Heves Megyei Népújság, 1964. november (15. évfolyam, 257-280. szám)
1964-11-22 / 274. szám
máG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! HP^g^SP 8ÜÉÉ mm mtM . WÍm^ :v^W; FELAVATTÁK AZ ERZSÉBET-HIDAT-------------------7!—\ No vember lángjai... Negyvenhat éve alakult meg a Kommunisták Magyarországi Pártja 1918-ban, november végi napokban alakult meg a Kommunistái: Magyarországi Pártja. Az alakulás hivatalos aktusa november 20-án ment végbe Budapesten, de már hetekkel előtte folyt az új párt létrehozására irányuló nagyarányú szervező munka. Három erő egyesítése rakta le a párt alapjait. Az első, az oroszországi magyar hadifoglyokból álló bolsevik szervezet, már röviddel előbb zászlót bontott Moszkvában. Amikor tagjai, köztük Kun Béla, Jancsik Ferenc, Karikás Frigyes, Münnich Ferenc és a többiek — november közepén elindultak haza, azzal a tudatos elhatározással jöttek, hogy egyesítik a magyar proletariátus legjobb erőit a történelmi szükségszerűség parancsolta forradalmi átalakulások végrehajtására. Idehaza már a korábbi években széles körű és hatásos tevékenységet folytatott a forradalmi szocialisták csoportja, amelynek vezetői — Hevesi Gyula, Korvin Ottó, Matusán Béla, Mosolygó Antal, Sallai Imre és mások — mindenekelőtt az imperialista háború elleni küzdelem jelszavait írták zászlajukra. Harcaikban a frontok forradalmasodó katonatömegeire, az ország nagyüzemeinek legöntudatosabb munkásaira, a bizalmiakra, a cselekvőkész ifjúmunkásokra, a fiatal baloldali értelmiségre támaszkodtak, ök, és a harmadik csoport, a régi szociáldemokraták legbecsületesebb, legodaadóbb emberei — Alpári Gyula, Chlepkó Ede, Fiedler Bezső, Rudas László és mások — a Marx-kör és a Szabó Ervin-kör létrehozásával, az ott folyó viták segítségével próbáltak hatni a szociáldemokrata pártvezetésre. Szerették volna megértetni velük: következetesebb, harcosabb politikára van szükség, nem lassú fejlődéssel, hanem forradalmi rohammal lehet és kell ledönteni a földesúri kapitalista rendszer bástyáit. Az egykori novemberi napok eseményei, a burzsoázia sorozatos támadásai, a jobboldali munkásvezérek árulása, felnyitotta a tömegek szemét, s a három forradalmi csoportosulás, Lenin magyar tanítványainak céltudatos irányibssával, az erük forradalmi egyesítésének útjára lépett. A korábban aggodalmaskodó becsületes szocialisták is felismerték: a munkásosztálynak csak forradalmi párt által vezetett egysége lehet a szocialista társadalomért meginduló küzdelem tartós alapja. Ez a felismerés adta meg a lökést a végső elhatározáshoz. A Kommunisták Magyarországi Pártja megalakulása felmérhetetlen hatást gyakorolt az eseményekre, amelyek 1919. márciusában odáig értek, hogy megszületett a Magyar Tanácsköztársaság, az első magyar munkás-paraszt hatalom. A párthoz november 29-tól kezdve szinte napról napra jelentős erők csatlakoztak, az Ady megénekelte új, friss seregek, amelyeket a történelmi sorsforduló, a roppant változás, az új magyar élet lehetősége lelkesített. A kommunistákhoz csatlakoztak a szociáldemokrata párt és a szakszervezeti mozgalom legnépszerűbb vezető emberei: az országszerte ismert építőmunkás Bokányi Dezső, Hamburger Jenő, a Zala megyei ezredorvos, Lat Inka Sándor, a somogyi tanító, Landler Jenő, a vasutasok népszerű vezetője, Nyiszíor György, a harcos földmunkás, a most néhány hete Moszkvában elhunyt közgazdász-tudós , az akkor még fiatal Varga Jenő és meg nagyon sokán. Pártunk tiszteletteljes megbecsüléssel őrzi az 1918-as november eseményeinek emlékét, hagyományait. Azok, akik a történelmi események szemtanúi és részesei voltak. s akik ma is itt élnek köztünk, elmondhatják, milyen tiszta lángolás, miiyen nagy elszántság, céltudatosság és erő élt a harcra gyülekező munkások, szegény- parasztok, haladó értelmiségiek ezreibe«, azokban a negyvenhal esztendővel ezelőtti hetekben-hónapokban. (V. F.) V ______________________________, AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK ES A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XV. évf., 274. wám ______________________ARA: 80 FILLER 1994. november 22., vasárnap Sz ázezer ember részvételével: Kádár János nyitotta meg a forgalom számára a „Duna új ékességét” — Úttörők voltak az első, boldog utasok — Kitüntették a legkiválóbb hídépítőket A régi Erzsébet-hidat 1897—1903. között építették és 1903. október 4-én adták át a forgalomnak. Egész Európa csodálta a magyar munkás és a magyar mérnök tudását, hiszen a híd egyetlen, 290 méter hosszú nyílással hidalta át a Dunát és akkor Európa legnagyobb em/nyílású lánchíd ja volt. A háború, a német fasiszták barbár pusztítása 1945. január 17-én hullámsírba döntötte. A régit pusztulásra ítélte a háború. Az újat felépítette a béke. Felépítette a szocialista magyar nép összefogása. 1959 márciusában született meg a forradalmi munkás- paraszt kormány határozata az új Erzsébet-híd építésére. Az új, modernebb, szélesebb, mint a régi, kecses, szinte légies, a magyar mérnök és a magyar munkás alkotókészségét dicséri. Az új, finomvonalú hid a Duna ékessége. Hirdeti, hogy a szocialista ország, egy nép összefogása nagyot alkot. Avatása egész Budapest ünnepévé vált. 1964. november 21-én tízezrek várták Budán és Pesten a hidavatás ünnepi percét, s a legszebb kilátón, a Gellérthegyen ezrek és ezrek figyelték az ünnepséget Fél 2 óra körül a pesti hídfő ás közvetlen fcöropéfoén mintegy ötezer meghívott vendég várakozott, zömmel tusok, akik az Erzsébet-híd építésénél, a hídszerkezetek gyártásánál közreműködtek. A környékbeli épületek erkélyein egy talpalatnyi üres helyet sem lehetett volna találni. A Szabad* sajtó útján, a Felszabadulás téren és végig « Kossuth Lajos utcában óriási embertömeg várakozott az ünnepi percre. Néhány perccel 2 óra előtt megérkeztek a párt és a lcormány vezetői. A hídavató ünnepségen megjelent Kádár János, az MSZMP Központi bizottságának első titkára, a for* radalmi munkás-paraszt lcormány elnöke, Fock Jenő, Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Ajtói Miklós, Brutyó János, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagjai, az Elnöki Tanács, a kormány tagjai, a politikai, gazdasági, a társadalmi élet számos vezetője, a budapesti diplomáciai képviseletek számot vezetője. Pontban 2 órakor felhangzott a Himnusz. Ezt követően a Ganz-MÁVAG Acélban* kórusa előadta Vass Lajos „Az Erzsébet-híd köszöntése" című szerzeményét Ezután dr. Csanádi György, közlekedés és postaügyi miniszter lépett a mikrofon elé. Dr. Csanádi György közlekedés- és posíaügyi miniszter üdvözölte Kádár János elvtársat, a párt és a kormány vezetőit, s a megjelent vendégeiket, majd ünnepi beszédet mondott. Budapest közönsége nevében Sarlós István, a Fővárosi Tanács VB elnöke vette át az új Erzsébet-hidat, aki rövid beszédet mondott, majd felkérte Kádár János elvtársat, hogy a forgalom számára nyissa meg a hidat (Nagy taps.) Ezután Kádár János a nemzeti színű zárószalaghoz lépett. Egy kis gimnazista leányka nyújtotta át neki az ollót a szalag átvágására. 14 óra 20 perc. A zárószalag ünnepélyes átvágásával megnyílt az új híd. Kádár János, dr. Csanádi György közlekedés- és posta- ügyi miniszter és Sarlós István, a Fővárosi Tanács VB. elnökének társaságában, a vendégsereg élén. elindult Buda felé az új hídon. A kandel- láberek lámpái szórták a fényt szél lobogtatta a nemzeti színű és vörös lobogókat Az emberáradat a híd közepére ért Hirtelen fények gyúltak ki a Geílért-hegy oldalán: reflektorok világították meg a Geilért-srobor alatti újjáépített vöt- esést A GeHért-hcgy oldalán hatalmas tömeg várakozott Amint a Párt és a kormány vezetői megérkeztek a búdra hídfőhöz, feltört az éljenzés, ezrek és ezrek kendőiket lobogtattál^ lelkesen köszöntötték az ország vezetőit, köszön, tötték az új hidat Kádár János ebben a felemelő percben megjegyezte az MTI munkatársához fordulva: — írják meg: végtelenül örülünk ennek az új hídnak, örülünk elsősorban sóért, mert építése olyan munka, volt, amit példaként állíthatunk sz összes nagy beruházások elé. Szép, jó, hasznos és a tervezett időben, az előzetesen el fogadott költségvetés szerint Hétfőn és kedden békekölcsön sorsolás Az Országos Takarékpénztár november 23-án és 24-én rendezi az idei utolsó békekölcsön-sorsolásokat. Ezúttal a 2., 3. és a 4. Békekölcsön 1964. második félévi húzásait tartják. A Sportfogadási és Lottó Igazgatóság Nádor utcai székházában hétfőn délután 13 órakor kezdődő húzásom a 2. Békekölcsönt sorsolják, 100 200 kötvényre 29,2 millió forintot. Kedden délelőtt 19 órakor ’kezdődnek a sorsoSá- sok. Először a 3. Békekölcsön 357 000 kötvényére 55.7 millió forintot, majd a 4. Békekölcsön 218 000 kötvényére 34,1 millió forintot sorsolnak ki. A kétnapos húzáson a három békekölcsönből összesen 675 200 kötvényre, 119 millió forintot sorsolnak ki nyeremény és törlesztés formájában. (RTlj | ,1; . . készült éL — Kívánjuk, őrizze meg a főváros ezt az új hidat és liasználja Budapest lakosságának javára, a dolgozók örömére. Hiszen — és körülmutatott a hegyoldalon, a hídfő környékén sötétlő tömegre — aminek itt most tanúi vagyunk, az egy valóságos újabb népszavazás. A hídról a budai feljáróra fordult a menet A párt és a kormány vezetői onnan figyelték, hogy 'Pest felől még szünet nélkül áradt a hatalmas embarfolyatn. Valamivel háromnegyed három előtt feltűnt az első villamos a hídon, egy új, 1228-as számú, csuklós, amelyet Nagy 9. György vezetett. A csuklós vlljUuaoshsa úttörők nm-angtsk, sugárzott arcnkiKif. a boldogság, bogy ők utazhatnak először az új hídon. A TtílamcB után 7/e jelzéssel a 8344. számú csuklós busz haladt, amelyet Faragó Mihály vezetett, ugyancsak úttörő utasokkal. A járművek azonban vsaJóbe®. csak csigalassúsággal haladhatták, mert az úttestet is ellepték az ünnepiek. A felemelő ünnepség, «melynek csaknem százezer ember volt szemtanúja, három óra körül ért véget, s a késő délutáni órákban megindult a h ídon a villamos- és az autóbuszforgalom. A fényárban, úszó hidat azonban még este is szinte ellepte a közönség. Az Erzsébet-híd avatása «apján a parlament kupolacsarnokában kitüntették a legkiválóbb hídépítőket, tervezőket. Az ünnepségen megjelent Fock Jenő, Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Szurdi István, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Kisházi Ödön, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, Kiss Károly, az Elnöki Tanács titkára, dr. Csanádi György közlekedés- és posta- ügyi miniszter, dr. Horgos Gyula kohó- és gépipari mi- niseter, Sarlós Isiván, a Fővárosi Tanács VB-elnöke. Az ünnepi- beszéd után Kisházi Ödön, az Elnöki Tanács helyettes elnöke az Erzsébet-híd tervezésénél és építésénél kifejtett kiváló munkájuk elismeréséül a legkiválóbb hídépítőknek kitüntetéseket nyújtott át. Az ünnepség után az Elnöki Tanács fogadást adott a kitüntetetteknek, amelyen megjelent Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, aki baráti beszélgetést folytatott az Erzsébet-híd tervezőivel, kivitelezőivel. Ülésezik a KISZ meggyei küldUttértekexIete (Beszámoló az 5. oldalon)
