Heves Megyei Népújság, 1965. november (16. évfolyam, 258-282. szám)

1965-11-21 / 275. szám

Ki mit tud ?" tss-ehiököknek Oktatás albérleti gondokkal Jegyzetek az egri szakmunkásképzésről 99- Ez kiesett! (Mészáros András rajza) Pénzísíen szolgája Visszaül a helyére, ölébe ej­ti szikár, csontos két öklét. — Az nincs. A feleségemet eltemettem negyvenhatban, a gyerekek meg... Jár mind a maga útján. — Nem szép, hogy nem se­gítik „szegény,” idős apju­kat... A két fazékban forrni kezd a krumpli, kesernyés gőz árad a konyhában. Pelle Joachim leveszi a fedőt, szélre húzza az edényt. — Nem kell nekem segítség. Annak csak te innám meg a levét. Beszaladnak, tesznek- vesznek, de a szemük úgy jár, mint a vizslakutyáé. Szimatol­nak. Érti? Szimatolnak, szag­lásznak, mit lehet elmozdítani a helyéről. Tavaly a Józsi fiam elvitte az ojtóbicskámat Egy drága bicskát — Az unokáival se találko­zik? — Azok többnyire iskolába járnak. Egyik Sopronban az erdészetin, másik mit tudom én, valahol Pesten inaskodik. Ha jönnek nagy néha, pénzért jajgatnak. •— Nagyapám, csak egy szá­zast adjon — mondta legutóbb is az Imi gyerek. — Százast Mit szói ehhez? Nem öt forin­tot, tizet legfeljebb, hanem mindjárt egy fél vagyont. Az ablakkal szemben ülök, de a krumpligőztől alig látom a hóesést — Tényleg nem szép ezektől az unokáktól. Szegény, magá­nyos nagyapjuk szájából akar­ják kivenni a falatot Lehet hogy éppen az utolsó százasát kérték. Eres, bütykös ujjaival meg­vakarja a kalap alatt a fejét. Rám néz, mintha mondani akarna valamit de meggon­dolja. dig csúsztatniok kellett, ha le-\ hetett volna. Négy embernek < azonban soha nem ment olyant jól, hogy egyiküket nélkülözni? tudták volna. A telepvezető is? a napi munkaidőn túl kényte-s len végezni az adminisztrációt,? ezt is túlóra nélkül eddig. ? összesen négy ember — nem? sok. Mindegyiküknek azonban' éppen olyan nehéz a saját? gondja, mintha ezren lenné-J nek együtt De mert csak né-| gyen vannak, számukra a tisz-c tálkodási lehetőség biztosítá-5 sa sem nagy gond, már ilyen? szemszögből sem érthető Bőripari Vállalat közönye.? Nem tudjuk elképzelni, hogy? képtelenek lennének egy boy-r Iert, vagy fürdőkályhát és egy' zuhanyt beszereltetni abba a< fürdőbe, amit most csak öltö-| zőnek használnak. Ennyi pénz? minden keresgélés nélkül, min-5 denkor rendelkezésre állhat? egy ilyen vállalatnál. Külön-? ben is, az új telephelyet így? építették meg öt évvel ezelőtt. IGAZ, KICSI A TELEP, ősz- ? szesen csak négy dolgozója? van, de évente hatmillió forint- « érték fordul meg a kezükön. A? legminimálisabb gondoskodást? tehát mindenképpen megér-5 demlik. (g. mólnál) < — Látom, üres az istálló, véknyan van apró jószág is. Mi­ből él ilyen egyedül? Feláll a székről, megpiszkál­ja a parazsat, kórót tör össaa a térdén, azt teszi a tűzre. — Minek néz maga engem? Holmi ágrólszakadtnak? Hogy üres az istálló, nem áll benn« sorban a jószág, mint régen? Arról nem én tehetek. De a pénzt megbecsülöm. A pénzt, a forintot Érti? Az én kezem­ből nem gurul el könnyen egyetlen fillér se. Volt két há­zam, meg egy házhelyem. Azo­kat is eladtam. Itt húzódok meg, ameddig eltart az életem A pénz nem kér enni. — Miért nem adta a Sútajak a házat? Legalább az egyiket? A ráncos öreg arc pirosodni kezd. — Bolondnak tart? Akinek ház kell, az építsen, akinek pénz, az keressen, te­gyen fillért fillérre úgy, ahogy te magam csinálom. Az ember a sütőhöz indát. Szeleteikre vágott sült tököt ka­par elő és az egyik darabét majszolni kezdi • — Furcsa dolog ez. Sült tök helyett nekem is jobban esne a hús. De a hús drága, a tök úgyszólván semmibe sem ke­rül. Megmarad a pénz. Letörlöm a párás ablafcot ét legszívesebben szélesre nyit­nám, hogy bejöjjön a friss, tiszta levegő. Az öreg vége» a tökkel, elvigyorodik. — Nem mindig az a szegény, aki annak látszik. Különbep is a pénz furcsa jószág. Az egy8c ember kezéből kiugrik, a má­siknál tanyát ver. A falról lecsüngő petróle­umlámpára figyelek. — Ebben az utcában nine» villany? —Van, de négyezerbe került volna a bevezetés. Itt az abla­kom előtt van egy utcai lámpa, az is bevilágít. A fülledt meleg szinte már elviselhetetlen a konyhában. A padlóra dobott tök héja ott hever arasznyira a lábamtól. Az öreghez fordulok: — Kár, hogy a pénzét nem viheti el a „másvilágra” .., Feláll, kotorászni kezd. — Nézze! Itt a búcsúztatóm. Már harmadéve, hogy megcsi­nálta a kántor. Százat kért ér­te, de a végén ötvenben meg­egyeztünk. Nézzen ki a teme­tőbe is. Kavargó hóesésben jutok el a temető kapujáig. Megállók Szent Mihály lova előtt. Figye­lem a sírokat, a halottak nap­ja óta csonttá fagyott virágo­kat. Egy díszes sírkövén két szerelmes galamb turbékol, a fekete betétes kereszt alatt aranybetős felírás: Itt nyugszik hű felesége mellett Pelle Jo­achim, született 1894-ben, meghalt: ............... Bé ke PORAIRA! Szalay István Az elmúlt héten az ország- gyűlés — többek között —fog­lalkozott a magyar művelődé"- ügy, a pedagógusok helyzeté­vel. Molnár József Heves me­gyei képviselő is felszólalásá­ban elemezte a nevelési prob­lémákat és felsorolta az el­végzendő feladatokat, amelye­ket meg kell oldanunk, el kell végeznünk az oktatási refor­mon innen és túl a magyar nevelésügy terén. Az oktatás és nevelés ügye nem véletlenül országos prob­léma és nem is mai. Gondja­ink között előkelő helyet fog­lal el helyi és országos vi­szonylatban egyaránt. Novem­ber első napjaiban foglalko­zott az Egri Városi Tanács is az egri szakmunkásképzéssel, mint a művelődésügy egyik legégetőbb helyi kérdésével. Az albérlet, ami van, vagy ami olyankor nincs is Az egri 212. sz. ipari iskola a Munkaügyi Minisztérium fel­ügyelete alatt áll, s jelenleg az egri Zalái- József utcai ún. tábornoki házban, vagy két­százötven éves műemlék épü­letben működik, három iroda­helyiségben és öt tanteremben. Nyilvánvaló, hogy öt tante­temben 1350 ipari tanuló ok­tatását megoldani nem lehet Még kevésbé egy műszakban. Ä helyi szervekkel kötött meg­egyezések alapján délelőttön­ként igénybe veszik tantermi célokra a KISZÖV-székház kultúrtermét, az iparitanuló­otthon kultúrszobáját, az egri nyomda ebédlőjét, a Magyar Honvédelmi Sportszövetség egyik termét, délután a Dobó és a Gárdonyi Gimnázium kölcsönöz öt, illetve három tantermet az egri szakképzés­nek. Alkalomszerűen segítsé­gül kapja az iskola az építő­ipari tanulóotthon klubszobá­ját is. Ezek között az albérle­tek között a legtöbb estben nem nagy a távolság, de-a ta­nárok, szakoktatók és az ipari tanulók is jobban örülnének, ha korszerű felszereléssel, a célnak rendelt tantermekben tanulnának. Mindéin előtt világos, hogy A szétszórtan levő tantermek és az ott folyó oktatás csak szükségmegoldás, csak átme­net tóiét Különösen akkor, ha egy tanteremre 250 ipari ta­nuló jut az országos 180 fős dfiaggal szemben. Akad olyan tornatermi al­bérlet is, amely megszűnt. Az Egri Művelődési Ház korsze­rűsítési munkái már ebben az iskolai évben is kizárják az . ottani tornaterem használatát. Csak szerencsés esetben kap az iskola heti 15—20 órára tornatermet a társintézetektől. Ez a hiány gyakorlatilag ki­járja a testnevelés szakszerű folytatását a téli hónapokra. A tanteremhiányra hivat­kozva jellemzi az iskola hely- ? cetét nehéznek Kameniczky? Antal, az iskola igazgatója. < Az iskola épületének azon-? ban két gazdája van: a Mun-? kaügyi Minisztérium mellett a? hét magánlakó miatt, akik a? házban laknak, házigazda az? Egri; Ingatlankezelő és Közve-\ títő Vállalat is. A lakók vagy? nem, vagy csak részben ren-< delkeznek mellékhelyiségek- ? kel, így azokat az iskolával? közösen használják. Az épü-5 letben működik tsz-borkimé-< rés is, az utcai árusok az ud-? varon tárolják bódéikat. Az? épület a lakók miatt sem zár-5 ható. Ezek a „mellékesek” is? nagyban zavarják az iskola? oktató-nevelő munkáját ? Hogyan akarják < rendezni ? a mai állapotot? < Az ipari tanulók létszáma^ csak emelkedhet a következő években. Egerben az utolsó ötS íXlPÜJSMG I 1S6&. november 2L, vasárnap? évben 900 főről 1350-re, 1‘ szakmáról 65 szakmára emel kedett az oktatási feladat. H figyelembe vesszük a középis kólák 1965. évi felvételi nívó ját és az általános iskolái végzős létszámát, már a jövi tanévben mintegy 1800 fór emelkedő igénnyel kell szá molnunk egri viszonylatban Még nem ismeretesek azok i csökkentő tényezők — me gyén kívülre mennek dolgozni megismétlik a középiskola felvételt stb. —, amelyek ez a számot még módosíthatják de annyi bizonyos, hogy Eger be 71 községből áramlik a fia talság a szakmunkásképzésre Az érem másik oldaláról, aza; a szakmák felől pedig jön, je­lentkezik az igény, amit mái az elmúlt években sem tudót kielégíteni az iskola. Kameniczky Antal igazgatc szerint a súlyos túlzsúfoltság időleges felszámolására meg­fontoltan kell majd a vállalat igényeket egyeztetni. Emelleti is gondolni kell az átmeneti területi rendezésre: a pétervá- sári, recski körzetből jelentke­zőket a nagybátonyi és gyön­gyösi, a megye déli részéről jöttékét pedig a füzesabonyi iparitanuló-iskolákba kell irá­nyítani. Az eddigi tervek szerint a korszerű, tizenhat tantermes iskola Egerben, ideális helyen, a Kertész utca—Homok utca és az Eger-patak által határolt részen épül fel. 1967-ben ter­vezik az építkezés megkezdé­sét. Mindent meg kellene ten­ni azonban annak érdekében — a helyi hatóságok támogat­ják azt az elgondolást —, hogy az iskolaépítés már 1966-ban megkezdődnék. Itt sok múlik a Munkaügyi Minisztériumon. Milyenek az eredmények a rendezetlen viszonyok ellenére? Az iskofa tanulmányi átlaga 3,2, eléri az országos szintet. A tanulók szaktárgyi ismeretei jó, közepesek, a gyakorlati ok­tatás átlageredménye: 3,8. Az első évfolyam tanulmá­nyi eredménye a leggyengébb. Az általános iskolából 2,2—2,8 közötti átlagokkal kerülnek a szakmunkás képzésbe a fiata­lok: magyar-, történelem- és számtani-ismereteik rendszer­telenek, hiányosak. Az igazga­tó szerint az iskola tanárainak jó munkáját beszédesen bizo­nyítja a tanulmányi átlag. A lemorzsolódási mutató igen kedvező. Az üzemeink többségében a tanulók tanmű­helyekben kapják az alapkép­zést: a gyakorlati fogások el­sajátítása és begyakorlása tervszerűen történik. A válla­latok a kezdő szakmunkások szakmai felkészültségével elé­gedettek. Az iskolában foly nívós oktató-nevelő muni eredményeként könyvelhető < az is, hogy a végzett fiatalé nagy többsége tovább tanul technikum, illetve a gimnáz um esti tagozatán. Az eredményeik mögött me? húzódnak azonban még mego dásra váró kérdések. Hatvani szakmában kémek képzést fiatalok. Jelenleg 24 szakmában te lyik szakoktatás az iskola ke rétéin belül, mert évfolyr monként a 10 fős szakmai cse portot sikerült kialakítani el ben a 24 szakmában. A kiseb létszámú szakmában, példái a fogműves, gumijavító, üvi ges, kozmetikus, fényképes: kéményseprő, vegytisztító, ka dár, órás, kőfaragó, címfest tanulókat olyan iskolákho irányítják, ahol részükre há romhetenként biztosítaná szakoktatást. Kiemelt feladatok a következő évekre Az iskola a mostoha körül menyek mellett el akarja érni hogy a vállalatok, munkaadó! részéről jelentkező szakmun kás-igényt maradéktalanul ki elégítse. A pedagógusok nagj reményeket fűznek a helye iskoláztatási arányok kialakí tásához és a jobb, tervszerűbb ésszerűbb és megalapozottab! pályaválasztási tanácsadáshoz. Fontosnak tartják az etra adók pedagógiai munkájá megjavítani, mert a száktudá átadása eredményesebb, ha ; szakmát oktató technikus vagy szákember nevelni i: korszerűen tud. Különösen i gyenge eredményekkel jelent kező általános iskolások miöt a korrepetálás és' a tanulószo­ba rendszere nyer nagyobt hangsúlyt a minőség javításé nál Lényegesnek tartják az is­kola oktatói a tanulók világító zeti nevelésének javítását. Ez a nevelőmunkát úgy kívánjál megvalósítani, hogy az elmé­leti foglalkozás és a gyakorla­ti munka hatása ötvöződjék: i fiatal szakmunkások váljanal mai emberekké. Kimutatások, statisztikai je­lentések, előterjesztések, meg­beszélések, végrehajtó bizott­sági, tanácsi vita, képviselő: felszólalás a parlamentben, é művelődésügyi miniszter ex­pozéja, a miniszterelnök nyi­latkozata azonos szándékkal kicsiben és nagyban megolda­ni a jövő égető kérdéseit. E; az írás nem akar mást: a nyil­vánosságnak elmondani a fej­lődés gondjait, azt, hegy a jó­akarat, a törődés minél hama­rabb „ad acta” tegye az okta­tás egri albérletét is. (farkas) Peile Joáchim. O az apám. Zsugori, pénzimádó, alá egész életében Elég egy rongylabdát sem vett az. uno­kájának. Szíve nincs és a pénzen kívül senki* sem szeret. Azt momlia egyszer; nincs boldogabb érzése, mint amikor a ládafiából a szemébe vigyorognak a szá­zasok. Ne írja meg hol la­kik az apám. Csak a gyer­mekeit és az uokáit hozná szégyenbe ... Véget ér a tenyérnyi járda. Azon túl már csak egyetlen ház van, Pelle Joachime. Túl a járdán nem látszik nyom a szűzfehér havon. A deszkaka­pun fakilincs, túl azon tágas, széles udvar. A szín alatt ütött- kopott kemence dombosod ik, hajdan meszelt oldalára ko­rommal rótta fel az éveket az idő. Az istálló teteje félig zsúp, félig cserép, ajtaja nyit­va, mintha mondaná: nincs itt semmi. Még a rácsot is a fal mellé vetették. A szín alatt szekérroncsok, kétkerekű kóla; rúd nélkül, rozzantan, üléspár­náján tyúk kotkodácsol. — Pelle Joachimot keresem. Hetven év körüli ember ma­gára mutat. — Engem? — Ha Pelle Joachimhoz van szerencsém... Beszólít a házba és egy szék­re mutat. — Maga is a ló miatt jött? Nem tudok a lóról, és ez szemmel láthatóan felkelti ér­deklődését. Csali beszélgetni jöttem, ha szakítana egy órácskát. Bizalmatlanul nézeget, meg­igazítja a fazekat a tűzhelyen. — Aprós krumplit főzök a malacoknak, meg tököt. Hadd táguljon a gyomruk... —■ Asszonyféle akkor nincs is a háznál? Évek óla elhagyatva rülmények az öltözőben, de a vállalat azon túl, hogy nem szól ellen, nem is tesz sem- : mit. Hiába, messzi esik a gyön- ' gyösi telephely a budapesti, IV. kerületi Táncsics utca 1-3- : tói, ahol a központ székel. Oly- i annyira messze, hogy hat év óta egyetlen szakszervezeti gyűlési-e nem hívták meg sem , az itteni telepvezetőt, sem 1 egyetlen munkatársát, pedig : valamennyien szakszervezeti : dolgozók. Ök tudják, miért ! Telepó Gusztáv 1959. óta - dolgozik ezen a telepen, ő a 1 telep vezetője is. Időnként fel- 1 utazik a fővárosba, elmondja ■ gondját búját, időnként felke- ! resik a központból is, átlagban : egy negyedévben egyszer, 1 ilyenkor a szakszervezeti tit- ' kár is leutazik Gyöngyösre, az- 1 tán hozzájuk sem szólnak, ha ' a termeléssel nincs baj. Azzal < pedig nem nagyon lehet, mert tervüket jócskán túlteljesítik, i bár még egyetlen esetben sem i kaptak sem jutalmat, sem < egyéb elismerést. 1 A túlórákat is csak ez év no- I vember 1-től számolják el, ad- i fürdőt is megépítették, egyet­len mosdókagylóval. Az me­gint más dolog, hogy a hidro­for, aminek segítségével az ud­vari kútból be lehet emelni a vizet az egyetlen mosdókagy­lóba, az 1961-től az idei nyárig ott hevert a raktárban, tehát, mintha nem is lett volna. Me­gint más dolog, hogy a hidro­for most a villanymotor hibá­ja miatt nem működik, de ha működik is, csupán a falimos­dónak ad vizet, méghozzá hi­deg vizet. a kézmosás is fontos, de sokkal fontosabb lenne leg­alább egy zuhanyozó, hiszen a nyers bőrök szállítása, leső- zása, halmokba rakása annyi szennyeződést okoz, hogy a melegvizes lefürdés nélkülöz­hetetlen az ilyen munka után. A jelek szerint, a Bőripari Vál­lalat központja szerint azon­ban mégiscsak nélkülözhető. De mit szól ezekhez az álla­potokhoz a közegészségügyi, tanácsi szakigazgatási szerv? Semmi jót. Már többször meg­állapították, hogy közegészség­ügyileg tarthatatlanok a kö~ ALIG NfiHÄNYAN tudnak a létezéséről a városban. A két épület szinte Gyöngyös legszé­lén, a karácsondi út mellett lapul meg. Az országúitól vagy ütvén méterre bent látható a tábla, amely elárulja, hogy ez a Bőripari Vállalat 3-as szá­mú telepe, összesen négyen dolgoznák itt, bár évente mint­egy hatmillió forint értékű bőr fordul meg a kezükön, raj­tuk, négyükön múlik ennek a jelentős értéknek a sorsa: be­sózzák, tartósítják a vágóhídon ítvett napi háromszázötven disznó- és negyven marhabőrt. Ennyi az átlag. Innen szállít­ják a bőröket a központba. Öt évvel ezelőtt építették meg íz új telephelyet, a korszerű követelményeknek megfelelő­in. Legalábbis elvben a korsze­rűségre alapozva, mert a gya­korlat, a valóság sokkal má- sabb. Ez az, ami érthetetlen. Nehéz elképzelni, hogy egy 5t évvel ezelőtt épített telepen íe legyen például tisztálkodá­si lehetőség. Pedig így van. Illetve: mégsem egészen így, mert a terv szerint elkészült a szociális létesítmény is, külön íz úgynevezett fehér öltöző, ihol az utcai ruhát lehet át­váltani a fürdés után* mert a

Next

/
Oldalképek
Tartalom