Heves Megyei Népújság, 1965. július (16. évfolyam, 180-204. szám)

1965-08-01 / 180. szám

Zöld levelű nyersanyag A tiszteletbeli tag Az egri fagyártmánytelepen körfűrésszel szeletelik a gyártmányok alapanyagát kát, széldesz­kákat, pallókat, ezenfelül bú­torlécet, zárlé­cet, TÜKER- alágyújtcst, parkettíizt, húskloffolót, le- mezspakoló fa­kalapácsot és még legalább tízféle gyárt­mányt készíte­nek. Ipari alap­anyag, félkész és kész gyárt­mányok hagy­ják el nap nap után a Nyu­gat-bükki Álla­mi Erdőgazda­ság erdészeteit, fagyártmány- telepeit. Nép­gazdaságunk egyik legfonto­sabb szállítója az erdőgazda­ság, üzemek, gyárak építik terveiket a gaz­daság termelé­sére. Az idén, ha nagy nehéz­ségek árán is, de időben jut el az erdőkből az utánpótlás. P. E. A NYILATKOZAT 1961-ben kelt. Aláírója Bíró Mihály és Ferenc testvére. A nyilatkoza­tot Ontarióban, Kanadában diktálta a két testvér a hely­beli közjegyzőnek — imigyen: „Ezen nyilatkozat közös megegyezés alapján íródott meg. Mink alulírottak, kik jelenleg az amerikai konti­nensen, Kanadában élünk, megegyeztünk abban, hogy szülőhazánkban, Magyaror­szágon, a Heves megyei Detk község határában levő -föld- tulajdonunkat levegyék a közös gazdálkodásba, (szö­vetkezetbe) ...” Ferenc még járja a megyét, az országot, találkozik régen látott ismerősökkel, rokonok­kal, Mihály azóta már Kana­dában van, — néhány napja utazott vissza. — Hatvankilenc és fél éves vagyok! — jelentette ki Bíró Mihály precíz pontossággal és egyben kijavítva azt az eléggé el nem ítélhető megjegyzést, miszerint ő már hetvenéves lenne. Mert még nyilvánvaló, hogy nem annyi. Nyugdíjas, aki negyven évvel ezelőtt ván­dorolt ki Detkről, ahol Beö- könyi Viktor földbirtokos jó­szíve szerint kocsisnak felvé­tetett volna. A férfivá érett és a nyomorult országban sok mindent megkísérlő Bíró Mi­hály hátat fordított a kocsis- ságnak, a detki szőlőknek, az idekéklő Mátrának és ment, meg sem állt Kanadáig ... Az­tán most, negyven esztendő után, hogy nyugdíjas lett, na­gyon felsajdult a szíve az is­merős, de már ismeretlen fa­luért, s hogy egy élet munká­ja után kis pénzre is szert tett, — hazajött. £ evei la István fatermelő erdész ß—800 helyett az idén hatezer köbméter fa kitermeléséről gondoskodik. féle találmány, egyszerű és ol­csó, de sok ember munkáját végzi el. Az exportra kerülő gyértyánfa kérgezését egyedül p gép tudja gazdaságosan elvé­gezni. Kérgezni kell a bánya- dorongot is, amire ugyancsak gl kai inas ez a gép. Az év során nagy mennyi­ségben olyan fát is termel az erdőgazdaság, ami ipari fának alkalmatlan és ezért lényeges árdifferenciával csak tűzifa­ként értékesíthető. Egerben és Szilvásváradon épült fagyárt- inánytelepen mintegy hetven százalékos hasznosítással dol­gozzák fel az ilyen fát, amit kész, vagy félkész gyártmány­ként hozhatnak forgalomba. Évente másfél millió forint tiszta jövedelmet hoz a két üzem. Tizennégyezer köb­méter farönköt szeletelnek kör­fűrésszel és abból szőlőkaró­kat, a bányászatnak talpfá­Taflózás szabálysértési ügyekben Oka is, de joga is volt eh­hez a hazajövetelhez. Utóvég- re, legalábbis pártolótag, vagy tiszteletbeli szövetkezeti tag, akinek a földje után járó jö­vedelmet az ..Ontario tarto­mányi hatóságilag nyilvántar­tott ügyvéd és közjegyző előtt” tett nyilatkozata alap­ján, helyben élő testvérnénjé- nek fizeti a szövetkezet. délután négy órakor toppant be Német Lászlóhoz, rokonához, a szövetkezet ke­rékgyártójához. A tanácsháza tetején a hangosbeszélő ebben az időben hívta, invitálta már a község lakóit, választópol­gárait, hogy az este hét óra­kor kezdődő tanácsülésen ve­gyenek részt, mind nagyobb számban ... — Megjött a Mihály. A Bí­ró Mihály. Kanadából. Azt kérdezi, hogy eljöhet-e a ta­nácsülésre? — toppant be nem sok idővel később a tanácshá­zára Németh László ... A tanácselnök, a szövetke­zeti elnök, akik éppen a na­pirendet készítették elő, ösz- szenéztek, aztán szinte egy­szerre mondták: — Természetesen. Mondja csak meg Bíró Mihálynak, hogy szívesen látjuk, hiszen utóvégre szinte szövetkezeti tag... És a tanácsülésen felállt a fiatalos mozgású, határozott beszédű Bíró Mihály, akire az öregek még nagyon jól visz- szavélekedtek és tisztelettel szót kért, de kapott is... — Mielőtt hazajöttem volna az én szülőfalumba, két na­pot Budapesten töltöttem... Itt még csak néhány órája va- gyok.Mégis azt kell mondanom, hogy itt nincs nyomor. Mert Kanadában, de különöse* azok, akik 1956-ban jöttek ki, olyanokat híreszteltek a haza­béli állapotokról, hogy ruha nélkül és éhezve széde- legnek itthon az emberek. Éreztem, hogy hazudnak. Most tudom is. Jó munkát minden­hez! ... és, hogy jó-e a munka, azt maga is nézte, sokat nézte Bíró Mihály a később érke­zett Ferenc öccsével együtt. Járták a határt, vitáztak, be­szélgettek és szívták az ottho­ni levegőt, felfrissülve, meg­fiatalodva szinte. Még néha veszekedtek is. Néhány olyan­nal, akik váltig próbálták bi­zonygatni, hogy csak más, csak jobb a világ ott Kanadá­ban, mert ők tudják, mert ők is jártak ott, még ha húsz esz­tendővel ezelőtt is ... — Én nem értem — csóvál­ta a fejét Bíró Mihály —, hogy milyen feledékenyek az embe­rek. Hát itthon, azelőtt, de ott is, mennyi ideig jártunk együtt ínségkonyhára, munkát ku- nyerálva ... Most meg már semmi sem jut eszükbe belő­le ... Furcsa az ember, hiá­ba... AZ IDŐ AZONBAN gyorsan pereg, különösen, ha a régi emlékek hátán percenkint ér­keznek az új, meg új és meg­kapó benyomások. Ferenc még itthon van. Mihály már eluta­zott. És most bizonnyal Kana­dában tart az ott élő magya­rok között meg-megújuló él­ménybeszámolót szülőfalujáról^ régen nem látott hazájáról és természetesen, — szövetkeze­téről is. Ha már egyszer tisz­teletbeli szövetkezeti tag! Gyurkó Géza Arat az állami gazdaság Tizenhárom kombájn dolgozik — Folyik a szántás és a tarlóretés — Az időjárás gyakran közbeszól < Bőrgatyában és boká­ig érő szakállban jár­tam szigetemet és na­gyon unatkoztam. Higgyék el, hallatlanul unalmas egy ilyen szi­get, ahol se televízió, se focimeccs, de még rádió, sőt újság sincs. Nem mondom, a sziget fekvése szép, az éghaj­lat kellemes és raga­dozó állatok sem ve­szélyeztetik az ember életét, amiért nem győ­zök eléggé hálás lenni a mindenhatónak. Határozottan úntam az egyedüllétet és a tel­jes tájékozatlanságot. Fogalmam sem volt például arról, hogy a szomszéd Kovácsot megcsalta-e a felesége, hogy Povázsainak sike­rült-e kifúrnia Peme- teit, hogy Dominikában változott-e a helyzet, vagy mitfizet az ötös lottótalálat. Csak jár­tam, mentem, mende- géltem körbe-körbe a szigeten, néztem a ve­tést, amelyet, mint tud­ják, nagy szerencsével műveltem és takarí­tottam be, kecskenyá­jammal foglalkoztam, néha... néha, ahogy telnek az évek, egyre ritkábban számoltam meg őket, időnkint be­lefirkáltam valamit a naplómba... De semmi egyéb! És így tartott ez már huszonnyolc éve, négy hónapja, három napja és öt óra harminc per­ce... Mert a pontosság, precízség ennyi idő után sem hagyott el. Ilyen lehangolt és ma­gános hangulatban áll­dogáltam a tengerpar­ton, azon tűnődve, va­jon feltalálták-e már a moriokinit, s egyál­talában, hogyan néz­het ki egy nő, amikor váratlanul egy vadem­ber bukkant fel előt­tem. , Óriási, lelkesed­tem, már nem is va­gyok egyedül. Beszél­getni fogok ezzel a vademberrel, hogy el­üssem a még hátralévő rövid időt a szigetről való szabadulásig. Ö nézett engem,'én udva­riasan bemutatkoztam: — Robinson Crusoe vagyok... — mondtam, de nem válaszolt. Nem is válaszolhatott, hiszen vadember volt, nem volt neve, hogyan is viszonozhatta volna bemutatkozásomat. — Megvan! — csap­tam a homlokomra — miután ma péntek van, legyen, uram, a neve: Péntek! És kezdjünk el {* beszélgetni... A vadember naptárt* húzott elő, belenézett, j aztán megrázta a fe-4 jót: ♦ — A fene egye meg,* tévedtem — mondta * mérgesen — Ma még4 csak csütörtök van. Ést ezt a nevet nem szere- ♦ tem. Na, szia, Robin- ♦ son, majd holnap jö- * vök — és elrohant. * Ezért kellett nekem♦ még egy nappal to-j vább, összesen tehát 4 huszonnyolc év, négy * hónap, négy nap és öt* óra harminc percig ♦ egyedül lennem epi/J eladdig lakatlan szige-* ten. J (egri) ♦ A nagy Fuszulyka II. Egy évvel ezelőtt a Mező- gazdasági Kísérleti Intézet fü­zesabonyi gazdaságában már előrébb voltak az aratással. Most a szeszélyes időjárás akadályozza a munkát és csak nehezen haladnak a kombáj­nok. Jelenleg tizenhárom kombájn dolgozik és eddigi munkájuk eredménye, hogy befejezték az őszi árpa aratá­sát, mégpedig csaknem húsz­mázsás átlaggal. Ez az ered­mény messze túlhaladja a múlt évit és a jelek arra mutatnak, nem szégyenkeznek majd a búzáikkal sem. Bíró Endre, a gazdaság ve­zetője arról tájékoztat, hogy az idei aratást a továbbiakban is csak kombájnok végzik és nem vesznek igénybe kézi ara­tókat. Nyolcszáz hold tavaszi árpájuk mintegy harmadát vágták már le és a 2100 hold búzából 700 holdnyit arattak le a kombájnok. — Vannak-e kimagasló eredmények, kik a legjobb kombájnosok az idén? A kérdés felvetése időszerű, bár az idén a legjobb kom- bájnos teljesítménye is alul marad a múlt évi közepesen dolgozó kombájnosénak. Mi ennek az oka? A ma­gyarázat rövid: az időjárás. Az idén nincs ékszíjprobléma és legfeljebb csak egy-két óráig állt egy-egy kombájn, komo­lyabb üzemzavar nem volt. Az alkatrészellátás is jobb a múlt évinél* bár fennakadás esetenként még előfordul. Az időjárás viszont szinte min­dennap beleszól a munkába és a kombájnok csak üggyel-baj- jal dolgozhatnak. A kombájno­sok közül a legjobb teljesít­ményt érték el: Pásztor Lászlói aki 25* Markó József, aki szintén 25 és Takács János, aki 29 vagon gabonát takarí­tott be. <— Milyen gondokat okoz a tárolás? A gazdaság igazgatójának véleménye szerint az idén a tárolás is nagyobb gondot okoz, mint egy évvel koráb­ban. A gabonák a sok csapa­dék miatt nedvesek, így annak egy részét szárítani kell. A gazdaság ötven vagon gabonát átadott a felvásárló vállalat­nak, a többit, mintegy 500 va­gonnal* saját maga tárolja. Gabonájuk nagyobb részben minőségi vetőmagként kerül majd a termelőszövetkezetek­be, így nagy gondot kell for­dítani a gondos tárolásra. A tárolóhely csak szűkösen ele­gendő és problémát okoz — különösen ha az időjárás to­► vábbra is csapadékos marad — az ötszáz vagon gabona tá­rolása. — Hogyan halad a szalma­lehúzás, a talajmim ka? Erre a kérdésre a követke­ző felvilágosítást kaptuk: a szalmalehúzás és kazalozás lé­nyegében az aratással egy időben halad, ugyanígy a ta­lajmunka is. Eddig 1300 hold­ról takarították le a szalmát és mintegy ezer holdon végeztek talajmunkát. Megkezdték a tarlóvetést is és eddig 25 hol­don került földbe a mag. A nyáron összesei félezer hold tarlóvetést végeznek. A munkákat az időjáráson kívül a traktoroshiány is gá­tolja és a legjobb szervezés mellett sem üzemelhet két mű­szakban minden traktor. Je­lenleg nyolc gép szánt kettős műszakban, de ha ember lm» a gépekhez, úgy 13—15 erőgép! dolgozhatna így. '■ A gazdaságban kOJönbeit rendjén* kapkodás nélkül ha­lad a munka. Minden remény megvan arra* hogy még ked­vezőtlenebb időjárás esetén is,: nagyobb szemveszteség nélkül tudják majd betakarítani a különben szépnek ígérkező termést. Sz. Miért maradt egy nappal tovább egyedül Robinson Crusoe? Sok dolga akad a szabály­sértési előadónak. Naponta fordulnak elő olyan esetek, amelyek ugyan nem merítik ki a bűntény fogalmát, de ki­sebb büntetésük feltétlenül indokolt. Szentgyörgyi Tibor, a Füzesabonyi Járási Tanács szabálysértési előadója napon­ta tárgyalja az ügyeket. F. I. füzesabonyi MÁV-dolgozó pél­dául otthonában rádiójavító műhelyt rendezett be, s enge­dély nélkül vállalt javításo­kat. A javítás során használt alkatrészeket épített be a ké­szülékekbe, s ezeket újként számolta fel. A szabálysértési előadó 500 forint pénzbírságra büntette. ★ K. J. káli MÁV-alkalmazott több esetben engedély nélkül fuvarozott szenet, ezzel meg­károsította a fuvarosokat, vá- lamint kivonta magát a törvé­nyes adóztatás alól. Engedély nélküli iparűzésért 550 forint­ra büntették. ★ N. F. mezőtárkányi kubikus munkahelyéről 12 kiló festé­ket lopott és eladta. Társadal­mi tulajdon ellen elkövetett lopásért 300 forintra bírságol­ták meg. ★ Cs. L. besenyőtelki daruke­zelő munkahelyéről 233 kilo­gramm súlyú gömbvasakat lopott, ebből akart házánál ke­rítést építeni, — 500 forintra büntették. ★ A legkirívóbb eseteket M. J-né füzesabonyi takarítónő követte el. Ebben az évben idáig ötször volt a szabálysér­tési előadó elé idézve. Minden esetben önkiszolgáló boltok­ban elkövetett lopásért. Az asszony az egri Kosuth téri és a Mekcsey utcai boltokat lá­togatta és minden alkalom­mal fizetés nélkül akart tá­vozni, büntetése 1000 forint ; öt ember munkáját végzi el a kérgező géppel Kiss Pál. Népgazdaságunk legtöbb ágá­ban, így az erdőben is, sok aka­dályt, munkakiesést okoz az esős időjárás. A munkahelyek távol esnek a forgalomtól, ho­mokos* laza talajú erdei uta­kon kell a fát az erdőből a gyors teherautók és vasúti ko­csik rakodásához kiközelítem. A termelésben nincs lemara­dás, alig több mint ezer köb­méter a hátralévő tartozásuk, az értékesítés viszont 12 ezer köbméterrel adós. Az ipar vár­ja ezt, határidőre kell a papír- gyártáshoz, építkezésekhez, a bányatermeléshez az alap­anyag és a szerfa. Gépek és emberek nagy erő­feszítése árán csökken az er­dészetek adóssága* útnak in­dulnak az újabb és újabb pa­pír-, bánya-, mezőgazdasági szer- és fagyártmány-fa szállít­mányok. A fakitermelés és kiközelítés csak egy része az erdőgazda­ság sokrétű tevékenységének. A kitermelt fa nagy részét csak szabvány szerint meghatározott formában veszi át az üzem, a gyár. Így a papírfának szállítás előtt le kell bántani a kérgét. Sok évtizeden keresztül a bal­ta volt az egyetlen eszköz, ami ehhez a munkához rendelkezé­sére állt a munkásoknak. A kéreghántolás ma már a gép feladata. Az egri kérglező gép, az A daruké—Kovács—Pápista-

Next

/
Oldalképek
Tartalom