Heves Megyei Népújság, 1965. február (16. évfolyam, 27-50. szám)

1965-02-14 / 38. szám

A TÍefnami háborús tcszpIv fohoyodasa miafí: Nyílt összetűzés az aiigol kormánykörökben így szabadítottuk fel Budapestet Irta: M. Sutii>i«v vezérezredes, a Szovjetunió hőse, a 7. Ckr du hadsereg egyitori parancsnokéi LONDON (MTI): A vietnami háború veszé­lyes fokozódása nyílt összetű­zést váltott ki a munkáspárti íalszárny és a kormánygépeze- et ellenőrző jobboldali több­ég között. A kormánypárt kü- önböző politikai áramlatainak ónyesen kiegyensúlyozott koalícióján” láthatóvá vált az Iső repedés, miután három lamtitkár — Charles Morris, Frank Állaim és Tam Dalyell — szintén aláírta az ötven, óbbségükben balodalai képvi- elők válaszüzenetét három ka­liforniai törvényhozóhoz, akik Inálló békekezdeményezésre ürgették a munkáspártot Az üzenetet aláíró három államtitkár tehát szembekerült a Wilson-kormány hivatalos politikájával, amely „szilárd támogatásáról” biztosította az ,1 szak-Vietnam ellen intézett sorozatos amerikai agressziót Értesülések szerint a három ■ 'olitikust figyelmeztették: el- árják tőlük, hogy a kormány tagjaiként támogatják a kor­mány hivatalos politikáját Munkáspárti források sze­rint Wilson miniszterelnököt.— a hivatalos szolidaritási nyi­latkozatok ellenére — egyre inkább aggasztja a vietnami válság amerikai „kezelésmód­ja”. A Guardian Washingtoni tudósítója megbízható értesü­lésekre hivatkozva szombaton azt jelenti, hogy Wilson a hét elején Washingtonba akart re­pülni, hogy személyesen tár­gyaljon Johnson elnökkel a vietnami helyzetről. London­ban úgy tudják, hogy Johnson „lebeszélte” erről a brit kor­mányfőt, mivel egy ilyen vil­lámlátogatás elkerülhetetlenül az angol—amerikai nézetelté­rések bizonyítéka lett volna a világ előtt. A Guardian diplomáciai tudó­sítója a brit külügyminisztéri­um sugalmazása alapján há­rom pontban foglalja össze egy esetleges brit diplomáciai kezdeményezés előfeltételeit: 1. Előzetes angol—amerikai egyetértés, 2. A Vietcong ge­rillatevékenységének szünetel­tetése, 3. A genfi egyezmény többi aláíró hatalmainak haj­landósága az értekezlet össze­hívására, beleértve a Kínái Népköztársaság és a Vietnami Demokratikus Köztársaság kormányát is. A tudósító sze­rint két tényező igen sürgőssé teheti az-angol—amerikai kez­deményezést: a kaotikus poli­tikai helyzet Dél-Vietnamban, valamint az a „veszély”, hogy Franciaország esetleg megelőz­heti semlegességi javaslatával az angolszász hatalmakat. Wilson szempontjából éhhez még egy harmadik tényező is járul: a munkáspárton belül napról napra nagyobb vissz­hangra talál az a követelés, hogy a miniszterelnök ne vár­jon washingtoni engedélyre, amikor a béka forog kockán Vietnamban. A hivatalos álláspont és a munkáspárti balszarny felfo­gása között bekövetkezett sza­kadás mértékét jelzi Konnj Ziiliacus képviselőnek beszéde is. A Leeds-i egyetem béke­gyűlésén Ziiliacus kijelentette: — Az Észak-Vietnam ellen intézett amerikai légitámadás­sorozat nem egyéb, mint a „lépcsőzetes megtorlásnak” el­keresztelt agresszió hónapok óta előkészített hidegvérű al­kalmazása. Az Egyesült Álla­mok a háború Észak-Vietnamra való kiterjesztésével megkísér­li elhárítani a végső összeom­lást Dél-Vietnamban. Szemér­metlen hazugság tehát „meg­torlásnak” nevezni ezt az ag­resszív politikát. Gyalázatos arcátlanság Észak-Vietnamot felelőssé tenni azért, hogy az amerikaiak veszteségeket szen­vednek a dél-vietnami háború­ban, hiszen ők, az amerikaiak irányítják, fegyverzik és pén­zelik a barbár intervenciós há­borút a népi forradalom szét­zúzására, amely az amerikai kormány által nyakukba ülte­tett zsarnoki rendszertől akar­ja megszabadítani ezt a sze­rencsétlen országot Ziiliacus „radikális válto­zást” követelt a Wilson-kor­mány külpolitikájában. — Ha a jelenlegi politika folytatódik — mondotta a képviselő — az a katonai kiadások oly hatal­mas növekedését vonja maga után, hogy eleve lehetlenné vá­lik a munkáspárt gazdasági programjának megvalósítása. KUALA LUMPUR (AP, Reuter): Viharós. baloldali tünteté­sek robbantak ki szombaton délelőtt Malaysia fővárosá­ban. Kuala Lumpurban. A tüntetést a baloldali pártok koalíciója, a Népi Szocialista Front szervezte — eredetileg tiltakozásiul a párt néhány vezetőjének letartóztatása miatt. A felvonulás később Ame­rika- és Anglia-ellenes han­gulatba csapott át. A tünte­tők megtámadták az USIS (Amerikai Tájékoztató Szol­Események — sorokban WASHINGTON: Ismét felveszik a munkát a 33 napja sztrájkoló amerikai dokkmunkások a legnagyobb atlanti-óceáni kikötőkben. A megoldatlan munkaügyi kér­dések végleges rendezéséig azonban többhelyütt tovább tart a sztrájk. BRÜSSZEL: Hatalmas paraszt-tüntetés volt a nyugat-belgiumi Toúrnai- ban. Két és félezer cukorrépa­termelő az ellen tiltakozott, hogy a kormány nem hajlandó emelni a felvásárlási áraikat. PHENJAN: Szombaton, Versinyin repülő főmarsall. a Szovjetunió hon­védelmi miniszter-helyettese, aki a szovjet küldöttség tagja­ként tartózkodik a KNDK- ban, látogatást tett Kim Csang bon liaSseregtábornoknál, a KNDK nemzetvédelmi minisz­terénél. Kim Csang bon a ba­ráti beszélgetés után ebédet adott Versinyin tiszteletére. NICOSIA: Galo Plaza, az ENSZ cipru­si közvetítője, külön-külön ta­nácskozott Makariosz elnökkel és Kücsük alelnökkéL A cip­rusi kormány szóvivője — mint az UPI jelenti — arról adott tájékoztatást, hogy a február 2-án egy törők tenger­alattjáró fegyvereseket tett partra a szigetországban; ÜJ-DELHI: Az indiai kormány megbí­zottakat küldött Madras állam­ba. hogy tárgyaljanak a helyi lakosság képviselőivel. A hi­vatalos nyelv tragikus ellenté­teket szító problémájáról. Madras államban napok óta heves tüntetések folytak az el­len, hogy az indiai kormány megszünteti az angol hivata­los nyelvet, s bevezeti helyette a hindit. gálát) épületét s betörték ab­lsíkdlt A tüntetőik később egy rendőrőrs épületét is megro­hamozták. s csak a gépfegy­verekkel felszerelt rendőr- osztagok könnygáz-gránátjai vetették őket vissza. Az izzó hangulatú tüntetés sebesült áldozatainak száma még nem ismeretes. A malay- siai kormány rendkívüli ülés­re ült össze. Bejelentették, hogy a Népi Szocialista Front további vezetőit letartóztat­ják. s Malaysia legnagyobb részét „a közrendre nézve ve­szélyes övezetnek” nyilvání­tották. Akik részt vettek a Buda­pest felszabadításáért vívott harcokban, jól emlékeznek arra a húsz év előtti magyar télre. Az Idő esős volt, a ren­geteg csapadék tönkretette az utakat, felduzzasztottá a fo­lyókat, helyenként áradáso­kat okozott, ilyen külső kö­rülmények között készültek fel a szovjet csapatok Buda­pest ostromára: ugyanakkor a magyar fővárosban a hitle­risták igen jelentős számban összpontosítottak emberanya­got és hadfelszerelést. A 7, hadseregnek, amely­nek élén akkor e sorok írója állt, az volt a parancsa, hogy készüljön fel a hitlerista vé­delem áttörésére Domony és Alsókartal szakaszán. A támadás előkészítése nagyszabású szervező mun­kát igényelt. Pontonokat épí­tettünk, amennyire lehetett, igyekeztünk megjavítani az útviszonyokat, elzárni a meg­áradt folyók árterületén a felduzzadt víz útját. Hadd emlékeztessek rá, hogy mind­ezeket a munkálatokat, akár­csak a megfelelő csapatössze­vonásokat csakis éjnek ide­jén lehetett végrehajtani. Egyébként egyetlen jellemző és érdekes adat: az áttörés előkészítéseként az adott frontszakasz minden kilomé­terére 224 lövegűnk tüzét irá­nyítottak. Az említett intézkedések biztosították a 7. hadsereg sikereit. Ilyen tüzérségi elő­készítésre az ellenség nem számított. Hadd illusztráljam ezt a következő esetteL Fel­derítőink egy éjszaka foglyul ejtettek egy német tüzérségi megfigyelőt. Vallomásából ki­tűnt, hogy előkészületeinket az ellenségnek nem sikerült felfedni. A németek abban a hitben voltak, hogy mindösz- sze két tüzérezred áll rendel­kezésünkre. Ezek után látni kellett volna, hogyan viselke­dett a foglyul ejtett német tiszt, amikor megkezdődött a tüzérségi előkészítés. A 7. hadsereg figyelőállása három és fél kilométernyire az első vonaltól helyezkedett el. A figyelőállásból valóban döbbe­netes látvány tárult a szem­lélő tekintete elé. Több mint 1500 löveg ontotta megszakí­tás nélkül a tüzet az ellenség védelmi állásaira. Ugyanak­kor a lég védelmi ütegek szin­tén löldi célpontokat söpörtek végig sorozataikkal. Fog­lyunknak egy hang nem jött ki a torkán. Az adott pillanatban ve­lünk együtt a figyelőállásban tartózkodott Tyimosenko marsall, a főhadiszállás kikül­döttje. valamint Csisztyakov tüzérségi marsall, Versinyin légi marsall, Maiiaovszkij marsall, a 2. Ukrán Front parancsnoka, valamennyien a front katonai tanácsának tagjai, úgyszintén Kravcsenko páncélos vezérezredes, a 6. páncélos gárdahadsereg pa­rancsnoka, A rendkívül intenzív tü­zérségi előkészítés után tá­madásba indultak a páncélo­sok és a gyalogság, s már dé­li 12 órára megértek a felté­telek arra, hogy az áttörésbe bevessük a 6. páncélos gárda- hadsereget. Malinovszkij marsall kiadta a támadási parancsot. Az előrehaladást hátráltat­ta a szüntelen esőzések kö­vetkeztében felgyülemlett sártenger. A tankok csupán óránkénti 6—8 kilométeres sebességgel haladhattak. Mindazonáltal december 9-én bevettük Vácot, s ezzel el­vágtuk az ellenség visszavo­nulásának útját a magyar főváros pesti oldaláról. Csapataink kitartó harcok után az Ipoly és a Garam kö­zött bekerítették és meg­semmisítenék az ellenséget. A 7. hadsereg bal szárny a ugyanakkor magában Buda­pesten harcolt. Minden egyes tömbért, minden egyes ház­ért ádáz küzdelmet kellett vívni. Ezért külön rohamcso- portokat és átfésülő csoporto­kat szerveztünk, amelyek hő­siesen harcoltak az ellenség­gel. A rohamcsoportok tevé­kenységét jól illusztrálja Sze- robaba hadnagy katonáinak példája. Szerobaba egysége egy sörgyári épületért har­colt. Az épület, amelyet az ellenség megerősített állás gyanánt hasznosított, kulcs­helyen állt, előnyomulásunk útjában. A fasiszták kétség- besetten ellenálltak , gránát­esőt zúdítottak katonáinkra. Ok azonban megtalálták a megoldást. Robbantásokkal súlyos károkat okoztak az épületben, ami a hitleristá­kat végül is arra kényszeri- tette, hogy megadják magu­kat. Korabelnyikov gárdahad­nagy nevét halhatatlan di­csőség övezi. A gárdahad­nagy a harcok egyik kritikus pillanatában, amikor az el­lentámadásba lendült német tankok már-már áttörték ka­tonáink sorfalát, kezében tankelhárító gránáttal egy páncélos elé vetette magát és kilőtte azt. A szovjet tiszt hősiessége fellelkesítette a katonákat, akik végül is visz- szaverték az ellentámadást. A 2. és a 3. Ukrán Front parancsnokai december 29-én megadásra szólították fel a bekerített hitleristákat, hogy megkíméljék a magyar fővá­rost, és elkerüljék a felesle­ges véráldozatokat. A fasisz­ták azonban meggyilkolták parlamentereinket: Stein­metz és Osztapenko kapitá­nyokat. Amikor katonáink Mrét vették parlamentereink gálád meggyilkolásának, megesküd­tek, hogy bosszút állnak baj­társaikért. A Budapestért vívott harcok egyre ádázab- bak lettek. A 2. Ukrán Front csapatainak egy része január 18-án felszabadította Pestet. A többi ezred a 3. Ukrán Front csapatéival együtt sú­lyos küzdelmet vívott az el­lenséggel, amely még mindig megkísérelte az ellenállást. Így bontakozott ki a balatoni ütközet, amelyben végül annyira kifárasztottuk a fa­siszta hadosztályokat, hogy azok, miután súlyos vesztesé* geket szenvedtek, kénytelenek voltak visszavonulni. A véres harcokat végül győzelem koronázta. 1945. február 13-án Budapest fel­szabadult. ,,XX,XXX,XXXXXXXXX>.XXXXXXXXXXXXXXX-.XXVXXXXX\.XXXXXXXXXVXXXXXX' Viharos tüntetések Kuala Lumpurban A mezőgazdaság szocialista átszervezésével természetsze­rűen együtt jár a mezőgazda­sági géppark rohamos gyara­podása. Jelenleg Heves megyé­ben mintegy kétezer traktor áll a szövetkezetek, illetve gépállomások rendelkezésére. A gépek kapacitásának jó ki­használása nem kis mértékben függ attól, hogy ki vezeti, ki gondozza a gépet, röviden szól­va, hogy milyen a traktoros. Figyelembe véve az erőgépek számát, megyénkben az a helyzet, hogy nincs elég trak­toros. Különös«! jelentkezik ez a hiány az úgynevezett „csúcsmunkák” idején. Nem­egyszer előfordul, hogy állnak a gépek, mert nincs traktoros, vagy a két műszak megszerve­zésének az akadálya éppen az emberhiány. Kallódó emberek 1959 óta a trak torosképzés megvónkben is rendszeressé vált. Pápán, Szabadszálláson, majd Pétervásárán, valamint az egyes gépállomásokon és szövetkezetekben 2063 trakto­rost képeztek ld. 1964—65 te­lén 43ó traktoros tett vizsgát, jelenleg pedig még 450 új trak­toros képzése folyik. Ez azt jelenti, hogy ezt az évet is be­számítva megyénkben néhány híján 3 ezer traktorossal kel­lene számolni. A tények azon­2CMpmsMGj IMS. február 14* vasárnap ban sajnos mást mutatnak. Traktoroshiány van és a csúcs­munkák idején a mezőgazda­ság évről évre az iparhoz kény­telen fordulni segítségért. A gépállomásokon és termelőszö­vetkezetekben mintegy kétezer 200 traktorost tartanak szá­mon, ami azt jelenti, hogy hozzávetőlegesen 800 traktoros hiányzik. Egy érdekes kimutatás A gépállomások 1964-ben kimutatást küldtek a gépállo­mások Heves megyei Igazga­tóságára arról, hogy hány trak­toros ment el a gépállomásról, illetve hány olyan ember nem üit traktorra, akik korábban traktorosvizsgát tettek. E ki­mutatások nem valószínű, ho„y teljesek, de így is sokat mon­danák. Ezek szerint a Tama- szentmiklósi Gépállomásról 20, a Füzesabonyi Gépállomásról 25, a hortiról 29, a pétervásá- riról 9, az Egri Gépállomásról pedig 20 traktoros ment el az említett esztendőben. Dévaion hol vannak ezek az emberek? Gulyás Kelemen traktoros, fa­lujában j ószággon dozó, Kris- pán Sándor Szolnokra, a Víz­ügyi Igazgatósághoz ment. A Tamaszentmiklósi Gépállo­másról elkerült emberek má­sik része Budapestre, Ceglédre, Gyöngyösre — az iparba — költözött, illetve itt vállalt munkát Riczkó János füzes­abonyi traktoros a Kőbányai Sörgyárban helyezkedett eL A Horti Gépállomásról búcsút vett traktorosok pedig az erő­műnél, a cukorgyárnál, a bá­rr Elveszett ff 800 traktoros nyáknál kerestek megélhetést. Ezeknek az embereknek a többsége új munkahelyén is traktoron ÜL Tíz milliónál többet költöttünk eddig tr aktorosképzésre Az állam évről évre nagy összegeket költ traktorosak képzésére. A háromezer trak­toros kiképzése eddig több mint tízmillió forintba került. Közülük 700-an bentlakásos, öthónapos tanfolyamon vettek részt és oktatásukra mintegy 700 ezer forintot fordított az állam. A többiek, akik üzemi tanfolyamokon szerezték meg képesítésüket, nem kerültek ugyan ennyibe, de mégis je­lentős összegeket emésztett fel kiképzésük. Hozzávetőleges számítások szerint a 2300 üze­mi tanfolyamán részt vett traktoros mintegy 9 millió 700 ezer forintjába került az ál­lamnak. Ha most figyelembe vesszük, hogy a mezőgazda­ságból — az ott képzett trak­torosok közül — mintegy 800 traktoros ment el, vagy meg sem kezdte az új szakmát, úgy világosan kitűnik, hogy hozzá­vetőlegesen 3 000 000 forintot hiába áldoztunk erre a célra. A traktorosiskolát végzők je­lentős része fogadkozott ugyan, bogy a tanfolyam elvégzése után a gépállomáson, vagy a szövetkezetben dolgozik, sajnos azonban több százan rendkívül gyorsan megváltoztatták állás­pontjukat. Rendet kell teremteni a traktorosok bérezése körül Tény, hogy olyan emberek is vannak, akik elvégezték ugyan a traktorosképző isko­lát. sikeres vizsgát is tettek, de nem folytatják válasz­tott szakmájukat. Olyanokkal is lehet találkozni, akik a ter­melőszövetkezetben maradtak ugyan, de az állattenyésztés­ben. vagy a növénytermesztés­ben dolgoznak. Többen a mi­nisztériumig is eljutottak pa­naszukkal és elmondták, hogy a Vizsga után a vezetőség nem adott nekik gépet és munká­jukra nem tartott igényt. Má­sok arra hivatkoznak, hogy a termelőszövetkezet nem bizto­sította nekik azt a bért, amit a gépállomás nyújt traktoro­sainak. A gépállomási trakto­rosok viszont arról panaszkod­nak, hogy az érv első felében alig keresnek valamit és bére­zésük jelentős mértékben az időjárás függvénye. Kétségtelen, hogy a trakto­rosok bérezése rendkívül szé­les skálán mozog. Ez akikor is igaz, ha csak a termelőszövet­kezeti traktorosokról beszé­lünk. örvendetes, hogy jó né­hány gazdaságban az önálló géppark megteremtésével új traktorosgárda is született, akik jól érzik magukat és megtalálják mint szövetkezeti tagok is számításukat. Máshol örökös vita van a traktorosok és a tsz vezetői között. Olyan eset is előfordult, hogy ugyan­abban a tsz-ben az egyik trak­torost készpénzzel, a másikat munkaegységgel fizetik. Tu­dunk olyan esetről is. amikor a traktorosnak munkába lépé­sekor a tsz mindent megígért, később viszont, amikor már csökkent a traktoroshiány, mérsékelni akarja a kialku­dott bért Néhány szövetkezet már jó példát mutat Megyénk több termelőszö­vetkezete eredményesen oldot­ta meg a traktorospróblémát. Túl a traktorosok erkölcsi megbecsülésén, gondoskodtak a traktorosok megfelelő, a mun­kájukkal összhangba hozott bérezés bevezetéséről is. így van ez Nagytályán, Makiáron, Tiszanánán a Petőfi Tsz-ben, Hevesen és másutt is. ahol a szövetkezet vezetői idejekorán felismerték az állandó trakto­rosgárda kialakításának jelen­tőségét. Ezek az emberek, mint a termelőszövetkezet tagjai, érdekeltek a termelésben és eeváltalán nem közömbös szá­mukra. hogy minőségileg mi­lyen munkát végeznek és. hogy az általuk szántott, vagy beve­tett területen milyen lesz a termés. Az anyagi ösztönzés helyes megválasztása ebben a vonatkozásban is rendkívül je­lentős. Ott viszont, ahol a szö­vetkezet vezetői nem sokat tö­rődnek a traktorosokkal, sok a „vándorlás” és gyorsan vál­togatják egymást a traktoro­sok. A korábban kiképzett trak­torosok felkutatása révén egy­két száz ember visszakerülhet­ne a szakmába. Itt elsősorban azokra kell gondolni, akik rendelkeznek ugyan vizsgával, de nem foly­tatják a szakmát. Az is igaz* hogy a mezőgazdaságban ki­képzett traktorosok jó része az iparban helyezkedett eh Ez azt jelenti, hogy a mezőgazdaság —, amely évek óta súlyos trak­toroshiánnyal küzd — az ipar számára képez drága pénzen vontatóvezetőket, dömperveze- tőket. Csak üdvözölni lelhet a most véget ért országgyűlésen Hevér Lajos képviselőnk javaslatát, amely szerint intézkedni kelle­ne, hogy az FM költségvetésé­ből szervezett tanfolyamok hallgatói a mezőgazdaságban hasznosítsák tudásukat. Ez azért is fontos mert a gépek megfelelő kihasználásának egyik fő akadálya mezőgazda­ságunkban a traktoroshiány. Azok a termelőszövetkezetek járnak el helyesen, amelyek tervszerűen építik ki trakto. rosgárdájukat és olyan megál­lapodást kötnek a traktorosok­kal, amely mind nekik, mind a gazdaságnak előnyös. A trak­toroshiány megszüntetése nem­csak pénz. de bánásmód, he­lyes szervezés kérdése is Szaiay István

Next

/
Oldalképek
Tartalom