Heves Megyei Népújság, 1964. november (15. évfolyam, 257-280. szám)
1964-11-14 / 267. szám
Mim egyszerű választás Ha csak a külsőségeket nézzük, minden úgy történt, ahogy szokott: Bánszky Aladár elnökletével szabályos sorrendben következtek a napirendi események. Köszöntötték a megyei pártbizottság munkatársát, Trezsenyik Sándort, a járási pártbizottság munkatársát, Kádár Bélát, aztán Szabó Ferenc helyettes párttitkár felolvasta a vezetőség beszámolóját, amely majdnem egy óra hosszára vette igénybe a párttagok figyelmét. Mindez így szokott lenni A vezetőség újraválasztó taggyűléseknek tehát megvan a sajátos rendje, és mégsem ugyanaz minden taggyűlés. Nemcsak a vitáik hevességében lehet különbség, hanem a viták tartalmában is. Ilyenkor derül ki, hogy a vállalat, intézmény kommunistái mennyire „gazdái” munkahelyüknek* mennyire élnek benne a munkás-hétköznapok óránként váltakozó erejű és irányú sodrában. Kérdés, hogyan volt mindez a Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalatnál Gyöngyösön. A beszámoló szerint Csak a legfontosabb tényeket emeljük kL A gabonafelvásárlási tervet sem az elmúlt évben, sem az idén nem tudták teljesíteni. Indokolásra rossz időjárás okozta kevesebb termés. A mostani évben a felvásárlásnál mutatkozó hiányon kívül a költségtúllépés nyomja még súlyosan a vállalatot, amit tervezési hiányossággal magyaráznak. De nem kisebb gondjuk a keverőüzemek magas költségű működése. Különösen a szállítási költségek jelentenek tetemes összeget A szállítással összefüggésben a MÄV-nak kifizetett va- gooállásből származó büntetések rajzolnak még fel olyan kérdőjeleket, amikre a végleges megoldást még nem sike-j rüít megtalálniok. Ami a pártéletet, a párt- munkát illeti* ott is volt teendő bőven. Az átszervezésből fakadó feladatokkal csak nehezen. tudtak megbirkózni. Az összevonás miatti ellentétek még mindig kísértenék. A nagy távolságokon szétszórt üzemrészek átfogása sem zökkenőmentes még. Volt és van még ma is mivel birkóznia az ala pszervezetnek. A jobb munka megkövetelte az eredményesebb eszmei-politikai felvilágosító tevékenységet is, és ezen a téren sikerült előbbre lépniök. A szakmai ismeretek fokozásának biztosítása viszont nem hozott ilyen egyértelmű eredményt minden területen. A pártéletben pedig a bírálat és az önbírálat eszközét kell még nélkülözhetetlenné tenni. Így lehet kivonatosan summázni a beszámoló legfőbb réA tagság vélemónye A vita három órán át tartott És hogy milyen kérdések álltak a középpontjában? Kezdjük talán a keverő-üze- mekkaL Margit Lajos, Dudas- kó József, Mihancsik Miklós foglalkozott ezzel részletesen. A megoldást szerintük is a fokozottabb gépesítés biztosíthatja csak. Legalábbis részben. A felvásárlás következtében előálló raktározási nehézségek megoldására Fodor József tett javaslatot: kooperálni kell a tsz-ekkei, mondotta. Révész Zoltánná és Gábori Endréné a vagonkirakás egyelőre megoldatlannak tűnő nehézségeit taglalta. A kirakó brigádok szervezését ajánlották. A munkafegyelem kisebb lazaságai ellen Horváth Lászlóvá emelt szót, az ellenszert pedig László József a nevelésben, á kommunisták példaadásában jelölte meg. Bánszky Aladár büszkén állapította meg, hogy a vállalat az országosan célul kitűzött műszaki mutatók egy részét már most elérte. A géppark állagának megóvására pedig több, jól képzett szakember beállítását kérte. Ezzel összefüggésben az üzemvezetők felelősségét említette. Pethes Ferenc a munkavédelmi és balesetelhárítási feladatok fokozottabb végrehajtását sürgette. Trezsenyik Sándor ajánlotta, hogy a vállalat összes kommunistáit évenként legalább kétszer hívják össze, és tárgyalják meg velük a soron, levő gazdasági feladatokat. A termelékenység fokozására a szocialista brigádok és a munkaverseny egyéb területeinek jobb kihasználását ajánlotta. A vagonok kirakásához a KISZ segítségét is kérhetné a vállalat a véleménye szerint. ★ A vita témáit csapán csak érintve is kitűnik: a párttagok mindig a legégetőbb kérdésekhez nyúltak hozzá, és nem csupán regisztrálták a tényeket, hanem a megoldás útját is igyekeztek kijelölni. Könnyű tehát megállapítani: a vezetőséget újraválasztó taggyűlések a vállalat további munkájához is sok segítséget adnak. A párttagság komoly erőt jelent, ha erre a gazdasági vezetés helyesen épít és támaszkodik. A választás eredményeként Mihancsik Miklós lett a párt- szervezet titkára. (ffmf) LIDÉRC Ma előre köszönt az igazgató. Mire is kell vigyáznom? (Gerő Sándor rajza) Demokrácia és jog a közös gazdaságokban Népi ellenőrök vizsgálták a szövetkezeti demokrácia helyzetéi A hevesi járás népi ellen- összejövetelek zömében azért őrzési bizottsága hét termelő- kerülhetnek megtartásra, mert szövetkezetben vizsgálta meg, hogy miként érvényesül a szövetkezeti gazdák szava, ötlete, kérése, van-e lehetőség véleményük nyilvánítására, miként orvosolják panaszaikat, betartják-e az alapszabály és a termelőszövetkezeti törvény előírásait, hogyan működnek az ellenőrző bizottságok, szabályszerűek-e a fegyelmi tárgyalások, és még sok más hasonló kérdésre kerestek, kaptak választ, amelyet ezúttal adunk közzé. a tagságot nem értesítik megfelelő időben és módon a közgyűlés összehívásáról, és arról, hogy ott miben döntenek. A szövetkezetek tagságát ily módon egyik legalkalmasabb fórumától fosztják meg, hogy tek vezetői önkényesen döntet nek vitás kérdésekben a vezetőség és a közgyűlés megkérdezése nélkül. Ellenőrző bizottság alárendelt szerepben? Részletesen vizsgálták a közös gazdaságokban működő véleményét, javaslatát el- ellenőrző bizottságok tevékenymondhassa, hogy szava lehes- ségét is a hevesi járás népi sen a gazdaság ügyeinek inté- ellenőrei. Megállapították, hogy , néhány kivételtől eltekintve zeseoen. az ej!enőrző bizottságok tervszerűen, rendszeresen végzik munkájukat, különösen a leltározásnál, a zárszámadás előkészítésénél. Észrevételeikről jegyzőkönyvet készítenek s javaslataikat, mint például a legfontosabb fórum, a közgyűlés.», elmarad Amikor a vezetőség túllépi hatáskörét Vizsgálták a népi ellenőrök azt is, hogy a termel őszövetke- _ „ „ , zetek vezetősége miként intézi tamaorsi Dózsa Tsz ellenőrző bizottságának eseteben, meg is valósítják. Itt ugyanis az ellenőrző bizottság javasolta, hogy a gépi fejés bevezetésével a tehenészetben, dolgozók munkaegységét meg kell változtatni, s a közgyűlés ennek szellemében intézkedett Sajnos az ellenőrző bizottságok többnyire évenként csak egy alkalommal, a zárszámban a népi ellenőrök jelentései alapján, meglehetősen hiányos a hevesi járásban. Különösen ott nem nyílik mód a tagság számára, hogy akaratát érvényesítse, ahol havonta kellene tartani a közgyűléseket Az átányi Béke Termel őszöa közösség ügyeit, a két közgyűlés közötti időben. Megállapították, hogy üléseiket — ha nem is rendszeresen — de megtartják, ott helyt adnak a Ä termelőszövetkezeti tör- vezetőségi tagok véleményévény értelmében a közös gaz- nék, de még mindig igen gya- daságokban meghatározott idő- kori jelenség, hogy a vezetősé- ben közgyűléseket kell tartani* gek hatáskörüket túllépve hoz- hogy a tagság véleményét nyil- nak döntéseket, míg más ese- váníthassa és dönthessen a tekbert „nagylelkűen” átadják termelőszövetkezet legfonto- az intézkedés jogát, különösen adáskor tesznek jelentést a sabb ügyeiben. Ennek a tör- kártérítési ügyekben ahol nem közgyűlésnek, holott évközben vénynek megvalósítása azon- ismerik még eléggé döntési is sok ügyben szükség lenne jogkörüket. A boconádi Búza- azonnali intézkedésre. A vizs- kalász Tsz-ben is hasonló a gálát megállapította azt is* helyzet, s ezt még azzal is hogy az ellenőrző bizottság és tetézték, hogy döntöttek Koz- a vezetőség közötti kapcsolat ma István munkaegység-jóvá- nem megfelelő a termelőszö- írása és a sportkörnek adott vetkezetekben. Tudvalevő, hogy pénz átutalása ügyében, holott az ellenőrző bizottságnak joga mindkét esetben csak a köz- van ellenőrizni a tsz gazdálko- vetkezetben az elmúlt év má- gyűlés hagyhatta volna jóvá az dásának minden részletét, egé- sodik felében o minden {tó- intézkedést. A kömlői Május szán a vezetőség tevékenysé- napban megtartandó közgyű- 1 Termelőszövetkezetben a géig. Mégis:, ennek ellenére lés helyett mindössze egyszer felvételek és kizárások ügyé- több esetben úgy érzik az elhívták össze a tagságot, mert ben döntött jogtalanul a veze- lenőrző bizottság tagjai, mint- a szövetkezet elnökének véle- tőség, az átányi Béke Tsz-ben ha alá lennének rendelve a reménye szerint a gyakori köz- pedig 41 ezer forintos póthitel zetöségnek, mivél az erdőtelki gyűlés szükségtelen, sőt a felvételéhez járult hozzá, új Élet Tsz-ben és még jómé- munkát hátráltatja. Komlóra a amelyhez szintén csak a köz- hány helyen beszámoltatják küldöttgyűlések összehívását gyűlésnek lett volna joga. őket a végzett munkáról, nemhanyagolták el hasonlóképpen* g j^jg a vezetőség a közös hogy ők kémének választ a ves a közgyűlések rendszerességé- , eaéaz tagságot zetőségtől a felmerült kérdő, ről csak azokban a szövetkeze- s az egesz tagságon. * tekben lehet beszélni — mint érintő ügyekben könnyen Pélyera a Béke Tsz-nél, — ahol mondja ki az ament, a hálát- félévenként kell tartani a sza- feladatoknak tűnő egyévi bályok értelmében. _ ügyekben viszont húzódoznak gyűlések határozatképességé. ű döntéstől, nehogy „megértnél is, hiszen legtöbbször csak senek” valakit. Egyik ülésről becslésre állapítják meg, hogy a másikra napolják az ilyen, elegendő számban gyűltek-e q gyeket, míg végül sikerül vaössze a szövetkezeti tagok ah- , ... ... ___ ho z, hogy az egész gazdáiké- helyik szerv nyakaba varrdást érintő legfontosabb ügyek- ni a döntéssel járó felelősseget Mindezek persze a kirívó esetek, mert a vizsgálat is megállapította, hogy zömében az alapszabálynak Százegy fegyelmi ben diöntsenék. S mivel jelenléti íveket nem vezetnek, fennáll annak a lehetősége, hogy több esetben határozatképtelen közgyűlés szentesítette a döntéseket. Az ilyen hiányos A megvizsgált termelőszövetkezetekben százegy fegyelmi eljárás tapasztalatait sűrítették össze a népi ellenőrök, megállapítva, hogy az erdőtelki Üj Elet, a hevesi Rákóczi, a kfim- lői Május 1 és a tamaörsi Dózsa tsz-ekben szabályszerűen rendelik el a fegyelmi eljárást: közlik a szövetkezeti taggal* hogy milyen fegyelmi vétség elkövetésével gyanúsítják, sza- • „va -V bályszerű fegyelmi bizottság jogkörük- hallgatja meg a gyanúsítottat* nek megfelelően vezetik a kö- annak tanúit, megvizsgálják könyvei közé szúrta. — Tessék! — nyújtotta át az öregnek a ezámolócédulát. — Ezzel a házzal baj van — nézegette Attila remekét az öreg — Olyan kicsik az ablakai, hogy megfullad az ember. — Másikat nem rajzolhatok* anya már vár, mennem kell! — mondta Attila, majd egy pillanatnyi gondolkodás után, mély lélegzetet véve, a számolócédulára hajolt és a parányi ablakokra lehelt. — Van bent levegő, már senki sem fulladhat meg ebben a házban! — tette az öreg elé a számolócédulát. — Kezét csókolom! — köszönt el vidáman és kifutott a cukrászdából. — Mit mondunk anyának? — kérdezte Árpi útközben. — Hogy-hogy mit? — Hol találtalak meg? — Engem nem találtál, én megvoltam! — felelte fennkölt hangon, Attila és tovább törtetett. — Ötösöm van! — szólt hátra. — Miből? — Olvasásból. — Ne gázolj a pocsolyákba, milyen lesz a cipőd?! — ordított Árpi. — Milyen? — állt meg Attila, s a legközelebbi ház oldalának dőlve, lecsatolta cipőjét — Mezítláb mégy? — Azért még nem szóltak Hm, hogy sáros a lábam, csak a cipom* a cipőm! — lódult tovább a gyerek. — Gyere elém, nem szeretem, ha engem ugatnak a kutyák* ugassanak téged! — torpant meg a sarkon ... No nem baj, ugassanak csak engem — gondolta, mert bátyja nem mozdult, makacsul állt az úton. Az utca sarkán Attila nekicsillogott. A villanyóra sem működött. Attila nyomban, hogy bátyja után a konyhába ért, nekiesett a polcosszekrénynek, s kamatjai közül előbépte vásott nadrágját és sietve átöltözött. — Megyek kapálni! — jelentette* mert mindig meg kellett indokolnia, miért is veszi fel az vetette magát a közös kútnak, lábáról minden porszemet lemosott és cipőbe bújt. Ángyánné a kredenc előtt állt, feldúlt arcába hullott csapzott haja. A konnektorból ki volt húzva a rádióvezeték, a villanyvasaló a komyhakövön alig négycentis szárú kis nadrágot, amelynek ülepén már a foltokat is felfalta a játék. — Hol voltál a viharban? — kérdezte fáradt hangon az asz- szony. — Sanyi bácsival* a cukrász. — K3 az a Sanyi bácsi? — Nem tetszik ismerni, köszörűs — dadogta Attila és önkéntelenül hátrányéit, parányi tenyerével befedte a rongyos nadrágból kilátszó meztelen fenekét. — Anyu, én úgy izgultam. — Miért? — Mert tudtam, hogy te izgulsz miattam. És... és olyan csúnyákat gondoltam — fűzte hozzá. — Kiről? — A viharról. — Mit gondoltál? — Büdös eső, piszkos szél, hogy a fene egye meg! — Attila, Attila, igazat beszélj! Mást* csúnyábbat nem gondoltál? — De igen. — KI véle! — De anya, nem versz meg? — Ne alkudozz! Mondd! — Isten is henne van ... Mondhatom? — Jaj! . *,Athaisták lesznék” — gondolta az asszony. Ebben a pillanatban aprókat villant. Ismét esőfelhő közeledett. — Meg akarom nézni az eget, olyan szépen vildámlik — mondta Árpi. — Én is! — ugrott talpra Attila. — Ide, ide gyertek mellém! — kiáltott az asszony. — Itt vagyunk! — mondták mindketten és magukkal vonták anyjukat zös gazdaságokat, s döntenek rájuk tartozó ügyekben, a szövetkezetek vezetőségei. Jogviták A termelőszövetkezeti tagoktól gyakran érkeznek még most is olyan bejelentések, panaszok, a járási tanács mezőgazdasági osztályára, amelyben a tsz-vezetőségnek, vagy a közgyűlésnek kellett volna döntenie. Ezeket a panaszokat természetesen visszaadják elintézés végett, de az átányi Béke Tsz-ben, a boconádi Búzakalász Tsz-ben és a kömlői Május 1 Tsz-ben még az újból visszakerült panaszos ügyekben sem döntöttek a vizsgálat időpontjáig. A termelőszövetkezeti tag és a közös gazdaság jogvitáiban az esetek többségében határoznak, azonban helytelen, hogy a döntésekről — mint például az átányi Béke Tsz-ben — csak szűkszavú levél formájában értesítik az érdekelteket, vagy csak szóban köz- íik a közgyűlés határozatát. Ráadásul meg sem indokolják eléggé, hogy miért döntött ügyükben a közgyűlés kedvezően, vagy kedvezőtlenül. Az erdőtelki Űj Élet, a hevesi Rákóczi és a tamaörsi Dózsa Tsz kivételével még arra sem, utalnak, hogy a szövetkezeti tagnak van-e és milyen lehetősége van a fellebbezésre. A jogvitáknál mutatkozó szabálytalanságok mellett azonban azt állapíthatták meg a népi ellenőrök, hogy mind kevesebb az olyan esetek száma, amikor • termelászövetkezebizonyítékokat, s ennek alapján terjesztik javaslatukat a vezetőség, vagy a közgyűlés elé. A döntésről is szabályszerű indokolással és a fellebbezési lehetőség feltüntetésével értesítik a fegyelmivel sújtott szövetkezeti tagokat. Emellett azonban sok olyan szabálytalanság tapasztalható, amely joggal sérti a termelőszövetkezetei tagok önérzetét és a törvényeket. A fegyelmi bizottságok általában irtóznak az írásbeli munkától* jegyzőkönyveket nem készítenék, sőt az átányi Béke és a boconádi Búzakalász Tsz-ekben a szövetkezeti tagoknak lehetőségük sincs arra, hogy ■lédeke- zésüket előadhassák, a bizottság meg sem hallgatja őket Ráadásul csak néhány soros levélben értesítik a szövetkezet tagjait a fegyelmi határozatról, amelyben egy-két szó van arról, hogy helytelenül végezte munkáját. Átányon és Boconádon e szűkszavú határozatban még arra sem utalnak* hogy van-e joga fellebbezésre, a megbüntetett tsz-tagnák. ★ E feltárt hibák kijavítására sok javaslatot adtak a járás népi ellenőrei s egy újabb vizsgálat során nézik majd meg, javult-e a szövetkezeti demokrácia helyzete, jobban tudnak-e élni jogaikkal a termelőszövetkezet tagjai. Kovács Endre MPUJS&G 3 1964. novemberit*
