Heves Megyei Népújság, 1965. július (16. évfolyam, 180-204. szám)
1965-08-04 / 182. szám
És ha a fék nem működik? ... súlyos szerencsétlenségnek lehettek volna tanúi az egri Kossuth utcai hídnál a járókelők tegnap délelőtt. Óvodás gyermekek csoportja ballagott keresztül az úton a két óvónő féltő őrizete alatt. Sietteték a gyerekeket, s közben megálljt jeleztek az érkező járműveknek. A gyermekcsoport éppen az út közepén tartott, amikor a vár felől vészes gyorsasággal robogott elő egy motorkerékpár. Már messziről jelezték a megállást neki is, azonban csak az utolsó métereken vette le a gázt, s hosszú csíkot húzva az aszfalton, pont a gyermekek előtt állt meg. Az óvónők és a járókelők felháborodott felelősségre vonására „enyhén szólva” szemtelen mosollyal válaszolt, aztán továbbrobogott. És ha a fék nem működik?! Mit tenne most az EM 16—19 forgalmi rendszámú motor vezetője?! Nem az első eset, amikor az egri járókelők szemtanúi lehetnek ilyen eseteknek, amikor úgyszólván hajszálon múlik, hogy nem történt baleset, mert a gépkocsivezetők és motorvezetők egy része nem tartja be a KRESZ szabályait. Jó lenne erélyesebb felelősségre vonással megelőzni a hasonló eseteket. — d — Miért állnak sorba? Nemcsak a kemencemeleg a friss — Miért állnak itt sorba, mit lehet itt kapni? — Kenyeret — néz csodálkozva egy néni, hogy ezt valaki nem tudja. Az egri Zalár utcai kenyér- szaküzlet előtt már hónapok óta, nap mint nap akadályozza a forgalmat és nem nyújt valami szép látványt az üzlet előtt, a járdán sorba állók tömege. — Miért kell kenyérért sorba állni? — kérdeztük a Sütőipari Vállalat igazgatóját, Vankó Bélát. — Egyáltalán nem kell. Kenyér van bőven. Csakhogy az egriek a kemencemeleg, szinte forró kenyeret vásárolják. A két üzletünkben, a Zalár és a Koszorú utcai boltok közvetlenül a sütőüzem mellett vannak, s így a kemencéből kikerülő forró kenyér azonnyomban az üzlet polcaira jut. Ezt tudják mindenhol a városban és ezért keresik fel előszeretettel ezt a két üzletet. Szombaton a kereskedelem által rendelt 224 mázsa kenyérből 48 mázsát a Zalár utcai bolt adott el — tudjuk meg Vankó Béla igazgatótól — Egerben több mint fészáz üzlet árul kenyeret. Akkor milyen arány ez... ? — Arányosabban kellene elosztani a kenyeret. — A kereskedelem rendeléséhez igazodunk — mondja az igazgató — különben sem szűnne meg a sorbaállás, akkor sem, ha kevesebb kenyeret szállítanánk a Zalár utcai boltba. Sőt, növekedne. Azt hiszik a vásárlók, hogy csak a forró kenyér friss ... — Akkor ne árusítsanak sehol kemencemeleg kenyeret, hanem minden üzletben egyformát. — Nem tudjuk megoldani. A vásárlóközönség azért jön a Zalár utcai boltba, hogy meleg kenyeret kapjon. Pedig még a 12 órás kenyér is friss. A pár órás sütésű kenyeret nem veszik, ott állnak a polcokon, a tömeg csak sorakozik az üzlet előtt és vár a kemencemelegre.. .^ A múltkor már a rendőrségnek is szóltunk. Ott állnak nap mint nap és várnak a kemencemelegre... (— vits) Igények és lehetőségek Mit mond a FŰSZERT az áruellátásról? J Félmillió forintot kaptak eddig söldség- és gyümölcs- értékesítésért a kálink Barátom külföldre utazik. Messzire megy. Bergengóciába. — Irigyellek — mondtam neki—, nincs szebb dolog, mint világot látni. — Én is örülök az útnak — felelte a barátom —, csak azt nem tudom, mit hozzak? Szerinted mit érdemes hozni? — Az attól függ, hogy mire van szükséged ... — Mire? Tulajdonképpen semmire. Mindenem van... De mégsem jöhetek haza külföldről üres kézzel... Mit érdemes hozni? Mi az, ami olcsó, amit nem kapok itt, Pesten?... Komoly gondjaim vannak ... Lesz pénzed? — kérdeztem. — Lesz. Nem sok, de lesi. — Azt hallottam, hogy odakünn nevetségesen olcsó a víziló ... — Megőrültél? Cipelni nem fogok. Nem mondom — tette hozzá elgondolkozva —, ha lehetne kapni törpe vízilovat, tíz—tizenöt deká- sat, azt érdemes lenne venni... — Hát persze, hogy érdemes lenne. Próbálj itthon venni vízilovat, pláne tíz—tizenöt deká- sat! Ott biztosan fillérekbe kerül az ilyen, ha van... — Jó, jó, de a víziló szereti a vizet. Mondjuk, a fürdőkádban tartanám. De nem csinál egy ilyen állat locspo- csot? A feleségem murizna miatta. De — teszem azt —, ha kapnék egy olyan, kis vízilovat, amelyiknek víziszonya van, akkor feltétlenül vennék egyet. Érdemes lenne. Te is úgy találod? — Feltétlenül. Ha valamit, akkor tíz—tizenöt dekás, víziszonyban szenvedő vízilovat érdemes venni — mondtam meggyőződéssel. — Hol kapok én olyat Pesten? — morfondírozott a barátom. — Sehol. — Jó volna azonban tudni, mit eszik egy ilyen kis víziló? Mert ha sokat zabái, akkor nem érdemes hozni. De ha megelégszik az ételmaradékokkal — a feleségem kitűnően főz —, akkor érdemes volna hozni... — Meghiszem azt. Barátom töprengve nézett maga elé. Hol kapsz te ilyet Pesten?‘ — Sehol — felelte barátom. — Azért lenne érdemes venni. Tudod, én akárhányszor külföldön jártam, mindig érdemleges dolgot hoztam. Most is olyat szeretnék hozni. 1965. augusztus 4., szerda — Persze, mire jó egy ilyen kis víziló? Semmire. Ha pedig semmire se jó, akkor minek hozzak? Nem mondom, ha fütyülni tudna! Ha találok egy fütyülő, víziszonyban szenvedő, házikosztot szerető, kis étvágyú, tíz—tizenöt dekás vízilovat, gondolkozás nélkül veszek egyet, mert akkor érdemes. Esténként szívesen' elhallgatnám dalolását. — Szép is az — bólogattam. — Nincs szebb a víziló danájánál. Hidd el, nem bánnád meg. Csakis ilyen állatot érdemes venni odakünn, Végül megegyeztünk: ‘ Bergengóciából tíz—ti- ;! zenöt dekás, víziszony- •• ban szenvedő, házikosz- ton élő, kis étvágyú, fü-S tyülö és repülő víziló-$ vat érdemes hozni. 1 Mást nem. f Mást Pesten is lehet * kapni. (Nagy András tudósító): !• Kedvező eredményt mutat az •;év első hét hónapjának érté- ••kesítési mutatója a káli Tar- l;namenti Termelőszövetkezet- ••ben. A korán beért és a tervezettnél több termést hozó •! zöldborsóért és zöldbabért, •;valamint gyümölcsökért félti millió forintot kapott a közös 1‘gazdaság és ezzel már most •i túlteljesítették zöldség- és ;• gyümölcs-értékesítési tervüket. ||Jó eredménnyel gazdálkodnak i*az állatállománnyal is. Sikeres volt a sertéshizlalás, eddig ;! 