Heves Megyei Népújság, 1965. április (16. évfolyam, 77-101. szám)
1965-04-11 / 86. szám
Szovjet vendégeink cs megyénk vezetői mátrai kiránduláson. Néma tiszteletadás a szovjet katona sírjánál. ^ • ; / Két évtized, pontosan húsz esztendő telt el a két találkozás között. De a nagy napok, győztes csaták emlékei nem merülnek a feledés homályába. Ismerősek az utcák, a házak, sőt az emberek is. Ezt tapasztaltam, ennek voltam tanúja öt napon keresztül, amíg megyénk vezetői szovjet vendégeinkkel, a húsz évvel ezelőtti felszabadítókkal járták a megyét. Ivan Nyikitics Konyev tartalékos vezérőrnagy, a Szovjetunió hőse, az Eger várost felszabadító szovjet egység egykori parancsnoka, sokat mesélt a város körüli harcokról. Gyakran emlegette Felnémetet, ahonnét az egyik éjjelen egy kedves katonája nem tért vissza.. A Fínomszerelvénygyárban járunk. Az üzemben, a gépek mellett sok a felnémeti. Először csak r. zik. nézik a vendégeket, aztán egy ötven körüli férfi, majd utána egy asszony felugrik, odaállnak az idős tábornok elé. s üdvözlik egymást, mint régi kedves ismerősök ... Rövid, szaggatott mondatokkal indul ez emlékezés. A felnémetiek jól emlékeznek azokra a napokra, éjszakákra, amikor néhány szovjet katona az Eged aljából kihordta az élelmiszert a pincébe szorult családoknak. És emlékeznek arra a katonára is, aki az egyik éjszakán már nem térhetett vissza ... Ott van eltemetve a templom előtti téren, ahol a szovjet emlékmű áll. ...és az egykori parancsnok némán all az emlékmű előtt, majd fél térdre hajtja a kegyelet, megerednek könnyei és az idős tábornok, az egykori rendíthetetlen katona, egyik harcosára emlékezik... ★ Megvallom őszintén, ha más mondja, ka csak úgy elbeszéli, kissé hitetlenkedve fogadom a történetet. De az élet gyakran túlnő a fantázián. Az egri. üveg- és porcelánboltban jártunk a vendégekkel. Valami emléktárgyat vásároltak. Konyev tábornok most nem volt velünk, ö Mezőkövesdre látogatott, régi ismerősökhöz. Ahogy nézegetjük a porcelán figurákat, egyszer csak tagbaszakadt férfi áll Milovidov vezérőrnagy elé: — Nézzék mán! Ezt az embert én ismerem! Akár mi legyek, ha ez nem járt itt. Egerben, húsz évvel ezelőtt... És az a kis alacsony parancsnok, aki mindig lóháton járt, az hol van? Rövid beszélgetés és máris kiderül, hogy a tagbaszakadt férfi igazat beszélt. Húsz évvel ezelőtt talállioztak, Eger felszabadításának első napjaiban. A vezérőrnagy, akkor tüzér- parancsnok, a kis alacsony pedig, aki mindig lóháton járt, az Konyev tábornok polt... — Keressenek meg, a Cifrakapu utca 101. szám alatt lakom. Az utca végén van egy sír, egy ismeretlen szovjet hadnagyot temettünk el... Milovidov vezérőrnagy felkapja a fejét, egy ismeretlen szovjet hadnagy? — az 6 adjutánsa volt... Délután már ott voltunk a Cifrakapu utca 105. szám alatt, Kiss Józsefeknél. A tagbaszakadt férfi percekig ölette a két vezérőrnagyot, akiknek hirtelen olyan ismerős lett ez a külváros. Húsz esztendő pergett vissza ezekben a percekben. Végigjárták a kis térséget, s nagy lelkesen magyarázták — itt jöttek be a felderítők — emitt, a másik oldalon pedig vissza akartak jönni a németek. Ehhez a beszélgetéshez még tolmács feni kellett. Aztán előkerültek a kis úttörők, alak gondozzák a sírt, amelyen egy tábla jelzi: „Itt nyugszik egy ismeretlen szovjet hadnagy!” A szovjet hadnagy nem ismeretlen többé: Szergej az adjutáns. (márkusz) Egy emlékkép: a két tábornok cs a sírt gondozó úttörők. Iván Vlagyimirovics Szotnyfr» kov tartalékos ezredes, a Baa* kir Írószövetség titkára, az ős- hazából, az Ural vidékéről hozott baráti üdvözletek... UIÉ II HARCOK SZÍNHELYÉN ...ez volt az előnyomulás! útvonalunk — magyarázza a térképről Konyev tábornok... Sfrkw! enteadévet tstiáU készült na fénykép ku ez aszovjet felderítő csoport lépett először Eger város földjére«, Ez a fénykép pontosan húsz évvel ezelőtt készült Konyev vezérőrnagyról
