Heves Megyei Népújság, 1965. december (16. évfolyam, 283-308. szám)
1965-12-04 / 286. szám
Ä tárgyalóteremből Nemcsak a vádlottak — a szülők is felelősek! ítélet az egri bűnbanda «gyében AMPHICAR — a szárazon és vízen közlekedő személyautó — Kétéltű személyautót matattak be a sajtó és a szakma képviselőinek a Szentendrei Határcsárdánál. Egy NSZK-beli, wuppertali gyár által gyártott négyszemélyes, kétéltű személygépkocsiba angol gyártmányú Standard Triumph motort építettek be. A csinos kocsi száraz- földön óránként 120 kilométeres sebességgel, vízen 20 kilométeres sebességgel halad. A vízÖten állnak a bíróság előtt — egy egri bűnbanda tagjai. Fiatalemberek mind, innen a húszon, ötük életkora nem tesz ki többet, mint kilencven év. Az első- és másodrendű vádlottat, Veres Sándort és Bóta Józsefet a börtönből kísérték a tárgyalóterembe, szeptember közepe óta ülnek előzetes letartóztatásban. Ketten a bandából — V. J. és K. I. fiatalkorúak, még nem töltötték be tizennyolcadik esztendejüket. Veres vasesztergályos; Bóta, V. J. és K. I. ipari tanulók; s az ötödik, Devecska Péter üvegfúvó a parádi gyárból. A vád: társadalmi tulajdont folytatólagosan és bűnszövetségben károsító lopás és egyéb bűncselekmények. „Az egyéb bűncselekmények”: magánszemélyek tulajdona elleni, folytatólagosan, jogtalanul behatolva s ugyancsak bűnszövetségben elkövetett lopások sorozata. A bűnlista terjengős, szerteágazó ... A banda betört, rongált, lopott mindenütt, ahol csak mód volt erre; és „elvittek” mindent, amit megfoghattak, elmozdíthattak, amit csak el bírtak vinni erejükkel. Loptak morzsolt kukoricát és csöveset, gabonaféléket, nyúl- ketrecet, kerékpárokat, galambokat, díszes rózsafakarókat, öngyújtót, tranzisztoros és másfajta rádiókat, borotvát, pénzt, könyveket, magnót, dióbelet, csokoládét, szerszámokat, mikrofont, szarvasagancsokat, fényképezőgépet, hangerősítőket, földiepret és transzformátort... De ki győzné felsorolni, mi minden mást is loptak még. A galambokat nagyon szerették, a város több pontján fosztogatták a dúcokat. S ahol egyszer próbálkoztak — esetenként — .másodszor is visz- szatértek. Galambokat loptak például K. A-tól, a Diófakút utcában, s amikor K. A. a város másik pontjára költözött, a banda utána ment s ott is galambokat lopott K. A. udvarából. Olyan „merészek” voltak, hogy fényes nappal az Eger— Gyöngyös vidéki Pincegazdaság Csomós-tanyai üzemegységének magtárába is betörtek. Leszedték a tetőről a cserepeket, s úgy lopták ki, zsákban, szemes terményt, a. padláson át. Fosztogatták a turistaszálló vendégeit. Betörtek a sánci Gárdonyi-óvodába, a Cifrakapu téri és a Hibay Károly utcai óvodákba is, volt, ahol pénzt találtak s magúkkal vitték, gyakori volt, hogy semmi különösebb értéket nem találtak s akkor rongálták a berendezéseket, zárakat zúztak szét, szekrényeket, íróasztalokat feszítettek fel. Betörtek a művelődési házba, a Dobó Gimnáziumba, az elmebetegek Vécsey-völgyi otthonába, az egyik piaci árus bódéjába többször is; de a banda járta Szakszervezeti Székház kultúrtermében is. Veres és Bóta, az első- és másodrendű vádlottakat terheli a legtöbb bűntett: 17 rendbeli bűntettet követtek el együtt a társadalmi tulajdon ellen. Harmadik a sorban V. J., 7 rendbeli bűntettel. K. I. és Devecska egy-egy rendbeli bűnt követtek a társadalmi tulajdon kárára. A magánszemélyek tulajdona elleni bűntettek listáján újra csak Veres és Bóta áll az élen, aztán V. J. és K. I. következik a vétségek halmazaiéval. És több, meg nem állapítható bűntett is terheli lelkiismeretüket. A banda tagjai mind közeli szomszédok, ismerték egymást jó ideje, együtt töltötték szabad idejük nagy részét, együtt szórakoztak, csavarogtak — és bűnöztek*.... Tehették mindezt nyugodtan, a lelepleződés legkisebb veszélyét sem kellett ■■■ ■ 1,1 Nökongresszusi küldötteink : LUDANYI Ladányi Lajosné egyszerű parasztasszony, de egyúttal a gyöngyöstarjám Nőtanács titkára. Tsz-tag és a gyöngyösi járási Nőtanács és a megyei Nőtanács tagja is. Ugyanúgy él, mint azelőtt. Beggel 5 órakor kel, nyáron négykor, és megeteti a jószágot Aztán elkészíti a reggelit 4 'MiPISmG 1965. december 4., szombat LAJOSNÉ a négy gyereknek és a férjének. Az egyik fia a szeszipari vállalatnál dolgozik, 18 éves. A 16 éves lány kereskedelmi tanuló iskolába jár Gyöngyösön, a két kicsi még általános iskolás — és az ötödik, első éves építészmérnök-hallgató Budapesten. A férje a községi szeszfőzde vezetője. Délelőtt kint dolgozik a határban, és sokszor este vetődik haza. Üjból jószágetetés. Vacsorakészítés és lefekvés, hiszen reggel mindig hajnalban kell kelni. Csakhogy... Csakhogy Ludányi Lajosné most végezte el a VII-VIII. osztályt, és bizony tanulnia is kellett. És azért Nőtanács-tit- kár is. Éppen egy óriási halom kukorica mellett ül a konyhában, morzsolásra készülődött. — Háládatlan munka egy kicsit ez a titkárság. Ha valaki csinálni akarja, elég sok időt vesz igénybe. Először nem is akartam elvállalni; Aztán rábeszéltek. Kicsit váratlanul lettem titkár, magam sem akartam elhinni. Nemhiába esett rá a választás. Ma ezt mondja: — Szeretnénk megvalósítani Gyöngyöstarjánban a nők klubját, ahol politikai, egészségügyi, irodalmi előadásokat rendeznénk és hasonló kérdésekről vitatkoznánk. A nőtanácsok országos kongresszusára a megye együk küldöttének választották. — Meglepődtem, hogy engem is felküldenek egy ilyen kongresszusra, még soha sem voltam ilyen helyen. Nem tudom, hogyan zajlik le egy ehhez hasonló esemény. Szeretném, ha felvetődnének a tsz-asszonyok problémái is. Egyelőre a faluban még az a helyzet, hogy az idősebb asszonyoknak nincs elég idejük a művelődéshez, és nem is annyira felvilágosultak, mint a fiatalabbak. Fel fogok szólalni. (—vits) érezniök, hiszen szüleik keveset, sőt egyáltalán nem törődtek dolgaikkal. Észrevették ugyan az idegen holmikat, de azok valódi eredetét aligha firtatták. Pszichológusnak kedvező tanulmány volt a szülők viselkedése a tárgyalási napokon. Kedélyesek voltak, mosolyogtak is; később, ahogy a bizonyítási eljárás mindjobban befejezéshez közeledett, az arcukra kiült érzések mindinkább zavart mutattak, s kicsordultak könnyeik is. V. J. anyja: — A férjem sok mindent ’néz a gyereknek, nagyon szereti, az a baj... Ha van is szabad ideje, a férjem akkor is dolgozik. Bótáné: — Nvolc gyermekem van, s pont ő lett ilyen. Amikor Párádról meghozták a vizeskészletet, azt mondták, hogy ajándékba kapták. Ajándékba, mert úgv mutatkoztak be a gyár vezérigazgatójának, mint csehszlovák vendégek ... A banda ténykedése úgy indult szinte, mint kamaszos csíny. Először galambot loptak! S eljutottak a betörésig, a garázda gyújtogatásig. Bóta és Veres felgyújtották uevani- iparitanuló-intézeti osztályfőnökük házikóját az almagyar- dombi szőlőben azért, mert Bétának, fegyelmezetlenkedései miatt, magatartásból kettest adott! Az Egri Járásbíróság dr. Kovács Lászlóné büntető tanácsa négy tárgyalási nap után hirdetett ítéletet az egri bűnbanda ügyében. Veres Sándort 2 év és 6 hónapi, Bóta Józsefet 2 évi, V. J. fiatalkorút egyévi végrehajtható szabadságvesztésre ítélték, mindhármukat a közügyek gyakorlásától 3 évi időtartamra eltiltották. K. I. fiatalkorút a bíróság 6 hónapi, Devecska Pétert 7 hónapi szabadságvesztéssel sújtótta, az ítélet végrehajtását 3 évi próbaidőre felfüggesztették. Kötelezte a bíróság a vádlottakat, hogy az okozott — mintegy 34 000 forintnyi — kárt megtérítsék. Az első-, másod- és harmadrendű vádlottak, valamint védőik, enyhítéséért fellebbeztek, a negyed- és ötöd- rendű vádlottak ítélete jogerős. Fiatalok álltak a bíróság előtt, büntetésüket elnyerték tetteikért. Hogy a vádlottak padjára jutották, saját maguknak köszönhetik, de nem kevés része van bűneikben a szülői közönynek, a nemtörődésnek. Közöny, nem törődés? Devecska Péter, akit Párádon szerveztek a bandába, szülei nélkül volt a tárgyalóteremben, s anyja csak az, ítélethirdetésre jelent meg, addig nem is érdekelte, mi történik a fiával. Közöny, nemlörődás, hiánya a felelősségnek — erre építették bűnözésüket. A tanulság alól nem bújhatnak ki a szülők. Szembe kell nézzenek, ha későn is, önmagukkal. Pataky Dezső kétéltű jármű a szentendrei Dunaágban. (MTI-foto — Balassa Ferenc felvétele) ben a farba beépített két propeller hajtja az autót. A kétéltű kiskocsi. Vöröskereszt vezetőség-választás Télapó a «várban Két évvel ezelőtt tartott választásokat utoljára a Vörös- kereszt. Januártól márciusig a megye 200 alapszervezetében 1600 vöröskeresztes aktívát választanak majd meg. Ezután következik — március és áprilisban — a járási, városi vezetőségválasztó gyűlések sorozata. Az idei év tapasztalatait ösz- szegezve, a megyei Vöröskereszt munkáját 2100 liter vér begyűjtése, mintegy tízezer véradó szervezése fémjelzi. Komoly eredmény volt a 850 ezer forint értékű bélyegek eladása, amelyet az árvízkárosultak megsegítésére bocsátottak ki. 31 ezer forint értékben több mint másfél ezer ajándékcsomagot osztanak szét ma a Mátravidéki Fémművekben. A „Télapó” az idén különösen figyelmes volt: nemcsak a gyermekek, hanem a gyár mintegy 40 nyugdíjasa részes» is készített meglepetést Szép művelődési ház — Jól dolgozó könyvtár — és ósdi „szatócsüzlet” Nagyvisnyón Nagyvisnyot a bükki út tartja össze, 1600 lakóját pedig a föld, a fa és a bánya... Néhány éve szekerek indultak a vasútállomásra... Nagy terméskővel tömött vagonokból rakodtak le az emberek... És kövekkel teltek a szekerek... Aztán egy dudvás telken az ásók eltérítették árkából a vizet... Ma itt áll a művelődési ház. Pár mondatban így áll ösz- sze a község alkotása, az 1961- re elkészült művelődési ház. Maguk is dolgoztak rajta, maguk érezték költségeit és az értékét is. Bizony nagy pénz az egymillió 200 ezer forint. És ezt mind saját erőből, községfejlesztési hozzájárulásbóL Az összeg: évekre előre megbénította az újabb építést, szépítést. A község még a mai nap is fizeti az 500 ezer forintos bankhitelt, amelyet kiegészítésképpen felvett az építkezésre. Mégsem bánták meg, hogy valamit építettek maguknak. Hiszen a 200 férőhelyes mozihelyiség, a 2000 kötetes és több mint 400 olvasóval rendelkező könyvtár mind any- nyira a sajátjuk, hogy szinte elképzelhetetlen ma már, hogy régen nélküle éltek. Megszokott, hogy a fiatalok ifjúsági klubba, irodalmi klubba járnak, itt tanulnak, táncolnak, szórakoznak, — a kocsma helyett. És a közös társadalmi munka ma már nem kuriózum Nagyvisnyón. 1959-ben megindultak a szekerek és a követ rakó kezek azóta is dolgoznak. A 200 diákot tanító iskola szűk már a gyerekeknek. Jövőre megépítik társadalmi munkában az új tantermet. És ez évben is 47 ezer forint értékű munkát végeztek. Utcát köveztek, kerítést festettek, árkot ástak. Sokat gazdagodott a község is. Ma már két boltja és szép presszója is ván. De gazdagodtak lakói is. Árulkodik erről az egymillió 800 ezer forintos takarékbetétállomány és a kis község csaknem 50 televíziós készüléke. Sétálva a szép mozihelységben, vagy hallgatva a községi vb-titkár szavait, még élesebben jelentkeznek a hibák, a problémák, amelyek nélkül a nagyvisnyói kép nem lenne hiteles. Hiszen áll a művelődési ház, de a járdák bokaficomítóak, van színházhelyiség, de két éve nem járt társulat Nagyvisnyón. Van szép könyvtár, de nincs napközi otthon. Csupa ízlés az egész művelődési ház, de tarthatatlan a vegyesbolt állapota A boltban a kenyér kék papírral borított faasztalon van felpúpozva, az ablak mellett. Fölötte a polcon csizmák sorakoznak. A kályha mellett, a csövek alatt, lisztes tasakokat lep a korom. Vödrök, bödö- nök, aztán meg konzervek, ingek, szövetek, fölöttük a polcon cipősdobozok. — Igen, mert nem megy ki a régi boltvezető a raktárnak kitűnően alkalmazható lakásból, pedig van neki szép lakása Egerben — mondja a boltvezető. Aztán kenyeret ad az abfcós alól és a csizmák alóL-k A megye legészakibb faluja a Bükk csendes ölelésében Nagyvisnyó. Megmozdult, szépülő, fejlődő község. Kőbe formálva ott a munka, a tett, az alkotás. És mellette az igénytelen vegyesbolt és a többi kis bosszantó hiba És a községnek meg kell oldania a kis problémákat is, hogy tényleg „mai” legyen a mai Nagyvisnyó. (Boti)
