Heves Megyei Népújság, 1964. november (15. évfolyam, 257-280. szám)
1964-11-01 / 257. szám
Baj van a prémiummal — Baj Nem akarják kifizetni a prémiumot? — Ej, dehogy. Nem erről wan most szó. Azt mondd meg, hogy melyik a jó prémium. — Természetesen az, amelyik már a zsebben van. — Én azt tartom igazán jó prémiumnak, amiről nem tud az asszony — hunyorított felém a deresedé halántékú férfi. Ezen már igazán nevetni kellett, mert köztudomású, hogy barátunk nagy papucs. De aztán komolyra fordítottuk a szót Az Egyesült Izzó gyöngyösi gyára az első negyedévben becsületted eleget tett kötelezettségeinek, mégsem kaptak prémiumot a műszakiak. — Megvonták a prémiumot, mert a nagyvállalat, amelyhez a pesti gyár, Vác, a gyöngyösi gyár és még egy pár tartozik, nem teljesítette összesített tervmutatóiit — magyarázták vitapartnereim és érveltek, hogy a „nagy kalap”-eLrnélettel sehogyan sem lehet egyetérteni A tiszta munka az lenne, ha világosan megmondanák, hogy melyik gyárnak mit kell tennie, milyen eredményt érjen ei és kinek-kinek munkája után, érdem szerint fizessék a prémiumot. Az is baj, hogy később kapták meg a terveket, ennek következtében év közben változtatni kellett • prémiumfeltételeket is. Gyöngyösön furcsán nézitek rám, amikor azt kérdeztem, hogy eddig mennyi nyereségrészesedést értek eL Kelletlen vállvonogatás közben hangzott a válasz, hogy azt csak február végén tudják meg, amikor elkészül az egymástól 100 kilométer távolságban működő gyárak összevont mérlege. Hogyan, milyen mértékben tudják befolyásolni a gyöngyösiek az egész vállalat eredményét? Ki tudna erre a kérdésre megnyugtató választ adni ösztönzőbb és igazságosabb lenne, ha mindegyik gyáregységnek saját eredménye alapján fizetnék a nyereségrészesedést. Mondják, hogy a tervmutatók és a költségek külön-külön nyilvántartása nagy munka, egyelőre nehezen megoldható feladat. Ha a gyáregység a szükséges adatokat üzemekre le tudja bontani, miért ne tudná ezt tenni gyáregységenként a központ? A Mátrai Érc- és Ásványbánya is saját tervteljesítése után és nem az országos összesítő alapján kapja a prémiumot és a nyereségrészesedést. Sokan tata hivatkoznak, hogy az országos nagyvállalat célkitűzései sokkal inkább szolgálják a népgazdaság érdekeit, mint a kisebb termelő egységek érdekei, ezért helyesebb, ha az ösztönzőket nagyvállalati szinten tűzik ki, az összesített adatok alapján ellenőrzik és fizetik. De mit ér az az ösztönzési rendszer, amely nem ösztönöz senkit. Pedig nem baga- tell összegekről van szó. Az Egyesült Izzó gyöngyösi gyárában 300 ezer forint a prémiumkeret és ehhez jön még 64 ezer forint célprémium, a gyöngyösoroszd ércbányában pedig 220 ezer forint a prémiumkeret. Kiváncsi volí-rm és megnéztem, hogy mire használják fel Gyöngyösön a célprémiumot. Az új gyártmányok, az ampullázó gépek, a diódák és félvezetők gyártása sole gondot okozott. Az új profil kialakítása, üzemrendezés, gépek áttelepítése, új gyártása rendszer kialakítása, az export- gépek határidős szállítása, új konstrukciók tervezése szerepel a célkitűzésekben és az elszámolásokon. A gyáregység főmérnöke és üzemgazdasági osztályvezetője, a központ igazgatóhelyettese és szakmai fő- technológusa igazolta a feladat elvégzését, tehát nem kételkedhetünk a kifizetés jogosságában. Más kérdés, hogy a túlórákat mikor fizetik célprémiummal. Gyakran fenyeget az a veszély, hogy a célprémiummal hajrámunkát ösztönöznek és egyes emberek külön dotációt várnak, vagy követelnek azért a munkáért,, amely becsületbeli kötelességük. A vezetők hozzáértésén és felelősségén múlik, hogy a célprémium valóban a célt, a közösség ügyét szolgálja. Gyöngyösorosziban azt kutattuk, hogy jók-e a szakmányok, alkalmasak-e m termelékenység növelésére, a minőség javítására és a biztonságos termelésre Arra a megállapításra jutottunk, hogy a szakmányok nagyobb választékát kellene alkalmazni, akkor jobban követhetnék a jöveszthetőséget A műszaki normák és ne a szerencse határozza meg, hogy ki milyen erőfeszítéssel és mennyit keres. Szükség van a normák karbantartására, a veszteségidők megállapítására. De ne csak regisztrálják az eseményeket, hanem derítsék fel a veszteségidők okait és ezt nyomban megfelelő intézkedés kövesse. Ezt a munkát lehet és érdemes is premizálni. Az ércbányászok és flotálók Jelenlegi prémiumrendszere felett eljárt az idő. Célprémiummal eredményesen ösztönözhető a technológiai osztály, hogy kísérletezzenek, korszerűbb eljárást kutassanak. A szunnyadó lelkiismeretet sem árt egy kis anyagi juttatással élesztgetni, olyan konkrét formában, hogy az üzemvezető és a beosztott mérnök találja meg a meddőbehullás elkerülésének módját. Felnémeten üzemzavar nélkül működjék a kötélpálya, csekély veszteséggel és kevés minőségi kárral oldják meg a mészpor tárolását. A vagonállások csökkentése, a műszaki fejlesztés és az ügyvitel ésszerűsítése mind-mind olyan feladat, ami ezreket hoz a vállalatnak és a népgazdaságnak. A vezetők kötelessége, hogy meghatározzák a feladatokat, a legjobban célravezető anyagi ösztönzést válasszák, és érdemük szerint részesítsék a példamutatókat. Napjainkban, a szocializmus alapjainak lerakása után szükség van-e az anyagi ösztönzésre, a prémiumok különböző formáira, a nyereségrészesedésre és a jutalmakra? Igen, még jó ideig nem nélkülözhetjük sem az anyagi, sem az erkölcsi ösztönzőket, mindkettőt alkalmazni kell. Miért? Mert az igények és a rendelkezésre álló fogyasztási eszközök meny- nyisége és választéka között nincs kellő egyensúly és a munka nem vált még az emberek elsőrendű életszükségletévé. Nekünk többet, jobbat és olcsóbban kell termelnünk, hogy egyre jobban élhessünk. Ennek egyik eszköze az anyagi ösztönzés. De hiszen az említett példák többsége azt mutatja, hogy ösztönzési rendszerünk idejétmúlt és rossz. Kétségtelen, éppen azért keresni kell az újat, az emberek öntudatának, az adott üzemnek és a munkakörnek legjobban megfelelő ösztönzőket. Feladatainkat nem lehet csak rendeletekkel, vagy csak agitá- clóval megoldani. Az anyagi ösztönzést előzze meg és kövesse nyomon az észhez és a szívhez szóló agitáció. Okosan, idejében adjuk az anyagi juttatást és az erkölcsi elismerést. Fontos követelmény, hogy a prémium senkit se bírjon laza tervezésre, és ne a népgazdaság ellen ösztönözzön. Csak a termelés gyors ütemű fejlesztése teremtheti meg a termékek bőségét, a kommunizmust és annak feltételeit, hogy az anyagi ösztönzés önmaga létét megszüntesse. Dr. Fazekas László ITTHON VILLANYSZEMÜKET hunyor gat ják az utcák, házak. Az őszi estében kuvaszok, komondorok felelgetnefc. Eger fölött, az Attlia utca végén, balkézre, öreg, magányos épület — dombtetőre cseppentett tanya. Száraz sövény, vesszőkből font kerítés fogja az udvart A felázott kocsiút kásás sártengerén kőtörmelékből szórt „járda”; el ne merüljön a vendég, látogató. Sokan adják most egymásnak a ház kilincsét. Halvány fény szűrődik az ablakon. Mr. Orbán hazajött! Erőis, széles vállak, kemény szorítású kéz, Brecht-frizura. — Sokat változott a város azóta, de még ráismertem. A md utcánkban betörjárda van és bevezették a vizet azóta. Valamikor a mi kutunkra jártak kannákkal, vödrökkel. A z ó t a.:. Különös jelentésű szókincsében ez a határozószó. Tizenegy évet jelent. 18 éves korában Pestre ment dolgozni, rendőr volt, katonai szolgálata idején pilótalekolás, majd újra csak munka; 1956. októberében, 24 éves korában az ellenforradalom szele túlsodorta az országhatáron, nem volt bűne, világlátó kaland űzte, s most 32 évesen — az Attila utcába visszaérkezett. Baj-, nalban hagyta el a várost, este volt — október 27 — Szabina keddje, mikor az egri nagy- állomásra befutott vele * vonat. Tizennégy évi távoliét, ■ ezen belül, nyolcévi önkéntes száműzetés után. — Három testvérem volt, három lány. Csak kettőjüket láthatom. Két hónapja tudtam meg, hogy nővérem három esztendeje meghalt., SALZBURG, kaszárnya-láger. Az épületekben 100 000 menekült; háziasok és nem házasok közös helyiségeikbe zsúfolva; a „válaszfalak” csak függönyök. Orbán vágya Ausztrália. Aztán egészen máshol köt ki, a Dél-afrikai Uniót választja. Első lakhelye Johannesburg. ÍO0 font a zsebpénz — ebből kell élni, amíg a nyelvet megismerik és saját lábukra tudnak állni — eny- nyi egy jól kereső munkás havi bére, aki - szerény, annak elég három hónapig. De hát nem elég, amíg beszélni nem tudnak, nem elég Olasz luxushaján megpróbálnak Kenyába szökni, ott él egy magyar cementgyáros, az jó keresetet ígért. Kenyának nem kellenek a szökevények, visszavágják őket az Unióba. — A fiúk kedvéért szöktem, akik nem értettek semmihez, s szakma nélkül csak egyet vállalhattak. Az aranybányákat 8—12 000 foot, 2500—3600 méter mélységgél, kevés levegő-: vei, primitív munkaeszközökkel, feltételekkiel. Afrikáról azt képzelte, óriási dzsungel borít be mindent, s csak az irtott tisztásokon, van nyoma a településéknek. Látott ilyen apró, elmaradott településeket, de látott pazar és modem városokat is, megejtő, merész vonalú épületeket Johannesburg, Durban, Cape Town negyedeiben, széles sugárutak mentén.. Látott néger rezervátumokat, csodás pálma- és mahagóni-, magnólia-ligeteket szökőkuitakkaL — Szakmával könnyű az élet. Nekem érettségim van, asztalos mesterségem. Kerestem havonta 60-80 fontot, ami 3500-4000 forintnak fele* meg. Részletre mindent megvásárolhat az ember, autóitól egészen a mosógépig. Olyan ország ez, ahol csak a telt zseb a biztos támaszték. Ha van pénzed, élhetsz, ha nincs, megdögölhetsz. Nincs esztéká, betegségi segély, csak biztosító társaságok vannak. AZ ŰJ MAGYAR LEXIKON a Dél-afrikai Unióról kevés jót rögzít, s az újságok hírügynökségi jelentései még elriasztói* bak. Verwoerd a mindenható úr, a fehér isten, akit misztikus legenda övez, mióta egy el- Jene elkövetett merényletből egészségesen felépült — Tizenküencsnillió a néger lakosság, zuluk, masán gák, a különféle törzsök és csak kétmillió a fehér, ez is keveredett tucatnyi nációból összese- reglett pénzhaj hása. Az arany: a nemes fémek, a könnyű meggazdagodás lehetősége sokat vonz ide. A négereket emberszámba sem veszik, s a szegény fehérek sem számítanak többet a gazdagok szemében a feketéknél. Verwoerd: a fehérek 75 százaléka gyűlöli, s a négerek közt nem akad egy, aki halálát nem kívánná. Egy törvény nevét említi Mr. Orbánt: ín morality act! A fehérek és feketék szerelme tiltott, s aiki e törvényt megszeg gi, hathónapi börtön és hat botütés vár rá. És csak a fehérekhez ennyire „humánus” az in morality act! — Könnyű az élet, kényelmes. Minden gyalupadnál például két néger szolga van a fehér munkás kfze alatt, 5 csak parancsol, a feketék dolgoznak. De Verwoprd törvényben szabja meg azt is, hogy egy néger sem maradhat hat hónapnál tovább a gyárakban, munkapadok mellett. Hat hónap után haza kell témdök településeikre, s egyhamar nem vállalhatnak munkát. — Lehet sok pénzt keresni az Unióiban, de a leggazdagabb ember sem érezheti nyugalomban magát. Nem tudni miko* válik az Unióból is egy Kongó. .. Nyolc évvel ezelőtt, miJ kor Johannesburgba érkeztem, csak félelmet láttam. A néger félt a fehértől, letért előle a járdáról is és levett kalappal köszönt. Ha a fehér valami miatt szidalommal támadt egy feketére az csak félénken azt mondogatta: „Igen, uram! Igen, uram!” Most már más a helyzet. Ha egy fehér összekülönbözik egy feketével, pillanatokon belül százan is körülve: szik, s ízekre is szednék, ha a feketéhez merne nyúlni. EGER FÖLÖTT, az Attila utca végén öreg, magányos ház. Fénnyel hívogatnak az ablakok. Mr. Orbán, Orbán József, látogatóiba érkezett Magyarországra. — Meddig tartózkodik Idehaza? — Sokáig.ü [ — Mikor megy vissza? — SohaI Egy hetet «ütött RómSbaA, Onnan indult repülőgépein Budapestre. Meglátogatta 22 éves húgát, aki kereskedő. És hazajött szüleihez; legkisebb húgához, aki 21 éves és padagógus. — Kérvényt írtam a belügy- miniszternek, itthon akaratit maradni. Biztosan megadják S letelepedési engedélyt. Édesapja #4 éves, édesanyja is betöltötte már a hatvanak Értük Jött haza. Értük marad — itthon. Tud írná, olvasni perfekt angolul. A némettel és az orosz- szál sem áll hadilábon az egri asztalos. — Nekivágtam a világnak eél nélkül, tudatlanul. Itthon több reményem van, hogy szüléimről is gondoskodjak. Feltekint és gyanakodni, mustrálja a fekete „Orkánt“! — Ugye, nem a rendőrségtől Jött...? Mondom, hogy nem. — Tudja — szabadkozik —< „odakint” annyi mindent beszélnek, híresztelnek... Szabina napján lépte át a szülői ház küszöbét. Akár a rég látott rokonokkal, ismerkednie kell azzal a világgal, környezettél is, amelyikből önkényesen kiszakította magát MAKOS RÉTESSEL kínál, kérlel, vegyék csak a gyümölcsökből. ő régóta n«m érezhette a hazai ízeket. S csak úgy hersen fogai között az édes, parázs körte. — Halálosan jól érzem magam. Ez a frankó helyzet, minden blabla nélkül — mondja enyhe mosolygással — Halálosan jól érzem magam... Éa bizonyságként jegyzetfüze-" SüköseR keserűt sóhajt: — Az anyátok istenit! Miért is találtatok a kocsi mellett!? — aztán Baloghoz: —- A fene egyen meg! Rád vártam. S úgy lecsökkentette a gázt, mintha meg akarna állni. A fegyverropogásba gránátrobbanások szóltak bele. Kettő, három, négy. A kocsi legördült a jégre. S most először, felbőgött élőre- rugaszkodva. — A tied megvan? — Micsoda? — A pisztolyod. — Meg. — Add ide. — Jó helyen van nálam, csak vezess. Hallgatnak. A lövöldözés elmaradt mögöttük. A kiskocsi meg nyomukban mindig vagy ötven méterre. — Nem mer közelebb jönni ... Megint csend. — Te! Mi van ebben a ládában? — Nem tudom. Vezess csak. Ne törődj vele. — Mintha már nem is lövöldöznének. — Meg. kellett volna várni a többieket. — Kinyírtak volna. Minket is. Sükösdi fejét ingatja. Nem hiszi. Halkon dudál a kiskocsi. — Előzni akar? — Fenét, hogy siessünk. Adjál gázt. Eándul a kocsi. Furcsán recseg a hó attól kezdve. A hátsó négy kerék alatt a jég roggyan. Verejték üt ki Sükösdi homlokán — milyen mély lehet itt? — Nem tudom hány méter, itt még nem mély. De majd beljebb! Balra forgatja a kormányke- réket Sükösdi, kanyarodnak vissza közben. A kocsi mögöttük tülköl, megáll, kipattan belőle Pócza. — Add ide a pisztolyod! — könyörög Sükösdi, s mivel sietni kell, ráveti magát társára. Leáll a motor. A csend ijesztő. Öt lépésre ott áll a tiszt. Mindkét kezében pisztoly. — Szitává lőlek, gazember! Fordul ki a nyíló ajtóval a vezető, a motorház előtt meg már Balog áll vigyázzban, remegve. — Recseg a jég!.., Főhadnagy úr, kérem — szól végre, hangjában kétszeres rémület. A két pisztoly rezzenetlen céloz, mintha nem is halló, érző ember állna mögötte. Ha a sofőr szólna, menten halálfia lenne. — Irány az előbbi! — pattogják a pisztolyok —, harmadik sebességgel! Ha megfordulsz, lelőlek, mint egy kutyát! .. Pörgő hátsó kerékkel visz- szakanyarodik a Botond. Balog sapkája hever a havon. A főhadnagy lehajol Balog pisztolya« derékszíjáért, s int a kiskocsinak.. S mint akik sokallják az őtven métert, hoar a két gép bodogás-berregése egymásba — A sapkám.. ■ — sóhajt olvadjon, megközelítik a nagy- még Balog, de hirtelen meg kocsit — lőtávolban. kell markolni az ülést, olyan — A sapkám! — kap a fejé- puhán billen sík jégen a kocsi, hez Balog az ülésen. — Mi ez? De Sükösdi most már nem Nem mer kitekinteni. A jég felel neki. Nyomukban a halál. Ha megfordulnak, lelövik mindkettőjüket! S elkezdi bő- getni a motort, hogy ne hallja a másik kocsit. A nézőtükröt m lefeléi fordítja. ,, ■,, ,, horpad, persze. Egy pillanatra ráugrik szeme társára, s amint lefelé célzó tébolyodott pillantását követi, csípős, nyári verejték szagát érzi« , ,, .., „„ ., A g ázpedált nézik. Sükösdi bakancsát. Balog szeretné megszólítani ezt a bakancsot, megsimogatni. Ha megszólalna, ha a gáz csökkenne, s vele a sebesség, elnyelné őket a süppedő jég. A motor bőg, teljes gázzal. Percenként eszi a kilométereket Megszűnik a verejtékezés. Ruhájuk csűröm víz. Nyelvük, szájuk száraz. Nem tudnak nyelni. „Itt milyen mély lehet?” Nem mernék felnézni, csakis a gázpedálra, Sükösdi lábára. Az most minden élet ura. Híz a bakancsos láb. „Négyöt méter” „Csak?” „Elég az!” Ha már meg kell halni, legalább .. kibírhatatlanul hosz- szú idő... « Egy zökkenés, megrándul a gép! És nincs tovább. Megbénul a motor. Vége. Fagyott kezük még a kilincsig sem jut el, már derekuknál a víz. Az első kortyok hűsítők, de aztán az életösztöm: Fel legalább az ülésre. Ml ez? Előttük a part. S megállt, áll, nem süllyed lejjebb a kő- est Teljes, mély csend mögöttük. Derékig vízben, eszükbe jut, hogy hátranézzenek. A nagy, fehér mezőben széles, fekete szalag, nyomukban utcányi széles csík, fekete víz. Nem látni végét, nem látni, hol me- ci * halál. _____,_____i tem be is beírja angolul az is-' mételt, kellemes mondatot: „f am having a wonderfool time... P t P. D. 17/ kísérletek a* aluminium felhasználás kiterjesztésére Az Alumínium Alkalmazás- technikai Központ számos új kísérletet kezdett az alumíniumfelhasználás kiterjesztésé, re. A kísérletek egyik csoportja az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság megbízásából arra irányult, hogy javítsák az alumínium felhasználásának arányát az építőiparban. Kidolgozás alatt van egy újfajta tv-asztal mintapéldánya is. Az alumíniumkeretes asztalt úgy szerkesztik meg, hogy kerete egyúttal belső antennául is szolgál, a rajta elhelyezett tv- készülékhez. Számos kísérlet azt célozza, hogy megkeressék a Fémipari Kutatóintézetben kidolgozott hegal alumíniumötvözet legalkalmasabb, új felhaszrtásáli területeit. (MTI) 1964. november 1., vasárnap “t