Népújság, 1966. január (17. évfolyam, 1-25. szám)
1966-01-23 / 19. szám
Mit std és mit kap a mezőgazdaság 1966-ban ? 14 ezer vágómarha, 64 ezer hízott sertés. 145 vagon baromfi — Több gépet, műtrágyát, mezőgazdasági épületet kap a fain Az új esztendőben nagyobb feladatok hárulnak a megye közös gazdaságaira, mint az elmúlt évben. A sok megoldásra váró tennivaló közül döntő a mezőgazdasági termelés és felvásárlás értékének mintegy 5 százalékos növelése az elmúlt évihez képest. Azzal számolunk, hogy a teendő termelési intézkedések eredményeként, normális időjárás esetén, jelentősen növelik majd szövetkezeteink mind a növénytermesztésből, mind az állattenyésztésből származó áruk mennyiségét és minőségét. A mezőgazdaságból származó belföldi ellátási igény kielé- gilése mellett különösen jelentős az előállítandó termékek exportminőségének fokozása. A szerződéses növénytermelést figyelembe véve megyénkben 38 000 katsztrális holdon kell konzerv- és friss zöldségeket cukorrépát dohányt, kerti és aprómagvakat termelni. A hús és egyéb állati termékek tekintetében hasonlóan jelentős feladatok várnak a mezőgazdaságra. 14 000 vágómarhát, 64 000 hízott sertést, 145 vagon vágóbaromfit, 17 millió tojást eladásra, 19 millió liter tejet, 2445 mázsa gyapjút kell termelni, illetve előállítani. Tovább növeljük a második ötéves terv során megkezdett nagyüzemi, széles sortávú szőlők és gyümölcsösök területét. A tavasz folyamán 530 kataszt- rális hold szőlőt és 240 kataszt- rális hold gyümölcsöst telepítenek a szövetkezetek. A szántóterületek termőképességének növelésére 5500 ka- tasztrális holdon kémiai talaj- javítást kell végrehajtani, emellett 3000 hold szántóterületet altalaj-lazításban részesítenek. Az üzemek vízrendezési munkáit tovább szélesítjük. Lecsapoló árkok létesítésével 420 000 köbméter földet mozgatnak meg az erre kijelölt szövetkezetekben. Tovább szélesedik a rét- és legelőgazdálkodás területén megkezdett munka is. Ez évben 8000 ka- iasztrális hold legelőt vonunk be a mintálegelős hálózatba, illetve az egyéb legelőjavítási munkákba. Ez évben a foszfor és a káli hatóanyagú műtrágyák tekintetében már megszűnik az eddig érvényben levő keretgazdálkodás és a szövetkezetek igényeit a forgalmazó vállalat minden megkötöttség nélkül kielégíti. A nitrogén hatóanyagú műtrágyára az előbb említettek még nem vonatkoznak, és megyei szinten 25 000 tonna nitrogén műtrágya kerül eladásra a közös és háztáji gazdaságok részére. Az idén újabb 170 erőgép és a hozzávaló munkagépek beszerzését teszik lehetővé a szövetkezeteknek. A gabonabetakarítás gépesítésének további növelése végett a gépjavító állomások gabonakombájn gépparkja további 25 darabbal növekszik. 1253 holddal tovább gyarapszik az öntözéses gazdálkodásba vont terület. Az öntözéshez szükséges víznyerési lehetőségek biztosítására 7 víztároló épül az egri, illetve gyöngyösi járásokban. A raktározás céljait szolgáló, valamint az állati férőhelyek növelését elősegítő és egyéb járulékos építési beruházások tekintetében további jelentős növekedés várható az álló alapok tekntetében. A főbb létesítmények közül 128 vagonos magtár, 40 vagon kapacitású gőré kerül ebben az évben megépítésre. A szőlő- és gyümölcstermelést szolgáló per- metlé-tomyókból, gyümölcstárolókból, csomagolókból és feldolgozókból 28 létesítményt valósítanak meg. A szarvasmarha-tenyésztést 26 növendék, — illetve tehénistállóval — 2500 férőhellyel — a baromfitenyésztés épületeit két tojóházzal és egy csibenevelővel növelik a szövetkezetek. A termelőszövetkezetekben megnövekedett erő- és mun ka- géppark megfelelő elhelyezésére és javítására öt gépműhely és gépszín létesítését irányozták elő a tervek. A bekötőút-hálózat fejlesztésére további, mintegy 11 kilométer hosszúságú bekötő út épül, a termelőszövetkezetek központi majorjait összekötő közúti hálózattal. A mezőgazdaság előtt álló termelési feladatok mennyiségi és minőségi növelését az említett termelőkapacitás bővítésével, tökéletesebb termelőeszközök és termelési eljárások alkalmazásával, és a munkaerő hatékonyabb felhasználásával iparkodnak megvalósítani. A termelési folyamatokban általában az élőmunka felhasználása az egyik legnagyobb értékű ráfordítás. Ezért elsősorban az élőmunka takarékos és hatékony felhasználására kell törekedni, a munkatermelékenység növelését kell szem előtt tartam. Ennek egyik legfontosabb forrása a termelés műszaki színvonalának emelése, a rendelkezésre álló keretek között. Kéri István megyei főmezőgazdász AHOGY NÉMELYEK SZERETNÉK... íiC *£(Mészáros András rajza) Vándormadarak... „Negyven év után elbúcsúztatták az öreg János bácsit a gyár dolgozói... Családias hangulatú ünnepségen adták át a 25 éves jubileumi díjat... harminc év után nyugdíjba ment, a gyár szeretett Juci nénije ..Gyakorta olvashatunk hasonló híradásokat a lapok hasábjain. Munkában eltöltött évtizedekről emlékeznek ezek a sorok, emberekről, akik fiatal fejjel lépték át először a gyár kapuját, s ott őszültek meg. Munkatársak sokasága búcsúztatja őket, öregek, akik maguk is közel állnak a nyugdíjhoz, s a fiatalok, akik az ő kezük alatt nőttek fel. Példamutató, munkás életek ... Ám most mégsem róluk szólok. Fiatalokról, akiknek munkakönyvén még alig száradt fel a tinta. ★ Szelíd arcú, szőke fiatalember. Illedelmesen ül a széken. Szótlan, legfeljebb néha bólint egyet, helyeslésképpen az anya szavaira. Az anya elnyűtt asz- szony. Árad belőle a panasz... — Tessék mér segíteni rajtunk. Két hónapja van munka nélkül. Pedig nagyon kellene a pénz. öten vannak még rajta kívül. Mind kisebb. Ä férjem ezer forintot hoz haza havonta. Beteges... Én is alig keresek. Takarítani járok... Szakmája? ... Nincs a gyereknek. Nem volt pénzünk. Annyira kellett, hogy segítsen ... Nézem a munkakönyvét. Két esztendeje váltották ki az akkor tizenhat éves B. Istvánnak. Három oldal tele van, kék, lila pecsétek tarkállnak benne. Gyárak, állami gazdaságok, ktsz-ek nevét olvasom. És a rubrikák végén: kilépett... felmondás a dolgozó részéről... munkaviszonya megszűnt... — Mert éppen őt tudták elküldeni. Tessék elhinni, maradtak ott olyanok, akiknél nincs olyan nagy család. Aki egyetlen gyerek... A munkakönyv adatokról vall: „Munkába állásának napja: február 2. Kilépett: február 20-án”. — Mert kevés volt a kereset... „Munkáiba állásának napja: június 6. Szerződése lejárt augusztus 1-én” ... Csak aratásra szerződött..; Ott jól fizettek... „Munkába lépése: szeptember 1. Felmondás a dolgozó részéről: október 15.” I ... Mert ötforintos órabérért nem hagyom ott... Látta volna, hogy jött haza. Nyakig olajosán ... „Munkába lépésének ideje: november 1. Munkaviszonya megszűnt: január 1-én”. ... Mert másnak a gyerekét nem küldték el... Sajnálom őket. De a sajnálat nem elég. Telefon a gyárba. Munkaügyi osztály... „Igen, kérem, voltak leszámoltatások. Elsősorban természetésen azokat küldtük el, akik újak... És hát ennek a fiatalembernek a két év alatt nincs összesen egyéves munkaviszonya...” Nekik is igazuk van. Űjabb telefon. A munkaközvetítőbe. — Férfi? Segédmunkást keres az X gyár... — Jó lesz? — Mennyit fizetnek? — 4,50—5 forintos órabért... — Annyiért nem engedem. Az nem pénz. És a semmi, az több?! A fiú némán hallgat. Egykedvűen néz maga elé. Időnként bólint egyet. Minek tömé magát? ^ Alacsony, szemüveges fiatalember. Fázósan húzza össze magán a kiskabátot Mintha a szomszéd házból szaladt volna át. Kiderül, a szomszéd falu- bóL — öt hónapja nem dolgozom... — ? Munkakönyvében bejegyzés bejegyzést követ. A legutolsó szeptemberről keltezett Kilépett... — Messze volt. Nem tudtam rendesen hazajárni... — Igen, de a többi helyen sem volt két—három hónapnál tovább... — Itt á fizetés volt kevés.. I ott a szállás nem volt rendes... Az meg nem nekem való... És szeptember óta nem tudott elhelyezkedni ... már nyúlok is a telefon után. A hangja állít meg: nem volt kedvemre való munka! ★ Egyéves házasok. Katonaság előtt áll. Létszám feletti lett, nem kellett bevonulnia. Megnősült, mert... — Féléves a kislányunk. — Az asszony nem tud dolgozni menni. Nincs kire hagyni a gyerekeket... Én meg nem kapok állást. — Munkaközvetítő? Volna itt egy fiatalember... — Menjen át, most ki tudják közvetíteni. Villanyszerelőkhöz. Segédmunkásnak. ... nem nekem való. 8n gyárba akarok menni! Dicséretes szándék, de ott nincs felvétel. ... akkor várok ..' — Miből élnek meg? ... majd csak lesz valahogy ... . Fiatal asszonyka. Állást, munkát keres. Dolgozott már több helyen is, volt, amit ő hagyott ott, volt, ahonnan öt küldték el. Oj munkás, számtalan munkahely háta mögött. — A MÉK keres asszonyokat ... — Én csak a dohánygyárba akarok menni! Ott megszoknék ... ★ Fiatalok. Munkakönyvükön alig száradt meg a tinta, 9 már bejegyzések tömege olvasható. Munkába állt... Kilépett ... felmondott... vagy éppen felmondtak neki. A felmondás és az új munkaviszony között sokszor két-há- rom hónapos az eltérés. Megszűnik a jogfolytonosság, s vele az, hogy az üzem ne mondhasson fel minden különösebb indokolás nélkül. Egyik munkahelyről a mér sikra mennek... Mert a szülő beleszól, mert úgy vélik, csak akkor érdemes dolgozni, ha hét forintnál kezdődik nz órabér. Hogy arra egy kicsit várni kell?! Eljönnek, mert a másik hely jobbnak ígérkezik... sneel messze van az otthontól 3 mert úgy hallották, hogy másutt többet adnak... munkaruhát ... illetményt.;: Aztán kiderül, hogy mindez csak egy-két év után jár és akkor ismét továbbállnak. OJ helyet keresnek... de ez sokszor nem könnyű! ★ Ölnek a széken, rebbenésrt kész mozdulattal. Vándormadarak ... De miért? Hiszen olya» fiatalok. Senki sem tudja megnevezni őket? Deák Béni Hajnali öt óra. A restiben kellemes meleg és forró tea fogad. A peronról beszűrődik a kinti élet zaja és időnként mikrofon jelzi egy- egy vonat indulását. Valaki engedelmet kérve mellém ÜL — Fél Hubertust, egy kávét kérek. Az arc első pillanatra ismerősnek tűnik, de a név még valahol tudatom legmélyén bújkáL Honnan ismerem ezt az embert? A hosszú éjjeli utazás után jólesik a forró rumos tea, és mivel csak másfél óra múlva indul a vonat Szabadszállás felé, arra gondolok, enni is kellene valamit. A pincér leteszi a Hubertust és a duplát A szomszédom mosolyog. Te jóságos ég! Ez az ember Harsányt Béla, húsz éve nem látott cimborám. Együtt jártunk iskolába... Néz, mintha bálvány lennék, aztán megölel. Kiderül, van ideje, sőt, egy darabig majd együtt is utazunk. Mint már ilyen régi találkozáskor szokás, emlegetjük a cimborákat, a közös emlékeket, aztán következnek a kíváncsi kérdések. — Hol dolgozol, Bélám? — Pillanatnyilag nem tudom. Azazhogy..; A második Hubertus után árulja el, hogy tsz-elnökösködik már ötödik éve. Azelőtt a megyei tanácsnál funkcionált, később egy gyenge szövetkezethez került — ötezerért? — Hat — mondja. — Miniszterhelyettesi fizetés és minden ledolgozott év duplán számít. Értetlenül nézek. — Ügy értem, duplán megy el az életemből. — Akkor miért csinálod? — Látod, ez az, amire nem válaszolhatok. Ezt kérdezi a feleségem, a harmadik gimnazista lányom is. A múltkor a tv-film után azt mondta: Apa! Ezek szerint te is olyan „meg- szállott”-féle vagy. — Az első esztendő nehéz volt, később rájöttem néhány dologra és akkor már könnyebben boldogultam. Rékás mérleghiányos volt, amikor oda kerültem. Két év múlva 41 forintot fizettünk és húsz új tagot vettünk vissza a vándormadarak közüL Áporka: 4 Béla javaslatára szólok a pincérnek. — Négy pár virslit hozzon. — Négy pár virsli! Mit adtunk volna valamikor ennyi kajáért? Emlékszel a rengeteg zupára? Viszont a rakott kelt a menzán kitűnően csinálták... — Miért nem hagytad ott, amikor letelt a három esztendő? Hallgat. Kettétöri a virslit és szórakozottan többször is a mustárba mártogatja. — Agitáltak? — Nem kellett. Szóltak, ha akarom, visszahoznak. Rékásról Almásiba mentem. Az adottság jó volt, a vezetés rossz, a tagság nem dolgozott. Ez volt ott akkor a diagnózis. Emlékszem, tél volt, amikor először kimentem. Az elnökhelyettes maga jött szánnal értem az állomásra. — Mit akar csinálni? — kérdezte, amikor elindultak a lovak. — Még nem tudom. — Forduljon vissza, még nem késő. Ha akarja, hazamegyek üresen és letagadom, hogy megjött a déli vonattal. — Nem lehet valami nagy rend maguknál — mondtam, amikor befordultunk a falu felé vezető úton. — Miből gondolja? — A lovakról, meg erről a szánról. Nézze csak, a tyúkok költöttek benne a nyáron. — Meghökkent, láttam restellkedett is. Fizetünk. Első osztályra váltunk pótjegyet, hogy nyugodtabban beszélgethessünk az úton. Indulásig van még egy negyedóránk. Nézem Bélát, a régi, kedves cimborát, aki gyerekkorában folyton éhes volt, velem együtt, és aki egyszer a csodálatos sárga cipőjét is elcserélte mákos beigliért. — A mi megyénkben is van néhány ilyen csodatevő ember. Kimennek egy faluba, aztán kilométer í két-három év alatt egészen „felhozzák” a szövetkezetei Egyikük-másikuk módszerét már tanulmányoztam, de kevés sikerreL — Valami varázspálcátok van, vagy varázs- ige inkább? Újra az ismerős mosoly, a régi gyéreimre, a vastag bajusz mögött. — Nincs itt semmi csoda, pajtás. De nem ajánlom, hogy belekóstolj, mert a magunkfajtának ez olyan, mint a kártya vagy az ital. Szenvedéllyé válik. Fogod magad és mész, mész, dolgozol. Ha aztán egy parányi sikert látsz, újra megrészegülsz, ha kell, nappallá teszed az éjszakát is. — Magadtól mész, vagy küldenek? A fejét rázza. — Értsd meg, magamtól megyek. Fantáziát látok a dologban. Izgalmat. Magdi, a feleségem, így fogalmaz: Te sportot űzöl a gyenge szövetkezetek talpra állításából. Persze, ez hülyeség, csak jó szerencsémnek köszönöm, hogy eddig minden sikerült. Lehet, egyszer majd ráfizetek, csődöt mondanak a módszereim és visszakerülök a „kaptafa” mellé. A vonat a havas Alföldön rohan. — Mégis, milyen módszerekkel dolgozol? — Tiszta pedagógia ez, fiam. Teszem azt, kimész egy szövetkezetbe. Megkeresed azt a néhány — egyébként mindenütt megtalálható — embert, akik vezető társaid lehetnek. Ezt úgy tanultuk: kialakul a pedagógiai mag. Velük aztán őszintén megbeszélsz mindent. Megnézitek a lehetőségeket, majd előveszed a fantáziádat. Miből, honnan lehetne pénzt, munka- alkalmat, jövedelmet teremteni? Tenyészthetsz például ezerszámra pulykát vagy nyulat, ha tó van, vagy folyó, csinálhatsz halastavat, esetleg szárnyasfarmot, az ócska, elhagyott malomból takarmánykeverőt* fűrészgattert, szeszfőzdét és darálót. Az elhagyott pincékben gombát termeszthetsz, de a málna is kitűnően fizet. Ha aztán megvannak a kész, alaposan átgondolt terveid, harcolsz a járással, a bankkal, a saját főkönyvelőddel, aki rendszerint fél, hogy a merész tervek miatt a börtönben köt ki. El ne felejtsem mondani, hogy közben a terveidet ismerteted az emberekkel. Hogy úgy mondjam, apránként a fülükbe teszed a bogarat. Azért mondom az embereket, mert nélkülük, barátom, semmire sem mehetsz. És ha mindez megy valahogy, otthon a feleségednél is állód a sarat, aki sohasem érti megj miért kell sportot űznöd a tsz-elnökségből* miért nincs családi élet, miért kell egyedül „kirándulni” a Moszkviccsal, akkor kevés szerencsével már viheted valamire. A vonat fékez. Varjúcsapat röppen a síneíc fölött. — Még két állomást megyünk együtt. — Itt mit akarsz? Ujjával vonalakat húz a párás ablaküvegre és csak később válaszol. — Van itt egy szövetkezet, most hívtak meg elnöknek. Azt mondják, a leggyengébb ebben a járásban... — Magdi is jön a lányokkal? — Ezúttal nem. Rákoscsabán vettünk egy kétszobás házat. Ők ott várják meg, amíg megjön a jobbik eszem és kijelentem ünnepélyesen: Nekem elég volt, kérem. Eddig szolgáltam a szocializmust, erőmmel, fantáziámmal* szívemmel. Talpra állítottam három szövetkezetét, most már a megérdemelt jutalmat várom. Egy kifejezetten nyugalmas, békés állást akarok, ahol nem kell hajnalban kelni, ahol az unalomtól térdig nőhet a szakállam, és az élet izgalmait csak a moziban láthatom. A Harakirit nézem meg majd, fiam, és elolvasom nyomtatásban A Tenkes kapitányát. A vonat megáll. Az ablakból látom Bélát* amint egy szekérre kászálódik és hosszú szőeű bundába csavarja a lábát. Az útjelző táblán ott a felírás: Áporka 4 kilométer... Szalay István
