Heves Megyei Népújság, 1964. december (15. évfolyam, 281-305. szám)

1964-12-08 / 287. szám

AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XV. évi., 287. szám ÁRA: 50 FILLÉR 1964. december 8., kedd MAI leipijzeltudz Ma már a tanya sem az, mint néhány évvel ezelőtt Sok helyen van villany, de ahol még petróleumlámpá­val világítanak, onnan se hiányzik legtöbbször a rá­dió. A tranzisztorok és hosszú életű száraztelepek világá­ban villany nélkül sem gond a rádiózás. A Füzesabonyi Állami Gazdaság meglehetősen szét­szórt üzemegységeiben az il­letékesek gondoskodnak ar­ról, hogy a munkások rádiót hallgathassanak, televíziót nézhessenek. A gazdaságnak ötvenegynehány rádiókészü­léke, több tv-je van, és lát­szólag semmi hiba ebben a tekintetben. A napokban ugyanebben a gazdaságban egy gyűlésen vettem részt, ahol ez a do­log is szóba került. A gaz­daság KlSZr-titkára bírálta a gazdaság vezetőségét és el­mondotta, hogy az ötvenegy­nehány rádióból harmincru'á több üzemképtelen. Baj van a tv-készülékekkel is. Az értekezlet szünetében benyi­tottam az egyik helyiségbe, ahol nagy világvevő rádiót, lemezjátszót láttam heverni a sarokban. — Miért varrnak ezek itt? — Ezeknek már végük! „Kibelezték' őket — je­gyezte meg valaki csípősen. Később a hangszerekre te­relődött a szó, aztán arra, hogy az effyik tanyán az aj­tóról „leszerelték’ a zárat. Nincs kilincs sem. — Törnek, zúznak ezek, kérem ! Ezrek, tízezrek men­nek tönkre a kezükön — hallottam a másik véle­ményt. — Azt tartják, nem az ö pénzükből fizetik az árát — szólt közbe újra valaki. Elgondolkodtam. Ilyenek leimének a mi munkásaink? KategóriJcusan azt kell mon­danom: nem! De vannak ilyenek is. Vannak, sajnos, olyan fiatalok, akik követe­lik, teremtsen számukra szó­rakozási lehetőséget a vál­lalat, a gazdaság, aztán ha teljesült kívánságuk, már nem törődnek azzal, meddig tart a drága pénzen vásárolt ti), rádió, vagy éppen a sportfelszerelés. Amikor a KISZ szót emel — jogosan, tegye is bátran — ez ügyben, gondoljon arra is, hogy a közvagyon meg­becsülésére, gondos őrzésére is ráirányítsa az ifjak fi­gyelmét. Nevelés kérdése? Igen. Tudat kérdése? Az. Műveltség kérdése is. A kulturális program összeállí­tásánál éppen ezért, ezt a szempontot is helyes lesz messzemenően figyelembe venni. Ha egy év alatt nem is, de következetes nevelő munkával ez ügyben a Fü­zesabonyi Állami Gazdaság is érhet el jelentős ered­ményt. Koszorúzás és kitüntetések a magyar sajtó napja alkalmából Márkusz Lászlót, o Népújság belpolitikai rovatvezetőjét a Munka Érdemrend bronz fokozatával tüntették ki Ezután Ilku Pál művelődés- ügyi miniszter átadta az idei í Rózsa Ferenc-díjakat, majd a< sajtó több dolgozójának a Szó- í ciaiista Kultúráért miniszteri' kitüntetést. .! A Rózsa Ferenc-díj 1. foko- < zatát kapta: dr. Pálfy József, ■ a Magyarország főszerkesztője' és Szentkirályi János, a Szabad ' Föld főszerkesztője, • 2. fokozatát dr. Garam Jó-' zsef, a Figyelő főszerkesztője és í Kalmár György, a Népszabad- < ság főmunkatársa, • 3. fokozatát Fodor Gábor, a! Népszava főmunkatársa és Sár- < közi Andor, az Északmagyar- í ország főszerkesztője. 1 A kitüntetettek nevében < Szentkirályi János mondott < köszönetét. Este a kormány Tájékozta­tási Hivatala és a Magyar! Újságírók Országos Szövetsége < a Magyar Sajtó Házában baráti I találkozón látta vendégül a ki­tüntetetteket Hétfőn délelőtt a magyar sajtó napja alkalmából rúzási ünnepséget rendeztek a Kommunisták Magyarországi Pártja volt Visegrádi utcai székhazának — a Vörös Újság egykori szerkesztőségének — falán elhelyezett emléktáblánál. A Népszabadság szerkesztőségének koszorúját Komócsin Zol­tán, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Magyar Új­ságírók Országos Szövetségének koszorúját Szakasits Árpád, a Magyar Újságírók Országos Szövetségének elnöke, a Nyom­da-, a Papíripar és a Sajtó Dolgozói Szakszervezetének koszo­rúját Terényi Íjászló helyezte el. Délben a Parlament Municú- csy-termében Dobi István, a Magyar N ép köztársaság Elnöki Tanácsának elnöke kitünteté­seket adott át. Jelen voltak Komócsin Zol­tán és Szirmai István, a Poli­tikai Bizottság tagjai, Kiss Ká­roly, az Elnöki Tanács titkára, dr. Orbán László, a Központi Bizottság osztályvezetője, Sza­kasits Árpád, a MUOSZ el­nöke. A Munka Érdemrend arany­fokozata kitüntetésben része­sült Rajcsányi Károly, a Ma­gyar Nemzet helyettes főszer­kesztője, Vozári Dezső, a Nép­szava szerkesztő bizottságának tagja, Koncsek László, a Nép- szabadság berlini tudósítója és Péter Józsefné, a Magyar Rádió és Televízió idegen nyelvű fő­szerkesztőségének helyettes ve­zetője 36 újságíró, kiadóhivatal!, postás-lapterjesztő és nyomdai dolgozó kapott Munka Érdem­rend ezüst, illetve Munka Ér­demrend bronz fokozata kitün­tetést. Márkusz László, a Nép­újság rovatvezetője, a Munka Érdemrend bronz fokozata ki­tüntetést kapta. Megnyílt a Jugoszláv Kommunista Szövetség VIII. kongresszusa A hatvani kórház közel 60 ezer lakost lát el, a járás köz­ségeivel együttvéve. Az elmúlt esztendőben 280 ezer gyógy­kezelési eset volt a rendelőintézet 15 szakán. A betegek gyón kezeléséért a legmodernebb és legkorszerűbb felszerelésekkel látták el. Képünkön egy modem röntgengép, amelyen dr. Dobot Imre igazgató-főorvos átvilágítást végez az egyik betegen. A fogászati kezelő is jól felszerelt műszerekkel van el­látva. Dr. Lukács Mária fogorvos munkáját könnyítik meg ezen az osztályon is a korszerű felszerelések. (Foto: Kiss BJj ► /W/S/>ÁAAÁAAAAÁWWWVWNAWSAÁAAA/VWWSA/W\AAA/WVWWVVWVVVÁ' Közlemény a Béke-világtanács Elnökségének üléséről Második napja ülésezik a Béke-világtanács Elnöksége. Mint a kiadott közlemény megállapítja, a részt vevők meghallgatták John Bernal professzornak, a Béke-világta­nács ügyvezető elnökének be­számolóját a nemzetközi hely­zetről. A szórok elemezte a bé­ke világmozgalom feladatait a sokoldalú NATO-atomhad- erő létrehozása ellen, a dél­««gitrwami tg a jSBB&Ü UHpei'ía­lista agresszió megfékezéséért vívott harcban. Bernal professzor hamgsú- lyozita, hogy a leszerelés meg­valósítása és az atomfegyve­rek betiltása érdekében meg kell teremteni a békeszerető erők egységét. Az ülés részt vevői meghall* gatták a BVT megbízásából Vietnamban, Kubában, Cipru­son és Kongóban járt küldöttsé­gek beszámolóját. Gépek az egészség védelmében VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! Márkus Gyula, az MTI béig* rádi különtudósítója jelenti: Belgradban, a Szakszerveze­tek Székházénak nagytermé­ben hétfőn reggel megnyílt a JKSZ VIII. kongresszusa. A tanácskozáson mintegy 1500 szavazásra jogosult küldött vesz részit, s meghívott vendég­ként több mint 30 külföldi pártküldöttség — köztük az MSZMP küldöttsége — van jelen. A kongresszust Joszip Bros Tito főtitkár nyitotta meg. Egyhangúlag az alábbi napi­rendet fogadták ed: 1. A JKSZ Központi Bizott­ságának és központi revíziós bizottságának jelentése a VIL és a Vili. kongresszus közötti időszakban végzett munkáról. 2. A JKSZ szerepe a szoci­alista társadalmi viszonyok to­vábbi építésében és a nemzet­közi munkásmozgalom, vala­mint a bekéért és a szocializ­musért vívott harc időszerű problémái. Előadó; Joszip Broz Tito. 3. A gazdaságfejlesztés tár­sadalmi-gazdasági céljai a so­ron következő időszakban, elő­adó: Edvard Kardelj, 4. A JKSZ további építésé­nek időszerű kérdései, előadó: Alekszandar Rankovics. 5. Fejlődésünk jelenlegi sza­kaszának eszmei kérdései és a JKSZ további feladatai, elő­adó: Veljko Vlahovics. 6. A JKSZ szervezeti sza­bályzatának módosítása és ki­»zgyíslés ; A legnagyobb érdeklődés : Gromiko washingtoni útját 1 övezi. Bár a látogatás Johnson , elnöknél nem előre megállapf- - tott program szerinti tárgyaló- [ sokat jelent, mégis az első olyan alkatom a kubai válság óta, amelyen a szovjet külügy- . miniszter és az Egyesült Álla- ' mok elnöke közvetlen megbe- ' szélest folytathat egymással. Az ENSZ-közgyűlés vendégei , között lesz a héten ’Wilson, 3 Nagy-Britannda mánisztereinö­fe* egészftése, előadó: Lazar Ko­lisevszki. 7. A JKSZ soron következő feladatairól szóló kongresszusi határozati javaslat elfogadása. 8. A JKSZ Központi Bizott­ságának megválasztása. Az első napirendi pontként szereplő fő referátumot írás­ban osztották ki a küldöttek­nek. A Központi Bizottság és a központi revíziós bizottság je­lentése bevezető részében hang­súlyozza, hogy a JKSZ a két kongresszus között eltelt idő­szakban (1957—1964) nagy­mértékben hozzájárult az or­szág társadalmi fejlődéséhez, az elért eredmények lehetővé tették az új alkotmány elfoga­dását Az első fejezet vázolja Jugo­szlávia társadalmi fejlődését a VII. és a VIII. kongresszus kö­zötti időszakban. A beszámoló ezután részlete­sen értékeli a JKSZ munkáját és fejlődését A többi között rá­mutat: „a Jugoszláv Kommu­nista Szövetség a VII. kongresz. szus óta eltelt időszak során mind számbelileg, mind szerve­zetileg erősödött, 1957 végétől 1964 közepéig mintegy félmittic új párttagot vettek fel s a. tag­létszám 755 000-ről egymiOií fölé emelkedett. 1964-ben a JKSZ-nek több mint 35 OOt alapszervezete volt, tehát mint­egy 5500-zal több, mint 1957- ben. 1958 és 1964 között össze­sen 103 000 párttagot zárták Jd.” A dokumentum harmadik fe. jezete a Központi Bizottság ét a Végrehajtó Bizottság mun­kájával foglalkozik, a negyedü pedig a JKSZ nemzetközi te­vékenységéről számol be. A JKSZ — hangoztatja a több között — az elmúlt hét év alat arra törekedett, hogy minél szé­lesebb együttműködést létesít sen a világ kommunista és mun- káspártjaiiMl, a békéért, a szó cializmusért harcoló össze, pártokkal és mozgalmakkal. A két kongresszus óta eltel időszak tapasztalatai azt mu. tátják, hogy az egység helyre állítása és az együttműködé: fokozása bonyolult feladat amely megköveteli a nemzet köti. Haton növelését; a köl­csönös kapcsolatok eíőmozdí- > tását. és a szocializmusért ví- > vott harc különböző útjainak \ és formáinak tiszteletiben tartó- > sát I A beszámoló végezetül ban- > ©áztatja, hogy a JKSZ gyű- $ mölcsöző kapcsolatokat kíván i létrehozni minden olyan kom- $ rmmdsfca és munkáspárttal, va- < lamint haladó mozgalommal, | amely kész ez. együttműködés- s re. s Joszip Broz Tito, a párti főtitkára beszámotójánafc be» | vezető részében a nemzet- í közi helyzet általános érté-1 kelésével és a nemzetközi < munkásmozgalom helyzetével < foglalkozott Megállapította, s hogy a JKSZ VIL és VHL i kongresszusa közti időszakban S (vagyis 1958 óta) a nemzetközi S fejlődésben komoly változások s történtek a béke erői, a békére $ törekvő, konstruktív politika, > a béffcés egymás mellett élés > aktív politikája javára. Az erő- > politika — amelyről az impe- > ri ailizmus legreakdősalbb körei > még mindig nem mondtak le í — egyre kevesebb támogatóra > talál. 5 A főtitkár elítélte az impe- > rial isták külföldi katonai tá~ 5 maszpont-rendszerének fenn- í tartását és síkraszállt atom- > fegyver-mentes övezetek megte- \ remtése mellett. Rámutatott, ^ hogy Laosz, Dél-Vietnam, , Kambodzsa, Ciprus, Kongó és Angola olyan tűzfészkek, ame­lyek egy újabb háború súlyos veszélyét rejtik magukban, | mert az említett országok bel­ügyiéibe külső reakciós gyar- , illatosító erők avatkoznak be. \ Tito Jugoszlávia támogatásá­ról biztosította a nemzeti fel­szabadulásért küzdő népeket és . hangoztatta, hogy a gyarmati ' rendszer teljes felszámolása \ nincs messze. A továbbiakban ’ elismeréssel beszélt az el nem ’ kötelezett országok pozitív | szerepéről, vázolta az el nem kötelezettség lényegét, majd a . fejlődő országok problémáit elemezte. A párt főtitkára az ország ; belpolitikai helyzetéről, a gaz- , dasági fejlődésről beszélt, • majd határozott állásfoglalásra ■ szólította fel a kongresszust. ENSZ-k< Kétnapos szünet után az ENSZ-közgyűlés hétfőn délelőtt az általános politikai vitával folytatta munkáját. Az első fel­szólaló Argentína képviselője volt, majd Gromiko, szovjet külügyminiszter, mondotta el nagy érdeklődéssel várt beszé­dét. A délelőtti ülésen felszólalt még Costa Rica és Irán kép­viselője. A délutáni ülésre fel­szólalásra jelentkezett Kenya, Etiópiái, Jamaica, Peru és Uganda delegátusa.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom