Heves Megyei Népújság, 1965. január (16. évfolyam, 1-26. szám)

1965-01-01 / 1. szám

I „Színészet! Tanoda”

Éppen száz esztendeje, ^ 1865. január 2-án, a pesti Újvilág utca, ma Semmel- weiss utca 16. számú házának második emeletén, három kis szobában nyílt meg a mai Színház -és Filmművészeti Főiskola őse, a Színészed Tanoda. Létrejöttét a magyar kulturális élet nem kisebb egyénisége szorgalmazta, mint Gyulai Pál, aki a művelt színész és általában „a céltudatosan nevelt, fölemelt magyar színházművészet” eszméjét akkor már évek óta hirdette írásaiban. Gyulai Pál lett aligazgatója, tényleges vezetője is az új intézménynek, amelyet nemcsak tehetséges fiatalok látogattak, hanem á Nemzeti Színház több, más hírneves művésze is. Gyulai Pál drámaelméleti órái — ahogy azt Szigeti József, a nagy színész és színészpedagógus feljegyezte — „nem egy ösztönös tehetséggel, sőt zsenivel tudatosította a dráma és a színház nagyszerűségeit”.

Bármilyen jelentős — és a kor színvonalán álló — volt már kezdettől fogva a Tanoda munkája az elméleti képzés terén, az új intézmény csak a hetvenes évek legvégén emelkedett arra a fokra, hogy valóban betöltse hivatását a nemzeti művelődésben. Paulay Ede — a Tanoda és a Nemzeti Színház későbbi igazgatója, aki mint „gyakorlott drámai tanár” működött az időközben a mai Rákóczi útra költözött iskolában — kidolgozta a színészmesterség oktatásának azt a rendszerét, amely úttörő volt

nemcsak magyar vonatkozásban, s amely nem egy tekintetben ma is élő, ma is felhasználható. Paulay realista célokat tűzött ki tanítványai elé, s ő nevelte a magyar színjátszás olyan — tősgyökeres realista szellemű — újítóit, mint Dit- rói Mór, a rendező, Pethes Imre, a magyar színész. S igazán nem véletlen az sem, hogy Paulay kérte fel a fiatalok oktatására, nevelésére Újházi Edét, aki az iskola egyik legnépszerűbb tanára lett.

Nem sokkal Paulay halála után már Országos Színművészeti Akadémia az egykori Tanoda neve, szépülnek és bővülnek a helységek, s bővül az „akadémisták,, nyilvános szerepléseinek száma is. Néhány kiváló tanár — elsősorban Újházi, aztán Bercsényi Béla, majd a tanítványból mesterré nőt Pethes, őrzik Paulay hagyományait, de az Akadémia igazi fényét akkor kapja, amikor Hevesi Sándor, majd Ódry Árpád lesznek az Akadémia igazgatói. A magyar színháznak ez a két nagyszerű alakja nem egyszerűen őrzik, .tovább is fejlesztik Paulay tradícióit: a színészképzést az elmélet és gyakorlat egységének közegében irányítják, bevezetik a rendezés-gyakorlatokat, s azt a célt tűzik ki maguk elé, amit az Akadémia 1930—31-es évkönyve — nagyon tömören — így foglal össze: „A növendéknek gesztussal, arckifejezéssel kell bebizonyítani, hogy képes érzések átélésére és élmények

■ tolmácsolására. Nem a szavakhoz kell keresni a játékot, hanem az indulatokhoz a legmegfelelőbb szavakat.”

A felszabadulás után “ mindaz a jó hagyomány ' és új csúcsok felé vezető utak, ösvények keresése, ami a Ta- ( noda, majd Akadémia évtizedeiben megtalálható volt, a tudatosan szocialista színész, rendező, filmrendező, operatőr [ és dramaturg-képzésben folytatódott tovább. Nem volt könnyű és töretlen út, amíg az új nevet és a bonyolult, nagy ' munkájához méltó otthont kapott Főiskola eljutott odáig, . ahol most van. Sztanyiszlav- ; szkij valóban tudományos szí- nész-képző módszerei — ame- • lyekkel már Hevesi Sándor és Ödry Árpád is igyekezték élni , — csak nem kevés szimplifi- : kálás, s a tudományhoz nem méltó misztifikálás után váltak . a tanárok támaszaivá a valóság elemeinek és a színjátszás új,

■ eddig rejtve maradt lehetősé- : geinek meglátásához is.

A nép állama sok pénzt áldoz a Színház- és ’ Filmművészeti Főiskolára, mert felismerte, hogy csak ízig-vé- 1 rig művelt, tudatos művészeik szolgálhatják a magyar nép állandóan növekvő igényeit. S ! a Főiskola tanórai és növendé- , kjei mélték akarnak lenni mind ■ a tegnap és tegnapelőtt nagy hagyományaihoz, mind a ma és a holnap igényeihez.

a. go

Jó esztendő volt...

Itáliai utazás — A nyugdíjas — Júliusban nősült Most kezdett dolgozni

Véget ért az 1964-es esztendő. Kinek-kinek örömet, boldogságot, másnak bánatot, gondot hozott, de azért a szilveszteri pezsgőspohárnál mindannyian- egy kicsit fájó szívvel, nosztalgiával emlékezünk vissza rá. S ebben az évben — lévén szökőév — egy nappal több okunk volt örülni, vagy szomorkodni minit más esztendőkben.

Vajon kinek, hogyan telt el, mi volt több. öröm vagy bánat? Ki mire emlékszik vissza legszívesebben, s mi nem tetszett a hónapok folyamán?

... Róma, Velence

Varga Józseffel, a Parádsasváiri Üveggyár középkorú főmérnökével beszélgetünk.

— Nem valami kellemes emlékeim vannak erről az évkénytelen néhány száz millióért elkótyavetyélni.

A kis Misinek egy négymotoros sugárhajtású 120 személyes utasszállító repülőgépet vettem, a gyerek azonban kifogásolta, hogy a gép használt, s a Szabó Pistinek a szülei Voszhodot vettek.

Aranka néninek, akiről tudtam, hogy művésziélek, megvettem a Louvre Múzeumot és nem értettem, hogy miért vág fanyar arcot, s miért olyan hidegen köszöni meg az ajánről. Különösen az utolsó hónapokról. Túl magasnak bizonyult aiz exportterv és sajnoe most már bebizonyosodott hogy nem tudjuk teljesíteni Ezért jóformán nem volt égj nyugodt napom sem.

— Persze, azért van keHe mcs emlékem is az évről. November kilencedikétől két he tét Olaszországban töltöttem Jártam Rómában, Velencében Milánóban, s eljutottam as üvegipari problémákat vizsgáló központi kutató intézetbe is Dr. Bonettivel, az intézet veze. tőjével sokáig elbeszélgettünk s nagyon jól éreztem magam Talán ez volt a legkellemesebt emlékem

... a nyugdí jas

Vass József parádi ércbányász ma már a munka után

nek a Sportcsarnokot vásároltam meg, az a Népstadion szerette volna. Aki vizi erőmüvet kapott, az atomreaktorér

bőgött. Kétségtelenül én is elkövettem hanyagságot. Példa ul amikor Józsikának eg% mozdonyt vettem, csak később döbbentem rá, hogy nincs dieselesítve. Közben elveszítettem az önbizalmamat is Amikor például Erzsi néninél megvettem a Déli-sarkot, esküdni mertem volna, hogy helyesebb lenne az Északi-sarkot

pihenést élvezi. Tőbt> mint 37

évig dolgozott a bányában, most pedig feleségének segít az otthoni teendők elvégzésében. Udvart söpör, tesz-vesa^ néha ellátogat egy kis beszélgetésre a sógoráékhoz.

— Nekem csak jót hozott e* az év. Nem panaszfcodhatom, hiszen 1460 forint nyugdíjai kapok és szépen kijövünk belőle a feleségemmel. Legnagyobb élményem a nyugdíjazás utáni néhány nap volt. Furcsa volt, hogy nem kellett dolgozni menni, de most már belejöttem Rám fér nagyon a pihenés.

...lakás kellene

Fénycsi Győző, a Parádsas- vári Üveggyár fiatal üvegcsiszolója szintén elégedett aa évvel, nem bánná, ha a következő is így alakulna.

. — Az első nagy élményem

5 az volt, hogy februárban le> szereltem Nem rossz a katonaélet, de a civil azért csak rmás. A legemlékezetesebb nap, i azonban július 18-a volt a

> számomra. Ekkor volt az es- fküvőm. Feleségem szintén itt

> dolgozik a gyárban-, ő üvegfesető. Nagyon jól megértjük egy-* j mást és azt hiszem mindig ? szeretettel emlékszem vissza 5 az esküvőnk napjára.

» — Persze, azért gondjaink ia J vannak. Nincs lakásunk, Hát- ? ha a következő évben,..

£...az első munkahely

j Murányi Máriának, a Pé- Stervásári Járási Tanács gép- írónőjének kellemes emlékei £ vannak az évről. Legjobban és ? legszívesebben június 16-ra »emlékszik vissza. Ekkor toez- >dett el dolgozni.

> — Ez az első munkahelyem >és nagyon meg vagyok vele £ elégedve. Eleinte egy kicsit 1 féltem, de aztán belejöttem a 1 munkába. Nagyon kedvesek a , munkatársaim és ez sokat 'számít. Tanulok is. Egerbe já- ’rok a közgazdasági technikumiba. A tanulás is jól megy, s s nemrégen anyukáméktól egy

> karórát kaptam ajándékba ; Szóval: nagyon jó óv volt nekem

£ Reméljük, hogy a köveik«* izőek még jobban alakulnak. S .nemcsak Murányi Máriának, »hanem mindenkinek.

; K. L.

elvinni neki. Ügy is lett. Erzsi ‘ néni arckifejezését sokáig nem * fogom elfelejteni. S

Nagyon nehéz ajándékott venni. Én például kaptam egye golyóstollat, de nem ír. \

való további bekapcsolását is jelenti. Helyes lenne, ha a 4. követelmény teljesítését a K31ián-moz- galmon keresztül érnék eá a fia- taiokl

Káderképzés

A tömegsport-feladatok végrehajtása csak megfelelő számú társadalmi munkással, edzővel, játékvezetővel, versenybíróval érhető eL 1967 végére megyénkben 413 edzőnek, 1149 játékvezetőnek és versenybírónak, 186 tanfolyamot végzett sportvezetőnek és 130 túrave- zetőnek kell a mozgalom rendelkezésére állnia! Jövőre például Egerben és Gyöngyösön alap- és középfokú sportvezető-képző tanfolyam, Egerben falusi, bentlakásos tanfolyam kezdődik — s az Egerben megindult oktatói tanfolyaminak 15 hallgatója van. Ezenkívül minden középfokú iskolában rendszeres lesz az ifjúsági sportköri vezetők képzése és a nyári szünidőben bentlakásos gyakorló edzőképző tanfolyamot szerveznek. A túra vezetői tanfolyamokat Egerben, Hatvanban és Gyöngyösön bonyolítják le, s a városi, valamint-'a járási TS-ek szervezésében — karöltve az illetékes megyei szakszövetséggel — különböző tanfolyamokra kerül por asztalitenisz, atlétáira, kézilabda, labdarúgó, röplabda, sakk, sí, súlyemelő, tenisz és természetjáró sportágakban.

A káderképzés sikere csak abban az esetben biztosított, ha a tanfolyamra jelentkezők kiválasztását és a beiskolázást jól oldjuk meg!

A feltételek biztosítása

A tömegsport fejlesztéséhez természetesen biztosítani keli a szükséges gazdasági alapokat is. Megyei szinten például az 1964. évi 130 ezerrel szemben, 1965-ben 320 ezer forintot fordítanak a tömegsportra! Emellett a sportkörök gondoskodnak arról, hogy a tömegek sportolásához szükséges felszerelések rendelkezésre álljanak. Az MTS Heves megyei elnöksége készségesen támogatja azokat a kezdeményezéseket, amelyek helyi erőforrásokra támaszkodó sportüét-esit- métnyek létrehozására, irányulnak, s erre a célra az elnökség az 1965. évi költségvetésiben 300 ezer- forintot biztosított.

Az úszás tömeges elterjedés» az ismert nehézségek mellett csak úgy lehetséges, ha a tanácsi vállalatok a kéz edzésükben levő strandokat eszmei, vagy minimális bérleti, díjért reggel 6—8 óráig és este 19 —21 óráig sportolási célokra engedik át! Az uszodával rendelkező sportkörök és az egri úszóiskola jövő év nyarán szervezzék meg a Kilián úszótanfolyamokat, a megyei tanács vb pedig 1962. december 4-én kelt határozata alapján továbbra is tegye lehetővé a művelődési otthonok sportcélokra történő igénybevételét.

Helyesnek tartjuk azt az. elképzelést is. mely szerint az érdekelt sportkörök a megye valamennyi sportpályáját minden hét szombatján, vagy hétfőjén ingyenesen a tömegsport céljaira engedik át!

Az MTS Heves megyei Tanácsa felkéri a szakszervezeteket, a KISZ-t, az OKISZ helyi »szerveit, a megyei tanács végrehajtó bizottságát: támogassák a testnevelés és a sport tömegesítésének programját, segítsék elő megyénk ifjúságának és egész dolgozó népének szocialista testnevelését. Ä sportvezetők pedig a fiatalok és a dolgozók újabb tömegeit igyekezzenek bekapcsolni a rendszeres testnevelésbe!

figyelem. Végül aztán Hbőkte,

hogy a háztömbben nincsen mozi, a szomszéd háztömbben viszont van, tehát ha csak egy kicsit is törődtem volna vele, akkor erre is gondoltam volna. Mindegy, egy öreg embernek jó ez is ™

Ilonka néninek vettem egy szép toronyórát lánccal, aminek Ilonka néni először őrült, csak később döbbent rá a hiányosságokra, hogy például tornyot nem vettem hozzá, az óra nem atomóra, a lánc pedig csak 18 és nem 24 karátos aranyból készült, s bizony alig nyom fél mázsát. A dolog, mint mondta, nem lepte meg túlságosan, mindig tudta, hogy tehetségtelen ojártdékvásárló vagyok, amit elém löknek, megveszem, s nincs sem időm, sem kedvem behatóbban foglalkozni a dologgal, mert hiányzik belőlem a türelem és a szeretet.

Lajcsi bácsinak egy óceánjárót vettem, sajnos azonban neki sem találtam el az ízlését, mert mint kiderült, jégtörőt szeretett volna kapni tőlem, lehetőleg atommeghajtásút, mert öregszik, ideges, nincs türelme hagyományos tüzelőanyaggal bíbelődni. Most mit csináljon ac óceánjáróval,

Nyomott hangulatú szilvesz- l terem van. Még mindig nem £ hevertem ki azt a megrázkód- ; tatást, amely a karácsonyi í ajándékokkal kapcsolatos. Pe- c dig ebben az évben alaposan S ki akartam tenni magamért és S bőségesen megajándékoztam ? szeretteimet.

? Boriska néninek vettem egy í öröklakást, gondoltam, örülni ‘‘fog neki. Tévedtem, mert Bo- ' riska néni fejcsóválva panasz- ■ kodotf, hogy villát szeretett • volna gyümölcsössel, csodálko- . zik, hogy ezt elfelejtettem, V pedig nem is egyszer mondta, 'í Persze, biztosan oda se figyel- 5 tem, manapság nem törődnek

> más ember kívánságaival.

> Okulva ezen a kellemetlen- \ ségen, Sanyi bácsinak egy ház- ' tömböt vettem a Lágymányoson. Azt hittem, örömet szerei zek neki, de amikor találkoz> tunk, sértődött arcot vágott, s ebből arra következtettem, hogy valami baj van. Szűkszavú ember lévén, hiába faggattam, csak azt hajtogatta,

' hogy nagyon meg van elégedve, igazán kedves tőlem, hogy ' egyáltalán megemlékeztem éróla, más még ilyen ajándékot ssem kap, s nem az ajándék iértéke a lényeges, hanem a

összefogásával — a helyi adotteágoknak megfelelően — mielőbb in-* dítsa el az évfolyamok közötti eportversengést.

Az üzemek, vállalatok, szövetkezetek, intézmények sportköreiben

is a testnevelés és a sport tömegesítése képezi a fő feladatot. Tovább kell fejleszteni az üzemi, üzemrészek közötti bajnokságokat, s új sportágakban kell lehetőséget adni a dolgozók sportba való aktív béka pcs olás ára. (Termés zet j árás,

kézilabda, kispályás labdarúgás, stb.) A sportkörök szervező munkájukban elsősorban a szakszervezeti aktivisták széles hálózatára tá- mas zkodj anak.

Nálunk, Heves megyében, a munkahelyi testnevelés a kezdő lépéseknél tart. Az MTS Heves megyei Tanácsa javasolja, hogy az Egri Dohánygyárban, a Gyöngyösi Izzóban és a Mátravidéki Fémművekben vezessék be először a munkahelyi testnevelést!

Nagyszerű adottságok a természetjárásban

Heves megye a természetjárást tekintve nagyszerű adottságokkal rendelkezik. A Bükk és a Mátra, valamint a rövid Tisza-szakasz lehetőséget nyújt a sportág minden változatának gyakorlására. A meglevő 167 sportkör közül azonban mindössze 35-nél találunk természetjáró szakosztályt! Az intézkedései. terv szerint három év alatt 2 ezerről 3 ezerre emelkedik az aktív természetjárók száma — természetesen ehhez az kell, hogy- az Egri Dózsa, az Egeresein Bányász, a Pe- tőfibányai Bányász, a Recski Bányász, a MÁV HAC és a többi sportkörök mielőbb megalakítsál: természetjáró szakosztályaikat! Az MTS Heves megyei Tanácsa javasolja az Üttörószövetség megyei elnökségének, hogy az általános iskolákban a rendszeres természetjárás legyen szerves része az úttörő- sportnak! A Bükk tardosi és a Mátra lajosiházi térségében tovább kell fejleszteni a táborozás lehetőségeit, a szövetségek és szakosztályok pedig szervezzenek minél több vonzó, élményekben bővelkedő túrát, kirándulást — akár gyalogosan, akár motorkerékpárral, autóval, sível, vagy szánkóval — és ezekre a túrákra hívják meg azokat is, akik még nem szervezet* természetj árrők.

Egerben nagy sikerrel folyik a

dolgozó nők részére szervezett, úgynevezett kondicionáló-torna, amelynek Mszéflesítése és továbbterjesztése az MTS Eger városi tanácsának lesz feladata.

A falusi spartalúád a községek dolgozóinak hagyományos sport- foglalkoztatási formája. Lebonyolítási rendszere jól bevált, de a jövőben helyes lenne fokozottabban szorgalmazni a községen belüli és a községek közötti párosversenyek megrendezését.. Persze a spartateiád mellett rövid időn belül népszerűek lehetnek a különböző villámtorn ák; a mezei futóversenyek is.

A fegyveres testű leteknél folyó testnevelési és sportmunka fontos része egységes testnevelési rendszerűnknek. A sport tömegesítés! feladatait ezen a területen a kiiképzés szempont] ábőfl fontos tétigya- korlatokkM és sportágakkal keU megoldani.

A Kilián «estnevelési mozgalom

e<vrmei tartalma biztosítja a rendszerességet és a sokoldalúságot, ezért a sportkörök p Kiiián-mozga- lom kiszélesítésére ba^vnéíjan-ak fel minden,- az intézkedési tervben megsza botfc tömegsnort-f oglalkozást.

Az ifjúság a szocialízmusért-mrvz- 5alom a fiataloknak sportolásba

Intézkedési terv a megye tömegsportjának kiszélesítésére

Az emberek általában szeretik ; sportot, sportszeretetük azonbaj sajnos, ma még mindig elsősorbaj a versenysport, az élsport fel irányul. Megfeledkeznek arról hogy maguknak Is aktív részve vőinek kell lenniük a testneve lésnek és a sportnak. Éppel ezért sokan nem is érzik a tömé gek sportolásba való bevonása nak szükségességét, pedig a mi emberének minden eddiginél na gyobb szüksége van a rendszere: egészségfejlesztő és -védő test mozgásra.

E tények Ismeretében készítet te el az MTS Heves megyei Ta nácsa intézkedési tervét, amely nek végrehajtása egész népüni egészségügyét szolgálja.

A szervezeti keretek

biztosítása

Az első feladat: meghatározni megyénk sportköreinek működési bzin vo nalát.

Élvonalbeli szintű sportkörök Egri Dózsa, Gyöngyösi Honvéd.

Középszintű sportkörök: Egr Honvéd, Egri Spartacus, Egri He- Jyiipar, Egercsehi Bányász, Gyöngyösi Spartacus, Hatvani Kinizsi I'etőfibáuyal Bányász, MÄV Hatvani AC, Lőrinci Vasas.

Alapszintűek mindazok a sportkörök. amelyek a fenti két csoportban nem szerepelnek.

Az intézkedési terv szerint a kél élsportkörnek patronáló szerepet kell betöltenie tömegsportunkban. Az Egri Dózsa adjon segítséget az iskolák és más sportkörök tömeg- •port-rendezvényelnek lebonyolításához, biztosítson pályákat, öltöző- kést, esetleg felszereléseket is.

A középszintű sportkörök elsőrendű feladata: minél több versenyzőt foglalkozatná a meglevő szaöcosztályokban! Ezek a sportkörök legyenek élenjárói különböző •portfogLalkozási formák bevezetésének (üzemi bajnokságok, Kilián- mozgaiom, munkahelyi testnevelés).

Az alapszintű sportkörök kizárólag a tömegsport jegyében végzik sporttevékenységüket (alapfokú bajnokságok, községeik közötti, körzeti és járási versenyek, Killán- mozgalom. spartakiad, stb ...)

A tömegek sportba való bekapcsolásának legfontosabb szervezeti egységei természetesen a sportkörök. Épp ezért szükséges a sportkörökön belüli tömjegs>port~oso paritok létrehozása 6» az intézkedési tervek elkészítése. 1967 végére megyénkben 15 új sportkör megalakítására van lehetőség, a tervek szerint, 1965-ben Mónosbélben, Szarvaskőn, Bátor községben, az Egri Olajfúró Vállalatnál, a Füzesabonyi Gimnáziumban, a Gyöngyösi Fiúsa- nél és a Hatvani Kórháznál keh új •portikört létrehozni*

A versenyrendszerek és formák kialakítása

Meg ken moodaminlfc őszintén,

hagy oktatási Intézményeink 6e»n az óvodások, sem pedig az iskolások rendszeres testnevelését nem tudják biztosítani. Az óvodákban folyó testnevelési munka még kiforratlan, ezért az MTS Heves megyei Tanácsának elnöksége javasolja a játékos-foglalkoztatások növelését, séták és kirándulások megszervezését.

Az általános Iskolák sportja a

négytusa-versenyeik keretein belül folyik. Ez a keret azonban mind szükebbnek bizonyul. Helyes lenbe tehát, ha a megyei művelődési osztály javasolná a Művelődésügyi Minisztériumnak, az általános iskolások sportjának szélesebb alapokra való helyezését. Támogatni kell az alapfokú, osztályok közötti,' valamint az iskolák közötti bajnokságok. versenyek szervezését.

A középfokú iskolákban hasonlóképpen nagy fontossága van az osztályon belüli és az osztályok között folyó versengésnek, a természetjáró, a táborozási élet kialakításának. Ismét rendszeressé kell tenni az év végi tornaünnepélvek megrendezését, s — kísérteiképpen az egri Gárdonyi Géza Gimná- tiumban, valamint az egri 3. sz. Általános Iskolában be kell vezetni •z óraközi testnevelést.

Az Egri Tanárképző Főiskola a Sportkör és a KlSZ-alapszejrvezet

A „bélyegművészei” nagydíja

Az idén Párizsban megrendezett 17. bélyegkiáilítás zsűrije a következő bélyegeket tüntette ki ez évi nagydíjá- Val:

— A francia egyfrankost (Gandon műve), amely a k, Hölgy orrszarvúval” híres gobelinjét ábrázolja;

— A Comores szigetek 200 frankosát (Combét műve) amely egy csodálatos ékszert ábrázol és Felső-Volta olimpiai bélyegét (Betemps műve), amelyen a milói Vénusz látható.

A zsűri elnöke beszédében hangoztatta a filatéiia kulturális jelentőségét és megállapította, hogy Franciaországban több millió ember érdeklődik a bélyegek iránt, elsősorban geográfusok, történészek és szociológusok.

dékot. Másoktól tudtam meg, hogy az Ermitage-t szerette volna tőlem megkapni, de hát mit törődöm én azzal, hogy neki mire volna kedve.

Valahogyan minden esetben a balszerencse üldözött. Aki-