Heves Megyei Népújság, 1965. november (16. évfolyam, 258-282. szám)
1965-11-06 / 262. szám
Két egészségügyi létesítmény átadása Egerben Reumakórház: kétmillió forint Egészségügyi szakiskola: tízmillió forint . Hi:.: :!ÍÜüiiiüiÍ&ÍHÍ j:. t.. i u:. . :h.:..‘. 4. Népgazdasági terv operatív terv A szürke kőkerítés mögött meglepetés várja az embert: szögletes, lapos, üveg földszintes épület, szinte játékszer a vastag fal mögött. Az egri strand területére is benyomul és Eger város egészségügyi térképéről is eltüntet egy fehér foltot: reumakórházat kapott a város. Péntek délelőtt adták át hivatalosan az épületet, bár már hetek óta telt ház van a négy kórtermes, 25 ágyas kórházban. Dr. Berecz István, a megyei tanács vb-elnökhelyettese adta át az új egészségügyi létesítményt és vágta el a jelképes szalagot.— szabad az út, fogadhatják a reumás betegeket szervi megbetegedést gyógyíthat a két orvos, a négy ápolónő, a gyógytornász és a fizikoterápiás kezelő — komplex módon, mert erre a modern vb-elnöke adta át az egri egészségügyi szakiskola új, bár már egy éve működő négyszintes, a város egyik legmodernebb épületét. A gazdasági tervezést sokan úgy képzelik el, hogy a szak- emeberek százai számítások alapján összeállítják a népgazdaság ötéves tervét, ezt feldarabolják évekre, meg hónapokra, illetve iparágakra, vállalatokra, meg műhelyekre, és valahogyan így jön ki, hogy X. Y. mit esztergáljon holnap, vagy holnapután. A valóságban nem igy van. Az ugyan igaz, hogy a vállalati tervek részei a népgazdasági tervnek, és az éves tervek végrehajtásával valósulnak meg az ötéves terv célkitűzései. De a népgazdasági terv egy sor olyan előírást is tartalmaz, amelyek nem egy-egy vállalat konkrét termelési programjaként teljesülnek. A termelékenység emelésének pl. vannak olyan forrásai, amelyek nem egy vállalat munkájában realizálódnak, sőt vállalati szinten nem is láthatók. Ha mondjuk egy új vállalatot olyan helyen építenek fel, ahol az anyagok termékek oda- és elszálítása, illetve a munkaerő szállítása viszonylag a legkevesebb befektetést igényli, akkor, ha a vállalatnál nem is, de népgazdasági szinten feltétlenül javul a munka termelékenysége. Hasonló munkamegtakarítást, és ezzel együtt termelékenység-növekedést eredményez ha pl. egy olyan alkatrészt, amit sok vállalat rendszeresen használ, egy vállalat állít elő, korszerű gépekkel, olcsón, és nem minden üzem maga készíti el, kezdetlegesen, drágán. Milyen következtetést vonhatunk le mindebből? Azt hogy a népgazdasági terv nem mechanikus összege a vállalati tervnek, hanem egy sor olyan összefüggést is előirányoz, amelyek a vállalatok, sőt egyes iparágak kapcsolataiban, arányaiban testesülnek csak meg. Lássuk a dolgok másik oldalát is! A vállalati terveknek, termelési programoknak számos olyan része van, amelyet egyszerűen lehetetlen központilag előírni, megtervezni. A vállalati termelés jó megszervezésében, ötletes kombinálásában egy sor olyan lehetőség rejlik, amelyek kiaknázása az egész népgazdaság, az egész ország számára hasznos. Ezeket nemcsak hogy nem lehet központilag előre látni, de a túlzott köz- pontosítás, a vállalatok önálló cselekvésének a korlátozása akadályozza ezek kiaknázását! A népgazdasági tevékenység megtervezése tehát egyaránt követel központi és vállalati tervezést. E két szint a tervezésben egymás elengedhetetlen kiegészítője, de csak akkor tudják jól kiegészíteni egymást, ha feladataik nem keverednek, ha mindkét szint megkapja a feladatai betöltéséhez szükséges kereteket, lehetőségeket. A gazdasági irányítás és ezen belül a tervezés rendszeréjiek átalakítása nem utolsósorban ezt a célt szolgálja. A gazdasági élet elkerülhetetlen velejárója, hogy van egy sor termelésre ható tényező, amelyet a tervezés egyik szintjén sem lehet előre látni. A fogyasztók ízlésének, magatartásának változásaira gondolunk, amelyet a technika, az életmód, az idegenforgalom fejlődése stb. idéz elő. Ez növeli a termeléssel kapcsolatos kockázatot, azt a lehetőséget ,hogy a szükséglet másként alakul, mint ahogyan az a legkörültekintőbb számítással is várható volt. A külkereskedelmi forgalom egyébként elengedhetetlen növekedése szintén fokozza ennek lehetőségét, hiszen a külföldi vevő másként és máskor is feladhatja a rendelését, mint ahogyan előre elgondoltuk. A népgazdasági és a vállalati tervezésnek, mint két különböző szintnek a szétválasztásához hasonlóan el kell különíteni a rövidebb és a hosszabb időtartamú tervek feladatait is. Az ötéves népgazdasági tervek az egész népgazdaság főbb fejlődési irányait jelölik ki, míg az operatív tervek — az éves és még inkább az ennél rövidebb lejáratú programok — az időközbeni változásokhoz lehetőleg minél jobban igazodva jelölik meg a termelési feladatokat. A gazdasági irányítás átalakítása tehát e következtetések pontosabb levonását, és ezzel az egész tervgazdálkodás hatékonyságának javítását is szolgálja. Bognár Gyula Vezetési hibák Aldebrőn A háztá ji rendben van, most már jöhet a közös Asszonyok rakják csomóba a kukoricát, velük is beszélgettünk. Kiderült: a háztáji kukoricát letörték, a háztáji szüretnek is vége, csak még a szövetkezeti munka egy része van hátra. A közös szüret tart, száz holdon töretlen a kukorica, vá- gatlan a szár és takarmány is van még hordatlan. A gazdaságnak húsz saját erőgépe van, ezekkel szállították a cukorrépát és ez a munka teljes egészében be is fejeződött. — Mennyien dolgoztak tegnap? — Másfél százan — válaszolta az elnök. Szavából érteni lehetett, hogy most, miután befejeződött a háztáji munka, nincs baj a munkaerővel a közösben sem. Ügy látszik, Aldebrőn a háztájit tekintik fő jövedelmi forrásnak és nem a közöst. Ez az idén egy kicsit meglátszik majd a zárszámadásnál is*, ahol bizonyára nemcsak a tagoknak lesz mondanivalójuk. Szóból ért az ember Áprilisban új mezőgazdász érkezett a faluba. Egyetemet végzett, állami gazdaságból jött szakember. A régivel is baj volt, ezzel sincsenek megelégedve. — Jó ember, az is a baj, hogy nagyon jó — mondta az elnök, a párttitkár, de sokan a tagok közül is. — Gyakran látjuk a határban, néha ebéd nélkül, de határozatlan, gyenge kezű- úgy tűnik, nem eléggé ért a dolgához — ez volt a vélemény. Később kiderült, hogy a mezőgazdász hibáit olykor-olykor érintették ugyan, de még alaposan sohasem tárgyaltak vele ezekről. Beszélgetésünk ezúttal a mezőgazdász előtt folyt. Elismerte a hibáit, ígérte, iparkodni fog a jövőben. Máshol az elnökről is szó került, aki ugyan a párttitkár szerint az utóbbi időben sokat változtatott magatartásán —, de még mindig „vaskalapos”, egyedül akar mindent intézni, csinálni. Mindez nem jelenti, hogy az aldebrői elnök nem tesz, nem dolgozik sokat szövetkezetéért. Arról van szó, hogy munkamódszerén, vezetési stílusán, emberi magatartásán még további változtatásira, formálásra van szükség. A 2300 holdas nagy gazdaság imyítá- sa sok szaktudást, új vezetési módszert követel. A legutóbbi felméréskor Aldebrőn 32 forinton félül állt egy munkaegység értéke. Jelenleg sokat behoztak már az őszi lemaradásból, de az említett hibák mulasztások komolyan figyelmeztetnek, és a hibákból a tanulságokat még idejekorán érdemes levonni. Sz. I. '^SiPümGj 3 1965. november 6. szombat A meghívott vendegek megtekintették az épületet, amely csaknem tízmillió forintos beruházással épült 144 kollégiumi férőhellyel, a 36 szobában. Kétszáz főnyi hallgatóság számára hat tanteremben, négy évfolyamon (három általános ápolónői és egy gyermek- gondozónői) folyik a tanítás. Eger legmodernebb konyhája tartozik az épülethez ebédlővel, társalgóval, korszerű bemutató kórteremmel, szertárral, sportpályával, zuhanyzókkal — minden kényelemmel ellátva. Aldebrőről kaptuk a hírt: vontatottan halad az őszi munka, a vetés jelentős része rossz minőségű. Közel száz szarvas- marha az éjjeli fagyokban is a szabadban, a legelőn tanyázik és hogy a szalma, a takarmány egy része még betakarítatlan. A hír nyomán indultunk el, hogy meggyőződjünk a helyzetről. 150 holdon rossz minőségű a vetés Tarnóczi Márton elnökkel, Vadkerti Miklósné párttitkárral, a mezőgazdásszal, szerelőkkel, traktorosokkal és asszonyokkal beszélgettünk. Első téma az őszi vetések minősége. A gazdaságban befejeződött az őszi vetés és több mint 900 holdon került földbe a mag A baj a minőséggel van, annak ellenére, hogy a füzesabonyi járásban ők végeztek utoljára a vetéssel, és Detkröl, Füzesabonyból, Nagyútról is érkeztek erőgépek, amelyek ha több-kevesebb hibával is, de mégis segítettek. — Mi az elnök véleménye a vetésről? Kiderült, hogy kilencszázegy- néhány holdból mindössze 250 hold vetés minősíthető első osztályúnak, 300 hold másod- és a többi csak harmadosztályú. Ez a kategorizálás — amely- lyel különben az említett vezetők is egyetértenek — azt jelenti, hogy mintegy 450 holdról már most, a vetés után közvetlenül sem lehet jó termést remélni. Az okokat vizsgálva többfajta kifogás nézet alakult ki: nehéz, kötött a talaj, a több hétig tartó szárazság cserepessé tette a földet, és szó került a kötelező agronómiái eljárások elmulasztására is. Az utóbbiról így vélekedett a mezőgazdász: hibát követtem el magam is. Esőre, kedvezőbb időjárásra számítottam, nem zártuk le idejekorán a talajt és erősen kiszáradt a föld. Az elnök ezt mondta: elmulasztottuk a talaj lezárását és olyan rossz minőségű munkát végezhettünk csak, hogy a munka végzése közben összetörtek a vetőgépek, tárcsák, fogadok. Ügy is volt, hogy cső nélküli vetőgéppel vetettünk ... Nehezítették a munkát: az időjárás és a nálunk jellemző kedvezőtlen talajviszonyok. A traktorosoknak ez volt a véleményük: több talajt előkészíthettünk volna vetés alá, még idejekorán, akkor nem kellett volna máshonnan kölcsönözni gépeket, hogy határidőre befejezzük a vetést. Mindezek mellett érdemes megjegyezni, hogy a járási tanács szakvezetői több alkalommal jártak Aldebrőn és személyesen is felhívták a figyelmet a lemaradásra, a munka helyesebb megszervezésére. Az eredmény: október 31-re segítséggel befejeződött ugyan a vetés, de a minőséggel baj van. És ezeket a bajokat hiba lenne csak az időjárásra, a kedvezőtlen talajadottságokra fogni. Megemlítette,' hogy a közelmúltban 155 ággyal gyarapodott megyénkben a kórházi férőhelyek száma, és a jövőben is új létesítményekkel fog gazdagodni a megyei egészségügyi hálózat: a 452 ágyas hatvani új kórházzal. Folyamatban van az egri és a gyöngyösi kórházak rekonstrukciós terveinek megvalósítása is. Dr. Berecz István megemlékezett néhai dr. Lengyel Endre reuma-főorvosról, akinek áldozatkész és fáradságot nem ismerő munkája, szervezőkészsége is részese az új reumaosztály létrehozásának. Szaktató nyílik a szemszédos fürdőbe, ahol iszappakolást és a nagy medencében víz alatti gyógytornát is biztosítanak a betegeknek. Amint dr. Agyagási Dezső reuma osztályvezető főorvos elmondta, szinte páratlan a 32 Celsius fokos víz rádioaktív tartalma. Csupán a fővárosi Rudas fürdőé tartalmaz ennél az országban nagyobb mennyiségű rádiumot. 45 fokos termálvizet is kapunk egy három kilométeres csővezetéken Andor- naktályáról, amely jelentős kéntartalmával tűnik ki. Jelenleg is minden mozgásberendezések lehetőséget adnak. A vendégeknek gyakorlatban is bemutatták a vízfürdőben a tangenthor — a viz alatti masz- szőr működését. A csaknem kétmillió forintos új kórházi részlegbe még nem érkezett meg minden felszerelés, de már az első betegek gyógyultan távoztak. ★ Még egy egészségügyi intézmény ünnepélyes átadására került sor Egerben péntek délelőtt. Bíró József, a megyei tanács Célprémiumot kapnak az építőmii likasok Üj módszerrel, öntött falakkal építik Egerben a Hadnagy utcai toronyházakaf. Eleinte nehezen, kissé vontatottan haladt a munka. Bobács István kubikos brigádja vállalta, hogy fegyelmezett, jó munkával segítik az építkezést. A főépítés és a vállalat vezetői örömmel fogadták a felajánlást. A technológiai sorrendre és a minőségre ügyeljenek nagyon, ezt kérték a munkásoktól. Ha ezt a legfőbb követelményt betartják, SCO forint célprémiumot kapnak. Az ígéretet mindkét fél betartotta. Bo- hácséknak kifizették a 300 forintot. November és december hónapra újabb kilencezer forint célprémiumot tűztek ki a brigádnak. A kifizetés feltétele az. hogy év végére tető alá hozzák a három toronyházat és másik három épület földszintjén a betont bedolgozzák. Hajdú György komplex brigádja ezer forint célprémiumot vett fel. Nem ingyen kapták a béren felüli pénzt. Tíz pontos vállalásukat becsülettel teljesítettek. Ezek közül a fontosabbak: munkájukban minőségi értékcsökkenést nem találtak a műszaki ellenőrök, géppel és jól vakoltak a gyöngyösi 80-as lakótelepen, a rájuk bízott munkát határidőre átadták, a felszabadult ifjú munkásokat segítették, a gépeket jól kihasználták. Célprémiumot kapott Hatvanban Lehőcz Lajos kőműves brigádja. Június végén tettek fela-jánlást és 80 lakást határidőre átadtak. A műszaki ellenőr munkájukra lényegesebb kifogást nem talált. Lehőcz Lajos kőműves brigádja fegyelmezetten, jól dolgozott. Sürgős és fontos, hogy az építőnuinkások a kedvező időjárást jól kihasználják és a tél beállta előtt minél több lakást tető alá hozzanak. Az egri építkezéseken 10500 forint célprémium üti a Kovács ácsbrigád markát, ha a toronyházakon a kubikosok részére a zsaluzást folyamatosan elvégzik. A szomszédos Csákány utcában is pontosan megszabták a feladatokat és a határidőket. A Lőrinc kőműves brigádnak érdemes iparkodni, 6500 forint célprémium lesz a jó munka jutalma. nácsai nagy segítséget jelentettek a tervezésben. A megjelent vendégek — Bíró József, a megyei tanács vb-elnöke, Kácsor Jánosné, a városi pártbizottság első titkára, Bóta Albert, a megyei párt- bizottság munkatársa, Ferencz János, a városi tanács vb-el- nökhelyettese, dr. Osváth Gábor, az egri kórház igazgatófőorvosa, az Egészségügyi Minisztérium, a Vöröskereszt — valamint a tervező és kivitelező építővállalatok képviselői — megtekintették a kórtermeket, a kis osztályos laboratóriumot, a fizikoterápiás és a hidroterápiás kezelőhelyiségeket. A kórházból közvetlenül aj
