Heves Megyei Népújság, 1965. október (16. évfolyam, 231-257. szám)
1965-10-24 / 251. szám
Röntgenesik a múmiákat Az NDK fővárosban levő Charité kórházban a közelmúltban röntgensugárral egy i. e. 600 táján bebalzsamozott fiatal egyiptomi lány rbúmiáját világították át. A vizsgálat során olyan csontbetegséget észleltek az orvosok, amelyekről eddig azt hittek, hogy nem pusztított az ókoriak soraiban. A múmia röntgenezés több évtizedes múltra tekinthet vissza. Roy Moodie amerikai orvos például 1931 óta röntgenez rendszeresen egyiptomi és perui balzsamozott múmiákat A közelmúltban a British Múzeum egyik kollokviumán rámutatott arra, hogy a múmia- röntgenzéssel számos ókori betegséget derítettek fel. Ugyanakkor felhívta a figyelmet: a múmia röntgenezés során felállított diagnózisoknál igen óvatosan kell eljárni, mert nemrégiben például ilyen röntgenképekre alapított diagnózisokkal az orvosok melléfogtak. Ókori csigolyaelváltozásokat észleltek néha. Ezek, mint az utóbbi gondos kísérletek kiderítették, a mumifikálással (bebalzsamo- zással) kapcsolatos elváltozások voltak. flamm A büszke apa: — Képzeld, már három szót tud a gyerek... Mama... papa... meg termonukleáris reakció...! ★ Furcsa ember: a szeme se rebben, amikor igazat mond. Részlet egy világos felszólalásból: „ ... áltálában konkrétan igaz, amiért bírálnak az elvtársak, bár hozzá kell tennem, hogy e konkrét esetben általában nincs igazuk...” ★ Hallottam egy olyan esetről, amikor a vállalat igazgatójának volt igaza és nem a dolgozónak. Bár ezt a hírt hivatalos helyről még nem erősítették meg. ★ A csúnya felnőtt is szép lehetett gyerekkorában és az ostoba is okos ... Hogy közben mi történt? — ez az élet egyik nagy és mindmáig megoldatlan titka. ★ Nagymama: „... jó van, kisunokám... Akkor azt az egysejtűt teremtette a Jóistenke!” (—6) A rubrikák királya Az iskolában mindig arra tanítottak, ha az ember nem tud valamit, inkább mondja meg őszintén, becsületesen, hogy nem megy, mint az emberi erkölcsökhöz nem méltó eszközökkel magyarázza tudatlanságát. ííem felejtettem el ezeket az intelmeket, ezért most emelt fővel kijelentem: fogalmam sincs, hogy ki készített először a világon rubrikát Olyan kis négyzetre, téglalapra gondolok én, amelyről a Magyar Nyelv Értelmező Szótárában a következőket olvashatjuk: a rubrika rovat, számadásban, feljegyzésben, ■űrlapon. Hogy most pontosan a rubrika tudományába keveredtem, azt a magyar nyomdaiparnak köszönhetem, amely 240 tonnával teljesítette túl első féléves rubrika, akarom mondani a vegyes nyomtatványok készítésének tervét. Azt senki sem kérheti tőlem, hogy én legyek az egyetemes rubrikatudomány úttörője, de arra őrömmel vállalkoztam, hogy a bír után felkeresnem az egri rubrikák királyát, és bemutassam az Uralkodót a tisztelt olvasóknak. Neve: Kóli. Szélessége: 136j ELŐRELÁTÁS kék! Mielőtt meggyújtod, nézd meg, hói vannak a gyere(A Quick karikatúrája) Azt mondta a feleségem, hogy tökkel- ütött fráter vagyok, mert képtelen vagyok egy vacak szöget úgy beverni a falba, hogy a szög bele is menjen, s ha már belement, benne is maradjon, s ha már benne maradt, ne görbüljön el, s ha már nem görbült el, legalább a vakolat ne jöjjön le, vagy kimö- güle. A vád, amelyet egyetlen szuszra és mondatra zsugorítva a fejemhez vágtak, rendkívül méltatlanul érintett és lelkemben keserű bánattal, vigasztalást keresve elmentem Arisztotelészhez: _ Mondd, mester, te bölcsek bölcse, mi a véleményed — « szögbeverés lehet a tökkelütöttség mércéje? — tettem fel a kérdést, sóvárogva várva a választ. {£(ilileiiié is p a na sakő Arisztotelész megsimogatta ősz szakállát és csak ennyit kérdezett: — Mi az, hogy szög? — és máris visszabújt írószerszámai, pergamenjei és gondolatai közé. Ezután Balassi Bálintot kerestem fel, udvariasan félrehívtam Losonczy Annától és feltettem neki is a kérdést, vajon a szögbeverés függvénye-e az emberi érzelemnek .„ Balassi rám nézett, előkapja lantját és így válaszolt: — Vitézek, mi lehet szebb dolog a végeknél ... — gyűlt ki az arca és táncos léptekkel faképnél hagyott, mert várta Losonczy Annája. — Kedves Mester — szólítom meg Galileo Galileit csillagdája egyik csendes sarkában —, az alkotó értelem és a szögkapegybeverés milyen csolatban áll mással? — Sz* a mindenségit — szisszentett Galilei, mert egy kalapáccsal éppen az ujjára ütött, amint híres ingáját akarván felerősíteni... — De juszt is mozog a föld — toppantott dühösen s a kalapácsot szögestül kidobta az ablakon — Mondom a feleségemnek, hogy látod, szivem, ilyen nagy és történelmi alakok, akik többet adtak az emberiségnek, mint egy egész szegkovács dinasztia — s egyikük sem tud rendesen beverni egy szöget a falba — Na ugye! ' Erre 6 azt mondta, hogy egyáltalán nem érdekli sem Arisztotelész, de még Galilei sem, különben is vegyem tudomásul, hogy éppen Galileinével beszélt tegnap, s az is panaszkodott a férjére, hogy mindig csak ott piszmog a gukkerja előtt, de egy vödör szenet képtelen felhozni a pincéből, és hogy mi mindahányon megérjük a pénzünket. Így hát most kénytelen vagyok félretenni a fotonrakéták számítási tervezetét és leszaladni Krap- csák Bérlőhöz. aki maszek asztalos: tanítson meg a szögbeverés tudományára. Krapcsák megteszi, én is szoktam neki segíteni, amikor verset kell írnia Elzának, azazhogy Krapcsák Benőnének. Mert Elza szereti a verseket, s mindig szidjg, a férjét, hogy tökkel- ütött, mert nem tud mindennap egy verset megírni... Mint állítólag Petőfi... (egri) Füstölőfüst előállítása dörxsöléssel Az élelmiszerek konzerválásához szükséges füstöt — az őskortól napjainkig — a fa meggyújtásával és elégetésével — í lazításával — állították elő. t Ilyen körülmények között igen ; nehéz szabályozni a füst összetételét, ami az élelmiszer szempontjából nem közömbös. Az újonnan szerkesztett füstölő-berendezésekben __ a fából dörzs-eljárással fejlesztik a füstöt (bükk-, vagy tölgyfa alkalmas erre a célra). Forgás köz- - ben a fára nehezedő nyomás, és ; a levegő beáramlásának változ- I tatásával jól szabályozható a i füst mennyisége és összetétele. Ez a konstrukció annyira gazdaságos, hogy a füstölésnél 5— |I0-szeres famegtakarítás érheti ’«L zöldségféléket árusítja, arról beszél, mennyire sajnálja, hogy nem lehetett együtt a brigáddal, mert hogy olyan nagy a kereslet zöldségeik iránt, hogy még Özdról is idejönnek vásárolni. S a falu — a falu vajon hogyan fogadta az önzetlenség eme megnyilvánulását, a kaparj kurta elv első megcsúfolását? — Ki hogy. Volt, aki azt mondta, „jól van, asszonyok. .mások meg azt mondták: „nem vezet az jóra, ha ilyen ingyenmódra segítenek egymásnak.” — Mert tudja, itt régen is volt összedolgozás, de. azért mindig meg kellett fizetni. Ha a gyalogmunkásnak fuvaroztak, az visszadolgozta, a fuvaros meg szintén megszabott napszámért segített... ha segített — magyarázzák az asz- szonyok, s azt bizonygatják, hogy Bányai István mennyire megérdemelte a segítséget, hiszen ő maga rengeteget dolgozott, amíg baleset nem érte, felesége pedig nem tudott volna mozdulni a gyerekek mellől. A brigád nem igényli mégsem az elismerést, a dicséretet. Véletlenül került csak köztudomásra önzetlen cselekedetük, s még aki elmondta a történetet, az is hozzátette: nem kell ennek propagandát csapni, nem azért tették ezt az andor- naki asszonyok. Igaz. De amit tettek, első megnyilvánulásai közé tartozik a paraszti életben is egyre inkább utat törő szocialista erkölcsnek, a közösségi érzéstől táplált embert néző, segíteni akarásnak, önzetlenségnek. . EZÉRT SZOLGÁLNÁK rá a nyilvános elismerésre, s később minden bizonnyal a szocialista brigád címre is a ^híres reggel” asszonyai. Kovács Endre désen és beálltak a harmados táblába. Négy óra múlva már csak az üres kukoricaszárakat rázta a szél és a csapat nótáz- va indult a megszokott irányba... a kertészet felé. Mert ott rengeteg munka várt még rájuk. Szedni kellett az exportra induló paprikát, s szántásra váró traktorok elől menteni kellett a zellert, zöldséget, téli káposztát, hogy idejében előkészíthessék a területet a mélyszántáshoz. Ezután alig esett szó erről a reggelről, amikor 15 asszony minden kérés nélkül letörte egy bajba jutott termelőszövetkezeti tag harmados kukoVicáját... ellenszolgáltatás, bér nélkül. És napok múlva, amikor együtt vagyunk az asszonybrigád egy részével, akik a műút mellett válogatják, törölgetik az NDK-nak eladott, szinte óriásira nőtt paradicsompaprikát, visszatérünk ahhoz a nevezetes reggelhez. — És mondják, a maguk kukoricája már le volt törve, amikor • Bányaiéknak segítettek? — Nem.;: nem. Még csak a háztájit kezdtük el — mondják szinte kórusban. — A harmados kukoricának csak azután kezdtünk neki. — Mi szocialista brigád címet akarunk szerezni... nem nézhettük csak a magunk javát — És belekerült ez a brigádnaplóba? — Nem azért csináltuk.. de ha ilyesmit is be kell írni, hát akkor... De anélkül is letörtük volna. ÉS MIKÉNT fogadták Bányaiék a szokatlan segítséget? — Az asszony nagyon megörült Azt mondta, nem hitte volna, hogy valakinek eszébe jut hogy rajtunk segítsen. Nagyon jólesett neki. Kovács Józsefné, aki a kertészeti brigád által termelt Híres reggel ' 'AZ EGÉSZ FALU TUDTA, hogy Bányai Istvánt, az andor- naktályai Búzakalász Tsz fo- gatosát baleset érte. Felborult vele a kocsi és súlyos sérülésekkel szállították kórházba. Sokat beszéltek erről, sajnálták az erős, munkabíró embert, a szorgalmas szövetkezeti tagot, aki épp a legnagyobb munkák idején esett ki a sorból, s ha találkoztak az üzletben, vagy utcán rokonok, ismerősök, nem maradt szó nélkül az eset, együttérzés nélkül a család gondja. Bőgős Józsefné, aki a kertészeti munkacsapat élén dolgozik, szintén ösz- szekerült a szerencsétlenül járt fogatos feleségével. Beszélgetés közben, hogy a férj egészségi állapota tisztázódott, Bögösnének egy kérdés villant az eszébe. — És mondd, van-e harmados kukoricátok? Letörtétek-e már? Bányainé panaszkodva válaszolt: — Alig tudok kimozdulni a házból a gyerekektől. A háztáji már itthon van, de a harmadoshoz még napszámost se kapok, hogy betakarítsuk. A beszélgetéstől nem sok idő telt el, s az egyik reggelen Bö- gösné munkacsapata egy asz- szony híján, aki a kertészetre ügyelt, ezen az emlékezetes, híres reggelen, nem a szokott irányba, a paprika- és káposztaágyasok felé vette az útját, hanem a Rétrejáró-dűlő felé, ahol a harmados kukoricák sárgára aszott levelei zörögtek a kora őszi szélben. A járókelők nem állhatták »eg szó nélkül: — Mi az, eltévedtetek? Nem prra van a kertészet. — Dehogy tévedtünk, kukoricát törni megyünk... Bányaiaknak. — Csak nem csaptatok fel papszámosnak? TÓTH ALAJOSNÉ és a többi asszony csak nevetett a kérBORZAS kis korcs ugrik neki az ajtónak, harsány ugatással, amint megzörgetjük a kilincset Az udvar végéből szigorú arcú asszony jön elő. Pillantása csak akkor enyhül, amikor a hátam mögött meglátja a tanítót — Tessék beljebb — tárja szélesre a kaput Aztán egy pillanatra magunkra hagy és már zörren a zár az előszoba ajtaján. — Erre tessenek... Hűvösség csap az arcunkba, amint keresztülmegyünk az előszobaként szolgáló üvegezett verandán a nagyszobába. — Tessék helyet foglalni — mutat a pámás székekre, s maga is letelepszik az egyiknek a szélére. — Csak nincs valami baj a gyerekkel — aggódás villein a tekintetében. — Nincs — nyugtatja meg gyorsan a tanító. — Csak úgy jöttünk, családlátogatásra. önkéntelenül is összehúzom magamon a kabátot kint sincs már meleg. — ö, itt nem szoktunk fűteni — veszi észre az asszony az önkéntelen mozdulatot Mert tetszik tudni, nem itt tartózkodunk. A FALAKBÓL a lakatlan szobák hidege árad. A sarokban álló kályhában talán még sohasem volt begyújtva. Erről árulkodik a füstcső makulátlanul fehér zománca is. A padlót vastag, bolyhos szőnyeg védi, a szőnyeget szövött rongypokróc. De az is olyan új, nyoma se látszik, hogy járkálnának rajta. A fal mellett üvegvitrines rekamié nyújtózkodik. A szekrény politúrjában megnézheti magát az ember — tükör helyett. Az ablak melletti sarokban kerek, zománcos holmi áll, hófehér horgolt terítő alatt Mosógép. A kislány kapta a keresztanyjától. — Hát így néz ki a ház — szövi a beszélgetés meg-meg- szakadó fonalát a tanító, s mindjárt megmagyarázzák, esztendeje, hogy épült — ó, van még mit tenni, meg vásárolni — szerénykedik az asszony. — A másik szobában is még a régi bútor van. Ezt itt már úgy vettük, hogy a kislányé lesz. Kicsit hívatlanul körülnézünk az egész házban. Az asz- szonyka kalauzol, át a másik szobán. Ez lesz majd a fürdőszoba, nyit be egy keskeny tapétaajtón. Bent a falnak támasztva áll a mosdókagyló és krumplival tele a kád. — Erre van a konyha — nyitja a másik ajtót. Halványzöld konyhabútor, nagy, virágos salgótarjáni tűzhely, tetején keresztöltéses terítő. Nem itt főzünk — mondja kérdezetlenüL — A kis konyhában. ★ A BESZÉLGETÉST a tanftói ház barátságosan fűtött szobájában folytatjuk. — Hát igen. Sajnos, elég furcsa statisztikát állíthatnánk össze — mondja a tanító — ha megnéznénk, hogyan laknak az Új házak — régi szokások emberek. Az építkezési kedv nagy. Láthatta, egész új utcasorok bizonyítják. És valamennyi ház típusterv szerint kétszobásra, fürdőszobásra épül. Afféle felmérő beszélgetést is folytattunk a gyerekekkel, a családlátogatások tapasztalatait is megvitattuk. Sajnos, az új ház alapjaival nem rakták le az új szokások alapjait is: Berendezték, a legtöbb helyen új bútorral a házat, de legfeljebb csak aludni járnak fel.' A család élete a hátsó kis konyhában zajlik, ott főznek, esznek, ott tanulnak a gyerekek és nem ritkán ott is alszanak egy fapriccsen. Megvan a fürdőszoba, de á tisztálkodási eszköz változatlanul a bádoglavór. És néni egyetlen olyan hely, ahol aí szobában bútorként ott áll a mosógép s a nagy teknő feletti görnyed a háziasszony. ★ Valóban felemás képet ad ma a falu. Az egyik oldalon a szebbre, az egészségesebbre! törekvés. Űj házak épülnek.DO lakni még kevesen tudnak. Erre is meg kellene tanítani azj embereket. És ez az értelmiség giek feladata lenne. Készülnek a művelődési házak téli tervei Az ismeretterjesztő előadások egész sorát tervezik az egészségvédelemről, a gyermeknevelésről, aa atomkutatás eredményéig. Helye volna az előadássorozatban a lakáskultúráról szólónak is. Hogyan rendezzék be az új lakást, hogyan kellene lakni. S HA AZ ELSŐ évben még csak annyit érnek el, hogy 20 család felköltözik a kis konyhából a lakásba, hogy tíz helyen megszűnik lomkamra lenni a fürdőszoba, már akkor sem volt hiábavaló a munka. Deák Rózsi magassága 88 centi. Legutóbt Y750 példányban és h árorr változatban jelent meg, osztályon felüli vietnami papíron Rubrikáztatta: a Heves me gyei Fűszer és Édesség Nagykereskedelmi Vállalat, a papin Vietnamból hozatta a Heves megyei Fűszer és Édesség Nagykereskedelmi Vállalat, és felhasználja a Heves megyei Fűszer és Édesség Nagykereskedelmi Vállalat. A papíron elhelyezett rubrikák száma, ami egyben a koronát is jelenti az Uralkodó fején, írva és mondva: 13 005, azaz tizenhárom- ezer-öt. Van ebben a Kóli-királyban a dínomdánomhoz szükséges ínyencekből minden. 153 féle áruból lehet válogatni, a 13 005 rubrikát kitölteni, üresen hagyni, vagy esetleg összekeverni. Természetesen az Uralkodd emberi oldaláról nem lehetni elfogulatlanul írni, ezért inkább még csak azt említjük meg róla, hogy új íróasztalt *s terveztek alá, mivel a magyar általános íróasztalméret csak egy talpalatnyi földet jelent a Kóli-király alatt ... Néhány szót talán még az Uralkodó hétköznapjairól. A i királyi kincstár, egyszerűbben i a központi raktár árui kerülnek fel a kólika szélére, amely- bői a „pómép”, városok, fai■ vak, üzletek boltjai rendelnek olyan árukat, amelyeket jóét: vággyal szokott megenni a pi- i rospozsgás magyar ember. A válogatás, a leírás, a leszám■ lázás nem okoz különösebb nehézséget, hiszen mindössze csak tizenháromezer-öt rubrikát kell esetleg kitölteni, ellenőrizni ... Ha a szociális körülményeim megengednék, esküszöm, hogy benősülnék a Kóli-király családjába. Gondolom, enyém lenne a fele királyság, vagyis hatezer-ötszáz, meg két és fél rubrika. Nekem ez is sok lenne. • (koós)
