Heves Megyei Népújság, 1964. december (15. évfolyam, 281-305. szám)

1964-12-06 / 286. szám

Pillantás az élő szívbe Az anyag regénye MIT TUD AZ AGY? A kőre, a fémre semmilyen hatással nincs az olyan inger, mint például a fény. Egy széndarab atomjaiban ugyan­azok a mozgások zajlanak, akár a föld sötét mélyében hever, akár napvilágra hoz­zuk. Az &ö anyagnak azonban különleges tulajdonsága az ingerlékenység, a reagálás a a környezeti hatásokra. AZ ÜT ELÁGAZIK A főútvonal, az élő anyag, először kettéágazott: növény­éi állatvilágra, azután ezeken belül osztályokra, rendekre — és így tovább. Az utak elágazás közben folyton emelkedtek. A tölgyfa nemcsak nagyobb, hanem a fejlődésben magasabbrendű is a mohánál, az elefánt a szú­nyognál, De a legegyszerűbb állat is fokozott ingerlékeny­ségben különbözik a legfejlet­tebb növénytől. Az állatoknál kialakultak a sajátos ingerfelfogó és inger- vezető szervek, ezekből ala­kult ki, évmilliók alatt, az idegrendszer és az agyvelő. Ma mintegy kétmillió élő­lényt ismerünk. Az ember az egyetlen, aki gondolkodni ké­ped és tudatosan alakítja kör­nyezetét Az élő anyag mozgá­sának, emelkedő útjának csúcspontja: a mi koponyánk másfél kilogrammos tartalma. „BEGYEPESEDETT* AGYAK P. M. Nyeszturh szovjet professzor nevezi így az em­berszabású majmok — gorilla, csimpánz, orangután, gibbon — fejlődési fokát. Életkörülményeik nem kész­tették őket arra, mint az em­ber őseit, hogy idegrendszerük minden tartalékereje sorom­póba álljon, s ezáltal a vég­sőkig finomodjon, gyarapodjon agyvelejűk. Előttük régen le­zárult az emberré válás útja, bár nagyagykérgükben a töb­bi emlőshöz viszonyítva hal­latlan mennyiségű, 4—5 milli­árd sejt halmozódott fel és K-erv érződött, Ezért olyan, „ér­telmesek”. Az ember TI milliárdnyi kéregsejtje azonban átlépte a „ibegyepesedés” szintjét. MOZDULATOK, KAPCSOLÁSOK A csimpánz az állatvilágban bámulatos teljesítményre ké­pes: összeilleszt két botot, hogy elérje vele a ketrecébe magasra helyezett banánt Ez n művelete 5 munkamozzanat­ból áXL A kökorszak' embere már szarvnyéllel ellátott ko­vakő-kést készített 205 mun­kamozzanattal. íme, egyetlen példa arra, hogyan fejlődött az agyvelő a munka révén. Mert világos, hogy kétszáz mozza­nat élőre átgondolásához, megtervezéséhez fejlett intelli­gencia szükséges. Példa a kö&- CBÖnhatásm is: a bonyolult mozdulatok növelik az ágybé­li kapcsolások számát, a fej­lett agy pedig még bonyolul­tabb mozgásokra ad paran­csot. Egyszerűsítve a folyamatot, a következő állomás a társas munka révén kialakult beszéd, ami még magasabbrendű cse­lekvéseket tett lehetővé — egészen a természet ,.nagyüze­mi” alakításáig és az űrrepü­lésig. A legnagyobb teljesítményű elektronikus gépekben néhány tízezer vagy százezer a kap­csolásban szereplő elemek szá­ma. S ha lenne valaha 10—20 milliárd egységgel működő ki­bernetikai gép, az sem végez­ne az emberi agyhoz hasonló alkotó munkát. Mert a gép lé­nyegében nem tudhat többet, mint amennyire az ember megtanítja. Sokan azt gondolják, hogy az emberi agyvelő hosszú év­ezredek múlva a mostaninak két-háromszorosára növek­szik. Ez nem valószínű, állít­ják más tudósok, hozzáteszik: nincs is szükség erre. Nem csekély „rejtett tartalék” van még agyunkban, és mind fel­színre is kerül, ha teljesen ésszerű lesz az emberek élet­módja, ha kevesebb lesz az izgalom, a feszültség és keve­sebb méreggel (alkohollal, ni­kotinnal, koifeinnai) él az ember. A mai agyvelő klhassttálá- sának, „csiszol ásónak" távlata is szinte végtelen. Gyen« István Dr. Eric Carlens és dr Torsten Silander svéd orvo­sok olyan merevfalú szívvizs­gáló műszert szerkesztettek, amelyet egy kis műtéttel a nyakí vénán — visszéren — keresztül, közvetlenül a szívbe lehet vezetni. Készüléküknek, a kardioszikópnak, a végén rendellenesség. Az eljárásnak hiányossága, hogy csak a jobb oldali szív­fél megtekintésére alkalmas. A szív bal oldalának vizsgála­ta sem jelent ma már meg­oldhatatlan nehézséget, mert a visszereken keresztül a szív jobb pitvarába juttatott katé­Dr. Erie Carious és dar. Ttrrvtem ' Kürmodcfi Jobb pttvMába F úrótorony-aiapozás előre gyártott elemekből átlátszó gsaatgömbbe «sereit, lámpaelerrvmel világítható prizma látható. A szívbe való bejutás után kort) hasú-oldatot fecskendeznek a gumigcsnbbe, amely ilyen módon hozzá fek­szik a bal és m jobb pitvart elválasztó i romfalhoz és m vizsgáló orvos megfigyelheti, hogy van-e rajta valamilyen tért vimonyteg fcBHnyen át te­het juttatni az elválasztó izom- falon a szív bal oldalára és ha közvetlenül nem is lehet látni a «ívnek ezt a fémét, <te a kapott vérminták én a ap»- má&tórtékek rendkívül fon tó* ú totalitásokat, nyújUuv*- a Vizsgálatokat veaetó orvosnak a bal szívíéi állapotáról. 0 • Öj mezőgazdasági gépele A saüáíaszedő és a diótörő Az Amerikai Egyesült Aha* aokban a közelmúltban rau- attók be az újfajta salátasze­dő gépet. Óránként másfél kilométer sebességgel halad végig a salátaültetvényen; egf futószalagon kinyúló szerkeze* minden salátafejre nyomát gyakorol, és egy elektronikus készülék jelzi, hogy a saláta rugalmassága megfelelő-e? Ha igen, egy miniatűr nyaktiló óránként 4500 fejet vág k* ötször annyit, mint a léggyé*1« sabb kezű munkás, aki iw*a is tapogatja meg olyan nagy­szerűen a fejeket. Sok bajt «koz, hogy a te lázó drót egy töredéke esetleg béna marad a «zónában, By módon megsebri, vagy éppen­séggel megöli a takarmánya- zott állatot. Erősen mágnese* zsett drótot helyeznék el a m- kodógép futószalagjára, amely jelzi, ha fémdarab kerül a kö­zelébe, sót ki te vett azt a este nábóL ö tlete# tnMVmtay a te(?> *)aHb dióMs«, eetey nevével eiteci tétben nem tóti a diót, hanem robbantja, A fcészOMl apró lyukat fér a héjba, majd acetilén és oxigén gázkevené- kát tél Ma. Sennéwtesett xotntartU* «íneiyiiéglim Ka «átvett a héjat, de a dk* magja «érteden marad. Telje- sttménye; 800 darab óránként, Mit mond a pszichológus? A sportról, az életpályáról As a sikerről Bőre gyártott elemekből készített fúró torony-alapozás. (Kép és szöveg: Tokár Péter) Eljárása az eddig használt módszerekhez képest egybar- madara mérsékelte a fúró ku­tak alapozási idejét és költsé­gét. Az idén csak a nagylen gye- li olajmezőkön ez ideig több mint 500 000 forintot takarítot­tak meg. Az újításra felfigyeltek a Nagyalföldi Kőolajtermelő Vállalat műszaki vezetői is, és előreláthatólag már az idén több kút fúró-telepítésénél fel­használják ,az újítást Az újságírók kissé eicaodß- koztak, amikor néhány éve a stockholmi labdarúgó-világ- bajnokságon ott látták a győz­tes brazil csapat öltözőjében a pszichológust, mint a szellemi felkészítés egyik legfontosabb részvevőjét Aztán rájöttek, hogy nem is olyan bolondság ez. Magyarország is Jelentős se­gítséget nyújt pályaválasztás­nál, képességvizsgálatnál a Munkaügyi Minisztérium Módszertani Intézetének mun­kalélektani csoportja. Azokról az alapéi vekről, amelyek ezt a kiválasztást elősegítik, rendkí­vül érdekes megállapításokat tudtunk meg dr. Csirszka Já­nostól. a pályaválasztás, a szakma és beosztás problémái­val kapcsolatban. — Társadalmunkban külö­nösen megnőtt az életpálya je­lentősége, mert ma már nyil­vánvaló, hogy egyrészt az egyén sem találhatja meg sa­fi „fa-korszaktól” - a „kö-korszakig’ Jót boldoguiáaát a társadalom berendezésével és érdekeivel ellentétben, de társadalmunk elsőrendű érdekei közé tarto­zik az egyéneik helyes érte­lemben vett fejlődése és beil­leszkedése is. — Egyén és közösség szem­pontjából egyaránt fontos len­ne -tudni, MI VÄRHATÖ 1 AZ EGYES EMBERTŐL. Fontosabban, hogy megátl- jálk-e helyüket a kiválasztott életpályán. A tudományos prognózis jelentősége különö­sen két ponton rendkívüli nagy: a pályaválasztásban és at egyes munkakörökre, be­osztásokra való kiválasztás­ban. A képességek magúkban nem elégségesele arra, hogy belőlük prognózist lehessen szerkeszteni. A figyelem, az emlékezet, az ügyesség, stb, helyett mindinkább a dinami­kus, karakterben levő adott­ságok és lehetőségek léptek, mint például az akaraterő, a megbízhatóság, a kitartás, a pontosság az érdeklődés, a társadalmi célkitűzések, stb. — Karakteren, élmény-, vi­selkedés- és cselekvéslehető­ségeink viszonylagosan állan­dó jellegét értjük. Többele kö­zött e ka raktér jegyeken múlik a képességek felhasználása is. Sokkal világosabban látszik rajtuk a személyiségből kinö­vő jellegük és dinamikájuk, mint a képességeken. Szilár­dabbak és viszonylag állan­dóbbak. Ha nem is vonunk le a tényből túlságosan messze­menő következtetéseket, annyi feltétlenül jogosultnak látszik, hogy ha a prognózisról van szó, elsősorban A DINAMIKUS TÉNYEZŐK A MÉRVADÓK, és csak másodsorban — bár rz-^mmmg^Sí áa*ÜSd* elengedhetetlenül — a képes- / >0 & ír SÍ «>' -V .1? 7 aégek. A képességek megálla- —~--------------—--------• 0 c tatag természete» 1964. december 6., vasárnap' nS fogva is, meg az élég te» kintélyes múltbeli tapasztala» tok alapján kialakult mods*» rek segítségévéi is — aránylag kevés nehézséget okos, az em­lített dinamikus tényezők feW derítése azonban nehéz fel­adat. — A dinamikus karakterje­gyek jelentősége különösen az egyes beosztásokra való kivá­lasztásoknál válik elsőrendű jelentőségűvé. Az elmondottak után, illetve azoknak ismeretében prőibá- junk meg választ adni: mi 1 annak a tapasztalati ig nak a mélyén, hogy gyengébb képességekkel is jói megállják a helyüket pályáju­kon, mások pedig kitűnő ké­pességükkel is megbuknak áss élet iskolájában? A pszicholó­gus valahogy így sommázza válaszát: — AZ ÉLETPÁLYA KÉT TÉNYEZŐBŐL ALL: a szakmai körből és ezen be­lül a beosztásból. Súlyos téve­dések származnak abból, ha e két tényező közül bármelyik kizárólagosságra tör. A képes» ség mellett a sajátos érdeklő­dési irányoknak, hivatástudata nak, ellenőrző munkabeosztá­soknál biztos kritikai érzék­nek, fokozott erkölcsi biztos­ságnak, mély emberszeretet­nek, munkatársi kapcsolatok­ban szociális beállítottságnak, az erkölcsi határozottságnak igen nagy jelentősége van. Ezért az életpályával kap­csolatban, főleg a kivá­lasztásoknál, mindig szem előtt kell tartani a beosztást is, és a figyelmet — a ké­pességek mellett — elsősorban a karakterben levő dinamikus tényezőkre kell fordítani. Kiss István laké*- és kommunális építkezé­seket írnak elő. Bratszk a Szovjetunió egyik, legszebb városa lesz. A nyíl­egyenes sugárutak elvezetnek egészen az Angara-parti sávig, ahol viszont addigra kiépül a városliget, a tízezer nézőt befo­gadó sport-stadionnal, amely­hez fedett uszoda és yachtklub is tartozik majd. A közelben leap helyet az úttörőpalota, a központi kórház és néhány filmszínház is. A várost a sugárutak négy kerületre osztják. Központja a Bratszkot alkotó dombok egyi­kén lesz. Ügy tervezik, hogy minden kerület központjában szupermnkettet, sportpályát, kuttúrházat, mozit és más lé­tesítményt építenek. A város- központban lesz a tanácsháza, az ezer személyes színház és a nagyszáMá* ugyanis ideiglenes f^épületeket emeltek, amelyek nelyébe ké­sőbb modem, állandó Icőépüle- tek léptek. Ezek mellett négy- emeletes nagypanel-házak sora­koznak Már kijelölték a he­lyet, hogy hol épülnek majd a nyolcemeletesek Gyorsan ken építkezni. Bratszk lakossága szüntelenül gyarapszik, a vá­rosnak máris 102 ezer lakosa van. Itt létesül ugyanis Szibéria legnagyobb energetikai, far- és papíripari központja. A bratszkiak átlagos életkora 2S év. A fiatal építők száma 13 ezernél is több. A nem házasok közös szállásokon laknak, aki pedig családot alapit, összkom­fortos lakást kap, gőzfűtéssel, rádióval, telefonnal, állandó melegvíz-szolgáltatással. A bratszkiak a múlt évben televízió-stúdiót kaptak a leg­ifjabbak pedig egy úttörőtá­bort, a Csajkát. Erre az évre a tervek ugyancsak nagyszabású A varosoknak különböző a sorsuk. Van, amelyik történel­mi múltjáról nevezetes, akad olyan is, amely még csak szü­letőfélben van, s máris belopja magát az emberek szivébe. Ez utóbbiak közé tartozik Bratszk is. Híre-neve túljutott a szov­jet határokon is, s a legkiilön- bözőbb országokból érkeznek látogatók, hogy megtekintsék a világ legnagyobb vizierőművét, megismerkedjenek a bratsz- kiakkál és a tajgából kinőtt új várossal, Bratszk a tajga kellős köze­pén született, nyolcszáz kilomé­ternyire a legközelebbi közigaz­gatási központtól, Irkutszktól. Az építőknek nehéz dolguk volt: nyáron a szúnyogsereg, télen a kemény fagy kínozta őket. Sátrakban laktak, az ebé­det tábortűznél főzték. Bratszk eközben két fő kor­szakot élt át: a „fa-karszakot? és a „kő-korszakot?. Eleinte zástól eltérő megfontolásokból indult ki. Az alapot tíz részre bontotta, amelynél minden egység egy önálló, előre gyár­tott elemet képezett Ezeket az alaprészeket azután akár zárt helyiségben is lehetett gyárta­ni. Komomoki újításának nagy- szerűsége egyszerűségében és gazdaságosságában rejlik. A nagylengyeli olajmezőkön az idén már több mint száz kutat alapoztak ezzel a módszerrel. Az olaj- és a földgázbányá- ezatban a kutak alapozási mun­káinak elvégzése a dolgozók átlagon felüli igénybevételét jelenti. A kutak mélyítésénél használt több emelet magas fúrótornyok alapozása körülte­kintő munkát Igényel. Az épít­kezés körülményei — az, hogy az építkezést gyakran a lakott tájaktól, utaktól messze, az idő­járás szeszélyeinek kitéve kell végezni — ezt a munkát na­gyon megnehezítik s költséges­sé teszik. Elegendő, ha megem­lítjük, hogy egyetlen kút alap­jainak megépítésénél több mint 200 köbméter kavicsot használ­nak fel. Es bármilyen jól is elő­készítenek egy-egy munkahe­lyet, a kedvezőtlen időjárás napokra, sőt hetekre is hátrál­tathatja az építkezés megkez­dését, illetve befejezését Komomoki László olajmér­nök, a nagylengyeli olajmezők üzemegységének vezetője fel­tette magának a kérdést; ho­gyan lehetne ezeket a munká­latokat meggyorsítani, illetve miként lehetne az alapozási munkát a műszakilag lehetsé­ges legrövidebb időre mérsé­kelni, a munkát összesűríteni? Abból indult ki, hogy a kor­szerű építőtechnika lakótele­pek, épületek, üzemek, hidak emelésénél már előnyösen használja az előre gyártott épí­tőelemeket Miért ne lehetne ugyanezen a módon megoldani a fúrótornyok alapozásának problémáit is? Elkészítette a fúrótorony-alapozás tervét amely az eddig készített alapc-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom