Heves Megyei Népújság, 1965. október (16. évfolyam, 231-257. szám)
1965-10-08 / 237. szám
KÉPZŐMŰVÉSZETI SZAKKÖR. Mihelyt ezt a megnevezést halljuk, azonnal megfogalmazzuk a kérdést: mi a célja? A választ a kör vezetőjétől, Nagy Béla gimnáziumi tanártól várjuk, aki Gyöngyösön hosszú évek óta, kisebb-nagyobb nehézségekkel küzdve fáradozik a szakkör zavartalan munkájának biztosításáért. — Általában nem lesz a szakkör tagjai közül művész —jelenti ki Nagy Béla. — A szakköri munkának nem is ez a célja. ízlésnevelés, képzőművészeti szakismeretek szerzése, ezek nyomán pedig műértő tájékozottság kialakítása a legfontosabb. Miután a szakkör működésének célja most már tisztázódott, a módszer, a lehetőség felől is érdeklődtünk. Nagy Béla elmondotta, hogy soha olyan jó körülmények között nem dolgoztak,, mint azóta, amióta a Szakmaközi Bizottság vette pártfogásába a szakkört. Helyiséget biztosított, fűtést és világítást is, bár a helyiség egyben a székházban rendezett szakszervezeti tanfolyamok részvevőinek mosdójául is szolgál, ezért előfordult már, hogy a foglalkozás idején borotválkozni tért be a tanfolyam valamelyik hallgatója a kettős rendeltetésű helyiségbe. De ez lenne talán még a kisebb gond. Sokkal több fejfájást okoz nekik az a körülmény, hogy az előbbi ok miatt nem érzik sajátjuknak a helyiséget, ezért nem tudják úgy berendezni, mint szeretnék, például nem tudják képek kiállítására használni, mert az is megtörtént, hogy a szakszervezeti tanfolyam valamelyik, a képzőművészetért lelkesedő tagja elvitt magával emlékbe egy képet, ami ráadásul kölcsönben volt a szakkörnél. Festőállványuk csak egy van, rajzszékkel sem rendelkeznek bővíben, ezeket még a művelődési házból hozták magukkal, miután ott nem tudtak megmaradni, mert nem kaptak helyiséget. — Modellek? — NAGY GOND. Fizetett modellra alig van lehetőségünk. Ismerősöket, a szakkör rokonait, nagyszülőt vagy testvért szoktunk megkérni, hogy üljön modellt nekünk. Hogy csendéletet tudjunk festeni, vagy rajzolni, a szükséges tárgyakat úgy kértem össze a gimnáziumi tanítványaimtól. Onnan szoktam hozni használt rajzlapot is, arra készítjük a vázlatokat. — Milyen szemléltetési lehetőséggel rendelkeznek? — Az ízlés alakítása megköveteli a képzőművészeti alkotások ismeretét. Ha dia-képem van, azt vetítjük, ha nincs, reprodukciókat tanulmányozunk. Jó lenne időnként kiállításokat rendezni eredeti alkotásokból. A Képzőművészeti Alap szívesen adna anyagot, de nincs olyan terem a városban, ahol a képeket, vagy szobrokat bemutathatnánk. Ami volt a múzeumban, azt sem tudjuk már megkapni. Pedig nem Is olyan régen nem egy tárlatra tudtuk elvinni a fiatalokat, a szakkör tagjait. Egy ilyen kiállítás jelentőségét nem kell részleteznem, úgy gondolom. Most az illetékes szervekkel azon gondolkozunk, hogyan tudnánk a vállalatok tulajdonában lévő klubhelyiségeket hasznosítani a művészi ízlés nevelésének szolgálatában. — Az Idei tervekről még mit hallhatunk? — Tulajdonképpen a szakkör munkáját még nem kezdtük el. Bár eddig már a tavalyi húsz szakköri tagból tíz jelentkezett nálam, a továbbiak szervezését is megkezdtük, az idei munkának még nagyon az elején tartunk. lemorzsolódás lesz, ez minden évben bekövetkezik. Sokszor már évközben is elmennek közülünk azok, akik titokban művésznek készültek, és a tudomásukra adom, hogy szerintem nincs tehetségük hozzá. Nem akarunk ugyanis úgynevezett meg nem értett zseniket babusgatni. Az eddigiekből kiderült talán az Is, hogy az idén sem lesz más programunk, m-'nt eddig: ízlés- nevelés, a képzőművészeti kulturáltság fejlesztése, szakmai ismeretek és készségek elsajátítása és végül, megrendezzük majd a szakkör tagjainak munkájából a szokásos évi kiállításunkat is. MI PEDIG HOZZÄTESZSZÜK: a szakkör munkája több támogatást érdemel, és most elsősorban nem a szakmaközi bizottságra gondolunk, hanem a tanácsra, a szakigazgatási szervre, mivel a szakköri program megérdemli a nagyobb figyelmet, tevékenysége szorosan beleilleszkedik! a tágabb kulturális célkitűzések megvalósításának közelebb hozásába. (g. molnár) OMNIBUSZ Barátom kérdezte tegnap, miközben a zöld lámpajelre vártunk az E mke előtt: — Mit szólnál* ha egyik nap azt látnád, hogy a sok szabad jelzésre váró autó között egy omnibusz is vesztegelne. Igazi omnibusz, valamelyik régi magyar jilmből. Akkor egy szót sem tudtam kinyögni a bizarr ötletre, de azóta gondolkodtam a dolgon. Az én egyszerű véleményem talán nem is any- nyira érdekes, mint inkább az, ahogy megpróbáltam magam beleélni különböző emberek bőrébe. Teszem azt: a sarki virágárus néni veszi észre először az omnibuszt, aki néhány évtizede hiába várta randevúra a hűtlen Jancsit. — Tudtam, éreztem, Jancsikám, hogy nem várok hiába! Idős lóverse- nyes: — Rossz bőrben van ez a paci, nem teszek rá! Honvéd-drukker: — Mit akarhatnak ezek a sunyi fradisták ezzel az újabb trükkel? Áruház-igazgató: — Gyorsan visz- sza a isszába az ötvenezer forintot, a legújabb csellel jönnek az ellenőrök. Tizenhét éves ifjú3 — Irigylem ezt a lovat. Hosszabb a sörénye az enyémnél. Fotoriporter: — Kedves lovacska, csinálnunk kell valamit, mert így túl természetes vagy. Kacsints a bal szemeddel, a jobb jüledet hegyezd előrébb, integess a bal első lábaddal a rendőr bácsinak, de ne olyan lagymatagon, és a farkadat is mozgasd. Ez a színes szekér nem is szükséges, úgysem érvényesül a klisén. Filmrendező: — Giccs! Ittas középkorú férfi, miközben csókot és asztali fehéret lehel a ló homlokára: — Mit iszol, pajtikám? Taxira váró házaspár: —i Végre egy szabad kocsi! Autómárkákon vitatkozó gyerekek egyike a lóra mutatva;: — Na, ezt hányban adták ki? S végül megpróbáltam magam beleélni egy átlag pesti ember alakjába, aki talán csak azt jegyezné meg: — Egy újabb család faluról_ Tóin István Egyidős a huszadik századdal Takaros, csöndes házacska az egri vár tövében. Tenyérnyi udvara, gondozott kert: virágok utolsó roskadó terhe, leveleiket pergető fák. A kert végében sínpár; nemrég csattogott át a vonat, magával hozta a messzi hegyek közül az estét. A férfi ott várt a virágok bokrainál. Azt mondták róla: sokat megpróbált ember, negyvennégy évi szolgálat után fogadta a nyugdíjat, a legrégibb tanácstag s a népi ülnökök sorában is veterán _ És szembe ülök a gorkiji sorsú emberrel. Bontogatjuk a vállára települt időt Fütty a telefonban. 1919-et írtak. A Tanácsköztársaságot már letiporták. S egyik este, szolgálati helyén, a városi villanytelepen rátört a politikai rendőrség, felhurcolták a várba. Mert fütyült... — Az Internaeionálét...! A telefon kagylója nem volt rendesen helyére téve, „vitte” a füttyszót A telefonközpont lehallgató apparátusa pedig küldte a politikai rendőrséget. Ha nem áll ki mellettünk Rin- gelhann Béla, a városi gépüzem, a villanytelep főmérnöke, műszaki főtanácsos, az internálástól semmi meg nem ment ... Volt bolti szolga; és kertész a kistályai kispréposti birtokon, ahol apja is végig kertész4 MiPUn&G 1965. október 8., péntek kedett kerek harminc esztendőt. Tizenhét éves korában szegődik inasnak a városi gépüzemekhez, a Sas úti villany- telepre; s nem mozdul innét 44 és fél éven át. Ranglépcsőinek sora nem terjed sokra: 1921-ban kap segédi levelet, 32-ben helyettes főszerelő s 52-ben szerez művezetői képesítést. Nem fiatal már, ősz haja is megfogyatkozott Egyidős a huszadik századdal. Beküldték a tanácsba. | Sok tisztet bírt eddigi élete során Huszti László. Üzemében, ahol 52 szerelő dolgozott keze alatt, nyolc évig szakszervezeti elnök; s volt elnöke a Városi és Községi Közalkalmazottak Országos szakszervezete, a VAOSZ egri szervezetének. 1945-ben a kommunisták sorába állott És ott volt a hősi 17 ember között, akik helyreállították a megrongált villamostávvezetéket Egertől a kazincbarcikai hőerőműig, s fényt hoztak a városnak 1945. május 9-re, a győzelem napjára. Az 1944. december 5-én kiállított orosz és magyar nyelvű munkaigazolványát a múzeum dokumentumként őrzi. Egy megbízólevelet mutat. Tizenöt esztendeje kapta, 1950. augusztus 5-én, mikor a „Magyar Függetlenségi Népfront Heves megyei Bizottsága Eger Város Tanácsába... beícüldöt- te”. Azóta egyfolytában tanácstag. Sok ügyes-bajos dologban kérik segítségét választói, s ő a segítést soha nem tagadta meg. Nyolc esztendeje az építési és közlekedési állandó bizottságnak is tagja. Tevékenysége, vállalt feladata oly szerteágazó, sok irányú, akár eddigi élete volt. Az egyik legrégebbi tanácstag? A legrégebbi. Mert pontosak kell legyünk: jóval a tanácsok megszületése előtt is hasonló posztja volt, már 1945—46-ban szerepelt neve a képviselőtestületi tagok listáján. A népi ülnök notesza, j Nemcsak a legrégebbi tanácstag, de a népi ülnökök sorában is veterán. Tizenöt éve, 1950 óta vesz részt bírósági tárgyalásokon. Válóperektől a közlekedési bűnügyekig számát sem tudja, hányszor ült már a pulpitus mögött, a tanácsvezető bíró jobbján-bal- ján. Notesza sok tanulságos esetet őriz, s ezeket emlékezete sem felejti. — ... Az 50-es években történt, a megyei bíróságon voltam ülnök. Egy mátraszent- imrei szabó ratkárát fel-zá- molták, hatóságilag lefoglalták. Első fokon, a járásbíróság a szabót elítélte. A megyei bíróság büntetőtanácsa, amelynek tagja voltam, a vád bebi- zonyíthatóságának hiányában Felújították a verpeléti KISZ-alapszervezet helyiségét A verpeléti KlSZ-alapszervezet munkáját már lassan két éve' akadályozta az a körülmény, hogy az alapszer- vezet helyisége megrongált állapotban volt Ebben az időszakban a helyőrségi tiszti klub nyújtott szállást a fiataloknak. De mivel az amúgy is szűk tiszti klub nem állt mindig a fiatalok rendelkezésére, égetően szükségessé vált a KISZ-helyiség rendbehozatala. E tényből kiindulva a verpeléti egységes pártvezetőség szeptember eleji ülésén a kérdés rövid időn belüli meg- < oldását határozta eL Az egységes pártvezetőség, miután megvitatta a KlSZ-alapszer- vezet első féléves munkáját* határozatot hozott a KISZ- helyiség helyreállítására, s megbízta a község párttitkárát és tanácselnökét* hogy vegyék kezükbe a KlSZ-helyi- ség helyreállításának ügyét Azóta három hét telt el s a határozatból valóság lett: a KlSZ-helyiséget rendbe hozták. A falakat kifestették, helyrehozták a megrongált villanyvezetéket, a kitört ablakot beüvegezték, rendbe hozták az épület külsejét is. Ez utóbbfban komoly segítséget nyújtottak a verpeléti tiszti klub építéséhez kirendelt honvéd elvtársak. Október elején már a fiatalok elfoglalhatják a rendbe hozott KISZ-helyiséget. A helyiség rendbehozása nagy lendületet adhat a már évek óta elsekélyesedett KlSZ-munká- nak. A fiatalokban, amint ezt az alapszervezeti KISZ-titkár a pártvezetőség előtt tartott beszámolójában mondotta* van ledület és lelkesedés. A meglévő lelkesedést kell felhasználni arra* hogy a KISZ-tagságot megfelelő szervezeti keretek közé fogva további munkára serkentsék. A rendbe hozott KlSZ-helyi- ség biztosítja a fiatalok által annyira óhajtott szórakozási lehetőséget Viszont meg kell jegyeznünk azt, hogy nagyon szükséges volna a politikai nevelőmunka fellendítése is. Erről ugyanis jóformán alig beszélhetünk. 1962 óta az alapszervezetnél egyáltalán nem volt szervezett politikai oktatás. Nagyon kívánatos volna, hogy ebben az oktatási évben beinduljon valamilyen politikai oktatás. Kívánatos volna a KISZ VI. kongresz- szusi anyagának feldolgozása is. Ezt össze lehetne kötni élménybeszámoló tartásával.' Ez utóbbinak nem is volna komoly akadálya, mivel a helybeli honvédség KISZ- szervezetének titkára részt vett a kongreszuson. Szükséges volna továbbá az is, hogy a községi párt-! és tömegszervezetek állandóan figyelemmel kísérnék aa alapszervezet munkáját* ugyanígy a járási KlSZ-bizott- ság is. Ha ez eddig rendszeresen megtörtént volna, nem következett volna be az a sajnálatos eset, hogy a KISZ- alapszervezet helyisége hosz- szú idő óta nem volt alkalmas a normális KlSZ-életre.; Szecskó Károly Szoros kapcsolatban az élettel Látogatás az Egri Tanárképző Főiskola mezőgazdasági tanszékén Ugyanúgy* mint az Egri Tanárképző Főiskola más tanszékének, az állattenyésztési tanszéknek is elsődleges feladata az oktatói-nevelői munka. A tanszéken 110 hallgató ismerkedik a tananyaggal, hogy kikerülve alkalmasak legyenek az általános iskolák felső tagozatain a mezőgazdasági ismeretek oktatására. A tanszék munkáját azonban nagyon leszűkítenénk, ha csak az iskolán belüli oktatói munkát vennénk figyelembe, hiszen szerteágazó és szoros kapcsolatban van a gyakorlati élettel is, főképpen a mezőgazdasággal. A tanszéken végzett munka nem egy esetben konkrét segítséget nyújt a mezőgazdasági nagyüzemeknek, hozzájárul fejlődésükhöz. S a cél az, hogy ez a munka még szélesebb körűvé, nagyobb hatósugarúvá válfelmentést hozott Ifi Mikor kiszálltunk a helyszínre, tárgyalni, a bűnjel-kamrát üresen találtuk. A szabó raktárának anyagai mind eltűntek... Igaz, akkor hiány volt a szövetekben, nem lehetett úgy kapni, mint most _ Ha táridős naplójában lapoz. Gyöngyösön tárgyal. Halálos baleset ügyében. Nyugalmas napok. | Nyugalmas napok? Ha akad kevés szabad ideje, akkor is valami tevékenységet keres, nem tétlenkedik. — Van egy kis kertem a ház végében* 150 gyümölcsfával. Azokat vakargatom* ápolga- tom_ Aztán itt a kocsi. Nem autó— csak Trabant. És vadász is vagyok, tizennyolcadik éve. Ez sem elhanyagolható_ A Huszti család — egri gyökér. Nagy család. Az öt gyermek közül mindnyájan élnek, a négy fiú s az egy leány. László a legidősebb. A három öccs közül is már egy nyugdíjas, akárcsak ő, a másik kettő: tanár és fűszeres. A kereskedelmi pályán dolgozik a család egyetlen női tagja is. Óhatatlan hát a kérdés: gyerek? jék. Dr. Istók Barnabással* a tanszék vezetőjével arról beszélgettünk* hogyan akarják ezt elérni, milyen további segítséget kívánnak nyújtani a mezőgazdaságnak. Kísérletek — új takarmánynövény — Először arról szeretnék beszélni — mondta dr. Istók Barnabás —, hogy igen jó a kapcsolatunk a különböző társadalmi szervekkel. Annál is inkább* mert több végzett hallgatónk jelentős tisztséget tölt be, így például a TTT-nél, MTESZ-nél és más szerveknél. Ennek következtében tevékeny részesei vagyunk a mezőgazdasági ismeretterjesztésnek. — De a gyakorlati munkából is kivesszük a részünket. Tanszékünk a kisújszállási Dózsa és a verpeléti Dózsa termelő- szövetkezettel közösen kísérletet folytat a silózási módszerek tökéletesítésére. Ugyancsak kísérletet folytatunk a tejtermelés növelésével kapcsolatban különböző mezőgazda: sági intézményekkel karöltve.’ Egyik legfontosabb kísérletünk egy új takarmánynövény* a tűzbab beállítása. A Földművelésügyi Minisztérium támogatásával végezzük a kísérletet a Kompolti Kutató Intézettel, a Hortobágyi Állami Gazdasággal, a kisújszállási Dózsa Termelőszövetkezettel* a debreceni Agrártudományi Főiskolával és az Agráregyetem gyakorlati tanszékével kooperálva. Ha a kísérlet sikerül* jelentős eredménynek könyvelhetjük éL Mezőgazdasági szakkörök A termelőszövetkezetekkel való jobb kapcsolat, valamint a terméshozamok növelése érdekében született meg a tanszéken az a terv, hogy a füzesabonyi és a pétervásári járás két termelőszövetkezetében mezőgazdasági szakkört hoznak létre. A szakkört a tanszék munkatársai vezetnék. A cél az, hogy a szakköri oktatás következtében a termelési — állattenyésztési vonatkozásban — mintegy 20—30 százaíék&al emelnék. Hogyan lehet ezt eférni? — Nincs különösebb fitfcaj mondta dr. Istók Barnabás. Aa eddigi oktatási módszerek bö« vetkeztében az ismeretek korszerűtlenek és kevesek. Külö| nősen a szarvasmarha-tenyésztésben tudnánk nagy eredmé* nyékét elérni például az egyedi etetéssel. A célszerű takard mányfelhasználás rendkívül sokat jelent. Ha a szakköreink beválnak, akkor további szakköröket hoznánk létre és megtanítanánk a korszerű, gazdaságos módszereket A termelő- szövetkezetekben ennek kézzel! fogható anyagi eredménye lenne. A cél érdekében olyan ok* tatási módszereket kísérlete* zünk ki* amelyeknél az isme* retek rögzítése könnyebb és aá eddigieknél sakkal tartósabS- lesz. Tanácsadás! tevékenység A mezőgazdasági tanszék a* elkövetkezendő időkben szeret* né javítani és szélesíteni tanács* adási tevékenységét is. Ennek) érdekében a mostani gyakorlóterületet bővíteni akarják. A területen az érdeklődők — kicsiben — megismerhetnék a jellegzetes termelési módszereket, a növény- és állatfajta-' kát és felvilágosítást kapnának kérdéseikre. Növénytermesztési és a kertészeti vonatkozás* ban már most is akad látnivaló, ezt azonban tovább szeretnék fejleszteni. Épületek, gépek hiányoznak még, s a távolabbi tervek szerint a gyakori lóterületen helyet kapnának a bükki állatvilág és flóra jellegzetes képviselői is. Ha mindez megvalósul, akkor lehetővé lesz a korszerű, sokoldalú tanácsadási tevékenység. A mezőgazdasági tanszék munkája már most is szoros kapcsolatban van a gyakorlati élettel. Ha a mostani tervek* elképzelések is valóra válnak* akkor ez a kapcsolat még termékenyebbé válik a mezőgazdasági üzemek és a tanszék részére egyaránt. Kaposi Levente. — Van egy nevelt fiunk, gépkocsivezető a fővárosban. Kamionokkal járja külföldet A napokban kaptunk tőle lapot. Zágrábból adta fel _. Huszti László napjai — csendes jubileumok. Jövőre üli 40 éves házassága ünnepét. Pontosan ennyi esztendeje lakja a takaros, csöndes házacskát is — az egri vár tövében. ; Pataky Dezső KRESZ az általános iskolákban A Művelődésügyi Minisztérium közoktatási főosztálya úgy intézkedett, hogy az általános iskolákban az osztályfőnöki órák kötelező anyagaként kell elsajátítaniok a tanulóknak a gyalogosokra és a kerékpárosokra vonatkozó köziékedési szabályokat. A rendelkezés kimondja: az iskolát* törekedjenek arra, hogy az útO törőmozgalom keretében szó- rakozásszerűen is megismerjék a gyerekek a köilekedésrendifH szét gyakorlati tudnivalóit Tervek és lehetőségek