Heves Megyei Népújság, 1965. november (16. évfolyam, 258-282. szám)

1965-11-21 / 275. szám

Vidróczki Párádon Ahogy rajzolónk elképzelte (Fotomontázs: Kiss Béla) bot farigcsáltam. Vidróczkit. Sokáig Izgatta a fantáziámat, míg húsz évre rá csak elké­szült. Húsz éve faragja a fát Asz­talos Joáchim. Negyven körü­li, szép szál ember, kék sze­mekkel, s a fafaragás iránti nagy-nagy lelkesedéssel. Mű­vész, vagy csak kedvtelésből faragja a fát? Munkái szépek, Hosszú téli esték. Bent, a földes kis szobában, a búbos melegít, öregek ülnek az asztal körül, summások, pásztorok — s a bölcsőből nagy kék szemű kis fiú hall­gatja a mesét. Vidróczkiról fo­lyik a szó, a híres betyárról. Milyen volt a fokosa? Hogyan csapta le az üldöző pandúro­kat nagyszerű karikás ostorá­Arvalányhajas kalapot vi- 2zLs * menyecskék szíve he­vesebben dobogott Az urasá- "T hasonl<5 okbóL C^L °Czki hires nyája, «wWfo, morog a Mátrába’... nÓt^ mesék legendát a mátrai betyár kö­íud%rj?S!t.k,eresik a hóban­segítséget kér, s aki üldö­★ Hosszú újjú ing, bő gatya 1 es'zma, meUény. Igy járt i haídan, így mesélték az öv^ben az elöltöltős pisztoly, vállán karikás ostor. 2? , a tarisznya. Rajta a minta a nyajat őrző betyárt ábrázolja az erdőben. Hosszú hajat viselt. Szép ember lehe- tett hiszen sok szeretője volt... Mellette a kakukkmadár jel- Eeß a- bagoIy is- Hiszen a kakukk más fészkére jár s a bagoly ideje az éjszaka —’ rna­EoT* Asztalos Joáchim a Életnagyságú, egyetlen da- rab^l vadkörtefából faragta KL Ket évig dolgozott rajta. n=iiT,*.PaSZtorgyerek voltam. Hallgattam az öregek meséjét, s a kezem ügyébe eső fadara­„ “ Id5ben elvetettük a 2400 Hold kenyérgabonát. Végeztünk a betakarítás­-- November 25-re befejez­őik a mélyszántást Szokatlanul újat jelentenek 8 *zavak a csányi Búzci­raiász Termelőszövetkezetben öyen teljesítményre a korábbi evekben egyszer sem volt ke­rf*;.? sok bajjal, gonddal küsz­ködő termelőszövetkezet. Ta- , mindössze 19 forintot tudtak fizetni munkaegységen- Ként az idén meglesz a terve­zett 30 forintos részesedés. A vándorlásból hazatért dinnyé­sek — mintegy 450 család — felismeréssel fogadta a kitűnő gabonatermés adatait. Ahol korábban négy mázsa volt a termés, most 2700 hold átlagá- ban. I2t fs 14 mázsát fizetett •holdanként az árpa és a búza. •A szövetkezet fennállása óta ‘első ízben biztosítani tudták a fejadagot A dinnyések közül mar többen azzal a gondolat­tal barátkoznak, hogy a jövő tavasztól odahaza vállalnak ré szes művelést... A szövetkezet vezetőinek, a ^»»vetkezeti dolgozóknak soha Ilyen örömben nem volt még ■részük. Megelőzték a hortiakat Ä csányiak régi riválisai a jnortiak. A szomszédos község .területben és adottságokban hasonlít az ittenire, eddig vi­szont soha nem tudták utolér­ni a hortiakat. Az őszi szántá- t/L, vetési és betakarítási ver­senyt a hortiak kezdeményez­finomak, gondos darabok. A falon faragott dombormű­vek: Árpád fejedelemmé vá­lasztása, a csodaszarvas legen­dája. .. Felfedezik a gyönyörű szarvast Hunorék. Még a ló is meghökken. Utána! S a má­sik faragott képen vad hajszá­ban iramodnak a csodaszarvas után. ,----------------------------------­A félévin A televízió „Téli falusi es­ték’’ című előadássorozatát de­cember elején indítja, és pén­tekenként este háromnegyed órán át sugározza ezt a műsort. A pártszervezetek már most megkezdték az előadássorozat témájának ismertetését, nép­szerűsítését, és gondoskodnak jó vitavezetőről is, hogy az elő­adás után színvonalas vitában tisztázzák a hazai, nemzetközi gazdasági és politikai élet kér­déseit. A téli tanfolyamon előadáso­kat sugároz a televízió a nem­zetközi helyzet időszerű kérdé­seiről, népgazdaságunk helyze­Csánynal v ték a járásban. Az alkalom megvolt rá, hogy változtassa­nak a sorrenden a csányiak, de ehhez legalább határidőre teljesíteni kellett a feladato­kat. Kevés reménye volt erre az öt és fél ezer holdas gazda­ságnak, ahol alig négyszáz munkáskézre tervezhették a munkákat. A véletlen segített A dinnyéseknek nem sikerült az esztendő, volt, aki korábban hazajött, mondván: — Ki kell egészíteni a kere­setet. Telek György, Barkóczi F.r- nő és Balogh László traktor­ra ült. Váltott műszakban Isi szántottak. Barkóczi mintegy háromszáz holdon vetette el a gabonát. Nagy Zoltán rakodónak állt, Bugyi István fogatosokhoz. ök már valószínű, hogy maradnak is, részes művelést vállalnak a kertészetben tavasztól. A jobb munkára jól kidol­gozott premizálási rendszer ösztönözte a traktorosokat. Bú­za járt prémiumként. Száz holdon felül vető traktoros és gépfaros minden hold teljesí­tése után egy kiló búzán osz­tozott. A kiugró teljesítménye­ket külön jutalmazták. Ilyen volt Aqócs Sándor traktoros és Pali Menyhért génfaros telje­sítménye. A szövetkezet két kitűnő dolgozója 787 holdon vetette el a kenyérgabonát. A sarokban még egy nagy, faragott szobor. — Édesanyám fényképe után készítettem... Fiatal menyecske, vidám arccal siet, kezében szamárfü­lesre gyűrött kis könyv. Nép­viseletben van, mozdulata te­le életörömmel, s alkotója sze­rété tével. Apró csont- és szarufaragá- I sok Is találhatók a műterem- I ben. Meg apró faszobrok. Da­gasztó asszony, orvvadász, egy régebbi Vidróczki-faragás. Dó­zsa halála, a pusztaszabolcsi summássztrájk, pincei beszél­getés, az özvegyember. Han­gulatos kompozíciók, gondos munkával. Egy másik sarokban készü­lő sakkasztal. A sakktáblát fa­ragott domborművek veszik körül. A munkát ábrázolják, a- mig a kenderből vászon lesz... S egy kedves népi epizód is megörökítve, menyasszonyfüs­tölés. — Mi a célja a faragással? — Szeretném a palóc nép múltját, hagyományait, életét megörökíteni. Kis műtermének rengeteg látogatója van, néhány kis fa­ragott szobrát külföldön is is­merik. Sajnos Magyarországon kevésbé... Saját erejéből csinált min­dent. A szerszámokat is nagy­részt ő készítette. Támogatást eddig sehonnan nem kapott. Azt megkérdezni, hogy sze­reti-e a faragást, a világ leg­feleslegesebb dolga lenne. Az Érc- és Ásványbányakutató Vállalatnál dolgozik, mint kompresszorkezelő. S alig vár­ja a munkaidő leteltét, hogy otthon újra kezébe vehesse a vésőt.^ S a lehulló forgácsok alól újabb figurák kerülnek elő. Asztalos Joáchim népmű­vész. Vidróczki hivatott szob­rásza. I Hátai zió és a pá téről és feladatairól. Ismerte­ti a korszerű eljárásokat és eszközöket a mezőgazdaságban, előadás hangzik el a termelés és a munkaszervezés kérdése­iről a termelőszövetkezeteknél, a munkadíjazás rendszeréről és formáiról, a termőtalaj vé­delméről, a talajadottság és a termelési szerkezet összefüggé­seiről, valamint a mezőgazdasá­gi termelésről és a vízgazdál­kodásról. Kísérleti jelleggel a pártpro­paganda segítségével az idősze­rű belpolitikai és nemzetközi kérdésekről is előadás-soroza­tot indít december elejétől a k an jövője Agóes volt a „húzóerő”, aki Árokszállásról naponta kerék­párral járt munkahelyére, de mindig elsőnek indult a ha­tárba. Taraitól nem pihenlek a traktorosok Kétségkívül az érdem na­gyobb része a traktorosokat illeti. A huszonkét műszaki szinte megállás nélkül dolgo­zott az idén. Tavasztól kezd­ve szállítás, vagy talajmunka közben köszönt rájuk a vasár­nap. A kedvező őszi időben minden órát kihasználtak, hogy a vetéshez a magágyat időre és jó minőségben előké­szítsék, végezzenek a vetéssel, a termények szállítását is győzzék. Ezt a nagy tempót csak néhány napra lehetett csökkenteni és a szövetkezet vezetői november 7-én pihenő­napot adtak a traktorosoknak. A huszonkét traktoros közül öten mégis munkába álltak és vasárnap is hordták a kukori­caszárat A gépállomás! műhelykocsi állandóan a község határában tartózkodott. A szövetkezeti szerelők is állandó műszakot tartottak, azonnal javították a hibákat. A 2400 hold vetés mellett négyszáz vagon árut mozgat­Javaslom, hogy mindazok, akik a termelés irányításával és szervezésével foglalkoznak, egyszer kérdezzék meg, hogy mennyibe kerül a belső szállí­tás. Kitől kérjék számon az el­• költött százezreket? Először ön- I maguktól, remélhetően akkor I őszinte számvetést csinálnak. De így nem lesz teljes a kal­kuláció. Ugyanis ki tudná nyo­mon követni és forintban mér­ni, hogy mibe kerül a vállalat­nak és a népgazdaságnak „gyárkapun belül” a szállítás. A Mátravidéki Fémművek­ben naponként több mint egy­millió darab tubust és külön­féle dobozt gyártanak. Mennyi munkába telik, amíg az alumí­niumtömbből lemez, abból fog­krémtubus lesz. A régebbi munkások még emlékeznek rá, hogy milyen cikcakkos volt az út az anyagraktártól a gépe­kig, a lakkozóig, a nyomdába, a terem egyik végétől a mási­kig, emeletről le és újra fel. Naponként mennyit és hányán cipekedtek. Az idén már okos gépek és szalag továbbítja az anyagot és a félkószterméket. Mérnöki pontossággal szabták meg az utat Attól eltérni nem lehet nem engedi az automatika. Be­tartatja a szabályt, szigorúan ügyel a takarékosságra. Nem engedélyez oktalan kitérőket nem tűri a mellékutakat és a késedelmet. Mégis a belső szál­lítások miatt panaszkodik a Mátravidéki Fémművek igaz­gatója. Persze, nem a szalaggal, nem az automatikával van baj. Ki­keresi az hamarosan a ráfordí­tott százezreket. De azzal, hogy az áru elkészült, a belső szállí­tásnak még nincs vége. Ha a termelés százszázalékos, de a kiszállítás csak 56,5 százalékos, akkor Sírokban fejtetőre állnak a dolgok. Ez történt októberben és tart még ma is. rtoktatás a televízió. Ez a műsor alapve- ! tőén az üzemi, hivatali és vá- , rosi dolgozók tájékoztatására i szolgál. A nemzetközi helyzet idősze­■ ru kérdései, népgazdaságunk í helyzete és feladatai, a mun­kásosztály vezető szerepe és 1 a szövetségi politika, valamint a szocialista munka időszerű • kérdéseiről tájékoztat ezeken az_ előadásokon a televízó. De előadások hangzanak el a szo­• cialista világrendszer fejlődé­• séről, a függetlenné váló or- t szágok helyzetéről és szerepé- - ről, a neokolonializmus délke- i let-ázsiai problémáiról is. tak meg a szövetkezetben. Ki­szórták 1300 holdon a műtrá­gyát, és ehhez felhasználták a tavalyról megmaradt készletet is. A közösben 100, a háztáji- . ban 160 hold kukorica termé­sét takarították be. Négyszáz- otven hold gabonát kukor=ca után vetettek és ennek letaka- rítása, talajelőkészítése nagy- ! fokú szervezettséget igényelt • Döntő fontosságú volt, hogy a gépjavító állomás a leszerző­dött talajmunkákat időre el­végezte. Az eredmény nem Téletlen t A csányiak megelőzték a i hortiakat. Első ízben történt • meg, hogy a Búzakalász Ter­• melőszövetkezet határidő előtt i teljesítette az őszi feladatokat ■ Ugrásszerű javulást, nagy for- i dulatot hozott az idei eszten- . dő Csányban, amelyhez sok- t oldalú segítséget adott a me­• gye és a járás. Többek között , másfél milliós hitellel meg- 5 szüntették a szövetkezet fize- t tőképtelenségét, új főkönyvelő t uj főmezőgazdász jött, megszi- t lárdult a pénzügyi és gazda­• sági fegyelem. A segítség idő­• ben érkezett és nem érdemte- 1 leneknek jutott. Jól gazdáikra- i dott vele termelőszövetkezet és • egy sokat ígérő esztendő ala­pozását fejezték be — nagy i szerűen. Bizonyítani fognak, | hogy az idei eredmények nem i véletlenek. Minden amellett t szől, hogy érdemes volt Csá- nyon segíteni. Csánynak jövő- t je van. Pflisy Elemér A modem gépek ontják az i árut. De a műhely nem raktár, , ezt mondja a munkavédelmi . szabály és ezt diktálja a terme­lés üteme. Hiába sürgeti a ve­vő, hiába szállítana a gyár, nincs vagon és hegyekké tor­nyosulnak a dobozok. A 3-as üzem raktára az utóbbi időben mindig dugig. Amikor itt vég­képp nem fémek, a 22-es épü­letbe szállítják az árut, aztán sor kerül a garázsra, a régi tűzoltósági épületre és ha ide­jében észbe nem kapnak, vala­melyik nap a technikumi osz­tálytermeket is telepakolják. Szinte mindennapon jelenség, hogy teherautóval és targon­cákkal szállítanak a gyárkapun belül, kényszerű szükségmeg­oldásként. Minden nélkülözhe­tő zugot telepakolnak. Ahová ajtón át nem jutnak el, oda ab­lakon adogatják a készárut Októberben 199 fedett vas­úti kocsit igényéit a gyár, de csak 115-öt kapott. „Csodála­tos” kivételek is adódnak. A harmadik negyedév utolsó két —három napján több vagont ál­lított ki a MÁV, mint előtte két hétig Ilyenkor van ám haj­rá, éjjel—nappal. Minden moz­gatható embert a szállításhoz, a gépkocsikra és a vagonokhoz küldenek, alkalmi munkásokat toboroznak. A nagy kapkodás­ban elvész a felelősség és menthetetlenül semmivé válik a szakszerűség. Hajigálják a dobozokat, meggondolatlanul szaporítják a selejtet Mibe (kerül az ilyen belső szállítás a gyárnak? Az igazga­tó habozva néz rám. Látom, hogy számol, kalkulál. Aztán a végösszeg helyett a részleteket mondja: — A 3-as üzemből lehordani, gépkocsira fel- és lerakni, leg­alább 1200 méteres belső szállí­tás. Aztán felhordani a szük­ségraktárba. Majd, ha vagont kaptunk, ismét le, teherkocsira, vagonba... fuvar... munka­díj ... egy csomó selejt... Aztán az igazgató bevallja, hogy a Mátravidéki Fémmű- vekben eddig még senki sem zámolta ki, hogy mibe kerül i belső anyagszállítás. Kérde­zem a műszakiakat és a szám­ai teli dolgozókat. — Mibe kerül? — Sokba. Nagyon sokba! — íangzik a válasz. Aztán újabb költségtényező­cet sorolok. Mindegy, hogy melyik számla terhére írják, ie mindenképpen az áldatlan relyzettel, a belső szállítással tapcsolaíos a készletek meghi- elezésének bankkamatja, a cötbérek és a külföldi megrem- ielők megrendült bizalmából származó kár. És ha sok em­bert foglalkoztatnak a szállí- ással, raktározással, akkor to­vább romlik a termelők és ki­segítők eddig is kedvezőtlen aránya, végeredményben csök­ken a termelékenység, növek­szik az önköltség. Hazánkban a munkásoknak csak mintegy fele dolgozik olyan munkakörben, amely közvetlenül kapcsolatos a ter­meléssel és közéi fele, 44 szá­zalék kisegítő tevékenységet folytat Ez az arány jóval ked­vezőtlenebb a fejlett ipari or­szágokénál. Oka az, hogy ná­lunk a műszaki fejlesztés nem volt komplex jellegű, elhanya­goltuk a termelési folyamat ét a kiszolgáló tevékenység ös»* szehangolását, nem fordítot­tunk elegendő gondot a mu»* ka- és üzemszervezésre. Rfl lett a következmény? Elmarad­tunk a termelékenység saínvo• nalának ranglistáján, a magad önköltség miatt a nemzetközt piacon nem mindig búrjuk » versenyt Ügy vélem, hogy a jelenleg körülmények között a Mátravi­déki Fémművek helyzete aai országos átlagnál is rosszabb. De nem lehet a vagonkérdési megoldásáig várni. Ismerni) tudni kell, hogy mibe kerül Sí­rokban a belső szállítás, hogy ehhez kalkulálhassák a jobb megoldás költségeit és a terme­lés kiszolgálása után eredmé­nyesen láthassanak hozzá a le­maradás behozásához. Dr. Fazekas László A FOGÁSZATI HÉT UTÁN Mibe kerül a belső szállítás Amit bevall és amire punnssliodik as igazgató Nemcsak vagonkérdés — FáitoxtassunU as 56 44-en/

Next

/
Oldalképek
Tartalom