Heves Megyei Népújság, 1965. április (16. évfolyam, 77-101. szám)

1965-04-11 / 86. szám

Hatezer lakás egy százalékból _ Nézze, uram, akárhogy is kertelünk, régen az ért más volt az élet... Más. Akkor az április április volt, nem úgy, mint most, amikor hol december, hol június... És a nők is mások voltak, kérem, mint most... Akkor, ha egy nő azt mondta, „igen”, akkor az ember legalább tudta, hogy valóban szá­míthat valamire... Most? Lehet, hogy utá­na mint valami kamaszfiú, belevigyorog a a képedbe, mert neki csak hecc egy „igen”... És kérem, régen mennyi üres lakás, szállo­dai szoba volt ... Most? És egy pengőért meg lehetett vacsorázni... Egy tízessel, uram, egy tízessel már mulatni lehetett, nővel, zenés helyen... Most? — Szóval, maga visszasírja a régi det, mi? — Sírja a rossznyavalya... A fiatalsá­gomat sírom vissza, kérem... Azt! (—ó) Orosz nyelvű egri dicsőség Mit akarok az egy százalék­kal? Hiszen ez az arány már igazán nem számít, — mondo­gatjuk évente ki tudja hány­szor, de odavetett véleményün­ket aligha gondoljuk meg. Nézzük csak mit jelentene, ha például a Mátraaljai Szénbá­nyászati Tröszt idei termelési költségét egy százalékkal csök­kentené? Kereken 7 millió fo­rintot. És mire futná, ha me­gyénk minden ipari üzeme egy százalékot takarítana meg? Akkor az egy százalék 60 mil­liót tenne ki és ebből az összeg­ből 500 lakást építhetnénk He­ves megyében. Ötszáz lakás egyetlen év platt, megyénk iparának egy­százalékos takarékosságából? ,.. Valóban meglepő! De miért Szerepel a címben hatezer la­kás? Azért, mert hazánk ipa­rának egyszázalékos anyagtaka­rékossági értéke 900 millió fo­rint. Tehát országos méretben 900 millió forintot jelent az egy százalék csak anyagban. És ha 150 ezer forintot szánunk egy lakásra, akkor is hatezer lakást építhetünk az „egy százalék­ból”. Közbeszólhat valaki, hogy hatezer, vagy akár ötszáz lakás építéséhez nemcsak pénz kell, hanem anyag is szükséges. De az anyagtakarékosság jelentő­ségét éppen az növeli, hogy ér­téke nemcsak forintban, hanem cementben, fában, be­tonacélban, vasban és színes­fémekben, vagyis olyaft anya­gokban jelentkezik, amikre szükségünk van, és amelyeknek nagy részét külföldről vásárol­juk. Ez igaz, de ma a feszített tervek idejét éljük, hogyan le­het nálunk az anyaggal taka­rékoskodni — halljuk nem is ritkán a kérdést. Az anyagtakarékosság fór- piája iparáganként különböző, ás a lehetőségek sem egyfor­mák. Gondoljunk csak a gép­iparra, amelynek gyártmányai és gyártási technológiája állan­dóan változik. Tervezőink, tech­nológusaink és munkásaink te­gyék szívükre kezüket és mondják meg, hogy mennyi anyagot pocsékolnak az indo­koltnál biztonságosabb mérete­zés, megszokás, vagy figyelmet­lenség miatt. Nézzük meg az azonos célt szolgáló hazai gyártmányú és a korszerű kül­földi szerszámgépeket! Azonnal feltűnik, hogy a magyar gépek mennyivel vaskosabbak, nehe­zebbek. Olyan sok anyagunk lenne, hogy nyugodtan pazarol­hatjuk? Vagy talán a súlytöbb­letet megfizeti a megrendelő? Szó sincs róla! Sőt, a súlyfeles­leg külön költséget okoz a szál­lításnál és az alapozásnál. De tényekkel lehetne bizonyítani, hogy a külföldi üzletkötések sokszor elmaradnak, mert a nemzetközi szabványnál nehe­zebb gépeket kínálunk /eladás­ra. Milyen lehetőség nyílik az anyagtakarékosságra, a gyár­tási eljárások helyes kiválasz­tásával? Ma még legtöbb üze­miünkben a hagyományos el­járással gyártják az alkatré­szek túlnyomó többségét. De a fejlettebb Ipari országokban egyre szélesebb körben alkal­mazzák a forgácsolás nélküli megmunkálás módszereit. Ná­lunk sok üzemben a szemétbe forgácsolják a drága anyag nem is egy, ha­nem jóval több százalékát. Pedig a precíziós öntés és a különböző elóalakítási eljárá­sok nemcsak jelentékeny anyagmegtakarítást jelente­nek, hanem nagymértékben növelik a termelékenységet. Mivel és hogyan takarékos­kodhatnak a szénbányák? A kérdésre választ ad a tröszt gondosan összeállított intéz­kedési terve. A fajlagos ener­giafelhasználás 5 százalékos csökkentését tervezték. Ez 1,2 millió kilowattórát, vagyis 782 ezer forintos megtakarítást je­lent. A bányafa felhasználását 0,117 köbméterrel kívánják 10 tonnánként csökkenteni. Ez az egy tétel 1;6 millió forintot je­lent a tröszt takarékossági számláján. Es sorolhatnánk a robbanóanyag, a gépjavítások, a rezsiköltségek csökkentésé­ből, a teljesítmények növelé­séből adódó egyszázalékos, de végösszegében milliókra rúgó 'megtakarítás lehetőségeit. Igen, a bányákban még akad lehetőség — mondják so­kam Valóban, csak a bányák­Három napra eluta­zott. • Fiatal házasok voltak. így hát a há­rom nap, amely tízévi házasság után ■villám­gyorsan röppen el, szá­mára három évet je­lentett. És a harmadik napon igen... ponto­san a harmadik nap reggelétől kezdve érez­te először homályosan, majd mind határozót, tabban megfogalmazó- dottan a féltékenysé­get. A felesége szereti őt — ez természetes. Utóvégre ma már nem vagyonért mennek fe­leségül a nők, s külön­ben is, hol volt és van neki vagyona... A két keze, az igen, az va­gyon, meg amit tanult, természetesen az is. Így tehát csakis szere­lemről lehet szó. És fiatal felesége kétség­kívül szereti... Vagy szerette? Döcög, nagyon las­san döcög, szinte ván­dorol vele hazafelé a gyorsvonat és a vele szembeni ülésen egy fiatal, csinos nő nagyo­kat nevet egy őszülő halántékú pasa* tneg­As Akadémia jubileumi nagygyűlése jegyzésein. Itt és most és előtte ismerkedtek össze a vonaton. Az őszülő hajú feltette a nő csomagját. — így kezdődött, s ki tudja, hogy folytatódik. Ilye­nek a nők! Természe­tesen az ő felesége nem ilyen, őt szereti, senki mást, de... Igen: de! Furcsa a női lélek. Három nap nem sok idő. de a nő nem szeret egyedül lenni. Unatkozik, fél, vagy csak egyszerűen nem tud ellenni anélkül, hogy valakit ne babús- gasson, és hogy valaki ne babúsgassa —> tud­ja az ég, hogy van ez? Mindenesetre már gyakran hallott olyan esetekről, amikor a férj váratlanúl haza­toppan és... ...és egy pillanatra kiverte a verejték. Vá­ratlanul! Hisz ő azt mondta, hogy holnap délelőtt zücj Tehát most 3 azi uyt csak 4pzé érkei Mlen várat * lanul toppan haza, A szembeni ülésen a nő aprókat kaccsint, s egészen közel hajol az őszülő halántékához... Biztos valami disznó viccet mond a nőnek, az meg lám, nemcsak hogy meghallgatja, ha­nem még remegő han­gon belevihog a poén­ba... Benyit otthon az aj­tón és ott talál valakit. Egy férfit. Már előre hallja, hogy a felesége pont így nevet: apró­kat, sikkantgatva. Be­nyit és... és... Gyor­san rágyújtott egy ci­garettára. A fenébe is, egészen belelovalja magát a hülye félté­kenységbe. Csak azért, mert itt vele szemben kedélyesen beszélget egy férfi meg egy nő... Kedélye­sen? Ha az ö felesége ilyen kedélyesen be- zélgetne egy ismeret­en férfivel, megpofoz- A férfit is, meg a feleségét is. De hát az övé nem ilyen, nem lehet ilyen, az övé: az övé! Egyedül csak az övé. Egyedül csak az övé? Hányán udvaroltak mái előtte neki. S hányszor kérdezte már, hogy mondja meg, kik voltak azok. És a felesége mindig kinevette, megcsókolta a száját és — hallga­tott. Miért? Csak már otthon lenne. Vagy in­kább jobb lenne, ha visszafordulna és csak holnap délelőtt érkez­ne meg?. Nem! Igenis benyit otthon, benyit váratlanul. s ha vala­kit ott talál, megöli. Azt is, meg a feleségét is. Atkozott céda te­remtésnek nincs helye a földön, annak pusz­tulnia kell és pusztul­nia minden gaz csábí­tónak! A lépcsőn kiszáradt torokkal, hol rohanva. ból sompolyogva vált- , ja a lépcsőfokokat, az-* tán hirtelen betaszít ja! az ajtót... ■ Csend! Néma csend.\ Nincs itthon? Vagy j már alszanak? Nyu-' godtan, mit sem sejtve,, hisz ő csak holnap dél-( előtt érkezik. Macska-j léptekkel nyitja ki a < szobaajtót és benéz.* Alszik. Egyedül. ösz-{ szegombolyodva, mint J egy macska. A könyv,] mint valami párna, a i feje alatt. Az ő húsé-! ges. egyetlen feleségei itthon kucorog és vár-* ja az urát. A férjét, a\ mindenét! Nagyszerű! < Egy kis csalódásfélét] azonban érez. Sőt kU( mondotton bosszúságot\ is. A nagy tettre készü-\ lő ember csalódottj íci-j ábrándultságát, amikor < az égvilágon semmi-' féle nagy tettre nincs \ szükség... j — Unalmas ez a hű j ség! — mormogja aka-] ratlanul és elnyom < egy ásítást, (egri) t J Április 20-án kezdődik a Ma- ; gyár Tudományos Akadémia • négynapos nagygyűlése. Az idei [nagygyűlés jelentőségét a fel- szabadulás 20. évfordulóján kí- \ vül másik jubileum is növeli: il5 évvel ezelőtt kezdte meg [ működését a kor követelmé- . nyelnek megfelelően átalakult [Akadémia. Tudományos éle- [ tünk vezető intézménye a jubi- ■ leumi tanácskozáson mérleget ! von az eltelt 15 éves időszakról i és állást foglal a tudomány fej- [ lesztősének legfontosabb idő­szerű kérdéseiben. ! A nagygyűlés — az eddigi szo- | kasnak megfelelően — az Aka­démia közgyűlésével kezdődik, [amelyen Eredy-Gruz Tibor fő­ititkár terjeszti élő az elnökség [beszámolóját A kővetkező na­pokon kerül sor a tudományos [ osztályok üléseire, amelyek az ] osztályvezetőségek beszámolói alapján megvitatják a hozzájuk [tartozó tudományterületek fej­lődését és problémáit Csikósbemutató a Hortobágyon Lovastúrák Egerből Debrecenbe Az idén is látványos lovas események színhelye lesz a hortobágyi puszta. Május else­jén rendezik meg az első lo­va sbemu tatót, majd ezt köve­tően a pusztára látogató kül­földi és hazai vendégek előtt csikósbemutatókat tartanák. A nyári hónapokban a lo­vastúrák útvonalába is bekap­csolódik Hortobágy. A tervek szerint a külföldiek részére szervezendő lovastúrák rész­vevői Egerből indulnak Debre­cenbe, majd visszafelé felkere­sik a Hortobágyot. Kijelölték a pusztán azokat az útvonala­kat IS, amelyeken kizárólag hortobágyi túrákat rendeznek. Az idén hat lovastúrára kerül sor a pusztán. Az „aranyérmes' Megnyerte az országos orosz nyelvű versenyt. A nyolcadik osztályosok között első lett Bakos Gabriella, az egri Il-es számú Gyakorló Általános Is­kola 14 éves tanulója. Győzött a megyei versenyen, s Budapesten, a „győztesek versenyén”, a múlt évinél sok­kal magasabb színvonalú ve­télkedőn (a Művelődésügyi Mi­nisztérium munkatársainak vé­leménye ez! kiérdemelte az egy­hónapos Krim félszigieti nyara­lást. Sok „ismerőse” van a Szov­jetunióban: széles körű levele­zést folytat De nemcsak oro­szul, németül, angolul is sok barátot szerzett már szerte a világban; sok légiposta-levelei kézbesít a postás a Hadnagy utcai lakásba. Mint egy élsportoló edzés­naplója, úgy tudna mesélni a versenyre való felkészülésről Gabriella hatalmas füzete is: önállóan, precízen minden fel­adatot, minden kérdést feldol­gozott ... Semmi nem érte vá­ratlanul a versenyen. Eredetiben több orosz nyel­vű ifjúsági könyvet elolvasott már. Kitűnően tanult végig a nyolc osztályon keresztül. A tanulás, a nyelvtanulás teljesen lekötik. Es a zene: zongorázik; a Ki mit tud?-vetélkedön Kolonics Klárival együtt „gitár-duóban” indult S van egy autogramm- gyűjteménye íróktól, zené­szektől... Az „ezüstérmes" így mondanák az olimpia nyelvén Siller Éváról, az egri Gárdonyi Géza Gimnázium érettségi előtt álló tanulójáról: az országos középiskolai orosz nyelvű versenyen második lett Tavaly megnyertél — Akkor jutalmul a Szovjet­unióban voltam. Most Cseh­szlovákiába megyek egy hétre. Volt már- máskor is — egy hónapig — a Szovjetunióban. Minden alkalmat megragad, hogy szovjet turistákkal beszél­jen ... Eredetiben olvas Cse­hov-, Tolsztoj -el beszéléseket, Lermontov-, Nyekraszov-verse- ket — A versenyen a Bánk bán tartalmát kellett elmondanom oroszul. Aztán a Varsói Szer­ződésről és a NATO-ról kaptam különböző kérdéseket Mit lá­tok egy reprodukción? Benyomásaimat, érzéseimet meséltem el... A képzőművészet — a festé­szet — érdekli az orosz nyelven és a történelmen kívül. A Tre­tyakov Képtárban megcsodálta a XIX. századi orosz festőket — A modernebb művészeti alkotások nem állnak hozzám közel. Például olvastam oro­szul Jevtusenkot és Voznye- szenszkijt de inkább Lermom- tovtól szavaltam a versenyen is. 4,5 volt az átlaga félévkor. Sokat tanul — négy—öt óra hosszát naponta — egyetemre akar menni orosz—történelem szakra. Tanár szeretne lenni, esetleg fordító. Orosz tanárai — Gtrlcz Má­tyás né egy évig, Abkarovits Endre két évig tanította, Estók Bertalanná jelenleg tanítja — büszkék lehetnek rá, hiszen nem minden tanítványukról mond­hatják el, hogy teljesen megér­ti az orosz filmeket (Természe­tesen szinkron és felirat nélkül isi (berkovttsj Németet, angolt „maszek” ta­nul otthon három év óta. Oroszt „csak” az iskolában, ahol Szűcs lAszlóné tanárnő kitűnő oktatómunkájának most meg­érett a gyümölcse. ■ ban lehetne takarékoskodni? A cukor- és cementgyárakban, , a Kohó és Gépipari Miniszté- . rium vállalatainál és a helyi ■ iparban is a vezetőkön és a [ munkásokon múlik, hogy a i feldolgozásra kerülő anyagból ■ mennyi ez első osztályú minő- ' ségű termék, mi mehet ex- . portra, mennyi silányabb áru ' készül és hány százalék lesz a ' selejt, vagy a. hulladék, A [ Bélapátfalvi Cement- ésMész­műben az év első két és fél ' hónapjában 346 ezer forinttal [ értek el több árbevételt azzal, . hogy a tervezettnél több első . osztályú terméket gyártottak. • Ha Bélapátfalván az év végéig ' tartanák az ■ egyszázalékos , „normát”, akkor hatmillió fo- i rinfot takarítanának meg. 1 Selypen az idén dicsérendő [ eredményeket értek el a fehér . cement gyártásában, itt is, a hatvani, valamint a selypi cu­• korgyárban lényegesen növel- 1 ték az exportot. De az anyag- [ takarékosságra a gépgyártás- . ban, az erőműben, az építő ■ iparban és mindenütt lehető­ség nyílik, ahol anyaggal bán­nak. Jó, jó, de mit tehet az egy­szerű munkás, hogy az egy­százalékos megtakarítást elér­je? A közgazdászok kiszámi- . tották, hogy egy-egy ipari munkásra átlagosan egymillió forint értékű anyagi értéket ; bíznák évente. Hát aki egymillió forint gazdája évente, az miért ne tudna egy százalékot megtakarítani ? De a kérdés nyitja éppen az, hogy a munkás valóban gazdája és ne tékozlója legyen a reá bí­zott vagyonnak. Az építőipari munkás ne dobja félre a tég­lát, ne szabdalja el és ne ta­possa sárba a drága fenyő­anyagot. Minden . üzemben és munkahelyen vegyék észre a fölöslegesen búgó dinamót, az üresen futtatott szállítószala­got. Jelenleg több mint 2200 traktor van megyénkben. (Több mint 3000 15 Hp trak- toregyég). Államunk milliár- dokat áldozott a mezőgazdaság és az ipar gépesítésére. De ki tudná összegszerűen meghatá­rozni, hogy mennyit takarít­hatnánk meg évente, ha nem hanyagolnánk el, ha idejében és lelkiismeretesen elvégez­nénk a karbantartást és a ja­vításokat? Az elmúlt év végén a MÁV Kitérőgyártó Üzemi Vállalat­nak 19,5 százalékkal, forintban 9,3 millióval, a Mátraaljai Szénbányászati Trösztnek 2,2 százalékkal, vagyis 1,8 millió forinttal több volt a készlete, mint a megengedett norma. De megyénk 19 vállalatánál 53 millió forinttal nagyobb az anyagkészlet, mint egy évvel korábban. A növekedés üteme meghaladta a termelés nőve­cA női /élek kedését. Megyénk 1964 évi be ruházása 588 millió forint volt az N elmúlt évben. De a beruházások teljesítése nem kielégítő, állandóan nő a befejezetlen beruházások ál­lománya és 1964. év végén el­érte a félmilliárd forintot. Mennyi anyag —, kapacitás- és munkaerő-lekötés. és meny­nyi kárt jelent mindez? Nehéz lenne kiszámítani, de biztos, hogy az egy százalék ebből is kitelne. örvendetes és jó dolog, hogy a dolgozók munkaverseny- vállalásából ma már sehol sem hiányzik a takarékosság­ra, a minőség javítására, és a termelékenység növelésére tett felajánlás. Szocialista brigád­jaink különösen sokat tettek az olyan közszellem kialakítá­sáért, hogy dolgozóink a válla­lást teljesíthessék, a jó gazda megtisztelő jogait és egyben kötelezettségét önként vállal­ják. A vezetés hiányossága, hogy a vállalt megtakarítást legtöbb helyen csak a negyed­éves mérleggel ellenőrzik, örülnek, ha a végösszeg' ked­vező és azt nagyvonalúan a munkaverseny javára írják — utólag. De hogy a felajánlá­soknál nagy az eltérés, ne­gyedév közben túlteljesítés, vagy éppen lényeges lemara­dás tapasztalható, azzal nem sokat törődnek. A két mérleg- bszámoló közti időben nem foglalkoznak az ellenőrzéssel, elmarad az értékelés és alig­ha akad vállalatainknál olyan személy, vagy osztály, aki meg tudná mondani, hogy hol tar­tanak a legfontosabb tervmu- tatók teljesítésével. Miért ne lehetne egy _me,gfe­lel ő képzettségű dolgozat, eset­leg műszakiakból és pénzügyi szakemberekből álló komp­lex-brigádot megbízni azzal, hogy negyedév közben is állandóan ellenőrizze a tervek és vállalások végrehajtását. így esetleges elmaradásokat idejében felismernék és reáli­san figyelembe vehetnék azo­kat a vállalásokat is. amelye­ket eddig csak bemondásra, vagy „becsületszóra” értékel­tek. Nem mondhatnak le egyetlen üzemben sem a rend­szeres és alapos ellenőrzésről, sem a nyilvánosság erejét nem foghatják ki a munkaverseny szekeréből, mert ez is többet jelent az egy százaléknál. A munkásokra milliókat bíz államunk és a félszabadulási munkaverseny idején is ta­pasztalhattuk, hogy dolgozóink nagy többsége méltó erre a bi­zalomra. Mindenki akarja és képes is arra, hogy munkahe­lyén az egy százalékot megta­karítsa. Az alapvető feladatokra összpontosítsuk erőinket, de érdemes, és kell az apró dol­gokkal is törődni, mert a sok kicsi sokra megy, mint ahogy az esőcseppek is széles folyóvá dagadnak. Dr. Fazekas László

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom