Népújság, 1966. január (17. évfolyam, 1-25. szám)

1966-01-23 / 19. szám

Mit std és mit kap a mezőgazdaság 1966-ban ? 14 ezer vágómarha, 64 ezer hízott sertés. 145 vagon baromfi — Több gépet, műtrágyát, mezőgazdasági épületet kap a fain Az új esztendőben nagyobb feladatok hárulnak a megye közös gazdaságaira, mint az el­múlt évben. A sok megoldásra váró tennivaló közül döntő a mezőgazdasági termelés és fel­vásárlás értékének mintegy 5 százalékos növelése az elmúlt évihez képest. Azzal számo­lunk, hogy a teendő termelési intézkedések eredményeként, normális időjárás esetén, je­lentősen növelik majd szövet­kezeteink mind a növényter­mesztésből, mind az állatte­nyésztésből származó áruk mennyiségét és minőségét. A mezőgazdaságból szárma­zó belföldi ellátási igény kielé- gilése mellett különösen jelen­tős az előállítandó termékek exportminőségének fokozása. A szerződéses növényterme­lést figyelembe véve megyénk­ben 38 000 katsztrális holdon kell konzerv- és friss zöldsé­geket cukorrépát dohányt, ker­ti és aprómagvakat termelni. A hús és egyéb állati ter­mékek tekintetében hasonlóan jelentős feladatok várnak a mezőgazdaságra. 14 000 vágó­marhát, 64 000 hízott sertést, 145 vagon vágóbaromfit, 17 millió tojást eladásra, 19 mil­lió liter tejet, 2445 mázsa gyapjút kell termelni, illetve előállítani. Tovább növeljük a második ötéves terv során megkezdett nagyüzemi, széles sortávú sző­lők és gyümölcsösök területét. A tavasz folyamán 530 kataszt- rális hold szőlőt és 240 kataszt- rális hold gyümölcsöst telepí­tenek a szövetkezetek. A szántóterületek termőké­pességének növelésére 5500 ka- tasztrális holdon kémiai talaj- javítást kell végrehajtani, emellett 3000 hold szántóterü­letet altalaj-lazításban részesí­tenek. Az üzemek vízrendezési munkáit tovább szélesítjük. Le­csapoló árkok létesítésével 420 000 köbméter földet moz­gatnak meg az erre kijelölt szövetkezetekben. Tovább szé­lesedik a rét- és legelőgazdál­kodás területén megkezdett munka is. Ez évben 8000 ka- iasztrális hold legelőt vonunk be a mintálegelős hálózatba, illetve az egyéb legelőjavítási munkákba. Ez évben a foszfor és a káli hatóanyagú műtrágyák tekin­tetében már megszűnik az ed­dig érvényben levő keretgaz­dálkodás és a szövetkezetek igényeit a forgalmazó vállalat minden megkötöttség nélkül kielégíti. A nitrogén hatóanya­gú műtrágyára az előbb emlí­tettek még nem vonatkoznak, és megyei szinten 25 000 tonna nitrogén műtrágya kerül ela­dásra a közös és háztáji gazda­ságok részére. Az idén újabb 170 erőgép és a hozzávaló munkagépek be­szerzését teszik lehetővé a szö­vetkezeteknek. A gabonabeta­karítás gépesítésének további növelése végett a gépjavító ál­lomások gabonakombájn gép­parkja további 25 darabbal nö­vekszik. 1253 holddal tovább gyarap­szik az öntözéses gazdálkodás­ba vont terület. Az öntözéshez szükséges víznyerési lehetősé­gek biztosítására 7 víztároló épül az egri, illetve gyöngyösi járásokban. A raktározás céljait szolgáló, valamint az állati férőhelyek növelését elősegítő és egyéb járulékos építési beruházások tekintetében további jelentős növekedés várható az álló alapok tekntetében. A főbb lé­tesítmények közül 128 vagonos magtár, 40 vagon kapacitású gőré kerül ebben az évben megépítésre. A szőlő- és gyü­mölcstermelést szolgáló per- metlé-tomyókból, gyümölcstá­rolókból, csomagolókból és fel­dolgozókból 28 létesítményt va­lósítanak meg. A szarvasmarha-tenyésztést 26 növendék, — illetve tehén­istállóval — 2500 férőhellyel — a baromfitenyésztés épületeit két tojóházzal és egy csibene­velővel növelik a szövetkeze­tek. A termelőszövetkezetekben megnövekedett erő- és mun ka- géppark megfelelő elhelyezésé­re és javítására öt gépműhely és gépszín létesítését irányoz­ták elő a tervek. A bekötőút-hálózat fejleszté­sére további, mintegy 11 kilo­méter hosszúságú bekötő út épül, a termelőszövetkezetek központi majorjait összekötő közúti hálózattal. A mezőgazdaság előtt álló termelési feladatok mennyiségi és minőségi növelését az emlí­tett termelőkapacitás bővítésé­vel, tökéletesebb termelőeszkö­zök és termelési eljárások al­kalmazásával, és a munkaerő hatékonyabb felhasználásával iparkodnak megvalósítani. A termelési folyamatokban általában az élőmunka felhasz­nálása az egyik legnagyobb értékű ráfordítás. Ezért első­sorban az élőmunka takarékos és hatékony felhasználására kell törekedni, a munkaterme­lékenység növelését kell szem előtt tartam. Ennek egyik leg­fontosabb forrása a termelés műszaki színvonalának emelé­se, a rendelkezésre álló keretek között. Kéri István megyei főmezőgazdász AHOGY NÉMELYEK SZERETNÉK... íiC *£­(Mészáros András rajza) Vándormadarak... „Negyven év után elbúcsúz­tatták az öreg János bácsit a gyár dolgozói... Családias han­gulatú ünnepségen adták át a 25 éves jubileumi díjat... harminc év után nyugdíjba ment, a gyár szeretett Juci né­nije ..Gyakorta olvasha­tunk hasonló híradásokat a la­pok hasábjain. Munkában el­töltött évtizedekről emlékeznek ezek a sorok, emberekről, akik fiatal fejjel lépték át először a gyár kapuját, s ott őszültek meg. Munkatársak sokasága búcsúztatja őket, öregek, akik maguk is közel állnak a nyug­díjhoz, s a fiatalok, akik az ő kezük alatt nőttek fel. Példamutató, munkás éle­tek ... Ám most mégsem róluk szó­lok. Fiatalokról, akiknek mun­kakönyvén még alig száradt fel a tinta. ★ Szelíd arcú, szőke fiatalem­ber. Illedelmesen ül a széken. Szótlan, legfeljebb néha bólint egyet, helyeslésképpen az anya szavaira. Az anya elnyűtt asz- szony. Árad belőle a panasz... — Tessék mér segíteni raj­tunk. Két hónapja van munka nélkül. Pedig nagyon kellene a pénz. öten vannak még rajta kívül. Mind kisebb. Ä férjem ezer forintot hoz haza havonta. Beteges... Én is alig keresek. Takarítani járok... Szakmá­ja? ... Nincs a gyereknek. Nem volt pénzünk. Annyira kellett, hogy segítsen ... Nézem a munkakönyvét. Két esztendeje váltották ki az ak­kor tizenhat éves B. Istvánnak. Három oldal tele van, kék, li­la pecsétek tarkállnak benne. Gyárak, állami gazdaságok, ktsz-ek nevét olvasom. És a rubrikák végén: kilépett... fel­mondás a dolgozó részéről... munkaviszonya megszűnt... — Mert éppen őt tudták el­küldeni. Tessék elhinni, ma­radtak ott olyanok, akiknél nincs olyan nagy család. Aki egyetlen gyerek... A munkakönyv adatokról vall: „Munkába állásának nap­ja: február 2. Kilépett: február 20-án”. — Mert kevés volt a kere­set... „Munkáiba állásának napja: június 6. Szerződése lejárt augusztus 1-én” ... Csak aratásra szerződött..; Ott jól fizettek... „Munkába lépése: szeptem­ber 1. Felmondás a dolgozó ré­széről: október 15.” I ... Mert ötforintos órabérért nem hagyom ott... Látta vol­na, hogy jött haza. Nyakig ola­josán ... „Munkába lépésének ideje: november 1. Munkaviszonya megszűnt: január 1-én”. ... Mert másnak a gyerekét nem küldték el... Sajnálom őket. De a sajná­lat nem elég. Telefon a gyárba. Munkaügyi osztály... „Igen, kérem, voltak leszámoltatások. Elsősorban természetésen azo­kat küldtük el, akik újak... És hát ennek a fiatalembernek a két év alatt nincs összesen egyéves munkaviszonya...” Nekik is igazuk van. Űjabb telefon. A munkaköz­vetítőbe. — Férfi? Segédmunkást keres az X gyár... — Jó lesz? — Mennyit fizetnek? — 4,50—5 forintos órabért... — Annyiért nem engedem. Az nem pénz. És a semmi, az több?! A fiú némán hallgat. Egy­kedvűen néz maga elé. Időn­ként bólint egyet. Minek tömé magát? ^ Alacsony, szemüveges fiatal­ember. Fázósan húzza össze magán a kiskabátot Mintha a szomszéd házból szaladt volna át. Kiderül, a szomszéd falu- bóL — öt hónapja nem dolgo­zom... — ? Munkakönyvében bejegyzés bejegyzést követ. A legutolsó szeptemberről keltezett Kilé­pett... — Messze volt. Nem tudtam rendesen hazajárni... — Igen, de a többi helyen sem volt két—három hónapnál tovább... — Itt á fizetés volt kevés.. I ott a szállás nem volt rendes... Az meg nem nekem való... És szeptember óta nem tu­dott elhelyezkedni ... már nyú­lok is a telefon után. A hangja állít meg: nem volt kedvemre való munka! ★ Egyéves házasok. Katonaság előtt áll. Létszám feletti lett, nem kellett bevonulnia. Meg­nősült, mert... — Féléves a kislányunk. — Az asszony nem tud dol­gozni menni. Nincs kire hagy­ni a gyerekeket... Én meg nem kapok állást. — Munkaközvetítő? Volna itt egy fiatalember... — Menjen át, most ki tud­ják közvetíteni. Villanyszere­lőkhöz. Segédmunkásnak. ... nem nekem való. 8n gyárba akarok menni! Dicséretes szándék, de ott nincs felvétel. ... akkor várok ..' — Miből élnek meg? ... majd csak lesz vala­hogy ... . Fiatal asszonyka. Állást, munkát keres. Dolgozott már több helyen is, volt, amit ő hagyott ott, volt, ahonnan öt küldték el. Oj munkás, szám­talan munkahely háta mögött. — A MÉK keres asszonyo­kat ... — Én csak a dohánygyárba akarok menni! Ott megszok­nék ... ★ Fiatalok. Munkakönyvükön alig száradt meg a tinta, 9 már bejegyzések tömege ol­vasható. Munkába állt... Ki­lépett ... felmondott... vagy éppen felmondtak neki. A fel­mondás és az új munkavi­szony között sokszor két-há- rom hónapos az eltérés. Meg­szűnik a jogfolytonosság, s ve­le az, hogy az üzem ne mond­hasson fel minden különösebb indokolás nélkül. Egyik munkahelyről a mér sikra mennek... Mert a szülő beleszól, mert úgy vélik, csak akkor érdemes dolgozni, ha hét forintnál kezdődik nz óra­bér. Hogy arra egy kicsit vár­ni kell?! Eljönnek, mert a másik hely jobbnak ígérkezik... sneel messze van az otthontól 3 mert úgy hallották, hogy má­sutt többet adnak... munka­ruhát ... illetményt.;: Aztán kiderül, hogy mindez csak egy-két év után jár és akkor ismét továbbállnak. OJ helyet keresnek... de ez sok­szor nem könnyű! ★ Ölnek a széken, rebbenésrt kész mozdulattal. Vándorma­darak ... De miért? Hiszen olya» fia­talok. Senki sem tudja megnevez­ni őket? Deák Béni Hajnali öt óra. A restiben kellemes meleg és forró tea fogad. A peronról beszűrődik a kinti élet zaja és időnként mikrofon jelzi egy- egy vonat indulását. Valaki engedelmet kérve mellém ÜL — Fél Hubertust, egy kávét kérek. Az arc első pillanatra ismerősnek tűnik, de a név még valahol tudatom legmélyén bújkáL Honnan ismerem ezt az embert? A hosszú éjjeli utazás után jólesik a forró rumos tea, és mivel csak másfél óra múlva indul a vonat Szabadszállás felé, arra gondo­lok, enni is kellene valamit. A pincér leteszi a Hubertust és a duplát A szomszédom mosolyog. Te jóságos ég! Ez az ember Harsányt Béla, húsz éve nem látott cimborám. Együtt jártunk iskolába... Néz, mintha bálvány lennék, az­tán megölel. Kiderül, van ideje, sőt, egy da­rabig majd együtt is utazunk. Mint már ilyen régi találkozáskor szokás, emlegetjük a cim­borákat, a közös emlékeket, aztán következnek a kíváncsi kérdések. — Hol dolgozol, Bélám? — Pillanatnyilag nem tudom. Azazhogy..; A második Hubertus után árulja el, hogy tsz-elnökösködik már ötödik éve. Azelőtt a megyei tanácsnál funkcionált, később egy gyenge szövetkezethez került — ötezerért? — Hat — mondja. — Miniszterhelyettesi fi­zetés és minden ledolgozott év duplán számít. Értetlenül nézek. — Ügy értem, duplán megy el az életemből. — Akkor miért csinálod? — Látod, ez az, amire nem válaszolhatok. Ezt kérdezi a feleségem, a harmadik gimna­zista lányom is. A múltkor a tv-film után azt mondta: Apa! Ezek szerint te is olyan „meg- szállott”-féle vagy. — Az első esztendő nehéz volt, később rá­jöttem néhány dologra és akkor már könnyeb­ben boldogultam. Rékás mérleghiányos volt, amikor oda kerültem. Két év múlva 41 forintot fizettünk és húsz új tagot vettünk vissza a vándormadarak közüL Áporka: 4 Béla javaslatára szólok a pincérnek. — Négy pár virslit hozzon. — Négy pár virsli! Mit adtunk volna vala­mikor ennyi kajáért? Emlékszel a rengeteg zupára? Viszont a rakott kelt a menzán kitű­nően csinálták... — Miért nem hagytad ott, amikor letelt a három esztendő? Hallgat. Kettétöri a virslit és szórakozottan többször is a mustárba mártogatja. — Agitáltak? — Nem kellett. Szóltak, ha akarom, vissza­hoznak. Rékásról Almásiba mentem. Az adott­ság jó volt, a vezetés rossz, a tagság nem dolgozott. Ez volt ott akkor a diagnózis. Em­lékszem, tél volt, amikor először kimentem. Az elnökhelyettes maga jött szánnal értem az állomásra. — Mit akar csinálni? — kérdezte, amikor elindultak a lovak. — Még nem tudom. — Forduljon vissza, még nem késő. Ha akar­ja, hazamegyek üresen és letagadom, hogy megjött a déli vonattal. — Nem lehet valami nagy rend maguknál — mondtam, amikor befordultunk a falu felé vezető úton. — Miből gondolja? — A lovakról, meg erről a szánról. Nézze csak, a tyúkok költöttek benne a nyáron. — Meghökkent, láttam restellkedett is. Fizetünk. Első osztályra váltunk pótjegyet, hogy nyugodtabban beszélgethessünk az úton. Indulásig van még egy negyedóránk. Nézem Bélát, a régi, kedves cimborát, aki gyerekko­rában folyton éhes volt, velem együtt, és aki egyszer a csodálatos sárga cipőjét is elcserélte mákos beigliért. — A mi megyénkben is van néhány ilyen csodatevő ember. Kimennek egy faluba, aztán kilométer í két-három év alatt egészen „felhozzák” a szö­vetkezetei Egyikük-másikuk módszerét már tanulmányoztam, de kevés sikerreL — Valami varázspálcátok van, vagy varázs- ige inkább? Újra az ismerős mosoly, a régi gyéreimre, a vastag bajusz mögött. — Nincs itt semmi csoda, pajtás. De nem ajánlom, hogy belekóstolj, mert a magunkfaj­tának ez olyan, mint a kártya vagy az ital. Szenvedéllyé válik. Fogod magad és mész, mész, dolgozol. Ha aztán egy parányi sikert látsz, újra megrészegülsz, ha kell, nappallá te­szed az éjszakát is. — Magadtól mész, vagy küldenek? A fejét rázza. — Értsd meg, magamtól megyek. Fantáziát látok a dologban. Izgalmat. Magdi, a felesé­gem, így fogalmaz: Te sportot űzöl a gyenge szövetkezetek talpra állításából. Persze, ez hülyeség, csak jó szerencsémnek köszönöm, hogy eddig minden sikerült. Lehet, egyszer majd ráfizetek, csődöt mondanak a módsze­reim és visszakerülök a „kaptafa” mellé. A vonat a havas Alföldön rohan. — Mégis, milyen módszerekkel dolgozol? — Tiszta pedagógia ez, fiam. Teszem azt, ki­mész egy szövetkezetbe. Megkeresed azt a néhány — egyébként mindenütt megtalálható — embert, akik vezető társaid lehetnek. Ezt úgy tanultuk: kialakul a pedagógiai mag. Ve­lük aztán őszintén megbeszélsz mindent. Meg­nézitek a lehetőségeket, majd előveszed a fan­táziádat. Miből, honnan lehetne pénzt, munka- alkalmat, jövedelmet teremteni? Tenyészt­hetsz például ezerszámra pulykát vagy nyulat, ha tó van, vagy folyó, csinálhatsz halastavat, esetleg szárnyasfarmot, az ócska, elhagyott malomból takarmánykeverőt* fűrészgattert, szeszfőzdét és darálót. Az elhagyott pincékben gombát termeszthetsz, de a málna is kitűnően fizet. Ha aztán megvannak a kész, alaposan átgondolt terveid, harcolsz a járással, a bank­kal, a saját főkönyvelőddel, aki rendszerint fél, hogy a merész tervek miatt a börtönben köt ki. El ne felejtsem mondani, hogy közben a terveidet ismerteted az emberekkel. Hogy úgy mondjam, apránként a fülükbe teszed a bogarat. Azért mondom az embereket, mert nélkülük, barátom, semmire sem mehetsz. És ha mindez megy valahogy, otthon a feleséged­nél is állód a sarat, aki sohasem érti megj miért kell sportot űznöd a tsz-elnökségből* miért nincs családi élet, miért kell egyedül „kirándulni” a Moszkviccsal, akkor kevés sze­rencsével már viheted valamire. A vonat fékez. Varjúcsapat röppen a síneíc fölött. — Még két állomást megyünk együtt. — Itt mit akarsz? Ujjával vonalakat húz a párás ablaküvegre és csak később válaszol. — Van itt egy szövetkezet, most hívtak meg elnöknek. Azt mondják, a leggyengébb ebben a járásban... — Magdi is jön a lányokkal? — Ezúttal nem. Rákoscsabán vettünk egy kétszobás házat. Ők ott várják meg, amíg meg­jön a jobbik eszem és kijelentem ünnepélye­sen: Nekem elég volt, kérem. Eddig szolgál­tam a szocializmust, erőmmel, fantáziámmal* szívemmel. Talpra állítottam három szövetke­zetét, most már a megérdemelt jutalmat vá­rom. Egy kifejezetten nyugalmas, békés állást akarok, ahol nem kell hajnalban kelni, ahol az unalomtól térdig nőhet a szakállam, és az élet izgalmait csak a moziban láthatom. A Harakirit nézem meg majd, fiam, és el­olvasom nyomtatásban A Tenkes kapitányát. A vonat megáll. Az ablakból látom Bélát* amint egy szekérre kászálódik és hosszú szőeű bundába csavarja a lábát. Az útjelző táblán ott a felírás: Áporka 4 kilométer... Szalay István

Next

/
Oldalképek
Tartalom