170-et adtak el, amiért 60 •; ezer forintot kaptak. Kiváló ■! hozama volt a baromfi-törzs- Vllománynak is, mert az értékesített tojásokért 120 ezer forintot írtak a szövetkezet ^számlájára. A bevétel alakulását kedvezően befolyásolja a [mák és mákgubó, aminek a • hét elején kezték a szedését. • — Nézz jól körül odakünn! — Bízd csak rám. Alaposan körül fogok nézni. S ha találok egy! olyan pici vízilovat,• amelyik még repülni is tud, akkor gondolkozás nélkül veszek egyet, mert akkor nagyon érdemes, igaz? — Tökéletesen igazad van. Csak kis, repülő vízilovat érdemes venni. — Örülök, hogy egyet- értesz velem. Tudod, elvem - az: inkább egy hasznos dolgot veszek,, mint sok fölöslegeset. • Az a megjegyzés vezetett bennünket a FÜSZÉRT-hez, amely szerint néhány konzerv- ből nem kap eleget az Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat, ezért nem tudja a jelentkező igényeket maradéktalanul kielégíteni. Vincze János igazgató-helyettestől kaptunk választ a kérdésünkre. — Az igaz, hogy néhány húskonzervből nincs elegendő. A löncs keresett konzervféleség, de az olajoshal is közkedvelt. Többet is el tudnánk ezekből helyezni, mint amennyivel rendelkezünk. — És a paradicsompüré, valamint a zöldségfélék? — Paradicsompüréből az egytizedes nagyság a legkelendőbb, de kevesebbet kapunk belőle, mint amennyire szükségünk lenne Ettől nagyobb súlyú paradicsompüré viszont korlátlanul biztosított. Pillanatnyilag még savanyúság nincs, de zöldbab, zöldborsó annyi, ami minden igényt kielégít. — Nem időszerű ugyan, de megkérdezem: hogyan kapunk déligyümölcsöt? — Citrom állandóan kapható. A narancs csak télen, és hogy mennyit tudunk szállítani az üzletekbe, az a külkereskedelmi szerveinktől függ. — És a banán? Nem létfontosságú cikk, de az elmúlt idényben csak egy alkalommal volt belőle, és nem is volt elég. — Ügy jártunk vele, hogy nem kellett. Az igazgató kartárs a saját kocsiján vitte a banánt az üzletekbe, és még így is alig tudta elhelyezni. A boltvezetők idegenkednek tőle. Mint kiderült tehát, visszatértünk az elmúlt évek gyakorlatához: a KISKER a FÜ- SZÉRT-et okolja, a FÜSZÉRT a KISKER-t, bár vannak áruféleségek, amiknek mennyisége még nem mindig elegendő: A konzervek között találunk ilyeneket. A FÜSZÉRT egyébként átszervezés előtt áll. A gyöngyösi kirendeltséghez csatolják szeptembertől kezdve a hatvanit és a hevesit is. Mi előny származik ebből? Kérdésünkre a válasz: kevesebb lesz az elfekvő készlet, meggyorsul az áru forgása, gyorsabb lesz az elosztás, mivel nem kell mindenből, mindenütt raktárkészletet tartani.'A vásárlók tehát kedvezőbb helyzetbe jutnak az átszervezés következtében, legalábbis ez az elképzelés most. Miért ne lenne így? Majd meglátjuk! Néhány nagy számot még a FÜSZÉRT vonatkozásában. Havi forgalmuk meghaladja jóval a tízmillió forintot, és eddig még mindig sikerrel gazdálkodtak. A központ a legjobbak között emlegeti a gyöngyösi kirendeltséget. • Ha a további tervek is megvalósulnak, két év múlva új*' .központi telephelyet kap a ; gyöngyösi FÜSZÉRT, ahol már [a raktárgondok is megszűnjek és mindez a még jobb áruellátást vonja majd maga után. ahol kukoricát, vörösherét és szöszös bükkönyt termelnek. Végül annak a reményének adott kifejezést, hogy a náluk nélkülözhetetlen vetőmagvakból az idén is jó minőséget kapnak. 70 forint egy kiló vöröshagymamag A konyhakerti magvakat és a fajtaborsót a nyugatiak, míg a gazdasági magvakat a baráti országok vásárolják. Szinte korlátlan piaca van a vető magvaknak, ezért az árak is magasak. A kerekharaszti Alkotmány termelőszövetkezet száz holdról 14 mázsás átlagtermést takarított be a fajtaborsóból és ezért hatszázezer forintot kapott. A hevesi Rákóczi Tsz spenótból húsz holdon termelt magot és ezért 150 ezer forintot fizetett ki a vállalat. Mi sem bizonyítja jobban jövedelmezőségét mintáz, hogy a szántóterület 15 százalékán termesztett aprómagvak a növénytermesztés összes hozamának negyven százalékát jelentik. A hagymamag húszezer forintot hoz egy holdról, az uborka és saláta 10—15, a retek 15—20 ezer forintot egy közepes, vagy jó termés esetében. Az a tapasztalat, hogy hatezer forintból 2—2,5 ezer forint a munkaráfordítás. Még sok a tennivaló Az idei esztendő időjárása a növénytermesztésnek ebben az ágában is sok kárt okozott. A növények mindenfajta betegsége megjelent, ami elővigyázatosságra inti a termelőket, hogy a növényvédelemmel többet kell foglalkozni. Az uborka és bab gombás megbetegedést kapott több helyen, ami ellen permetezéssel lehet védekezni. Rövidesen eljön a borsó- és bükkönyfélék betakarításának ideje, amihez átalakított gabonakombájnok nyújtanak nagy segítséget. Tavaszbükkönyből az utóbbi évtizedek legnagyobb termésére van kilátás. A betakarításon múlik, hogy ebből milyen jövedelme lesz a termelőszövetkezeteknek. A borsóarató gépek, rendsodrók, fűkaszák segítenek ebben. Átalakított kombájnok szedik fel rendről a termést. Az elcsépelt magvakat szárítás előtt még gondosan tisztítani kell. A gabona aratásánál nem sokkal kisebb jelentőségében sem ez a munka. Milliókat kap megyénk aprómagból. P. E. Országos Gyógyfürdői Igazgatóság létesül igazgatás feladatait első fokon a községi, járási jogú városi, fővárosi kerületi tanácsok — másodfokon pedig a járási és megyei tanácsok egészségügyi osztályai látják el, szakigazgatási szinten. A kormányrendelet hatálybalépéséről az egészségügyi miniszter dönt majd, az érdekelt miniszterekkel és az országos hatáskörű szervek vezetőivel egyetértésben. A Heves megyei gazdag ásvány és gyógyvízkines, a jelentős számú üdülőhely jövője szempontjából a kérdések megnyugtató megoldást adó törvényes rendelkezések megjelenését és annak hatálybalépését az illetékesek már régóta várták. fSugfór) A gyógyfürdő- és üdülőügy kérdésében végre megnyugtató intézkedéseket tartalmaz a legújabb kormányrendelet. Heves megye gyógyfürdői (Eger, Párád, Bükkszék) és üdülőhelyei tekintetében kimagasló helyet tölt be — így a rendelet lényegesebb részeinek ismertetése nem szükségtelen. A rendelet legfontosabb pontja a gyógyfürdő- és üdülőügy, valamint az ásvány- és gyógyvizek kérdésében a felügyelet, az intézkedés és engedélyezés jogkörét az Egészségügyi Minisztérium hatáskörébe utalja. Az Egészségügyi Minisztérium engedélyezi a ^.gyógyfürdő”, „gyógyintézet” és üdülőhely elnevezéseket, s ugyancsak a minisztérium engedélye szükséges gyógyfürdő tervezéséhez, létesítéséhez és átalakításához. A gyógyhelyi díjbevételek kizárólag a gyógy-, illetve; üdülőhely fejlesztésére, fenn-' tartására fordíthatók. A ren- ; delet életbe lépte után, ás-, vány- és gyógyvizek, gyógy-' iszapok és forrástermékek, gyógy célra való kutatásának és1 engedélyezésének elemi félté-! tele az egészségügyi miniszter' hozzájárulása. A kérelem! megtagadható, ha az újabb • munkálatok veszélyeztetik a; már meglevő ásvány-, vagy. gyógyvízkészletet, akár meny-’ nyiségi, akár minőségi szem-, pontból. A jövőben, ha nem; gyógyászati célú mélyfúrást! végeznek, s a fúrás során ás-’ vány-, vagy gyógyvíz kerül a: felszínre, annak hasznosításé- •: ról hasonlóan az egészségügyi; miniszter gondoskodik majd. A. földgáz és olaj feltárására; végzendő fúrások során talált j ásvány- és gyógyvízkészlete-’ két az Egészségügyi Minisz-; térium rendelkezésére kell bo-< csátani. Egészségügyi célra ér-' tékesíthető ásvány- és gyógyvizeket az Egészségügyi Mi-; nisztérium csak abban az eset-, ben bocsáthatja az Országos; Vízügyi Főhatóság rendelkezésére, ha a gyógyvíz a kérdé-; ses időszakban még nem ke-! rülhet gyógyászati felhaszná- • lásra. ! Tisztázást nyert végre a. gyógyfürdő- és üdülőhelyi; igazgatás eddig megoldatlan, kérdése is — a jövőben az; Egészségügyi Minisztérium ha-! táskörébe kerül. A minisztérium a szerteágazó feladatok! ellátására Országos Gyógyfür-; dői Igazgatóságot hoz létre• Az. érdekelt szervek együttműkö-; désének biztosítását szolgálja! majd a 25 tagú Központi• v Gyógyhelyi. Üdülőhelyi és\ Gyógyfürdői Bizottság. A he-, lyi gyógyfürdő^ és üdülésügyi Ennek harmadrészét külföldi megrendelőknek szállítjuk, akik egész éven át figyelemmel kísérik a magtermelést. A KGST- és a nyugati országok közül 25-tel tartunk kapcsolatot. Reinhard Kloss véleménye Tegnap járt Egerben Reinhard Kloss, az NDK vetőmag- termeltetőjének igazgtója, miután megtekintette megyénkben az országa számára termelt növényeket. — A vörösherét, lucernát és a kukoricát néztem meg. Az a benyomásom, hogy ha a kedvezőtlen időjárás mellett is sikerül a betakarítás, akkor minőségben és mennyiségben is gazdag lesz a termés. Számunkra ez nagyon fontos, mert országunkban erre nincsenek meg a kedvező feltételek, a jövő évi vetésekhez főként innen kapjuk a magvakat. Azt tapasztaltam, hogy a vörösheremag kilátások nagyon jók, ezért javaslom a szövetkezeteknek, hogy sok magot fogjanak. A német vezető szakember kedvezően nyilatkozott a Leona M-mel folytatott gyomir- tási kísérletekről, ami holdanként mindössze nyolcvan forintos költséget jelent, de a vörösherében és az utána vetett árpában rendkívül kedvezően fejti ki hatását. Megelégedéssel beszélt a novaji Egyetértés Termelőszövetkezetben végzett munkákról, A Vetőmagtermeltető és Ellátó Vállalat Heves megyei kirendeltségének vezetői előzetes megállapodásokat kötnek a jövő évi szerződéses vetőmagtermesztésre a termelőszövetkezetekkel. Nem tudják kielégíteni az igényeket. A tapasztalat az, hogy egyre nagyobb az érdeklődés a biztos és magas jövedelmet hozó vetőmagtermesztés iránt. 100 millió forintot- fizetnek 30 ezer hold termésért Heves megyében hagyománya van a vetőmagtermesztésnek. Nemcsak a termett mag jelentett nagy értéket, hanem további hasznot is hozott a gazdaságoknak. Így a fajtaborsót szalmája és talajjavító hatása miatt is szívesen termelték, mint nitrogéngyűjtő növény a búza előveteménye- ként 2—3 mázsa többlettermést is eredményezett egy holdon. A termelőszövetkezetek megalakulásakor biztos jövedelemnek számított és azóta is szívesen foglalkoznak a művelésével Heves, Füzesabony, de újabban Pétervásá- ra és Eger környékén is elterjedt a vetőmagtermelés. Az idén már harmincezer holdon, a szántóterület 15 százalékán termelünk értékes és hasznos vetőmagot. Békés megyével együtt mi adjuk a legtöbbet, mintegy százmillió forint értékű vetőmagot az országnak. Milliók aprómagból
