Heves Megyei Népújság, 1965. december (16. évfolyam, 283-308. szám)

1965-12-24 / 303. szám

Egy év mültén--* SZAMUELY TIBOR SZÜLETÉSE 75. ÉVFORDULÓJ KI íregyházáról indult el meteorszerű élet­* ’■ útja 1895. december 27-én. Nevét úgy em­legették, mint a forradalmi kérlelhetetlenség megtestesítőjéét: harcostársai tisztelettel és el­ismeréssel, ellenségei félelemmel teli gyűlölkö­déssel. Mert Szamuely Tibor a munkásosztály­nak ama vezetői közé tartozott, akik együtt győztek és együtt buktak el, a proletár-töme­gekkel, melyek 1919-ben Magyarországon 133 napig kezükben tartották a hatalmat, vérük hullatásával küzdöttek, hogy megvalósíthassák álmukat, az új, igazságosabb társadalmi rend megvalósítását. Egészen fiatalon lett újságíró Szabolcsban, majd Budapesten. Megismerkedett a munkás- mozgalommal; amikor 1914-ben a frontra ment, már harcos múlt állt mögötte, a Népszavában és másutt megjelent cikkei élesen ostorozták Tisza Istvánt és a monarchista uralkodó körök többi képviselőjét. Alig egy évvel később ha­difogságba került, Szibériába vitték, majd az Uraiba, ahol barátaivá fogadták az orosz munkások. Velük együtt ismerkedett meg Lenin eszméivel, velük szabadult a rabságból. Fegyverrel harcolt az orosz forradalom győzel­mének kivívásáért, s 1918 elején már szemé­lyesen találkozott Leninnel. E találkozás meg­határozta a további életútját: egy évvel ké­sőbb, ahogy Magyarországra érkezett, beleve­tette magát a Kommunisták Magyarországi Pártja szervező munkájába. Egyike lett azok­nak, akik Kun Béla oldalán a legtöbbet tették Magyarországon a proletárhatalom kivívá­sáért. A Tanácsköztársaság kikiáltása után a párt a legnehezebb feladatokat bízta rá: előbb a Közoktatásügyi Népbiztosságon dolgozott, az­tán rá hárult a nem könnyű teendő, hogy em­beri körülmények közé, új lakásokba helyez­ze a nyomortanyákon sínylődő sokgyermekes proletárokat. Ezt követően a Hadügyi Népbks- tosság egyik vezetője, a forradalmi törvényszék elnöke lett. Ö volt a forradalom villogó kard­ja, aki kis létszámú csoportjával lecsapott az ellenforradalmi szervezkedőkre Pest és Szol­nok megyében, a Bácskában, a Dunántúlon. Legendák keringtek halálmegvető bátorságéi­ról, vakmerőségéről. Mindezt az erőt a forra­dalom igazságos ügyébe vetett hite, meggyő­ződése kölcsönözte neki. Ez tette képessé arra, hogy egy rozoga repülőgépen ellenséges frontok fölött kétezer kilométeres utat tegyen meg Leninhez, majd vissza, a magyar munkásokhoz szóló örök tanulságokat magában foglaló üze­nettel. Lenin szilárd, ingadozásmentes helyt­állásra szólította fel a forradalom magyar har­cosait, ezt jelölve meg győzelmük legfőbb biz­tosítékául. Szamuely, aki nem ismert ingadozást és megalkuvást, sem a külső, sem a belső ellen­séggel szembeni harcban, szerette a dolgozó embereket, s azt tartotta, hogy forradalomban a humanizmus egyetlen ismérve: nem kímélni a haladás, a szabadság ellenzőit. Álláspontját az események tragikusan iga­zolták: az elbukott forradalom népén a bur­zsoázia kegyetlen bosszút állt. A fehérterro* retteries pusztítást végzett a legjobbak sorai­ban. Az áldozatok között Szamuely Tibor volt a legelső. 1919. augusztus 3-án, 29 éves korában hősi halált halt az osztrák határon, Savanyú- kútnál, minthogy éppen ő volt az az ember, akitől az akkori osztrák hatóságok a politikai emigránsokat megillető menedékjogot is meg­tagadták. Ma lenne 75 esztendős: reá emlékezve ti forradalom iránti hűség, a hajthatatlanság megtestesítője előtt tiszteleg az utókor. v. r. Naponta öt vagon tápot termel a csányi keverőüzem Egy esztendő telt el a: MSZMP Központi Bizottságá­nak a népgazdaság fejlődésé­vel foglalkozó, nagy jelentősé­gű ülése és az 1965. évi terv jóváhagyása óta. Eddigi mun­kánk, s a jövő feladatainak helyes megítélése végett érde­mes áttekinteni: mit tettünk a határozat megvalósításáért. A Központi Bizottság múlt év decemberi határozata alap­ján az 1965. évi terv fő célki­tűzése volt, hogy megszüntes­sük az utóbbi évek káros gaz­dasági jelenségeit és határo­zottabb lépéseket tegyünk ál­talában a hatékonyabb gaz­dálkodás, a termelékenység, az önköltségcsökkentés, a takaré­kosság területén. A határozat a népgazdaságnak úgyszólván minden területére megfogal­mazta az ezzel kapcsolatos konkrét tennivalókat, s hozzá­járult egy egészségesebb gaz­dasági szemlélet kibontakozá­sához. Az emberi akarattól^ függet­len körülmények — főleg ter­mészeti csapások növelték a nehézségeket a határozat és a terv végrehajtása során. Most mégis elmondhatjuk, hogy népgazdaságunk a Központi Bizottság határozatában meg­jelölt irányba fejlődött. A fej­lődés egyik fontos jellemzője, hogy a terv teljesítése az ed­digi éveknél jobban megfelelt az előirányzatoknak és elgon­dolásoknak. Erősödött a taka­rékossági szemlélet. Az 1965. évi gazdasági munkában több új, kedvező vonást is tapasz­talhattunk, az eredmények azonban lehetőségeinkhez mérten még kezdetiek. A ha­tározatban megjelölt feladatok nagy része ezért továbbra is előttünk áll. Ismeretes, a határozat és az 1965. évi terv előírja, hogy í gondosabb munkával, a piac követelményeihez való rugal masabb alkalmazkodással, minőség javításával emeljük az export színvonalát 1965- ben valóban javult a kivitelre történő termelés aránya, az ipari termelés túlteljesítéséből származó többletek eredmé­nyesen növelték az exportáru alapokat. Jó dolog, hogy gazdasági és pártvezető szer­vek az előző éveknél nagyobb figyelmet fordítottak erre kérdésre. Az elért eredmények azonban ne vezessenek meg­nyugvásra, hiszen még mindig nagyok a tartalékaink ebben a vonatkozásban. Némely terü­leten a gondatlan felkészülés és a szervezési hiányosságok miatt az export mennyiségé­ben is jelentős a lemaradás Sok még a minőségi kifogás exporttermékeinkkel szem­ben, hátrányok érik az orszá­got a késedelmes, vagy rend- szertelen szállítás miatt. Már­pedig export feladataink 1966- ban tovább nőnek, ami az ideinél még határozottabb in tézkedéseket követel meg a termelés és a külkereskedelem minden területén. Helyesnek bizonyult, hogy az 1965-ös beruházások terve­zett összege nem volt maga­sabb, mint 1964-ben. A beru­házásokat így 1965-ben sike­rült valamelyest jobban össz­pontosítani. Rövidült a kivite­lezési idő. Emellett a beruhá­zási munkában továbbra is sok a hiányosság. Ezek főként a kivitelezés, a munkafegyelem gyengeségeit, az építőipar lét­számproblémáit mutatják, amelyből 1966-ra ugyancsak le kell vonnunk a szükséges következtetéseket. Az értékesítés számos mód­szerének alkalmazásával (ki­árusítások, börzék stb.) és a különböző pénzügyi intézke­désekkel sikerült kezdeti ered­ményeket elérni az elfekvő készletek hasznosításában, va- j lamint az ilyen készletek újra­termelődésének megakadá­lyozásában. Az ipari export növekedése gyorsabb volt az ipari termelés emelkedésénél. Számos részadat viszont azt jelzi, hogy még sok helyütt nem a szükségletre, hanem raktárra termelnek. Az ipari termelésből származó készle­tek ezért — kisebb mértékben ugyan, mint tavaly — tovább nőttek. 1965-ben a lakosság vásárló­ereje és a kiskereskedelmi forgalom a tervnek megfelelő mértékben nőtt. Ilyen módon sikerült biztosítani 1965-ben a vásárlóerő és az árualapok egyensúlyát és több cikkben (javult az ellátás. Az életszín-1 Élelmisseripari kombinát Hevesen Egyetlen telephelyen: az iparvágánnyal ellátott 12 vagonos takarmánykeverő üzem, 8 yagonos malom, a 600 vagonos gabonatárház és a nagy teljesítményű kenyérgyár. Tetsze­tős. modem épületek, korszerű berendezéssel. A megye legnagyobb élelmiszeripari kombi­nátja — Hevesen. Már elkészült — a makett: a Heves megyei Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat műszaki osztályán látható. — Mikor lesz a tervekből valóság... ? , . ~ Néhány év múlva. .. A kisebb munkákhoz már hozzáfogtak az építők: jövőre el­készül a 100 rugón befogadóképességű vasvázas raktár. A vállalatunkra jutó beruházást egyébként három, nagyobb ütemben szeretnénk megvalósítani. Az elképzelések szerint S7~ben kerülne sor a mintegy 15 millió forint értékű gabonasiló építésére, majd ezt 1967—68-ban a takarmánykeverő üzem követné, 12 millió forintos költséggel. A tervek sze- r^TlíTa vagy a kenyérgyár zárná a sort, amelyek építéséhez azonban valószínűleg csak a 111. ót eves terv utáni időszakban fognak hozzá — tájékoztatta lapunk munkatársát Pataki József, a vallalat beruházási csoportvezetője. .EGER A SZÉP LÁNYOK és a jó borok városa. Talán nem haragszanak meg az egri szép lányok és a jó borok sze­relmesei, hogy Túri László, a iKönnyű ipari Alkatrészgyártó és Ellátó Vállalat 30-as számú egri gyáregységének technoló­gusa még eszperantóul is rájuk gondol. Mert mondhatott volna mást is, például azt, hogy: — Nia uzino estas tekstil- masin — uzino specialajn. Oni en gi produktas tekstilmasi- nojn.Ni 14-en lernas la Esperan- ton lingvon .. a — Gyárunk textilgépgyár. Különleges textilgépeket gyár­tunk. Tizennégyen tanuljuk az eszperantó nyelvet. A 24 éves technológusra, — ha volna egy eszperantó or­szág — nyugodtan ráfoghatnák, hogy született „eszperantói”. De mivel nincs, így azt kell ír­nunk. hogy régi és nagy-nagy tisztelője az eszperantó nyelv­nek. Sok jó, igaz barátra talált külföldön vele, de elhintette íz eszperantó magvát a gyár­iján is. — Négy évvel ezelőtt vettem - :gy eszperantó könyvet és az ;lső lapozgatások után elhatá- < •óztam; megtanulok eszperan- 1 óul. Nagyon sok örömem, kel- í emes emlékem fűződik már 1 íozzá. Voltam Lengyelország- i >an, Csehszlovákiában, Bulgá- i iában. Jugoszláviában, Német- 1 >rszágban. Nincs nyelvi problé- t na, mert az eszperantót a vá- k Eger estas urbo de belaj knabinoj, kaj bonaj vinoj ... nyáron Németországban már nem tévedek el. Van rá időm, miért ne tanulna az ember. Az mindig jó, ha egy-két nyelvet tud. A 14 fiatal lelkesedésére ér­dekes példát mond. Tavaly be­vonult az egyik oszlopos eszpe 1, rantista közülük. Most levelez .. nek vele. A levél fele magyarul fele eszperantóul viszi a híre . két... ■t Rego de Egera — vinoj esta: s la virbo-vino. Az egri borok ki­- rálya a Bikavér. Tóth Lászlc t, lakatos is egri hírességre fordít­ja a szót... r — Azt mondják, ahány nyel- s ven tudsz, annyi ember vagy 1 Húszéves vagyok, talán még • nem késtem el. Hasznos időtöl- ’ tés a nyelvtanulás. Az ember 1 akkor örül igazán, ha itt a vá- 5 rosban külföldiekkel találko­• zik és megértik egymást. Van ■ már ismerősöm Lengyelország­ban, Bulgáriában. Az eszperan­- tó nyelv nem kér nagy áldoza­• tot az embertől. Itt a tanfolya- i mon megtanulhatja az alapja­it, többi meg már rajtunk mú­• lik. TURAY LACI beszéli, hogy amikor külföldön jár, sokszor találkozik görög, angol, japán fiatalokkal. Gondolom, jó ér­zés lehet, hogy sohasem látta őket, mégis megértik egymást. Remélem, nekem is lesz még ilyen élményben részem ... Koós József- részét külföldről kapjuk —- Csomós János, az üzem fiatal • vezetője nagy hozzáértéssel él gyakorlattal beszél az üzem : munkájáról. i — Negyvenen dolgozunk, eh- a napi forgalmunk több száz­ezer forint. Büszkék vagyunk arra, hogy az üzem hibájából még nem maradt el szállítás és az idén nem kaptunk a tápok minőségére kifogásoló bírál»: tot. — Milyen az érdeklődés? — Két évvel ezelőtt terjedt el a tápokkal való etetés a ten- melőszövekeze fjekben. Ekkor kezdte meg üzemelését a md keverőüzemünk is, ezért az ér­deklődést már kezdettől fogva mérni tudtuk. Magáért beszél az a tény, hogy a velünk szer­ződéses viszonyba álló 45 ter­melőszövetkezet minden állat­hoz felhasználja a tápot. Az ál­latok ellátásában fontos szerep jut a különféle hizlaló, serken­tő tápoknak. Tizennyolcféle tá­pot készítünk a szövetkezetek­nek. Az állami gazdaságok „koncentrátumot” kémek tő­lünk, amelyből további keve­réssel készítik a felhasználhat tó tápokat, ötféle koncentrátu­mot, ötféle kész tápot szállítunk az_ állami gazdaságoknak. Az előbbiből tíz vagonnal havon­ta. — A mérés nagyon fontos lehet, ha olyan sokféle alap* anyagot használnak a táphoz, — Egy-egy táp 10—15 féle alapanyagból tevődik össze. A megadott recept szerint dolgo­zunk. A szemes terményekből nagy mennyiségre, a különféle vitaminokból és ásványokból pedig kilókra, dekákra vaa szükség — A mérés sok bosszúságot is okozott nekünk az idén. Ta­valy kaptunk egy új hídmérle­get, amely rövid idő alatt el­romlott. Az építtetőt bírósági úton köteleztük, hogy a hibát javítsa ki, de a kiszabott határ­időt nem tartotta be. Egy éven [keresztül a község termelőszö­vetkezetének, állami gazdasá­gának és a MEK-telep mérle­gét használtuk, kilométereket kellett így utaztatni a szállít­mányokat. Naponta legalább tíz vagon mennyiséget. Hallottuk, hogy éjszaka is dolgoznak. — Este tízkor kezdünk és a következő nap 14 óráig terme­lünk. Erre azért van szükség* mert a háztartási áram fo­gyasztása a délutáni órákban éri el a tetőfokot. Ha mi akkor 'is üzemelnénk, zavarok kelet­keznének az áramszolgáltatás­ban. Két brigádunk napi két műszakban így zavartalanul dolgozhat. a a lágon mindenütt megértik. Sol barátságot kötöttem az említet országok eszprantistáival, akii közül többen már Egerben i: meglátogattak. ESZPERANTÓ NYELVŰ új­ságokat rak elém. A Hungarő Esperantistó-t Budapestről, s Heroldo-t, a Nemzetközi Eszpe­rantó Szövetség lapját Belgi­umból kapja. — Az eszperantó könnyű íyelv. Három hónap alatt na­pi félórás tanulás mellett bárki megtanulhatja. Nyelvtana na­gyon könnyű. A szavak nagy •észét pedig az alapszóból kell képezni. Például: az iri azt je- enti, hogy menni, az en iri be- nenni, az el iri kimenni. Ugye nilyen könnyű. Két évvel ezelőtt egyetlen .eszperantói” volt a gyárban, da már 14-en vannak. — Az üzemekben járva néha -l-elejtettem egy szót és ez úgy átszik megtetszett a fiatalok- lak, mert egyszer odajöttek lozzám és azt kérték: tanítsam aeg őket is az eszperantó lyelvre. Szívesen vállaltam. A USZ-bizottság megszervezte a ínfolyamot és szeptember óta özösen tanulunk, rendszeresen : találkozunk a foglalkozásokon A csoport lelkes levelezést foly tat bolgár és lengyel kollegák­kal, akik már látogatást is tet­tek gyárunkban. Ha másér nem, hát ezért is megérte i megéri a fáradságot. Megis­mernek bennünket, gyárunkat külföldön is. Tudnak rólunk a Magyar Eszperantó Szövetségben is, és ott leszünk a júliusban Budapesten megrendezen­dő 51. nemzetközi eszperantó kongresszuson is. Ha minden jól megy, a jövő évben közös kirándulást szervezünk Len­gyelországba, vagy Bulgáriá­ba... VIN BON VOLII diri kié es­tas la postaficejo? Legyen szí­ves megmondani, hol van a postahivatal? Novák Ibolya utókalkulátor Németországba készül a nyá­ron. A postát már biztosan megtalálja. — Az eszperantó nyelv a fia­talok nyelve és nagy jövő áll előtte. Ezért is örültem, hogy itt a gyárban lehetőséget ad­tak, hogy megismerkedhessem vele. Persze, sokat kell még ta­nulnom, de remélem, hogy zöldség- és gyümölcstermelésé­ről, de a keverőüzemről ame­lyet a régi malomban rendez­tek be, már kevesebben tudnak A fél megyét pedig ez a kis üzem látja el a legkülönfélébb tápokkal. A hatvani és a péter- vásári járás valamennyi terme­lőszövetkezete, a gyöngyösi já­rás fele és a hevesi járásból nyolc közös gazdaság, valamint négy állami gazdaság a megyé­ben, ezen kívül a hortobágyi, a pásztói állami gazdaság, de még több vállalat, intézmény is vásárol rendszeresen a csáinyi keverőüzembőL A falu panorámájából kie­melkedő malom percenként fo­gadja a járműveket. Legtöbb ísetben terményt is hoznak nagukkal és cserében viszik a ápot. — Alapanyagunk a kukorica, irpa, búza, ezeket a termelő- zövetkezetek hozzák az éves ;zerződés, a negyedéves és havi negállapodások szerinti üte- nezésben. 1,1 mázsa szemes ta- :armányért adunk egy mázsa ápot. Néha szükség van pénz- iegészítésre is. A behozott ter- aényt szárítjuk, a kukoricát íorzsoljuk, szárítjuk és úgy olgozzuk be a tápba. Ezenfe- , il még hetvenféle alapanyagra . an szükség amelynek jelentős ] Csány dinnyéseit messze föl­dön ismerik, a község híres a vonal emelésére irányul egyes célkitűzéseket (alacson nyugdíjak emelése, családi pótlék emelés) teljesítettük. 1 mezőgazdaságon kívül foglal k.oztatottak létszáma — a ta valyinál kisebb mértékben - tovább nőtt. Ebben az évbei a munkások és alkalmazottal reáljövedelmének növekedési ennek ellenére nem éri el ; tervezettet, gyakorlatilag a: 1964. évi színvonalon marad Ennek elsősorban az idényeik kék — zöldség, gyümölcs — árszínvonalának igen jelentői növekedése az oka. Kedvező változás, hogy i Központi Bizottság december: határozata alapján az 1965 évi tervben konkrét intézke­dés, vagy utasítás formájában megjelölt és a vezető állami szerveknek, vállalatoknak ki­adott feladatokat (például lét­számkorlátozás, normák kiiga­zítása stb.) általában fegyel­mezetten hajtották végre. Alapvetően ebből következük az. hogy a termelékenység az idén lényegesen javult, a ter­melés emelkedésének mintegy 80—85 százalékát fedezi. A ter­melékenység emelkedésének idei forrásai azonban csak időlegesek, nem elég tartósak. A vállalatok öntevékenysége, az adottságoknak megfelelő kezdeményezése nem kielégí­tő, több — a Központi Bizott­ság határozatának szellemé­ben született — feladat gya­korlati megvalósításában. Az év tapasztalatai azt mutatják, hogy vállalatainkban nem tö­rődnek eléggé a termelékeny­ség növelésének állandó té­nyezőivel. Jobban kellene tö- rekedniök például műszaki szervezési intézkedésekkel a munkaidő megtakarítására, to­vábbá a termelési folyamat racionalizálására és általában a termelés szervezettségére. A javulás ellenére nincsenek ki­használva a munkafegyelem betartásában rejlő tartalékok sem. Nem tarthatjuk kielégí- gítőnek a termelés hatékony­ságát, a költségek csökkenté­sét sem. A mezőgazdaság 1965. évi ter­melése kisebb a múlt évinél. A száj- és körömfájás és az egyéb károk ellenére is job­bak az eredmények az állatte­nyésztésben, valamint a szán­tóföldi növénytermesztésben. A szocialista mezőgazdaság fontos eredménye, hogy ki­magasló búzatermést értünk el, s így a jövő évben kenyér­gabona-behozatalra nem szo­rulunk. A jó kukoricatermés ellenére a növekvő állatlét­szám, valamint a még korsze- ' rütlen takarmányozási eljárá­sok, a magas takarmány- 1 normák miatt továbbra is je- ‘ lentős a takarmánybehozata- J lünk. Számottevő volt a lema- ■ radás a zöldség-, gyümölcs-és szőlőtermesztés területén. A Központi Bizottság múlt f év decemberi határozatának és az idei terv teljesítésének £ tapasztalataiból világosan kö- j vetkezik: célkitűzéseink meg- ( valósítása érdekében még f mélyrehatóbban kell foglal- j koznunk gazdasági feladata- . inkkal. Fejlődésünk biztonsága megköveteli, hogy tovább ha­ladjunk a Központi Bizottság határozata által megjelölt úton, 19G6-ban erősítsük azo­kat a kezdeti eredményeket, amelyeket ebben az esztendő­ben elértünk. fS. Gy.) d

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom