Heves Megyei Népújság, 1965. február (16. évfolyam, 27-50. szám)
1965-02-02 / 27. szám
Minden tizedik diók — énekes Házassági ígéret — lakásért Ne áltassuk magunkat: megtörténhet és egész bizonyosan meg is történt már, hogy a megkötendő háziasságban a legfőbb vonzóerőt éppen a lakás jelentette. Most mégis hasonló esetről szeretnék elmondani néhány dolgot, mert történetünk hőse csak ígérte a házasságot, nem is egy alkalommal, így akarván lakáshoz jutni, és végül a bíróság mégis a „becsapottat” volt kénytelen elítélni. Hogyan történt? As első házassági ígéret Még 1963. májusában ismerkedett meg Horton Dénes Fe- rencné a gyöngyösi lakos H. D. fiával. Megegyeztek abban, hogy az asszony elválik a férjétől, utána ők összeházasodnak. így került H. D.-ékhez Gyöngyösre a fiatalasszony. Telt. múlt az idő, Dencsné ott élt „vőlegénye” szüleinél, de sem a válásra nem gondolt, sem az új házasságkötésre. H. D. megúnta a várakozást, és albérletet szerzett „menyjelöltjének”, hogy a furcsa állapotot megszüntesse. Még az albérlet első havi díját is kifizette. A fiatalasszony nem is maradt „hálátlan”, cserében H. D.-ék ágyneműjéből elvitt magával néhány darabot, nyilván emlékül. A városi tanács szabálysértési előadója volt kénytelen emlékeztetni Dencsnét arra, hogy az ágynemű nem az ő tulajdona. Ezzel zárult az első „felvonás”. Majd a második Űj lakhelyén ismerkedett össze M. J. a fiatalasszonnyal. Keleti Miklósáé zeneiskolai ■ró, 1848-ban írt kórusművét. Próbájukon vettünk részt. Egy próbán a sok közül, ami már a jövőt nyilógatja. Mögöttük van a decemberi nagy hangverseny, amikor a Kodály Zoltán tiszteletére ajánlott hangversenyükkel a szakemberek elismerését vívták ki, de előttük még több munka van. Reggelenként skálázás, hang- feépaés szűrődik a forgalmas gyöngyösi utcára — héttől nyolcig próbálnak. Fárasztó, mert úgyis hosszú a diák szátanár kíséri Verdi Hazám cíGimnáziurnnak. Erre minket is meghívtak. Szorgalmasan készülünk. szorít az idő, ilyenkor az ember azt szeretné, ha a huszonnégy órából az énekkarnak jutna legalább — 26! — mondja Záborszky József. — Aztán ismét olyan szereplés következik, amire nagyon fel kell készülni — a sárospataki diáknapokon adunk hangversenyt. Egy-egy országos fórum végeredményben, s mi úgy is fogjuk fel a próbákat, válogaA terméssel rekordjai Íme néhány kevéssé ismert adat a „rekorder" növényekről. A pálmák népes családjában (1700 pálmafajta van) találjuk az ázsiai és afrikai trópusi erdők Calamus nevű növényét. Ezt a pálmát tekinthetjük a földkerekség leghosszabb növényének. Voltaképpen lián-pálma, amely az egyik fáról átkapaszkodik a másikra és sajátos tüskéivel megkapaszkodik a fák törzsén Szára 2—300 méter hosszú, átmérője 2—3 cm. s* Dél-Amerikában él a rafia-pálma (Raphia taedigera Mart), amelynek levelei a 30 méter hosszúságot is elérik. * A legnagyobb virágzata — 14 méter hosszú és 10—12 méter széles — a Carypha Umbraou- lifira nevű pálmának van. Ez a növény életében csak egyszer virágzik és hoz gyümölcsöt. A termés beérése után a pálma elpusztul. A legnagyobb magja a hodoioea Seychellarum ha- bill nevű pálmának van. Magjainak súlya 25—30 kg. Az ilyen óriásmag igen lassan érik be. A virágzástól a beérésig tiz esztendő telik el. A gyöngyösi Vak Bottyán Gimnáziumiban nagy kultusza van a kórusművészetnek. Két éve rendszeresen dolgoznák, azóta, amióta Záborszky József karnagy a városba került. Számára a muzsika és a kórus nem elsősorban kenyeret, hanem szenvedélyt jelent. Ez természetesen hamar „megfertőzte” a semmi jó és hasznos elől el nem zárkózó iskolát, s ma már a Vak Bottyán Gimnázium 1000 növendéke közül minden tizedik, száz diáklány ének*-' mára a délelőtt de a dallamok magukkal ragadják a lányokat, ; önfeledten éneklik a szebbnél szebb feldolgozásokat. A kórus ennek a reggeli „beének- lésnek” köszönheti, hogy nem esik a magassága, s egy olyan nehéz művet, mint Kodály Ci- gánysdratója, délben, fáradtan, szinte abszolút magasságban énekeltek végig. Mire készül a kórus és karmester? — Március első napjaiban lesz egy hangversenye Pesten, fi 7n*ionlrnr?nrn;ón Tcff^rj tást egyaránt. De hallgassuk inkább a kórust. A karmester most nem egészen érett művet, a Rákóczi indulót próbálja. Tisztán csengnek a szopránok, melegen és határozottan az altok, a mezzó- val van valami hiba. Nem megy tovább, leállítja az egészet, s míg a többiek pihennek, bizony, a középszólamnak nincs ideje semmire, gyúrják, gyakorolják, rögzítik a nehéz dallamot. Egyébként a hallottakból (Cigánysirató, Verdi egy dala a hazáról, a Rákóczi induló, Bartók Leánynézője) azt lehet leszűrni, hogy a fiatal lányok kórusának hangvétele elsősorban a modem Bartók-, Kodály- Tiuzsi kához alkalmazkodó. A romantikus zene távolabb áll (ölük, s valahogy szinte fellélegeznek, amikor a számúkra értett és kicsit különös mai kórusműveket éneklik. Első szereplésükre e próba után szombaton került sor. a mezőgazdasági könyvhét megnyitóján énekeltek. Még talán annyit a kórusról, hogy jó kezekben van. Igaz, Zá- borszky József elsősorban zenekari karmester, de nem a tudása, hanem a szíve miatt. Tudása nagyszerűen érvényesül a kórusnál, s ő nem is választja szét a zenét a daltól, de az nehéz is lenne. Külön turnéra készül, meghívást kapott Weimarba és Karl-Marx-Stadt- ba, ahol két alkalommal dirigál. Igen. Erre is készülnie kell, a koncertnek a kezdő hangtól a záróhangig a vérébe kell olvadnia a karmesternek, ha emlékezeteset akar produkálná. S bár iskolai kórus a gyöngyösi. amelyik évről évre új tagokkal cserélődik, mégis itt is maradandót, emlékezeteset kíván alkotni diákjaival együtt. (ádám) Segített a szobát kitapasztani, rendbe hozni. Az idő múlásával egyre mélyült a kapcsolat közöttük. Már a férfi édesanyját is bensőségesen „anyukának” szólította Dencsné. Jövendő „sógornője” esküvőjén teljesen úgy viselkedett, mint egy családtag. Már mindenki az új házasságot tervezgette, és hogy még könnyebb legyen a fiatalok helyzete, a férfi édesanyja a házában elköltözés miatt megürült egy szoba, konyhás lakást átengedte Dencsnének. Űgyis ott laknak majd a fiával, gondolta az édesanya. Dencsné azonban- váratlanul meggondolta magát, amikor már a szép kis lakásba beköltözött. Neki ugyan esze ágában sincs férjhez menni M. J.-hez. A hoppon maradt család a járásbírósághoz fordult. A járásbíróság ítéletében nem állapította meg, hogy Dencsné milyen módon került a lakásba, ezért a háztulajdonos keresetét elutasította. Magánlaksértés A bírói ítélet nagy felháborodást váltott ki M. J.-éknél. Ügy érezték, az igazság az ő oldalukon áll, és ha már a járásbíróság nem ítélte meg sae* rintük jogos keresetüket, nem rendelte el Dencsné kilakoltatását, hozzáláttak maguk. Tehergépkocsit rendeltek az AKÖV-tól, kifeszítették Dencsné lakásának ajtaját, három tar nú jelenlétében felrakták rá a bútort és elküldték Hortra. Dencsné szüleihez. Az ügyész erőszakkal és több személy által elkövetett magánlaksértés miatt emelt vádat M. J-ék ellen. A bíróság a vádlottak bűnösségét megállapította és 400—600 forint pénzbüntetésre ítélte őket. Ítéletében azonban figyelembe vette, hogy a vádlottak Dénes Ferencné csalárd magatartása miatt követték el a bűnesetek* ményt. ★ Eddig tart a történet. Tanulsága is van néhány. Az egyik: milyen könnyű az emberi hiszékenységet „kamatoztatni” néha. A másik: a törvény az törvény, még akkor is, ha olykor keménysége értetlenséget vált ki bennünk. De hogy ne tudjon senki csalárd módon megbújni mögötte, nem árt a megfontoltság, a körültekintés. (g. molnár) A megyei Nőtanács, a MÉSZÖV és a MÉK értékelte a múlt évben meghirdetett baromfitenyésztési, tojástermelési és értékesítési verseny eredményeit. Megyénkben az évi 15,5 vagon os baromfi-felvásárlási tervet 23,5 vagonra, a tojás-felvásárlási 8 millió darabos tervet 11 millió 907 ezer darabra teljesítették A tapasztalatok azt mutatják, hogy a megyében jelentősen megnövekedett a termelési kedv, amely főleg a korszerűbb termelési tapasztalatok felhasználásának, az árak kedvezőbb alakulásának és a minden évben végrehajtott naposcsibe-akciónak köszönhető. A megyei értékelő bizottság járásonként értékelte a versenyt. A megyében a hat első helyezettet 6 napos moszkvai úttal jutalmazták. Első díjat nyert Nyikos Károlyné Kisköre, rakhát-tanyai lakos, aki 7500 tojást, 408 kiló csirkét és 960 kiló pulykát adott át Ugyancsak első dijat kapott Tóth K. Sándomé pélyi háziasszony, 23 ezer tojás, 20 kiló csirke és 92 darab liba átadásáért Az első helyezettek között szerepel még Kobolák La- josné tiszanánai lakos, aki 13 ezer tojást 250 kiló baromfit értékesített. Búzás Béláné nagyúti háziasszony 80 libára kötött szerződést 82 darabot adott át 558 kiló súlyban. Ugyanilyen jó Szundi Ferencné Csány, já- szágó-tanyai lakos teljesítése is, aki 213 kiló baromfit, 382 kiló libát adott át szerződésre. Az első díjasok között szerepel még Nagyváradi Antalné nagy- tályai háziasszony is. A második helyezettek egyhetes belföldi üdülésben részesülnek, a harmadik díjat nyert háziasszonyok 300—300 forint értékű vásárlási utalványt kapnak. A díjakat februárban járási nőaktíva-ülés keretében osztják ki a nyerteseknek. • «J* «j* *2* «J* •** «j» «J» *2» «J* »2* *2* *2* «2* ♦2* «2* *1* *Z* *2* *1* ♦2* *2* K* *3* *2* PINTÉR ISTVÁN — SZABÓ LÁSZLÓ: i—Amikor a szálak i— elszakadnak 8. Börtönbe kerül... Pedig még csati most kezd igazán élni. Most jött rá a fővárosi élet ízére, most kezdi tulajdonképpen megízlelni a miunka utáni pihenés, szórakozás örömeit.. De ez a Forrai úgy csinálta, hogy erre nem tudnak rájönni... Honnan is sejtenék, hogy ők voltak... És tényleg, majd vigyázni fog a pénz elköltésével. Minden hónapban csak két ruhát vesz. Évekig el fog tartani ez a sok pénz... Elaludt. Másnap, ahogy betette a lábát a gyárkapun, úgy érezte, mintha kiál- bélyeg lenne a homlokára sütve, ndenkinek az arcán valami gúnyos mosolyt vélt felfedezni, sejtelmes, jelentőségteljes pillantásoíkat hámozott ki az emberek tekintetéből. Az öltözőben összetalálkozott Magdival, de rá sem néztek egymásra. Szaladt a munkapadjához, és úgy beletemetkezett a munkába, hogy órákig fel sem nézett. Pedig az üzem olyan volt, mint egy megbolydult méhkas. Már mindenki tudort arról, hogy az éjjel kirabolták a pénztárt, elvitték a munkások fizetését, s így a kifizetés egy napot késni fog. Sokan káromkodtak, egyesek nevették, mások pedig közömbösen adták tovább az újabb és újabb híreket. Többen már tudni vélték azt is, hogy ki volt a tolvaj, mennyit vitt el, mikor járt itt, hogyan jutott be. De Mari bármenynyire is beletemetkezett a munkába, a hírek hozzá is eljutottak. Kimérten válaszolhatott, mint akit az egész história egy szikrán yit sem érdekel. Fellegi Feri szállította neki az újabb és újabb híreket. — Azt mondják, hogy egymilliót vitt el a tolvaj... — Ha a fizetést megkapjuk, akkor aztán engem igazán nem érdekel — felélte Mari. — Hát azért mégis. Hogy-hogy nem érdekel? Téged is megkárosítottak! Azt mondják, hogy már nyomon vannak... Rövidesen elfogják őket... A lány felkapta a fejét. Idegesen kérdezte: — Milyen nyomon? — Hát azt nem tudom — válaszolta Feri —, de mindenesetre a nyomukban vannak. — Szerinted ki lehetett az? — kérdezte a lány. — Csak innen, az üzemből valaki ... Olyan, aki ismeri a járást, tudja, hogy mi hol van, hová hogyan kell bejutni. Mari egyre idegesebb lett. A fiú is észrevette. — Mi van veled? — A, semmi... Csak ezt a vacakot nem tudom meghúzni... Már ötödször próbálom ... Feri közelebb lépett, kivette Mari kezéből a munkadarabot és segített neki... A lány munka után úgy szaladt haza, mint akit kergetnék. Egyenesen a ruhásszekrényéhez futott. Megtapogatta a csomagot és megnyugodva állapította meg, hogy a pénz a helyén van. De nem merte elővenni. Most még nem lehet semmit setm költeni, majd ha már elfelejtik az ügyet..! Átöltözött, és szaladt Magdáékhoz. Az elvált asszony szintén otthon volt. Ott voltak a fiúk is. Amikor Mari megérkezett, megrohanták a többiek, hogy milyen új híreket tud. Kölcsönösen elmondták egymásnak, és nevettek. De érezni lehetett ezen a nevetésen az eröltetettséget, azt, hogy tulajdonképpen csak önmagukat akarják megnyugtatni. Mindegyikükben ott lappangott a félelem: mi lesz, ha rájönnek? Még Forrai is izgatot- tabb volt, mint egyébként. Csak Mari állt nyugodtan közöttük. Ez a fiatal leány az egyik szélsőségből a másikba csapott. Most például azon törte a fejét, hogyan köithetne máris a pénzből. — Gyerekek, én addig egy fillért sem tudok elkölteni, amíg a nagy- bátyáméknál lakom — szólalt meg. A többiek egymásra néztek és egy rövid ideig hallgattak. Aztán Magda szólalt meg. — Költözz el... Ide hozzám . Jól megleszünk ketten... Maii nem szólt egy szót sem, hanem felállt és elindult az ajtó felé. — Hová mégy? — csattant rá Forrai. — Haza_ Ideköltözöm... Most... A lány hazafelé tartva azon töprengett, mit fog mondani Lajos bácsinak és Klári néninek. De mivel semmi okos nem jutott az eszébe, rábízott mindent a véletlenre, majd csak eszébe jut valami, amikor Lajos bácsiék elé áll. Klári néni éppen vacsorát főzött, amikor a lány megérkezett. Mari odasündörgött hozzá. — Elköltözöm... — mondta halkan. Klári néni felkapta a fejét. — Hová? Miért? — Mert nem érzem itt jól magam ..; — Szó sem lehet róla’ Lajos, gyere csak ki ... A konyhaajtóban megjelent Lajos bácsi. — Hallod? Mari el akar költözni... Nem érzi jól magát közöttünk... A taknyos! — De miért? Nem kapsz meg mindent? Bántunk? — Ügy kezelnek engem, mint egy taknyos gyereket... Most is mit mondott Klári néni? Taknyos. Pedig én egy felnőtt dolgozó nő vagyok, önálló akarok lenni. — Megígértük a szüleidnek, hogy vigyázunk rád ... Szó sem lehet róla, hogy elköltözz... — próbált véget vetni a vitának Lajos bécsi. De Mari nem szólt egy szót sem. hanem elindult a szobájába és csomagolni kezdett. A két idősebb ember kicsit magatehetetlenül nézte a lányt, amint összepakolta a holmiját Könyörögni próbáltak neki;— Értsd meg, hogy nem engedhetünk el... A te érdeked is, hogy rendes helyen lakjál... Itt egy Aliért sem keil fizetned. Meg fogod bánni... Ne menj el..: De Mari nem válaszolt, hanem tovább csomagolt. Amikor elkészült, odalépett Klári nénihez, flegmán megcsókolta, aztán Lajos bácsit is és elindult. Lajos bácsi az előszobában erővel akarta visszafogni. De a lány kitépte magát és ekkor Lajos bácsi is rájött, hogy ez semmit sem ér. A lány után nézett... A fiúk megvárták Marit. Ott ültek a rekamién, amikor a lány belépett a két bőrönddel. Meg se moccantak, nézték. Magda felállt és segített Marinak kicsomagolni. Mindent elhelyeztek a szekrényben, aztán Magda kiszaladt g házigazdájához is, hogy megbeszélje a részleteket Mari ideköltözéséről . .. Az üzemben senki sem tudta, hogy Beke Mari Magdához, az elvált asz- szonyhoz költözött... A fő téma még mindig a pénztárrablás volt. Most is új és új hírek röppentek fél s a tettesekről á legképtelenebb személy- leírásokat adták. Fellegi Feri ebédidőben Mari mellé ült. Látszott rajta, hogy valamit mondani akar, de nem tudja, hogyan kezdje, — Mit csinálsz ma este? — szólalt meg végül is. — Dolgom van ... — Pedig szerettelek volna elhívni moziba... — Nem érek rá. ’.. Marinak tetszett ez a fiú, de most, a pénztári eset óta különösen óvakodott mindenkitől, kerülte az üzemiek társaságát, nehogy elszóli a magát. Azelőtt talán örömmel találkozott volna Fellegi Ferivel, de most tőle is félt Ezért volt ilyen rideg hozzá. — Hát szóval, akkor tárgytalan:.. — szólalt meg rövid szünet után ismét Fellegi. — Igen... — válaszolta Mart miközben a levest kanalazta. — És holnap is? (Folytatjuk.) Külföldre utaznak a baromfi- és tojásfelrásárlási verseny győztesei Nyikos Károlyné 7500 tojást, 408 kiló csirkét 960 kiló pulykát adott el háztáji gazdaságából
