Heves Megyei Népújság, 1965. december (16. évfolyam, 283-308. szám)

1965-12-28 / 305. szám

Az ifjúsági vezetők bálja zárta a Parlamentben az úttörők karácsonyát Vasárnap délután a Parla­mentben harmadszor ismétel­ték meg a budapesti úttörők idei karácsonyi ünnepségét. Benépesedett a kupolacsar­nokban felállított sátortábor és majd kétezres gyermekse­reget köszöntött az óriás fenyő körül a házigazda tisztét be­töltő Télapó. Este, amikor újra megszó­laltak a harsonák, az úttörő- csapatok ifjúsági vezetői vet­ték körül az óriás fenyőt, s hogy véget ért a műsor, tánc­ra perdült a vendégsereg. A Parlamentben tartott ka­rácsonyi ünnepségek kétnapos mérlege: mintegy ötezer úttö­rő és kisdobos, valamint csak­nem 1800 ifjúsági vezető szó­rakozott az óriás fenyő körül. Várótermet az esti utasoknak! Jobb híján nappal még el­viseljük az egri MÄVAUT- ,.pályaudvart”: elég gyakran jönnek, mennek az autóbu­szok, s a várakozás kevés idejét is elütjük valahogy. Ha esik az eső. szitál a hó, vagy kellemetlenkedik a hi­deg — fedél alá: meleg te­rembe húzódhatunk. Éhsé­günkre a büfé. unalmunkra az újságos-stand sokféle vá­lasztékából keresünk orvos­lást. Am, este fél kilenc után változik a helyzet: kisebb a forgalom, kevesebb az autó­busz — s hosszabb a várako­zási idő. Hosszabb és nehe­zebb. Mert elmegy az újsá­gos, bezárják a büfét és — a várótermet. Az újságosnak, a büfések­nek munkaideje van. ami vé­ges. Ez érthető is, nem szól ellene senki. De a váróterem miatt igenis szólhatunk! Esti várakozók, munkából étke­ző, induló utasok, iskolás gyermekek felnőttek — akik a téli hidegben kinn a folyót són várják a késői autóbu­szokat. Az éjszakai járatokat, amelyek közül az utolsó éjfél előtt fél órával indul... Kérdezzük: ml indokolja vajon a MÄVATJT-,, pálya­udvar” várótermének korai bezárását, az utasok kire­kesztését ... ? A várótere«* talán csak átjáróháznak ké­szült, s amint bezárják a bü­fét, feltétlenül be kell csuk­ni a szomszédos helyiségeket is? Legalább télen nem le­hetne meleg helyiséget bizto­sítani a várakozó esti utasok­nak? f (-"*} szerződést kötött a termelő- szövetkezetekkel és ezek sze­rint kerülnek javításra a gé­pek. A termelőszövetkezeti gépjavító csoportok előre megszabott irányszámok alap­ján egységes gépjavítási terv szerint végzik munkájukat. A járás termelőszövetkeze­teinek többsége modern, jól felszerelt saját gépjavító mű­helyeket hozott létre, ahol korszerű technikával folyik a gépek javítása. Ilyen például a poroszlói Vörös Csillag, a mezőtárkányi Aranykalász, a sarudi Tiszamente termelőszö­vetkezetek gépjavító műhelye, ahol szakképzett szerelők ve­zetésével, és a traktorosok se­gítségével tervszerűen halad a gépek téli javítása. Jól dolgoznak a szerelők és traktoristák a füzesabonyi já­rás termelőszövetkezeteiben, egyre több kijavított erő- és munkagép kerül ki a kezük alól és várja készen a tavaszt munkák kezdetét. Sürgeti őket az idő, hiszen a téli gépjavítá­sok határideje február 28, és utána a tavaszi gépszemléken, majd pedig a tavaszi munkák­ban kell majd vizsgát tenniük a téli gépjavítások eredmé­nyeiről. Csészét tahién Jól halad a téli gépjavítás, a traktorosok is segítenek munkagépek száma több ezer, de ezek közül is elsősorban azok kerülnek javításra a té­len, amelyekre a tavaszi mun­káknál lesz szükség. így a munkagépek közül most a vetőgépek, ekék, tárcsák, bo­ronák, kultívátoxok és disztille- rek javítására kerül sor. Űj színfolttal gazdagodott a járás gépjavítási munkája az­zal, hogy Kálban a füzesabo­nyiak gépjavító részlege me­gyei bontóüzemmé alakult át A megye minden termelőszö­vetkezete és gépállomása ide hozza be bontásra a kiselejte­zett gépeket. A bontóüzemben a legapróbb részeire szerek k szét a traktorokat, és innen bármelyik üzem, vagy terme­lőszövetkezet olcsón, önköltsé­gi áron beszerezheti a még használható és számára szük­séges alkatrészeket. Az üzem munkája nagyban megkönnyí­ti egyes traktortípusok alkat­részellátását A gépjavítási munkák tulaj­donképpen már a múlt hónap közepén elkezdődtek a Füzes­abonyi Gépjavító Állomáson és termelőszövetkezetek gép­műhelyeiben. A gépjavító ál­lomás ütemterv szerint végzi a-gépek javítását, jó előre Elérkezett a téli gépjavítá­sok időszaka, és a műhelyek­ben munkához láttak a szere­lők, a traktorosok. Rendbe hozzák, kijavítják a nyári és az őszi munkákban megrongá­lódott munka- és erőgépeket, készülnek a tavaszra. — A Füzesabonyi Gépjavító Állomáson és a járás termelő- szövetkezeteiben is megkezdő­dött a nagyjavítás — mondja Hordós Tibor gépészmérnök, a járási tanács mezőgazdasági osztályának gépészeti előadó­ja. — Néhány gépünk a kedve­ző időjárást kihasználva az őszi mélyszántást végzi még a gyenge decemberi fagyon. — Ezek zömmel lánctalpas gépek. A többi erőgép a gép­műhelyekben, fedett gépszí­nekben vár, amíg a téli nagy­javítások folyamán rájuk is sor kerül. A járás húsz termelőszövet­kezetében 326 erőgép, és 36 álló munka végzésére átminő­sített Hoffherr-traktor, a gép­javító állomáson pedig 13 lánctalpas — zömmel Sz 100-as és Sz 80-as — erőgép .javítására .kerül sor a tél fo­lyamán. A javításra várd A Gépipari Tudományos Egyesület legutóbbi előadó­ülésén érdekes részleteket mondott el többek között a MÁV újonnan létesített ultra­hangos anyagvizsgálati köz­pontjának munkájáról is a MÁV két mérnök főintézője, Virág István és dr. Szilárd Já­nos. Ez a vizsgálati módszer azon alapszik, hogy a másodpercen­ként 2-4 millió rezgésszámú ultrahang, amely 6000 méteres másodpercenkénti sebességgel halad át az acélon, azonnal visszaverődik, amint az anyag túlsó oldalához, vagy bármi­lyen repedéshez, töréshez, az anyagba záródott légbuborék- íhoz, <teháít olyan Mülethez -éjfe Az ultrahangos anyagvizsgálat fejlesztésén és kiterjesztésén dolgoznak a MAY szakemberei kezik, amely levegővel érint-« kezik. Természetes: hogy ha az anyag belsejében ütközik bele az „illetéktelenül” ott levő le­vegőbe, tehát az anvaghibába, akkor hamarabb érkezik visz- sza kiindulópontjára, mintha aa egész anyagon át tette vol­na meg az utat oda-vissza. Ezekre való tekintettel hív­ták életre a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium, vala­mint a MÁV vezetői az idén az Ultrahangos Anyagvizsgá­lati Központot, amelynek fel­adata a szétszórtan folyó vizs­gálatok egységes irányítása, az alkalmazási terület kiszélesítő, tökéMegíté^, Nagy Miklóshoz eljöttek Ostorosról a szülők, a testvérek és a barátok is. Élményeiket először cserélik ki egymás között a barátok. i (Foto: PilisyJ árán ts hűséges katonái lesz­nek a magyar népnek. Az eskü szövegének elmondása után Szabó Géza alezredes köszön­tötte a katonákat. Hangsúlyoz­ta: nem lesz könnyű a rájuk váró két év munkája, de meg­éri becsületesen elvégezni, a gyakorlatokat elsajátítani, mert önmagukért, saját életük meg­óvásáért is teszik. Buzási 1 mréné, az egyik most , bevonult katonafiú édesanyja lépett a parancsnok után a honvéd tett ígéretet arra, hogy esküjüket megtartják és bátran őrködnek szocializmust építő népünk békéje fölött. Ezután az egység díszmenet­tel tisztelgett a parancsnokok és vendégek, valamint a szü­lők előtt Az eskü után a katonák szü­leikkel találkoztak, töltötték el a nap többi részét, többen vi­szont megkapták az első kime­nőjüket is a városba.- f. i. ­Esküt tettek a katonák mikrofonhoz. Aa édesanyái} nevében kérte a fiúkat arra* hogy tartsák keményen a fegy­vert, amit kezükbe adott a ma­gyar nép és védelmezzék meg minden körülmények között családjukat és az egész orszá­got az ellenségtől. Ezután át­adták üdvözletüket az úttörők is, majd a fogadalmat tett ka­tonák nevében Buzási is kitartottak az adott szó mel­lett. Ezt a kitartást, a dolgoz» néphez való hűséget, a minden­kori bátorságot és éberséget kérte a fiataloktól, s azt, hogy lelkiismeretesen készüljenek továbbra is a haza védelmére. Ezután a katonák fennhan­gon mondták el az eskü szöve­gét, s tettek szent fogadalmat arra, hogy életük feláldozása — Gyorsan elmúlt az idő — mondogatták vasárnap, kará­csony másnapján azok a szü­lők, akik jelen voltak a katona­fiuk eskütételén az egri Dobó István Laktanyában. Valóban, hiszen még mindig úgy tűnik, mintha tegnap vo­nultak volna be, ugyanakkor egy hónapja már ennek, s ez idő alatt a kiképzés első szaka­szán is túljutottak. És nagyon készültek a vasár­napi eskütételre! Rendbe tet­ték körleteiket, feUobogózták a laktanyaudvart, a díszemel­vényt s környékét, hogy min­den ünnepélyes, a katonai pompa előírásainak megfelelő legyen. Aztán felsorakoztak az emelvény előtt és várták a magasabb parancsnokság kül­döttének, Fekete Sándor alez­redesnek a megérkezését. Pontosan kilenc órakor kürt­szó és a Rákóczi induló jelez­te, hogy megérkezett a maga­sabb parancsnokság küldötte, — s megkezdődött az ünnepség. A jélentésadás után Fekete al­ezredes köszöntötte a'2. újonco­kat, majd a díszemelvényen elfoglalták a helyüket a vendé­gek és a parancsnokok. Ott volt Magvasi Flórián, az Egri Városi Pártbizottság tit­kára, Horváth Ferenc, a Füzes­abonyi. Járási Pártbizottság el­ső titkára, Tóth György, az MHS megyei elnöke, Simon Flórián alezredes, az Egri Vá­rosi-járási Rendőrkapitányság vezetője, Marmoly György vá­rosi úttörőtitkár és Németh Ti­bor, a KAEV igazgatója is. Ezt követően Kádár Sándor alezredes lépett a mikrofonhoz, és szólt a katonákhoz. Elmon­dotta, hogy katonaéletük egyik legnagyobb ünnepi pillanatá­hoz: az eskütételhez értek el. Történelmi példákon keresztül igazolta, hogy milyen jelentő­sége van az eskünek. A nagy elődök életük feláldozásával a beruházások volumene 1965- ben is számottevő volt; az ösz- szes beruházás 1/5-e a mező- gazdaságba került. Ennek ered­ményeként a termelőerők szín­vonala a mezőgazdaságban to­vább növekedett; tovább szi­lárdultak és fejlődtek a szo­cialista termelési viszonyok. Főként azokban a termelőszö­vetkezetekben volt ez számot­tevő, amelyek megfelelően éltek a személyes anyagi érdekeltség lehetőségével, amelyek képesek voltak önállóbban gazdálkodni, s így jobban élvezhették egyes döntéseik anyagi előnyeit, akik jól sáfárkodtak a rendelkezé­sükre bocsátott anyagi és egyéb eszközökkel. Tehát ott, ahol a szövetkezeti jellemvonások az átlagosnál is nagyobb mérték­ben érvényesülhettek, illetve ahol a helyi lehetőségek ki­használását nagyobb mértékben tudták érvényesíteni, ezek ré­vén is jelentős mértékben nö­velték gazdálkodásuk haté­konyságát. A z elért eredmények mel- lett néhány területen továbbra is számottevő lemara­dás mutatkozik. Így például nem tekinthető megoldottnak — az ismert kedvező tényezők ellenére sem — az aprómag-ter- mesztésünk, burgonya- és zöldségtermesztésünk. A rét- és legelőgazdálkodásunk területén is kicsi az előrehaladás. Ezek azok a problémák, amelyekkel a jövőben többet kell foglal­koznunk. Nem tekinthető elég­ségesnek a takarmánygazdál­kodásban elért fejlődés, vala­mint a háztáji gazdaságok le­hetőségének hasznosítása sem. Van még sok olyan tartalék, amelyek feltárásával tovább javítható a mezőgazdaságban is a gazdálkodás hatékonysága, a tervszerűség. Ezek egyébként azok a feladatok, amelyek utalnak a következő Időszak jelentősebb tennivalóira is, s ezeket tekintsük olyanoknak, amelyek az elkövetkezendő időszak központi kérdései. Ezen belül természetesen alapvető feladatunknak továbbra is a kenyérgabona-ellátás hazai terméséből történő biztosítását kell tekintenünk; ezért a ve­tések ápolására, védelmére nagy gondot kell fordítanunk. Ügyelnünk kell arra is, hogy valamennyi munkát a jövőben még inkább időben és jó mi­nőségben végezzünk el. Nap­jainkban pedig mind nagyobb gondot kell fordítanunk a gé­pek javítására. Annál is in­kább, mert ez ma a legsürgő­sebb olyan feladat, amivel nagyban megalapozhatjuk a jövő évi eredményes tevékeny­ségünket, gazdálkodásunkat, azt, hogy jövő esztendőben a mezőgazdaság termelése mint­egy 5 százalékkal haladhassa meg az idei esztendőben elért eredményt . L valamivel kisebb a múlt évinél, ezen belül azonban számottevő a kocaállomány csökkenése. Az utóbbi mind a nagyüzemekben, mind a háztáji gazdaságokban csökkent, és ez főleg az 1966. évi termelési és felvásárlási előirányzatok teljesítésében je­lenthet komoly nehézséget. A mezőgazdasági termékek kivitele 1965-ben olyan cikkek irányába tolódott el, amelyek a belterjesebb gazdál­kodásra utalnak. Ez jelzi töb­bek között, hogy az idei esz­tendőben mintegy 195 ezer ton­na friss gyümölcs, ezen belül 120 ezer tonna alma, 185 ezer tonna főzelék — konzerv és paradicsompüré, 20 és fél mu- lió liter palackozott bor került kivitelre. Az idei mezőgazda- sági export teljes értékének több mint 40 százalékát hús es húskészítmények, valamint egyéb állati termékek, _ vaj, sajt, tojás, stb. tették ki. _ Az idei esztendő eredményesseget igazolja például az, hogy 1965- ben több mint 2,2 milliárd de­vizaforint a mezőgazdaság ex­port—import aktív egyenlege. Ez 300 millióval több az utób­bi évek átlagánál. A mezőgaz­daság az ismert nehézségek el­lenére is teljesíti a Központi Bizottság múlt év decemberi határozatának azon fontos cél­kitűzéseit, hogy javítsuk az or­szág külkereskedelmi mérlegét. Mindez úgy vált lehetségessé, hogy közben a belső szükség­letek kielégítése is a terveknek megfelelően alakult. Úgy, hogy többek között pl. 52 kg-os volt az 1 főre jutó hús-, 30 kg-os az 1 főre jutó cukorfogyasztás. _ A mezőgazdaság 1965. évi eredményei a fiatal szocialista mezőgazdasági nagyüzemeink további erősödéséről tanúskod­nak. Arról szólnak, hogy egyre nagyobb biztonsággal termel­nek, egyre nagyobb biztonság­gal lehet rájuk támaszkodni, mind nagyobb szerepet töltenek be gazdasági életünkben. Isme­telten tanúi lehetünk, hogy a parasztság jobban dolgozik, ha­tározottabban ragaszkodik szö­vetkezetéhez. Az elért eredmé­nyek arról Is tanúskodnak, hogy nem volt hiábavaló az a nagyarányú befektetés, beru­házás, amit a mezőgazdaságban a második ötéves terv idősza­kában valósítottunk meg, s nem lesz hiábavaló az a nagyará­nyú befektetés sem, amit az el­következendő időszakban a mezőgazdaság fejlesztésére szánunk. Igazuk volt mind­azoknak, akik bíztak a nagy­üzemek fölényében, abban, hogy érdemes áldozni a mezö- gazdaság és a jövő érdekében, A z 1965. évi eredmények­hez képest természete­sen nagyban hozzájárult az, hogy a műtrágya, valamint s takarmánykeverékek használa­ta tovább növekedett. Az, hogy jVfezőgazdaságunk ts*'é- « kenységének fő irányát < 1965-ben lényegében a Köz- : ponti Bizottság 1964. decem- i bér 10-i határozata jelölte 1 meg. A határozatnak megfele- t lően 1965-ben a mezőgazdaság- < ban is az eddigieknél nagyobb < hangsúlyt kapott a gazdálko- 1 dás tervszerűbbé tétele és ha­tékonyságának fokozása, a meglévő lehetőségek jobb ( hasznosítása. Bár a mezőgaz- ; daság idei termelési és felvá- ] sárlási tervét 3—4 százalékos i lemaradással teljesíti, a mező- 1 gazdaság dolgozói és vezetői az j 1965-ös esztendőben is lénye- ; gében eredményesen dolgoztak, j Főképp azért lehet ezt a meg- ] állapítást tenni, mert közis- ] mert, hogy ebben az esztendő- ] ben a természeti csapások so- < rával kellett a mezőgazdaság 1 dolgozóinak megbirkózniuk. A } száj- és körömfájás, az egérkár, ( a 120 napig tartó dunai árvíz, . a belvíz-károk, a lényegesnél j nagyobb mértékben fellépő nö- j vény! betegségek (szőlő- és do- ] hányperonoszpóra, stb.) a nö- i vények késői beérése miatti j szokatlanul nagyfokú őszi ] munkatorlódás, lényeges káro- ) kát okoztak mezőgazdaságunk- , nak, illetve jelentősen növel- ] ték termelési költségeit. Az, ] hogy ezekkel a természeti és ] egyéb csapásokkal fiatal szó- j cialista mezőgazdaságunk meg . tudott küzdeni, újból annak ] szilárdságát bizonyítja. ] Mezőgazdaságunk az 1965-ös ] esztendőben 1964-hez hasonlóan i eleget tett egyik igen fontos í feladatának; saját termésből j biztosította az ország kenyér- ] gabona-ellátását. A búza ter­mésátlaga holdanként 12,5 q. < Ilyen magas termésátlag a ma- , gyár mezőgazdaság történeté- 1 ben még nem fordult elő. Or- j szágosan mintegy 30 ezer va- ; gonnal több kenyérgabona ter- j mett a tervben figyelembe , vettnél. Rekordtermés volt ku- , koricából és cukorrépából is. | A kukorica termésátlaga hol- • dánként meghaladja a 17 q-át, míg a cukorrépa termésátlaga ■ a 170 q-át. Ezek az eredmé- ■ nyék már megközelítik a leg­fejlettebb országok eredmé­nyeit; A kukorica viszonylag magas termésátlaga és az őszi és tavaszi árpa jó termése elle­nére sem tudjuk állatállomá- ] nyunk abrakszükségletét teljes egészében hazai termésből biz­tosítani. Mintegy 40 ezer va­gon szemes abrak importjára lesz szükségünk ahhoz, hogy az állatállomány takarmányszük­ségletét kielégíthessük 1966- ban. A* 1965-ös esztendőben ■í*' legfőképpen a kedve­zőtlen időjárás következtében a tervezettnél és a tavalyinál is kisebb a kertészeti kultúrák termése. A zöldségfélék termé­se mintegy 5—6 százalékkal maradt alatta a tervezettnek. Ezen belül főleg a paradicsom, uborka, a paprika termése volt kevesebb. A gyökér- és a ká­posztafélék termése viszont ál­talában magasabb volt a terve­zettnél. A bor termése mind mennyiségben, mind pedig mi­nőségben gyengébb a tervezett­nél, és a múlt évinél is. A sző­lő termése kb. fele a múlt évi­nek és kétharmada a terve­zettnek. A gyümölcsféléké is — kivéve a szilvát — szintén kisebb a tervezettnél. A kisebb termés ellenére a nyers és fel­dolgozott kertészeti termékek­ből együttesen többet exportá­lunk, mint 1964-ben. Ezzel, va­lamint a gyengébb terméssel függ össze, hogy ezen termékek fogyasztói ára ebben az eszten­dőben növekedett. így például a burgonya fogyasztói ára 10— 12 százalékkal, a zöldségféléké 15—17 százalékkal, a gyümölcs- féléké pedig 14—16 százalék­kal volt magasabb, mint a múlt év hasonló időszakában. A szarvasmarha-állomány a száj- és körömfájás ellenére növekedett; ez év szeptembe­rében 15 ezer darabbal volt nagyobb, mint :,a,:múlt év ha­sonló időszakában. Ezen belül azonban a tehénállomány mintegy 7 ezer darabbal csök­kent. A tehénállomány a nagy­üzemekben nőtt, míg a háztáji gazdaságokban a múlt évekhez hasonlóan tovább csökkent 12 ezer darabbal. Tehát 1965-ben sem sikerült megállítani azt a káros tendenciát, amely a ház­táji ^gazdaságokban a tehénál- lqjpfiiy csökkenésiben mutat-' iBjaofct-:meg.’A sertésállomány mezőgazdaságiink 1965-ben írtai dr. Stimény Imre, as MSZMP KB Mezőgazdasági Osztályának vezetője

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom