Heves Megyei Népújság, 1965. április (16. évfolyam, 77-101. szám)

1965-04-04 / 80. szám

Varga András kutató feleségévé! együtt évek hosszú sora óta foglalkozik új cukorrépa-fajták előállításával. Sok ezer kí­sérlet egyik mozzanatát mutatjuk be, amint a nagy termőké- pességfi Béta Poly 1 cukorrépa sejttani vizsgálatát végzik a nagyteleki növénynemesítő telep laboratóriumában. (Kiss Béla felvétele) datokat az élet adja: a mező­Kitüníetések a megyei tanácson Megyénkben három mező- gazdasági jellegű tudományos kutatóintézet van és működik: az egri. a kompolti és a nagy­teleki. Történetünk, fejlődé­sünk más és más, ezért mégis sok közös vonással rendelkez­nek. Hazánk felszabadulásának 20. évfordulóján aktuális a kér­dés: milyen eredményeket ér­tek el húsz év alatt, hogyan bocsátották tudásukat a tudo­mány és a népgazdaság ren­delkezésére? KOMPOLT 1945 tavaszán hadszíntér Volt, 6 a felszabadulás után nem maradt más örökség, mint 24 hold terület, egy zsúp­tetős iroda a telep végén s egy helyiség a magtárban. Vi- zeír’Jakab — aki 1919-től volt Fleischmann tanítványa —, később munkatárs, jelenleg nyugdíjas kutató —, emléke­zik: minden vetőmagjukat el­vitték a németek, így saját pénzéből kellett fedezni az el­ső Fleischmann-magvak vá­sárlását a községből. A demok­ratikus állam 1946-ban tudott először rajtuk segíteni. A fej­lődés, a munka haladhatott tovább. 1050-ben már kísérleti gazdasággá váltak, területük elérte az ezer holdat. 1955-ben mór táj intézet volt és felvette az Északkelet-magyarországi Mezőgazdasági Kísérleti Inté­zet nevet, s közben nőtt a ku­tatók és a dolgozók csoportja és gyarapodott a munkakör is. Létrejött a nővénynemesítési osztály, a tájkutató, a szapo­rítást ellen őrző és még egyné­hány csoport 1964-ben az in­tézet több mint 13 ezer hol­dat mondhatott magáénak, amelyen kutatási, szaporítási és termelési munkát végeztem. Jöttek az újabb eredmények: a híres kompolti kender, B—7 hibridkender, kompolti balta­cím, kompolti fehér gyöngy­bab (1954—56 között ismeri el az állam), majd 1957-ben a kompolti 169-es őszi búza, a kompolti taréjos búzafű, ^ a kompolti szálkás tavaszi búza és a többiek. Ma az intézet a megye majd minden tsz-ének nyújt gyakor­lati segítséget, az általuk ne­mesített növények szakszerű termesztéséhez, ugyanakkor olyan új termesztési módsze­reken is fáradoznak, amelyek tovább könnyítik az emberek munkáját EGER A háború után 1949-ig, mint szőlész-borász szakiskola mű­ködött, aztán hivatalosan is felvette az Egri Szőlészeti Ku­tató Intézet nevet. Nyolcvan hold termőszőlő került birto- Ikukba, s itt hosszú, fáradsá­gos munkával a fajták egész sorát gyűjtötték össze a kuta­tók, hogy tudományos kuta­tást folytathassanak. Ma már És az eredmény? Tízéves munka során Csiz­madia József több- száz fajta gondos válogatása, osztályozá­sa révén megtalálja az érin­tetlen Eger 2 szőlőfajtát, amely gyorsabban érik, mint a sasz- la. Ezután keresztezések, ge­neratív módszerek alkalmazá­sa, beporzás, magültetés kö­vetkezett. Megszületett az eg­ri bikavér szőlőfajta (négy sző­lőfajta tulajdonságait egyesíti magában), az Egri csillagok és az Egri Gárdonyi Géza szőlő­fajták. Valamennyi jól vizs­gazdasag nem rendelkezik kel­lő talajerő utánpótlással és ezt biztosítani kell még a szőlőben is. Hogyan? Kémiai, biológiai egyenletek születtek, s vala­mennyit ki kellett próbálni. 1954-ben beválik a lignitporos módszer, amelyet azóta Gyön­gyös környékén hasznosan al­kalmaznak már a gazdaságok. Lehetne sorolni a vegyszerek alkalmazásában elért sikere­ket, valamint a bevált mód­szerek gyakorlati alkalmazá­sában végzett fáradságos mun­kát, amely végeredményben milliókat hozott a népgazda­ságnak. ! NAGYTELEK 1952-ig mindennel foglalkoz­tak itt. Nem volt igazi profil­juk. Vita volt azon is, hogy egyáltalán kell-e Nagytelken kísérleti intézet, vagy sem. vita végül is eldőlt: Nagytelek foglalkozzék a cukorrépával. Az intézet a Sopronhorpácsi Növénynemesítési és Növény- termesztési -Kutató Intézet fel­ügyelete alá került és jelenleg is annak egyik jelentős telepe. A szürke napok egyhangúsá­gában a telep az előírásoknak megfelelően nevelte és neveli ma is azokat a cukorrépa-faj­tákat, amelyek egy-egy kutatási célt szolgálnak. Az in­tézetnek nagy része van abban, hogy Varga András kutatónak (aki öt éve él itt tudományos kutatással foglalkozó feleségé­vel), 11 évi fáradságos munká­val sikerült előállítania az új cukorrépa-fajtát, a Béta Poly 1 és Béta Poly 3-at. Nem hitt Li- szenkó kromoszóma-elméletet tagadó álláspontjának, hanem éppen ezen az útón indult el és magyar fajtából kromoszóma- szaporítással, hibrid-előállítás­sal óriási eredményt ért él. 1957-ben állami elismerést ka­pott cukorrépája, amely 10 szá­zalékkal több fehér cukrot ad a népgazdaságnak, mint a ré­gebbiek. Ez azt jelenti, hogy a népgazdaság évente 240 millió forinthoz jut úgy, hogy egy talpalatnyi földdel sem kell a cukorrépa-vetésterületet növel­ni. Egyébként ma már minde­nütt ezt a magot vetik hazánk­ban, sőt keresett vetőmag, Kí­nától kezdve az USA-ig. De ezzel kutatómunkája még nem fejeződött be. Célul tűzte, hogy olyan répát állít elő, ame­lyet nem kell kapálni, egyelni, csak vetőgéppel elvetni és ősz­szel géppel kiszedni. Alapvető problémaként jelentkezett azon­ban az egycsírájú répamag meg­találása. 800 ezer magrépát kel­lett megvizsgálni ahhoz, hogy 16 egymagát találjon közöttük. Ezek több évi örökléstani vizs­gálaton estek át. Három muta­tott közülük általánosan egy- magú öröklést. S csak aztán jöhetett a polirizás, drezsiroeás (a mag megvédése a káros be­hatásoktól, stb.) és a vetés. Ma már a kísérleti telepeken má­sodik éve szaporítják ezt a ma­got A kísérletek máris bizta­tóak. ♦ Ezek az eredmények jellem­zik tudományos intézeteink húszéves fejlődését — megyénk­ben. Hangsúlyozni sem kell, hogy mennyire jelentősek és mennyire fontosak ezek a si­kerek. Megyénk mindhárom in­tézete lépést tartott a fejlődés­sel, és aranybetűkkel írták be nevüket a magyar mezőgazdá­széi kutatás húszéves történe­tébe. Fazekas István Csuhaj Ferenc, a megyei ta­nács vb-elnöke tegnap adta át a magas kormánykitüntetést azoknak a tanácsi dolgozóknak, akik több éves munkájukkal ezt kiérdemelték. pay Gyulát, a megyei tanács vb pénzügyi osztályának vezetőjét. A Munka Érdemrend ezüst fokozatát adta át a megyei ta­nács vb-elnöke Németh Tibor igazgatónak, a megyei tanács tagjának és Borsi Lászlónak, Szűcsi község vb-elnökénék. A Munka Érdemrend bronz fokozata kitüntetést kapták: Ka­kukk Imre, a Gyöngyösi Várpsi Tanács művelődésügyi osztá­lyának vezetője, Forgó László, TÁRNÁMÉRA tanácstitkára 13 év óta. Tarnamérán szüle­tett 40 évvel ezelőtt — Addig szeretnék itt dol­gozni, amíg mindent sikerül megvalósítani... — mondja Keresztesi Lajos tanácstitkár. Vagyis magyarul: amíg csak dolgozhat De miért is menne el a 1a*v namérai vasúti munkás fia fa* híjából, ahcd mindenki ismeri, köztiszteletben áll és megbe­csülésnek örvend. Az Elnöki Tanács a Munka Érdemrend ezüst fokozatával jutalmazta tanácstitkári mun­káját felszabadulásunk 20. év­fordulója alkalmából. — Jól megy a tanácsi mun­ka, nagyon kevés hibával — mondja a falu vb-elnöke — Keresztesi élvtárs már régen, 15 éve, jól dolgozik a tanácsi apparátusban... A község kommunális fejlesztése jó ütemben haladtt és halad ... Keresztesi Lajos 1943-ban érettségizett Miskolcon. Utána rögtön a közigazgatásba került: volt jegyzőgyakomok Tama- mórán és úgynevezett kisegítő (adminisztrátor) 1945—46-ban; helyettes jegyző, majd adó­ügyekkel foglalkozó segédjegy­ző Kiskörén 1947-ben; aztán 1952-ig Tamaszentmiklóson dolgozott először mint körjegy­ző, majd tanácstitkár. — A jegyző és a tanácstitkár között óriási a különbség A jegyző adminisztratív hivatal­nok volt A tanácstitkár a la­kosság problémáit operatív má­don segíti. A községiejlesztá* problémáival foglalkozik... — mondja 1963-BAN (és valószínű 1964- ben is) Tárnáméra a járásban az első helyre került a község­a Mátraballai Községi Tanács vb-elnöke, Schmidt Dezső Ecséd község tanácselnöke, Halász Istvánná, a Füzesabonyi Járási Tanács tagja és Görög István, az Egri Járási Tanács vb igazgatási osztályának veze­tője. A megyei tanács művelődés- ügyi osztályának vezetője tat alábbi kitüntetéseket adta át: Nagy Jánosnak, a hevesi V. sz. iskola igazgatójának Az ok­tatásügy kiváló dolgozója. Nagy Józsefnek, a Gyöngyösi Járási Pártbizottság ágit prop.-titká- rának A szocialista kultúráért, Oláh Imréné megyei tanácsi irodakezelőnek Kiváló dolgozó, míg Komjáthi Margitot, az egri Dobó Gimnázium tanárát mi­niszteri dicséretben részesítette. talmat kapott ezért a falu. — A legnagyobb örömet M elért eredmények váltják U bennem. Mennyit vitatkoztunk az emberekkel, amíg belátták, hogy évről évre nagy összege­ket kell tartalékolni a falu vil­lamosítására. Ma már más a helyzet: mennyivel könnyebb megértetni most mert most ia tartalékolnunk kell leien tőa összegeket a vízmű fejlesztésé* re, új, mély kiút fúrására. Azelőtt sokan kinevették, fa­natikusnak nevezték. De neki lett igaza. Az eredmények be­szélték. A község előbb emlí­tett első helyezése... Soron következő feladatokról beszélt komolyan, meggondol­tam, látszólag belső tűz, lelke­sedés nélkül: nem ilyen típus. 190 centi magas, megfontolt ember, aki — míg beszéltünk — csak a lényeget mondta, egysze­rűen, sallangmentesen. — A soron következő legten« tosabb feladat egy korszerű kultúrotthonra tartalékolni, to« vább fejleszteni a strandot, jő lenne majd egy meleg meden­ce... De feladata még a tanulás H Harmadéves a Marxista—leni­nista Esti Egyetemen. Három gyereke is tanul még, iskolás­korúak: a két nagyobb Miskol­con jár, az egyik villamosener- gia-ipari technikumba, a másik közgazdasági szakközépiskolá­ba. Felesége a Hevesi Háziipari Szövetkezet vezetője. AZ ELNÖK szavaira emlé­kezem: — 13 éve együtt dolgo­zunk Keresztesi Lajossal Jól megértjük egymást. „Vitáinkat a közösség érdekei alá helyez­zük... " Berkovits György it A Munka Érdemrend arany fokozatával tüntették ki dr. Pá­A fanatikus községfejlesztő fejlesztésben. 65 ezer forint ju­BrcávaU, fényes szemével Nagypénzű pacákok jártak utána. Rendbe hoz­ták volna nt életét. Aranyban füröd- hetett volna. De hát... Különös egy asszony az. Örökösen csak a férjét várja Pedig, aki meghalt, azt már várhatják... Mikor megvettük ezt a vendéglőt, elhoztuk ide. — Hói dolgozott azelőtt, tata? — kérdezte a Satnya — Éjjeliőr voltami — No, abból a keresetből nem vehetett vendéglőt <— Nem is abból vettem... —- Aha! Eladta valakinek az asz­tak a férjével, ott utaztak együtt... A feleségem eleget szidta érte. Mert olyan szép volt az átszellemül; szomyt. Mi? — Azt nem! Tiszta nó az. Nem fogadott Cl pérvKfc foHn fefinlritAL Meg nem is szeretett mást a férjén kívül... Tenyerével az asztalra csapott a bikán yakú. — Az a jó, hogy senkit nem sze­retett! Én majd mesélek a tiszt úr­ról történeteket S rászoktatom a nőt a hálára... Haha! Valaki hasz­nát is lássa a nagy epekedéseinek... No, nem? A lányos képű két izmos öklét az asztalra támasztotta. Felemelkedett ültéből. Szelíd vonásai megkemé­nyedtek. —• Nono. apuskám! Peregj le! A hő; én veszem gondozásba. Vagy figyelmeztesselek, hogy én hajtottam fel? Nem a te számodra, elhiheted. Halk hangjában annyi fenyegetés volt hogy a vendéglős hátán végig­futott a hideg A bikanyakú a zsebéhez kapott: — Ki fél tőled, kis hülye? Gyere, megkaphatod, ha a lányt nem is, van itt más orvosság ... A nyiszlett fickó részegen »sve­tett — Ugyan, Báró, hagyd a Mackót! Tudod, késsel jár még udvarolni is. Marhaság. A kérdés szerintem az: kd keil a nőnek. Mit szóltok, hátha én!? A kocsmáros feállt. Újabb vendé­gek jöttek. Egy feltűrt galléros, koc­kás inges férfi odament a vitatko­zókhoz. — Drasztvujtye! Még ma is vi­tatkoztok? Nem únjátok? Egy' hete nem tudjátok eldönteni, melyikteké legyen a csaj. Míg t! itt marakod­tok. jön a negyedik és elviszi... Lehet, hogy én, vagy más, aki hi­hetőbb mesét tud a szépasszony fér­jéről .,. (Folytatjuk# BALC2ER ELE 13. A kis tolóablak a pult mögött kinyílt. Egy fehér kendős fej bújt ki rajta. — Tessék! Vastag porcelán csészében párol­góit a tea. Mindannyian odanéztek, de a fatáblát gyorsan behúzták A kocsmáros felállt. — Hozzon még -egy kört — ren­delkezett a szőke fiú. A poharak gyorsan kiürültek. A (katona a kályha mellett, mélyen be­lehajolt a rumtól illatos csészébe. Lassan kortyolgatta a forró Italt. Nem figyelt a beszédre, azonban ha akarta, ha nem — minden szót hal­lott — Kórházba vitték. Az én laká­somból a konyha épségben maradt Ott laktunk. Azután sokáig nem láttam. Egy év múlva egyszer csak megjelent az asszony. Sápadtan, so­ványan és kopottan. Ott bolyongott a rom körül. Sirt. A feleségem megsajnálta és behívta hozzánk. Egy-egy tányér meleg levest adott neki. Persze, segített mosni, vasalni, meg ami dolog jött Egész nap hall­gatott Riadt volt a tekintete. Akár MER: * az űzött vadé. A feleségem egyre faggatta. Hol járt, mit csinált. Meg­mondta; börtönben volt Valami 20 ezer pengő volt nála. amikor bete­mette a bomba. S nem tudott vele elszámolni. Becsukták. Igaz volt-e, nem-e, azt én nem tudhatom. Any- nyit tudok, hogy... a Vöröskereszt­hez iáit. amíg kinyomozták, hogy a íjxje eltűnt Lezuhant a géppel... — Meghalt az már akkor lelkem — mondta neki a feleségem. 'Ez meg rávillantotta a kitágult szemét. — Nem halt még! Érzem, hogy ét Ha ő meghalt volna, akkor , már én sem élnék... — Mindennap kiment a pályaud­varra A portást faggatta, jöttek-e kato­nák? Minden frontról jött katonát megállított. Nem találkozott-e a fér­jével Ha pedig hadifoglyok jöttek, olyan izgalomban volt. egész nap alig láttuk. Faggatta őket. Honnan jötték? Voltak-e repülősök a fo­golytáborban? S ha igen. emlékez­nek-e egy szép, barna, magas főhad­nagyra? Persze, akadt gazember, aki kihasználta a gyanútlan butasá­gát Ilazudoztak nékik. Itt taiálkoz­I tudomány a gyakorlat szolgálatában gázott és újabb fajtákkal gaz­dagították szőlőkultúránkat. Ma már az Eger 2 Zalában is ismert szőlő, — nova helyett termelik —, de nem ismeret­len az erdőtelki Űj Élet Tsz- ben sem. Az Egri csillagok és a Gárdonyi-szőlő pedig az eg­ri pincegazdaság egyik büsz­kesége lett ma már. Agrotech­nikai vonalon l’só Andor fára­dozik évek hosszú sora óta. Kidolgozta és alkalmazta a helyes metszésmódokat, per­metezési és egyéb művelési módozatokat. A további fela­41 holdas fajtagyűjteményük van, amelyben 16 éves munka fekszik. Tenyészkertjük, ma gonc-táblájuk és az amerikai fajtagyűjteményük országos hírű és szinte egyedülálló. A hagyományos táblákat felújí­tották, az egri borvidéken be­vált fajtákkal: Olaszrizling, Le­ányka, Muscat-ottonel, Medoc Noír, Cabemet. Franc, Oportó, Kékfrankos és Kadarka. A kutatási munka, jelenleg is két irányban folyik: a sző lőnemesítés és az agrotechnika vonalán.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom