Heves Megyei Népújság, 1965. április (16. évfolyam, 77-101. szám)
1965-04-04 / 80. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK: MPUJSMG AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA 69 A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XVI. évfolyam, 80. szám. Ára 1 forint 1965. április 4., vasárnap Díszünnepség Egerben hazánk felszabadulásának 20. évfordulója alkalmából Tegnap, szombaton este 7 órakor, az egri Gárdonyi Géza Színházban díszünnepsé- gan emlékeztek meg hazánk felszabadulásán^ 20. évfordulójáról. Az új színház gyönyörűen feldíszített színpadán, a díszelnökségben helyet foglaltak a megyénkbe érkezett szovjet vendégek is. Ott volt az elnökségben Kirill Ivanovics Filjaskin altábornagy, Igor Nyikola- jrvirs Milovidov vezérőrnagy, Nyikolaj Fedoszejevics Szidorcsuk tartalékos őrnagy, a Lvovi Állami Egyetem docense, Anion Fjodorovics Maharinszkij tartalékos törzsőrmester, szerelő lakatos és Iván Vlagyimirovics Szotnyikov tartalékos ezredes, a Baskir Írószövetség titkára. Az elnökségben helyet foglalt Bíró József, a Magyar Szocialista Munkáspárt Heves megyei Bizottságának első titkára, Tamás László és Hazai Béla, a megyei pártbizottság titkárai, Kácsor Jánosné, a Magyar Szocialista Munkáspárt Eger Városi Bizottságának első titkára, Fehér István, a megyei pártbizottság osztályvezetője, Csuhaj Ferenc, a Heves megyei Tanács vb-elnöke, Furucz János, a Szakszervezetek Heves megyei Tanácsának vezető titkára, Libertiny Sándor alezredes, a BM Heves megyei Rendőr-főkapitányságának vezetője, a végrehajtó bizottság tagja, Papp János, a Népújság főszerkesztője, Sebestyén János, a KISZ Heves megyei Bizottságának első titkára, Lint a llér László, a Munkásőrség megyei parancsnoka, Sályi János, a Hazafias Népfront megyei titkára, Csernik József, a Hazafias Népfront megyei elnöíke, Gulyás József és Csirmaz Dezső, a munkásmozgalom régi harcosai, Horváth Nándomé, a Nőtanács megyei titkára, Szabó Géza alezredes, az egri helyőrség parancsnoka, Havellant Ferenc, a MÉSZÖV megyei elnöke, dr. Fülöp Andor, a megyei bíróság, dr. Gyulai László, a megyei ügyészség vezetői, ár. Bakos J ózsef, főiskolai tanár, dr. Pelle Béla főiskolai tanár, Ferencz János, az Egri Városi Tanács elnökhelyettese, Kócza Imre, az Egri Finom- szerei vény gyár igazgatója, Szarvas Sándor, az egri Rákóczi Termelőszövetkezet elnöke, Pupits Péter, az MSZBT megyei titkára, Fejér Gyuláné, az Egri Dohánygyár szocialista brigádjának vezetője A magyar és szovjet himnusz elhangzása titán Csuhaj Ferenc elvtárs nyitotta meg a hazánk felszabadulása 20. évfordulójára rendezett megyei díszünnepséget, majd Bíró József élvtárs, a Magyar Szocialista Munkáspárt Heves megyei Bizottságának első titkára mondott ünnepi beszédet. Bíró József eivtárs beszéde Tisztelt ünneplő közönség! Kedves elvtársnökl - Kedves eivtáraukl Hazánk felszabadulásának 20. évfordulóját ünnepeljük. Ezen a napon együtt érez és együtt ünnepel velünk leghűségesebb és legkipróbáltabb barátunk, felszabadítónk, a nagy Szovjet, unió. Hazánk legnagyobb nemzeti' ünnepén velünk ünnepeinek testvéreink, a szocialista világrendszer népei, a függetlenségért, a szabadságért, a demokráciáért, a szőri alizmu.sért és a békéért küzdő valamennyi nép, az egész világ haladó erői. 1945 tavaszán megérlelőditek annak feltételei, hogy nagy elődeink, Kossuth, Petőfi, Táncsics, az 1919-es forradalmárok, börtönben sínylődő, mártírhalált halt kommunisták álmai valóra váljanak. Ennek az élő nemzedéknek adatott meg az a megtisztelő történél, mi feladat, hogy a munkásosztály. s annak forradalmi pártja vezetésével minden eddigi társadalomnál igazságosabb társadalmi rendszert, a szocializmust felépítse. Nem volt könnyű népünknek erre a magaslatra eljutnia. Gondoljunk az utolsó fél évszázad történelmére, a két világháború borzalmaira és áldozataira, az ellenforradalmi rendszer 25 éves szenvedéseire, a fasizmus által kirobbantott második világháború okozta nehézségek leküzdésére, a felszabadulás utáni, örömmel és bajokkal teli 20 esztendeiére. Mindannyiunk előtt világossá válik, mennyi mindent kellett népünknek átélnie, leküzde- níe. amíg eljutott a szocializmus — néha felhőkkel tarkított — napfényes világába. Minden szenvedés, nélkülözés. küzdelem és remény hiábavaló. ha nem világítja be utunkat a, Nagy Októberi Szocialista forradalom világraszóló győzelme. Ez adott erőt, bátorságot, hitet és lelkesedést a magyar forradalmároknak is ahhoz, hogy 1919-ben — ha rövid időre is — kivívják a Tanácsköztársaságot. Ennek a győztes forradalomnak emlőjén táplálkoztak mindazok az erők, amelyek szemben álltak a fe- hórterrorban fogant Horthy- xendszerrel és élére álltak a magyar nép szabadságáért, függetlenségéért, a demokráciáért, a szocializmusért folyó küzdelemnek. A 25 éves Horthy-rendszer egy gazdaságilag, kulturálisan elmaradott országot és egy imperialista háború .következményeit hagyta ránk örökül. Gsáknem félmillió magyar esett áldozatául a céltalan és bűnös háborúnak. A felszabadulás idején az ország romhalmaz volt, 35 milliárd pengőt tett. ki a háborús kár. Az ipari berendezések túlnyomó többsége elpusztult, de ami megmaradt. az is elavult, korszerűtlenné vált. Elhurcolták az állatállomány nagy részét. A fasiszták szinte minden hidat felrobbantottak. Elpusztították, vagy elrabolták a vasúti és közúti járművek 90 százalékát. Teljesen tönkrement, vagy megrongálódott mintegy 120 ezer lakás, alig maradt az ország területén ép bánya, vagy ipari üzem. Mindez sokak szemében szinte kilátástalanná tette a helyzetet, úgy tűnt hogy ez az ország 50 év múlva sem heveri ki a háború okozta károkat. Azóta mindössze 20 év telt el, s ez idő alatt pártunk vezetésével, a munkásosztály, a dolgozó parasztság, az értelmiség és más dolgozó rétegek bevonásával nemcsak újjáépítette az országot, hanem olyan jelentős átalakulást hajtott végre és merőben új országot teremtett, amilyet nem ismer a magyar történelem. A jelen és az utókor egyaránt méltán büszkélkedhet a 20 éves forradalmi átalakulás hőstetteivel. A bányák, bankok, ipari üzemek államosítása, a két munkáspárt egyesülése. a munkásosztály államhatalmának megteremtése megsokszorozta az ipari termelés ütemét. Ennek tudható be. hogy jelenlegi ipari termelésünk az 1938. évinek hatszorosa, az 1949, . évinek pedig mintegy négyszerese. Az országban a felszabadulás óta új iparágak jöttek létre, új ipari üzemek, objektumok százait építettük fel, korszerűsítettük a régi üzemeket, korszerű, modern automata gépekkel láttuk él sok üzemünket. Megyénkben is olyan korszerű üzemek épültek, mint az egri Finomszerelvény- gyár, az Egyesült Izzó gyöngyösi gyáregysége, a Mátravidéki Fémművek, az egri Hajtóműgyár, a Hatvani Konzervgyár, a gyöngyösi ércmű, hogy csak a legfontosabbakat említsük. írltgyénk ipari ^féjíSáésére jellemző, hogy l'J49-öen mindösz- sze 4 ezer munkás dolgozott, s ma már 36 ezer munkás dolgozik a megye különböző üzemeiben. Elmondhatjuk, hogy megyénk fejlett mezőgazdasággal és egyre fejlődő iparral rendelkező megye. Különösen meggyorsul ipari fejlődésünk a harmadik ötéves tervben. Megindul és belép a termelésbe a visantai külszíni bánya, a 600 megawattos erőmű. Befejeződik a bélapátfalvi cementgyár, a hatvani cukorgyár rekonstrukciója, tovább fejlődik és bővül az egri Hajtóműgyár és a gyöngyösi Egyesült Izzó gyáregysége. Jellemző az ipari fejlődésre, hogy 1949 óta mintegy 190 milliárd forintot fordítottunk az ország ipari fejlesztésére. A mezőgazdaságban gyökeresen megváltoztak a tulajdom- és birtokviszonyok a dolgozó parasztság javára. Felszabadulásunk egyik legnagyobb történelmi eseménye volt az Ideiglenes Kormány által hozott földreform-törvény, amely a parasztság évezredes perét döntötte el. A föld azoké lett, akik megművelik. A földreform során több mint 600 ezer parasztcsalád jutott földhöz. Jelentős változás következett be a mezőgazdasági termelés szerkezetében. Ősökként a külterjes kultúrált és jelentősen megnövekedett a belterjes kultúrák, zöldségfélék, ipari növények vetésterülete. A mezőgazdaság fejlesztésében, a paraszti élet átalakulásában jelentős szerepet töltött be a termelőszövetkezetek szervezése és a mezőgazdaság szocialista átszervezésének befejezése. A mezőgazdasán szocialista át szervezése felmérhetetlen jelentőséggel bír a népgazdaság fejlődése, a szocializmus teljes felépítése szempontjából. Ez kifejezésre jut mindenekelőtt a gyors ütemű gépesítésben. Amíg 1938-ban a magyar mezőgazdaságnak mindössze 8 ezer traktora volt, addig 1964- ben már csaknem 60 ezer trak torral rendelkezünk. Régen a kombájn ismeretlen fogalom volt a magyar mezőgazdaságban, ma már országosan közel (Folytatás « 2. oldalon.) Törvénybe iktatták a magyar nép felszabadulása történelmi jelentőségét Az országgyűlés ünnepi ülése Dobi István beszéde — A. I. Mikojan felszólalása Hazánk felszabadulásának 20. évfordulója alkalmából szombaton ünnepi ülést tartott az országgyűlés. Már jóval 11 óra előtt benépesültek a parlament folyosói, az üléstereim körüli társalgók: megjelentek az országgyűlés tagjai és az ülésre meghívott vendégek — a munkásmozgalom veterán harcosai, a 20 évvel ezelőtti képviselők, közéleti személyiségek, továbbá élenjáró fizikai dolgozók, szellemi munkások, a társadalmi és tömegszervezetek vezetői. Ünnepi fényárban úszott az ülésterem, j amelynek páholyai és karzatai 11 órára zsú- i folásdg megteltek az ünneplő ruhás vendégek- | kel, akik — csak úgy, mint a képviselők — I az ünnepi alkalomra feltűzték kitüntetéseiket. Részt vett az ülésen Dobi István, a Nép- köztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz • ponti Bizottságának első tálkára, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, Apró Antal. Biszku Béla, Fehér Lajos, Fock Jenő, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Komócsin Zoltán, dr. Münnich Ferenc, Rónai Sándor, Somogyi Miklós, Szirmai István, az MSZMP Poiitkai Bizottságának tagjai, valamint a Politikai Bizottság póttagjai, a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. Jelen volt az ülésen Nemes Dezső, az MSZMP Poiitkai Bizottságának tagja. A földszinti páholyokban helyet foglaltak a felszabadulási ünnepségeikre hazánkba érkezett párt- és kormányküldöttségek, A. I. Mikojan. a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága elnökségének tagja, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke vezetésével a szovjet, Emil Bondaras, a Román Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, miniszterelnök-helyettes vezetésével a román, Zsivko Zsivkov, a Bolgár Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács első elnökhelyettese vezetésével a bolgár, Alekszandar Rankovics, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság aleluöke, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége Központi Bizottsága végrehajtó bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára vezetésével a jugoszláv, Otakar Simunek, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi ^Bizottsága elnökségének tagja, miniszterelnök-aWi vezetésével a csehszlovák delegáció tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője és tagja. Az ülést Vass Istvánná, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Üdvözölte a képviselőket, majd hosszan tartó nagy taps, ünnepé* közben köszöntötte az ülésen részt vevő pártós kormányküldöttségek vezetőit és tagjait, az ülés külföldi és hazai vendégeit. Majd így folytatta: — Tisztelt országgyűlés! Ünnepi ülésünk napirendjén a magyar nép felszabadulása történelmi jelelentőségének törvénybe-ktatá- sáról szóló törvényjavaslat szerepel, amelyet a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke nyújtott be hozzám. — Felkérem Dobi István elvtársat, az Elnöki Tanács elnökét, a törvényjavaslat előadóját, tartsa meg ünnepi beszédét F.zuián nagy taps közben Dobi István lépett a szónoki emelvényre. Tisztelt országgyűlés! Zászlódíszt öltött, ünnepel Magyarország. Az ünnep melegét szívében érző a nép. A szívekben élő hála vezet, amikor elsőnek én is kedves vendégeinket üdvözlöm. Hazánk fel- szabadulásának huszadik évfordulóján ünnepi ülésünk nevében köszöntőm a magyar népet. A felszabadulás előtt Magyar- ország rendkívül nehéz helyzetben volt. Az 19!9-es Tanács- köztársaság tragikus bukása után negyedszázados áldozatos, kemény és keserves küzdelem folyt itt a nemzet haladó erői és az, országra nehezedő zsarnokság között. A harcot a munkásosztály forradalmi pártja, a kommunista párt vezette. A magyar munkásosztály — szövetségben a dolgozó parasztsággal — élén járt az önálló nemzeti létért, függetlenségért, szabadságért folyó küzdelemnek. Ebben a harcban szövetségesekre talált minden dolgozd osztályban és társadalmi rétegben. Az elnyomott tömegek az élenjárókra figyeltek, onnan (Folytatás a 2. oldalon^ X
