Heves Megyei Népújság, 1965. június (16. évfolyam, 127-152. szám)
1965-06-13 / 138. szám
A méhek tánca Jt£v^.T (X> )& &T• / 60* V Tánc hangjával a táplálék távolságát közli a méhcsalád többi dolgozójával. A méh „táncának” sémája és értelmezése K. von Frisch szerint. A bal oldali „körtánccal” a méh azt adja hírül a fc«« dolgozóinak, hogy száz méteren belül talált táplálékot. A jobb oldali, nagyjából nyolcas alakú kettős körben történő tánc távolabbi táplálékforrást jelent. Frisch feltételezte, hogy a nyolcas teljes hossza arányos a távolsággal, de újabb vizsgálatokból kiderült, a távolságot hanggal jelzik a méhek. A megtalált táplálék irányát szintén jelzik „táncuk”-kal a méhek. Ha a táncoló méh teste a két félkör érintkezési vonalában a függőleges iránytól nem tér el, a táplálék (T) egy irányba esik a Nap (N) és a kas (X) közti egyenessel. Ha a táplálék ettől a vonaltól eltérő irányban van, a táncoló méh teste ugyanolyan szöggel tér el a függőlegestől, mint amilyet a „táplálékvonal” a „napvonallal” bezár. A „tánc” irányát nyilak jelzik. Hasai gyomirtó szerek és a talaj mikroorganizmusa szerek nem befolyásolták, sőt esetenként még fokozták is életműködésüket. Tehát a magyar gyomirtó szerek a talaj élővilágára nem károsak. K. I.) A vándorló város A címben talán csak a város szó a túlzás, de Ausztráliában egy-egy négy—ötszáz lakosú település már városnak számít. Lakewood-ot például, amelynek lélekszáma meghaladja a félezret, hiába keresnők a térképen. Ilyen település a legrészletesebb mappán sem szerepel. Ennek ellenére Lakeioood mégis létezik! Csak éppen bizonytalan, hol „tartózkodik?’. Mert ez a város időnkint felkerekedik és elköltözik más vidékre. Ha eredeti lakóhelyén elfogy a munka, illetve megszűnik a munkalehetőség, új területet keres magának. Lake- wood lakói ugyanis bányafát termelnek ki ausztráliai bányáknak. Évente kb. 300 000 tonna bányafát ad a bányászatnak. S ha a környéken nincs már elég fa, akkor költözik. La- kevrood 1902-ben alakult meg — pontosabban: alapították, hiszen városról van szó. Lakossága ma meghaladja az 500 főt, akik közül körülbelül 300-an élnek magában a városban, a többiek a hét munkanapjain a várostól néhány mérföldnyire lévő munkahelyeken dolgoznak. A városkában vannak az irodák, de működik itt iskola is, van posta, vannak üzletek, dolgozik pék, mészáros, hentes, a benzinállomáson kapni benzint, olajat és a városka közbiztonságára rendőrség vigyáz. Sőt a házak körül kertek virulnak, gyümölcsfák díszlenek. És amikor elfogy a környéken a fa —, amikor kitermelték az erdőt — Lakewood néhány száz kilométerrel odébb költözik. Nemcsak a lakosság — az egész város áttelepül. És igen rövid időn belül, úgyszólván napok alatt, már az új helyen állnak a házak, kopog az írógép az irodában, tanulnak a gyerekek az iskolában, süt a pék, rendel az orvos, sőt virulnak a kertek és a fák árnyékában megpihennek a lakók. Mindez valószínűtlennek tűnik, de így van, mert Lake- wood városhoz azok a vasúti teherkocsik is hozzátartoznak, amelyekre az egész várost igen rövid idő alatt fal lehet rakni. Mert az összes épületet, üzleteket, iskolákat, sőt a kerteket is úgy tervezték, hogy jóformán órák alatt szétszedhetők és ösz- szerakhatók és ilyenformán a költözés nem okoz vagy gondot. A költözési apparátushoz az elmondottakon kívül még vasúti sínek is tartoznak, hiszen Lakewood a legritkább eset ben települ fővonal mellé. K. L Érdekes cikk jelent meg a Fogtechnikai Szemlében Németi Lajos és Szeless László tollából. Oj, kényelmes, tartós, szilárdan álló protézist ígér a cikk. Nem mozog többé a műfogsor, nem teszi tőnkre a tartó fogakat, nem sérti fel az ínyt, biztosan ül a helyén, mert mágneses erő tartja fogva. Az új találmány — új elv érvényesül a fogpótlás területén — a következő; a tartó fogakra olyan koronákat helyeznek, amelyeknek oldalán forromág- neses lemez van. 4x5x6 mm nagyságú egy ilyen testecske, és a ma használatos legerősebb mágnesacélból készül. (ALNXOO 5. összetétele: 24 százalék kobalt, 14 százalék nikkel, 8 százalék alumínium, 3 százalék réz és 51 százalék vas.) E lemezkék helyének megfelelően a műfogsorba „permanens mágnest” építenek be. A protézis behelyezésével így a mágneses feületek érintkeznek, s 47—50 dkg húzóerőt képviselő vonzással bizto an rögzítik a műfogsort. Előnye az új, mágneses megoldásnak, hogy ha 5—6 év után „kimerül” a testecske — csökken a vonzás — kiemelik a protézist, újra mágnesezik a beépített testecskéket, s változatlan formában viselhető tovább a megszokott műfogsor. Németi Lajos és Szeless László a Szájsebészeti Klinikán tartott tudományos ülésen ugyancsak ismertették találmányukat, s a szakemberek úgy döntöttek, hogy gyakorlatban is kipróbálják a mágneses protézist. <K. I.) Üj eljárás a gabonarozsda ellen A Grúz Szovjet Szocialista Köztársaság Tudományos Akadémiája Növényvédelmi Kutató Intézetében új módszert dolgoztak ki a gabonarozsda ellen: a vetőmagot atomreaktorban besugározták* s ezáltal a mag megtisztult a betegséget okozó gombától. A kísérleti vetések jó termést hoztak, a kalászosok teljes súlyúak maradtak, és megnőtt a gabona őrölhetősége. HON—050 hidraulikus forgó rakodógép A csehszlovák HON—050 hidraulikus forgó rakodógép univerzális gép kéttengelyű alvázon. Tartozékát több mellékberendezés képezi, melyek lehetővé teszik a gép alkalmazását nemcsak az építészetben, hanem a földművelésben, erdőgazdaságban, élelmiszeriparban (cukorgyárak!), a közforgalomban és egyéb iparágakban. Tizenegyfajta pótberendezés hető könnyebb talajokban, mint kotrógép. Nehezebb talajon folytatott munkáknál lehet két gumiabroncsot hernyótalpas alvázzal helyettesíteni. Az egyes üzemi gépezetek kezelése egyszerű és igénytelen. A vezérlés a vezérlőasztalról történik emeltyűk segítségével, melyek a hidraulikus elosztót igazgatják; a rakodógépet kormánykerékkel és sebességváltórúddal irányítják, A Niagara-yízescs alatt Az Erie-tóból kiszakadó Ni* agara-folyó vízesése két bői álL A nagyobbik — a parti zuhatag — Kanadához) tartozik, a kisebbik — a jobfeí parti — az Egyesült Államoké hoz. A kanadai Niagara a Eóé patkó vízesés, amelynek teljed hossza 917 méter. Oj látványossága a kanadai vízesésnek az az alagút rendé szer, amely lehetővé teszíj hogy a látogatók közvetlen k&J zelről érzékelhessék a zuhatag nagyszerű látványát. A via-' eséstől nem messze levő épü* létből indul a csaknem 40 mé- tér mély függőleges liftakna! Ennek végállomásától két irányba halad alagút (együt-j tes hosszuk kereken 190 mé-J tér). Az egyik ág a vízesés mö* gé vezet, a másik pedig egy nyitott megfigyelő teraszba torkollik, amely a folyó szintje fölött mindössze 7 méterre van. Az óriás víztömeg közvetlenül a látogatók mellett zúg, akik természetesen tető-* tői talpig vízhatlan öltözetben érkeznek ide, hogy lássák« érezzék, hallják a Niagara iszonyú — ötmillió lóerőt kép» viselő — erejéé. f, Új magyar találmány így ma már világos, hogy a táncoló méh egyrészt mozgásával a táplálék irányát, másrészt Jó néhány esztendővel ezelőtt felfedezte a rovarok nagy tudósa, Karl von Frisch, a müncheni egyetem tanára, hogy a kasból kirepült „felderítő” méhek visszatérésük után közölni tudják a családdal, hoí találtak gazdag méhlegelőre. A méhecske a lópekkel egy irányban a kas előtt sajátos „táncba” kezd. Frisch megállapítása szerint, ha a táplálék a kastól nincs messzebb száz méternél, a táncoló méh köröket ír le, de ha messzebb van, nagyjából két egymáshoz csatlakozó körben — fekvő nyolcas alakban „táncol”. Frisch megállapításait sok kutató új és új kísérletekkel ellenőrizte és kiegészítette. Kiderült, hogy a táncnál a két kör érintkező vonala közt és a táplálék, a kas és a nap helyzetét összekötő vonalak közt összefüggés van. Ezt ábrán egyszerűbb szemlélni, mint elmondani s így ide iktatjuk a megfelelő rajzocskát. A neves kutató feltételezte, hogy a tánc pályájának hossza valamiféleképpen arányos azzal a távolsággal, amely a kas és a jelzett méhlegelő között van. De a kasban lévő méhek nem látják a táncoló mehet, sót általában a méhek látása nem a legérzékenyebb, újabban egyes kutatók arra gondoltak, hogy a nevezetes táncot talán valamiféle hang is kíséri« amely a kasban lévő méhek számára figyelmeztetés és irányítás tó lehet Harald Esch a müncheni egyetem és Adrien Wenner, a kaliforniai egyetem kutatója« egymástól függetlenül kísérleteket is folytattak« hogy a feltételezett hangjelzéseket megfigyeljék. A kasban kis mikrofont helyeztek el, ameüy szalagra feljegyezte az észlelt hangokat. Most már csak arra volt szükség, hogy különböző távolságokra elhelyezzenek tálkában táplálékot és megfigyeljék, milyen hangon értesíti a visszatérő méh a kasban tartózkodó családot. A táncoló méh egész sajátos hangot hallat. A vizsgálatokból kiderült: ezt a hangot nem állandóan, hanem megszakításokkal hallatja, továbbá egy- egy hangzó időtartama arányos a méh által megtett távolsággal. és kiderült: a mikrofauna — ostoros egysejtűek, amőbák« csillósok, fonálférgek, kerekesférgek, medveállatocskák — fejlődését, életét a gyomirtó Magyar kutatók a soproni erdészeti egyetemen a gyomirtó szerek hatását vizsgálták, különös tekintettel a talajban élő mikroorganizmusokra. Ezek a vegyszerek elsősorban gyökérmérgek, s alkalmazásuk során közvetlen érintkezésbe kerülnek a talajban élő szervezetekkel. Jól tudjuk, hogy a talajban élő baktériumok, egysejtű állatok tevékenysége, életfolyamatai teszik „élővé” a talajt. Ezek szabályozzák a nitrogénellátást, befolyásolják a talaj termékenységét, szerepük tehát igen jelentős és így nagyon lényeges annak megállapítása, hogy például a gyomirtó szerek alkalmazásával nem okozunk-e nagyobb kárt a talaj mikro- szervezeteinek esetleges elpusztításával, mint amennyi hasznot a gyomok kiirtása jelent. A gyomirtó szerek hatását nemegyszer vizsgálták már — de mindeddig szabadtéri kísérletekkel. Ezzel pedig annyi külső tényező ellenőrizhetetlen hatását kellett volna figyelembe venni, hogy ily módon érdemleges eredmény nem születhetett. A magyar kutatók ezért nem a szabadban, hanem laboratóriumban vizsgálták a nálunk használt Hun- gazin PK és Hungazin DT gyomirtókat. (Az első hatóanyaga a svájci Atrazin-nak, a másodiké a svájci Simazin- nak magyar gyártmányú megfelelője.) A gyakorlatban használt töménység tízszeresét, sőt százszorosát is alkalmazták kísérleteknél a magyar kutatók váltása útján a gép alkalmazható mint: markológép, kanalas mélykotró, cukorrépakanál, daruemelőhorog, félgyártmányvilla, bulldozer-ekevas, fogó fatörzsekre, kanál dré- názs-kiásáshoz és kőtörőkanál; ezenkívül át lehet alakítani a gépet laza (szemnagyság 7 cm-ig) és darabanyag fel- és kirakáshoz egyaránt. A HON- 050 hidraulikus forgó rakodógépet lehet alkalmazni befejező építészeti- és talajmunkákhoz is, mint pL az építőhely körüli terep rendezésére, csatornakiásások mélyítéséhez és feltöltéséhez, talajjavításhoz, stb. Megfelelő berendezés (mélykotró kanál) felszerelése Idán a rakodógép üzemeltetmint az autókat. A HON—050 rakodógép vezetőjének jó kilátása van a működő gépre minden helyzetben. Az üveglaminát fülke védi a személyzetet az időjárás viszontagságaival szemben. A fülkét könnyen le lehet szerelni. A vezető ülésének kialakítása igen célszerű, kényelmes; a vezérlőelemek elrendezése lehetővé teszi, hogy a személyzet a gépet erőfeszítés nélkül kezelhesse, tehát ebből az irányból nem fenyeget a megbetegedés veszélye. A HON-050 hidraulikus forgó rakodó gép kizárólagos exportőre: „STROJEXPORT” Praba, Csehaztowatóa. — Apró gerincesek — emlősök, madarak, halak« békák« gyíkok, kígyók, stb. — csontjainak óriási tömege. Abból a tizenhét egymásra rakódott rétegből, amely ezeket a csontokat magába zárta, az alsó jég- kortól a középső jégkor végéig tartó, tehát a körülbelül kétszázezer évvel ezelőtt zárult negyedmillió év fejlődésének folyamatos története olvasható ki. — Miért van ennek nagy jelentősége? — Eddig csak a körülbelül 350 ezer évnél régebbi és a 150 000 ívnél fiatalabb korokból találták meg a kormeghatározás szempontjából legfontosabb apró gerinces-csontokat Közben pedig volt egy olyan korszak« amelyből semmi ilyen maradvány nem került elő. A vörösfogú — vagy ahogyan ma a paleontológusok tréfásan nevezik: rúzsos fogú — cickány csontjai például eddig csak az alsói jégkorból és a középső jégkor elejéről származtak, most azonban megtalálták a kettő közötti átmeneti formát is. Éppen ezeknek as átmeneti alakoknak a felszínre hozása a feltárás legnagyobb jelentősége azzal, hogy ebből <1 korszakból eddig sehol fel nem lelt csontmaradványofc kerültek az újabb kutatás eredményiként napvilágra. Egyúttal teljessé vált annak a fejlődé»* nek a rajza is, amely évezredek alatt játszódott le földünk} hajdani állatvilágában.' Halácsi Deaf, ' lelkes diákok közel két tonnányi köves, agyagos földet termeltek ki és tisztítottak meg. Tömegesen kerültek elő a földből több százezer évvel ezelőtt élt állatok csontjai. Megtalálták pl. az oroszlán, az ősi medve, a farkas, a szarvas, az ősbölény, az őz, egy rendkívül ritka nagy termetű juh, sőt még egy teknős maradványait is. — A tudomány számára az előbb felsoroltak mellett milyen nagyobb értékek kerültek elő? Dr. Jánossy Dénessel, a Természettudományi Múzeum Föld- és Öslénytára osztályvezető-helyettesével, muzeológussal beszélgettünk a magyar őslénytani kutatás újabb eredményéről. Ez a páratlan értékű lelet az Ózd környéki Up- pony község melletti Simakőhegy egyik barlangjának feltárása során került felszínre. Tudományos feldolgozását most végzik. Kérdésünkre dr. Jánossy Dénes a következőket mondta: — Az előbb említett helyen Páratlan értékű őslénytani lelet
