Heves Megyei Népújság, 1965. február (16. évfolyam, 27-50. szám)
1965-02-02 / 27. szám
Annyit oszt a tsz, amennyit termel Mint már jelentettük, szombaton megtartotta zárszámadási közgyűlését a tarnazsa- dányi Egyetértés Tsz. A közgyűlésen részt vett Kovács László, a megyei pártbizottság osztályvezetője, Nagy Károly, a Hevesi Járási Pártbizottság első titkára, Papp Sándor, a járási tanács yl>-titkára, Hever Lajos országgyűlési képviselő, Sramkó László, a járási pártbizottság tagja, Gulyás Sándor, a hevesi Rákóczi Tsz elnöke, Kurumfi István, a Hevesi Állami Gazdaság igazgatója, Kállai Gyula, a Politikai Bizottság tagja, a Miniszter- tanács első elnökhelyettese táviratban köszöntötte a szövetkezet tagságát, vezetőjét. A tagság előtt Tóth László, a tsz elnöke adott számot az egyéves munkáról. A beszámolóból és a hozzászólásokból is az derült ki, hogy a tsz tagsága a kedvezőtlen időjárási viszonyok ellenére is szorgalmasan és eredményesen gazdálkodott. A növénytermesztési ág nem teljesíthette a tervét, de az állattenyésztés több mint egymillióval, eredményezett többet, mint a tervezett. A tsz teljesítette hízó- marha-értékesítésí tervét, és túlteljesítette több mint 130- cal hízósertés-érté "ítési tervét, és a juhtartás is jőve ■ delmezőbb volt a' tervezettnél épp úgy, mint a tojásterv teljesítése. A termelőszövetkezet az állattenyésztésben dolgozóknak majdnem 40 ezer forintot fizetett ki prémiumként A termelőszövetkezet 1963 végén 8 millió 193 ezer forint tiszta vagyonnal rendelkezett, és 1964-ben 2 millió 107 ezer forinttal növekedett a szövetkezet. tiszta vagyona. Az elmúlt évben növekedett a tsz állóeszköze, gépparkja, állatállománya. A szövetkezet 1964. évre 99 ezer munkaegység-felhasználást tervezett, de mintegy 12 ezer 500-at megtakarított. Az eredményes munkát bizonyítja, hogy a termelőszövetkezetben egy munkaegység 40 forintot ér, s a növénytermesztésben átlagosan a mnnlcaegy- ségből és a százalékos művelésből származó jövedelem eléri a 18 950 forintot, az állattenyésztésben dolgozóknál pedig a 25 500 forintot. Mindez a becsületes, szorgalmas, hétköznapi munkák eredménye. A zárszámadó közgyűlés nem fukarkodott a dicsérő szavakkal, de hangsúlyozták azt is, hogy ezt az eredményt öntudatosabb, lelkiismeretesebb munkával tovább lehet növelni. Hangsúlyozta a közgyűlés: a zárszámadásra vcló készülődés január elsején l-cezdődik, s egész évben tart. Éppen azért, hogy az 1965-ös év milyen eredménnyel zárul, az már a mától, í's a közvetlen hónap tói is függ. A járási pártbizottság nevében Nagy Károly, a járási pártbizottság első titkára köszöntötte a közgyűlést, kívánt jó egészséget és sók sikert az i 965-ös munkához. A szövetkezet tagjai az est: órákban közös vacsorán zárták le az eredményes 64-es esztendőt, (p.) Rendhagyó zárszámadás Megkétszereződött a közös vagyon és a munkaegység értéke a verpeléti Dózsa Tsz-ben Nemcsak boráról, de kiegyensúlyozott és megalapozott gazdasági helyzetéről is ismert a megye határain túl is a verpeléti Dózsa Termelő- szövetkezet, amelynek múlt évi eredményei egészséges fejlődésről tanúskodnak. Erről győzte meg a szövetkezet tagjait a szombati zár- számadási köz. gyűlésen Fekete Győr Endre termelőszövetkezeti elnök. Elismeréssel nyilatkoztak róla és őszinte örömmel fogadták a jó gazdálkodás eredményeiről szóló jelentést a vendégek, köztük Szirmai Jenő, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának tagja, a SZÖ- VOSZ elnöke, Szabó István, a földművelésügyi miniszter titkára, Gubán Dezső, az Egri Járási Pártbizottság eiső titkára, valamint a járás és a község tanácsi és tömegszervezeti képviselői, a patronáló verpeléti honvédség parancsnokai. A beszámoló az elmúlt három év gazdálkodásának eredményeit ölelte fel, aminek végső kicsengése az volt, hogy a szövetkezetneik ez idő alatt megkétszereződött a vagyoni helyzete és a munkaegység értéke. A múlt év végére 2229 forintra emelkedett az egy szántóegységre jutó gazdálkodási eredmény, 1961-ben hét és fél millió forint, tavaly pedig közel tizenkétmillió forint volt a szövetkezet gazdálkodási eredménye. A kedvezőtlen időjárási viszonyok ellenére teljesíteni tudták az állammal szembeni áruértékesítési kötelezettségeiket. A termésátlagok nagyobbrészt meghaladták a tervezettet, burgonyából 80 helyett 87,3, cukorrépából 100 helyett 175, dohánynál 30 helyett 78, a paradicsomnál pedig 90 helyett 132 mázsás átlagtermést takaríthattak be a szövetkezetiek. J ó eredményt hozott az ’ állattenyésztés. A szarvasmarha- és sertéshús előállítására fordított abrakmennyiség. országosan is a legalacsonyabbak közé tartozik. Egy kiló élő szarvasmarha-hús előállítására 2,10 kiló abraktakarmányt használtak fel, így a költség 11,4 forint volt, míg a felvásárlási ár 14 forint, Egy kiló sertéshúst 3,4 kiló abrakból állítottak elő, a felvásárAranak a termelőszövetkezeti zárszámadó közgyűlésnek, amit szombaton este a gyöngyösi középfokú mezőgazdasági technikum IV. osztályos növendékei tartottak meg, nem a hely és a forma miatt kell a minősítését rendhagyónak megállapítanunk. A formát, nyugodtan nevezhetjük hagyományosnak. Ott volt a tsz-el- nök, nem is egy. Tóth József, a gyöngyösi Mátragyöngye, valamint a halmajugrai Béke Tsz elnöke, Szalóki Béla is. Az elnöki asztalnál ült még Ho- dászy Miklós, az iskola igazgatója, a. KISZ városi bizottságát maga a titkár, Barta József képviselte, Popovics Géza kollégiumi igazgató pedig a tanári kart. bár a tsz-mozga- lom patrónusa is ő már negyedik éve a tanulók között. Végül magas beosztású vendég is megtisztelte a technikumi osztály zárszámadó közgyűlését Vlcskó Lajosnak, a Földművelésügyi Minisztérium szakoktat, si H »igazgatóságának helyettes vehetője személyében. A hivatalos „protokoll” sem volt tehát kisebb, mint a „nagy” szövetkezetek hasonló közgyűlései esetében. Mégis rendhagyó zárszámadás zajlott le Gyöngyösön szombaton este a mezőgazdasági technikumban. A negyedik osztály ugyanis teljes jogú tagja az említett mindkét tsz-nek. Még ház;óii földdel is rendelkeztek. amit Halmajugrán jelöltek ki a számukra. Ezen a földön szitán valóban kedvükre gazdálkodhattak. De mire jó mindez ma, amikor a gyakorlati oktatás keretében úgyis mindenütt „beviszik” az iskolába az életet? Valami különcködésnek tűnhet az egész. Érdemes Hodászy Miklós igazgató megállapítását idéznünk: — Mi ezzel a szövetkezeti tagsággal a fiúkat vittük ki az életbe. Nevelési szempontból felbecsülhetetlen az az élmény, ami így éri őket közvetlenül a termelőmunkában és a közös gazdaságban szorgoskodó emberek között. Tangazdaságunkban, bár az minden vonatkozásban jó lehetőségeket biztosít a fiúk szakmai képzéséhez, nem tudunk olyan feltételeket teremteni, mint a „valódi” közös gazdaságokban. Ez utóbbiakban maga a kendőzetlen élet alakítja a fiatalokat, készíti fel Őket későbbi munkájukra. Tudomásunk szerint az egész országban egyedülálló a gyöngyösi középfokú mezőgazdasági technikum tanulóinak tsz- tagsága. Pedig példájuk alkalmas arra, hogy szélesebb körben elterjedjen. Négy évvel ezelőtt kezdték, akkor még megfontolt szervezettség nélkül, csupán az ifjúi segítőkészség vitte őket a tsz-be, később alakult csak a társadalmi munkából jogi viszony. Anyagi Ösztönző ereje sem lebecsülendő. Évenként átlagban húsz-huszonötezer forint jövedelmet mondhattak így magukénak, amit hasznos tanulmányi utakra fordítottak, jártak már két baráti országban és ehhez az anyagi fedezetet a tsz-tagságukka! teremtették elő. Akárhonnan nézzük, mindenhonnan csak pozitív oldalait láthatjuk a gyöngyösi kezdeményezésnek. Ebben az iskolában nem szukád meg a hasznos hagyomány a jövőben sem. Talán kedvet kapnak tőlük mások is. (g. molnár) Ésszerűen, hasznosan9 hatékonyan A dolgozók különböző rétegei tanácskoznak most megye- szerte. Egymást követik a fontos megbeszélések, ahol őszintén számadást adnak az elmúlt évek tetteiről, s ezzel párhuzamosan a készülődésről, amelyek újabb, nagyszerűbb feladatokat vázolnak a jövő elé. A kép, amelynek első vonásait <t Központi Bizottság 1964. december 8-10-i határozatának megjelenése után kezdtünk megrajzolni, egyre inkább formálódik, kezd mind teljesebbé válni: milyen legyen ez az esztendő, mit kell 1965-ben megoldanunk? Mint arról már beszámoltunk, pénteken a megyei pártbizottság kibővített ülésen tárgyalta: mit végeztünk az elmúlt évben, s mit teszünk most, amikor az ötéves terv befejezésének utolsó évéhez értünk? Jogos, sőt szükségszerű ez a számvetés! Most válnak valósággá az elmúlt évek munkájának eredményei és most kell megtenni a lépéseket a következő tervidőszakra is. Az elmúlt évben terv feladatainkat — ha nem is minden vonatkozásban — eredményesen oldottuk meg. S hogy most mégis — mint ahogy a pártbizottsági ülésen, ezen a jelentős tanácskozáson is — nemcsak a múltról, hanem inkább a máról és a közeli jövőről szólunk, annak megvan az oka: lehetett volna jobban, és ésszerűbben, hasznosabban, hatékonyabban is munkálkodnunk. Hogyan? — tehetik fel többen a kérdést. Észszerűbben — hangzott el a beszámolóban és a hozzászólásokban egyaránt. Mi e szónak a lényege? Az, hogy jobban számoljunk erőinkkel és lehetőségeinkkel, meg kell fognunk az eddig ismert és ismeretlen csatornákon elguruló forintokat, idővel, anyaggal, erővel, beosztóan, számítóan, jól kell gazdálkodnunk. Mert gurultak és gurulnak a forintok az ismert és az ismeretien csatornákon át. A létszám-túllépés kétmillió forintba került a megye iparának, ugyanakkor kétmilliót fizetttünk ki túlórára. Magasak a veszteségidök — a gépállás, az anyag- ellátás szervezetlensége, a selejt sok —, pedig a veszteségidőket csak ha két százalékkal csökkentjük, 13 millió forint bérmegtakarítást eredményez a megyében. Alacsony több helyen a munka, a gyártás szervezése, a gyártástechnológia, a műszaki fejlődés nem a megfelelő ütemben haladt előre. S ezek mind-mind forintban mérhetők! Lehetett volna ésszerűbben? Lehetett volna, mert lehet is ! Ezt bizonyította a megyei pártbizottság beszámolója és majd minden hozzászólója. Hasznosabban: sok sző volt erről! Hasznosabban, tehát erőinket — szellemiekben és anyagiakban egyaránt — csak arra szabad fordítanunk, ami jó a népgazdaságnak — mert ez jó valamennyiünknek — jó a vásárlónak itthon és külföldön — mert ez mindannyiunk érdeke. Ismerjük meg az igényeket, a piacot, a keresletet. S ez évben, de a jövőben sem ne illethesse érdem és elismerés azt, aki bár magas százalékot teljesít, de a munkálkodásának eredménye: el nem adható, telt raktárak áruja lesz. Erre kell most minden erőt fordítani! Mert a termelékenység több új értéket, magasabb nemzeti jövedelmet, még jobb életkörülményt jelent. S hogy ez megvalósuljon, minden tárgyi és személyi feltétel adva van. A párt, a társadalmi szervek, a gazdasági vezetők, a dolgozók jobb munkája milliókkal emelheti eredményeink grafikonját. A megyei pártbizottság ülése, az ott elhangzottak — mind elvi, mind gyakorlati oldalról nézve — munkára, tettekre szólítanak, buzdítanak. Jogosan. A megyénkben is egyre terebélyesedik a munkáverseny, amellyel köszönteni kívánjuk felszabadulásunk huszadik évfordulóját, Párt, állami, társadalmi és gazdasági,,, szerveinknek minden eszközzel elő kell segíteniük ezt a nemes mozgalmat. Éspedig úgy, hogy a munkavállalásoknál is ezt tartjuk szem előtt: ésszerűen, hasznosan, hatékonyan segítik-e ügyünket, célunk megvalósítását. Mindezek nem meglepően újak, nem is valami tűz és víz, homlokegyenest más mint ami eddig is célunk volt. Az ötéves terv utolsó esztendejében azonban e vonásokat, feladatokat a KB és a megyei pártbizottság határozatának tükrében élesebben, világosabban látjuk. S ha túl a felismerésen a három fogalom — ésszerűen, hasznosan, hatékonyan —, a dolgozó tömegek, mindannyiurűt élete, mindennapunk középpontjába kerül, jelentős lépéseket tettünk ez évi tervünk teljesítéséért és az új tervidőszak előkészítéséért. lási ár és a költség közti különbség 4,5 forint eredményt hozott kilónként. Negyven mázsás átlagtermést hozott a négyéves telepítésű szőlő, aminek termőre fordulására az idén számítottak. Mindemellett növelni tudták a közös gépparkot és a gazdaság nagyüzemi fejlődése jói jövedelmező stádiumába ért. Tavaly 42 és fél millió forint volt a termelőszövetkezet munkáját segítő állóeszközök és források értéke. Megduplázódott az állóeszközök értéke és 1964 év végére 16 és fél nuLió forintot tett ki, a fel nem osztható szövetkezeti alap már 12 millió forint, a tehermentes tiszta vagyon több mint tizenhatmillió forint a szövetkezetben. A gyenge termelő- szövetkezetek kategóriájából három év alatt a jól gazdálkodó termelőszövetkezetek kategóriájába került eredménye* alapján a verpeléti Dózsa Tér melőszövetkezet. Lépést tartott a szövetkezeti tagok jövedelmiének alakulása is. A múlt évi gazdálkodási eredmények alapján 42 forintot fizettek egy munkaegységre, az egy dolgozó tagra jutó részesedés tizenháromezer forint. A munkafegyelem megszilárdulása mellett olyan eredményt is magukénak mondhatnak a verpelétiek, hogy az idei oktatási évben tíz mező- gazdasági tanulót iskoláztak be és külön oktatási felelős foglalkozik a szövetkezet szakmunkás-utánpótlásának képzésével. (p- ej AZ IPARI TERMÉKEK korszerűségét legáltalánosbban az jellemzi, hogy rendeltetésének megfelelő feladatát milyen eredménnyel és hatásfokkal teljesíti. Korszerűnek csak az olyan terméket nevezhetjük, amely pontosabban, teljesebben és közvetve, vagy közvetlenül olcsóbban elégít ki meghatározott szükségleteket, mint hasonló rendeltetésű elődje. Űj terméknél ez az összehasonlítás nem lehetséges, s ebben az esetben az jelenti a korszerűséget, hogy valamilyen addig ki nem elégített szükséglet kielégíthetővé válik. Persze a korszerűtlen termék is megfelelhet bizonyos igényeknek, de az egyes embereknek, a termelőkollektíváknak. az egész társadalomnak természetes törekvése, hogy a technika a tudomány fejlődésének elért színvonala mellett a lehető legjobban elégítse ki az egyre sokrétűbbé váló, szüntelenül növekvő követelményeket. Napjainkban korszerű például az a forgácsológép, amelynél a munkadarab felfogása pneumatikus, vagy mágneses úton pillanatok alatt elvégezhető, különösen, ha ez párosul fokozott nagy pontossággal, és a kényesebb beállítások automatikus vezérlésével. Megérdemli a korszerű jelzőt az a tehervagon is, amely hidraulika alkalmazásával egy gombnyomással üríthető, anélkül, hogy emberi kéz érintené a rakományt. Az új lakó is akkor tartja lakását korszerűnek, ha az viszonylag olcsó fenntartási költség mellett, maximálisan kényélmes, praktikus, egészséges, amelyet könnyű tisztán tartam, és különféleképpen berendezni, a szobák méretét változtatni, stb. Bizonyára az a mérőműszer is elismerést vált tó* amellyel — Korszerű termékhez - korszerű alapanyagot sokoldalú használhatósága révén — olyan különféle jellegű mérések végezhetők egyazon időben, melyeket korábban csak három- vagy négyféle műszerrel külön-külön végezhettek el. Ha csak az említett termékeket tekintjük, akkor is hamar szembetűnik, hogy a korszerű elgondolás valóra váltásához elsősorban korszerű anyag kell, amelyben testet ölthet az új, a jobb megoldás. A konstruktőröknek, a mo- delltervezőknek ezért a korszerű elgondoláshoz első lépésként korszerű anyagot kell ke- resniök. A korszerű anyag említésekor általában mindenki azonnal a műanyagokra gondol. A műanyagok ma már a különböző anyagok között külön családot képeznek. Számos területen, kiváltképp a híradás-technikában, a gépiparban és az építészetben sok elképzelés egyszerűen megvaló- síthatatlan lenne, ha nem léteznének speciális tulajdonságú műanyagok. Hol van például a hagyományos anyagok között a térfogat súlyához mérten olyan rendkívüli szilárdságú anyag, mint a műanyaghab. A danamid bizonyos területeken' sokkal eredményesebben felhasználható mint a kiváló színesfém-, vagy acélötvözetek. Jól tudják ezt a gyártmánytervezők is. Mégis elgondolkoztató, hogy a konstruktőrök, s a gépgyártók, de más iparág szákemberei is korszerű anyagként gyakran csak a műanyagot tartják számon. A HAGYOMÁNYOS korszerűként jelenik meg például az extrudálási, vagyis a meleg-folytatásos eljárás segítségével. Minden ötvözet, amit ma nem tudnak hengerelni és csak nehezen kovácsolni, kiváló minőségű, az igényeknek megfelelő profil-anyagként állítható elő ebben a folyamatban. Vagy például 30—40 százalékkal olcsóbb az alakítás, ha nem öntecset csapolnak a Martinból, hanem folyamatosan öntött rudat, amit nem kell hengerelni, rögtön kovácsolható. A kevesebb munka- művelettel csökken a hiba-lehetőség és jobb lesz a minőség. A gömb-grafitos öntvények, a precíziós öntvények, a gépi formázással készült öntvények tulajdonságai — méretük, minőségük, szilárdságuk — sokkal jobbak, és csökken annak a lehetősége, hogy valamilyen öntvény-szerkezeti hiba mialt a végtermék hasznavehetetlenné válik. Sajnos azonban a korszerű kohászati eljárások lassú ütemben terjednek, s kiváltképp az öntödék maradtak el jó pár évvel a világszínvonaltól. Sok múlik azon is. hogy a konstruktőrök mennyire követelik meg az „új” anyagot. A gépiparban ugyanis általában forgácsolási technológiára szerkesztik meg a legtöbb új konstrukciót. Szovjet közgazdászok nemrég kiszámították: ha egymillió tonna hengerelt árut forgácsolás helyett képlékenyen alakítanak, akkor 250 ezer tonna anyagot, 30 ezer munkást és 15 ezer szerszámgépet takarítanának meg. Nálunk pedig becslések szerint évente 132 ezer tanná fé* met forgácsolunk el feleslegesen, és az utóbbi három évben mégsem emelkedett a precíziós kovácsoló berendezések aránya a megmunkáló gépparkon belül. Az átlagos anyag-kihozatal nálunk csak a 60 százalékot éri el, részben a konstruktőrök korszerűtlen gyártási szemlélete, másrészt a hagyományos anyagok „hagyományos” előállítása miatt. Azoknak az eljárásoknak. amelyekkel a hagyományos anyag korszerűvé tehető és korszerűen használható fel, csak töredékét említettük. Az új eljárások bevezetése sajnos késik, pedig az alapanyag-gyártó és felhasználó gyárak szakemberei sajat hatáskörükben is sokat segíthetnének azzal, ha egy-egy új termák, korszerű gép, vagy műszer konstrukciójának elkészültekor nem elégednénk meg az elgondolás korszerűségével — hanem a kivitelezést is az anyag megválasztásától kezdve a technológiáig igyekeznek az új konstrukcióhoz alakítani. EZ A FELADAT nem tűr gépiességet. A technológusnak^ a konstruktőrnek és a közgazdásznak tökéletes kooperációját követeli meg az alapanyag gyártóktól kezdve a feldolgozókig — hogy együtt keressék meg a gyártási eljárás, a felhasznált anyag és a konstrukciós megoldásoknak azt a legkedvezőbb találkozását, ahol az egyes termékek úgynevezett műszak: és gazdasági paraméterei már nemcsak külön-külön jók — hanem együtt) együttesen korszerűek.' iíj. Gerencsér Fere Á zárszámadásokról jelentjük: