Heves Megyei Népújság, 1965. december (16. évfolyam, 283-308. szám)

1965-12-24 / 303. szám

Korszerű népművelés - korszerű gyakorlat Beszélgetés az Egri Megyei Művelődési Ház igazgatójával Nem örülhetsz a galambok halálának pottas bútorok és tisztaság. Bort hoz a pincéből, mert van neki pincéje is. A bor nem sa­ját termés, minden ősszel vési egy hordóval, valahol Eger kö­rül, érte megy szekérrel, Miótc tanyás, próbálkozott a szőlő­vel, de nem tőkének való föle ez. A szilva megterem, abbói főzhet pálinkát és issza, amis belőle tart. A faluba nem jár Á. Soha. Minek. Három-négi hónapban egyszer megveszi c konyhára, ami kell, más falu­ban. Sót, paprikát, cukrot lisztet; zsírt nem, mer tart disznót. — Nehéz itt élni? — Nagyon nehéz! — Lehetne könnyebb — Könnyebb? A faluban? — A faluban a szövetke­zetben ... — Dolgoztam kolhozban mikor hadifogoly lettem. — Régen volt. Húsz éve. — Amiért megdolgozok, ai az enyém. És az az enyém ami az enyém. A célszerű gyarapodásnak az útját tapossa. „Az az enyém ami az enyém!” Mást nem is­mer és nem is akarja ismém azt am ást, ami többet, kü­lönbet jelenthet az ő semrn életénél. Arra vágyott mindig hogy a nagygazda rangja Több mint egy évtizede vég­ső Fehér Vilmos a népművelés szerteágazó feladatait. Leg­utóbb négy éven keresztül mint a Horti Járási Művelődé­si Ház igazgatója szervezte a község és a járás kulturális munkáját Most — már közel egy esztendeje — mint igazgató irányítja az Egri Megyei Mű­velődési Ház munkáját. A nap­tári év vége felé járunk, de ele­jén vagyunk a népművelési évnek. Ebből az alkalomból keres­tük fel. Nem érinthetjük a népművelés egészét a sokolda­lú, szerteágazó feladatok közül, csupán néhányat tűzünk e be­szélgetés napirendjére. ** Az utóbbi időben egyre gyakrabban hangzik el: „kor­szerű népművelés”'. Hogyan értelmezi ezt * gyakorlati szakember? — Nem könnyű ez a kérdés, legalábbis elég nehéz rá vála­szolni néhány mondatban. A korszerű népművelés tulaj­donképpen már feltételezi a korszerű tervezést. Ez azt je­lenti, hogy figyelembe kell ven­ni a község, vagy város lakói­nak összetételét, a gazdasági, termelési feladatokat, de nem kevésbé az emberei?; műveltsé­gét, érdeklődési körét is. A korszerűséget szolgálja az is, hogy most már ötéves távlati és kétéves konkrét terveket készítettünk. A korszerű terv- készítés egyik előfeltétele, a szociológiai, sőt pszichológiai felmérések és ezek eredményei­nek felhasználása. A korszerűségnek a népmű­velési munka tartalmában is jelentkeznie kell, meg kell fe­lelnie politikai, társadalmi és termelési követelményeknek is. De jelentkeznie kell a korsze­rűségnek a népművelési mun­ka formájában is. Ma már nem lehet egyórás felolvasá­sokat tartani egy-egy témáról. Hogy az ismeretterjesztésnél maradjunk, itt az a korszerű, ha az előadó jól felkészülve, szabadon, közvetlenül mondja él az előadást, s annak illuszt­rálására felhasználja a szem­léltetés különböző eszközeit, a filmet, a magnetofont, a le­mezjátszóit, sőt művészeti Jel­legű előadásoknál az élő szem­léltetést is. A korszerű népművelés még a gyorsaságot, az aktualizálást ig feltételezi. Néhány hónappal ezelőtt például keveset foglal­koztak az emberek Rhodesiá­val. Most ® politikai érdeklő­dés középpontjába került ez az afrikai ország. A népművelők­nek gyorsan kell reagálniuk az Kopár, f&tlan tájék, nevet is szabtak rá, ötelek, de attól még szemernyit sem rango­sabb. A kopárság közepén ház; elébb istállóval, a végében pa- csitből, gyertyánok vékony hu­sángjából fonott és pelyvát sárral tapasztott félszerel, ólakkal. Kerítés nincs. A ta­nyai jószág, tyúk, liba, kacsa, mehet, amerre szeme lát, el­csatangolhat kilométernyire zöld fű után. Van, hogy egész nap alig mozdulnak el a ház­tól, úszkálnak a terjedelmes gödörben az istálló mellett, ahová összegyűl az esővíz és vékony csorgán oda folyik a trágyalé. Hosszú, kanyargós út vezet idáig, lőcsös szekér kereket vágtak mély nyomot a felázoti puha földbe. Az idegen szagot messziről megérzi a fehér ko­mondor, félelmetes, ahogy acsarkodva ront az embernek. „Bujzi __f” — mondom, hi­sz en a nevét tudom, és kenyér­darabokkal engesztelem a bor- júnyi állatot. Feró Pitar Bálint, a tanya gazdája ott áll az udvaron, — Jobb helyre is juthatott volna! — mondja fogadtatás­nak, marasztalásnak sem ba­rátságosan. — Bizony juthattam volna, de hát, nem én választottam 4 MPÖJSMG 1965. december 21., péntek lakásomul ezt az áthatott he­lyet. — Ügy, úgy! Azért mon­dom, csak bolondabb ember lehet, aki ilyen helyre eljön Nálamnál csak bolondabb, mert én jöttem és maradtam is. Maga meg, ugye, jön, az­tán csak elmegy megint Nagy csontos ember, a sze­me szelíd kékség, csak a sza­va vág pattogva, mint az os­tor. Öt évvel előbb jártam itt nem mindennapi deputációvat Szövetkezetei szerveztünk a faluban, kemények, makacsok voltak az emberek, nem haj­lottak könnyen a jó szóra. Egyik nap megállított a falu utcáján egy öreg, hogy 6 szí­vesen beállító a „csoportba”, ha a tanyáról hozzája költöz­ne a fia. Eljöttem a fiához ak­kor, de a fia a tanyából nem mozdult. Volt a faluban föld­je, arról is lemondott inkább, csakhogy maradjon, itt szakí­tottak ki neki ugyanannyi hol­dat a kopárságból. — Mit akar? Ha agitálni jött _ — Beszélgetni, — Ha jobb dolga nincs, be­szélgessen! A konyháim megyBnlt Ko­megszerezze. Nem sikerült. Es kiszakította a maga életét a faluéból. Fénykép a falon, mosolygó katona. A fia. — Öt sajnálomde utá­lom is. Nem jött vissza a ta­nyába, azt akarta, a faluba menjek. Az anyja beleszáradt a szomorúságába, ő már ment volna a faluba. Menjen _ma­radok, bírom ...egyedül. Makacsságával verte magát a tájba? Eleve fonnyadásnak indult gyökeret igyekezett töizzsé erősíteni. — Sokat próbáltam én éle­temben ... — Mi volt a legnehezebb? — Az orvos előtt levetkőzni. — Levetkőzni? — Nem szoktam én azt... Hites feleségem sem látott engem még úgy, hogy ing nincs rajtam. Az orvos előtt meg ... tetőtől talpig ... Az a rohadt betegség! Mennyi pénzt elvitt... — Ingyen gyógykezeltethet­né magát, ha ... — Csak azért, mert ingyen?! — Adnának nyugdíjat is, ha... — Csak a nyugdíjért?! Beszélgetünk. Mondom, hogy új rendelet, törvény, hogy erős kezet nyújtottunk a falunak, a Béke Tsz szőlőjének biztosítá­sára az okozott kártétel után ötmillió forintot fizetett ki a biztosító. Millión felüli kárté­rítést kaptak a gyöngyöstarjá- ni Győzelem és az egri Dobó Tsz-ek is. Az idei száj- és körömfájás jól „megnyomta” az állatká­rokra kifizetett összegeket- Több mint hatmillió forintot kaptak erre a tsz-ek. A legtöb­bet — 200000—250 000 forintot — a kiskörei Vörös Hajnal, a tiszanánai Petőfi, a hevesi Rá­kóczi és a horti Kossuth tsz-ek- nek fizették ki. Csaknem egymüliónyi össze­get fizetett vissza az Állami Biztosító a tűzkárokra. A leg­többet a zagyvaszántói Arany­kalász Tsz kapta: 600 ezer fo­rintot, mert leégett a növedék- marha-istállója és 71 állat el­pusztult. Megemlíthető még, hogy a legnagyobb viharkártérítést a vámosgyörki Kossuth Tsz kap­ta: 40 ezer forintot (összedőlt az egyik szin.) Betörés, élet és halál Nagyszabású betörés nem történt ebben az évben me­gyénkben. Az ezekből szárma­zó kártérítések összege 5—10 szövetkezeteknek a fölfelé ka-, paszkodáshoz, több szociális [ juttatás, üdülés, magasabb jü-\ vedelem. Beszélgetünk. Hallót-; ta, hogy...? Nem hallotta, ö' nem akar hallani soha sem-i mit. Tudja azt, hogy...? ö\ nem akar tudni semmit. — Jól van, ahogy van. Min-1 denhogy jól van nekem Az \ se kell, hogy a földbe kapar-', jandk, ha felfordulok_ Szűz dohányt szív, ő terme-! li magának. A dohánytól feke-\ te a foga. Fekete a szava is.j Sötét, mint az elevenen sorva-- dó fa húsa, amelyet az iszap[ betemetett. Kudarcok érték'{ eleget, de nem tanították meg; semmire. „Holt tengert* bor-, doz magában, közönyének< csontos vázába zártan. Megke-\ seredik a számban a bor za-- mat ja, görcs feszül belülről a) gyomornak, pedig pohárnyi ( ital sem fogyott. I Odakint süt a nap. Sugarak- záporoznak a házra, mintha\ felégetni vágyná az ócska rab-\ szállást. : Az istálló sarkánál görcsös-: görbe fa hegyében galamb-( dúc. Szürke verébnépség han- ^ goskodik a deszkavárban. El-- űzték a fehér galambokat. De) nem! Itt kering felettünk <t( szárnyas fehér csapat. Huss,', vércse! Csak egy villanás a. galambok gyenge sikoltása. í Fekete fogak nevetnek vi-l csorogva, Fehér tollak hullanak le a- magasból, az udvar sarába. $ Pataky Dezső ( ezer forint körül mozgott A legnagyobb ilyen kár a kápol­nai fmsz-bolt betöréséből szár* mázott: 25 ezer forint. A biztosítás nem kötelező, de a megye minden tsz-e fedezve van biztosítással. Csupán egyetlenegy biztosi* tás kötelező (a nevében is ben­ne van): a kötelező gépjármű szavatossági biztosítás. Csak­nem 300 ezer forintot fizettek ki ebben a kategóriában az egyes vállalatoknak, illetve ma­szek autótulajdonosoknak. Közel 500 ezer forintot fizet* tek ki életbiztosításra, és ehhez járul még 870 ezer forint üzemi- és 380 ezer forint bányászbiztosí­tásra, valamint 25—30 ezer py lint a halálos balesetekre. Hatszázezer forintot kaptak a tsz-önsegélyző csoportok, ebből fedezik az ország első és egyet­len tsz-üdülöjébe, a Debrecenbe beutalt Heves megyei tsz-ta- gok költségeinek egy részét is. l (b- ÓVJ Nyolcvan millió forint értékű kisgép a háztáji gazdaságoknak A kormány a közelmúltban határozatot hozott a mezőgaz- S dasági háztáji gazdaságok § kisgép- és munkeszköz-ellátá- Rsának megjavítására. A hatá­ri rozat végrehajtásáról, az Agro- S tröszt nyomban megkezdte a ^tárgyalásokat a Kohó- és Gép­ei pari Minisztériummal és a kia- S ipari termelőszövetkezeteket § képviselő OKISZ-szal. A tár- Rgyalások során mindenekelőtt ;a már hosszú évek óta hiány- S cikként szereplő permetezőgép § gyártási lehetőségeinek növelő* rsére kerestek megoldást. A félj S mérések és a tapasztalati szá- §mok alapján az utóbbi évek­ében a hiánycikkek közé tarto- szott a háztájiban kitűnően § használható úgynevezett aszta- §li kukoricamorzsoló és daráló, valamint az ugyancsak a ház­tájihoz „méretezett” egyfázisú § motoros kukoricadaráló. A jövő Révben mind a háromból kere­tkén kétszer annyi kerül forgá­si ómba, mint 1965-ben, s ez a tapasztalatok szerint már fede­rt; zd a keresletet. A háztáji ba- * nomfi tenyészetekben használ­ható cikkekből jövőre már é minden igényt kielégítenek, s Kapható lesz a háztáji mére­ttek hez tervezett műanya, to­pábbá baromfietető és itató is. RAz ideinél lényegesen több ké- szi és gépi libatömő kerül far- S gálámba. § A háztáji gazdaságok fontos- óságát, a bennük rejlő lehetősé- Rgek fokozott kihasználására jc való törekvést húzza alá az a -körülmény, hogy 1966-tólaház- ^ táji gazdaságok szabadon vár Zsarolhatnak kerti traktort. Hasznos tapasztalatokat hozott a füzesabonyi bútorkiállítás December közepén bútorki­állítást nyitott Füzesabonyban a körzeti földművesszövetke­zet. Első ízben került sor ilyen rendezvényre, amelynek első­sorban az volt a célja, hogy felmérje a környék lakosai­nak érdeklődését. A füzesabo­nyiak és a környező községek lakosai eddig ugyanis legköze­lebb Egerben vásárolhattak bútort, lakberendezési tárgya­kat, amelyeknek hazaszállítása minden esetben nagy gondot jelentett. A bútorüzlet építésé­nek a gondolata már régi, de az elhatározáshoz érv kellett, amelyet ez a kiállítás volt hi­vatott szolgáltatni. Az eltelt tíz nap érdeklődé­se bizonyságot hozott, hogy a kielégítő ellátáshoz meg kell építeni a bútorüzletet. A vá­sárral egybekötött kiállítás ugyanis a várakozáson felül sikerült. Egymillió-kétszázezer forint értékű bútort, háztartási felszerelést, lakberendezési tár­gyat állítottak ki a kultúrház- ban és ennek fele. több mint félmillió forint értékű áru gazdára talált tíz nap alatt. Az ünnep előtti két napon még háromszázezer forint értékű bútorra tettek előjegyzést. Az ízléses elrendezésnek kö­szönhető, hogy a nagyszámú érdeklődő közül többen a ki­állított szoba-garnitúrákat a berendezett tárgyakkal együtt vásárolták meg. így hat tele­vízió a szoba-garnitúrával együtt talált gazdára. Nagy ke­reslet mutatkozott a Csillag­garnitúra iránt. A legnagyobb érdeklődés a luxus kivitelű bútorok, a bárszekrénnyel kombinált állólámpák és tele­vízióállványok iránt nyilvánult meg. Az ünnepek utánra maradó mintegy négyszázezer forint értékű bútort és egyéb lakbe­rendezési tárgyat raktárról ér­tékesítik, de a nagy érdeklő­désre való tekintettel — ami a vásárolt áruk házhoz szállítá­sának is köszönhető nem kis részben — már jövőre bútor* üzletet nyit a földművesszövet­kezet Füzesabonyban. Ehhez már megvásároltak a piactéren egy épületet és félmilliós be­ruházással a következő év má­sodik felében elkészítik az 6j üzletet. Biztosítás 1985 Több milliós kártérítéseket fizetett ki az ÁB Aki nem fizetett a biztosító­nak, rosszul járt ebben az év­ben, jelentették ki az Állami Biztosító megyei igazgatósá­gán. Paradoxonnak hangzik ez a megállapítás, de igaz: annyi természeti csapás érte az or­szágot az idén, beleértve me­gyénket is, hogy aki biztosítást fizetett, az csak jól járhatott Milliárdos árvíz, jég, tűz és vihar Az elemi károkra az ÁB me­gyei igazgatósága 50 millió fo­rintot fizetett ki eddig ebben az évben, főleg a tsz-eknek. A múlt esztendőben ennek az ösz- szegnek még a felét sem kellett kifizetniük. (23 millió forintot). Az árvíz okozta a legtöbb kárt: 27,5 millió forintos ösz- szeget térítettek meg a tsz-ek- nek. A legnagyobb kárt a két poroszlói tsz, a Vörös Csillag és az Űj Erő szenvedte el, több mint ötmillió forintot kaptak. De a többi Tiszához közeli köz­ség, Tiszán ána, Kisköre, Sarud, Üjlőrincfalva tsz-ei is jelentős összegben részesültek. A jégkár szinte elképzelhetet­len méretű volt: tizennyolc- milliónyi kártételt okozott a megyében. Talán az országban Is a legsúlyosabb jégkárt Gyön- ; gyöspatáról jelentették, ahol a ; népművelést Az egyes embe­rek életkörülményein, munká­ján, érdeklődési körén keresz­tül kell kialakítani a kis kö­zösségeket és szinte személyre szólóan kell megtervezni a népművelési munkát — Befejezésül arra kérnénk választ, milyen lehetőséget lát a művelődési intézmények közös fenntartásáról szóló, nemrég megjelent miniszteri rendeletben? — Jó és hasznos ez a rende­let Megvalósítása lehetőséget nyújt a kulturális célokra szánt forintok céltudatos felhaszná­lására és az igények jobb és gazdagabb kielégítésére is. — Ezek szerint hasznosnak tartaná, ha például Egerben összevonnák a megyei műve­lődési házat, a szakszervezeti kultúrházat és esetleg a tisz­ti klubot is? — Feltétlenül. fm) befejezésül csupán a fílmtá-i runkat, a szemléltető eszközö­ket a módszertani kiadvá­nyainkat és a technikai felsze­relésünket említem. — A megyei művelődési házban vannak jó szakembe­rek, de az intézménynek nincs úgynevezett igazgatási jogkö­re. Vajon nem gátolja-e ez a körülmény munkájukat? — Eddig még ilyen élesen nem vetődött fel ez a problé­ma. A népművelők általában elfogadják hasznos tanácsain­kat. Igazgatási jogkör... ? Le­het, hogy hasznos lenne! — A népművelésnek is van­nak még fehér foltjai. Milyen terveik vannak ezek felszá­molására? — Nem tartom egészen helyt­állónak a fehér folt elnevezést. Ma mór nincsenek olyan terü­letek, amelyekhez egyáltalában ne jutna el a kultúra. Inkább a népművelés hatóköréből kieső rétegekről és területekről be­szélhetünk — gondolok itt az olyan társadalmi rétegeikre, amelyhez a népművelés eddig még egyáltalán nem, vagy csak korlátozott mértékben jut d, vagy a népművelődési intéz­ménnyel nem rendelkező tele­pülésekre. Ilyenek a tanyák, a munkásszállások lakói, s ide sorolhatók a bejáró munkások is. A művelődési autó rendsze­resen járja a kis községeiket, tanyákat, s ellátja a lakosságot filmekkel, könyvekkel. A jövő­ben bővítjük ezt a programot. Ismeretterjesztő előadásokat, kis műsorokat és kiállítási anyagokat is visz majd a mű­velődési autó ezekre a fehér foltokra. — A fehér foltok többféle­képpen is értelmezhetők. Mi most nem a távol eső tanyák­ra, hanem azokra az embe­rekre gondoltunk, akik bár bent laknak a községekben, vagy városokban, de mégis fehér foltnak tekinthetők, mert eddig még kiestek a népművelés hatóköréből. — Ez igaz. Véleményem sze­rint ezeket az embereket két irányból lehet megközelíteni. Az egyik, hogy a községekben decentralizálni kell a népmű­velési munkát. Ne csak a köz­ségi művelődési otthonban tartsuk a rendezvényeket, ha­nem meg kell teremteni a le­hetőséget arra, hogy az embe­rek a lakóhelyük közelében kis klubokban tanulhassanak, szó­rakozhassanak. A másik irány, hogy az érdeklődésnek megfe­lelően differenciálni kell a eseményekre és helyes, ha ter­ven kívül tartanak néhány elő­adást, vagy a népművelés más eszközeivel megismertetik az érdeklődőket a rhodesiai hely­zettel. Ez természetesen csak példa, de ilyen „tervmódosítá­sokat” elég gyakran követel az élet, s nekünk, népművelők­nek ezzel lépést kell tartani. — Ha a korszerűségről be­szélünk, nem hagyhatjuk említés nélkül az egyik leg­korszerűbb „népművelőta televíziót. Még mindig akad­nak olyan népművelők, akik konkurrenciának tekintik a televíziót — Tapasztalataink nem ezt bizonyítják. Népművelőink többsége segítőtársnak tekinti a televíziót és fél is használja azt munkájához. Csoportos te­levízió-nézést szerveznek a mezőgazdasági szakfilm-soro- zatra, a Századunkra, de meg­szervezik a televíziójátékok és a filmek bemutatóinak megte­kintését is, sőt szakképzett ve­zetőkkel meg is vitatják a lá­tottakat. — Az elmúlt évben tanúi voltunk, milyen lelkes, jó munkát végzett a megyei mű­velődési ház Egerben. Az öt­letes rendezvények — ifjúsági klub, irodalmi színpad, iro­dalmi kávéház és a váresték felkeltették a közönség érdek­lődését. Most azonban a mű­velődési ház területi munká­járól érdeklődünk. Milyen segítséget adnak a járási, szék­helyek és a községek nép­művelőinek? — A segítségadásnak csupán két fontosabb területét emlí­tem. Az egyik a népművelők tájékoztatása és képzése, ame­lyet ebben az évben helyez­tünk új alapokra. Megszervez­tük a népművelők megyei klub­ját is, ennek keretében orszá­gos hírű szakemberek tartanak előadásokat A hallgatók kö­zött a népművelők mellett ott vannak a járási és városi taná­csok elnökhelyettesei és a párt­bizottságok agitpnop.-vezetői is. A másik a konkrét, helyszí­ni segítségadás. Az intézmény dolgozói természetesen nem juthatnak el minden községbe, de megerősítettük a szakrefe­rensi hálózatot így a különbö­ző művészeti ágakban jártas szakemberek a helyszínen ad­nak segítséget. Több alkalom­mal szerveztünk szakmai be­mutatókat is, így az utóbbi idő­ben Füzesabonyban rendeztünk irodalmi estet, Nagytályán pe­dig bemutató klubfoglalkozást Még sokáig sorolhatnám a se­gítségadás különböző formáit

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom