Heves Megyei Népújság, 1965. december (16. évfolyam, 283-308. szám)
1965-12-04 / 286. szám
n tanácsi vállalati gazdálkodás Heves megyében Irta: Berecs István, a megyei tanács elnökhelyettese 'T’anácsaink tevékenységének középpont- jában a VIII. kongresszus határozatainak megfelelően az emberi élethez és jóléthez szükséges anyagi, szellemi javak nagyarányú gyarapítása áll. A tanácsokkal szemben az az igény merül fel a lakosság részéről. hogy gondoskodjanak anyagi, kulturális, szociális szükségleteinek mind magasabb fokú kielégítéséről. A tanácsok hatáskörének és feladatának hármas csoportja alakult ki: A központi szervek által adott feladatok végrehajtása, — a területen jelentkező feladatok végrehajtása (mint pl. községfejlesztési, kommunális, javító, szolgáltató tevékenység stb.) és a lakosság bevonása az állami munkába. A hármas feladatcsoporton belül a fő feladat, a párt határozatainak megfelelően, a gazdasági szervező és kulturális feladatokat szervező munka áll. Jelen cikk keretében a gazdasági szervező tevékenységen belül a tanácsok ipari tevékenységét, éoítőipari tevékenységét és a kommunális feladatok végrehajtásának tevékénységét ismertetem a teljesség igénye,nélkül. I. ■ I eves megye tanácsainak ipari tevékeny- ségén belül a helyi ipari, élelmiszer- ipari, helyi iparpolitikai tevékenységet tárgyaljuk. Ipari tevékenységen belül lakossági közvetett és közvetlen igénykielégítés folyik. Megyénkben jelentősen fejlődött az állami nagyipar, amellett jelentős fejlődést ért el a tanácsi helyi ipar, az élelmiszeripar és a szolgáltatás is. A tanácsok alakulásának időszakában 16 helyi ipari és kilenc élelmiszeripari vállalat működött. Az 1965-re előírt fejlődésnek megfelelően különböző lépcsőzetes átszervezések következtében a helyi ipari vállalatok száma tizenkettőre, az élelmiszeripari vállalatok száma háromra csökkent. Korábban a vállalatok irányítása különböző szintű tanácsokhoz tartozott, jelenleg a helyi ipari vállalatok — és az élelmiszeripar — a megyei tanács ipari szakigazgatási szervének ■ rónvítás alatt áll, így egységessé vált az irányítás, csökkent az adminisztráció. A helyi nar termelése ezalatt mintegy tízszeresére növekedett. Termelésnövekedésük eredményeként olyan fontos cikkekben, mint az égetett mész-, vasöntvény-termelés. mozaik-cementlap-, ruházati ipari termelés, bútortermelés stb, növekedett az ellátás, részben az állami nagyipar, részben a lakosság részére. Jelentős közvetett export-tevékenységet végez az Egri Elektromechanikai Vállalat, a korszerű elektromos vezérlőberendezések gyártásával. Országos termeléskihelyezést fogadott a Gyöngyösi Vas- és Fémipari Vállalat új gyártmány bevezetésével, az ipari hűtőgép-kompresszorok gyártásával. A termelési igényeknek megfelelően fej- lődött az építőanyagipar. Legjelentősebb termelésfelfutás a kommunális igények kielégítését elősegítő termékben, a betoncső- ermelésben van. A készárutermelésnek egy mlentős része közvetve a lakosság igényeit is szolgálja. a központi áruelosztáson keresztül, így például a bútoripar, a kézműipar termelésének több mint 90 százalékát a belkereskedelem fogadja be. Feladatunk a vállalatok és irányító szervekkel együtt az. hogy a kereskedelemben jelenleg hiánycikként nyilvántartott ún. aprócikkek (különböző vas- és faeszközök) termelésének lehetőségeit felkutassuk. Ugyancsak feladatként jelentkezik a mezőgazdasági munkákat elősegítő eszközök és kisgépek gyártási lehetőségeinek felkutatása a jelenlegi vállalati szervezeteinken belül. A helyi ipari szakágazat árutermelése és szolgáltatás-szervezése, irányítása mellett igen nagy’ fontosságú feladatot jelent a tanácsnak a lakosság élelmiszerrel, s ezen belül is. a legalapvetőbb élelmezési cikkel, a kenyérrel való ellátás biztosítása. A rendszeres, megfelelő mennyiségű és minőségű sütőipari termékekkel való ellátás nemcsak gazdasági, hanem jelentős politikai kérdés is. 'p’bből az következik, hogy az ellátásban ■*** mutatkozó bármilyen zavar, vagy hiányosság visszahat a tömegek és a tanácsok kapcsolataira, komolyan befolyásolja annak jó, vagy rossz viszonyát. A tanácsi élelmiszeripar tevékenysége sütőipari termékek előállításából, szikvíz- és üdítőital-gyártásból, továbbá állami készletre történő pálinkafőzésből, valamint szolgáltatási jellegű bérfőzésből tevődik össze. A könnyűipari szakágazathoz hasonlóan az élelmiszeripari vállalatok is többszöri átszervezés és fejlesztés alapján jutottak el a mai szintre. Az élelmiszeripar termelésének és egyéb mutatóinak fejlődése megalakulásuktól 1965-ig az alábbiak szerint alakult: A termelés az ötéves tervben több mint 30 százalékkal nőtt, amíg 1960-ban 2236 vagon kenyeret termeltünk, 1965-ben 2960 vagont. A II. ötéves terv ideje alatt vált közkedveltté a kilós finom fehér kenyér. Évente 34 millió darab süteményt gyártott a sütőipar. Az üdítő ital termelése megkétszereződött, ugyancsak megháromszorozódott a gyümölcspálinka-termelés is. A sütőüzemek száma 1960-ban 62, 1965-ben 24 volt. Mind a sütőiparnál, mind a szesz- és szikvízipamál a fejlődés egyik alapja volt a termelés jobb szervezése mellett a korszerűsítés és a termelőberendezések kapacitásának fokozattabb kihasználása. EZ~ orszerű, gépesített üzemek épültek Gyöngyösön, Hatvanban, Egerben, ‘Poroszlón és Tamamérán, s a megye kenyértermelésének közel 50 százalékát ezekben az üzemekben állítják elő. Ma már a napi termelés 60 százalékát tésztafeldolgozó gépsorok • Ikalmazásával, a fizikai munka kiküszöbö- sével végzik. Az élelmiszeripari beruházások összege a második ötéves terv során mintegy 16 millió forintot tett ki, s ebből 13 millió fórint a sütőipar fejlesztését szolgálta. A megyei tanács végrehajtó bizottsága az elmúlt időszakban és jelenleg is, kiemelt módon kezeli a sütőipart és a beruházási keretek lebontásánál, a saját források elosztásánál és egyéb anyagi eszközök juttatásánál a gyorsabb ütemű fejlesztést elősegítő módon támogatja, igyekszik biztosítani az összhangot a kereskedelmi szervek rendelése és a lakosság igénye között. További feladatunk az igények szerinti minőségi termelés biztosítása. A személyi és technikai feltételek megvannak a termelésnél, de javítani kell a raktározási és szállítási helyzetünket. A minőség igen sok esetben raktározás és szállítás közben romlik. Előfordul, hogy helyenként a technológiai fegyelmet sértjük meg és rossz minőségű kenyér kerül a fogyasztókhoz. Egészében a sütőipar gondos, lelkiismeretes munkát végez, de a vállalatok hassanak oda, hogy a tőlük függő technológiai rendbontások megszűnjenek. A párt kezdeményezése alapján helyet kapott a népgazdasági tervben a lakosság javító-szolgáltató igényének kielégítése is. Az igények kielégítésében részt vevő szervek feladatait a megyei tanács által jóváhagyott helyi iparpolitikai tervek fogják össze. A szolgáltatási feladatok túlnyomó részét a szövetkezetek végzik,de részt vesznek benne a minisztérium, a tanácsi vállalatok és a magán kisiparosok is. A javító-szolgáltatási tevékenységen belül sok problémát oldottunk meg és nagymértékben emelkedett az igények kielégítése a városokban és falun egyaránt. De még sok megoldandó feladatunk marad, különösen a mosás, a vegytisztítás, a szerviz, a lakáskarbantartás,a kislakásépítés, s vidéken a fodrászat területén. A megyei tanács ehhez a kormány által biztosított lehetőségekkel és saját erővel is igyekszik biztosítani az alapokat. Az utóbbi években a javító-szolgáltató tevékenységnél is átszervezéseket hajtottunk végre, azokat a részlegeket, amelyeknél a szövetkezeti ipar előrehaladt, megszüntettük, illetve tevékenységét a szövetkezeteknek adtuk át a párhuzamos fejlesztés elkerülése végett. Természetesen az átadott szolgáltatási tevékenységek helyébe — a lakosság között végzett közvéleménykutatás újabb igényeket hoz felszínre —, újabb fejlesztés várható. Az ipari javító-szolgáltató tevékenység serkentésére anyagi érdekeltségi rendszert vezettünk be. A javító-szolgáltatási tevékenység sajátosságait figyelembe vevő adózási módszereket honosítottunk meg. A tanácsi ipari tevékenység a helyi ipar, az élelmiszeripar és a szolgáltatás fejlődése azért is nagy jelentőségű, mert a vállalati gazdálkodást szétszórt telephelyen, sok apró üzemmel, korszerűtlen eszközökkel kezdtük el és folyamatosan fejlesztettük vállalatainkat, üzemeinket, főként saját bevételből. Jelentős mértékben járultunk hozzá a központi irányítás alatt álló termelőerők mellett a népgazdaság termelőerőinek fejlődéséhez, mind a technika színvonalának, mind pedig a szakemberek képzésének útján. Tanácsi irányító szerveink sok gazdasági vezetőt, a vállatok vezetéséhez értő szakembert képeztek ki. A tanácsi ipari tevékenységben kereken 2500 fő mintegy 270 millió forint értékű árut állít elő. A foglalkoztatottak számának nagy jelentősége van a megye munkaerő-gazdálkodásában, lehetőség nyílt arra, hogy az emberek lakóhelyükhöz közel eső munkahelyen dolgozhassanak. Kialakultak a törzsgárdák és a fejlődésben elért eredmények nagyrészt nekik köszönhetők. Ez annál is inkább így van, mert a nagyiparhoz viszonyítva kedvezőtlenebb körülmények között végezték termelőmunkájukat. Habár az eszközök és telepek koncentrálása révén javultak a termelési feltételek még mindig elmaradnak a kívánt szinttől. Pedig a második ötéves terv alatt a megyei tanács központi és saját erőből mintegy 36 millió forint beruházást és 25 millió forint felújítást juttat az ipari tevékenység feltételeinek megjavítására. Jí észben ennek, részben az átszervezé- * sek alapján, és az irányító munka tartalmi növekedésének eredményeként sikerült biztosítani, hogy az előírtnál nagyobb mértékben növekedett a munka termelékenysége. Örvendetes, hogy több évi fáradozás nyomán sikerült a nőj munkaerő célszerű felhasználását az eddigieknél nagyobb mértékben biztosítani, és így a munkát kereső nők helyzetének javítását elősegíteni. Jelenleg a helyi iparon belül a fizikai dolgozók közül 30 százalékban, az alkalmazotti munkakörökben 50 százalékban nőket alkalmazunk. Az iparban foglalkoztatott munkások 70 százaléka teljesítménybérben, 30 százaléka időbérben dolgozik. A gazdasági irányító munkában, a tervek teljesítésében, valamint a munkaverseny szervezésében nagy segítséget nyújtottak a vállalatok pártszervezetei és szakszervezeti bizottságai. A vállalatoknál minden évben visszatérően megújítottuk a szocialista munkaversenyt. A munkaverseny-mozgalómban születtek meg azok az egyéni kimagasló teljesítmények, amelyek ösztönzőleg hatottak az egész vállalati kollektívára és alapjait képezték a szocialista brigádmozgalom kialakulásának. Jelenleg dolgozóinknak mintegy 70 százaléka vesz részt a szocialista munkaverseny-mozga- lomban. A tanácsi könnyűiparban például 10 szocialista brigád versenyez a szocialista brigád cím elnyeréséért. Az 1965. évi terv végrehajtásában az egyéni és brigádmozgalomban versenyzők a termelékenység 2,8 százalékos emelését, és az önköltség 0,9 százalékos csökkentését vállalták. Az első fél évi eredmények azt mutatják, hogy a vállalatok a vállalásokat nemcsak teljesítik, hanem előre láthatóan túlteljesítik. A megyei tanács és a megyei szakszervezet évenként értékeli a vállalatok versenyeredményeit, és a legjobb eredményt felmutató vállalatokat, azok kollektíváit pénzjutalomban — nyereségrészesedésben — részesíti. s a versenyeredmények nyilvánosságát is biztosítja . II. A megyei tanács irányítása alá tartozó ‘ * építőipar két építőipari és egy tervező irodával, három vállalattal oldja meg az építőipari feladatokat. A tanácsi építőipari vállalatokat a tanácsi hitelkeretből megvalósítandó építőipari, elsősorban felújítási munkák kivitelezésére szervezték. Az építőipari szervezet fejlődésére is jeliemző, hogy 1954-től a feladatkör bővítése alapján termelését mintegy kilencszeresre növelte 1965-re, míg saját ipari termelése mintegy tízszeresére, az egy munkásra eső termelés értéke több mint négyszeresére növekedett. A szükségletnek megfelelően megkezdtük a magasabb termelékenységet, a korszerű technológia alkalmazását biztosító szervezet kiépítését, a szakkáder- állomány és a termelési eszközök koncentrálását. Nagyon sok gonddal kellett megküzdenie a vállalatnak fejlődése során. Munkáshiány, anyegellátási nehézségek mellett, korszerűtlen eszközökkel és minimális ipari termeléssel kellett biztosítani a f oly ion növekvő feladatokat. Nagymértékben hátráltatta az építőipar munkáját a beruházási, felújítási előkészítő tevékenység koordinálatlansága. Gyakori volt, hogy a vállalat megfelelően elő nem készített munkákat volt kénytelen megkezdeni, ami később a ktvite'ezés folyamán komoly gondot jelentett a vállalat és az építtetők részére. Évek óta kiváló teljesítményt nyújt a Heves megyei Tanácsi Villanyszerelő Vállalat, gazdálkodása a megye határain túl is ismertté tette nevét. Építőipari vállalataink kapacitása és szervezeti fejlesztése a tervezettnél nagyobb mértékben növekedett. Az ehhez szükséges eszközöli és a létszám biztosításával azonban gondjaink voltak. Bár a Heves megyei Tanácsi Építőipari és Épületszerelő Vállalatnál például a második ötéves terv elmúlt négy éve' alatt különböző forrásokból majdnem 10 millió forint beruházás valósult meg, de ennek hatása eddig főleg csak a termelési érték növelésében nyilvánult meg. Feladatunk, hogy a továbbiakban biztosítsuk a beruházások érvényesülését a minőségi mutatók területén, vagyis a határidőben történő jó minőségű építőipari munkában. Ehhez biztosítani kell a gazdasági szervező munka megfelelő szintjét. Ezért segítséget kell nyújtani a vállalat anyagellátásához, a vállalat részéről felül kell vizsgálni az anyaggazdákodási rendszert, munkahelvszervezéseket, és biztosítani kell a megfelelő létszám foglalkoztatását az egyes munkahelyeken. A vállalat az eredményeit megfelelő szervezéssel, a vállalati párt- és szakszervezetekre támaszkodva, a dolgozókat közvetlen érdekeltté téve tudta és tudja biztosítani a jövőben is. A tanácsi építőipari vállalatok kapacitásával és szervezeti fejlesztésével összhangban alakítottuk ki tervező irodánk kapacitását. A tervező iroda teljesítménye több mint kétszeresére növekedett az öt év alatt. A teljesítmény nagyobb növekedésének, és a minőségi munkának akadálya a szakemberhiány, illetve a szakemberek letelepítéséhez biztosítandó feltételek elégtelensége. De így is a tervező irodát fejlődése a megye -műszaki tervező központjává tette, és megvan az alapja annak, hogy a kiviteli tervek készítésén kívül a megye településfejlesztését megalapozó tervezést is folytasson. Megfelel a népgazdaság igényeinek az a törekvés és végrehajtott szervezés, amelynek alapján alkalmassá akarjuk tenni tervező irodánkat a mezőgazdasági termelő- szövetkezetek építési jellegű beruházásainak megtervezésére. ¥7 pítőipari vállalataink összegészében növek- vő volumenben teljesítették az ötéves tervben rájuk háruló feladataikat. A második ötéves tervbén kialakult jó bázis alapján szükséges eazdálkodási színvonaluk növekedése, a kivitelezési idő csökkentése és a munka minőségének javítása. Vállalataink szervezetileg, irányítói, vezetői felkészültsége alapján személyileg is alkalmasak e feladat elvégzésére. . A tanácsi építőipari vállalat irányítása mellett tanácsi feladat az állami felügyelet gyakorlása a szövetkezeti, a magánkisipar és a termelőszövetkezeti építőipari tevékenység felett. A tanácsok rendkívül szerteágazó faladata a lakosság kommunális szükségleteinek kielégítése. Az életszínvonal növekedésével párhuzamosan a kommunális szolgáltatásokkal szembeni igény is növekszik. Ezen a területen súlyos örökségünk van és népi államunknak kellett ezt a növekvő feladatot is megoldania. A kommunális igény kielégítése a tanácsok kizárólagos hatáskörébe tartozik és megyénk területén ezt a feladatot hét vállalat látja el, részben városi, részben megyei irányítás alatt. A kommunális hálózatba tartoznak a köztisztasági, a kéményseprő és az ingatlankezelő vállalatok is. Jelenleg mintegy 50 millió forint tevékenységi értéket képviselnek. Ezen belül olyan lényeges tevékenységeket, mint a lakosság ivóvízzel való ellátása, az állami lakóházak karbantartása és felújítása, a parkok gondozása. A kommunális szolgáltatást végző vállalatok igen nehéz helyzetben vannak, mivel szervezeti kiépülésükkel, felkészülésükkel párhuzamosan kellett megoldani a lehetőségeiket meghaladó feladatokat. Az ivóvizet termelő és biztosító berendezések üzemeltetésénél például azzal kell számolni, hogy egyrészt ezek a berendezések elégtelenek, másrészt évek folyamán elavultak és így üzemeltetésük sok nehézségbe ütközik. Talán egy tevékenységi körön belül sem olyan fontos a vállalatoknak a lakossággal összehangolt együttműködése, mint a kommunális tevékenységben. Habár a második ötéves terv fejlődést jelentett, még sok probléma maradt megoldatlan. A második ötéves terv ideje alatt a kiváló minőségi ivóvíz termelése 67 százalékkal, a lakásfelújításra kifizetett összeg 36 százalékkal, a tisztított útte- rület 21 százalékkal növekedett. TPalán a tanácsi tevékenységek körében a legtöbb feladat a kommunális gazdálkodásban mutatkozik, mind irányítási, mind szervezeti szempontból. Sok év elmaradását kell pótolni eszközeink fenntartásában és bővítésében. Jobban meg kell találnunk az összhangot a tanácsi irányítás alá tartozó vállalatok munkája és a lakosság igényei között. Ennek a feladatnak az anyagi oldala is rendezésre vár. A lakosság saját befizetéseivel eddig is igyekezett biztosítani igényeinek kielégítését, azonban ez nem egységesen jelentkezett a lakosság minden rétegénél. A kommunális tevékenységet végző vállalatok irányítási rendszere is felülvizsgálatra szorul. A fentebb említett tevékenységi, szolgáltatási értéket a jelenlegi irányítási rendszerrel mintegy ezer dolgozó végzi, a tevékenységek gépesítettségi foka azonban alacsony, sok helyen a gépesít- hetőség feltételei sincsenek tisztázva. Feltétlen érvényre kell jutnia annak az elvnek, hogy minden település kommunális szempontból egv-egy sajátos üzem és ennek az üzemnek a működését biztosító szervezet eszközeit, módszereit irányítását meg kell találni, növelve ezzel a tanácsok szerepét, hatáskörét, a lakosság igényeinek kielégítésében. Meg kell találni a kommunális szolgáltatásban részt vevő dolgozók fokozottabb anyagi ösztönzését, amire lehetőség van az adott kereteken belül. A kommunális gazdálkodásban második ötéves tervünk egyik kimagasló eredménye Egerben az új energiahordozó, a földgáz felhasználása. A második ötéves terv során központi forrásokból megvalósítjuk az Eger város gázellátását biztosító alapvezetékrendszert. Ennek alapján lehetőség nyílik arra, hogy Eger város sűrű településein a vezetékek mentén háztartási gázellátást biztosítsunk, és az újonnan épített többszintes lakásokban a fűtést biztosítsuk. A fejlesztés eredményeként intézményi és fontos ipari fogyasztók is kaptak ellátást az új energiahordozóból, aminek következtében munkájuk minősége javult. Az ilyen ellátást biztosító szervezet kialakulása folyamatban van és így ennek rögzítése után lehetőség nyílik a fogyasztók körének bővítésére, és ezek zökkenőmentes ellátására, a központi szervek által adott kereten belül, főleg háztartási vonatkozásban. A fő feladat az adott lehetőségek tervszerű felhasználása. A kommunális gazdálkodásnál, hasonlóan az élelmiszeriparnál tett megállapításokhoz, a fő mutató a szolgáltatások minősége. Ennek kell alárendelni minden egyéb érdeket! fAsszefoglalva: megállapítható, hogy a tanács ipari, építőipari, kommunális vállalatai a második ötéves terv ideje alatt egységesen és nagy arányban fejlődtek. Létrejöttek azok a szervezeti feltételek, amelyek alapján a második ötéves tervből, az életszínvonal növekedéséből adódó feladatok a tervezett mértékben vagy azt meghaladóan teljesíthetők voltak, ha minőségben nem is feleltek meg mindig a követelményeknek. Az elmúlt időszak alatt a fejlődés azt mutatta, hogy az említett tevékenységi körökön belül a feltételek létrehozása centrális irányítást igényelt, mert csak ennek alapján volt biztosítható a rendelkezésre álló szűkös eszközök megfelelő helyen történő koncentrálása és hatékony fel- használása a lakossági, népgazdasági igények kielégítésére. Az a szervezet, ami ennek alapján létrejött, áttekinthető, jobb bázissal rendelkező, tervezhetősége és ellenőrizhetősége magasabb szintű, nagyobb volumenű, minőségben nagyobb követelményű feladatok elvégzését teszi lehetővé. Ugyanakkor a lakosság, a tanács állandó bizottságain, tanácstagjain keresztül kapcsolatban volt a különböző tervező és irányító szervekkel. Ez nemcsak az adott időszak feladataira volt érvényes, hanem a perspektivikus feladatok kidolgozásában is. S ennek alapján rendelkeznek irányító szerveink a népgazdaság lehetőségeit figyelembe vevő, a lakosság igényeit kielégítő elképzelésekkel. Az elmúlt öt év alatt irányító szerveink is felnőttek a feladatokhoz és lehetőség nyílik arra, hogy most már vállalataikkal ne operatív módon foglalkozzanak, hanem biztosítsák azok fokozottabb önállóságát, az irányító szerveknél érvényesüljön a tevékenységi körök összhangját biztosító átfogó ágazati szemlélet, a vállalatok működési feltételeinek biztosítása. Elevenebb kapcsolatot kell találni a lakosság közvetlen érdekeivel és szervezettebben, összefüggésekben kell emellett biztosítani a központi gazdaságpolitikai elképzelések megvalósulását. A jövőbeni legfontosabb feladataink között szerepel az önálló, reálisan megalapozott vállalati tervezési rendszer kidolgozása.
