Heves Megyei Népújság, 1965. január (16. évfolyam, 1-26. szám)

1965-01-17 / 14. szám

Lélek — idézőjel nélkül Sokáig idézőjelbe tettük a lé­lek szót, így jelezve, hogy tu­lajdonképpen nincsi De idéző­iéi nélkül beszéltünk a psycho, 'élek jelentésű görög szót tar­talmazó pszichológiáról (lélek­tan) és pszichiátriáról (lélek­gyógyászat), Ifi az igazság? Megtévesztő ólom Menjünk vissza as őskorba. Meghalt valaki, eltemették, még követ is raktak a sírjára. Kapok, vagy évek múlva egy ismerőse, rokona látta a hol­tat Igaz, hogy csak aknában, de akkor még nem tudtak kü­lönbséget tenni az álomképek és a valóság között Ügy kép­zelték, hogy az embernek van agy ^roásik énje”, s ez a halál után is megmarad. Megfelelő tudás hiányában nem gondol­hattak arra, hogy a halott nem i valóságiban, hanem az álmodó .^sejtjeiben „ét”, mint em­lékkép. A testtől külön létező lélek hitének egyik gyökere ez az stég gyakori álom. A másik, ehhez kapcsolódó gyökér a val­lási képzeletvilág. Isten halan­dó testtel és halhatatlan lélek­kel teremtette az embert ^ A működés Ha röviden ts, végig követ- lenyűgöző törté­netét a kősziklától az agyve­lőig. Az emberi agy, a legma- gasabbrendű, ]egbonyolultabban szervezett anyag, hosszú fejlő­dés terméke. A tüdő és az izom is az anyag lassú alkalmazkodásával vált a lélegzés, illetve a mozgás szervévé. A tüdő funkciója a légzés, az izomzaté a mozgás; az idegrendszer és az agy mű­ködése a tudat, a lélek; nem ugyanúgy, ez durva vulgarizá- lás lenne, hanem minőségileg magasabb szinten, hiszen az agykéreg is finomabban szer­vezett anyag, mint az izom. Egy tranzisztoros rádió al­katrészei alig emlékeztetnek azokra a nyers fémekre, ame­lyekből készítették. Ha pedig szép zenét hallgatunk a rádió­ban — vagyis funkcióját, mű­ködését érzékeljük — már egy­általán nem gondolunk a ké­szülék anyagi valóságára. Esetleg csak az elromlott, vagy összetört rádió figyelmeztet ar­ra, hogy az anyag elpusztulá­sával a funkció is megszűnik. Aki egyszer átgondolja és tisztán látja az anyag és a funkció összefüggését, nem té­vedhet ebben az alapvető vfc lágnézeti kérdésben. A többlet „Amit lelkinek nevezünk, minden misztikumtól meg­fosztva Janua-ercúnak tartjuk. olyan egységnek, mélyben a „lélektani” az „élettanitól” el­választhatatlan, a kettő szsét- bonthatatlan egész”. Nyíró Gyula professzor határozta meg így tankönyvében anyag és tudat kapcsolatát Hangsú­lyozza a lelki történések minő­ségileg magasa'obrendű jelle­gét, változását is. A felnőtt lényegében ugyan­úgy lélegzik és mozog, mint a csecsemő. A tüdő és az izom funkciója a születéskor kiala­kult, s az élet végéig minősé­gében nem változik. A tudat, a lelki működések összessége azonban az egyéni életben is minőségileg válto­zik. Megtanulunk beszélni, lo­gikusan gondolkodni, az isme­retek egész tömegét gyűjtjük. A felnőtt agya hívebben, pon­tosabban tükrözi a valóságot, mint a gyermeké. Azért ragadtuk ki ezt a moz­zanatot a lélek tudományának szinte határtalan birodalmá­ból, mert embervoltunknak ez a legjellemzőbb vonása. Alkal­masak és képesek vagyunk ugyanis arra, hogy a valóságot — és benne magunkat — for­máljuk, tudatunkat az igazság „vevőkészülékévé” tegyük. Nem szükséges tehát idéző­jelbe tenni a lélek szót; mind­az, amit ez a gazdag fogalom tartalmaz, az anyagban gyöke- reaUá Gyznes István Univerzális villany mozdony A híres „Kékmadár”-expressz vonalán, Párizs—Brüsszel—Amsterdam között univer- KáUs mozdonyokat alkalmaznak, amelyek tetszés szerinti elektromos meghajtással tudnak közlekedni. A mozdony két kivitelben készül, az egyik típus maximális sebessége. JfiO, « másiké 240 km óránként. Város a főid alatt A száznegyedik elem Pár héttel ezelőtt a világ minden távirati irodája kürtöL- te a hírt; a áttörni szovjet atomkutató intézetben felfedez­ték a 104. elemet. Akkor erről a tudományos szempontból any- nyira jelentős eseményről rész­ieteket még n«m közöltek, az­óta estek is nyilvánosságra ke­rültek, a felfedezés jelentősé­gét is jobban láthatjuk- Érde­mes ezért erre a kérdésre visz- sza térnünk. Tudjuk, hogy a természettwsn mindössze kb. 90 elem fordul elő. Vannak gyakori, nagy mennyiségben előforduló ele­mek (oxigén, szilidum, alumi­nium, srbb.), vannak azonban olyanok is, arnelyéldsől igen kertes található (így pl. a No- bel-díjas Hevesi György által 1922-ben felfedezett hafnium­ból a Földön csak 0,0004 száza­léknyi mennyiség van.) Feltű­nő azonben, hogy a nagyobb atomokból felépült, tehát na­gyobb atomsúlyú elemekből vi­szonylag kevés van, s az urán­nál nehezebb atomot nem is találunk. Az urán atomjában. 92 pozitív töltésű részecske, proton van jelen, ennek alap­ján nevezzük az uránt 92-es rendszámú elemnek­Hcgy ez. uránnál nehezebb, uránon túli elemekkel a ter- «néswetben nem találkozunk, arra magyarázatot az urán vi­selkedése adott Kiderült, hogy az urán, s a vele együtt a tér­t- . ..ff | _!■.».■----j-.v g Tö bb mbit hatvan évvel eze­lőtt, egy derűs, napsütötte dél­előtt a régi Selmecbányái bá­nyászati főiskola növendékei érkeztek Ipolytamócra. Híres hely veit ea már akkoriban. Vagy egy óra járásra, mélyen bent a faluhatár dombjai kö­zött óriási kövesedett ősfenyő- fa törzs hevert Országszerte is­merték, hiszen egész Európa egyik legnagyobb kövesedett {■világi fatörzse volt. Valami­kor, mint rettentő kőhíd veze­tett át vízmosásokon, szSdahá- tsteon, úgy amint vagy har­mincmillió évvel ezelőtt, a mio- oén időszakiban végigzuhant, amikor a vihar kicsavarta od- vas, korhadt törzsét. Vagy het­ven méter hosszú lehetett. Óriás. ©sáliatok jártak-keltek a fa- törzs körül. Orrszarvúak, masz­todonok, ezek a hatalmi® tes­tű vasfcagbőrűek. Azután ős­szarvasok csapatostól. Olykor egy-egv hiéna-szerű ragadozó is elvetődött erre, s madarak szálltak le a homokra. Vala­mennyien inni jöttek ide, mert 'lénkén csörgedező forrás vize áztatta a talajt, s gyűlt meg jókora pocsolyába a mélyebb teélyen. An ősvOájJban aaonfeno, • Harmincmillió érés lábnyomok mai Ipoly folyócska hajdani földjén, olykor-olykor elsöté­tült az ég, s földrengés moraj- lőtt fel a távolban. Időnként tűzhányók köpködtek, öklen- dezték a magasba hamufelhői­ket, s árasztották el a közeli- távoli vidéket irtózatos meny- nyiségű kőzeitporral, amit a robbanás ereje repített a ma­gasba a kilőtt kürtőnyíláson át A humuszőráa hegyekké nőtt Maga alá temette az óri­ás fatöraset, a kis ősviiági strandot összes lábnyomával egyetemben, a tűzhányó kitö­rését követő forró szélvihar pedig lesodorta és magával ra­gadta a fák megpörkölt leve­lét. A hamu kegyetlenül ma­gába temetett mindent a késői világ, a mi világunk szerencsé­jére. Mert így maradt meg a kővóválott hamutömeg alatt és magában a hamuban, az úgy­nevezett vulkáni tufában a fa­törzs, az ezer és ezer levél és a hamuréteg alján az ősállatok lábnyomaival tele egykori ned­ves fövény. ÜBto an öafüázk. hamuba te* metett természeti tájra akad­tak rá a selmeci diátok. A vö­röses barna, acél kemény szífc- ladarafoolk telve voltak őséllati lábnyomokkal, fenyőtűkkel, le­velekkel. Ügy bukkantak ki a vulkáni kőzet alól, mint hatal­ma« asztallapok:, az ösorrsaar- vúak és az őaeiefánlíélék leve- sestónyér, vagy vödör nagyságú lábnyomaival, az iszonyú tal­pak, paták bentó’.yedéseiveJ, az oealopiábök egymás nyomába szegődő lépteivel Ahol mé­lyebb volt a víz, ott megálltak, és ittak az állat«*:, összetapos­ták saját nyomaikat és régeb­ben arra járt társaikét. Egyik nyom a másik fölé préselődöth A nagyszerű lelet felfedezé­se után hamarosan szakembe­rek szálltak ká a helyszínére a Földtani Intézetből, s később a Nemzeti Múzeumból A szak­emberek könnyen kiszámíttiat- ták az egyes lépésekből az ál­latok testhosszát, meghatároz­hatták vonulások irányát. Ki­ásták a. terület jó részét, s egyes szép darabokat, valóságos szobanagyságú kőzctlapőkat ki­—-i«-«- a m, JTmfJ Mtotsíúk a m&wwmofc kSállftásá termaibe, hogy a fagy, az eső, áltálában az időjárás viszontag­ságai elől magvédelmezaék aacteal és a hívatlan látogatók se rongálják a vilógvkmonylaft- ban is egyedül álló, bee**» őawi- lági maradványokat. Ezek ma is a múzeumok féltve őrzött kincsei és a látogatók megcso­dált múzeumi tárgyai. IMS «tán az Országos Ter­mészetvédelmi Hivatali vette a területet védelem alá, A Föld­tani Intézet szakemberei rend- ssanes ásatással felkutatták a környéket, lemérték, lefényké­pezték és leírták az ősmarad­ványokat Egyre gyakrabban jelentek meg róla hazai és kül­földi tudósítások. Felfigyeltek a megyei hatóságok. Ügy ha­tároztak, tető alá kell helyezni a ritka kőzetpadokat, a köve­sedéit ősfenyő maradékával, és a lábnyomokkal együtt Szabadtéri múzeumot ked lét­rehozni Ipolytamócon, ahová az érdeklődők seregestől ván­dorolhatnak, hogy körülöttük a távoli ősvilág megelevenedjék, trópusi őserdők ős pálmafái­val fahéjfáival, égig érő óriás­fenyőivel és trombitáló masz­todonjaival. sajátságainak megmutatására. Legalább annyi ha nem több nehézséget kell a tudósoknak ehhez leküzdendők, mint a Hold túlsó oldalának lefényképezé­se alkalmával tették. Honnan erednek ezek a nehézségek? Az egyik nehézséget az elő­állított anyag hihetetlenül kis mennyisége okozza. flup:uii intézetben eddig mindössze ISO atom keletkezését figyelték meg az új elembőL Hogy ez milyen kis mennyiség, azt csak hasonlattal fejezhetjük ki. Any- npiszor kevesebb ennek a 150 atomnak az összes tömege az egy kilogrammnál, ahányszor az egy kilogramm kevesebb a Hold teljes tömegénél. Az igaz­sághoz hozzátartozik, hogy ez a kisebb probléma, hiszen a 101-es elemből (amelyet ame­rikai felfedezőik az orosz Men. gyelejevről mendeléviumnak neveztek el), még kevesebb anyag állott rendelkezőére. A nagyobb probléma, hogy ez a 150 atom sincs már meg, a 104-es elem rendkívül radio­aktív, átlagosan 0,3 másodper« alatt mennyisége felére csök­ken, egy másodperc alatt meg­tizedelődnek atomjai. Ehhez képest a mendelévium bomlása lassúbb, 3 másodperc a felezési ideje. A vizsgálatokat elképzel­hetetlenül nagy pontossággal, s minden eddiginél nagyobb gyorsasággal kell végrehajtani. Sok nehéz problémát megol­dottak már a szovjet tudósok» meg fogják ezt is oldani, s be­látható időn belül megtörtén­het a 104-es elem névadása is. Ünnep lesz ez a kémiában és a fizikában! Űj utat fog nyitni ennek az elemnek a megisme­rése a mesterséges elemről való tudásunkban. Az eddig fel­fedezett uránom túli elemek sajátságai lényegileg igazolták a múlt század vegyész-zsenije, nek, Mengyelejevnek előrelátá­sát, aki az eleinek periódusos rendszerének felfedezésével a még nem ismert elemek saját­ságait is meg tudta mondani előre. A 104-es elemnek a pe­riódusos rendszerben való he­lyét azonban előre nem lehet tudni, ma nem tudunk róla többet, mint azt, hogy ez az elem is egy fém, közelebbi sa­játságait izgatottan várja az egész tudományos világ. Nem fejeződött be tehát a 104-es elem megismerése, csak az első, legfontosabb lépés tör­tént meg. Ezt az. eredményt a tudomány haladásának jelentős határköveként fogjuk mindig szómon tartani. Dr. Szőkefalin-Nágy Zoltán főiskolai tanár, kandi dátue, »TXT tagja gyobb atomsúiyú elemek mind t radioaktívak, vagyis nem ál­landóak, hanem atomjaik előbb-utóbb önmaguktól fel­bomlanak, mikö2*>en energiát tesznek szabaddá. Ez a bomlás nem mindegyik elem esetében olyan feltűnő, mint a rádium­nál, vannak olyanok, amelyek­nek bomlása hosszabb időt vesz igénybe. Az urán is az állan­dóbb elemek közé tartozik. 4,5 milliárd év szükséges ahhoz, hogy mennyisége felére csök­kenjen. Az uránon túli elemek, ha esetleg voltak is a Földön, a Föld kialakulása óta elbom­lottak. Századunk legjelentősebb fel­fedezése az volt, hogy megol­dották az atomok mesterséges bontásának és felépítésének módját. Teljesült az alkémis- ták régi óhaja is: aranyat is lehet értéktelenebb anyagból előállítani, igaz, hogy az elő­állítás költsége a kapott arany értékének több milliószorosa lenne. Lehetővé vált azonban, hogy ezekkel a módszerekkel olyan elemeket is előállíthassa­nak, amelyek a természetben nem is fordulnak elő. Elvileg lehetővé vált az uránon túli elemeket is előállítani, 1940- ben sikerült először a 93-as rendszámú, neptuniumnak el­nevezett elemet, majd a 94-es rendszámú pultóniumot előállí­tani. Ez utóbbiból azóta több száz, kilogramm készült, a vi­lágháború végén már atom­bombában is felhasználták. A még nagyabb rendszámú elemek előállításához különle­gesen nagy energiával működő atomátalakító berendezések szükségesek. azért minden újabb elem előállítása új, ha­talmas nehézségek leküzdését követeli meg. 18 évre volt szük­ség, míg az uránon tüli tizen­egy elemet előállították- Leg­utoljára 1961-ben jelentkeztek az amerikaiak a 103-as elem, a laurencium felfedezésével Tud­nunk kell, hogy a tudományos világ csak akkor fogadja el véglegesen egy-egy új elem be­jelentését. s csak akkor adhat­nak a felfedezők nevet az új elemnek, ha annak legfonto­sabb fizikai és ftémáai sajátsá­gait tisztázták. A 102-es elem svédországi felfedezői még adósak az általuk 1959-ban nohéMurrmak elnevezett elem néhány apátságának tisztázá­sával. emiatt az elem nevét a tudományos világ csak feltéte­lesen fogadja éL A 104-es elemnek, a dv.hnaiak újszülöttjének sincs még neve, hiszen az új elem megszületé­séről a hatalmas atomátalakító berendezés fénykénlemezei ta­núskodnak csak. Olvan külön­leges módszereket kell kidol­goz«! mé*. amelyek alkakna- «* kan* m <£} «ten ftz&aA a föld mélyén. Pedig így van: itt működik a Komszomol negyvenedik évfordulójáról el­nevezett ércbánya. A bánya­üzem udvarán egyébként szin­tén fák zöldednek, virágok vi­rítanak. A bánya egyik népes kollek­tívájának sikerült egy újfajt« hlokk-omlasztási módszert ki­dolgozni. Ennek révén számot­tevően nőtt a termelékenység éS' csökkent az érc önköltsége. Nemrégiben még kézierővel történt a robbanóanyag elhe­lyezése. Néhány helybeli újító azonban olyan pneumatikus szerkezetet konstruált, am"lv- nek révén sokszorosan lecsóké kenthetik a furatok robbanó­anyaggal való ki töltésének idejét; . tehát ennek a munká­nak az önköltsége is csökkent. Azt is megoldották, hogyan le­het a blokkokat hamarabb előkészíteni az omlasztáshoz: nagy termelékenységű gépeket . alkalmaztak. Ez megint csak ; három-négyszeresére emeli a : termelékenységet a virágágyak, árnyas fák alat — tíz meg tíz kilométereken ál húzódó utcasorok kanyarogna! Leninogorszk Kazahsztán egyik legszebb városa. Az em­ber szinte nem is hinné, hogy

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom