Heves Megyei Népújság, 1965. április (16. évfolyam, 77-101. szám)

1965-04-02 / 78. szám

Vitatott hűség Panaszkodik, igazságát ke­resi egy munkás: — 1937. óta dolgozom a gyöngyösi malomban ... Fo­lyama1 osan, huszonnyolcadik esztendeje ugyanazon a mun­kahelyen. Szolgáltam a rész­vénytársaságot, a bérlőket s dolgozom ma is az állanti vál­lalatnak. Jóban, rosszban ki­tartottam az üzem mellett, soha nem csábított mások ígérete. A hűségem mégis semmibe veszik... ! A mun­kám miatt nem szólnék elég­gé megbecsülnek érte. Más az, ami fáj! A régi kérés, ami (■ükét fülekre talál... Pedig nem kivártok többet a járandóságomnál éppen csak annyit, amit más is megíkapott, aíkiveil egy idő­ben kezdtem... Olvastam, hallottam, tudom, hogy hu­szonöt éves szolgálat után ju­talmat adnak a munkav alta­tónak.: egyhavi fizetésének megfelelő pénzösszeget. Ró­lam megfeledkeztek, huszon­nyolc év eltelté után. sem: fr* zették ki a jubileumi jutal­mat ... Mert azt a huszon­nyolc évet kétségbe vonjál?, nem hisznek sem nekem, sem a munkatársaim szavának. A Heves megyei Gabonafel- vásárló és Feldolgozó Válla­latnál csak a papíroknak le­het igazuk? A munkaköny­vem még a háború alatt_ el­veszett, egykori munkaadóim nem igazolhatták jogfolyto­nosságomat, az SZTK-tói leértem hát a szükséges írást. De amit kaptam! Jobban meglepett, mint a vállalat il­letékes vezetőjét! Nézze csak! Kezembe adja a gyöngyösi SZTK 8—1371/63. sz. jelzéssel ellátott levelét. Rajta a hiva­talos kigyűjtés — dokumen­tálva Tóth Imre (szül.: 1918. anyja neve: Rostás Erzsébet) munkaviszonyát. Az adatok alapján — nyo­ma sincs a folyamatosságnak! Az írás szerint Tóth Imre 1937-ben mindössze hat napot dolgozott, november 30-án utoljára. Aztán legközelebb a következő év júliusában 3 napot, októberében ötöt, no­vemberében (tíznapos kiha­Eíwszeíf 13 év gyás után) újabb négyet... 1939- ben február 16—19-ig, és 23—24-ig dolgozott, aztán szeptemberben még három napot s decemberben másik hármat. A soron következő dátumok már hosszabb mun­kaviszonyt jeleznek: 1910. má­jas 31-től egészen 1941. janu­ár 22-ig. Utána Udsebb-na- gyobb terminusé., váltogat­ják egymást. 1950-ig... — Érthetetlen — tárja szót kezét tanácstalanul a pana­szos. — A malmot soha ott nem hagytam . .. Tanúim rá a munkatársak... A malom egykori _ admi­nisztrátora, Baráth Tiborné is meglepődik, megütközve hallgatja az ügyet — Én 1939—1954-ig dolgoz­tam az üzemben, s ez idő alatt Tóth Imre ott állt alkal­mazásban. Az SZTK adatait nem értem semmiképpen'sem, mert tudomásom szerint a malom havonként végezte a bejelentésieket Ez a levél ellentmond ennek — s egy­általán Tóth Imre folyama­tos munkaviszonyának... A feljegyzések között mun­kahelyként két eset kivételé­vel a gyöngyösi malom sze­repel. A két idegein cég a víz­mű és a villamosmű. A kö­zölt adat szerint az előbbi helyen 1945. március 1-től október 13-ig dolgozott, míg az utóbbin 1945. január 22 31-ig, illetve február 1— 28-ig... — Én a malom telepét el nem hagytam. A front alatt, egy időbeni, 1945-ben nem őrölt a malom. Az egyik nap értem jöttek; levittek a víz­művekhez, ahonnét magunk­kal hoztunk egy áramfejlesz­tőt... A városban sötét volt, villany kellett. A malom ka­zánját befűtöttük, rákapcsol­tuk a dinamót és áramot adtunk Gyöngyösnek... Erre a műn- j kára köteleztek! Ha a vízmű és a villany­telep állományba vett is, én j nem kértem magam. És a malom telepét oí nem hagy­tam. Hát nincs igazam, ami­kor a huszonnyolc évet em­legetem ...? S higgye el, nem is csak azért az egyhavi fize­tésért. A szabadságom miatt is, amelyben szántén károsod­tam. Mert nekem ebben az évben még mindig csak 19 nap jár a papírok szerint. Miért csak az elferdített, vagy hibás adminisztrációnak lehet, igaza? A vállalatnál miért nem hallgatják meg a szava­hihető tanúkat? Furcsa, különös ügy. Különös — és zavaros. Miért lett ilyen, mi készteti újra meg újra panaszra a gyöngyösi malom portását? — meg kellene tudni végre. S dönteni igazságosan, ember­séggel. Megnyugtatóan — minél előbb! Gyóni Gyula Hit tudnak a brigádvezetők? 5 kérdés — 5 íele'et — Mit tud a hideglevegős szénaszárításról? A kérdés annak, aki a me­zőgazdaságban dolgozik és tá­jékozott a szakirodalomban, egyszerű, de annak, aki nem tart lépést a fejlődéssel, aki csak régi ismereteire támasz­kodik munkájában, nehéz megfogalmaznia a helyes vá­laszt: A kérdés nem vizsgán hang­zott el, hiszen újságíró tette fel ezt és ehhez hasonlókat, fele­lős beosztásban dolgozó terme­lőszövetkezeti brigádvezetők­nek. tájékozódásképpen, med­dig jutottak el a felkészültsé­gükben ? Megyénk termelőszö­vetkezeteiben ugyanis 562 bri­gádvezető dolgozik, közülük 422-nek van szakképzettsége. A brigádvezetők közül négy vizsgázik ezúttal a nyilvános­ság előtt. Olyan kérdéseikre kellett feleletet adniok, ame­lyek szervesen hozzátartoznak munkájukhoz. Közgazdasági kislexikon Kooperáció „Házalás helyett jobb meg­oldást” címmel, a Népújság március 31-i számában cikk jelent meg a VIT-sorsjegyek megyeszékhelyen, történő el­adásával kapcsolatban. A KISZ városi végrehajtó bizottsága ezzel kapcsolatban le kívánja szögezni, hogy gondosan és megfontoltan, az alapszerveze­tek KISZ-titkáraival és az út­törő csapatvezetőikkel tárgyal­ta meg a VIT-sorsjegyek ter­jesztésének politikai és szer­vezési kérdéseit. Hangoztattuk ez alkalommal is, hogy eddigi hagyományainkhoz híven, ha­zánkat is megfelelő létszámú delegáció képviseli majd Al­gírban. A távolságok, a körül­mények azonban szükségessé teszik, hogy ifjúságunk, dolgo­zó népünk is közreműködjön e delegáció méltó szereplésé­hez. A KISZ központi bizottsá­ga, pártunkkal és kormányunk­kal egyetértve, ezért bocsátot­ta ki — az egyébként _ nagy nyereményeket is biztosító — V IT-sorsjegyeket, A KISZ városi végrehajtó bizottsága versenyt indított a sorsjegyek terjesztésében, amellyel azt is el akartuk érni, hogy a versenybe bekapcsolódó fiatalok ilyen formában is ak­tív részesei legyenek a nagy megmozdulásnak. Vélemé­nyünk szerint a város fiatalsá­gának túlnyomó része jól meg­értette a felhívás lényegét, po­litikai jelentőségét és számos KlSZ-szervezetiink — Bútor­ipari Vállalat, Cipész Ktsz. MÁV állomás, stb. — már el is számolt a kivitt sorsjegyek­kel. A helytelenül értelmezett versenymozgalommal, a nyil­vános helyeken történő — ét­termek. cukrászdák, stb. — zaklatással, a kiskorúak csa­vargásával természetesen nem értünk és nem is érthetünk egyet. Éppen ezért arra kér­jük a szülőket; a tantestülete­ket, ifjúsági vezetőket, hogy helyesen szervezett versennyel, a sorsjegyek eladására szánt I nem kevés idő arányos beosz­tásával biztosítsák az eredmé­nyes és sikeres munkát To­vábbra is kénük a város fia­taljait. hogy a helyesen értel­mezett versenymozgalom ke­retében terjesszék és adják el | a V IT -sors j e gyeket. A KISZ városi végrehajtó ; bizottsága nevében j Kónya Lajos titkár 1 Szakképzettség? Kirthner János: mezőgazda- sági gépészeti technikum, fém­ipari technikum. Kovács István: nincs. Juhász Ferenc: szőlőtermelő és borkeaelő szakmunkásképző iskola. Torma Ferenc: Ezüstkalászos gazdatanfolyam, brigádvezetői tanfolyam. ^ A válaszokból kitűnik, hogy még az ilyen viszonylag alapi- vető kérdésekre sem tud mind­egyikük helyes feleletet adni. Ez felveti a brigádvezetők kép­zésének felelősségét, hiszen 140-en nem rendelkeznek meg­felelő képzettséggel. Egyikük- másikuk 150—200 ember, több ezer hold munkáját irányítja. A tennivaló ezek után nyil­vánvaló: több gondot és figyel­met kellene fordítani a szövet­kezeti brigádvezetők szakmai képzésére. Modern, szocialista nagyüzem nem képzelhető el jól képizett vezetés nélkül a mezőgazdaságban sem. Pilisy Elemér XÍPBMAG q. 1965. április Z„ péntek A kooperáció kialakulása legszorosabban összefügg a munkamegosztás, a speciálizáció (szakosítás) fejlődésével. Ré­gen elmúlt már az az idő, cumikor egy-egy vállalat, a nyers­anyagoktól a fogyasztásra kész végtermékig mindent maga állított elő. A technika fejlődésével specializált vállalatok, sőt iparágak alakultak ki, és eg y vállalat, vagy iparág ter­melése sok más vállalat és iparág együttműködésétől is függ. A termelés specializálódásával párhuzamosan termé­szetesen specalizálódtak a szakmák is és szinte minden ter­mék, sok, különböző szakmájú munkás munkájának eredmé­nye. Ez azt jelenti, hogy a vállalatokon belül is egyre széle­sebbé válik és állandóan fejlődik a kooperáció (együttműkö­dés). Szűkebb értelmében a váttlalatok közötti termelési kap­csolatoknak azt a típusát nevezzük kooperációnak, amikor a szokásos kereskedelmi kapcsolatnál sokkal szervezettebben, szerződések alapján működnek együtt egy bizonyos termék el­készítésében. Az ilyenfajta kooperáció a gépiparban a leg­gyakoribb, s ez természetes is, hiszen általában a gépipar termékei igénylik a legtöbb fajta, néha egymástői alapvetően eltérő jellegű munkát. Egy-egy bonyolultabb műszer, szer­számgép, vagy közlekedési eszköz gyártása olykor 40—50 vállalat közreműködésével történik. Közülük, ha csak egy is nem szállít az előírt időben, súlyos fennakadás támadhat a termelés folyamatában. Rendkívül fontos tehát, hogy a koo­perációs kötelezettségeiket a vállalatok pontosan és megfele­lő minőségben teljesítsék, mert egyébleónt más vállalatok munkáját és esetleg fontos exportkötelezettségek teljesítését akadályozzák. Egyes vállalatok gyakran idegenkednek a kooperációtól, éppen a viszonylag gyakori hibák, pontatlanságok miatt Olyan alkatrészeket, termékeket is maguk gyártanak — több­nyire kezdetleges módon és drágán —, amelyek gyártására specializált vállalatok rendezkedtek be, s így magas termelé­kenységgel, olcsón termelnek. Az ilyen gyakorlat nagyon ká­ros, drágítja a termékeket, mert a szükségesnél több munka- befektetést kíván. A korszerű termelés magas fokú, jól szer­vezett kooperációt követel, hiszen csak így lehet termeléke­nyen felhasználni a társadalmi munkát, biztosítani a termé­kek magas műszaki színvonalát. CB. Gy.) A kérdezettek: Kovács Ist­ván, a hatvani Lenin Termelő- szövetkezet növénytermesztési Juhász Ferenc, az abasári Rá­kóczi Termelőszövetkezet sző­lészeti, Torma Ferenc, a horti Kossuth Termelőszövetkezet és Kirthner János, az egerszalóki Vörös Csillag Termelőszövet­kezet gépesítési brigádvezetője. Csonkulásos, vagy halálos baleset esetében mi a teen­dője? Kovács István: Ha lehet, még elsősegélyben részesítem az illetőt. Hat órán belül bal­eseti jegyzőkönyvet veszek fel. ha még segíthetünk rajta, gon­doskodom arról, hogy kórház­ba szállítsák. Juhász Ferenc: Elsősegélyt nyújtok, de közben orvost hí­vatok, értesítem a tsz-vezető- séget és a rendőrséget. Ezután hozzálátok a baleseti jegyző­könyv készítéséhez és abban megállapítom, mi volt a cson- kulás. vagy haláleset oka. Torma Ferenc: Ha lehet, el­sősegélyben részesítem, vagy orvoshoz vitetem. Vigyázok a helyszínre és azonnal értesí­tem a rendőrséget, a tsz-elnö- köt. A baleseti jegyzőkönyvet én veszem feL Mit tud a hídeglevegös szé­naszárításról? Kovács István: MB renden szárítunk. Nem ismerem ezt a módszert. Torma Ferenc: Szükséges hozzá egy szárító alap és nagy teljesítményű ventillátor. A le­írásáéit szénát félfonnyadit ál­lapotban szállítják és rakják a szárító alapra és levegőt fúvat- nak közé. Csak száraz levegő­vel tudják a szénát szárítani, ezért csak nappal kapcsolhat­ják be a gépeket Szalmával, szénával megra­kott pótkocsin hol utaztatja a rakodókat? Kovács István: A széna tete­jén nem utazhat senki. Ha olyan gép vontatja, amelyiket több személyre vizsgáztattak, akkor ott, de máskülönben nem lehet. Torma Ferenc: Lekötöztetem a szénát, két rudalókötélle1, rögzítem és a tetejére ültetem az embereket. Kukorica alá Slmazinnal, Attracinnal v egy szereztek. Mit vetne ide a második év­ben? Kovács István: Csak kukori­cát. Torma Ferenc: Kukoricát. Kalászost nem. Mit tud a Vitlgránról? Juhász Ferenc: A szőlőpero- noszpóra elleni védekezéskor használják. Hatásosabb véde­kezőszer, mint a hagyományos. Gyakorlati ismereteim nincse­nek róla, mert olyan fertőzé­sünk még nem volt, hogy en­nek használatát szükségessé tette volna. Minek alapján tervezte meg az üzemanyag-szükségletét? Kirthner János: A múlt évi tényleges felhasználást vettem figyelembe és hozzávettem az idén már munkába állított RS 09-es, MA 120-as öntöző szi­vattyú és egy leszállításra ke­l-ülő erőgép évi üzemanyag­szükségletét. Az idén 18 ezer normálhold a tervünk, 5,2 kilo­gramm üzemanyagot terveztem egy-egy normálholdra. Az olaj százalékos aránya 6, a kenőzsí­roké 0,7 százalék. Kötelezőek-e a közös mun­kában részt vevő családta­gokra a munkarend előírá­sai és a munkafegyelem be­tartása? Juhász Ferenc: A termelő­szövetkezet közös munkájában részt vevő családtagokra a mimikában való részvételük! alatt ugyanúgy vonatkoznak a munkarend előírásai és a mun­kafegyelem megtartása, mint a termelőszövetkezeti tagokra. Ha nem végzi el becsületesen a munkáját, nem írok jóvá néki munkaegységet. Mi szerint határozza meg, hogy egy erőgép főjavításra kerüljön? Kirthner János: Ha teljesí­tette az előírt narmálholdat* megnézem a motort. Megmé­rem az olaj forrasztást és az olajnyomást, milyen mérvű a henger-hüvelyek kopottsága^ valamint a hajtókar-csapágyak és a főtengely kopottságát. Fon­tos a gép kora, az önköltségé­nek alakulása. Hogyan oldja meg a baleseti oktatást? Juhász Ferenc: Brigádgyűlé­seken ismertetem a veszélye­sebb munkaterületeket és okta­tást tartok a balesetvédelemről. Minden idénymunka előtt for­dítok erre időt. Ellenőrzőm^ hogy a brigád tagjai használ­ják-e, betartják-e a munkavé­delmi előírásokat. Ha áthelyez zek valakit egy új munkahely­re, munkába állítás előtt kiok­tatom a balesetvédelemre. Hogy biztosítja a helyes üzemanyag-vételezést? Kirthner János: Főid alatti tartály-elhelyezéssel, zárható üzemanyagtöltővel, amiért a raktáros anyagilag felel. Az el­helyezésnél szigorúan betartom a tűzrendészeti előírásokat, a tűzrendészet! felszerelésekre^ tiltó táblákra vonatkozólag is. Minél nagyobb a tartály, annál jobb, mert akkor ülepített gáz­olajat kapunk, a gépek adagoló elemeinek élettartama hosszabb lesz. Az üzemanyag-szállítás így nem köt le erőgépet és na­gyobb munkacsúcsok idején nem állnak gépeink üzemanyag- hiány miatt Versenyt — helyesen Válasz a „Házalás helyett jobb megoldást” című cikkünkre .///if a/ánl taaaizta míg elmúlik, vagy forduljon kozmetikushoz, aki ilyet észlel. A száraz bőrt ne mossuk szap­pannal, vízzel, hanem kamilla­teában, ezzel visszanyeri rugal­masságát A zsíros bőrt viszont kamillatea és élesztő keveréké­vel, mert az kellemesen szárít. Mihelyt megjelenik az uborka, nagyon ajánlatos a világos arc­bőrt kedvelőknek, hogy nyers uborkával dörzsöljék be az ar­cukat. Vitamint is kap, s eny­hén világos árnyalatot. Senki­nek nem ajánljuk, hogy szedje, vagy szedesse a szemöldökét, mert világszerte kiment a di­vatból. Fölöslegesen bántja a szem környékét a kiszedés, és végre rájöttek arra a divatki­rályok, hogy a természetesen nőtt szemöldök az arc meghatá­rozója, hozzányúlni nem sza­bad. Ugyancsak nem ajánljuk a sokszor káros saempiUa—ki­húzást, s eláruljuk, hogy ez is kiment divatból. ÉS VÉGÜL A CIPŐBOLT VEZETŐJE: — Kinek mi kényelmes! E tömör mondat mögött ott a száztizenhét fajta cipő és pán­toméit, s hogy ajánlatát ilyen röviden foglalta össze, talán igaza is van, hiszen nincs ször­nyűbb érzés, mint amikor az ember lábát szorítja a cipő. Mi ehhez képest a saetnpi IIafestes és a szemöldök-kiszedés... ?! Cs, Adám Éva , VAD ASZ K.4ROLYNÉ, AZ ÉKSZERBOLT VEZETŐJE: — Legelőnyösebb lesz a höl­gyeik számára tavaszon szövet- ruhákhoz, kiskosztümökhöz a színes gyöngy. Különösen a most divatos Kleopátra-gyöngy. Ezek nagyobb szemű, érdekes képzésű, jól díszítő nyakékek, piros, fehér változatban. A ta­vasz érdekessége a sok újfajta bizsugyűrű, amit nem kell ál­landóan hordani, alkalmakhoz lehet vásárolni, sőt ruhákhoz, mert szépek, ízlésesek és nem drágák. Érdekessége lesz a ta­vasznak az eddig nehezen ka­pott achát — féldrágakő — nyakék is. Estére változatlanul legjobban öltöztet a strassz. Párizstól Londonig még perzsa­bundához is ezt viselik estére az elegáns nők. LÖVI LÁSZLŐNÉ, A KOZ­METIKUS: — Legfontosabb ajánlatom, hogy akinek foltos az arca, az ne tartózkodjék sokat a kora tavaszi napon, mert árt a bőré­nek. A tavasszal — sole esetben vitaminhiány miatt — megjele­nő pattanásokhoz senki ne nyúljon, mert könnyen orvosi kezelésre szoruló fertőzést kap­hat Vagy várja ki türelmeseit, princessz szabású ruhákat var­rassanak, előnyös, a karcsúkat még karcsúbbá teszi, s nagyon öltöztet Különböző díszekkel, nyakékekkel alkalmivá tehe­tők. Elharapódzott viselet ma Magyarországon az orkán, pe­dig az csupán esős időben jó viselet. Helyette blézer kabát­kát ajánlunk, ami elöl nyitott, nem gombos, tavasztól őszig viselhető, egyszínű ruhához mintás, mintás ruhához egyszí­nű. Kardigán helyett is jobban kihasználható. PERMAY GYULANÉ NŐI FODRÁSZ: — Különösen a negyven kö­rüli nőknek ajánljuk e tavaszra az egyenesre vágott félhosszú hajat Kiment divatból az erős tupir, túl merev, nem eléggé nőies. Helyette ezen a tavaszon azt ajánljuk, hogy ki-ki ízlése és fodrásza tanácsa szerint szí­nezesse a haját. Nem festésről, hanem színezésről van szó, amely csillogást, fényt ad a hajnak, fiatalít, a fiatalokat pe­dig még csinosabbá teszi. Min­denképpen előnyös és a hajnak is jót tesz Lezser, lágy hullá­mok lesznek a divatosak, s egy­re inkább felszabadítja a fri­zura a homlokot, nem lesz di­vatos a homlokba fésült haj. A NŐI SZABÓ ★ A FODRÁSZ it AZ ÉKSZERBOLT ★ A KOZMETIKUS it A CIPŐKERESKEDŐ Akármilyen fogaikat mutat is az idő, a tavasz vitathatatlanul itt van, s hogy átléptük április elsejét, csak előkerülnek a ta­vaszi cipőik, a tavaszi kosztü­mök, világos ruhák, s fittyet hányva minden borongásnak, bizonyítják az új évszak jelen­létét. ^Körsétánkon megkérdeztük a női szabót, a fodrászt, az ék­szerbolt vezetőjét, a kozmeti­kust és a cipőboltot — mit aján­lanák a nőknek a tavaszi na­pokra? NAGY GYULANÉ — A NŐI SZABÓ KTSZ VEZETŐJE: — Dolgozo nőknek föltétien kétrészes ruhát, mert nagysze­rűen kihasználható. A hivatal­ban levethető a kabátka, s a blúzok naponta cserélhetők. Egyébként is kényelmes, külö­nösen moiett nőknek ajánlatos viselet tavaszra A fiatal lá­nyok, fiatal asszonyok inkább

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom