Heves Megyei Népújság, 1965. október (16. évfolyam, 231-257. szám)

1965-10-24 / 251. szám

Összekoccanások és békülések a családban (Ahogyan a gyermek átéli) Minden családban megtörté­nik, hogy a szülők összezördül­nek. Sajnos, ez gyakran a gyer­mek előtt játszódik le. Egyik, vagy másik szülő ilyenkor ar­ra törekszik, hogy a gyermeket a maga pártjára édesgesse. Ez pedig a legrosszabb, amit a szü­lő Ilyen esetben tehet, mert ez­zel kárt tesz a gyermek lelké­ben. Lássunk egy példát! — „Hagyj már végre magam­ra!" — kiált a feleség a férjé­ra A férj otthagyja a regge­lit, becsapja maga mögött az ajtót A feleség erre sírva fa­kad. A gyerek anyjához simul, hogy vigasztalja. Az egy pilla­natig tűri, de aztán idegesen felugrik és az ajtó felé löki a gyereket: — „Hagyjatok már egyszer békében! Eridj isten hírével te ás, hallod?! Aa apa a veszekedés után rossz hangulatban, de mégis­csak elvégzi munkáját a mun­kahelyén. Az anya is rendbe teszi a lakást A vacsoránál aztán vala­mennyien érák, hogy a reg­geli jelenettel kapcsolatban mondani kellene valamit de egyik sem akarja érinteni a ké­nyes témát A családi békének ilyen megbontása azonban mégsem múlik él büntetlenül. A civa- kodásoknak, összezördülések­nek mindig marad valami nyo­ma. A legközelebbi összekocca­nás már sokkal könnyebben ki­robban- Az anya ismét zokog, a gyerek megint ott áll előtte, zavartan, nem tudva, mitévő legyen. A harmadik összezör­düléskor az anyából kitör a düh, s mivel a férj már távo­zott, a gyermek előtt Az anya utat enged haragjának, kiabál, szitkozódik. A gyermek meg­könnyebbül, végre a szülők kö­zül az egyik „felvilágosította”. Most már érti, mi megy vég­be. S a legközelebbi veszekedés­kor megpróbál közbeszólni. „Ugyan mór, apa, minek ve­szekszel ilyen semmiségért!” Az apja erre odacserdít Ettől Z perctől fogva a gyermek az anyja pártjára áXL Akkor aztán az apa lgyeks^k magának megnyerni, titokban cukrot, pénzt ad. A gyermek hamarosan átlát a szitán, de minthogy nem szeretne lemon­dani a szerzett előnyről, a kü­lön zsebpénzről és cukorkáról, mind nagyobb kétségek kö2é kerül. Téves és veszélyes tehát a gyermeket pártoskodásra késztetni. Sem kellő ismerete, sem ítélőképessége nincs ah­hoz, hogy a szülők közti nézet- eltérésekben igazságot tegyen. Leggyakrabban nem is érti, miért veszekednek. Mit tegyenek tehát a szülők? Ha a reális helyzetből indu­lunk ki, megállapítható: a csa­ládi perpatvart sokszor nem le­het elkerülni. Mégsem helyes a gyermek előtt lebonyolítani. Annak sincs persze értelme, hogy a szülők a veszekedést kerülve, merev ellenségeske­déssel kerülgessék egymást Az ilyen csendes háborúzás még nyomasztóbban hat a gyermek­re, mint egy spontánul kitörő zivatar. Ha a gyermeknek már végig kell élnie egy-egy csalá­di összecsapást, szívleljenek meg a szülők néhány tanácsot; Ügyeljenek arra, hogy az összekoccanás olyan szinten maradjon, amely nem sérti egyik szülő önérzetét sem. Le­gyenek tárgyilagosak, és ne térjenek el a tárgytól A meg­alázott anya elveszti tekintélyét gyermeke előtt és a nevetsé­gessé tett apa sem lehet többé példakép előtte. A gyermeket sohasem szabad pártoskodásra bírni, vagy a veszekedés után a másik felet a gyermek előtt lealacsonyíta­ni Inkább miután lecsende­sedtünk, olyan tárgyilagos ma­gyarázatot adjunk a gyermek­nek, amelyet megért, mint pél­dául: „A felnőttek is civakod­nak néha, nemcsak a gyere­kek..." Vagy: „Apa ma sokat dolgozott; ezért fáradt és ide­ges!* Némelyik gyermek egy ilyen csetepaté után maga is kiállha- tatlanná válik, összeverekszik pajtásaival, vagy vak rombolá­si dühével pusztítja játékait. Ez a viselkedés a szülők példá­ján történő reagálás. Azok a szülők, akik nem képesek ma­gukat fegyelmezni, nehezen követelhetnek önfegyelmet gyermeküktől A legfontosabb azonban a gyermek szempontjából is a ki­békülés: a szülőkkel együtt meggyőzően át kell élnie a ki­békülést Ilyenkor túlozni is le­het egy kicsit „A mi anyánk mégiscsak a legjobb édesanya!” És mindenekelőtt: „A haragnak nemi szabad tartósnak lennie. Huszonnégy óránál ne tartson tovább.” Ezért békü!jenek ki a szülők lehetőleg még este, de legkésőbb a közös reggelinél. (A ^Magyar Szó cikke nyomán) A gyermek és a gép Nemrégiben egy orvosokból, pedagógusokból és pszicholó­gusokból álló társaságban azon vitatkoztak, hogy helyes-e a gyermeket a kezdet kezdetétől a gépekhez, az élet mechanikus kísérőihez szoktatni, vagy pe­dig egészségesebb, ha termé­szetesen tulajdonságai szerint próbáljuk az életbe bevezetni? A kérdésben a szülői döntés már a kezdet kezdetén megtör­ténik, — minden átgondoltság és tervszerűség nélkül. Mert mi a gyerek, — a kisfiúk első játéka? Kis autó, azután na­gyobb autó, aztán roller, ke­rékpár, görkorcsolya, stb... Gép, csupa gép... S ha felnő? Beül a villamosba, a vonatba, a gépkocsiba, s annak ablakán keresztül látja á tájat, a ter­mészetet Igaz, a gyermeket a gépek világához kell szoktatni, hi­szen környezetéhez amúgy is percről percre jelenkeznek a gépek, járművek, munkaeszkö­zök, szórakoztató berendezések formájában, de megfeledkez­hetünk-e a gyermek elemi él­ményeinek biztosításáról? Azok biztosításáról, amelyek nincse­nek összefüggésben a techni­kával? Ezek az élmények azért szükségesek, hogy a gyermek képet alkosson nem a gépek, — az ember világáról. Csak ilyen módon tanulja meg a gyermek, — mi a természet, mi a társa­dalom, mit jelent a társ, a köl­csönös segítség, a pajtás & embertársai érdeke..! A fiúgyermek szereti a gé­pet, a kislány a dalt, mindket­ten szívesen énekelnek és ér­deklődnek a természet szépsé­gei iránt. Mire felnőnek, érté­kelni tudják majd, s rájönnek, hogy a ma embere nein a tech­nika rabszolgája, nem lehet gé­pekkel gondolkodó, érzéketlen valaki, hanem éppen az érzel­mek a jelentősek az emberek életében, a társadalmi együtt­élésben. | 1 (j fc t Férfiaknak a jólöltösöttségről •Hlyen inget vegyek? Fehé­ret, kockásat, vagy csíkosat? Milyen szín lenne a legjobb? A kérdés önként adódik, ami­kor öltönyt vásárolunk, vagy csináltatunk. A válasz nem egészen egyszerű, mert a férfi­ing kiválasztásánál tekintettel kell lennünk az öltöny színé­re, mintájára és a mindenkori •divatra, ami az őszi-téli év­szakra ismét változott, Sok függ attól, hogy az öltöny és vele együtt az ing milyen al­kalomra való: munkába, ünne­pi alkalomra, sporthoz, stb. Legelegánsabb viselet, hiva­talos, vagy családi ünnepségre, színházba a fehér Ing. Ebben a divat mitsem változott. Fe­hér inget kivétel nélkül min­denféle színű és mintázatú öl­tönyhöz viselhetünk. Külföldi szaklapokat tanulmányozva vi­szont megfigyelhetjük, hogy ismét divat a szürke, a világos- zöld, a vaj, vagy mogyoró szí­nű ing. Az elmúlt évben a di­vat szinte kötelezően előírta alkalmi öltönyhöz a fehér in­get. Az új divat szerint alka­lomra is viselhetünk sima alapanyagú, színes ingeket. Természetesen, ügyelni kell arra, hogy az öltöny színével, mintájával az ing és a nyak­kendő összhangban legyen. Ismét divatosak a szolid mintájú, tarkán szőtt puplin- ingek is. Például fehér alapon diszkrét színű csík, vagy külön­böző apró minta. Érdekes vál­tozat a sima alapon az apró kocka, vagy más szövött minta. Az ilyen ingeknél arra kell ügyelnünk, hogy például koc­kás öltönyhöz ne vegyünk fel csíkos inget, csíkos mintájú öltönyhöz viszont ne viseljünk kockásat Ugyanígy nem illik csíkos ing csíkos öltönyhöz és kockás ing kockás szövésű öl­tönyhöz. Mintás öltönyhöz le­hetőleg egyszínű inget hord­junk. A kereskedelem idei újdon­sága a tűzés nélküli, ragasztott eljárással készített kemény gallérú ing. Szintetikus alap­anyagból, Pádua elnevezéssel, nylonból és Neva puplinból hozták forgalomba. A ragasz­tott kemény nyakú Ing elő­nye, hogy a gallér és a kézelő könnyen mosható és megfelelő kezelés esetén sokáig megőr­zi tartását A jó megjelenéshez nélkü­lözhetetlen a nyakkendő. To­vábbra is divat a sötét tónus, de a legújabb divat szerint a minta már a nyakkendő teljes felületét díszíti. Üjra divat a csíkos nyakkendő, de csak sö­tét színhatásokkal. Az elmúlt évben közkedvelt és divatos lett a szintetikus teritál nyakkendő, annyira, bogy gyakran „hiánycikk”- ként emlegetik. Az illetékesek szerint a kereskedelem az őszi—téli szezonra nagy meny- nyiséget hoz forgalomba, s pa­naszra nem lesz ok. Alföldi Erzsébet Sokszor Jelent gondot, rajt ké­szítsünk iskolás gyermekünknek uzsonnára, hogy változatos, és kalóriadús legyen. E gondok meg­oldásához ajánlunk nénnny recep­tet Tojáskrém Kéményre tört tojást meghámo­zunk, szitán áttörjük, elkeverjük egy kis vajjal, vagy sűrű tejfellel, esetleg libazsírral, hogy jól ken­hető legyen. Só vak mustárral, vitapriccal Ízesítjük, Sajtkrém Finomra reszelt sajtot, fele meny- nyiségű vajjal, vagy sűrű tejfellel kikeverünk, sóval, pirospapriká­val, köménymaggal ízesít: ült Szardellás krém Vajat egyharmad mennyiségű szardellapasztával jól kikeverünk, (sózni nem kell, mert a szardella­paszta sós). Készíthetünk haLkré- met úgy, hogy olajos halat keve­rünk el a vajjal, elkcvcrés előtt cseppentsünk bele kevés citrom­levet. • Ezeken kívül adhatunk körözOt- tes kenyeret, rokfort-sajttai kevert vajat, s májkrémet (de csak ak­kor, ha friss a májkrém, mert könnyen romlik!) A megkent kenyeret* zsemlét, tegyük papírszalvétába, s egy ny­lonzacskóba, hogy az iskolai könyveket össze ne kenje. Adjunk a gyermeknek a kenyér mellé egy-két almát, zöldpaprikát, egy-egy fürt EZőLőt* természetesen megmosva. Otthonra... — Ne is kérdezz! Már úgy el vagyok keseredve. Mintha kicserélték volna Pistát. Soha sem gondoltam volna, hogy ennyire igaza lesz az anyám­nak: Várj csak, lányom, majd ha megesküsztök. Amíg menyasszonya voltam, a gondolatomat is elleste, be- cézgetett Most reggel majd­nem köszönés nélkül elrohan. Hát azt nem. De így sem szabadna. Talán meg is lehet érteni a férjet, akinek nincs kedve az „udvarláshoz”, ami­kor ránéz elhanyagolt asszo­nyára. Nem igaz, hogy otthon­ra minden jó. A háziasszony­nak otthon is ápoltnak kell lennie. Öltözködjünk otthon is az alkalomnak megfelelően. Főzéshez, takarításhoz visel­jünk könnyen mosható, vasal­ható ruhát. Nagyon csinos és praktikus a kötényruhá. Ké­szülhet háromnegyedes, vagy egész ruha hosszúságban, anyaga színes, mosható vászon. Ha készen vagyunk a házi munkával, ne üljünk le pihen­ni, kézimunkázni, vagy olvas­gatni abban a ruhában, ami­ben takarítottunk, főztünk. Házi munka után kényelmes, modern összeállítású ruhát Melyen kivágott ruhakötény, oldalán szembcránecal, derekán befűzött övvel. A nyakkivá­gást, a karkivágást és a zsebe­ket 4—6 soros piros gépitűzés díszíti. este szórakozottan megcsókol­ja a homlokom: Szervusz, fi­am, mi van? de meg sem vár­ja, hogy szóljak, már megy is a szobába, veszi elő az újsá­got Legalább néha kedveskedne egy kicsit, úgy mint azelőtt... — hajlott sirásba a hangja. Ott ült velem szemben az asszonyka, a ragyogóra súrolt szobában, ahol még a térítők is mértani szögben álltak a helyükön. A parketta tükör fényében nézegethették magu­kat a bútorok. Az ablakon pa­tyolatfehér függöny. És minden csínnek kiáltó el­lentéte volt a síró asszonyka, kopott, feslő, leánykori ruhá­jában. Kócos haját fakó ken­dő alá rejtette. Lábán lyukas papucs. — Ö, hát csak így ottbonia­san vagyok — értette el vizs­gálódó pillantásomat Elvégre nem vehetem fel a takarítás­hoz a santung-kosztümöml Jersey nadrághoz, combkö­zepig érő, enyhén karcsúsított felsőrész. Idősebbek, molett nők is hordhatják, a com közép­ig érő felsőrész takarja az előnytelenül érvényesülő test­részeket. ajánlunk, olyat, amiben lehet pihenni, de akkor sem jövünls zavarba, ha hirtelen vendég állít be, tv-t nézni, vagy egy kávéra. Fiatalabbaknak például ha­risnyanadrágot, fél térdig érd ruhával. A harisnyanadrág ké­szülhet színes gyapjúból. A kötényruha kiegészítője egy könnyű blúz, vagy színes pu­lóver. Idősebbek is hordhat­nak hosszú nadrágot, s hozzá combközépig érő karcsúsított felsőrészt. Ä legkisebb Élt egyszer egy szegényember, akinek hat gyereke volt. Nagyon szerette őket. Mégis Jura, a legkisebb fia volt a leg­kedvesebb. Mindent elvégeztek helyette, ha mégis egyszer­egyszer neki is kedve támadt egy kis házi munkára, szülei még akkor sem engedték. — Csináljátok meg helyette — szőtt az apjuk az idősebb fiúkhoz, majd lágyabb hangon hozzátette hiszen ő még olyan kicsi. Még az ajándékaikat is meg kellett felezniök, pedig Ju­rát külön, naponta halmozták el szebbnél szebb ajándékok­kal Telt-múlt az idő, a fiúk pedig felnőttek. Egy szép napon apjuk maga elé hívatta ölcet: — Itt az idő, hogy valamit tanuljatok, de ne feledkezze­tek meg soha Jurocskáról. — A fiúk beleegyeztek és elindul­tak a nagyvilágba. Mindegyik tudta, hogy mi lesz belőle, csak Jura nem. A legidősebb bátyjához csatlakozott Egy cipészműhelyhez értek, ahol sok inas dolgozott. Egy nagy asztalhoz ültek és vidájnan javítgatták a rossz cipőket. Ez nagyon tetszett Jurának, de ahogy otthon megszokta, várta, hogy fivére helyette is elvégezze a munkát. Így telt el a ta­nulási idő és amikor az inasoknak vizsgázniuk kellett, ki­tűnt, hogy Jura semmit sem tanult A mester elküldte. Ju- rocska most a többi testvéréhez szegődött. Megpróbálkozott a másodiknál, a harmadiknál, a negyediknél és az ötödiknél is. De mindig ugyanaz történt. Az idősebb testvérek dolgoz­tak Jurocska helyett is, és ő bizony semmilyen szakmát meg nem tanult. — Nos, fiaim — fogadta őket otthon az apjuk —, mit ta­nultatok? Mi lett belőletek? — Cipész... szabó... kőműves, asztalos, lakatos — jelen­tették büszkén a fiúk. Csak Jurocska sütötte le a szemét. — És te... te mit tanultál — kérdezte kedvencét az apa. Jurocska hallgatott. — Én nem tehetek róla — zokogta végűi a bátyáim mindent megtettek helyettem... , A szegény ember akkor döbbent rá, hogy kényeztetésé­vei mit véteti. , . . t it (Fordította: Gyarmati Erzsébeti Finom szövetből készült köt tényruha, selyemblúzzal. Ango­los tűvel, karkötővel elegáns viselet. Ha vendégeket várunk, isi mét máshogy kell öltöznünk,' Nem fogadhatjuk a meghívót^ vendéget pongyolában, mele­gítőben. Természetesen nem ia kell kisestélyibe öltözködni hiszen a vendéglátás háziasz- szonyi teendőkkel jár együtt—* bekészíteni a harapnlvalót, megfőzni a kávét — ezéríj olyan öltözéket ajánlunk, amely nem túl kényes, mégis könnyen elegánssá tehető, né­hány kiegészítővel. Például na­gyon alkalmas vendéglátásra egy finomabb szövetből készült kötényruha, mintás selyem­blúzzal. Hasonlóan elegáns, ha sima szövetszoknyához egy di­vatos, horgolt blúzt veszünk fel. Ügy véljük, arról már be» szólni sem kellene, hogy aa asszony otthon Is tartsa rend­ben a haját ápolja kezét Eris* sen, üdén járjon, ts

Next

/
Oldalképek
Tartalom