Heves Megyei Népújság, 1965. július (16. évfolyam, 180-204. szám)
1965-08-14 / 191. szám
A több és jobb minőségi tápanyagok termelése világ- problémává vált. Az emberiség mintegy 60 százalékának az életét még napjainkban is az éhezés rövidíti meg. Ha ezen javítani akarunk, meg kell ismerkedni a különösen előnyös termelékenységű szervezetek életfolyamataival, a napfény energiájának minél hasznosabb megkötésével. B. R. Sen, az Egyesült Nemzetek FAO vezérigazgatója szerint, az elkövetkezendő két évtized döntő jelentőségű lesz az élelmezési problémák megoldásában. Világviszonylatban húsz év múlva ugyanis a jelenlegi készletek 1,75-szorosá- ra lesz szükség. A kérdés csak az, hogyan növelhetők ezek a készletek. A. A. Nyicsiporo- iács szerint a szárazföld 16 százalékán, kereken 2500 mil- Hó hektáron folyik mezőgazda- sági művelés. Ez az arány nagymértékben nem javítható, hiszen a megműveletlen területek túlnyomó része vagy túlságosan száraz, hideg* vagy sziklás, gazdasági művelésre nem fogható. Egyre világosabb, hogy a közeljövőben az emberiség táplálkozásában, az állati takarmányozásban, valamint az iparban egyrészt az óceánok kimeríthetetlen fehérje-gazdagsága, a halastavak termékei, másrészt az alga-tömeg tenyésztés fogja szolgáltatni a fehérje- és más fontos szervesanyag-bázist. Az algáit a mai napig főképpen a vizek lakói maradtak 'A-vizekben a lebegő növényzet és a parti növényvilág felszínén találhatók. A vizekben végbemenő szervesanyag-ter- melés egyik pillére a vízbe hatoló napsugár energiája. A másik pillér a víz hasznosítható, szervtelen sótartalma. Az előbbi az energetikai alap, az utóbbi kémiai alap. A vizek zöld növényeinek szerves- anyag-termelése e két tényezőtől függ. A zöld növényekben realizálódik a kozmikus napenergia, a környezet széndioxid-, és tápsó-ellátottsága. Valamennyi víziszervezet közvetett, vagy közvetlen kapcsolatban áll a tápláléklánc első lépcsőin álló algákal, illetve a hínárral. Vizeinkben a legtöbb élőanyag és energia a növényekben van. Az egysejtű algák a legalkamasabbak a rendelkezésre álló tér benépesítésére és a legnagyobb hatásfokú termelésre. A nagy termetű tengeri algák felhasználása több ezer éves. Mintegy 300 éve ipari nyersanyagként is szerepelnek. Jelenleg 15 országban, évente több mint 850 ezer tonna friss tengeri algát dolgoznak fel Elsősorban takarmányokat, műtrágyát készítenek belőlük, de ipari nyersanyagként is felhasználják azokat. Hazánkban 1953-ban kezdtek algatermesztési . kísérleteket. A Szegedi Orvostudományi Egyetemen ipari algakutatással foglalkoznak. Cél* elsősorban a gyógyszer- és élelmiszeriparban hasznosítható anyagok termelése. Megvizsgálták a szegedi és Szeged környéki vizeket, algákat. Kidolgozták a gyűjtés, szárítás* aprítás gazdaságos módszereit így érett meg a helyzet egy algatermelő kísérleti telep létesítésére, ahol nagyobb meny- nyiségű nyersanyagot termelhetnének* nagyobb méretű ipari, illetve mezőgazdasági kísérletekhez. Tihanyban a MTA Biológiai Kutató Intézetben az alga-tömegtenyésztés elvi alapjainak kutatásával foglalkoznak és az évek során nagyszerű eredményeket érnek el. Jelenleg minden feltétel adva van ahhoz, hogy az alapkutatások keretéből az alkalmazott kutatások területére lépjünk. Az algáknak, mint tápláléknak jelentőségét akkor mérhetjük fel, ha számba- vesszük, hogy az algákhoz mérten óriási termetű kultúrnövényeink csak egy része gyökér, levélzet, stb.) emberi eledel, míg az egysejtű algák egész teste hasznosul. Az algák szárazanyagtartalmának 45—60 százaléka fehérje s valamennyi létfontosságú, esszenciális aminósavat tartalmazzák. Mangelsdorf szerint az egysejtű algák termesztése az első lépés olyan természetű eljáráshoz, a mezőgazdaság sok ezer éves történelmében, amelynél a termesztési körülményeket tökéletesen szabályozhatjuk. Az összes növénytípusok közül az algák a legkevésbé veszedelmesek az emberre. Csupán két tengeri barázdás moszatról tudunk, amelyek közvetve halálos mérgezést okozhatnak. Érdekes megemlíteni, hogy az d Iga termesztés szorosan összefügg az űrkutatás tápanyagbázisával. K. E. Ciolkovszkij orosz tudós, a rakétaszerkesztés és repülés világszerte elismert úttörője hangoztatta már, hogy az űrhajókban az űrhajósok és a szűkre szabott környezet között olyan zárt anyagkörforgalmat kell létrehozni* mint amilyen a bioszférában van. R hamisítók és a méreg ke verők ellen Mit mond a tudós a modern kriminalisztikáról A rendőrségi krónikák tanúsága szerint hazánkban szinte egyetlen súlyosabb bűntény körülményei sem maradnak felderítetlenül. A bűnüldöző szervek eredményes munkájában nagy része van az Országos Kriminalisztikai Intézetnek* amely munkájában felhasználja a korszerű pszichológiai, technikai eszközöket, a különféle tudományágak leg- írisebb vívmányait Az intézet vezetői elmondták az MTI munkatársának: — Évről évre sok száz kis- sebb-nagyobb bűntény elkövetésének körülményeit vizsgáljuk meg tudományos alapossággal, s a leszűrt tanulságokról részletesen beszámolunk a bűnüldöző szerveknek. „Munkaeszközeink” között megtalálható a különböző gépkocsimárkák jellemző adataitól kezdve a hazánkban használt papír- és tintafajtákig jóformán minden, a bűntett felderítését megkönnyítő eszköz. E sajátos „fegyvertár” ma már szinte nélkülözhetetlen az eredményes munkához, hiszen a hamisítót ugyanúgy elárulja a felhasznált tinta, mint a gá- zolót, mondjuk a lökhárító de- formálódása, vagy az autó más sérülése. — Az intézetben egyébként érdekes kísérleteket is folytatnak. így például már több éve gyűjtjük több száz gyermek iskolai füzetét, hogy szemmel kísérhessük a gyerekek kézírásának alakulását, fejlődését, s pontosan megállapíthassuk: az írás mikor éri el azt a kialakultsági fokot, amikor már jellemző sajátosságokkal rendelkezik. Összegyűjtöttünk az intézetben az országban fellelhető írógépek — mintegy 280 különböző típus — betűmintáit is. A mintakollekciót elsősorban a hamisítók gyorsabb, biztosabb leleplezéséhez akarjuk felhasználni. — Intézetünk munkájának fontos része a különböző tudományágakban elért eredmények kriminalisztikai hasznosítása. így például a régebbi módszerekkel csak 4—5 évre visszamenőleg tudtuk kimutatni az arzénmérgezés nyomait; a rádióizotópos új vizsgálati módszerrel viszont már 40—50 évre is. A tudományos vizsgálódások körében intézetünk munkatársai most részletesen feldolgozzák a visszaeső bű nősök tettének indítóokait, pszichológiai körülményeit. A vizsgálat eredményeit a visz- szaeső bűnözés megelőzésében minden bizonnyal hasznosíthatják majd az illetékesek. Forgácsolás ultrahanggal A szexszámkészítők manapság sokszor szinte leküzdhetetlen nehézségek elé kerülnek. Mert nemcsak olyan nagy keménységű fémek pontos megmunkálását kell megoldaniuk, amelyeknél a szokásos módszerek csődöt mondanak, hanem olyan kemény és rideg anyagokét is, mint például kvarc, szilícium, természetes és mesterséges ipari drágakövek. A korszerű technológia fontos kérdése ma az ilyen anyagok nagyüzemi és nagy pontosságú megmunkálása. A nagy keménységű féméknél alkalmazzák a robbantásos alakítást, ami azonban csupán bizonyos mérethatárokon felül alkalmazható, és nem vihető át az említett egyéb, nem fémes anyagokra. Érthető tehát, hogy szüntelen kísérletek folynak az új forgácsolási eljárások kidolgozására. Ezek közé tartozik pL az ún. szákraforgá- csolás is, de ez csak az anyagok egy szűkebb körében használható fel* — a jó elektromos vezetőképességgel rendelkezőknél elsősorban —, azonkívül még utólagos megmunkálást is igényel. Újabban az ultrahang-forgácsolással kísérleteznek. Ez az említett különlegesen kemény és rideg anyagok finom és mérettartó megmunkálása szempontjából kedvezőnek mutatkozik. Ilyen megmunkálás során nem az ultrahang — a hallható hangok határán túli hang-rezgés —, dolgozik. Az elnevezés onnan ered, hogy a szerszám maga ultrahang rezgéseket végez. A szerszám rendkívül szapora ütemben ütögeti a megmunkálandó felületre szórt csiszolóport. Ezek behatolnak az anyagba és parányi kis darabkákat hasítanak ki belőle. Mivel a műveletben igen sok részecske vesz részt, e módszer segítségével a kemény, rideg anyagok is csiszolhatok, vághatok, lyukaszthatok, marhatók stb. A szerszám rezgési üteme, rezgésszáma természetesen igen nagy, másodpercenként kb. 25—30 ezer, a csiszolópor is állandóan morzsolódik úgy, hogy azt gyakran cserélni kell. A csiszolópor koptatja a szerszámot is. Mivel a kemény anyagból készült szerszám jobban kopik, ezért viszonylag lágy, rugalmas anyagot, ezüst acélt, vagy rúgóacélt használnak erre a célra. Ezt az új forgácsolási módszert csak ott indokolt alkalmazni., ahol a szokásos eljárásokkal a műveletek nem végezhetők el, vagy csak igen nagy nehézségek árán. D. Városrész fűtése atomenergiával Az Aagesta-i atomerőmű Stockholmtól délre fekszik, tőle nem messze található Fars- ta-városrész, 30 000 lakossal. A 12 000 modern lakás fűtését olajfűtéses rendszer látta el. Most a fűtést az Aagesta-i erőmű biztosítja, amelynek építése hat évig tartott és több mint 12 000 000 angol fontba került. Az állami Atomenergia Társaság és számos svéd magántársaság vállalkozásaként jött létre. Két és fél millió ápolónő Az Egészségügyi Világszervezet kimutatása szerint' két és fél millió fölött van a világon a szakképzett ápolónőik száma. Európában (a Szovjetunió nélkül) 780 000, a Szovjetunióban 600 000, Észak- és Dél-Amerilkában 750 000, Afrikában, Ázsiában (a Szovjetunió nélkül) és Óceániában 400 000 szakképzett ápolónő működik. Titán a repülőgép- gyártásban A korszerű repülőgépek gyártásában mind ez ideig az alumínium játszotta a főszerepet Még az angolok és franciák által kifejlesztett, hang- sebességen felüli 2300 km/óra sebességű „Concordia” gép fő alapanyaga is alumínium. Ennél nagyobb sebességnél ez a fém már nem .felél meg a követelményeknek. A légsúrlódás miatti 350—400 C°-os felületi felhevülés rontja és károsan befolyásolja a szilárdságot. Éppen ezért az újabb, — 3200 km/óra sebességet elérő — repülőgépeket a drága titán fémből, vagy annak ötvözetéből építik. Szerelés csupasz kézzel nagy feszültség alatt Az epoxi-üvegből készült létrával könnyű és biztos módszert alakítottak ki a feszültség alatt álló vezetékek szerelésére és javítására. A jól szigetelő létráról akár 11 ezer volt feszültségű vezeték is javítható csupasz kézzel (akár esőben is), feltéve, hogy az ún. szivárgó áram — melyet időnként mérni kell —, nem haladja túl az 1 milliampert Virágzó szőlő- és gyümölcstermesztő terület A bolgár tengierpart, amely egyre nagyobb nerűzetközi üdülőközponttá válik, virágzó szőlő- és gyümölcstermesztő terület lesz. Az elkövetkező tíz évben a tengerpart mentén 25 km mélységben húzódó szőlő- termelő vidéki 7300 hektárról 16 000 heíktárra növekszik. 1970-ig csaknem 6000 hektár új gyümölcsöst létesítenek. A vidék kiválóan alkalmas a szőlő- és gyümölcstermesztés fejlesztésére. A tengeri éghajlat, a hosszú meleg ősz, a termékeny talaj magas cukor- és vitamintartalmú 'szőlő és gyümölcs termesztését teszi lehetővé, viszonylag alacsony önköltséggel. Távolságmérés C7 laser-sugárral Az amerikai Standard kutatólaboratóriumában különleges hélium—neon—plasma lasert készítettek nagy pontosságú távol mérések re. Az optikai interferencia elvén működő berendezés olyan vékony, vakító fénysugár-nyalábot bocsát ki, amelynek hullámhossza éppen akkora, hogy 100 méter távolságig 2 százezred milliméter pontossággal mérjenek. A régebbi mérések során, amikor Kripton — 86 gázból előállított fénysugarat használtak, csupán 25 cm távolságon belül tudtak elérni ilyen pontosságot Az új fényforrással lehetővé válik azoknak a mérőszalagoknak a kalibrálása is* amelyeket azelőtt csak egy ez- tredmilliméter pontossággal tudtak hitelesíteni mechanikai ttom. Uj szennyvíztisztító eljárás Harkovban a szakemberek néhány ipari üzem szennyvízderítőjébe Chlorella nevű egysejtű növényt telepítettek. A növény rendkívül gyors szaporodásnak indult, s magába vette a szénsavat és egyéb káros anyagokat, ugyanekkor oxigént termelt. Az eredményi rövidesen olyan tiszta vizet nyertek, melyben halat is sikerült tenyészteniük. Bolgár szalraszedő gép Szófia: A mezőgazdaság gépesítésével foglalkozó kutatóintézetek két munkatársa — M. Gerganszki és I. Cocov — ventillátor segítségével működő szilvaszedő gépet készített. A gépi csaknem tizenötször termelékenyebb, mint a kézi munkaerő: egy óra alatt 37 szilvafáról szedi le a gyümölcsöt. Képünkön: az intézet munkatársai a szilvaszedő géppel. Indián ekevasak, eszkimó kések A kultúra és a civilizáció térhódítása folytán a „csodatévő” amulettekben való hit — a babonás emberek egyik jellegzetes gyermekbetegsége — áttolódott az elmaradott társadalmak területére. Feljegyezték, hogy egy 1793- ban lehullott meteorvasból a dél-afrikai parasztok mező- gazdasági szerszámokat készítettek s egyikük, James So- werby farmer egy 60 centiméter hosszú pengéjű kardot kovácsolt belőle I. Sándor orosz cár számára. Történelmi dokumentumok szerint a spanyol—portugál hódítókat rendkívül meglepte, amikor megpillantották az indiánok vas amulettjeit és nyílhegyeit. Ezeket csak meteorvasból készíthették, mert az indiánok sem ismerték a vasérc olvasztását. Az európai kultúrnépek által gyakran lebecsült primitív népek nemegyszer nagy gyakorlati érzékről tettek tanúságot. A mexikói Xiquipileo mellett még a középkorban lehullott vasmeteoritból nem amuletteket és nem fegyvereket kovácsoltak, hanem a környékbeli indián patkolókovácsok évszázadokon keresztül „dézsmálták” a hatalmas vas- darabot és patkót meg ekevasat készítettek belőle. Hans Egede német utazó 1721-ben az egykori normán kultúra nyomait kutatva Grönlandba észrevette, hogy az eszkimók vaskéseket használtak. Csak nem a norma- nok tanították őket erre? És ha igen, honnan a vas? A rejtélyt csak 1894-ben oldotta me^ Robert Peary, az Északi-sark: későbbi felfedezője, aki a grönlandi York-foknál megtalálta az eddig földre hullott vasmeteoritok egyik legna- gyobbját. Megállapította, hogy az eszkimó kések anyaga ebből a 33 tonnás sziderit-darab- ból származik. A modern kor embere már többé-kevésbé kilábalt az égből hulló vas mítoszából és nincs szükségünk arra, hogy fegyvereket kovácsoljunk belőle. A meteoritok mégis igen fontosak a tudomány számára: hírt hoznak távoli világokból s tanulmányozásuk nagy mértékben elősegíti a világegyetem megismerését. Causer Károly a Planetárium vezetőjd ALGÁK Részletek dr. HORTOBÁGYI TIBOR egyetemi tanár hosszabb tanulmányából Mindenfelől
