Heves Megyei Népújság, 1965. július (16. évfolyam, 180-204. szám)

1965-08-10 / 187. szám

ARAT A MEGYE Szövetkezetiek, ipari munkások ezrei, gépek százai a vasárnapi műszakban s. Több szövetkezet már végzett az aratással III Gyorsítani kell a talajmunkákat! Visszaküldték az üdülőbftl A múlt héten a mezőgazda­ságban dolgozóknak legna­gyobb kívánsága volt a jó idő. Mintha ez hatott volna, napos, száraz idő köszöntött ránk és így semmi akadálya nem volt annak, hogy a még lábon álló búza betakarításában újabb si­kereket érjenek el az aratók. A kívánságból valóság lett és ezt az ajándékot a legmesszebb­menőkig kihasználták me­gyénkben. Nemcsak hétköznap, de vasárnapra is megszervezték a műszakot, amikor a gépja­vító állomások több mint két­száz kombájnja, aratógépek mellett mintegy tízezren fog­tak hozzá a kézi aratáshoz. A vasárnapi műszak jó eredmény­nyel zárult, csak ezen a napon mintegy háromezer hold gabo­na termését aratták le és több­ségében be is hordták fedett szérűk alá. Aa egri járásban ez a nap elegendő volt arra is, hogy több termelőszövetkezetben be­fejezzék az aratást. így az egri járásban az andor- naktályai, a mikófalvi, a nagyvisnyói, a bükkszent- mártoni és a balatoni ter­melőszövetkezetben végez­tek az aratással. Eger környékén, főleg az ipari munkások lakta közsé­gekben, ezrek arattak. Az üze­mi munkások rendkívül nagy segítséget nyújtottak a bükik- szentmártoni, a balatoni, be- kölcei, mikófalvi és a bélapát­falvi termelőszövetkezeteknek, ahol élen jártak a munkában és a gabona több mint felének be­takarításáról gondoskodtak. Mára négy és fél ezer holdról aratták le a búzát kézzel, öt és fél ezer holdról pedig gép­pel, így az összes aratni való­nak 71 százalékán fejezték be a munkát az egri járásban. Rendkívül nagy ütemmel folyt a hordás, csak Balatonban há­rom erőgép és kilenc fogat lát­ta el ezt a munkát, hogy a cséplőgépek zavartalan mun­káját biztosítsák. A cs éplés ugyanis a járás minden terme­lőszövetkezetében teljes erővel megkezdődött már a múlt hét végén. Jól szervezett munká­val 1900 holdról a kombájn­szalmát is letakarították és a traktorok vasárnap már 120 hold talajmunkát végezhettek. A füzesabonyi járásban ka­tonák segítettek, a kom­bájnok 650 hold búzát arat­tak cs csépeltek el vasár­nap. de a talajmunka el­marad az aratás gyors üte­métől. Legközelebb áll az aratás be­fejezéséhez a dormándi Béke Termelőszövetkezet, ahol teg­nap estig csak ötven hold búza maradt aratatlanul. Rendkívül nagy szorgalomról tettek tanú- bizonyságot a feldebrői terme­lőszövetkezet tagjai, akik va­sárnap hajnali három órakor már dolgoztak a határban és 123 kaszás fogott a lucerna be­takarításához. Nem mondható ez el az egerfarmosiakra, ahol a katonák nagy segítséget ad­tak a szállításhoz, asztagmun- kákhoz, ugyanakkor a szövet­kezet Vlagyimirec traktora a vezető hibájából kihasználatla­nul állt. A katonák nemcsak itt, de a járás több termelőszö­vetkezetében is eredményes munkával segítették az aratást. A vasárnapi műszak után az aratás hetven százaléknál tar­tott. A járás mind a 33 cséplő­gépe dolgozik és a termelőszö­vetkezetekben eddig 1663 hold tarlóvetést végeztek. A szalma­lehúzás és kazlazós üteme meg­felelő, de a talajmunkáké messze elmarad a szükségestől. A járásban a learatott terüle­teknek csak 23 százalékát szántották meg a traktorok, pe­dig az eredményes őszi mun­kák, a vetés sikere érdekében ezt a munkát á lehetőség sze­rint legjobban gyorsítani kell! Vasárnap a késő délutáni órákban Szegedre érkezett az a 40 tagú angol staggione együttes, amely hazánkban bemutatja az idei szabadtéri játékokon Bernstein világsi­kert aratott musicalját, a West side story-t. A szigetországból érkezett vendégművészek kö­zül este többen megtekintették a Dom téren az ember tragé­diájának előadását. Az angol együttes táncosai, a Harlequin balett tagjai hét­Ezen a héten 6—7 termelő­szövetkezet fejezi be az aratást a hevesi járásban. Legjobban állnak az aratás munkáival Tarnabodon, Erken és Erdőtelken. Vasárnap 65 kombájn a kora reggeltől a késő esti órákig aratta a búzát, jól megszervez­ték a gépek kiszolgálását, így a gabona zökkenő nélkül, fo­lyamatosan jutott el a kom­ba jnszérü ki g; onnan pedig a magtárakba. Csupán három kombájn állt műszaki hiba miatt, de a többi kiugró telje­sítménnyel pótolta a kiesést. Közel ezer hold gabonát arat­tak vasárnap a kombájnok. Ez a teljesítmény hozzájárult ah­hoz is, hogy a korábbi hetek lemaradásait nagy részben be­hozzák. A járásban a vasárna­pi műszakkal'a gabona 67 szá­zalékát aratták le eddig, ami­nek csak kis részét vágták le kézzel. Jó eredményeket értek el a termelőszövetkezetek a ta­laj- és a vetési munkákban. A tegnapi napig 7500 holdon vé­gezték el a gépjavító állomá­sok és a szövetkezeti traktorok a talajmunkát, ezen felül négyezer hold másod- és tarló­vetés igazolja a jó munkát. A hatvani és a pétervásári járásban hasonló eredménnyel zárult a több ezer ipari mun­kást, szövetkezeti dolgozót és több száz gépet foglalkoztató vasárnapi műszak. A tegnapi aratások után me­gyénk már közel hetven száza­léknál tart az aratással és a jó időben ez az eredmény tovább fokozódik. főn kora reggel a szegedi pró­batermekben gyakorolták. Bara Vernon balettmester alaposan megdolgoztatta a fi­atalokat, akik a West side story-ban két New York-i csa­pat, a rakéták és a cápák ban­dájának tagjait személyesítik majd meg. Az ő harcuk, a Shakespeare-i Romeo és Júlia- történethez hasonlóan, Maria és Tony tragédiája játszódik majd le a Dóm téren. Leleményesség Két tíz év körüli fiú beszél­get egymással a népkerti fák alatt. Ahogy ebben a korban szokás, nagyon komolyan mondják a szavakat, megfon­toltan közlik véleményüket. Gondolataik középpontjában a tv áll. A vékony szőke megkérdi: — Nem tudod mi lesz ma este a tv műsora? A kicsit erősebb barna fel­ragyogó szemmel válaszol: — Dehogy nem! Az a bűn­ügyi sorozat. Tudod ... A szőke láthatóan elszomo- rodk. — Kár. — Megbolondultál? Mért lenne kár? — Mert én akkor nem néz­hetem. Tizennégy éven felü­lieknek nem ajánljuk. En­gem bedugnak az ágyba és kész. A barna fiú összehúzott szemmel figyel barátjára, az­tán felnevet, a kezét felnőt- tesen a vékony szőke vállára teszi. — Á, te mulya vagy! En­gem is lefektetnek otthon, de én minden csütörtökön meg­nézem mégis a bűnügyit, — Hogyan? — ólmélkodik barátja. — Hogyan nézed meg? — A kulcslyukon keresztül! (g. mól—) Miután a tervet nagyon he­lyesnek tartjuk, néhány mon­dattal érdemes a lényegét ösz- szefoglalni. Talán hasznát ve­szik máshol is, hiszen nem­csak Gyöngyösön található olyan földterület, amelynek a tulajdonjogát nem ismerik és a földdel mégis csak kezdeni kell valamit. De mit? Ahogy a városi tanácsnál hallottuk, mintegy húsz hold- nyi olyan föld, gyümölcsös ta­lálható Gyöngyös határában, amely pillanatnyilag nem tar­tozik senkihez tulajdonjogilag. Birtokosai ismeretlenek. Mit csináltak ezzel a földdel? Aki igényelt ilyet, megkapta, ami­re nem akadt vállalkozó meg­művelő, azt odaadták a tsz- nek. Nyilván, nem a legjobb állapotban levő földek ezek, a szőlő is eléggé foghíjas ben­nük, de ha gyümölcsös volt valamikor, az sem sokat fejlő­dött az utóbbi néhány évben. Nagyüzemi művelésre szinte teljesen alkalmatlanok ezek a földek. Ha úgy tetszik: nyűg a tsz nyakán, nem tud vele mit Amikor először hallottam az esetről, nem tudtam mire vélni a dolgot. Nem lett vol­na hely az üdülőben, vagy talán megártott a Balaton környéki bor és botrányt csi­nált az egercsehi bányász? Nem, egészen más történt. Majdnem egynapi utazás után feleségével érkezett Hé­vízre a csehi bánya dolgozó­ja. De a szakszervezeti könyv­ből nyomban kitűnt, hogy az elmúlt évben is nyáron, a fő szezonban üdültek. Márpedig arra rendelkezést hoztak, hogy kétszer egymás után fő szezonban senki nem vehet igénybe szakszervezeti beuta­lót. Pár évvel ezelőtt még agi­tálni kellett az embereket, hogy menjenek üdülni. Most már sokkal több az igénylők száma, mint a férőhelyeké, legalábbis nyáron ez a hely­zet. Tehát az igazságosság, az egyenlő elbánás elve diktál­ta az említett rendelkezést. A csehi bányász érvelt, hogy neki fáj a Iába, szüksé­ge van a gyógyfürdőre, az üzem szakszervezeti bizottsá­ga azért adta neki a beutalót. De az érveknél erősebbnek bizonyult a rendelet és a kezdeni, mondhatjuk, egy kis túlzással. Mégsem . elhanyagolható mennyiség az a húsz holdra be­csült földterület. Az elképzelések szerint kert- szövetkezetet lehetne ezeken a földdarabokon megszervezni. Olyan emberekből, akiknek van másféle foglalkozásuk, de szeretik a gyümölcsöst, a ker­tészkedést. Laza társulásba tömörülhetnének, így tudnák a szükséges gépi munkák finan­szírozását is biztosítani. A föld nem lenne a tulajdonuk, hasz­nálatáért bért fizetnének. A gazdálkodást, a munkát a kert­szövetkezet választott vezetősé­ge irányítaná, ők intéznék a közös kötelezettségek teljesíté­sét is. A kert-szövetkezet tag­jai természetesen megtartanák önállóságukat. Lazább tartalmú szövetkezés', de hasznos közös vállalkozás, aminek nyomán mindenki jól járna. A tsz-ek megszabadul­nának egy tehertételtől, a föl­det megművelnék, mert saját rezsiben mégiscsak másabb az gondnok hazaküldte a csehi bányászt. Vajon nem ismerte a ren­delkezést a szakszervezeti bi­zottság? De igen. Csak bi­zonytalankodtak, hogy melyik turnussal kezdődik a főidény. Az akadályról szóltak a bá­nyásznak is, de sürgetésére mégis kiadták a beutalót. Az eredmény? Rosszul végződött, pontosabban el sem kezdő­dött a nyaralás. És ráadásul nem is kevés költségbe ke­rült. Az értékesített jegy árá­nak különbözetét, utazási költséget és három napra eső munkabérét követeli most a bányász. Érdemes gondolkodni azon, hogy jogos-e a követelés. Vé­leményünk szerint legfeljebb az értékesített jegy árkülön­bözete. De az eset minden­képpen tanulságos. Egercsehi- ben nyomban jogos gazdája akadt a szakszervezeti beuta­lónak. A 13-tól a 18-ik turnus­ig tart a főszezon. Június kö­zepétől szeptember elejéig két évben egymás után senki no követeljen és ne kapjon szak- szervezeti üdülőjegyet, mert intenzívebb munkát elvégezni, mint munkaegységre, ezt vall­juk be őszintén. Mindezeken túl, és mindezeken belül, a népgazdasági érdek sem csor­bulna, mert feltételezhetően jobban hasznosítanák ezeket az elhagyatott és évekkel ezelőtt elhanyagolt földterületekéit mint ahogy hasznosításuk ma a nagyüzemen belül lehetséges, A terv tehát életrevaló, meg­valósítható, csak meg kellene kezdeni a megvalósítását. Ad­dig, amíg csupán elvben fog­lalkoznak általában a kert­szövetkezet megalakításával az ötlet csak ötlet marad. Ha az ebben az ügyben illetékes járási mezőgazdasági osztály megbízna valakit a terv gya­korlatba való átültetésével, va­lószínűleg nem venne hosszú időt igénybe a szervezés. A szervezéssel pedig nem volnS szabad sokáig várni, mert az ősz előtt össze kellene állnia a kert-szövetkezetnek, hogy a jö­vő évi termésért már az erők összefogásával, még az ősszel munkába kezdhessenek, (gmf) (P. E.) A rakéták és a cápák bandája a Dóm-téren visszaküldik. F. L. Még csak elképzelés Tovább a decemberi határozat szellemében sok, lemaradások tapasztalha­tók több építkezésnél. A vállalatok önköltség ala­kulása általában kedvező, Drágábban termelt a terve­zettnél négy minisztériumi (KÖZÜT, ÉMÁSZ, KAEV, Bp-i Bútoripari V.) két taná­csi (Talajerőgazdálkodási V., Tanácsi Építőipari Vállalat) és öt ktsz. Egyes vállalatok készlete magasabb a megengedett nor­mánál. Ez több minisztériumi vállalatnál fordul elő, de jel­lemző a tanácsi vállalatokra is. Például a Heves megyei Bútoripari Vállalat 57,6 szá­zalékkal. Egyes vállalatoknál a befejezetlen termelés és a félkész termékek állománya lényegesen több a megenge­dett normánál. Például a He­ves megyei Elektromechanikai és a Vasipari Vállalatnál 67,2 százalékkal. Jó eredményeket értek el a termelékenységi terv teljesítésében is, mert az egy munkás alkalmazottra jutó teljes termelési érték a vizs­gált 37 egységnél 0,1 százalék­kal magasabb a tervezettnél. Ezen belül a tárcavállalatok 1,1 százalékkal, a tanácsi vál­lalatok 2,7 százalékkal értek el magasabb termelékenységet, míg a szövetkezetek termelé­kenysége 10,2 százalékkal ala­csonyabb a tervezettnél. A bá­zishoz viszonyítva a szövet­kezetek termelékenysége 18,9 százalékkal alacsonyabb, a tárcavállalatoké pedig 26,2 szá­zalékkal magasabb. Legnagyobb üzemeink mű­száláéin tézkedésekkel csökkentésére, a munkafegye­lem megszilárdítására, az iga­zolatlan mulasztások csökken­tésére. A műszaki szervezési intézkedési tervben, a norma­karbantartási ütemtervben részletesen kidolgozták a fel­adatokat. Ezen túlmenően elké­szítették 1965. évben az általá­nos jellegű komplex intézkedé­si tervet, amely felölelte a ter­melési terv teljesítésén túlme­nően az összes főbb gazdasági mutatók teljesítésével, jövedel­mezőségével kapcsolatos fel­adatokat. A gazdasági vezetők mind­inkább jobban élnek a fegyelmi jogkörükkel, de még mindig hiányosság, hogy a felelősségre vonást — főleg anyagi kihatását — igen gyakran csak a fizikai munkásoknál alkalmazzák, ke­vésbé találkozó műszakiakra, főként vezetőkre vonatkozó fe­gyelmi határozattal. A vállalatoknál működő pártalapszervezetek munkater­vük elkészítésénél figyelembe vették, a határozatból adódó feladatokat és ennek alapján vezetőségi üléseken, taggyűlé­seken rendszeresen megtárgyal­ják az elért eredményeket, az észlelt hibákat. Aktív részvé­telükkel segítik a gazdasági ve­zetés munkáját. Bírálataikkal, javaslataikkal hozzájárulnak a hibák kiküszöböléséhez. A gazdasági szervező és ne­velőmunka összhangban van az állandó jellegű feladatok meg­valósításával. A gazdaság-veze­tés és a pártalapszervezet ma már folyamatossá teszi a fel­adatok végrehajtásának követ­kezetes ellenőrzését. Általában törekvés tapasztalható a válla­latoknál, hogy a KB határo­zatában foglaltakat minden vo-, natkozásban teljesítsék, illetve’1 túlteljesítsék. Gyenes János, az MSZMP Egri Városi Bizottságának J. '• ipari felelőse Pártunk Központi Bizottsá­ga 1964 decemberében fontos határozatot hozott népgazda­ságunk fejlődésének egyes kérdéseiről. E feladatoknak határozatba foglalása a város dolgozói többségének vélemé­nyét, igényét is kifejezi. Sok­szor és sok helyen a párt- és üzemi demokrácia különböző fórumain kifejezésre juttatták igényüket, hogy meg kell szüntetni a pazarlást, erősíte­ni kell a gazdálkodási fegyel­met, erősíteni kell a központi akarat célkitűzéseit. A hatá­rozat eredményes végrehajtá­sa érdekében pártszervezete­ink a gazdasági vezetéssel kö­zös, konkrét intézkedési ter­vet dolgoztak ki. Ezek kiter­jednek a legfontosabb felada­tokra, tartalmazzák a jövedel­mezőség növelésére, az ön­költség csökkentésére, az ész­szerű takarékosság megvalósí­tására és a termelékenység növelésére irányuló intézke­déseket. A Központi Bizottság hatá­rozata szellemében megvizs­gáltunk Eger város területén 13 tárca- és 17 tanácsi válla­latot, valamint hét kisipari termelőszövetkezetet. A termelés és az export A vizsgált 37 üzem termelé­si tervét 0,2 százalékkal telje­sítette túl, 1964 első félévéhez viszonyítva pedig 20,9 száza­lékkal termeltek többet. Több vállalat: a téglagyárak, a be- tonelemgyártó vállalat, az építőipari vállalatok és a ktsz- ek tervüket nem teljesítették. Egyes üzemek termelési szint­je nem éri el a bázisidőszak termelési szintjét - sem, ' Ilye--. .. •,ft *&.. at,j$ nek a téglagyárak, a KÁEV, a Heves megyei Bútoripari Vál­lalat, a Cipész Ktsz. A vállalatok exporttermelé­se 2,9 százalékkal kedvezőbb a tervezettnél. Elmaradtak az exporttermelésben a Hajtó­műgyár, a háziipari és cipész ktsz-ek, tekinve, hogy lekötöt' kapacitásukra a külkereske­delmi vállalatok nem kaptak megfelelő megrendelést. Túl­teljesítette export termelési tervét a Finomszerelvénygyár. (2,6 százalékkal.) Az eredményekből kifeje­zésre jut, hogy dolgozóink párt- és tömegszervezeti, va­lamint gazdasági vezetőink helyesen értelmezték a Köz­ponti Bizottság határozatát abban is, hogy az igazolatlan mulasztások' a bázissal szem­ben 1,1 százalékkal csökken­tek. A csökkenés különösen a tárcavállalatoknál és a ktsz- ekben jelentkezett. Nem mondható el ugyanez a taná­csi vállalatokról, ahol az iga­zolatlan mulasztás 13 száza­lékkal emelkedett. Több termékből kevesebbet termeltek a tervezettnél. Ezek között több olyan termék van, amelynél a termelési előirány­zat túlteljesítése kívánatos. Például: égetett tégla és cse­rép, drótfonat, gyermekkocsi, stb. Az égetett tégla termelé­se az egy évvél korábbi szin­tet sem éri el, ugyanakkor ci­garettából lényegesen — 128,4 százalékkal — nőtt a terme­lés. Építőipari vállalataink le­maradtak a termelésben. (A tanácsi építőipari vállalat 92,6, az állami építőipari vállalat egri főépítésvezetősége 95,3, az Eger és vidéke Lakásépítő Ktsz 98,6 százalékra teljesí- _tette a tervét.)^iaay„.eUoiódá­tották alá a termelékenységi feladat teljesítését. így például a Finomszerelvénygyár az I. félévben 50 300 normaóra-meg­takarítást ért el műszaki intéz­kedések során, amely 40 fő produktív munkáslétszám meg­takarítást jelent. Megmutatko­zik a kedvező termelékenységi hányadban a munkaerővel való helyes .gazdálkodás, a munka­nap jobb kihasználása, a lét­számtervek betartása. Alig van néhány vállalatunk — a szö­vetkezeteket kivéve —, ahol a tervezett létszámot túllépték. A tervezett létszámmal szemben közel 100 fővel foglalkoztattak kevesebbet. Takarékosan gazdálkodtak a béralappal. A vizsgált 37 vál­lalatnál minden állománycso­porton belül béralap-megtaka­rítást értek el. Különösen ked­vező a bérgazdálkodás a taná­csi ipari vállalatoknál. Az ipari vállalatoknál a ter­melés ütemességét bizonyítja az is, hogy 4,7 százalékkal kevesebb a túlóra­felhasználás a bázishoz viszonyítva. A túl­óra-felhasználás a bázishoz képest a tanácsi vállalatoknál és a szövetkezeteknél csök­kent, míg a tárcavállalatoknál emelkedett. (Finomszerelvény­gyár, Dohánygyár, KAEV). A tervezettnél több túlórát hasz­náltak fel a Hajtóműgyárban, a városgondozási és ingatlan- kezelő vállalatoknál. A létszámgazdálkodás meg­szigorítására irányuló intézke­déseknek is vannak eredmé­nyei. Csökkent a munkásván­dorlás, javult a dolgozók mun­kához való viszonya. Javulás jelentkezik a vezetés szemlé­letében is a határozat követ­kezetes végrehajtására, a fe­gyelem megszilárdítására, az önállóság megteremtésére. E -téreruis- jaioút a .pártszerveze^ tek tevékenysége. Szép példa erre a Hajtóműgyár kollektí­vájának magatartása: a mű­szakiak, munkások példamuta­tó összefogása tette lehetővé, hogy a második negyedév fo­lyamán első negyedévi terme­lési lemaradásukat behozták. A korábbi intézkedésekhez képest határozottabb, megala­pozottabb és konkrétabb in­tézkedések születnek a terme­lés, a termelékenység emelke­dése és más gazdasági mutatók kedvező alakulása érdekében. Az intézkedések végrehajtását következetesen ellenőrzik. A határozatot követően nagyobb jogkört biztosítanak az alsóbb gazdasági vezetőknek is. A munkaverseny eredményei A vállalatok pártszervezetei, szakszervezetei a gazdasági ve­zetés közös összefogásával 1965. év elején versenyfelhívással fordultak a dolgozókhoz. A dolgozók üzemrészenként, bri­gád- és egyéni felajánlásokat tesznek. A rendszeres értéke­lés, az eredmények ismertetése élővé tette a mozgalmat. Szá­mos szocialista brigád alakult. A versenymozgalom következ­tében a tanácsi ipari vállala­toknál az éves 3,3 millió fo­rint vállalásából az I. félév során 2,6 millió forintot telje­sítettek. Szép eredménnyel di­csekedhetik itt az Elektro­mechanikai Vállalat. A Hajtó­műgyár vállalása 902 ezer fo­rint. A KAEV az éves 737 ezer forint vállalásából az I. félév­ben 565 ezer forintot teljesített. Az ÉMÁSZ versenyvállalását a „Szocialista üzletigazgatóság” címért folyó verseny feltételei tömörítik egybe. Az önköltség-csökkentés mel­lett a vállalatok további fel­ajánlásokat tettek a termelé­kenység növelésére, a minőség ^vításárn^a selejtes- termékek

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom