Heves Megyei Népújság, 1965. április (16. évfolyam, 77-101. szám)

1965-04-04 / 80. szám

Díszünnepség Egerben hazánk felszabadulásának 20. évfordulója alkalmából (Folytatás az 1. oldalról.) 10 ezer kombájn végzi a nehéz fizikai munkát igénylő aratást és cséplést. Hasonló fejlődést mutat a műtrágya- és vegyianyag-ellá- tottségunk is. Amíg a felsza­badulás előtt úgyszólván csak a mintagazdaságok használtak műtrágyát, addig 1958-ban ka- tasztrális holdanként már 23 kg, 1964-ben pedig 170 kg mű­trágya jutott. Az ipar és mezőgazdaság fej­lődésében elért eredmények kedvezően befolyásolták né­pünk életkörülményeinek fej­lődését, szociális, egészségügyi ellátottságának javulását. Az elmúlt 20 év alatt gyökeresen megváltoztak a dolgozó embe­rek élet- és munkakör ü Imé- nyeu Azzal, hogy a nemzeti jö­vedelmünk 20 év alatt mintegy háromszorosára emelkedett, lehetővé vált a reáljövedelem állandó emelkedése mellett olyan szociális, egészségügyi, kulturális létesítmények létrehozása, amelyek meg­felelően szolgálják a dol­gozó emberek mindennapi igényeit. A munkások és alkalmazot­tak reáljövedelme 1949 óta több mint 80 százalékkal, a dol- g>zó parasztok egy főre jutó f c 5to.c‘ rtásának reálérteim nennyi idő alatt mintegy zúzalékkal növekedett. A sság fogyasztása az utóbbi :Hen kétszeresére nőtt az í i-es évhez viszonyítva. 1045 1956 között 250 ezer, 1957 óto pedig több mint 400 ezer lakást építettünk. ;\ ma élő emberek szinte fel ■ m tudiáík mérni azt a b átál­lít c pünk életszím am a Iának ,: , - iéséh^?1, szakmai és ál­.ő' .gxn VéíAocteJéóx. Nyügod­r elmaradó' t -ágat cs o • , ' milhólwt érintő kultu­■ < / rradalom bontakozott ki : •- ágban. A műveltség már ■ma, mint ahogyan ez volt, hanem az egész zös kincse. Ház; nkbaft nemcsak a flata- ok U ulásában és továbbkép- -.t- • 11, hanem a felnőtt la­•ssag: oktatásának fejlisztésé- icn is nagy eredményekkel di- nekedhetünk. Az általános és ö'•épi.-kólákban a felnőtt tanú­ik tJÉma országosan 1959-ban 38 swr, 19fi?-ben már 218 ezer, .pnkb<—, peehg az 1964/65- ' ben rmgkózelítelte a 9 .*5 ^ptúr •• . .ését jelzi a . vásárlás szí mának növe- ■ . " is. A színház/-, az opera-, r . 'Zilátogatók száma a felsza- dviés óla sűkíz: osára nőve- • ", A,/kádi , ma már úgy- Mván minden lakásban meg­ártó. Ä televíziónak pedig zel 700 ez. ,-«!■>ázetője van. televízió rre inkább a r.űveWs fontos eszközévé Jói mtos fejlődés 1 i pasztái ha- tó ; éséségügyi, sz iciális vo- tásbanl Ha jelentkezik is túlzsúf- Itság »gyes kórházak­ban, vagy rrrdelő: ítéltekben, mégis azt ka i ni- „Jani, hogy az ország i:ík< ssá ,-jiak mint­egy 94 százaléka ing.enes, vagy lényegesen kedvező beteg- és kórházi ellátásban v ízesül. A Jelentős eredmények elis­mert -•> mellett tuet rá ban va- gyun meglévő hibánknak és flzoki. -t a nehézségeknek, ame­lyeke állandóan le kell küzde­ni. Téves és helytelen illúziók­ban ringatják magukat mind­azok, akik a szocial sta fejlő­désben. a szocializmus építésé­ben buktatók nélküli sima utat tártak. Az eddigi tapasztalatok t? azt mutatják, hogy a szó­rt Uista fejlődé ink nem volt „yenes von lú és tudatában vagyunk annak, hogy még ne­héz küzdelmek előtt állunk. De ki tagadhatja, hogv az az út, «melyen járunk, felfelé vezet. Aki pedig felfelé tör, annak 'ZnxjPÜM&Gi 1965. április 4., vasárnap számolnia kell a nehézségekkel is. Szocialista fejlődésünk nem volt egyenes vonalú, megtörte azt a személyi kultusz kártevé­se, az áruló revizionizmus ak­namunkája, majd az ellenfor­radalom pusztítása. Ezek a „ki­térők” lassították fejlődésünket, de megakadályozni nem tud­ták. Pártunk levonta az ellenfor­radalom tanulságait — a hazai sajátosságokat figyelembe véve — helyes, a néptömegek érde­keit kifejező politikát dolgozott ki és valósított meg az elmúlt években. Ez nagyban előmozdította, hogy a Szovjetunió és a többi szocialista országok testvéri támogatásával gyorsan kihevertük az el­lenforradalom okozta ká­rokat és a korábbinál szi­lárdabb alapokra helyez­tük a szocializmus építé­sét hazánkban. Az ellenforradalom okainak reális elemzése, pártunk helye­sen kidolgozott politikája és az élet minden jelentősebb terüle­tére meghatározott Célkitűzései az ellenforradalom után szinte egy csapásra megnyerte a mun­kásosztály, a dolgozó nép tet­szését. Különös jelentősége van az agrártézis kidolgozásának, amely messzemenően meghatá­rozta a mezőgazdaság fejleszté­sének, a parasztság jövőjének útját. Ezzel a politikával a pa­rasztsás bizalmát sikerült pár­tunknak visszanyernie. Ez a bizalom volt a legfontosabb zá­loga annak, hogy dolgozó pa­rasztságunk, megértve pártunk politikáját, a felvilágosító szó hatására a termelőszövetkezeti utat választotta. A szocialista tulajdonviszo­nyok kialakulásának következ­tében n . gváltozott társadal- < sztályszerkezete, A nur kár cs ztály létszám a több- ,szikvisérr növekedett, fejlődő’t ttsgßrt..,általános mű- v politikai látóköre, eró;, a munkásosztály ve- > epe. Megváltozott a fa- . : . tf lyszerkezete: kialakuló­f van az egységes szocialista osztály. A magyar nemzetet nem őrlik többé kibé­kíthetetlen osztály ellent étek. Mint ahogy pártunk Vili. kong­resszusa leszögezte: országunk­ban megszűnt a kizsákmányolás minden lehetősége. A két alapvető osztály, a munkásosztály és a parasztság szövetsége új tartalmat nyit. E két osztály között ma már nincsenek semmiféle alapvető ősz'ál yell öntetek. Ennek a két osztálynak az egyre erősödő szövetsége szo­cialista fejlődésünk meggyorsí­tásának egyik alapvető politikai feltétel». A szocializmus alapjainak le­rakásával, az egységes szocia­lista termelési viszonyok létre­hozásával. az osztályszerkezet­ben beállott változással alap­vetően megváltozott az értelmi­ség és egyéb más dolgozó réte­gek viszonya a munkásosztály­hoz és a parasztsághoz. A ma alkotó és gondolkodó értelmiség hűen szolgálja a nép ügyét, eredményesen veszi ki részét a szocializmus építéséből. Ha­sonló cselekedet jellemzi a vá­rosi kispolgári réteget is, amely egyre inkább felismeri, hogy érdekei elválaszthatatlanok a szocializmus ügyétől. Ezek az alapvető változások tükrözik pártunk szövetségi politikájának új tartalmát. A szövetségi politilca legfőbb cél­ja a szocialista nemzeti egység megteremtése. Ezért lényeges feladatunknak tekintjük pár­tunk szövetségi politikájának állandó erősítését, amelynek gazdasági alapja a termelőerőik és a szocialista termelési vi­szonyok állandó fejlesztése; politikai alapja pártunk poli­tikájának, gazdaságpolitikájá­nak következetes végrehajtása, a meglevő hibák és fogyatékos­ságok leküzdése. A szövetségi politika ideológiai alapja a marxizmus—leninizmus világ­nézetének széles körű elter­jesztése, az a törekvés, hogy a marxista—leninista világnézet a dolgozó tömegek gondolkodá­sában uralkodóvá váljék A szocialista nemzeti egység politikája nem jelenti az osz­tályharc feladását, mint ahogy ezt egyeseik értelmezik. A szocializmus teljes fel­építésének szakaszában az osztályharc két fő terüle­ten, a gazdasági szervező munka és a kulturális-ide­ológiai munka területén folyik. E két feladat együttes érvénye­sülése nagyban elősegíti második ötéves tervünk maradéktalan teljesítését. Most a legfontosabb, hogy a Központi Bizottság 1964. de­cemberi határozatának követ­kezetesen érvényt szerezzünk és maradéktalanul végrehajtsuk az 1965. évt tervfeladatokat. Erre kell mozgósítani a külön­böző társadalmi szervek — szakszervezetek, a kommunis­ta ifjúsági szervezeteik — és a tömegmozgalmak segítségével a dolgozó tömegeiket. Anélkül, hogy a tervek teljesítésének mennyiségi oldaláról megfe­ledkeznénk, a fő figyelmünket a gazdaságos termelésre, a jö­vedelmezőségre, a minőség ja­vítására, a fegyelem megszilár­dítására kell fordítanunk. En­nek megvalósításával megala­pozzuk hannadik ötéves ter- • vünket, az életszínvonal továb­bi emelését. Jelentős feladatok állnak a mezőgazdaság előtt. Minden feltétel megvan ahhoz, hogy a múlt évekhez viszonyítva az idén még magasabb termésát­lagokat érjünk el, emelkedjék a termelőszövetkezetek jöve­delme, az egy tagra eső jöve­delem. Ehhez az kell, hogy a termelőszövetkezetek időben és jó minőségben végezzék el a soron lévő feladatokat és valamennyi termelőszövet­kezeti tag szorgalmasan kive­gye részét a közös munkából Tisztelt ünneplő közönség! Kedves elvtársnők! Kedves elvtársak! A Magyar Szocialista Mun­káspárt nagyszerű célkitűzései+ nek megvalósításához, népünk boldogabb életének megterem­téséhez békére van szükség. Pártunk és kormányunk — a Szovjetunió Kommu­nista Pártjának XX. és XXII. kongresszusán, va­lamint az 1937-es és 1960- as Moszkvai Nyilatkozat­ban meghirdetett elvek alapján változatlanul a bé­kés egymás mellett élés és a békés verseny külpoliti­kai irányvonalát követi. Ugyanakkor tudatában va­gyunk annak, hogy az imperia­lizmus állandóan fenyegeti a népek békéjét és szabadságát, a világnak hol az egyik, hol a másik pénzében követ el ag­ressziót. avatkozik be más né­peik belügyeibe. Ezt bizonyítja a Délkelet-Azsiában kialakult helyzet is. Az amerikai imperializmus most saját szárazföldi és légi erejének bedobásával harcod a nemzeti felszabadító mozgalom ellen Dél-Vietnamban. Bom­bázzák a Vietnami Demokrati­kus Köztársaságot, 9 ezzel az amerikai imperializmus a nyílt agresszió útjára lépett. A Varsói Szerződésben részt vevő országok támogatják a vietnami nép harcát, követelik az amerikai agresszió meg­szüntetését, az 1954-es genfi egyezmény betartását és a tár­gyalások mellett lépnek féL Az amerikai imperializmus azonban nem akar tárgyalni. Miután DéJ-Vietnaimiban tePe- sen elvesztette tömegbázisát, fegyveres beavatkozással pró­bál valamiféle sikert kicsi­karni és talán így akar tárgya­lási alapot biztosítani magá­nak. Ez az eljárás azonban túlsá­gosan veszélyes és kockázatos az imperialisták számára. Nem kétséges, hogy a viet­nami nép a szocialista orszá­gok támogatását élvezve, ösz- szefogott erejére támaszkodva előbb-utóbb felszabadítja hazá­ját, az amerikai agresszorokat megadásra kényszeríti. Az amerikai imperializmus agresszív cselekedete Vietnam­ban a Szovjetunió és a többi szocialista országok magas fokú éberségét követeli meg. Arra kötelez, hogy állandóan erősítsük és korszerűsítsük népi hadseresünket, hogy a Az országgyűlés ünnepi ülése (Folytatás az 1. oldalról.) vártak jelzéseket, irányítást — biztatást is a jövőre —, s el­mondhatjuk, hogy ezekben a háborúellenes és antifasiszta küzdelmekben született meg a nemzet összefogása. A haladó és antifasiszta, békebarát erők mozgalmai, harcai, véráldoza­tai nem voltak hiábavalók. Tisztelettel és kegyelettel emlékezünk most azokra, akik fegyveresen szervez­kedtek és harcoltak Ma­gyarország német náci meg­szállói és a nyilas banditák ellen, a partizánharcok és az ellen­állási mozgalom hősi halottai- ra, vértanú-; a. Érdemeik és ál­dozataik örökké emlékezetesek maradnák. Számunkra valóban megvál­tás volt a felszabadító seregek megjelenése hazánk földjén. A szabadságot hozták nekünk, a felemelkedés, az emberi élet le­hetőségét sok millió elnyomott magyar számára. Népünk és or­szágunk életében forradalmi és történelmi fordulatot jelentett a felszabadulás, ezért nevezzük és érezzük április 4-ét legna­gyobb nemzeti ünnepünknek. Most két évtizedes szabad­ság, sokszor nehéz ás küzdel­mes, de a magunk javára vég­zett munka eredményeit vesz- szük számba. Nem feledhet­jük azonban, hogy miközben a nép éhezve építeni kezdett, már a felszabadulás utáni első időkben komoly politikai erők, nem lebecsülendő hagyomá­nyokra támaszkodva, egy le­tűnt világ szemlélete és fogal­mai szerint tervezték a jövőt, a múlt átmentésén fáradoztak. A régi zsarnokságot próbálták újjá éleszteni, személyekben és intézményekben a nép nyakára telepíteni. Ezzel próbálkoztak többször is, később is, a hata­lomért folyó harc ideién. Re­ményeik véglegesen Í856-ban hiúsultak meg, amikor tapasz- talniok kellett, hogy a magyar nép szocialista rendje meg­dönthetetlen. A kommunisták mindvégig hirdették, hogy nem engedhetünk, .nem topoghatunk egyhelyben. Különben vissza­jön a múlt és vele a nagybir­tok, a nagytőke, a földtelen- ség, a munkanélküliség. a nyo­mor. a dolgozó ember jogta­lansága és megalázása. Hin­nünk kell a jövőben. A nép két évtized társadalmi harcai közepette mind nagyobb biza­lommal fordult a kommunista párt és a vele szövetséges, kö­vetkezetesen haladó, a balolda­li erők felé, a jobboldal, a reakció pedig döntő, történel­mileg visszavonhatatlan vere­séget szenvedett. A legfőbb, hogy a hatalom szilárdan a munkásosztály vezette dol­gozó nép kezében van. Szocialista az ipar, a mező- gazdaság, megszűnt a tőkés ki­zsákmányolás. leraktuk a szo­cializmus gazdasági alapjait. Városaink és falvaink fej. lödnek, tele vannak új épü­letekkel, az új otthonokban másfajta az életmód, mint ré­gen volt, igényesek az embe­rek ruházkodás, berendezéseid, kényelem, szórakozás szem­pontjából és az igények nagy részét már lei tudják elégíteni. Évente milliárdokat költünk közcélú építkezésekre, ipari, mezőgazdasági közlekedési, ke­reskedelmi, egészségügyi be­ruházásokra, iskolákra, terv­szerűen dolgozunk holnapjaink és az utánunk következő néni. zedókek jólétének megalapozá­sán. Ma úgy állunk a világ előtt, miftt olyan ország és nép, amely figyelemre méltó sike­reket ért eL Hazánk belső rendje és nemzetközi tekinté­lye szilárd, eredményei elis­merésre méltók, jövője meg­alapozott és biztató. A Ma­gyar Szocialista Munkáspárt okos, emberséges, lenini kom­munista politikával oldja meg életünk problémáit. A hibák és tévedések nyomai eltűntek életünkből, a sebek begyógyul­tak. a párttal egységbe forr a nemzet ós dolgozik a szocializ­musért, a jövőért. A magyar történelemben első ízben be­szélhetünk zavartalan, harmo­nikus, az egész nemzetre ki­terjedő egységről Húsz év alatt nemcsak ná­lunk történtek alapvető válto­zások, hanem a bennünket kö­rülvevő világban is. A szocia­lizmus ma már több világrész­re terjed ki és 14 országból álló világrendszert alkot. Sze­münk előtt omlott össze az egykor megingathatatlannak hitt gyarmatvilág. Először a történelemben a béke és a társadalmi hala­dás oldalán van a nagyobb erő. Van lehetőség arra, hogy meg­akadályozzuk a világháborút. Tisztelt országgyűlés! Javaslom, hogy az ország- gyűlés fogadja el, iktassa tör­vényeink közé a forradalmi munkás—paraszt kormány által a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottságával, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsával, a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának el­nökségével egyetértésben be­nyújtott törvényjavaslatot, amely megörökíti a magyar nép felszabadulásának történel­mi jelentőségét. Dobi István nagy tapssal fo­gadott beszéde után az elnöklő Vass Istvánná bejelentette; hogy a beterjesztett törvényjavaslat­hoz hozzászóló' nem jelentke­zett Szavazás következett; az or­szággyűlés egyhangú határozat­tal elfogadta a magyar nép fel- szabadulása történelmi jelentő­ségének türvénybeiktatásáxól szóló törvényjavaslatot Ezután A. I. Mikojan, a szov­jet párt- és kormányküldöttség vezetője mondotta el viharos, nagy tapssal fogadott beszé­dét. Utána Emil Bodnaras, a román, Zsivko Zsivkov a bol­gár, Aiekszandar Rankovics a jugoszláv, Otakar Simunek a csehszlovák párt- és kormány- küldő* tség nevében mondott beszédet. Az elhangzott felszólalásokat nagy tapssal fogadta a hallga­tóság, majd Vass Istvánná at országgyűlés elnöke zárta be az országgyűlés ünnepi ülését . legyőzhetetlen Szovjetunió ol­dalán, a többi szocialista or­szággal együtt védelmezzük a haladás, a szocializmus ügyét megvédiük hazánk független­ségét és szabadságát szocia. lista vívmányainkat Éljen felszabadítónk, a hatal­mas és legyőzhetetlen Szovjet­unió! Éljen drága hazánk, a Magyar Népköztársaság! Éljen a megbonthatatlan ma­gyar-szovjet barátság! Éljen a világbéke! — fejezte be Bíró elvtárs nagy tapssal fo­gadott beszédét Ezután Kiril Ivanovics Filjaskin altábor­nagy, a megyénkben tartózkodó szovjet delgáció vezetője mon­dott beszédet Filjaskin elv társ beszéde Kedves élvtársak, kedves ba­rátaim, Heves megye dolgozói! Engedjek meg, hogy a máso­dik világháború veteránjainak nevében, a Magyarország és az önök nagy-szerű városának fel­szabadításában aktívan részt vett és élő tanúk nevében át­adjam önöknek a szovjet nép forró, testvéri üdvözletét Ma­gyarországnak, a német'fasiz­mus alól való felszabadulása huszadik évfordulója, nagy nemzeti ünnepük alkalmából. Számunkra külön öröm az, hogy ez emelvényről fejezhet­jük ki őszinte hálánkat a Ma­gyar-szovjet Baráti Társaság és hazájuk többi tömegsaerve­zetőnek azért a szívélyes meg­hívásért, amely lehetővé tette nekünk, hogy részt vehetünk ezen a bensőséges ünnepélyen, Magyarország -20 éves felszaba­dulása emlékének szentelt nagy nemzeti ünnepükön. A Szovjetunió és az egész ha­ladó eipberiség győzelme a hitlerista Németország fölött gyökeres fordulatot idézett elő a magyar nép sorsa fölött és meghatározza jövendő fejlődé­sének útját. A magyar dolgozók, felhasz­nálva az 1919-es magyar szo­cialista forradalom tapasztala­tait, véglegesen szakítottak a kapitalista múlttal és a szo­cialista fejlődés útjára léptek. Az elmúlt húsz év alatt, amely viszonylag nem nagv idő egy nép történelmi fejlődésé­ben, a magyar dolgozók a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt vezetésével óriási sikereket értek el a gazdasági, politikai és kul­turális fejlődés vonalán, olyan sikereket, amelyeket a ré­gi Magyarország története ez­előtt nem ismert. Mi csak rövid időt töltöttünk még Eger városában, de máris tapasztaltuk, hogy igen gyors tempóban fejlődik itt az ipar és mezőgazdaság. A megyei pártbizottság veze­tésével Heves megye dolgozói sikeresen teljesítették 1964-ben gazdasági tervüket és méltó­képpen hozzájárultak hazájuk szocialista építéséhez. A Magyar Népköztársaság fejlett ország, hatalmas iparral rendelkezik, van szocialista me­zőgazdasága és az országban magas az életszínvonal. Az önök hazájának dolgozói aktí­van fáradoznak a szocializmus felépítésének befejezésén és megteremtik a kommunista tár­sadalomra való átmenet előfel­tételeit A szovjet nép mélyen meg­van győződve arról, hogy a magyar nép a jövőben is sike­resen meg fogja valósítani a maga elé tűzött feladatokat és terveit. Jóleső örömmel tölt el ben­nünket az a tudat hogy Ma­gyarország nemzetközi tekin­télye évről évre nő és erősö­dik, külpolitikájával pedig előmozdítja a nemzetközi fe­szültség feloldását és arra tö­rekszik. hogy béke legyen e földön mindenütt. A magyar nép és a Kádár János vezette Magyar Szocialista Munkáspárt a szocialista világrendszer egységének megteremtéséből és a nemzetközi munkás mozga_ lom fejlesztéséből méltóan ki­veszi a részét. Az önök sikerei, kedves ba­rátaim, nem választhatók el a szocialista tábor többi orszá­gainak fejlődésétől, azon álla­mok politikai, gazdasági, tudo­mányos, technikai és kulturá­lis fejlődésétől, amelyek a Varsói Szerződés keretén be­lül kölcsönös segítségben ré. -ízesítik egymást. Ebben a vonatkozásiban nagy öröm számunkra kö­zölni önökkel, kedves elv- lársak. hogy a szovjet nép sikeresen teljesítette nép- gazdasági tervét az el­múlt 1964-es évben. Az ipart termelés sóik ágában és az építőiparban a kitűzött feladatokat jóval túlteljesítet* ték és ez biztosítéka annak, hogy megteremtjük országunk­ban a kommunizmus felépíté­sének anyagi és technikai alap­ját Nagy jelentőségű az, hogy Magyarország felszabadításá­nak 20. évfordulója előestéjén, a Szovjetunió Kommunista Pártja által vezetett szovjet nép új győzelmet ért el a vi­lágűr meghódításában — az emberiség történetében először szovjet ember, a szovjet fegy­veres erők egyik tisztje, Alek- szej Archipovics Leonov, el­hagyva űrhajóját, kilépett a világűrbe, Pavel Ivanovics Beliajev pedig kézi irányítás­sal juttatta földre az űrhajót. Ez a nagy tudományos-techni­kai kísérlet új szakaszt nyitott meg a Szovjetunió és az egész szocialista világrendszer tudományos és technikai fejlődésében és haladásár ban. Engedjék meg, hogy a szov­jet nép nevében újabb sikere­ket kívánjak a szocializmus felépítésében a Magyar Nép- köztársaságnak. Éljen a szovjet és a magyar nép megbonthatatlan barát­sága. Éljen a Magyar Szocialista Munkáspárt, Éljen a Szovjetunió Kom­munista Pártja, a mi győzel­meink szervezője és veaetője, Éljen a szocialista országok egysége, Éljen a nemzetközi kommu­nista mozgalom egysége! Filjaskin elvtárs beszéde és Csuhaj Ferenc elvtárs zársza­va után az Intemacionálé hangjaival ért véget a díszün­nepség első része. Szünet után az Irkucki tör­ténet című drámát mutatták be az egri Gárdonyi Géza Színház művészen

Next

/
Oldalképek
Tartalom