Heves Megyei Népújság, 1965. október (16. évfolyam, 231-257. szám)

1965-10-08 / 237. szám

Alkony a bánya felett NEHÉZ TÉGLÁK Felbecsülhetetlen értékű a mezőgazdaság számára a na­pos, meleg időjárás. Nemcsak azért, mert jó ágyba kerül a mag, hanem azért is, mert za­vartalanul haladhat a betakarí­tás. Ezrek és ezrek dolgoznak mindenütt a földeken és a me­gyében mintegy ezerötszáz csa­ládtag is segít. A BOCONÁDI termelőszö­vetkezetben már végeztek az árpa vetésével. A búzavetés fe­lénél tartanak és ha ilyen ütemben dolgoznak tovább a gépek, mintegy tíz nap múlva jó minőségben befejezik ezt a munkát. A gazdaságban külön­ben mind nagyobb ütemben törik a kukoricát és a szárat is nyomban letakarítják. Az így felszabadult földeket azonnal szántják és néhány napos pi­henő után vetik. A kilenc erő­gép nyújtott műszakban dolgo­zik, kettős műszak nincs. A traktorosokat premizálják és a •traktorosok összes jövedelme havonta eléri a 3—4 ezer fo­rintot. TARNABODON a cukorrépa 75 százalékát már kiásták és el is szállították. Munkaerő- hiány nincs és jó ütemben ha­lad a vetés is. A vetőgépkeze­lők és a traktorosok a vetés után célprémiumot kapnak és amint kikel az új vetés és meggyőződhetnek annak minő­ségéről, kifizetik a járó össze­get. Silózási tervüket teljesí­tették. Háromezer köbméter silót már készítettek és még ezer köbméterre számítanak terven felül. TARNAÖRSÖN ugyancsak megnyugtatóan haladnak az őszi munkák. A répa ötven szá­zalékát kiszedték, elszállították és a termés répából meghalad­ja a holdankénti 200 mázsás átlagot. Ebben a szövetkezetben sikerült megszervezni a kettős műszakot. Nyolc gép dolgozik kettős műszakban, a többi nyújtottban, naponta 14—16 Mizserfán — így mondják — már vége felé közelít a munka: az utolsó tonna sze­net várják. Mizserfáról már elindult a menet eleje — emberek és gé­pek — s már meg is érkezett az inkább porcelánjáról is­mert Herendre: bányát temet­ni, szenet feledtetni. Mint leg­utóbb Nógrádban ... Mert a herendi bánya is ki­szolgálta már az árát, s most rajta a Sor, hogy búcsúz­zék. — Az ország egyik legré­gibb külfejtéseként indult, még az ötvenes évek elején — magyarázzák Petőfibányán, a trösztnél. — Aztán mélymű­velésű üzemmé alakult, s hosszú évek után, az idei ősz­re megkopott a kincse: nem maradt több a lignitből, csak amennyit a külszín védő, tar­tó pillérei, különféle áthidalá­sai, vasúti „töltései” megőriz­tek. Most aztán ezt is a többi után küldik áz embereink. A dunántúli bányászok igy emlegetik a munkát: temetik a bányát ... A Mátraalji Szénbányászati Tröszt munkásai — az ország­ban csak övék ez a különös feladat — pedig egyszerűen így sommázzák a megbízatást: előbb végzünk a letakarással, utána felszereljük a berende­zést s ha ez kész — külszíni munkával — kitermeljük mind­azt a szénmennyiséget, amit szaktársaink hátrahagytak. — Kétesztendős munka vár trösztünkre — mondják Pető­fibányán. — A komolyabb ré­sze a jövő év elején kezdődik: Akkorra már kétszáz embe­rünk dolgozik a dunántúli üzemben, s a terv szerint na­ponta hetven vagon lignitet bányászunk... (— ni) Gyöngyös szélén — a Szur­dokpart oldalában — látszólag régi a kép, megszokott: szén­por alatt nyikorognak a transzportőr görgői, a kemen­ce tetejéről tüzet táplál egy munkás, nyers és égetett tég­lát tolnak a síneken ... Valami azonban még sincs rendjén — mert két kulin is más ül, mint a gazdája, egy lakatos, meg egy asztalos, és a művezető, Antal László, in­dulásra kész dömper kormá­nya mögül kászálódik lefelé: — Kevés az emberünk — magyarázza —, úgy pótoljuk hát, ahogy tudjuk... Százti­zenhat az engedélyezett lét­számunk, de nem vagyunk többen hetvennyolcnál! Ma pedig még ebből is távol van vagy nyolc-tíz munkás. Akinek „soha sincs” szabadsága — Szabadságon vannak? — Néhányan... A többi pe­dig beteg... meg igazolatlan hiányzó. — Mennyien vannak távol igazolatlanul? — Ketten. Általában ket- ten-hárman. S mondhatom: majd mindig ugyanazok! — Űj emberek? — Nem egészen. Inkább már a törzsgárdához tartozók. Az egyikük, ha jól emlékszem, a hatodik esztendeje dolgozik nálunk. Ez a szaki minden évben távol marad 18—20 na­pot, anélkül, hogy tudnánk róla előzetesen... Neki nincs is rendes szabadsága. — Beszéltek már vele? — Párszor. De nem használ neki a jó szó! — Büntetik? — Évről évre elesik a nye­reségrészesedéstől, s kimarad a jutalmakból is ... A kemen- cések között éppen a napok­ban osztottunk szét hatezer forint prémiumot, a szeptem­beri munka elismeréseként. Az igazolatlan hiányzók ter­mészetesen egy fillért sem kapnak belőle! Szeptemberi hajrá — Jól sikerült a szeptem­ber? — Muszáj volt, megdolgoz­tunk érte! Több mint másfél millió darab' téglát gyártot­tunk ... — És a harmadik negyedév? — Á gyártási tervünket négyszázezerrel, az égetési ter­vünket pedig hatszázezerrel teljesítettük túl! Csökkentet­tük a féléves adósságot is: a félmillió darabból már Csak százezer a tartozás ... Hej, ke­mény munka volt a szeptem­beri! Elmentek az iskolások" s hogy pótoljuk a hiányukat, tízórás műszakokat tartottunk és vasárnaponként is bejöt­tünk ... Jómagam, meg az üzemvezető, gyakran hajnali háromkor érkeztünk, s este hatig, hétig maradtunk. Mert mindig akadt valami elintéz­nivaló, aminek a műszak kez­detére rendben kellett len­nie ... — Az év végéig mennyi még a munka? — A külön vállalással együtt 1 800 000 tégla. Ha ez a jó idő kitart a hónap végé­ig, november közepéig, ígér­hetjük, hogy tartozás nélkül zárjuk az esztendőt! Az utolsó évnegyed Járjuk a gyárat a művezető­vel .,. Mindenütt szorgalmas munka, nagy igyekezet. A lépcsősor végén, a szárítók mellett egy idősebb munkás — látszik rajta, máskor nem ez a dolga — gazt ver, talajt egyenget kapájával: — Egy napra való itt is elfér — szól felénk. — S az is vala­mi... ! A téglára gondolt, amiből 49 ezer darabot gyártanak mosta­nában a nyolcórás műszak alatt. A téglára gondolt — ami­nek már alig akad helye a te­lepen ... — Nincs kazlazónk — ma­gyarázza a művezető. — Sok összegyűlik így ... A domboldalból, rakott csil­lék súlyától feszül a vontató­kötél. Naponta 160—170 ilyen kocsit raknak meg odaát, va­lami százhúz, százharminc köbméter agyagot küldenek. A bányánál, a brigádvezető Tóth József mondja: — Harminchét óta dolgozom ebben az üzemben, de bizony ilyen „hajtásra” mint aminő mostanában van, aligha emlék­szem...! Jó időnk van, ki kell használnunk... Dolgo­zunk azok helyett is, akik va­lamilyen oknál fogva távol maradnak. Szétosztjuk magunk között a munkájukat. Odalenn — mulat a nyersgyártók felé — nem is tudták meg soha, hogy hányán vagyunk! Leg­feljebb a sínkötéskor, egyszer­egyszer ... Lusta gépek Bár az a három hatalmas gép is követné a bányászok példáját! Az a három szkrépcr, amelyik nagy kényelmesen, néhány méternyire pihen at­tól a helytől — ahol átizzadt ingű munkások birkóznak a kemény, szívós agyaggal! Körös-körül, még a nyári esőzések idején beszakadt a bánya... A gyöngyösiek azért kérték a szkrépereket a mis­kolci FÖLDGÉP Vállalattól, hogy a „letakarást” elvégez­tessék. A vendégek azonban — na­gyon lassan haladnak annak a húszezer köbméter földe3 agyagnak az elszállításával! A gyöngyösiek jogosan zúgo­lódnak: — Egy-egy jobb munkás ha­vonként négyezer-ötszáz köb­méternyi agy^ot fejt a domb­oldalból, s. küld tovább a csil­lékkel ... Énnek a három gép­nek mi lenne hát az a húsz­ezer köbméter? Mégis több mint egy hónap óta alig halad­tak valamire! Már régen vé­gezniük kellett volna a mun­kával! Persze, ha így dolgoz­nak ...? Péntek délben „lelép­tek” az emberek, s most hét­fő dél van. Nyomukat sem lát­ni...! A modern ipar fejlődésének nélkülözhetetlen feltétele min­den országban, hogy elegendő mennyiségű és minőségű ener­giaforrás álljon rendelkezésre. Másként nem képzelhető el a lakosság anyagi és kulturális viszonyainak megfelelő ütemű javulása sem. Munkatársunk fölkereste Hász Istvánt, az Or­szágos Energiagazdálkodási Ha­tóság vezetőjét, hogy tájékoz- tatást kérjen hazánk energia­helyzetéről, az eddigi és a vár­ható fejlődésről. — Milyen energiaforrá­saink jelenlegi helyzete, s milyen változások várha­tók? — Népgazdaságunk energia- termelésében jelenleg még a szilárd energiahordozók, ezek közül is elsősorban a külön­böző szénfajták dominálnak. Ez részben a hosszú évtizedek alatt kialakult hagyományok­ból, részben pedig energiahor­dozó-termelésünk hazai adott­ságaiból következik. — Hazánkban is érvényesül az a világszerte erősödő ten­dencia, hogy az energiafogyasz­tásban mindinkább előtérbe kerülnek a folyékony és gázne- mű energiahordozók — a szén- hidrogének —, amelyek egyre növekvő részarányát a gazda­ságos kitermelés, valamint a szállításban és a felhasználás­ban mutatkozó előnyös tulaj­donságok (magas fűtőérték, ho­mogén-minőség, a korszerű automatizált üzemvitel szem­pontjából a könnyen kezelhető­ség stb.) indokolják. Szénféleségek Szénhidrogének — Egyéb (import vili. energia) A fenti számok azt mutat­ják, hogy hazánk energiafo­gyasztási struktúrája igazodik az általános világtendenciához és a rendelkezésre álló erőfor­rások és import lehetőségek kihasználásával fokozzuk a gazdaságosabb szénhidrogének felhasználási részarányát. — A fejlődés irányát és a számításokat figyelembe véve. milyen lesz energia­ellátásunkban a szénbá­nyászat szerepe? Az ország energiahelyzete Növekszik a szénhidrogének, csökken a szilárd energiahordozók részaránya — Milyen segítséget nyújt a KGST — A következő ötéves tervben több százezer fogyasztó kap propán-bután-gázt energia mennyisége is. — Energiafogyasztásunk gaz­daságosságát nemcsak a köz­vetlen energiahordozók im­portja befolyásolja, hanem az a körülmény is, hogy a KGST segítségével lehetőség nyűik az egész népgazdaság fejlesztésé­ben a kedvezőbb szerkezet ki­alakítására, miután számos anyag- és energiaigényes ter­méket — a nemzetközi együtt­működés keretében — megka­punk a baráti országoktól. En­nek egyik legközismertebb pél­dája a szovjet—magyar tim­föld-alumínium egyezmény. — Hogyan alakul a kö­zeljövőben a lakosság energiaellátása? — A kommunális szektor — ezen belül elsősorban a lakos­ság — energiafogyasztási szer­kezetére is érvényes az általá­nos tendencia. Tekintettel azonban arra, hogy itt igen szétszórt a fogyasztók elhelyez­kedése, itt van a legtöbb be­rendezés, viszont az egy-egy berendezésre jutó felhasználás az iparhoz képest igen ala­csony, ezért az energiafogyasz­tás változtatása ezen a terüle­ten viszonylag csak lassan és nagy erőfeszítésekkel lehetsé­ges. A fejlődés azonban itt is jelentős. A kommunális" szek­tor közvetlen tüzelőanyag-fo­gyasztásának összetétele — a rendelkezésre álló előzetes ada­tok szerint — 1960-tól 1970-ig a következőképpen változik: I960 19fo 93,9 %-kal szemben 83,5 % 1,6 °/0-kal szemben 4,4 % : 3,2 %-kal szemben 8,7 % 1,3 %-kal szemben 3,4 % nek megfelelően a viszonylag nagyobh hősűrűség kisebb be­fektetéseket kíván a vezetékes gáz- vagy a távfűtés alkalma­zása esetén. A vidéki lakosság energiaellátásának javítását el­sősorban azokkal az energia- hordozókkal igyekszünk meg- odani, amelyeket a szétszórt telepítési mód lehetővé tesz. így például a tervek szerint a következő öt évben évente mintegy 120—140 ezer fogyasz­tót kívánunk ellátni palackos propán—bután gázzá. N. S. A jövőt tervezik A bánya felett egy fúróko­csi motorja dohog: talajmintá­kat vesznek a domboldalból. Egy új fejtés helyét keresik. — Két hónapja dolgoznak itt a trösztünk kutatói. Az eddigi eredmények biztatóak: gazdag mező ígérkezik — mondja a művezető. — Ha 100—150 ezer köbméternyit „lefednek” itt, sokáig akad munka, jövője lesz a gyöngyösi téglagyár­nak ... ! S nem kell úgy tarta­nunk az esőzésektől, mint most. Egyébként, mint hírlik a központból, a jövőben tovább fejlesztik az üzemet: nem ke­vesebb mint ötmillió forintot költenek korszerűsítésre. Egye­bek között új keller- vagx) alagútszárítót építenek. Azt ami gazdaságosabb ... A ter­vek szerint, 1967 tavaszán már az új berendezéssel indulunk. Lefelé ereszkedünk a bá­nyából. Forog a nemrégen szerelt görgőjárat, dagad a masszái dolgozik a présgép, meg a für­ge kés — gyűlik, szaporodik egyre a tégla. A gyöngyösiek „nehéz” tég­lája. ... Gyóni Gyula Amatőr filmek bemntatója Égerben Az egri földművesszövetke-1 zet és a TIT Heves megyei szervezetének rendezésében vasárnap délelőtt 10 órai kez­dettel, a MÉSZÖV-kul túrház (Eger, Knézich K. u. 2.) föld­szinti termében mutatkoznak be megyénk amatőr filmesei alkotásaikkal. A műsorban bemutatásra kerülnek a Megelőző tűzren­dészet, a Hevesi szövetkezeti napok, az Egri szövetkezeti nap, a Nagy ünnep, az Eger című filmek, amelyeket a me­gyei filmklub készített,’ vala­mint az Ecsédi szövetkezeti nap, a hatvani filmklub, a Moszkvai utazás, a kápolnai filmkör és a Füzesabonyi pil­lanatképek, a füzesabonyi filmkör alkotása.' — Hazánkban az illetékesek számos tanulmányt és számí­tást készítettek az energiafo­gyasztás szerkezetéről. Megál­lapították, hogy az energiafo­gyasztás külföldhöz hasonló jellegű átalakítása hazánkban is kívánatos. Ennek objektív lehetőségét egyrészt a hazai szénhidrogén-kutatások utóbbi években elért eredményei ad­ták, másrészt a KGST-n belül a szocialista országokkal ki­alakuló nemzetközi együttmű­ködés. — A hazai szénhidrogén-ku­tatások eredményeként feltár­ták a hajdúszoboszlói, vala­mint a dél-alföldi földgáz-te­rületet, s így földgáz-termelé­sünk erőteljes ütemben növe­kedhet. A KGST keretén belül a megépült Barátság kőolajve­zeték lehetővé teszi, hogy a Szovjetunióból importált kő­olaj mennyisége gyorsan növe­kedjék. Ezek alapján hazánk energiafogyasztási struktúrája a kívánatos irányban fejlődik. — A magyar energiafogyasz­tás szerkezetére vonatkozó elő­zetes — és még nem lezárt — számítások szerint 1969—1970 között megközelítően az aláb­bi változás lesz megfigyelhe­tő: I960 1965 1970 73 % 66 % 55 % 21 % 28 % 38 % 6 % 6 V. 1 % — A szüárd energiahordozók és ezen bélül a szénféleségek részaránya és ennek megfelelő­en szerepe az energiaszükséglet kielégítésében csökkenő ten­denciát mutat ugyan, de a ren­delkezésre álló nemzetközi ada­tok azt igazolják, hogy a szén­bányászat abszolút termelési szintje a legtöbb európai or­szágban növekszik. A számítá­sok azt is bizonyítják továbbá, hogy a szén — megfelelő bányá­szati, műszaki adottságok ki­használása, illetve megterem­tése esetén — speciális célfo­gyasztó berendezésekben (első­sorban nagy kondenzációs erő­művekben) gazdaságos és még a szénhidrogén felhasználásá­val szemben is versenyképes. Erre mutat például az a körül­mény, hogy 1950-től 1960-ig a Közös Piac országainak kőszén­termelése 218 millió tonnáról 225 millió tonnára, barnaszén- termelése pedig 80 millió ton­náról 101 millió tonnára növe­kedett. — A nemzetközi adatokkal összehasonlítva a magyar szénbányászat helyzete vi­Hazai széntermelés Részaránya az összes ener giaforrásban (százalékban — Hazai szénbányászatunk fejlesztése mégis indokolt,- mert a gazdaságosabb szénhid­rogének sem hazai termelés­ből sem importból nem állnak korlátlanul rendelkezésünkre. A széntermelés növelése lehe­tőséget ad arra, hogy a bányá­szat — egyrész új, gazdaságos külfejtések megnyitásával, másrészt egyes gazdaságtalan, vagy korszerűtlen mélyműve­lések megszüntetésével — fo­kozatosan növelje a gazdasá­gosságát. — Hogyan segít hazánk energiaigényeinek kielégí­tésében a KGST? — Energiafogyasztásunk szerkezete az utóbbi öt évben is kedvezően változott és a har­madik ötéves tervben ez'' to- váb folytatódik. Hozzájárul­nak ehhez a baráti országok­tól kapott energiahordozók, például a Szovjetunióból érke­ző kőolaj is. Az importált kő­olaj és kőolaj-termékek rész­aránya összes energiafogyasz­, tásunkban az alábbiak szerint szonylag kedvezőtlen, főként a szénvagyon bánya-műszaki adottságai egyre nagyobb mély­ség, rossz mellékkőzet-viszo- nyok, állandó víz- és gázve­szély) és túlnyomórészt ala­csony fűtőérték miatt. Ezért a magyar szénbányászat fejlesz­tése az ország energiaszükség­letének növekedési üteméhez képest lelassul, és így részese­dése az, energiaszükségletek ki­elégítésében csökken. A szén­bányászat kalóriában kifejezett termelésének növekedése, va­lamint a népgazdaság energia- forrásaiban való részesedése — az eddigi előzetes számítások szerint — a következőképpen alakul: I960, 1965 1970 100 % 114 % 122 % ) 60 % 52 % 45 % változik majd meg: • 1960-ban 10 százalék volt, 1965-ben 12, s 1970-ben 18 százalék lesz. Ezen­kívül a harmadik ötéves terv­ben rohamosan növekszik a Szovjetunióból a Béke távve­zetéken szállított Villamos­Szilárd energiahordozók Folyékony energiahord. Gáznemű energiahordozó Egyéb energiahordozók E részarány változás a kom­munális szektorban úgy követ­kezik be, hogy közben az ösz- szes energiafogyasztás csak­nem kétszeresére növekszik. Ennek megfelelően tehát, míg például 10 év alatt a szilárd energiahordozók mennyisége 60 százalékkal lesz több, addig a folyékony és gáznemű ener­giahordozók mennyisége kö­rülbelül ötszörösére nő. — A korszerű energiaellátá­si módok gyorsabb ütemű el­terjedése elsősorban a váro­sokban lehetséges. Itt ugyanis a koncentrált telepítés és etv­Vetési őrjáraton ___________ Jól halad a búza vetése Megyeszerte törik a kukoricát Kevés a traktoros__________ ór át. Itt is mind erőteljeseb­ben látnak hozzá a kukorica töréséhez. ATKÄRON két gép állan­dóan vet, négy szánt. A vetést bizonyos mértékig hátráltatja, hogy nincs szabad terület. Jó lenne, ha a kedvezőbb időjárást jobban kihasználnák és még egy, vagy két vetőgépet is mun­kába állítanának. Ez a kukori­catörés meggyorsításával len­ne elérhető. A gazdaságban tart a cseme­geszőlő szedése és szinte na-, ponta ellenőrzik a szőlők, illet­ve a mustok cukorfokát. Az a vélemény, hogy ha to­vábbra is sok napsütés lesz, a hónap közepére, végére, ami­kor a szüretet megkezdik, elé­rik majd a 19 cukorfokot. Egyébként 20 mázsás átlagter­mésre számítanak mind a kö­zös mind a háztáji szőlőkben. Annak ellenére, hogy négyszer permeteztek, nagy volt a kár és a hatalmas termés jelentős része tönkrement. , Megyeszerte tapasztalható, hogy kevés a traktoros. He­lyes lenne ezért, ha azok az ipari üzemek, amelyeknek szomszédságában termelőszö­vetkezetek vannak, ezekben a napiokban jobban segítenék a nagy őszi munkákat. Nemcsak traktorosokkal, de szerelőkkel, esetleg hiányzó alkatrészekkel is lehetne támogatást nyújta­ni. A gazdaságokban még min­dig kevés a kettős műszak a traktoroshiány miatt. Az ipari üzemek vezetői jó szándékkal és segíteni akarással sokat, — az eddigieknél többet — tehet­nének az ügyben. — sz.—

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom