Heves Megyei Népújság, 1965. június (16. évfolyam, 127-152. szám)

1965-06-13 / 138. szám

A méhek tánca Jt£v^.T (X> )& &T­• / 60* V Tánc hangjával a táplálék távolsá­gát közli a méhcsalád többi dolgozójával. A méh „táncának” sémája és értelmezése K. von Frisch szerint. A bal oldali „körtánccal” a méh azt adja hírül a fc«« dolgozóinak, hogy száz méteren belül talált táplálékot. A jobb oldali, nagyjából nyolcas alakú kettős körben történő tánc távolabbi táplálékforrást jelent. Frisch feltételezte, hogy a nyolcas teljes hossza arányos a távolsággal, de újabb vizsgá­latokból kiderült, a távolságot hanggal jelzik a méhek. A megtalált táplálék irányát szintén jelzik „táncuk”-kal a méhek. Ha a táncoló méh teste a két félkör érintkezési vo­nalában a függőleges iránytól nem tér el, a táplálék (T) egy irányba esik a Nap (N) és a kas (X) közti egyenessel. Ha a táplálék ettől a vonaltól eltérő irányban van, a táncoló méh teste ugyanolyan szöggel tér el a függőlegestől, mint amilyet a „táplálékvonal” a „napvonallal” bezár. A „tánc” irányát nyilak jelzik. Hasai gyomirtó szerek és a talaj mikroorganizmusa szerek nem befolyásolták, sőt esetenként még fokozták is életműködésüket. Tehát a ma­gyar gyomirtó szerek a talaj élővilágára nem károsak. K. I.) A vándorló város A címben talán csak a város szó a túlzás, de Ausztráliá­ban egy-egy négy—ötszáz lakosú település már városnak szá­mít. Lakewood-ot például, amelynek lélekszáma meghaladja a félezret, hiába keresnők a térképen. Ilyen település a leg­részletesebb mappán sem szerepel. Ennek ellenére Lakeioood mégis létezik! Csak éppen bizonytalan, hol „tartózkodik?’. Mert ez a város időnkint felkerekedik és elköltözik más vi­dékre. Ha eredeti lakóhelyén elfogy a munka, illetve meg­szűnik a munkalehetőség, új területet keres magának. Lake- wood lakói ugyanis bányafát termelnek ki ausztráliai bá­nyáknak. Évente kb. 300 000 tonna bányafát ad a bányászat­nak. S ha a környéken nincs már elég fa, akkor költözik. La- kevrood 1902-ben alakult meg — pontosabban: alapították, hi­szen városról van szó. Lakossága ma meghaladja az 500 főt, akik közül körülbelül 300-an élnek magában a városban, a többiek a hét munkanapjain a várostól néhány mérföldnyire lévő munkahelyeken dolgoznak. A városkában vannak az irodák, de működik itt iskola is, van posta, vannak üzletek, dolgozik pék, mészáros, hentes, a benzinállomáson kapni ben­zint, olajat és a városka közbiztonságára rendőrség vigyáz. Sőt a házak körül kertek virulnak, gyümölcsfák díszlenek. És amikor elfogy a környéken a fa —, amikor kitermelték az erdőt — Lakewood néhány száz kilométerrel odébb köl­tözik. Nemcsak a lakosság — az egész város áttelepül. És igen rövid időn belül, úgyszólván napok alatt, már az új helyen állnak a házak, kopog az írógép az irodában, tanulnak a gye­rekek az iskolában, süt a pék, rendel az orvos, sőt virulnak a kertek és a fák árnyékában megpihennek a lakók. Mindez valószínűtlennek tűnik, de így van, mert Lake- wood városhoz azok a vasúti teherkocsik is hozzátartoznak, amelyekre az egész várost igen rövid idő alatt fal lehet rakni. Mert az összes épületet, üzleteket, iskolákat, sőt a kerteket is úgy tervezték, hogy jóformán órák alatt szétszedhetők és ösz- szerakhatók és ilyenformán a költözés nem okoz vagy gon­dot. A költözési apparátushoz az elmondottakon kívül még vasúti sínek is tartoznak, hiszen Lakewood a legritkább eset ben települ fővonal mellé. K. L Érdekes cikk jelent meg a Fogtechnikai Szemlében Né­meti Lajos és Szeless László tollából. Oj, kényelmes, tartós, szilárdan álló protézist ígér a cikk. Nem mozog többé a mű­fogsor, nem teszi tőnkre a tar­tó fogakat, nem sérti fel az ínyt, biztosan ül a helyén, mert mágneses erő tartja fogva. Az új találmány — új elv ér­vényesül a fogpótlás területén — a következő; a tartó fogakra olyan koronákat helyeznek, amelyeknek oldalán forromág- neses lemez van. 4x5x6 mm nagyságú egy ilyen testecske, és a ma használatos legerő­sebb mágnesacélból készül. (ALNXOO 5. összetétele: 24 százalék kobalt, 14 százalék nikkel, 8 százalék alumínium, 3 százalék réz és 51 százalék vas.) E lemezkék helyének megfelelően a műfogsorba „permanens mágnest” építenek be. A protézis behelyezésével így a mágneses feületek érint­keznek, s 47—50 dkg húzóerőt képviselő vonzással bizto an rögzítik a műfogsort. Előnye az új, mágneses meg­oldásnak, hogy ha 5—6 év után „kimerül” a testecske — csökken a vonzás — kiemelik a protézist, újra mágnesezik a beépített testecskéket, s válto­zatlan formában viselhető to­vább a megszokott műfogsor. Németi Lajos és Szeless László a Szájsebészeti Klini­kán tartott tudományos ülésen ugyancsak ismertették talál­mányukat, s a szakemberek úgy döntöttek, hogy gyakorlat­ban is kipróbálják a mágne­ses protézist. <K. I.) Üj eljárás a gabonarozsda ellen A Grúz Szovjet Szocialista Köztársaság Tudományos Akadémiája Növényvédelmi Kutató Intézetében új mód­szert dolgoztak ki a gabona­rozsda ellen: a vetőmagot atomreaktorban besugározták* s ezáltal a mag megtisztult a betegséget okozó gombától. A kísérleti vetések jó termést hoztak, a kalászosok teljes sú­lyúak maradtak, és megnőtt a gabona őrölhetősége. HON—050 hidraulikus forgó rakodógép A csehszlovák HON—050 hidraulikus forgó rakodógép univerzális gép kéttengelyű al­vázon. Tartozékát több mel­lékberendezés képezi, melyek lehetővé teszik a gép alkalma­zását nemcsak az építészetben, hanem a földművelésben, er­dőgazdaságban, élelmiszeripar­ban (cukorgyárak!), a közfor­galomban és egyéb iparágak­ban. Tizenegyfajta pótberendezés hető könnyebb talajokban, mint kotrógép. Nehezebb ta­lajon folytatott munkáknál le­het két gumiabroncsot hernyó­talpas alvázzal helyettesíteni. Az egyes üzemi gépezetek kezelése egyszerű és igényte­len. A vezérlés a vezérlőasztal­ról történik emeltyűk segítsé­gével, melyek a hidraulikus elosztót igazgatják; a rakodó­gépet kormánykerékkel és se­bességváltórúddal irányítják, A Niagara-yízescs alatt Az Erie-tóból kiszakadó Ni* agara-folyó vízesése két bői álL A nagyobbik — a parti zuhatag — Kanadához) tartozik, a kisebbik — a jobfeí parti — az Egyesült Államoké hoz. A kanadai Niagara a Eóé patkó vízesés, amelynek teljed hossza 917 méter. Oj látványossága a kanadai vízesésnek az az alagút rendé szer, amely lehetővé teszíj hogy a látogatók közvetlen k&J zelről érzékelhessék a zuhatag nagyszerű látványát. A via-' eséstől nem messze levő épü* létből indul a csaknem 40 mé- tér mély függőleges liftakna! Ennek végállomásától két irányba halad alagút (együt-j tes hosszuk kereken 190 mé-J tér). Az egyik ág a vízesés mö* gé vezet, a másik pedig egy nyitott megfigyelő teraszba torkollik, amely a folyó szint­je fölött mindössze 7 méterre van. Az óriás víztömeg köz­vetlenül a látogatók mellett zúg, akik természetesen tető-* tői talpig vízhatlan öltözetben érkeznek ide, hogy lássák« érezzék, hallják a Niagara iszonyú — ötmillió lóerőt kép» viselő — erejéé. f, Új magyar találmány így ma már világos, hogy a táncoló méh egyrészt mozgásá­val a táplálék irányát, másrészt Jó néhány esztendővel ez­előtt felfedezte a rovarok nagy tudósa, Karl von Frisch, a müncheni egyetem tanára, hogy a kasból kirepült „felderítő” méhek visszatérésük után kö­zölni tudják a családdal, hoí találtak gazdag méhlegelőre. A méhecske a lópekkel egy irány­ban a kas előtt sajátos „tánc­ba” kezd. Frisch megállapítá­sa szerint, ha a táplálék a kas­tól nincs messzebb száz méter­nél, a táncoló méh köröket ír le, de ha messzebb van, nagy­jából két egymáshoz csatlakozó körben — fekvő nyolcas alak­ban „táncol”. Frisch megálla­pításait sok kutató új és új kí­sérletekkel ellenőrizte és ki­egészítette. Kiderült, hogy a táncnál a két kör érintkező vo­nala közt és a táplálék, a kas és a nap helyzetét összekötő vonalak közt összefüggés van. Ezt ábrán egyszerűbb szemlél­ni, mint elmondani s így ide iktatjuk a megfelelő rajzocs­kát. A neves kutató feltételezte, hogy a tánc pályájának hossza valamiféleképpen arányos az­zal a távolsággal, amely a kas és a jelzett méhlegelő között van. De a kasban lévő méhek nem látják a táncoló mehet, sót általában a méhek látása nem a legérzékenyebb, újab­ban egyes kutatók arra gondol­tak, hogy a nevezetes táncot talán valamiféle hang is kíséri« amely a kasban lévő méhek számára figyelmeztetés és irá­nyítás tó lehet Harald Esch a müncheni egyetem és Adrien Wenner, a kaliforniai egyetem kutatója« egymástól függetle­nül kísérleteket is folytattak« hogy a feltételezett hangjelzé­seket megfigyeljék. A kasban kis mikrofont helyeztek el, ameüy szalagra feljegyezte az észlelt hangokat. Most már csak arra volt szükség, hogy különböző távolságokra elhe­lyezzenek tálkában táplálékot és megfigyeljék, milyen han­gon értesíti a visszatérő méh a kasban tartózkodó családot. A táncoló méh egész sajátos han­got hallat. A vizsgálatokból ki­derült: ezt a hangot nem ál­landóan, hanem megszakítá­sokkal hallatja, továbbá egy- egy hangzó időtartama arányos a méh által megtett távolság­gal. és kiderült: a mikrofauna — ostoros egysejtűek, amőbák« csillósok, fonálférgek, kerekes­férgek, medveállatocskák — fejlődését, életét a gyomirtó Magyar kutatók a soproni erdészeti egyetemen a gyom­irtó szerek hatását vizsgálták, különös tekintettel a talajban élő mikroorganizmusokra. Ezek a vegyszerek elsősorban gyökérmérgek, s alkalmazá­suk során közvetlen érintke­zésbe kerülnek a talajban élő szervezetekkel. Jól tudjuk, hogy a talajban élő baktéri­umok, egysejtű állatok tevé­kenysége, életfolyamatai teszik „élővé” a talajt. Ezek szabá­lyozzák a nitrogénellátást, be­folyásolják a talaj termé­kenységét, szerepük tehát igen jelentős és így nagyon lénye­ges annak megállapítása, hogy például a gyomirtó szerek al­kalmazásával nem okozunk-e nagyobb kárt a talaj mikro- szervezeteinek esetleges el­pusztításával, mint amennyi hasznot a gyomok kiirtása je­lent. A gyomirtó szerek hatását nemegyszer vizsgálták már — de mindeddig szabadtéri kí­sérletekkel. Ezzel pedig annyi külső tényező ellenőrizhetet­len hatását kellett volna fi­gyelembe venni, hogy ily mó­don érdemleges eredmény nem születhetett. A magyar kuta­tók ezért nem a szabadban, hanem laboratóriumban vizs­gálták a nálunk használt Hun- gazin PK és Hungazin DT gyomirtókat. (Az első ható­anyaga a svájci Atrazin-nak, a másodiké a svájci Simazin- nak magyar gyártmányú meg­felelője.) A gyakorlatban használt tö­ménység tízszeresét, sőt száz­szorosát is alkalmazták kí­sérleteknél a magyar kutatók váltása útján a gép alkalmaz­ható mint: markológép, kana­las mélykotró, cukorrépakanál, daruemelőhorog, félgyárt­mányvilla, bulldozer-ekevas, fogó fatörzsekre, kanál dré- názs-kiásáshoz és kőtörőkanál; ezenkívül át lehet alakítani a gépet laza (szemnagyság 7 cm-ig) és darabanyag fel- és kirakáshoz egyaránt. A HON- 050 hidraulikus forgó rakodó­gépet lehet alkalmazni befeje­ző építészeti- és talajmunkák­hoz is, mint pL az építőhely körüli terep rendezésére, csa­tornakiásások mélyítéséhez és feltöltéséhez, talajjavításhoz, stb. Megfelelő berendezés (mélykotró kanál) felszerelése Idán a rakodógép üzemeltet­mint az autókat. A HON—050 rakodógép vezetőjének jó ki­látása van a működő gépre minden helyzetben. Az üveglaminát fülke védi a személyzetet az időjárás vi­szontagságaival szemben. A fülkét könnyen le lehet sze­relni. A vezető ülésének ki­alakítása igen célszerű, ké­nyelmes; a vezérlőelemek el­rendezése lehetővé teszi, hogy a személyzet a gépet erőfeszí­tés nélkül kezelhesse, tehát ebből az irányból nem fenye­get a megbetegedés veszélye. A HON-050 hidraulikus for­gó rakodó gép kizárólagos ex­portőre: „STROJEXPORT” Praba, Csehaztowatóa. — Apró gerincesek — emlő­sök, madarak, halak« békák« gyíkok, kígyók, stb. — csont­jainak óriási tömege. Abból a tizenhét egymásra rakódott ré­tegből, amely ezeket a csonto­kat magába zárta, az alsó jég- kortól a középső jégkor végéig tartó, tehát a körülbelül két­százezer évvel ezelőtt zárult negyedmillió év fejlődésének folyamatos története olvasható ki. — Miért van ennek nagy je­lentősége? — Eddig csak a körülbelül 350 ezer évnél régebbi és a 150 000 ívnél fiatalabb korokból talál­ták meg a kormeghatározás szempontjából legfontosabb ap­ró gerinces-csontokat Közben pedig volt egy olyan korszak« amelyből semmi ilyen marad­vány nem került elő. A vörös­fogú — vagy ahogyan ma a paleontológusok tréfásan nevezik: rúzsos fogú — cickány csontjai például eddig csak az alsói jégkorból és a középső jégkor elejéről szár­maztak, most azonban megta­lálták a kettő közötti átmeneti formát is. Éppen ezeknek as átmeneti alakoknak a felszín­re hozása a feltárás legnagyobb jelentősége azzal, hogy ebből <1 korszakból eddig sehol fel nem lelt csontmaradványofc kerül­tek az újabb kutatás eredmé­nyiként napvilágra. Egyúttal teljessé vált annak a fejlődé»* nek a rajza is, amely évezre­dek alatt játszódott le földünk} hajdani állatvilágában.' Halácsi Deaf, ' lelkes diákok közel két ton­nányi köves, agyagos földet termeltek ki és tisztítottak meg. Tömegesen kerültek elő a földből több százezer évvel ez­előtt élt állatok csontjai. Meg­találták pl. az oroszlán, az ősi medve, a farkas, a szarvas, az ősbölény, az őz, egy rendkívül ritka nagy termetű juh, sőt még egy teknős maradványait is. — A tudomány számára az előbb felsoroltak mellett mi­lyen nagyobb értékek kerültek elő? Dr. Jánossy Dénessel, a Ter­mészettudományi Múzeum Föld- és Öslénytára osztályve­zető-helyettesével, muzeológus­sal beszélgettünk a magyar őslénytani kutatás újabb ered­ményéről. Ez a páratlan érté­kű lelet az Ózd környéki Up- pony község melletti Simakő­hegy egyik barlangjának fel­tárása során került felszínre. Tudományos feldolgozását most végzik. Kérdésünkre dr. Já­nossy Dénes a következőket mondta: — Az előbb említett helyen Páratlan értékű őslénytani lelet

Next

/
Oldalképek
Tartalom