Heves Megyei Népújság, 1965. december (16. évfolyam, 283-308. szám)

1965-12-02 / 284. szám

Milliós tartalékok

A gazdaságirányítási rendszerünk felülvizsgálatáról szóló tájékoztatót az MSZMP Központi Bizottsága az ország közvéleménye elé tárta. A sajtóban megjelent közleményből mindenki előtt világossá vált, bogy alapvető, lényeges változtatásokra kerül sor. Sok gazdasági vezető most azt mondja, hogy várjuk meg a reformot, addig már nem érdemes a vállalatnak nagyobb kezdeményezéshez fogni.

Valóban helyes és megengedhető lenne a tétlen várakozás? A reformon még most dolgoznak a szakemberek. Mélyreható intézkedésekre, alapos elemző munkára van szükség és az új elképzelések megvalósításához 1968. előtt nem kezdhetünk hozzá. Társadalmunk, önmagunk ellen követnénk el tehát bűnt, ha a lehetőségeket nem ragadnánk meg azonnal, ha folyamatosan nem tárnánk fel újabb tartalékokat.

Pártunk most is követte azt a jól bevált gyakorlatot, hogy a feladatokról idejében tájékoztatta az ország lakosságát, közös ügyünk sikeréhez mindnyájunk véleményét és segítségét kéri. Fontos, hogy a vállalati vezetők, gazdasági funkcionáriusok megértsék a párt elképzeléseit és terveit, világosan lássák az elérendő célt és öntevékenyen, alkotó kezdeményezésekkel maguk is keressék a munka megjavításának útját A reform irányelveinek megismerése után a jelenlegi időszak legfontosabb feladata, hogy a gazdasági élet minden területén új tartalékokat tárjunk fel.

Vannak még lényeges es a jelenlegi irányítási rendszerünk eszközeivel is hozzáférhető tartalékaink? Igen, lényeges tartalékokkal rendelkezünk még, ezt bizonyította egy mostanában zárult népi ellenőrzési vizsgálat.

Faimportunk értéke az elmúlt öt évben 52,2 százalékkal emelkedett, az összes behozott anyagok sorában az első helyen áll, meghaladja az energiahordozókét is. Devizaforintban évről évre több milliót költünk ipari fára, ez a tétel jelentős mértékben nyomja külkereskedelmi mérlegünket. Ezzel szemben az elmúlt öt évben mintegy kétmillió köbméter vágásérett fatömeget nem

termeltek ki hazánkban, és a feldolgozás, felhasználás feltételeinek hiánya miatt elmaradt mintegy kilencmillió köbméter cserfa kitermelése is. Ezek minősége és értéke évről évre csökken.

A szénbányászat az összes ipari fának évente közel egynegyed részét használja fel. Külföldről beszerzett milliós értékekről van itt szó. A külfejtés részarányának növelésével, a fejtési acéltámok, süveggerendák és önjáró szerkezetek alkalmazásával eredményeket értünk el a bányafafelhasználásban. De az acéltámok fokozottabb felhasználását visszatartja a helytelenül megállapított amortizáció. Az import bányafát részbn helyettesíteni lehetne lombos bányafával. Ideje lenne már, hogy a Bányászati Kutató Intézet megállapítsa: hol. és milyen biztonsági feltételek mellett lehet lombos bányafát használni. Az erdészeteknél olyan anyagi ösztönzést kellene megállapítani, hogy ne csak a feltáró utak melletti, hanem a távolabbi erdők érett faállományát is kitermeljék. A vállalati érdeken túl biztosítani kell a népgazdasági érdekeket, az import csökkentését. Ha a megfelelő szállítási eszközöket biztosítják, akkor az erdészet megfelelő időben és a jelenleginél jóval több mennyiségű bányafát tudna szállítani.

Felhasználás előtt miért nem tartósítják a bányafát, a bélésanyagokat és a szerfás istállókat? A kapitalistáknak megéri? Mi. akik drága pénzen külföldöt vesszük a faanyagot, tétlenül tűrjük, hogy a farontó gombásodás miatt csak a mező- gazdaságban évenként 50—60 ezer köbméter faanyagot cseréljenek ki, mert az istállók, magtárák elgombásodása miatt azok hamar tönkrementek. Ha a beruházó és a kivitelező érdekeit jobban összehangolnák, ha a beruházásokat sokan nem tekintenék még ma is „ingyenes nemzeti ajándéknak ’, akkor jobban érvényesítenék az ésszerű takarékosságot.

A fahelyettesítő és egyéb

importhelyettesítő anyagok nagyobb mérvű alkalmazását nem segítik, néha akadályozzák a helytelen árarányok. Mennyi kockázattal és bajjal jár a műszaki fejlesztés, egy-egy korszerűbb termék gyártása. A jelenlegi ár- és tervezési rendszer —ezt nem veszi kellő mértékben figyelembe. A túlzott központosítás, a felülről irányított anyag- és bérgazdálkodás, a helytelen anyagi ösztönzés sokáig féket rakott a helyes kezdeményezésekre.

Elérkezett az idő, hogy a fékeket feloldják és nagyobb teret biztosítsanak a vállalati kezdeményezéseknek. A vállalatok vezetőinek már most hozzá kell látniok a kalkulációhoz, a termelési tényezők helyes felismeréséhez. Gazdálkodni kell, körültekintően és felelősséggel.

Dr. Fazekas László

Felkészültek a tél fogadására

Feldebrőn

Bőven van takarmány — Jól dolgozott as épitőbrigád — Már a téli gépjavítást végsik

(Császár István tudósítónktól):

Korán leesett az idei első hó, és ez a novemberi tél a fel- debrői Rákóczi Termelőszövetkezet tagságát is váratlanul érte. Sárközi József főmezőgazdász panaszkodik, mert megzavarta a későre nyúló szüretet, és a közös kukorica egy része is töretlen még.

— Ennyi a kifogásunk mindössze, ezért volt hátrányos számunkra a néhány napos hideg — fűzi tovább a szót a főmezőgazdász.

A többi munkát illetően nem ért bennünket váratlanul a tél, hiszen idejében készültünk a hideg fogadására.

A szövetkezetben szinte egész nyáron tartott a télre való felkészülés, s ez a szükséges

Réveteg pillantás, rejtelmesen sejtelmes mosoly, és a kézben •tartott, égő, de hosszú hamvas cigaretta nagy belső érzések kifejezője.

— Mi van?

— Hagyj. Most ne zavarj! Még a nagy művészi élmény hatása alatt állok — válaszolta boldog és kielégült sóhajjal, hogy a cigaretta- hamu megadóan a földre hullt... És a grafikusművész arcára újra kiült a rejtelmesen sejtelmes mosoly.

— De mondd, hát mégis mi történt?

— Mi? Úgysem értenéd azt te meg... Olyat alkottam, amilyet eddig még egyetlen grafikus sem. alkotott. Olyat! — és pillantásával szinte kiűzött az alkotó művészek, s az alkotó művészetet szeretők paradicsomából.

— Ha mégis . ..ha volnál olyan kedves megmondani... Legalább nekem... — kérleltem, • mert szeretem a paradicsomot. Könnyedén intett, hogy egye fene, nem bánja, — elmondja:

— Tudod mit csináltam? Megmondom. Sikerült alkotnom egy remek, egy csodálatos egyenest. Húztam egy vonalat, ami tökéletesen egyenes! — kiáltott fel és az egyenest már a

Louvre-ban látta, természetesen Mona Lisa mellett! (—ó)

takarmánymennyiség biztosításától az építkezésig mindenütt megmutatkozik. A gazdaságban idejében felmérték a téli takarmányszükségletet, számítottak arra, hogy a tél folyamán mintegy 450 számosállatról kell gondoskodni, emellett még a szövetkezeti tagok háztáji jószágállományával is kell törődni. A jó termés következtében elegendő készletek állnak a közös gazdaság rendelkezésére, sőt abraktakarmányból 20, szálas takarmányból pedig 27 vagon többlet is mutatkozik. Elegendő szálas takarmányt kaptak a tehéntartó szövetkezeti tagok is, úgyhogy a tél folyamán Feldebrőn nem lesz takarmányhiány.

A takarmánykészletet jól kiegészíti a 15 vagon takarmány- répa, a jelenleg meglevő 1500 köbméter siló, amelyhez kiegészítésképpen még 600 köbmétert készítenek.

Az elmúlt hónapok alatt igen jó és szorgalmas munkát végzett a szövetkezet 10 tagú házi építőbrigádja. Ók is a télre való felkészülést segítették elő, amikor több mint félmillió forintos költséggel korszerűsítették a szövetkezet 60 férőhelyes lóistállóját, amely a lovak elhelyezésének problémáját véglegesen megoldotta. Átalakításra szorult a nemrég felépített

126 férőhelyes borjúnevelő is, amely a tervezés szerint nyitott, szabadtartásos nevelési eljárásra épült. Az épület délre néző nyitott oldalát védő üvegezéssel látták el.

Az építőbrigád megfelelően átépítette a juhok szállását is, mivel a nyitott színben, az oldalfalak nélküli szükségpajtá-' ban elhelyezett juhszállást oldalfalakkal látták el. Átalakították még a sertéskutricákat, -fiaztatókat, felszerelték a nyílászáró szerkezeteket: pótolták a hiányzó ajtókat, ablaküvegeket a gazdasági épületeken.

Nemcsak az állattenyésztők és az épitőbrigád tagjai készültek a télre, hanem a traktorosok, gépszerelők Is munkához láttak. A gépműhely szerelői Szabó Pál vezetésével hozzáláttak a traktorok és a munkagépek téli javításához. Ebbe a munkába a szövetkezet traktorosait is bevonták, akikkel együtt a tél folyamán a szövetkezet 20 erőgépét és valameny- nyi munkagépét alaposan karbantartják, átjavítják.

Idejében földbe kerültek az őszi vetések, rövid időn belül az őszi szántás is befejeződik. Így megérdemelten tölthetik téli pihenő idejüket a szövetkezet tagjai, akik előrelátó gondossággal idejében felkészültek a tél fogadására.

TOLMÁCSOK

(Gresko)

A tanácsok és a termelőszövetkezetek élő kapcsolata a gyöngyösi járásban

A tanácsok egyik legfontosabb feladata a mezőgazdasági termelés, a szocialista mezőgazdaság szervezése. A járásunkban dolgozó tanácsok ebben igen aktivan tevékenykedtek, tagjaik közül a mezőgazdaságban dolgozók valamennyien a közös gazdálkodás útját választották 4—5 évvel ezelőtt.

Az átszervezés után a tanácsok nem hagyták magukra az új termelőszövetkezeteket, hanem mint politikai munkások, gazdasági szakemberek segítették a szövetkezetek gazdasági, szervezeti, politikai életének kibontakozását. A tanácsok és a termelőszövetkezetek közötti kapcsolat azóta is élő. A termelőszövetkezeti gazdálkodás fejlődése jól tükrözi a tanácsi munka eredményét is. A tsz-ek nem nélkülözhetik a tanácsok segítő munkáját, támogatását, annál is inkább, mivel a járási tanácstagok közül 28, a községi tanácstagok közül pedig 457 tagja a termelőszövetkezetnek, és nem egy közülük fontos vezető feladatot lát el. mint tsz-elnök, brigád-, munka- csaDat-vezető, vagy éppen a szociális, az ellenőrző, vagy a felügyelő bizottság tagja. Emellett többségük közvetlen termelői munkában vesz részt és végzi feladatát példamutatóan, évi 250—400 körüli munkaegységet is teljesítve.

Hozzáiérult a tanácsok munkájához az is, hogy a járás termelőszövetkezetei az elmúlt néhány év alatt nagv léoésekknl haladtak előre. Egészségesen fejlődtek politikailag. °'az- dasásilag, szervezetileg. és többségükben rendelkeznek azokkal a feltételekkel, amelyek a szilárd gazdasághoz, a további fejlődéshez szükségesek. Mi sem bizonyítja ezt iobban, mit az. hogy négy év alatt a termelőszövetkezetek állóeszköz-értéke mintegy 250 millió forinttal emelkedett, a fel nem osztható szövetkezeti alao pedig 101 millióval. A. halmozott termelési érték 165 millió forinttal növekedett. a szövetkezeti tagság évi iövedelme pedig járási átlagban elérte a 13 132 forintot.

A

tsz-tagság többsége évről évre becsületesebben. szorgalmasabban vesz részt a közös munkában, és főleg a tavaszi, nyári, őszi munkák ideién a tagság 80—84 százaléka dolgozott a határban. A termelésben helyes és ió módszerek alakultak ki. széles körben terjedt el a családi művelés, a premizálás, a termelési ösztönzők különböző formája. A járás közös gazdaságaiban 22 munkacsapat 370 tagja versenyzett a szocialista brigád címért.

Az év gazdasági feladatainak többségét megnldr'+*"k a közös gazdaságok. A szőlős tsz-ek Gvönsvöstarján. Gyöngyössolymos kitételével kiállták az erőpróbát, amit a nehéz gazdasági év, a rendkívüli kedvezőtlen időjárás okozott, és az időszaki munkákat, ha késve is, de rendre elvégezték. Különösen nagy erőfeszítést jelentett a szőlőtermés megvédése. Ilyen védekezésre az utóbbi 3—4 évben nem volt példa. Ez évben először alkalmazták a repülőgépes permetezést. Egyik-másik termelőszövetkezet nem is készült fel ilyen nagyarányú védekezésre az előző évek időjárása miatt, így részben felkészületlenül érte őket a négyszeri, ötszöri permetezés, ezenfelül a porozás. Ehhez az is hozzájárult, hogy a tsz-ek kevés permetezőgépet vásároltak, ugyanakkor az elmúlt négy év alatt mintegy 3200 katasztrális hold szőlőt telepítettek, mely az össz-szőlőterületet ugyan nem növelte, de a védekezési tennivalókat igen.

Cz évben már ugyan megépült egy pár ^ permetlékeverő torony, de csak részben jelent megoldást, mert egynéhánynál még ma sem megoldott a vízellátás.

Az idei termelési feladatok — bár a tél megjött — még nem fejeződtek be. A télies időjárásban odaadó munkát láthattunk Aba- sár, Márkáz, Visonta, Gyöngyösoroszi és más termelőszövetkezetek tagságától a szőlőtermés betakarításában. De be kell még takarítani a kukoricaszár hátralevő részét, és el kell végezni maradéktalanul a mélyszántást is.

A szövetkezeti tagság szorgalmas munkája és a vezetőség egyre javuló termelésirányítása következtében az! átszervezés óta növekedtek a terméseredmények. A tanácsok ezt lói segítették. Búzából az elmúlt öt év alatt 11,2, tavaszi árpából 10,8, őszi árpából 13. szőlőből 25 mázsás átlagtermést értek el, míg ez évben búzából 12,7, rozsból 8,5, őszi árpából 15.8, kukoricából (csöves) 29 mázsát termeltek holdanként.

Kedvezően alakult a gépi ellátottság. 1961- ben 57 erőgép volt a tsz-eknél, jelenleg 360 erőgép áll rendelkezésükre. Az elmúlt négy év alatt mintegy 70 millió forintot fordítottak állatférőhelyek építésére és 32 millió forintot öntözéses beruházásra, amelyből jelentős az állami hitel. Nőtt az áruértékesítés is. 1961- hez viszonyítva kenyérgabonából 215 vagonnal, sertésből 3400. hízott szarvasmarhából 700 darabbal, tejből 7.5 ezer hektoliterrel adtunk többet közfogyasztásra.

A tanácsok munkájának jelentősége a jelenlegi tervezési rendszerrel tovább növekedett a termelésnél, de a felvásárlásnál- is.

Tanácsok és végrehajtó bizottságaik sokat törődnek a mezőgazdasági termeléssel, a tsz- gazdálkodás fejlesztésével. Csak ez évben járási tanácsülés három esetben, vb nyolc esetben tárgyalt ez ügyben, míg a községi tanácsok 71-szer, vb-ülésen pedig 112 esetben foglalkoztak mezőgazdasági témákkal.

C napirendek tárgyalása helyes volt, a *“ határozatok segítséget adtak a termelőszövetkezetek gazdálkodásához, főleg a munkafegyelem, a szövetkezeti gondolat szilárdításában. Bár akad még formális határozat is, de a mezőgazdasági napirendek tárgyalása az időszaki feladatok végzésénél sok esetben segített a közös munkába való .mozgósításban, a családtagok bevonásában, de segített a szövetkezeti demokrácia fejlesztésében is.

Jól érvényesült a tanácsok községfejlesztési munkájában a szövetkezeti gazdálkodást segítő jelleg. A tsz-ek többsége is fontosnak tartotta a községfejlesztés segítését. Így a községfejlesztési tervek végrehajtása közvetlenül, vagy közvetve segítette a termelést, mint például Adácson, vagy Domoszlón és más községekben a tsz-tanyához csatlakozó községi út javítása-, kövezése.

Ugyanígy a termelést segítette elő a tsz- tagok gyermekeiről való gondoskodás. Ez főleg az asszonyok közös munkában való részvételét könnyítette, amely annál is inkább jelentős, mert a tsz-tagság 54 százalékát a nők teszik ki, és mintegy 6000-en dolgoznak rendszeresen. Ezért helyes volt a tanácsok részéről az óvodák, időszakos napközi otthonok, a gyermekmegőrző helyek létrehozása, bővítése. Ez év őszén került sor a markazi új óvoda átadására, ezt követi a gyöngyössolymosi és tervbe vettük a viszneki óvoda elkészítését is.

Ugyancsak eredményesen segítették a tanácsok a termelőszövetkezeti tagok általános műveltségének és szakmai ismereteinek növelését. A párthatározat szellemében a dolgozók esti iskoláit a tanácsok a tantestületekkel együtt szervezték. Ennek eredményeként az elmúlt oktatási évben 52-en tettek eredményes vizsgát a dolgozók esti iskolájában. Ezenkívül 13 tanfolyamon 315-en nyerték el a szakmunkás-képesítést. Abban a törekvésben is jó együttműködés alakult ki a tsz-ekkel, hogy a brigád vezetők valamennyien végezzék éli a nyolc általánost.

A tanácsok ez irányú tevékenysége ia ” hozzájárult ahhoz, hogy a szövetkezeti tagság ma már megérti az új termelési módok alkalmazásának hasznát, több műtrágyát, vegyszeres gyomirtást, fokozottabb gépesítést akar.

Mivel tovább kell javítani a szakirányítást, a tanácsoknak a tervezéshez, a termeléshez keli több segítséget adniuk, elsősorban a jó termelési módszerek terjesztésében. Ezért helyes és hasznos volt a tsz-vezetők számára szervezett tapasztalatcsere, vagy a karácsoméi szőlőmegmunkáló gépek bemutatója, amelyeket a tsz-ek, a gépjavító állomás, és az állami gazdaság közösen hoztak létre, vagy alakítottak át. Meg kell mondani, ez ügyben adós az FM is, nem csele azért, hogy alig van szőlőművelő munkaeszköz, hanem azért is, hogy jó volna, ha az ipari üzemek példájára kidolgoznák a mezőgazdasági újítók, ésszerűsítők díjazását is.

Segíteniük kell a tanácsoknak, hogy a tervezett beruházások megvalósuljanaik, mielőbb hasznosíthassák azokat a termelésben. Alihoz, hogy az új telepítésű szőlők a tervezett időre termőre forduljanak, támberendezéseket kell biztosítani, különösen a Lenz—Mosemél, mert ennek hiányában egy-két tsz-nél visszamet- szést kellett alkalmazni. Ez viszont azt jelenti, hogy egy évvel később fordulnak termőre.

A tanácsoknak a termelőszövetkezeti gazdálkodást irányító és segítő munkája jelentős. Előfordult azonban az, hogy a tsz-ek vezetői idegenkedtek a tanácstól, tevékenységüket a tsz belső ügyébe való beavatkozásnak nézték. A tanácsok sem találták meg a helyes utat, módszert, most azonban tanácsaink és a tsz- eink között jó a kapcsolat, helyes módszerek! alakultak ki, és nemcsak tárgyalják a tsz-gaz- dálkodást, hanem rendszeresen segítik az időszaki munkák végzését, a termelési feladatok megvalósítását. Tanácsi vezetőink többsége szinte naponta megjelenik a tsz-ben. A tanácsok tagjai részéről nem hangzik el egy tanácstagi beszámoló sem, ahol ne foglalkoznának a tsz-gazdálkodás eredményeivel, problémáival. A tsz-ek egyre jobban építenek a tanácsokra, és több tsz a tagok mozgósítását, tájékoztatását választókörzet szerint tartja meg, és ebben aktív szervező tevékenységet fejt ki a tanácstagok többsége.

A tanácsok tsz-t segítő munkája helyes ” irányban fejlődik, a kapcsolat mélyült. A tsz-gazdálkodás eredményeinek további növekedése érdekében még aktívabban segítséget kell adniuk a tanácsoknak és tagjaiknak, különösen sokat kell foglalkozni a tsz-tagsággal, ügyeik intézésével, hogy az igazgatási munkával is segítsük a szövetkezeti gazdálkodás fejlődését.

Pethes István,

vb-einők