Heves Megyei Népújság, 1965. február (16. évfolyam, 27-50. szám)

1965-02-02 / 27. szám

Ismét elutasítás? Miközben világszerte erősö­dik a tiltakozás az ellen a bon­ni álláspont ellen, hogy ez év május 8-a után elévültnek tekintik a náci bűntetteket, Bucher igazságügyminiszter egy rádiónyilatkozatban ismét leszögezte; a leghatározottab­ban ellenzi az elévülési határidő meghosszabbítását, majd azt hangoztatta, hogy az NSZK gnem hajolhat meg külföldi nyomás előtt” és .,nem térhet el az 1871 óta érvényes jog­rendtől.” Az igazságügyminiszter ez­után az Egyesült Államokban nemrég lezajlott elévülés-elle­nes tüntetésekre célozva kije­lentette, „ha most nagy tünte­téseikkel és tiltakozásokkal olyasmire akarnak kényszerí­teni bennünket, ami ellent­mond jogrendünknek, — ak­kor véleményem szerint jogos a kérdés: mit tettetek ti a né­metek ellen elkövetett bűntet­teik megtorlására?” — Ha az elévülési határidő után néhány náci bűnös még büntetlen maradna — folytat­ta Bucher — akkor ezért nem a németeket terheli a felelősség, hanem a szövetségeseiket, akik a háború után ostoba módon a kisnácikat üldöztek politikai gondolkodásuk miatt, ahelyett, hogy a büntetőjog alapján fe­lelősségre vonható nagynáci, kát kutatták volna. Bauer hesseni főállamügyész viszont szembehelyezkedett az igazságügyminiszter vélemér nyével. Bauer a Bonner Rundschaunak adott nyilat­kozatában hangsúlyozta, rej­tély, hogy az igazságügymi­niszter miért tartja alkot­mányellenesnek az elévülési határidő meghosszabbítását, holott a legfelső alkotmányjogi bíróság már korábban hozott olyan határozatot, amely sze­rint az elévülési határidő meg­hosszabbítása nem ütközik az alkotmányba. Bauer kijelentette, hogy vé­leménye szerint minden bi­zonnyal még mindig elég nagy. számú fel nem kutatott náci bűnös lappang, így például az auschwitzi és birkenaui halál- táborok ötezer főnyi SS-sze- méiyzetéből eddig csak százat vontak felelősségre. A KGST kiállítása Prágában a KGST tizenkilencedik ülésszaka alkalmából szabvány-kiállítás nyílt meg, amelyet megtekintettek az ülés­szak részvevői is. Képünkön balról jobbra: Gaggyejev, a KGST titkára, Takác csehszlovák építésügyi miniszter, Jaro- szewicz, a lengyel KGST-küldöttség vezetője és Apró Antal miniszterelnök-helyettes. (Telefoto — MTI külföldi képszolgálat) ESEMÉNYEK _ VXXVXXXVXXXXXXXXXXXXX-.XX'.X'X'.-'XVXXXNVV.XX- W DJAKARTA: A Jáva szigeti Bandungtól délre 12 személy meghalt és 39 megsebesült egy vonatsze- rencsétlenség során. LONDON: Vasárnap éjjel London má­sodik legnagyobb ékszerkeres­kedésének tulajdonosától kö­rülbelül 300 ezer font sterling értékű gyémántot loptak el. A két tettes rendőrnek adta ki magát „ellenőrizte”, hogy az ékszerész nem tart-e csem­pészárut, majd az ellenőrzött gyémántokat magával vitte. GUADALAJARA: A mexikói Guadalajarában az arénát, — ahol zenei fesz­tivált tartottak — elhagyó és befelé igyekező nézők között pánik tört ki. A szerencsétlen­ség tréfának indult: néhány fiatalember a szembejövőket visszaszorította, A „tréfának” 25 halálos és több száz sebe­sült áldozata van. TEHERAN: Adam Rapatíki lengyel kül­ügyminiszter befejezve ötna­pos hivatalos látogatását ha­zautazott Iránból. A lengyel külügyminiszter megelégedő^- sét fejezte ki látogatásának eredményei fölött. Elmondotta, hogy a teheráni tárgyalásokon nagy figyelmet szenteltek a békés együttélés kérdésének, valamint Lengyelország és Irán gazdasági, tudományos és kulturális kapcsolatai fejlesz­tésének és kiszélesítésének.. LONDON: Erzsébet angol királynő és férje hétfőn hivatalos látoga­tásra Etiópiába és Szudánba utazott. DELHI: Az indiai fővárosban befeje­ződött az ENSZ-baráti társa­ságok világszövetségének IS. közgyűlése, amelynek munká­jában negyven ország, köztük a Szovjetunió ENSZ-társaságá. nak küldöttsége vett részt. A közgyűlés határozata elsősor­ban a leszerelés kérdésének megoldását sürgeti; felhívja azokat az államokat, amelyek még nem csatlakoztak a moszkvai atomcsend-szerzödés. hez, tegyék ezt meg mielőbb. PEKING: Január 30-án és 31-én ame­rikai hadihajók Fucsien tarto­mány partja előtt három íz­ben hatoltak be Kína területi vizeire. A kínai külügyminisz­térium szóvivőjét felhatalmaz­ták, hogy az amerikai hajók provokációi miatt adjon ki ko­moly figyelmeztetést. NEW YORK: Az amerikai vámőrök letar­tóztatták a francia légiforgal­mi társaság egyik utaskísérő­jét, aki kettős fenekű bőrönd­jében egy millió dollárra be­csült kábítószert csempészett, A “ brooklyni vizsgálóbíró 150 000 dollárban állapította meg az óvadék összegét, amely ellenében a vádlottat ideigle­nesen szabadon bocsátják. TOKIO: Japán vasárnap sikeres ra­kéta-kísérletet hajtott végre a Sikanura-i űrhajózási támasz­pontról. A háromlépcsős Lambda 3—2 rakéta 1 040 ki­lométer magasságra emelke­dett Fedélzetén 30 mérőmű­szert helyeztek el az ionosz­féra tanulmányozására. ★ — KUBÁBAN emlékbé­lyeget adtak ki a Disznó­öbölben, 1961-ben Kuba ellen intézett amerikai támadás visszaverésének harmadik évfordulóján. A kubai bé­lyeg iránt olyan nagy volt a kereslet. az Egyesült Álla­mokban, hogy a rendőrség és a külügyminisztérium javas­latára az amerikai belügy­miniszter a bélyeg behozata­lát megtiltotta és gyűjtését „nemzetellenes bűntettnek” nyilvánította. GYORSLISTA az 1965. február l-én megtartott lottó jutalom- sorsolásról, melyen a 4. hét szelvényei vettek részt 437 175 rádió, 442 169 tv, 443 739 rádió, 444 092 háziart. kisgép. 450 373 tv, 471 901 rádió, 482 053 tv, 483 549 írógép, 484 038 tv, 504 032 írógép, 514164 óra és utalvány, 516 623 rádió, 522 474 csemege ajándékkosár 5 573 180 utalvány, 5 577 239 tv, 5 578 538 varrógép, 5 579 216 éleim, ut., 5 580 465 rádió, 5 596 212 utalv., 5 604 921 tv, 5 614 316 rádió, 7 578 155 tv, 7 583 490 óra, 7 588 651 rádió, 7 589 215 han­gulatsarok, 7 591 936 külföldi társasutazás, 7 593 373 utalv, 7 596 909 motor kér., 7 600 568 élelmiszierutalvány, 9 308 487 utalvány, 9 312 502 tv, 9 315 148 kristálykészlet, 9 317 277 óra, 9 328 156 óra és utalvány, 9 335 694 kerékpár, 9 339 330 rádió, 9 341 427 kül­földi társasutazás, 9 342 397 éléskamra utalvány, 9 343 429 utalvány, 9 344 079 óra, 9 346 212 hűtőgép, 9 349 550 vi;- lanyboyler, 9 359 774 óra és utalvány, 9 346 511 óra duó, 9 365 626 tv, 9 366 312 tv, 9 369 286 konyhabútor, 938 198 fényképezőgép, 9 388 441 tv, 9 399 852 tv, 9 402 017 rádió, 9 402 836 tv 9 415 705 tv,9 416 620 óra,9 418 086 moped, 9 419 086 tv, 9 426 424 csemege ajándékko­sár, 9 433 003 szőnyeg, 9 440 153 rádió, 9 441763 tv, 9 454 742 külföldi társasutazás, 9 465 036 hűtőgép, 9 465 155 utalvány, 9 477 633 szőnyeg, 9 478 230 tv, 9 491 268 írógép, 9 506 476 utal­vány, 9 514 984 tv, 9 525 486 utalvány, 9 526 491 televízió* 9 534 365 rádió, 9 567 042 utal­vány, 9 570 552 kerékpár, 9 591966 moped, 9 599 527 utal­vány, 9 617 244 rádió, 9 617 703 tv, 9 620 721 óra és utalvány, 9 621 749 óra duó, 9 635 041 utalvány, 9 656 413 rádió, 9 663 917 rádió. 9 673 766 rádió, 9 674 357 tv, 9 680 119 rádió, 9 686104 rádió. 9 688 157 rádió, 9 691 383 búi tor, 9 693 047 utalvány, 9 693 967 rádió, 9 695 070 kávé­zókészlet,- 9 696 405, televízió, 9 707 143 rádió, 9 708 008 utal­vány, 9 721 203 televízió, 9 732 371 rádió, 9 733 253 tv, 9 757 839 motorkerékpár, 9 763 689 óra, 9 769 998 varró­gép, 9 772 606 éléskamra utal­-vány, 9 773 899 kerékpár, 9 775 713 hangulatsarok, 9 784 853 tv, 9 799 342 óra és utalvány, 9 824133 ágynemű­készlet 9 824 217 rádió, 9 825 860 utalvány, 9 831 662 tv, 9 831 868 rádió. ★ A gyorslista közvetlenül a húzás után készült. Az esetle­ges számhibákért felelősséget nem vállalunk. A nyertesnek a fogadási szelvényrészt 1965. február hó 20-ig kell a Sport- fogadási és Lottó Igazgatóság lebonyolítási osztályára eljut­tatnia. (MTI) Brandt: „a mindent vagy semmit politikája már kudarcot vallott” A kormánypárt és a szociál­demokraták (között — már a választási kampány jegyében — egyre élesebb vita bontako­zik ki az úgynevezett keleti politika kérdéséről „Keleti po­litika” alatt Bonnban a szó- cialista országokkal való vi­szony kérdését értik és ennek a vitának külön tápot adott Willi Brandt emlékirata, amelyben a nyugat-berlini pol­gármester — az amerikai kül­ügyminiszter kérésére — a ke­let—nyugati gazdasági együtt­működés fejlesztésével kapcso­latos elgondolásait rögzítette. Erhard kancellár — mint már jelentettük — legutóbb ki­jelentette, hogy az újraegyesí- tési politikának fontossági sor­rendben meg kell előznie a A szakszervezeti választásokról Megyénkben a mostani szak- szervezeti választások során 269 alapszervnél 3758 bizalmit, 660 műhelybózottsági tagot, 159 póttagot. 2050 szakszervezeti bizottsági tagot. 545 póttagot, 570 számvizsgáló bizottsági ta­got és 270 póttagot, összesen tehát: mintegy 5547 szakszer­vezeti aktivistát kell megvá­lasztani. A választás során nyílt szava­zással 154 helyen meg kell vá­lasztani a társadalombiztosítá­si tanács tagjait, valamint az alapszervek választásával együtt a kereskedelem társadalmi el­lenőreit is. A választás önmagában is komoly felelősséget és sok munkát ró szakszervezeti szer­veinkre. De a választások egyik fontos célkitűzése az, hogy tovább javuljon a szak- szervezeti szervek munkája. A választási munka eredmé­nyes megszervezése egyben ala­pot teremt ahhoz, hogy a dol­gozókat megfelelően mozgósí­tani tudják szakszervezeti szer­veink az 1965. évi feladatokra, azoknak a céloknak a megvaló­sításéra. amelyet pártunk Központi Bizottsága és a Szak- szervezetek Országos Tanácsa legutóbbi ülésének határozatai megszabnak. A választási munkát úgy kell végrehajtani, hogy a gazdasági feladatokon túlmenően tovább javuljon a dolgozók élet- és munkakörülménye, a szakszer­vezetek nevelőmunkája, erő­södjön a szakszervezetek tö- megbefolyáisa, a vezetés szín­vonala. A választásnál el kell érni, hogy a különböző funkciókba a szocializmushoz hű, vezetés­re alkalmas elvtársak kerülje­nek. hogy ezáltal vezetőképes (Betűietek alakuljanak ki. Az előkészítő munka tapasz­talataiból megállapítható, hogy a szakszervezeti munka ma már nemcsak á választott tiszt­ségviselőkre korlátozódik, ha­nem az egész tagság céltudatos tevékenységévé válik. Jó do­log, ha a szervezett dolgozók érdekeltnek tartják magukat, ha felismerik részvételük fon­tosságát, jelentőségét a szak­szervezeti munkában. Ez jelen­ti a választások legf őbb bizto­sítékát, a választások sikeres lebonyolítását is. Általában megállapítható, hogy a megválasztott jelölőbi­zottságok valamennyi helyen eredményesen dolgoznak, érző­dik, hogy a tagság megbízásá­ból végzik felelősségteljes mun­kájukat. Érzik azt a felelőssé­get, hogy nagyrészt rajtuk mú­lik, hogy olyan vezetőtestüle­teket válasszanak, amelyek ké­pesek az egyre növekvő fel­adatok végrehajtását megszer­vezni, a gyakorlatban végre­hajtani. Tapasztalatunk az, hogy a jelölő bizottságok támaszkodnak a tagság véleményére, legtöbb helyen, helyesen, először azt nézték meg, hogy a régi tiszt­ségviselők között ki, hogyan dolgozott, mennyiben felelt meg a bizalomnak és akik er­re megfeleltek, azt továbbra is javasolják. A megüresedett re­szortokra igen körültekintően keresnék megfelelő aktivistá­kat. Ez továbbra is nagyon fontos. Ahol a jelölő bizottsá­gok ezt nem tettek volna meg, úgy feltétlenül tegyék meg. De ne csak a javaslatokkal törőd­jenek, hanem azokkal is, aki­ket nem javasolnak újra meg­választani. El kell kerülni azt, ami a legutóbbi választásokon néhány helyen előfordult hogy egyik-másik tisztségviselő csak a taggyűlésen szerzett tudomást, arról, hogy nem javasolták az új vezetőtestületbe. Ez sértő. A szakszervezetek előtt álló legfontosabb feladat most, hogy a szakszervezeti bizalmi választások után megfelelően készüljenek fel a műhelybizott­sági és a szakszervezeti bizott­sági választásokra. Használják fel a bizalmi választások ta­pasztalatait. az ott felmerült kérdésekre a választás során adjanak választ a dolgozóknak. Régi igazság az, hogy a tag­gyűlés akkor jó. ha jó a beszá­moló. A beszámoló pedig ak­kor jó, ha őszintén és bátran tárja fel az eredményeket és fogyatékosságokat- Ha nem ke­rüli el az úgynevezett „kényes kérdéseiket”, ha olyan dolgok­ról számolnak be. amely érdekli is a tagságot. Termé­szetes az ilyen beszámolót csak a tények, az üzemi élet, a tag­ság problémáinak, véleményé­nek ismeretében, csak kollekti­ven lehet elkészíteni. Ezért fontos, hogy a taggyű­lések beszámolóit a kollektív testület készítse el és azokat a fő kérdéseket tárgyalja, amely kérdések a tagság, az üzem előtt a legfontosabbak. Mert a taggyűlés nemcsak a szakszervezet legfelsőbb szerve, hanem a választó taggyűlésen a vita alapján hosszabb időre megszabja a szakszervezeti bi­zottság, az egész üzem szakszer­vezeti munkájának alapvető irányelveit és feladatait. A beszámoló mutasson rá konkréten azokra a tennivalók­ra, amelyek a Központi Bizott­ság és a Szakszervezetek Or­szágos Tanácsa legutóbbi hatá­rozata alapján az üzemre há­rul. Magyarázza meg a Munka Törvénykönyv módosításának szükségességét, mutassa meg a beszámoló, hogy míg a fegyel­mezetlen,a munkahelyet változ­tató dolgozókra hátrányos, ugyanakkor a becsületes dol­gozókra előnyös a módosítás. A választások befejeztével első tennivaló, hogy az újon­nan választott tisztségviselőket ne hagyják magukra Különö­sen vonatkozik ez az újonnan megválasztott bizalmiakra Tá­mogassák, bátorítsák őket. Nem elég csak valakiben meg­bízni, megválasztani — „azután dolgozzon, ahogy tud”. Okta­tással, a tapasztalatok átadásá­val, a legalapvetőbb törvények, rendelkezések ismertetésével i kell segíteni őket, hogy ne ve­szítsék el kedvüket és a dolgo­zók bizalmának munkájukon keresztül megfelelhessenek. A választással együtt kell megszervezni az 1965. évi mun­kaversenyt Biztosítani kell, hogy az a lelkesedés és munka- lendület. amellyel dolgozóink felszabadulásunk 20. évfordu­lójára készülnek az 1965. évi tervek végrehajtásánál anyagi erővé váljon. A gazdaságveze­téssel együtt ki kell dolgozni az 1965. évi nyereségrészesedés-el­osztás elveit, a bérszabályzato- kat. Gondoskodni kell a döntő- bizottságok megszervezéséről, oktatásáról. Biztosítani kell. hogy minden dolgozó megis­merje a Munka Törvénykönyv egyes fejezeteinek módosításá­ról szóló rendelkezést Meggyőződésünk, hogy szak- szervezeti aktivistáink, szerve­zett munkásaink lelkes, odaadó és áldozatkész munkája nyo­mán mind a választások sike­res lebonyolítása, mind az 1965 évi tervek és egyéb feladatok eredményes végrehajtása biz­tosítva lesz. Mudriczki Janos SZMT-titkár „keleti politikát” és szavaiból kitűnt, hogy Bonn ezt az állás­pontját szeretné elfogadtatni nyugati partnereivel is. Willi Brandt azonban a DPA-nak adott nyilatkozatában szembe­helyezkedett a kancellár állás­pontjával és kijelentette, hogy „újraegyesítés nem lehetséges keleti politika nélkül”. Hangoz­tatta, hogy szinte érthetetlen­nek tartja Erhard kijelentését, mert ha ezt komolyan veszik, akkor ez azt jelentené, hogy pillanatnyilag semmiféle kele­ti politikát nem lehet folytatni, mert hiszen a kancellár azt az újraegyesítés megvalósításától teszi függővé. Brandt nyilatkozatában rá­mutat, ha a kelet és nyugat kö­zötti gazdasági együttműködés fejlesztését az újraegyesítéstől teszik függővé, ezzel csak visz- szatémek a „mindent vagy semmit” politikájához. Ez a politika azonban már kudarcot vallott Éppen az újraegyesítés érdekében arra lenne szükség, hogy olyan gyakorlati lépéseket tegyenek, amelyek használhat­nak az újraegyesítés ügyének. Wehner, az SDP alelnöke rá­diónyilatkozatban ugyancsak állást foglalt a „kis lépések po­litikája” mellett, majd hangoz­tatta, hogy „a német kérdés egyáltalán csak akkor válik megoldhatóvá, ha azt is sikerül európai kérdéssé tenni”. Von Hase államtitkár Brandt nyilatkozatára válaszolva saj­nálatosnak minősítette, hogy a nyugat-berlini polgármester ki­tart az emlékiratban kifejtett elgondolásai mellett. Hase azt mondta, hogy Erhard nyilatko­zatában —, amelyre Brandt most célzott — nem akart ..ab­szolút értékrendét felállítani ax újraegyesítési politika és a ke­leti politika között”, majd hoz­zátette: a kormány mindazon­által továbbra is elutasít min­den olyan keleti politikát* amely „nem az újraegyesítést szolgálná és ellenszolgáltatás nélkül megerősítené a másik fél gazdasági és politikai po­tenciálját”. Barzel, a CDU—CSU parla­menti csoportjának elnöke, a Rheinische Postnak adott nyi­latkozatában ugyancsak azt hangoztatta, hogy az NSZK nem tehet „előzetes engedmé­nyeket”. Barzel kitartott az új­raegyesítésnek Bonn által kö­vetelt formulája, vagyis aa NDK bekebelezése mellett és azt mondta, hogy csak ez után lehet majd tárgyalni a határ­kérdésekről és az európai biz­tonság problémájáról. Félévi értesítőosztás az iskolákban Csaknem másfélmillió álta­lános iskolás és több mint 230 ezer középiskolás diák kapta kézhez hétfőn a félévi értesí­tőt. Ezúttal először szorgalom­ból is osztályozták a diákokat, négy féle — példás, jó, változó, és hanyag — minősítéssel. A félévi értesítőben — ugyancsak első alkalommal — írásbeli di­cséret jelzi a huzamosabb időn át tapasztalt példamutató köte- lességtél jesítést, a kiváló tanul­mányi eredményt, segítőkészsé­get. Az általános iskolák első osztályaiban most — a hivata­los rendelkezésnek megfelelő­en — még nem osztályoztál! a gyerekeket, ők csak a tanév vé­gén kapnak bizonyítványt. Az oktatási év „második fél­ideje” június első felében ér véget. A középiskolák 4. osz­tályosainak körülbelül egy hó­nappal rövidebb lesz a félév: számukra a tanítás csak május 8-ig tart, s akkor megkezdik a felkészülést az érettségi, illetve a képesítő vizsgákra. (MTI) Értesítés Értesítem az ismerősö­ket, barátokat, hogy Pelyhe József temetése február 2- án d. u. 15 órakor lesz a Hatvani temetőben. Hozzátartozói Elfekvő készletből használt ajtók, ablakok, ajtótokok, ablakkeretek, különféle méretekben, leértékelt áron meg­vásárolhatók. Naponként 9—12 h-ig. Megtekinthetők a Heves megyei Tanácsi Építőipari és Épületszerelő Vállalat Sas út 94. sz. alatti telepén.

Next

/
Oldalképek
Tartalom