jelentkezik. Viszont az év másik felében nem tudjuk az igényeket megfelelően kielégítem. Épen ezért nagy a kereslet a primőrök iránt. A fogyasztók primőr-zöldség iránti igényeinek jobb kielégítése, a termelőszövetkezetek jövedelmének fokozása érdekében az elmúlt években előre meghatározott és garantált felvásárlási árat h'r- dettünk meg az utóhasznosított zöldpaprikára, paradicsomra, uborkára. A kedvező feltételek hatására több közös gazdaság kötött szerződést a primőrökre és kivétel nélkül megtalálták számításaikat. Jól jártak a fogyasztók, a termelők egyaránt. A közelmúltban a megyei tanács mezőgazdasági osztályán tárgyalás folyt arról: hogyan lehetne a továbbiakban növelni a termelő- szövetkezetek zöldségtermesztésből származó jövedelmét? A részvevők alapos elemzés után megállapították, hogy a termesztő berendezések jobb kihasználásával és a korai szabadföldi termesztés növelésével jelentős többletbevételhez — mintegy 25— 30 millió forinthoz — jutnak a termelő- szövetkezetek. Az így termelt primőrök átvételére a MÉK szerződést köt a gazdaságokkal. Az utóBiciklin érkezett a présházhoz. Nem azért hozta magával, hogy ráüljön: hideg az ilyenkor, de jó a „himi-humi”- nak. A csomagtartóra kötötte a fejszét, a kormányra akasztotta a fűrészt és az ócska bőrtarisznyát permetszerrel, viasszal, s a metszőollóval. Kendőbe kötve kenyeret és disznósajtot hozott, zacskóban pedig magot a madaraknak. Szeretettel nézegette körül a. présházat, az ajtón sértetlen a zár, pipiskék ’röppentek fel a kis gádorból. Húsz év óta, hogy örököhe, önmaga tartja rendben ezt a kis házikót. Négyszáz öl háztáji szőlő tartozik hozzá, másfél holdat pedig a közösnek művel itt. Jól jár ő is, mert részt kap, jól jár a tsz is, mert télen-nyáron itt tartózkodik a tőkék között. Mióta túllépett a hatodik tízen, egyesegyedül csak itt érzi jól magát. A biciklit a diófához támasztotta. Leszedte a kerékpárról a szerszámokat. A bőrtáskát és az ennivalót bevitte a présházba. Nagyujjasának mindkét zsebét telerakta ma- dáreleséggel. Vadrepce ez és konkoly, meg mindenféle fűmag: a cséplőgépnél a rosta alól markolászta fel a nyáron. Kezébe vette az élesre fent Öregember délelőtt je fejszét, s karjára akasztotta a fűrészt. A tsz-tagba indult, mert ott vannak a metszeni való java fák. így szokta ezt minden télen: ami munkára alkalmas idő kínálkozik a zord hónapokban, kihasználja. így lehet csak becsülettel termőképes állapotban tartani a fákat, a tőkéket. Az öreg szilvafánál kezdte. Egy pillantás elég volt ahhoz, hogy lássa: mit kell itt csinálnia. Nekiakasztotta a fűrészt a még zöldhéjú nagy fa ágának. A nedves fában akadozva haladt a fűrész, megtisztult és átmelegedett a rozsda-pettyes acétlap, míg a vastag gally a földre hullott. Féltenyérnyi nagyságú nyers- fa-illatú sebhely maradt a fa törzsén. Egyik gally a másik után került a fűrész alá. A már megmetszett fák messzire villogtatták friss sebeiket. A finom illatozó fűrészpor a fához csalta a futómadarakat. Jöttek a nyurgalábú feketerigók. s rajban érkeztek az ugráló verebek, odaugráltak a pipiskék. S a madarak nemcsal: a( fűrészport találták a fák alatt, de az olajtól duzzadó vadrepcét, az édes-keserű konkoly magvakat, a muhart, s minden mást, ami az öregember zsebében volt. Ezért mentek az öreg után fától fáig. ö pedig a fatörzshöz támaszkodott, ha elfáradt, és miközben zsebkendővel iö- rölgette homlokáról a verítéket, a madarakat figyelte, amint bohókásan kedves kis fejüket fel-feltartva feléje nézegettek. Jólesett a csönd, és a távolabbi fákat suhogtató szél csí/pése, mely felborzolta a rigók füstszürke meg fekete, a pipiskék barnás-szürke pehely- tollát. Délnyugat felől felhők tódultak a gyenge fényű nap elé, a szél maróbb lett, s apró da- rás hó kezdett hullani az öreg vállára, kucsmájára, s a madarak tollára. De egy ideig nem tágítottak: sem a madarak, sem ö. Csak amikor sűrűn hullt a dara, s szemébe kavarta a szél, hagyta abba a munkát. Amint kinintotta a orésház ajtaját, az éles szél belevágott a házikóba, megkavarta az áporodott hagyma, fonnyadt gyümölcs. csirás krumpli és savanyú bor szó gát, A sarokból száraz gallyat, hasznosításból és a korai szabadföldi termesztésből származó primőr árukra már meg is kezdődött a szerződéskötés. Amennyiben a gazdaság a szerződésben meghatározott feltételeknek eleget tesz, a korai kiültetésből származó károkért a MÉK kockázatot is vállal. — Milyen tapasztalatok vannak a korán, szabadföldi termesztéssel kapcsolatban? — Az elmúlt évek tapasztalatai szerint a korai szabadföldi termesztésnél a paradicsom-vetőmagot leghelyesebb február 20- és március 5-e között elvetni. A palántákat szikleveles korban kezdve, legkésőbb lombleveles korig március felé át kell tűzdelni és április 20-a körül ki kell ültetni a szabadba. Az így kiültetett palánták általában akkor is hozzák a termést, ha bizonyos mérvű fagyást szenvednek. A zöldpaprika-vetőmagot leghelyesebb március 10—15-e között melegágyba vetni, április 10—15-e között gyepkockába tűzdelni és május 5—15-e között — de feltétlen a fagyveszély után — kiültetni. A tapasztalatok szerint legkedvezőbb a 60x20x30 centiméteres ikersoros kiültetés. Az utó- hasznosításra kerülő zöldségfélék agrotechnikáját a megyei tanács vb mezőgazdasági osztályának 1966. január 10-én kiadott termesztési útmutatójában részletesen leírtai “• Honnan vár az idén a MÉK legelőször friss primőröket?’ — Több termelőszövetkezet« bői is érkeznék majd primőr áruk. Március elején a hevesi Kossuth Termelőszövetkezet friss salátával jelentkezik. Március 10-e táján Gyöngyöshalászról friss saláta, április ötödiké felé pedig karalábé érkezik. A gyöngyösi Dimitrov Termelőszövetkezet március ötödikén salátát, május ötödiké körül pedig már zöldpaprikát szállít a piacokra. Az erdőtelki Űj Élet Termelőszövetkezet április negyediké táján hegyes, erős paprikával jelentkezik a vásái’lóközönség előtt. — A tavasz folyamán tehát megjelennek a nagyon keresett, korai zöldségfélék, s reméljük, évről évre egyre több kerül belőlük majd a piacra — fejezte be nyilatkozatát Patkó József, a MÉK igazgatója, K. L. morzsolt csutkát rakott a kis kályhába és tüzet lobbantott. A literes mázas csuporban bort tett fel melegedni, s lobogott a száraz tűzrevaló. A szél ki-kivágta a füstöt. Az állott, avas szagok helyébe a füst fanyar, s a forrásnak indult bor szegfűszeg, fahéj, s édes-savanyú fűszeres illata töltötte be a kis helyiséget, s meleget párázott a kályha. Elővette a kenyeret és a disznósajtot. Szétterítette az asztalon a kendőt és falatozni kezdett. Vastag oldalú pohárba bort csurrantott. Valahogy különösen kellemesen érezte magát. Jó volt nézni a fák között kavargó hópelyheket, hallgatni a szelet, amint sivít a nagy diófa galy- lyai között, Eszébe jutottak a madarak. Vajon hová húzódtak? Csak a verebek nem tágítottak a présház pitvarából, Nekik van eszük: tudják, hogy jó az ember közelében ienn.it Mert az ember nemcsak fia, de ura is a természetnek. Segít akkor is, ha egyedül van a vad, mostoha, közönyös téli ég alatt. Gvufát. lobbant ‘űzet ovújf, ot+hont teremt az olyan vékony falú házikókban is, ilyen kicsi, öreg Nádasdi Péter ÉPÍTŐK Á TÉLBEN
