Heves Megyei Népújság, 1964. november (15. évfolyam, 257-280. szám)

1964-11-22 / 274. szám

Belga ejtőernyősök bevetésre készen U Thant a kongói válságról NEW YORK (MTI): U Thant, ENSZ-főtitkár véleménye sze­rint, a Biztonsági Tanácsnak tájékoztatást kellene megvitatnia a belga Hiányoktól, kormány pénteki döntése miatt méginlkább kiéleződött kongói helyzetet. hírügynökségi jelentésekből értesült, nem kapott megfelelő az illető kor­A főtitkár egyébként — mondotta a szóvivő — fenti véleményét még nem hozta a . Belgium, a Stanleyville-ben ENSZ-tagállamok. közöttük az tartózkodó európaiakat fényé- Egyesült Államok, . Nagy-Bri- gető állítólagos veszélyre hí- tannia vagy Belgium tudomá- vatikozva, az Egyesült Államok sara. Nem válaszolt a szóvivő tevékeny közreműködésével, arra a kérdésre, hogy U Thant ejtőernyősöket szállított a brit maga kíván-e fennhatóság alatt álló atlanti- lépéseket tenni óceáni Ascension szigetre, hogy Tanács „szükség esetén” bevethesse ugyanis őket a szabadságharcosok ellen. Az Egyesült Államok külügy. kezdeményező Biztonsági összehívására. Ehhez az ENSZ-alkotmány értelmében joga van. Az amerikai külügyminiszté­minisztériumának szóvivője rium — mint a Reuter közli — csütörtök esti nyilatkozatában bejelentette, Nairobiban tár­elismerte az aktív közreműködést az akcióban. amerikai gyaiások kezdődnek a Stanley- ejtőemyős ville-ban tartózkodó amerikai állampolgárok ügyében. A tár­Az ENSZ szóvivője U Thant gyaiások színhelyét, Nairobit, főtitkárt idézve kijelentette, Gbenye, a kongói felkelők kor- hogy a „Biztonsági Tanácsnak Hiányának elnöke jelölte meg kell megvitatnia minden olyan A Reuter LeopoldviUe-i ér­veszélyes helyzetet, amely fe- tesülése szerint, a fehér zsoldo- nyegeti a nemzetközi békét és sok vezette kongói kormány- biztonságot. Az ENSZ alapok- csapatok egységei átkeltek a Hiányának értelmében minden Lowa folyón, s ezzel háromnapi más megoldás nemikívánatos következményeikkel •járhat.” járásnyira megközelítették Stanleyville-t. Más tudósítások A szóvivő azt is közölte, arról számolnak be, hogy el­hagy a főtitkár a közös ame- esett a felkelők által tartott xikai—belga akcióról csak a Lulingu városa. ESEMÉNYEK — wiwkluui l\V,Vv\\\\\\Vfc.\N\\\\\W\\W\\\\\\\v\\\\\\VC OTTAWA: A kanadai kormány Ken­nedyről nevezte el a Yukon vidék egyik hegységét. (AFP) PÁRIZS: A francia fővárosban véget ért az UNESCO közgyűlésének ülésszaka. Az ülésszak részt szakon e kérdésekben nem si­került konkrét határozatokat elfogadtatni. Az ülésszak során több, a közelmúltban önállóvá vált áLam delegátusa a szocia­lista országok képviselőinek támogatásával követelte, hogy a nemzetközi munkaügyi hiva­tal keretein belül szerezzenek vevői megvitatták a szervezet érvényt a méltányos földrajzi kétéves tevékenységét és jóvá- megoszlás élvének, hagyták az UNESCO 1965— 1966-ra szóló programját és CONAKRY (TASZSZ) költségvetését. (TASZSZ) Comakryban befejezte mun­CARACAS: _ kaját a guinea! nemzetgyűlés A venezuelai kormány betil- ^ aZ országos forradalmi ta- tóttá a baloldali La Extra na- , .... 55 és a Venezuela Grafica "ács együttes, rendkívüli ülés­hetilap terjesztését az ország szaka­területén, mert cikkeket és tu- ülésszakon megvitatták dósításokat közölt a venezuelai ^ jóváhagyták az ez év no­partizánok mozgalmáról. (AFP) CAPE KENNEDY; vember 8-án előterjesztett re­form-tervezetet, amely szigorú intézkedéseket (beleértve aha- Egy ,Titan” rakéta segítsd ^büntetést is) helyez kilátás- gével felbocsátott kísérleti mű- ba a spekuláció es a korrup- ***** szombatra, majd jovo hét szer- ,, ■ • , „ dara kellett halasztani, mert ceijaooi. zavarok támadtak a rakéta Novofny Moszkvába utazik PRÁGA (CTK): Az SZKP Központi Bizottságának, a Szov­jetunió Legfelső Tanácsa El­nökségének és a szovjet kor­mánynak meghívására, a na­pokban Antonin Novotny, a Csehszlovák KP Központi Bi­zottsága első titkára, köztársa­sági elnök vezetésével, hivata­los baráti látogatásra csehszlo­vák párt- és állami küldöttség utazik a Szovjetunióba. Kohlér Washingtonba érkezett WASHINGTON (AP, Reuter): Foy Kohler, az Egyesült Ál­lamok moszkvai nagykövete Washingtonba érkezett, hogy megbeszéléseket folytasson Dean Rusk külügyminiszterrel és vezető amerikai kormány­tisztviselőkkel. Súlyos légiszerencsét lenség Svédországban ANGELHOLM: Mint a Reuter hírügynökség jelenti, DéLnyugat-Svédország- ban lezuhant egy utasszállító repülőgép és a gép 43 utasa közül 31-en meghalták. A repülőgép Stockholmból Malmö felé tartott és útközben Halmstadban le kellett volna szállnia, de a rossz időjárás miatt erre nem kerülhetett sor. A gép tovább repült és Délnyugat-Svédonszág térsé­gében hirtelen zuhanni kez­dett, a földnek ütközve felrob­bant* majd égni kezdett. Peru nem adja Isi — Schivend, volt SS-tisstet MONTEVIDEO (MTI): Az egyik perui bíróság pénteken elutasította az olasz hatóságok kérését, hogy adják ki Schwend volt SS-tisztet, nyugatnémet állampolgárt, aki a második világháború idején közreműkö­dött több olasz meggyilkolásá­ban. Schwendet távollétében az egyik olasz bíróság 21 évi börtönre ítélte. Az egykori há­borús bűnös Limában éL ahol nagy Volkswagen-javítómúhe- lye van. Tűzhányók és csatahajók OLASZORSZÁGI JEGYZETEK ELHAGYTUK MILÁNÓT, Genovát, láttam Róma hét dombját és a tizedik nap Ná­polyban, a Solfatara nemzet­közi kempingben vertünk sát­rat. Éhes voltam, de a vacso­rára még várni kellett. Tőlünk kicsit távolabb, a cserjék és a píneák mögül füst gomolygott. Mi lehet az? Űj otthonunktól alig ötven méterre mintha kilúgozták volna a füvet, sehol egy fa, vagy bokor. Csupasz, sárgás­szürke homoktenger izzott a lábam alatt. És lépésről lépésre forróbb lett. Egy bucka után besüppedt katlan következett és abban, mint hatalmas üst­ben a lekvár, úgy forrt, for­tyogott az iszap és homok. On­nan szállt fel a ködszerű, kis­sé kénes szagú füst. Félig ki­aludt, de még morajló tűz­hányó kráterének közvetlen szomszédságában laktunk. Mi tagadás, akkor este nehezen aludtam el. Másnap aztán saját szemem­mel győződhettem meg róla, hogy Olaszországban nemcsak a hegy gyomra forr, hanem az emberi indulatok és az elége­detlenség is morajlik. Nápolyban a legmodernebb autók ezrei szakadatlan sorok­ban rohannak, látszólag cél & értelem nélkül. Róma és Milá­nó után Nápoly Olaszország harmadik legnagyobb városa, egymillió 140 ezer ember lak­ja. A belvárosban csodálatos paloták, fényűző villák és mo­dem bérházak váltogatják egy­mást. De aztán minden átme­net nélkül — különösen a ki­kötő környékén és a külváros­ban — hihetetlen szegénységet láttam. Elegáns éttermek és szállodák, tömött üzletek, ké­nyelem és luxus, pöffeszkedő fényűzés, kérkedő csillogás: mintha a VT. század Bizáncá­nak. vagy a XV. század spanyol uralkodóinak modem öröksége lenne. De a tőszomszédságban találtok Ansaldo, Fiat. Mon- teccatini. Pirelli és a többi mo­nopólium mai „rabszolgáit”, a vasipar. az autógyártás, a vegy­ipar és más szakmák nincste­len munkásait. A paloták ár­nyékában sívár, roggvant bér- tiázakban. sőt deszkából és hul- 1 ndéklemezekből tákolt viskók­ban népes családok ezrei él­nek. Fiz is Olaszország. Nápoly az ordító ellentétek városa. HARMATOK HFTE TAR­TOTT az énítőmunkásoV «•ztráikia. IsoTlna férje Milánó­ban dolgozott, egv nagy én’t- i-orósen. Korábban munka nél­kül csatangolt Rómában ér Píréban. Mire a sztrájk vénet ért és a vállalkozó a „vezére­ket” szélnek eresztette, a ná­polyi munkásnak annyi pénze sem maradt, hogy hazajöjjön, nemhogy családjának küldhe­tett volna. Miből élt az asszony és az öt apró gyerek? Ez rej­tély, az idegen meg nem fejt­heti. Vascoval és négy társával a Popolo székháza előtt ismer­kedtem meg. ök újságkihor­dók, rikkancsok a kormány hi­vatalos lapjánál. Saját beval­lásuk szerint elég jól keres­nek, legalábbis jobban, mint az átlag munkások. De havi jö­vedelmük 30 százalékát fizetik a háziúrnak egyszobás, nyomo­rúságos lakásuk béreként. Kér­dezték és útitársam elmondta, hogy ő Magyarországon vállala­ti főmérnök. — Van-e háza? — érdeklőd­tek új olasz ismerőseink. — Nincs. Ezen egy kicsit csodálkoztak. De amikor meghallották, hogy mi havi keresetünknek csak hárommégy százalékát fizetjük lakbérre, az olaszok úgy szid­ták a kereszténydemokrata pártot, a jobboldali szocialis­tákat és egész gazdasági, poli­tikai rendszerűket, hogy azt nehéz lett volna magyarra for­dítani. De villogó szemük és kifejező arcjátékuk pergő nyel­vüknél is jobban tolmácsolta szenvedélyes elégiedetlenségü­OLASZORSZÁGBAN mek­kora a társadalmi feszültség? Nem kisebb, mint a tobzódó jó­lét és a földhöz ragadt szegény­ség közötti ellentét. Olaszor­szágban kétmillió munkanéL küli tengődik. Évente átlagosan 300 ezer ember vándorolt kül­földre. Olaszországon kívül mintegy tízmillió olasz éL Vasco a második világhábo­rúban súlyosan megsebesült. Nem tudom, hogy személye« élményei, vagy politikai meg­győződése diktálta-e, de elke­seredett dühvei magyarázta, hogy olasz, területen semmi keresnivalója sincs az amerikai hadseregnek. Közben. több olasz munkás gyűlt könénk és mindnyájan ezt bizonygatták. Később magam is láttam, hogy Nápoly kikötőjében amerikai repülőgópanyahajó horgonyzott. A fedélzeten rakéták, lokáto­rok és gyilkos bombákkal ter­helt repülőgépék hosszú sora. Kicsit távolabb, Nápoly é9 Capri között amerikai csataha­jók és cirkálók terpeszkedtek a tengeren. Hátborzongató láb vány volt, nem tudom elfelej­teni. MA SZAVAZNAK Itáliában. Vajon megtéveszthetik most az olasz munkásokat? Az elmúlt héten rendkívüli méreteket öl­tött az olasz választási harc. A kormány, a kereszténydemokra­ta párt, az újfasiszták mindent elkövetnek, hogy uralmukat meghosszabbítsák. Sikerül-e? Ma még nem tudhatjuk. D« véglegesen el lehet-e nyomod a kitörő láva tüzét? Dr. Fazekas László Makariosz Ciprus Görögországhoz való csatolását akarja Szüntessenek meg minden katonai támaszpontot a szigeten Ankara (AFP); Galo Plaza ciprusa ENSZ-közvetítő Anka­rában megbeszélést folytatott Inönü miniszterelnökkel. Utá­na újságíróiknak kijelentette, hogy az ENSZ nem tekintheti megoldásnak az enozist — Ciprusnak Görögországhoz va­ló csatolását — mert az sértené egyes ENSZ-tagországok érde­keit A megbeszélést kommen­tálva Haluk Bayulken, török külügyminisztérium főtitkára azt mondotta, hogy eddig még nem alakult ki, milyen, módon lehetne megállapodásra jutni a teiemetrikua rádiórendszeré­ben. (AFP) OTTAWA-DETROIT: A Ford Művek három kana­dai üzente elbocsátott majd­nem négyezerötszáz munkást, mert az Egyesült Államokban levő anyavállalat gyáraiban tartott sztrájkok miatt nem kaptak elég autóalkatrészt, LONDON: A londoni National Galíery hosszas tárgyalások eredmé­nyeként megvásárolta Cé­zanne egyik különösen értékes képét, amelynek címe: „Les Grandes Baigneuses”. A fest­ményért a londoni képtár kö­rülbelül ötszázezer fontot fizet, a legmagasabb árat, amelyet eddig Cézanne-festményért fi­zettek. Az összeg egynegyedét a kormány, egynegyedét a kép­tár és a fennmaradó részt egy magát megnevezni nem akaró mecénás fedezi. (DPA) MANILA: Hataimas erejű tájfun pusz­tít a Fülöp-szigeteken. Az óránként 240 kilométer sebes­séggel száguldó szélvihar ed­dig 250 ember haláléit okozta. Százezer ember hajléktalanná vált. Az anyagi károkat eddig még nem becsülték fel. (Reuter) GENF: Genfben véget ért a nem­zetközi munkaügyi szervezet (ILO) igazgatótanácsának ülés­szaka. A tanácskozások kö­zéppontjában a nemzetközi munkaügyi hivatal felépítésé­ben végrehajtandó változások és az ILO programjának mó­dosítása állt. A mostani ülés­XiPmUG 2 1964. november 22« vasárnap ciprusi kérdés rendezésében. ★ Makariosz érsek, Ciprus el­nöke, interjút adott a Fileí- therosz ciprusi lapnak, amely­ben kijelentette, hogy tovább­ra is Ciprusnak Görögország­hoz csatolását akarja. Ez a megoldás azonban csak akkor válhat valóra, ha a szigeten megszüntetnek minden katonai támaszpontot, ha Ciprusit de- mdlitarizálják. A ciprusi prob­léma megoldásának a békét és az életet kell szolgálnia — mondotta. * S műm i, az elnök „alattvalói protestáiunk Á botrányba fulladt mikófalvi közgyűlés okai és tanulságai A mikófalvi Kossuth Tsz legutóbbi közgyűlése úgy in­dult, hogy szokványos tanács­kozás lesz belőle. Kovács Fe­renc tsz-elmök közölte a tag­sággal, hogy a baleseti és tűz­rendészet! tennivalókkal Lő­re reíei Ödön mezőgazdászt bízta meg, hogy Farkas B. Lajosné tsz-tag részére utólag kimérték a háztájit, szó került más ügyekről is; a cséplésnél kelet­kezett tűzről, a sajnálatosan szegényes, aszályvámolta hat és fél mázsás kenyérgabona- termésről, a sikeres másodve­tésről és az őszi munkák sürgős feladataánóL A tsz-elnök a szokásos, bé- kességes zárómondattál fejezte be beszámolóját: „a szövet­kezeti tagság becsületes és ki­tartó munkájához kívánok erőt és egészséget.” S ©kkor a várakozástól elté­rően nem az őszi munkákkal kapcsolatos javaslatok, véle­mények következtek, csaknem valamennyi hozzászólás szá­monkérés volt elemi erővel tört ki a tagság felháborodása Kelemen Sós Balázs a gyen­ge árpa- és zabterméséii akasz­totta a felelősséget a vezetőség nyakába, azzal fejezve be fel­szólalását, hogy a tagság bi­zalmatlan a vezetőkkel szem­ben. A többi szót kérő gazda hangneme is túlszárnyalta élességéiben a megszokottat. Kovács G. Sándor arra kért választ a vezetőségtől, mi az oka annak, hogy a drága pén­zen vásárolt burgonya-vető­mag elromlott? Kovács F. Fe­renc a részes kaszálás igazság­talanságait taglalta, s a jogta­lan anyagi előnyök miatt bí­rálta a vezetőséget. Mások azt tették szóvá, miért nem tájé­koztatják a tagságot a fonto­sabb gazdasági ügyekről. Ko­vács G. Bálint a tagság helyes­lése közepette jelentette ki: szerinte túlfejlődött az egysze­mélyi vezetés a tsz-ben, s az elnök a vezetőség tudta nélkül küldött él két tsz-tagot kuko­ricát vásárolni. Régi ügyekkel* özönvíz előtti egyéni sérelem­mel is sokan hozkodtak elő a háztáji ügyektől a szalmael­osztásig; a belterület rendezé­sétől a faelosztásig, mígnem felborult az amúgy is ingatag parlamentáris rend és már csak kuszáit, dühös kiáltások ve­gyültek egybe. — Le az elnökkel...! Mond­jon le a vezetőség! Aztán az ellentábor hangjai. —■ Kinek van láb alatt az elnök? — Ha mi nem lennénk, ki tartaná fel a szövetkezetét? Aztán újra a másik tábor az einöíkhöz és annak rokonaihoz. — Senki se alattvalótok. Protestáiunk! — Elég az egyszemélyi ve­zetésből! És aztán végtelen hangzavar, amelyből egyaránt hallatszott a „le vele!” és az „éljen”! Még egy perc és az elnököt támoga­tó és támadó emberek ökölre, bicsíkára mennek, ha a hig­gadtságát megőrző vb-elnök és párttitkár gyorsan véget nem vet a botrányba fulladó köz­gyűlésnek. Bolhányi ügyekből elefántnyi gond A rend azóta sem állt hely­re Mikófalván, azóta is kere­sik, md adta e felháborodás, e botrányos jelenetek alapját? Az elkeseredés okát talán ab­ban lehetne keresni, hogy a sivár jövedelmezőségi kilátások késztették meggondolatlan, eléggé el nem ítélhető cseleke­detekre a szövetkezet tagságát? Alig hihető ez, hiszen amióta együtt vannak a fél évtized alatt, duplájára nőtt az egy főre jutó jövedelem. Most is 30 forint körül jár a munka­egység értéke, és szépen gya­rapodtak a szerény, hegyi le­hetőségekhez képest gazdasági felszerelésben, épületekben is. Növendék istálló, juhhodály, magtár, dohánypajta, hizlalda, négy traktor, munkagépele, gyarapodó jószágállamány, di­cséretes eredmények a sertés­hizlalásban* ahol egy évről nyolc hónapra csökkentették a hizlalása időt... mind ezt bi­zonyítja és az aszályos, kedve­zőtlen időjárás ellenére jó né­hány rekordszámiba menő át­lagtermés: 210 mázsa cukorré­pa holdanként, 80 mázsás bur­gonyatermés, átlagon felüli ku­korica, jó mák és dóhányho- zam... stb. etb. Az okot tehát nem a gazdál­kodás sikertelenségében kell keresni, nem ez az okozója, hogy az emberek kedve vesző­félben, hogy fájdalmasan ki­újultak a régi, származás miat­ti torzsalkodások, hogy „lá­zong” a tagság, sőt, ahogy Ko­vács Ferenc tsz-elnök megfo­galmazta, „összeesküdött” a ve­zetőség és az elnök ellen. Ha közelebb akarunk jutni az igazsághoz, azt kell vála­szolni erre az élmöki aggoda­lomra* hogy nem az 6 szemé­lyük ellen „esküdött össse a tagság, mint inkább módszereik ellen léptek fel, ha nem is a legszabályosabb módon. Nem a szövetkezet ellen támadtak, hanem az igazságtalanságok, jogtalan előnyök, a szervezet, lenség, a bizalmatlamiság) s a kollektív vezetés hiánya ellen. S mert itt, Mikófalván jo­gosan érzik úgy a szövetkezeti tagok, hogy nem mindenben veszik figyelembe véleményü­ket, még bolhányi ügyekből is élefántnyi gondok kereked­nek. Mert lehetőséget adnak a jogos és jogtalan támadásra azzal, hogy az elnök és a ve­zetőség nem osztja meg a szö­vetkezet irányításának felelős­ségét a tagsággal, s támadási felületet nyújt olyan esetek­ben is, amikor a tagság véle­ményének figyelembe vétele, a demokratizmus elvének betar­tása mellett erre nem kerül­hetne sor. Csak így lehetett a legna­gyobb keserűség forrása a ka­szálók elosztása, bér nem tör­téntek égbekiáltó igazságta­lanságok, csak egyik, vagy má­sik tag néhány villányival több* vagy kevesebb takarmányt vi­hetett haza... és hogy e ré­szes kaszálóból az elnök és ro­konsága is kapott. De mert az elosztást az elnök önkényesen végezte, s ki-ki abba a darab­ba állt be, amelyet jónak lá­tott, vagy tekintélyével meg­szerzett, mert nem bízták a ka­szálók igazságos elosztását egy bizottságra, és nem sorshúzás­sal döntötték el, hogy kinek hol lesz joga kaszálni, min­denki becsapottnak, kisemmi­zettnek érezte magát és „soha nem tudja megbocsátani” a történteket. S ebből a bolhányi ügyből olyannyira elefántnyi gond növekedett, hogy még a púrt*

Next

/
Oldalképek
Tartalom