Heves Megyei Népújság, 1965. október (16. évfolyam, 231-257. szám)

1965-10-08 / 237. szám

KÉPZŐMŰVÉSZETI SZAK­KÖR. Mihelyt ezt a megneve­zést halljuk, azonnal megfogal­mazzuk a kérdést: mi a célja? A választ a kör vezetőjétől, Nagy Béla gimnáziumi tanártól várjuk, aki Gyöngyösön hosszú évek óta, kisebb-nagyobb ne­hézségekkel küzdve fáradozik a szakkör zavartalan munká­jának biztosításáért. — Általában nem lesz a szak­kör tagjai közül művész —je­lenti ki Nagy Béla. — A szak­köri munkának nem is ez a cél­ja. ízlésnevelés, képzőművésze­ti szakismeretek szerzése, ezek nyomán pedig műértő tájéko­zottság kialakítása a legfonto­sabb. Miután a szakkör működésé­nek célja most már tisztázó­dott, a módszer, a lehetőség felől is érdeklődtünk. Nagy Béla elmondotta, hogy soha olyan jó körülmények kö­zött nem dolgoztak,, mint azóta, amióta a Szakmaközi Bizottság vette pártfogásába a szakkört. Helyiséget biztosított, fűtést és világítást is, bár a helyiség egyben a székházban rendezett szakszervezeti tanfolyamok részvevőinek mosdójául is szol­gál, ezért előfordult már, hogy a foglalkozás idején borotvál­kozni tért be a tanfolyam va­lamelyik hallgatója a kettős rendeltetésű helyiségbe. De ez lenne talán még a kisebb gond. Sokkal több fejfájást okoz ne­kik az a körülmény, hogy az előbbi ok miatt nem érzik sa­játjuknak a helyiséget, ezért nem tudják úgy berendezni, mint szeretnék, például nem tudják képek kiállítására hasz­nálni, mert az is megtörtént, hogy a szakszervezeti tanfo­lyam valamelyik, a képzőművé­szetért lelkesedő tagja elvitt magával emlékbe egy képet, ami ráadásul kölcsönben volt a szakkörnél. Festőállványuk csak egy van, rajzszékkel sem rendel­keznek bővíben, ezeket még a művelődési házból hozták ma­gukkal, miután ott nem tud­tak megmaradni, mert nem kaptak helyiséget. — Modellek? — NAGY GOND. Fizetett modellra alig van lehetősé­günk. Ismerősöket, a szakkör rokonait, nagyszülőt vagy test­vért szoktunk megkérni, hogy üljön modellt nekünk. Hogy csendéletet tudjunk festeni, vagy rajzolni, a szükséges tár­gyakat úgy kértem össze a gimnáziumi tanítványaimtól. Onnan szoktam hozni használt rajzlapot is, arra készítjük a vázlatokat. — Milyen szemléltetési le­hetőséggel rendelkeznek? — Az ízlés alakítása megkö­veteli a képzőművészeti alko­tások ismeretét. Ha dia-képem van, azt vetítjük, ha nincs, reprodukciókat tanulmányo­zunk. Jó lenne időnként kiál­lításokat rendezni eredeti al­kotásokból. A Képzőművészeti Alap szívesen adna anyagot, de nincs olyan terem a városban, ahol a képeket, vagy szobro­kat bemutathatnánk. Ami volt a múzeumban, azt sem tudjuk már megkapni. Pedig nem Is olyan régen nem egy tárlatra tudtuk elvinni a fiatalokat, a szakkör tagjait. Egy ilyen ki­állítás jelentőségét nem kell részleteznem, úgy gondolom. Most az illetékes szervekkel azon gondolkozunk, hogyan tudnánk a vállalatok tulajdo­nában lévő klubhelyiségeket hasznosítani a művészi ízlés ne­velésének szolgálatában. — Az Idei tervekről még mit hallhatunk? — Tulajdonképpen a szakkör munkáját még nem kezdtük el. Bár eddig már a tavalyi húsz szakköri tagból tíz jelentkezett nálam, a továbbiak szervezését is megkezdtük, az idei munká­nak még nagyon az elején tar­tunk. lemorzsolódás lesz, ez minden évben bekövetkezik. Sokszor már évközben is el­mennek közülünk azok, akik titokban művésznek készültek, és a tudomásukra adom, hogy szerintem nincs tehetségük hozzá. Nem akarunk ugyanis úgynevezett meg nem értett zseniket babusgatni. Az eddi­giekből kiderült talán az Is, hogy az idén sem lesz más programunk, m-'nt eddig: ízlés- nevelés, a képzőművészeti kul­turáltság fejlesztése, szakmai ismeretek és készségek elsajá­títása és végül, megrendezzük majd a szakkör tagjainak mun­kájából a szokásos évi kiállítá­sunkat is. MI PEDIG HOZZÄTESZ­SZÜK: a szakkör munkája több támogatást érdemel, és most elsősorban nem a szakmaközi bizottságra gondolunk, hanem a tanácsra, a szakigazgatási szervre, mivel a szakköri prog­ram megérdemli a nagyobb fi­gyelmet, tevékenysége szoro­san beleilleszkedik! a tágabb kulturális célkitűzések megva­lósításának közelebb hozásába. (g. molnár) OMNIBUSZ Barátom kér­dezte tegnap, mi­közben a zöld lámpajelre vár­tunk az E mke előtt: — Mit szólnál* ha egyik nap azt látnád, hogy a sok szabad jelzésre váró autó között egy omnibusz is vesztegelne. Igazi omnibusz, valame­lyik régi magyar jilmből. Akkor egy szót sem tudtam ki­nyögni a bizarr öt­letre, de azóta gondolkodtam a dolgon. Az én egy­szerű véleményem talán nem is any- nyira érdekes, mint inkább az, ahogy megpróbál­tam magam bele­élni különböző emberek bőrébe. Teszem azt: a sarki virágárus néni veszi észre először az omni­buszt, aki néhány évtizede hiába várta randevúra a hűtlen Jancsit. — Tudtam, érez­tem, Jancsikám, hogy nem várok hiába! Idős lóverse- nyes: — Rossz bőrben van ez a paci, nem teszek rá! Honvéd-druk­ker: — Mit akarhat­nak ezek a sunyi fradisták ezzel az újabb trükkel? Áruház-igazgató: — Gyorsan visz- sza a isszába az ötvenezer forintot, a legújabb csellel jönnek az ellen­őrök. Tizenhét éves if­jú3 — Irigylem ezt a lovat. Hosszabb a sörénye az enyém­nél. Fotoriporter: — Kedves lo­vacska, csinál­nunk kell valamit, mert így túl ter­mészetes vagy. Kacsints a bal szemeddel, a jobb jüledet hegyezd előrébb, integess a bal első lábad­dal a rendőr bá­csinak, de ne olyan lagymata­gon, és a farkadat is mozgasd. Ez a színes szekér nem is szükséges, úgy­sem érvényesül a klisén. Filmrendező: — Giccs! Ittas középkorú férfi, miközben csókot és asztali fehéret lehel a ló homlokára: — Mit iszol, paj­tikám? Taxira váró há­zaspár: —i Végre egy szabad kocsi! Autómárkákon vitatkozó gyerekek egyike a lóra mu­tatva;: — Na, ezt hány­ban adták ki? S végül megpró­báltam magam be­leélni egy átlag pesti ember alak­jába, aki talán csak azt jegyezné meg: — Egy újabb család faluról_ Tóin István Egyidős a huszadik századdal Takaros, csöndes házacska az egri vár tövében. Tenyér­nyi udvara, gondozott kert: vi­rágok utolsó roskadó terhe, le­veleiket pergető fák. A kert végében sínpár; nemrég csat­togott át a vonat, magával hozta a messzi hegyek közül az estét. A férfi ott várt a virágok bokrainál. Azt mondták róla: sokat megpróbált ember, negy­vennégy évi szolgálat után fogadta a nyugdíjat, a legré­gibb tanácstag s a népi ülnö­kök sorában is veterán _ És szembe ülök a gorkiji sorsú emberrel. Bontogatjuk a vállára települt időt Fütty a telefonban. 1919-et írtak. A Tanácsköz­társaságot már letiporták. S egyik este, szolgálati helyén, a városi villanytelepen rátört a politikai rendőrség, felhurcol­ták a várba. Mert fütyült... — Az Internaeionálét...! A telefon kagylója nem volt ren­desen helyére téve, „vitte” a füttyszót A telefonközpont le­hallgató apparátusa pedig küldte a politikai rendőrséget. Ha nem áll ki mellettünk Rin- gelhann Béla, a városi gép­üzem, a villanytelep főmérnö­ke, műszaki főtanácsos, az in­ternálástól semmi meg nem ment ... Volt bolti szolga; és kertész a kistályai kispréposti birto­kon, ahol apja is végig kertész­4 MiPUn&G 1965. október 8., péntek kedett kerek harminc eszten­dőt. Tizenhét éves korában szegődik inasnak a városi gép­üzemekhez, a Sas úti villany- telepre; s nem mozdul innét 44 és fél éven át. Ranglépcsői­nek sora nem terjed sokra: 1921-ban kap segédi levelet, 32-ben helyettes főszerelő s 52-ben szerez művezetői képe­sítést. Nem fiatal már, ősz haja is megfogyatkozott Egyidős a huszadik század­dal. Beküldték a tanácsba. | Sok tisztet bírt eddigi élete során Huszti László. Üzemé­ben, ahol 52 szerelő dolgozott keze alatt, nyolc évig szakszer­vezeti elnök; s volt elnöke a Városi és Községi Közalkal­mazottak Országos szakszerve­zete, a VAOSZ egri szerveze­tének. 1945-ben a kommunis­ták sorába állott És ott volt a hősi 17 ember között, akik helyreállították a megrongált villamostávvezetéket Egertől a kazincbarcikai hőerőműig, s fényt hoztak a városnak 1945. május 9-re, a győzelem nap­jára. Az 1944. december 5-én kiállított orosz és magyar nyel­vű munkaigazolványát a mú­zeum dokumentumként őrzi. Egy megbízólevelet mutat. Tizenöt esztendeje kapta, 1950. augusztus 5-én, mikor a „Ma­gyar Függetlenségi Népfront Heves megyei Bizottsága Eger Város Tanácsába... beícüldöt- te”. Azóta egyfolytában ta­nácstag. Sok ügyes-bajos do­logban kérik segítségét válasz­tói, s ő a segítést soha nem tagadta meg. Nyolc esztendeje az építési és közlekedési ál­landó bizottságnak is tagja. Tevékenysége, vállalt feladata oly szerteágazó, sok irányú, akár eddigi élete volt. Az egyik legrégebbi tanács­tag? A legrégebbi. Mert pon­tosak kell legyünk: jóval a tanácsok megszületése előtt is hasonló posztja volt, már 1945—46-ban szerepelt neve a képviselőtestületi tagok listá­ján. A népi ülnök notesza, j Nemcsak a legrégebbi ta­nácstag, de a népi ülnökök so­rában is veterán. Tizenöt éve, 1950 óta vesz részt bírósági tárgyalásokon. Válóperektől a közlekedési bűnügyekig szá­mát sem tudja, hányszor ült már a pulpitus mögött, a ta­nácsvezető bíró jobbján-bal- ján. Notesza sok tanulságos esetet őriz, s ezeket emlékeze­te sem felejti. — ... Az 50-es években tör­tént, a megyei bíróságon vol­tam ülnök. Egy mátraszent- imrei szabó ratkárát fel-zá- molták, hatóságilag lefoglal­ták. Első fokon, a járásbíróság a szabót elítélte. A megyei bí­róság büntetőtanácsa, amely­nek tagja voltam, a vád bebi- zonyíthatóságának hiányában Felújították a verpeléti KISZ-alapszervezet helyiségét A verpeléti KlSZ-alapszer­vezet munkáját már lassan két éve' akadályozta az a kö­rülmény, hogy az alapszer- vezet helyisége megrongált állapotban volt Ebben az időszakban a helyőrségi tiszti klub nyújtott szállást a fiataloknak. De mivel az amúgy is szűk tiszti klub nem állt mindig a fiatalok rendelkezésére, égetően szük­ségessé vált a KISZ-helyiség rendbehozatala. E tényből kiindulva a ver­peléti egységes pártvezetőség szeptember eleji ülésén a kérdés rövid időn belüli meg- < oldását határozta eL Az egy­séges pártvezetőség, miután megvitatta a KlSZ-alapszer- vezet első féléves munkáját* határozatot hozott a KISZ- helyiség helyreállítására, s megbízta a község párttitká­rát és tanácselnökét* hogy vegyék kezükbe a KlSZ-helyi- ség helyreállításának ügyét Azóta három hét telt el s a határozatból valóság lett: a KlSZ-helyiséget rendbe hoz­ták. A falakat kifestették, helyrehozták a megrongált villanyvezetéket, a kitört ab­lakot beüvegezték, rendbe hozták az épület külsejét is. Ez utóbbfban komoly segít­séget nyújtottak a verpeléti tiszti klub építéséhez kiren­delt honvéd elvtársak. Október elején már a fia­talok elfoglalhatják a rendbe hozott KISZ-helyiséget. A he­lyiség rendbehozása nagy len­dületet adhat a már évek óta elsekélyesedett KlSZ-munká- nak. A fiatalokban, amint ezt az alapszervezeti KISZ-titkár a pártvezetőség előtt tartott beszámolójában mondotta* van ledület és lelkesedés. A meglévő lelkesedést kell fel­használni arra* hogy a KISZ-tagságot megfelelő szervezeti keretek közé fogva további munkára serkentsék. A rendbe hozott KlSZ-helyi- ség biztosítja a fiatalok által annyira óhajtott szórakozási lehetőséget Viszont meg kell jegyez­nünk azt, hogy nagyon szük­séges volna a politikai neve­lőmunka fellendítése is. Er­ről ugyanis jóformán alig be­szélhetünk. 1962 óta az alap­szervezetnél egyáltalán nem volt szervezett politikai ok­tatás. Nagyon kívánatos vol­na, hogy ebben az oktatási évben beinduljon valamilyen politikai oktatás. Kívánatos volna a KISZ VI. kongresz- szusi anyagának feldolgozá­sa is. Ezt össze lehetne kötni élménybeszámoló tartásával.' Ez utóbbinak nem is volna komoly akadálya, mivel a helybeli honvédség KISZ- szervezetének titkára részt vett a kongreszuson. Szükséges volna továbbá az is, hogy a községi párt-! és tömegszervezetek állan­dóan figyelemmel kísérnék aa alapszervezet munkáját* ugyanígy a járási KlSZ-bizott- ság is. Ha ez eddig rendsze­resen megtörtént volna, nem következett volna be az a sajnálatos eset, hogy a KISZ- alapszervezet helyisége hosz- szú idő óta nem volt alkal­mas a normális KlSZ-életre.; Szecskó Károly Szoros kapcsolatban az élettel Látogatás az Egri Tanárképző Főiskola mezőgazdasági tanszékén Ugyanúgy* mint az Egri Ta­nárképző Főiskola más tanszé­kének, az állattenyésztési tan­széknek is elsődleges feladata az oktatói-nevelői munka. A tanszéken 110 hallgató ismer­kedik a tananyaggal, hogy ki­kerülve alkalmasak legyenek az általános iskolák felső ta­gozatain a mezőgazdasági is­meretek oktatására. A tanszék munkáját azonban nagyon le­szűkítenénk, ha csak az isko­lán belüli oktatói munkát ven­nénk figyelembe, hiszen szer­teágazó és szoros kapcsolatban van a gyakorlati élettel is, fő­képpen a mezőgazdasággal. A tanszéken végzett munka nem egy esetben konkrét segítséget nyújt a mezőgazdasági nagy­üzemeknek, hozzájárul fejlő­désükhöz. S a cél az, hogy ez a munka még szélesebb körű­vé, nagyobb hatósugarúvá vál­felmentést hozott Ifi Mikor ki­szálltunk a helyszínre, tár­gyalni, a bűnjel-kamrát üre­sen találtuk. A szabó raktárá­nak anyagai mind eltűntek... Igaz, akkor hiány volt a szö­vetekben, nem lehetett úgy kapni, mint most _ Ha táridős naplójában lapoz. Gyöngyösön tárgyal. Halálos baleset ügyében. Nyugalmas napok. | Nyugalmas napok? Ha akad kevés szabad ideje, akkor is valami tevékenységet keres, nem tétlenkedik. — Van egy kis kertem a ház végében* 150 gyümölcsfával. Azokat vakargatom* ápolga- tom_ Aztán itt a kocsi. Nem autó— csak Trabant. És va­dász is vagyok, tizennyolcadik éve. Ez sem elhanyagolható_ A Huszti család — egri gyö­kér. Nagy család. Az öt gyer­mek közül mindnyájan élnek, a négy fiú s az egy leány. László a legidősebb. A három öccs közül is már egy nyugdí­jas, akárcsak ő, a másik ket­tő: tanár és fűszeres. A keres­kedelmi pályán dolgozik a család egyetlen női tagja is. Óhatatlan hát a kérdés: gye­rek? jék. Dr. Istók Barnabással* a tanszék vezetőjével arról be­szélgettünk* hogyan akarják ezt elérni, milyen további se­gítséget kívánnak nyújtani a mezőgazdaságnak. Kísérletek — új takarmánynövény — Először arról szeretnék beszélni — mondta dr. Istók Barnabás —, hogy igen jó a kapcsolatunk a különböző tár­sadalmi szervekkel. Annál is inkább* mert több végzett hallgatónk jelentős tisztséget tölt be, így például a TTT-nél, MTESZ-nél és más szerveknél. Ennek következtében tevékeny részesei vagyunk a mezőgaz­dasági ismeretterjesztésnek. — De a gyakorlati munkából is kivesszük a részünket. Tan­székünk a kisújszállási Dózsa és a verpeléti Dózsa termelő- szövetkezettel közösen kísérle­tet folytat a silózási módsze­rek tökéletesítésére. Ugyan­csak kísérletet folytatunk a tej­termelés növelésével kapcso­latban különböző mezőgazda: sági intézményekkel karöltve.’ Egyik legfontosabb kísérletünk egy új takarmánynövény* a tűzbab beállítása. A Földmű­velésügyi Minisztérium támo­gatásával végezzük a kísérle­tet a Kompolti Kutató Intézet­tel, a Hortobágyi Állami Gaz­dasággal, a kisújszállási Dózsa Termelőszövetkezettel* a deb­receni Agrártudományi Főis­kolával és az Agráregyetem gyakorlati tanszékével koope­rálva. Ha a kísérlet sikerül* jelentős eredménynek könyvel­hetjük éL Mezőgazdasági szakkörök A termelőszövetkezetekkel való jobb kapcsolat, valamint a terméshozamok növelése ér­dekében született meg a tan­széken az a terv, hogy a füzes­abonyi és a pétervásári járás két termelőszövetkezetében mezőgazdasági szakkört hoz­nak létre. A szakkört a tan­szék munkatársai vezetnék. A cél az, hogy a szakköri oktatás következtében a termelési — állattenyésztési vonatkozásban — mintegy 20—30 százaíék&al emelnék. Hogyan lehet ezt ef­érni? — Nincs különösebb fitfcaj mondta dr. Istók Barnabás. Aa eddigi oktatási módszerek bö« vetkeztében az ismeretek kor­szerűtlenek és kevesek. Külö| nősen a szarvasmarha-tenyész­tésben tudnánk nagy eredmé* nyékét elérni például az egye­di etetéssel. A célszerű takard mányfelhasználás rendkívül sokat jelent. Ha a szakköreink beválnak, akkor további szak­köröket hoznánk létre és meg­tanítanánk a korszerű, gazda­ságos módszereket A termelő- szövetkezetekben ennek kézzel! fogható anyagi eredménye len­ne. A cél érdekében olyan ok* tatási módszereket kísérlete* zünk ki* amelyeknél az isme* retek rögzítése könnyebb és aá eddigieknél sakkal tartósabS- lesz. Tanácsadás! tevékenység A mezőgazdasági tanszék a* elkövetkezendő időkben szeret* né javítani és szélesíteni tanács* adási tevékenységét is. Ennek) érdekében a mostani gyakor­lóterületet bővíteni akarják. A területen az érdeklődők — ki­csiben — megismerhetnék a jellegzetes termelési módsze­reket, a növény- és állatfajta-' kát és felvilágosítást kapnának kérdéseikre. Növénytermesz­tési és a kertészeti vonatkozás* ban már most is akad látni­való, ezt azonban tovább sze­retnék fejleszteni. Épületek, gé­pek hiányoznak még, s a távo­labbi tervek szerint a gyakori lóterületen helyet kapnának a bükki állatvilág és flóra jelleg­zetes képviselői is. Ha mindez megvalósul, akkor lehetővé lesz a korszerű, sokoldalú ta­nácsadási tevékenység. A mezőgazdasági tanszék munkája már most is szoros kapcsolatban van a gyakorla­ti élettel. Ha a mostani tervek* elképzelések is valóra válnak* akkor ez a kapcsolat még ter­mékenyebbé válik a mezőgaz­dasági üzemek és a tanszék részére egyaránt. Kaposi Levente. — Van egy nevelt fiunk, gépkocsivezető a fővárosban. Kamionokkal járja külföldet A napokban kaptunk tőle la­pot. Zágrábból adta fel _. Huszti László napjai — csendes jubileumok. Jövőre üli 40 éves házassága ünnepét. Pontosan ennyi esztendeje lak­ja a takaros, csöndes házacs­kát is — az egri vár tövében. ; Pataky Dezső KRESZ az általános iskolákban A Művelődésügyi Miniszté­rium közoktatási főosztálya úgy intézkedett, hogy az álta­lános iskolákban az osztályfő­nöki órák kötelező anyagaként kell elsajátítaniok a tanulók­nak a gyalogosokra és a ke­rékpárosokra vonatkozó közié­kedési szabályokat. A rendel­kezés kimondja: az iskolát* törekedjenek arra, hogy az útO törőmozgalom keretében szó- rakozásszerűen is megismerjék a gyerekek a köilekedésrendifH szét gyakorlati tudnivalóit Tervek és lehetőségek

Next

/
Oldalképek
Tartalom