Heves Megyei Népújság, 1965. december (16. évfolyam, 283-308. szám)
1965-12-18 / 298. szám
Hármat fordítunk még a naptár lapjain és akkor 1985. végéhez érünk. Fontos határkő ez életünkben, hiszen nemcsak az új év váltja az elmú- lót, hanem befejezzük második ötéves tervünket, szocialista országépítésünk fontos állomásához érünk. A vállalatoknál, intézményeknél és szövetkezeteknél már hozzáláttak annak számba vételéhez, hogy mivel gazdagodtunk, milyen sikereket értünk el, és mire futotta erőnkből. A mérlegek elkészítése még hosz- szabb időt vesz igénybe, ezért teljességre és a végleges adatok pontos megállapítására nem vállalkozhatunk. Azt javasoljuk, tegyünk körutazást megyénkben, idézzük az elmúlt öt évet és lássuk a mát, és bizalommal várjuk a jövőt. Karácsony előtt senkinek sem akarunk felesleges kiadást okozni, a „képzelet vonatára” jegy nélkül is felülhetünk. A hatvani vasútállomásra Pest felől már befutott a vonat, de a mozdony nem okád füstöt és kormot, mert korszerű villanymozdony száguld az elegáns pullmannkocsik előtt. Az elmúlt öt év alatt Budapesttől Szerencsig villamosították a vasutat, nagyobb sebességre és nagyobb teherbírásra építették át a síneket. Amióta szép, új állomást kapott Vámosgyörk, nőtt a község rangja, az új épületre joggal büszke a szolgálatos forgalmista és a falu apraja-nagyja. Kétheti üdülésről utazott hazafelé három tsz-paraszt. Élete delén mindegyikük túl volt, de most üdültek először. Jó sokáig vitatkoztak, hogy Hatvanban mi lehet az a magas épület, ami a vonatról is jó sokáig látszik. A szomszédok mondták, hogy az új kórház az. Persze, nemcsak új kórházat építenek, a konzervgyárat is 1961-ben, 62-ben és 64- ben is bővítették, majdnem 7 millió forintos költséggel éven- 1e. Erőművet, raktárakat, fürdőt és 400 személyes étkezdét építettek. Az ősszel fejezték be a cukoroldal bővítését és most folytatják a Hatvani Cukorgyár korszerűsítését. Hatvan város annyi pénzt és társadalmi munkát fordított az elmúlt öt év alatt út-, járdaépítésre, közművesítésre és parkosításra, hogy ma már megérdemli a város nevet. Hatvantól Füzesabonyig gyorsvonattal 45 percre csökkent a menetidő. A sorompónál nem kell várni, senkit sem fenyeget itt veszély, mert Füzesabonynál felüljárón és portalanított jó úton érhetjük el Hevest, Besenyőtelket és Poroszlót. Füzesabony előtt szép, új telepítésű gyümölcsös között fut vonatunk, a 40 holdas komlószárítót Füzesabonyban és Hevesen is az ötéves tervnek köszönhetik. Az Állami Pincegazdaság 236 hold szőlőt telepített a megyében, de az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek is sok munkát és nem kevés költséget fordítottak gyümölcs- és szőlőtelepítésre. Eger előtt, akár vonattal, akár busszal érkezünk „csodás karácsonyfák” fogadnak. Az új fényeket az olajmunkások gyújtották, akik új iparágat honosítottak meg ezen a vidéken. Közel 150 kút ad olajat és Egerben 800 család háztartásának gázt. Érdemes Egerbe utazni. Ma már nemcsak műemlékeit, hanem új lakótelepeit, a Petőfi utcai csecsemőotthont, a gyermekvárost, a színházat, az új szállodát és a kibővített strandfürdőt csodálhatjuk. Igaz, az új sportuszoda építéséhez csak hozzákezdtek, nem futotta autóbusz-pályaudvarra, de felépült az AKÖV-telep. Erőnkből nem futotta új iDaritanuló-otthonra, de a Haitóműgyár új csarnoka alatt már dolgoznak. Nem szerepelt az ötéves tervben, és nincs Egerben autószerviz, de van új benzinkút és 200 férőhelyes egészségügyi szakiskola. Ha az új iskolákra kiváncsi valaki, megmutathatjuk Egerben a Hadnagy utcait, a Szilágyi Erzsébet Gimnázium új épületszárnyát, a felsőtárkányi, siroki, besenyőtelki, hatvani, tsrnaleleszi és a többi új is- ko’át. De a. második ötéves terv során kaptak óvodát a kicsinyek Abasáron és Ostoroson. Ha autóbuszra szállunk, Gyöngyösig, vagy Pestig olyan kocsin utazunk, amelyet az elmúlt öt év alatt gyártottak. Több községbe kellene újabb járat, de mindenüvé még nem jutott, mert több országba, távoli föld eszekre is szállítunk Ikarus buszokat így diktál; i ezt külkereskedelmi és népgazdasági érdekünk. Eger és Gyöngyös V'zött nagy meglepetést okoz az autó- buszút annak, aki régen nőm lárt erre. Visonta környékén fű: őtornyokat és az ország legnagyobb külszíni bányájának, valamint >300 megawattos erőmű épilésének előkészítését 'állatja. A nyitóárok, az utak. a vasút és •> munkásszállások egy része már elkészül", rchát a vi'lamos ko nbiná: -zületéiét a máodik ötéves terv idejére Kevés idő választ el bennünket az év végétől, és ilyenkor- szokás szerint minden üzem és termelőszövetkezet, hivatal, vagy intézmény mérlegre teszi Wunkúsareok A daruszerelő IX. A tsz-iroda 'Tapasztalni némely szö- 1 vetkezetben, hogy a tagság bizalmatlanul tekint az iroda felé. Ennek gyakran apró, s nem is túl lényeges oka, magyarázata van. Töbnylre az, hogy sok szövetkezeti tag nem tudja pontosan: mit i" tesznek azok az emberek, akik a tsz-irodában foglalatoskodnak. Tehát a tájékoztatlanság- ból ered a bizalmatlanság. Lássuk hát, mi is történik az irodában? A szövetkezet vezetői rendszerint itt beszélik meg azokat az ügyeket, elintéznivalókat, amelyek a gazdálkodással, a szövetkezeti életei összefüggenek. Ez természetes és magától értetődő. A tagok rendszerint pontosan tudják — helyes, ha így van — hogy miiül, mit tárgyalnak a vezetők. Rejtélyesebbnek tűnik előttük a nyilvántartással, az ügyvitellel és az ennek alapját képező könyvvitellel kapcsolatos munka. Pedig hát a szövetkezeti gazdaság irányítása, a helyes üzemvitel, a szövetkezeti tulajdon védelme, a jövedelem szabályszerű elosztása elképzelhetetlen megfelelő ügyvitel nélkül. Ez éppoly fontos tartozéka a szövetkezésnek, mint a határban, vagy az állattenyésztésben folytatott munka. Mégis rejtélyesnek tűnik némely esetben a tagok előtt, mert a könyvvitelhez rendszer : nt nem értenek, a nyilvántartások eléggé bonyolult útvesztőiben nem igazodnak el. Szövetkezeti vezetés — szövetkezeti vezetők munkája eredményeit. — Nem volt könnyű feladat az idei felvásárlási tervek teljesítése — mondja Márton Imre felvásárlási csoportvezető — hiszen sok tényező nehezítette a termelést és ennek következtében a felvásárlások sikerét. A nehézségek ellenére is több áruféleségből sikeres tervtúltelesí- tés mutatkozik, így a vágómarha, a hízott sertés, a tojás és a kenyérgabona felvásárlásánál. Kenyérgabonából például a tervezett 910 vagonnal szemben 1118 vagon felvásárlására került sor, étkezési tojásból a tervezett közel négymillió* mennyiséggel szemben négy és fél milliót sikerült felvásárolni. Vágómarhából 3520 darab* hízott sertésből pedig a tervezettnél 75-tel több, összesen 15 ezer 875 került átadásra. A háztáji gazdaságok is szépen segítettek a vágómarha- és a hízottsertés-felvásárlási terv teljesítésében. A tervezett 1040 vágómarhával szemben 1240. a tervezett 1800 hízott sertéssel szemben pedig 2475 darabot adtak át állami értékesítésre. Kiesés mutatkozik a tej felvásárlásánál, csak 33 ezer 600 litert sikerült felvásárolni, a tervezett mennyiségnél 3400 hektoliterrel kevesebbet. Jóllehet a nyári hónapok óta fokozatosan javult a takarmányellátás, és a termelőszövetkezetek tejtermelése havonként 500 hektoliterrel növekedett, a korábbi kieséseket mégsem sikerült pótolni. Az ár- és belvíz okozta károk, a nem kielégítő talajmunka es növényápolás következtében nagyobb terméskiesés mutatkozott napraforgóból* amiből csak 40 vagon felvásárlását sikerült biztosítani. A tervezettel szemben 100 mázsával kevesebb baromfihúst vásároltak fel a járás területén — 2900 mázsát. Ennek oka az, hogy a földművesszövetkezetek által értékesített háztáji csibeállomány egy része elpusztult. Kiesés mutatkozik még a zöldségfélék termesztésénél és ér- tékesíténél, főleg görögdiny- nyéből, zöldpaprikából, paradicsomból és uborkából, s így a tervezett 680 vagonnal szemben csak 470 vagont vásároltak fel. A járás termelőszövetkezetei a felvásárló szervekkel és vállalatokkal karöltve levonták az idei esztendő tanulságait, és a jövő évben reál;; tervezéssel, tervszerű együttműködéssel igyekeznék biztosítani a közellátást. Cs. I. rMPfíJSMf 3 1965. december szombat Egyvalami azoban biztos: ott, ahol mindig pontosak a nyilvántartások, ahol a munkaegységet jól számolják el, az előlegosztásnál nincsenek tévedések — tehát az úgynevezett irodai munka zavartalnul, az előírásoknak megfelelően történik — nincs a tagságnak gondja az irodával. S még valami szükséges ahhoz, hogy teljes lehessen a bizalom, s minden tag érezze: az irodában dolgozók is fontos teendőket látnak el. Ez pedig az irodai munka nyíltsága, az irodában dolgozók barátságos, készséges hangja. Sajnos nem egy helyen előfordul, hogy az adminisztrációt végző dolgozók barátságtalanul, „magas ló”-ról beszélnek a szövetkezeti tagokkal, s ha valamilyen kérdéssel fordulnak hozzájuk, akkor bonyolult magyarázattal szolgálnak, vagy egyszerűen azzal fizetik ki az érdeklődőt, hogy ehhez nem ért. \ hol megtűrik az ilyen ** magatartást, hangot, ott lassacskán bizalmatlanná válnak a tagok a vezetőkkel szemben, s olyan esetekben is, amikor pedig erre nem lenne okuk. A különböző vizsgálatok, amelyek a nyilvántartással, könyveléssel kapcsolatosak, gyakran azzal az eredménnyel végződnek, hogy nincs minden rendben. Sajnos, elég gyakori, hogy késedelmekkel, pontos bizonylatok nélkül dolgozik a könyvelés. Ilyenkor még jó szándék esetén is becsúszhatnak olyan hibák, amelyek kárt okoznak a szövetkezeti közösségnek. A jó irodai munkának, a könyvelésnek sok feltétele van. Ezek között is a leglényegesebb: minden idejekorán történjék, s pontosan. A pontatlanság alkalmat ad a visszaélésekre, s ha az irodán nincs rend, azt előbb-utóbb megérzi a termelés is. Hányán dolgozzanak az irodán, pontosabban szólva a könyvelésben?1 A szövetkezeti tagok rendszerint sokallják az irodában dolgozók számát. Pedig ahhoz, hogy egy nagyobb gazdaságban rendjén menjen a nyilvántartás, s megfelelő következtetéseket lehessen — s idejében lehessen — levonni a különböző mutatókból, több embert kell foglalkoztatni. Az 1500—2500 redukált szántóterülettel rendelkező gazdaságok esetén általában egy főkönyvelőt és három beosztotttat tartanak szükségesnek a szakemberek. Ök rendszerint el tudják végezni azokat a teendőket, amelyek a belső nyilvántartásokkal, könyveléssel kapcsolatosak. Természetesen ahhoz, hogy a munkájukkal rendben legyenek, pontos külső adatszolgáltatásokra is szükség van. Nagyobb gazdaságokban nagyobb könyvelői, munkaegységnyilvántartói, adminisztrátori létszámra van szükség. Négy és fél ezer kataszteri holdtól hatezer holdig az egy főkönyvelő mellett hat beosztottra is szükség van. A létszám nem jelenték- n. nem elhanyagolható tényező. Ennél azonban fontosabb: az egyes munkakörökben dolgozók megfelelő jártassággal, szakmai hozzáértéssel kerüljenek a helyükre. A jó főkönyvelő, a hozzáértő beosztott könyvelő munkája minden szövetkezetben lényeges. Ha feladataikat jól látják el, akkor azok közé tartoznak, akik a legértékesebb munkát végzik a szövetkezeti közösség javára. Egyáltalán nem lényegtelen szempont az irodán dolgozók megválasztásakor a hozzáértésen kívül a feddhetetlen erkölcs, a megbízhatóság, a tisztakezűség. Az irodai munkakör — még abban az esetben is, ha kisebb tisztségről van szó — bizonyos mértékig bizalmi munkakör. Csak olyan emberek végezhetik zavartalanul, s közmegelégedésre a munkát, akik becsület, tisztesség dolgában makulátlanok, s a szövetkezeti tagok nyugodtan bízhatnak bennük. Akinek a jó szándékához, becsületességéhez, tisztakezűségéhez kétségek férnek, ne kapjon beosztást az irodán, még abban az esetben sem, ha hozzáértő, jó szakember hírében áll. Azok az idők elmúltak már, amikor egy-egy szövetkezet vezetősége „zsebből” gazdálkodott, s jóformán irodai dolgozók nélkül, noteszlapokra rótt feljegyzésekből, meg emlékezetből idézték fel a szövetkezetben történt eseményeket. Ahol így zajlott az „irodai munka”, ott rendszerint súlyos tévedések, vagy visszaélések történtek. Ma nem egyszerűen az a követelmény, hogy pontos legyen az események regisztrálása. Azoknak az adatoknak, amelyek a könyvelésből, nyilvántartásból kerülnek ki, megfelelőnek kell lenniük a gazdálkodás helyzetének megítélésére. Nemcsak általános megítélésre, hanem a részletek értékelésére is. Mit érdemesebb, gazdaságosabb termelni? Mi lyen ráfordítások célravezetőik? Melyik beruházás, milyen módon, mennyi időn belül hozza meg a hasznát? S még ezernyi apróbb, részletkérdés eldöntésében segíthetnek a számvetések. A jó munkának ez a mércéje. p rre törekedni minden ^ szövetkezet alapvető érdeke. S a tagság számára meggyőzővé, világossá válik az ilyen munka. Igenis értékelik azok tevékenységét, akik segítenek világos, liszta képet kialakítani a gazdálkodásról, s teljes joggal meg is becsülik munkájukat. Almás! István ként is: vastag, meleg a vattaruha. — A hét végén hová utazik? — Minden hét végén haza, a szüléimhez. A közelben élnek: Gyöngyöspatán. Nem távolság, de azért naponta fárasztó lenne az utazgatás ... Most hosz- szú időre utazom haza: kilenc nap szabadsagom van. Első fizetett szabadságom. — Kilenc napra elbúcsúzik a munkatársaitól? — Csak néhányra. A KISZgyűlésre visszajövök. Vissza kell jönnöm. Én tartom. A gépszerelési üzemben én vagyok a titkár... (—ni) tarjáni gépipari technikumban. — Technikus? — Az oklevelem szerint. Egyébként fizikai állományban dolgozom. így jobban keresek. A havi 1600—1800 forintom mindig megvan. — Ilyen munkára vágyott? — Sohasem gondoltam az íróasztalra... Igaz, hogy a földmunkára sem. Itt az is akad jócskán. De kell is: erősödni akarok. — Itt, a visontai bányamezőn nincs műhelyük. Odakinn hideg van. — Meg lehet szokni. EgyébMajdani óriásgépek helyén — égbetörő acéloszlopok tövében — fél órája talán, hogy abbahagyta a műszakot. Rajta még az olajos vattaruha, kezén —arcán a napi munka nyoma — a fürdőig még nem jutott el —, amikor a szállás egyik takaros szobájában megpillantom a kályha előtt. Ma — úgy látszik — Seiben József érkezett „haza” elsőként, ő a soros a begyújtásban. A fiatalember arca piros — mindig ilyen, vagy csak a kinti hideget őrzi? — tekintete ka- maszosan riadt. Tizennyolc éves, a nyáron végzett a salgóteszik majd utódaink. A magyar történelemkönyvek erre az időszakra jegyzik fel a munkáshatalom legnagyobb vívmá- - nyát: a termelőszövetkezetek megszilárdulását. Ha ennek eseményeit és az emberek tudatformálódását nyomon akarnánk követni, orré nem egyetlen újságcikket, hanem vaskos könyvet kellene szentelni. Egyetlen évben, 1963-ban gépi beniházásokra 210 millió forintot költöttek megyénkben, : vagyis négyszer annyit, mint : 1958-ban. 1945 előtt az iparban : foglalkoztatott nők aránya 10 százalék alatt volt, jelenleg 31 százalék. Az Egyesült Izzó gyöngyösi gyárában mintegy 400 nő dolgozik. Ezt az tette lehetővé, hogy új iparágat honosítottak meg az utóbbi években Gyöngyösön. Űj szakma és új városrész született a Mátra alatt. A szocialista iparosítással nemcsak számbelileg gyarapodott a munkásosztály, hanem gyarapodott eszmei, ideológiai felkészültsége, az elmúlt öt év alatt megyénkben nőtt a párt tömegbázisa. A munkásosztály tagjainak zöme érzi a felelősséget nemcsak a máért, hanem a jövőért is. A munkásosztály a parasztsággal és az értelmiséggel vállvetve munkálkodik a szocializ- . mus építésén. A második ötéves terv sikereit mezsgyének tekintjük, ahonnan visszatekinthetünk az eddig megtett útra és három hét múlva új feladatok, új célok felé indu- ' lünk. Dr. Fazekas László Tizesiöt év síz állattenyésztés szolgálatában Második ötéves tervünk mezsgyéiről Kevesen tudják, hogy Füzesabonyban működik megyénk egyetlen és egyedülálló állat- tenyésztési nagyüzeme, a Füzesabonyi Mesterséges Termékenyítő Állomás, amelynek az egész megyére kiterjedő hálózata immár 15 éve végzi és látja el feladatát: a megye állatállományának minőségi és mennyiségi szaporítását. Az állomás dolgozói nemrég jubi- | láltak s ebből az alkalomból ! dr. Szalmás Lajos igazgató adott rövid áttekintést az elmúlt időszak munkájáról. — Amikor 1949-ben az állo- I mást megszervezték, bizony j ellenszenvvel fogadta ezt az állattartó parasztság, nem értette meg annak jelentőségét. Túlzás nélkül mondhatjuk, hogy forradalmi változást hozott ez az állattenyésztés történetében. Természetesen a szűkös tárgyi, személyi és technikai feltételek, a tapasztalatok hiánya mind-mind hozzájárultak az első évek kezdeti nehézségeihez — mondotta. Egészen 1955-ig tartott ez az úgynevezett mélj'pont az állomás munkájában. Azóta megváltozott a helyzet. Amíg 1955- ben a megye állatállományá- I nak 15,7 százaléka tartozott az I állomás kezelése alá, addig : ma már 99,5 százaléka. Az utóbbi években jelentősen ja- j vultak az állomás személyi tárgyi, technikai feltételei. A | főállomáson korszerű 40 férő- j helyes apaállat-istálló, garázs, | műhely, laboratórium épült. ! Az állomás tíz gépkocsija min- I den reggel innen indul ki körjáratokra, és szállítja ki a megtermékenyítő anyagot az egyes községekbe, termelő- szövetkezetekbe. Több mint 250 megállóhelyük van a kör járatoknak. 1960. óta nemcsak a szarvas- marha, hanem a juhok inszemi- nálásával is foglalkoznak az állomás dolgozni. Jelenleg a megye 48 termelőszövetkezetében 24 ezer anyajuh termékenyítéséről gondoskodnak, és munkájuk eredményességét dicséri a 104 százalékos bárá- nyozási arányszám. Az állomás szakemberei nagy gondot fordítanak a termelőszövetkezetek szarvasmarha-állományának kezelésére, rendszeresen végzik a meddőségi vizsgálatokat, az improduktív egyedek kezelését, selejtezését. Jó munkájuk bizonyítéka az, hogy a 108 tehénre jutó borjúszaporulal évről évre 85—90 fölött van. Az állomás munkájának további célja és feladata, hogy a megye szarvasmarha-állományának minősége rohamosan tovább javuljon, hogy minél több értékes utód szülessék. Az eltelt 15 év alatt 121 bika állt a mesterséges termékenyítés szolgálatában, és egy-egy bika után általában 10 ezer utód született. A termékenyítést ma is párosítás! és tenyésztési terv szerint végzik az állomás dolgozói. Egyik fontos célkitűzésük munkájuk gazdaságosságának fokozása. A tehénsűrűség emelésével feltétlenül csökkenne az egy tehén inszeminálására jutó kiadás, így az állatállomány minőségének további javításával egy időben a gazdaságosság mutatói is tovább javulnának. Nem kétséges, hogy a kezdeti eredmények, az első sikeres 15 év után, újabb sikeres időszak következik a Füzesabonyi Mesterséges Termékenyítő Állomás munkájában. Császár István Túlteljesítette a kenyérgabona-, a sertés-, a vágómarha- és tojásfelvásárlási tervét a füzesabonyi járás