Heves Megyei Népújság, 1964. november (15. évfolyam, 257-280. szám)
1964-11-01 / 257. szám
Mezőgazdasági filmsorozatot indít a televízió Rolóháború Érdemes figyelemmel kísérni a televízió egyik új műsorát, a mezőgazdasági szakfilmekből összeállított sorozatos adásokat. Témaköre: A mezőgazdaság gépesítésének kérdése. Nézzük röviden az egyes adások tematikáját: 1. A gépek helyes üzemeltetésének feltételei. 2. Műszak közben. 8. A terményszállítás gépesítése. 4. Gépek az állattenyésztésben. 5. A vegyipar és az állattenyésztés. 6. Gépek a kertészetben, 7. Korszerű talajművelés. 8. Vetés — növényápolás. 9. A gazdaságos öntözés módszerei. 10. A vegyszeres gyomirtás géped. 11. A betakarítás gépesítése. 12. Szénakészítés gépekkel. A felsorolásból kiderül, hogy megyénkben is hasznosítani tudjuk majd a filmek nyújtotta sokoldalú ismeretanyagot. Hazánkban néhány éven belül gyakorlatilag befejeződik a legnehezebb munkák gépesítése, s ennek szemmel láthatóan hatása érezhető lesz és már ina is érezhető. Tehát, olyan kezdeményezés, mint a tévé Induló filmsorozata, a maga módján és méreteiben hozzájárul mezőgazdaságunk fejlődéséhez. Ez a kezdeményezés mind a termelést, mind a kulturális nevelőmunkát irányító és végező szervek közös ügye, közös gondja, aminek megoldásán a feladatokat megosztva bár, de közös erőfeszítéssel kell munkálkodni. A SZAKFILMSOROZAT adásai november 26-án, csütörtököm indulnak és az egyes filmeket tizenkét héten át ugyanabban az időpontban vetítik (vasárnap ismétlés.) A falusi népművelők tehát időben beilleszthetik éves munkatervükbe és az intézmény programjába. A szakemberekkel közösen válasszák ki azokat a filmeket, «melyeknek részletes feldolgozása különösen fontos a községekben. Előre határoz- tsák meg, melyiknél rendeznek Vitát, bemutatót, határszemlét, tapasztalatcserét, stb. s ezt vegyék be a programiba. A szak film-sorozat a jelenlegi és jövendőbeli mezőgazdasági szakmunkások szaktudását kívánja bővíteni, legfontosabb tehát őket az adások szervezett megtekintésébe bevonni. (Pl.: a kihelyezett mezőgazdasági technikumok, szakmunkástanfolyamok, tsz- akadémiák hallgatód, mező- gazdasági szakkörök tagjait. Ugyanez vonatkozik valameny- nyi ismeretterjesztő akadémia közönségére, a rétegklubok tagságára, valamint az általános iskolák rendes és felnőtt tagozatának VII.—Vili. osztályára és a KISZ Mezőgazdasági kérdések tanfolyamára is.) A könyvtárosok is sok segítséget nyújthatnak a nézők figyelmének felkeltéséhez, az időpontokat közlő plakátokkal, sorozatokhoz kapcsolódó kiállítások szervezésével, vagy a kölcsönzés közben beszélgetéssel irányíthatják az adásokra a figyelmet. A tévé-adások szervezett feldolgozásában a község, illetve a tsz vezetői sokat segíthetnek a dolgozók mozgósításával. TARNAMÉRAN 1963-BAN a község különböző pontjain helyezték el a tájékoztatókat és azokat megjelölték, hol nézik közösen a műsort, ahová mindenkit szívesen várnak. így alakult ki a mezőgazdasági műsorok nézőközönsége. Fontos tehát, hogy a szóbeli és írásos propaganda minden lehetőségével éljenek a népművelők a sorozat sikere érdekében. Azok számára, akik otthon nézik végig a műsorokat, helyes tájékoztatókat kiküldeni (a posta név szerint nyilvántartja a tévétulajdonosokat), amelyekben ajánlják a mező- gazdasági szakfii m-sorozat megtekintését és jelzik, hogy a sorozat egy-egy közős vitáján szívesen látják őket a művelődési házban. A feldolgozás módjait a helyi termelési feladatok, a rendelkezésre álló személyi és tárgyi lehetőségek, a lakosság igénye együttesen szabja meg. Az elmúlt évben több községben a tévé mezőgazdasági műsorához kapcsolódva, a helyi könyvtárak szakíró—olvasó találkozót rendeztek. A könyvtárak fontos feladata, hogy gondoskodjanak az útmutatóban javasolt szakirodalom beszerzéséről (szükség esetén megyei, vagy járási könyvtártól való könyvtári kölcsönzés útján). Ahol erre lehetőség van, a szabad Őszi terefere (Foto; Patty észter) polcra feltűnő helyre tegyék ki a könyveket. A művelődési házak televíziós szobáiban is helyes ilyen kiállítást, bemutatót rendezni. Minden filmhez külön röplapbibliográfia ké szül, amely röviden tájékoztatja az olvasót a felsorolt szakkönyvek tartalmáról. Ezeket a megyei könyvtáraktól lehet igényelni és azután a nézők között kerülnek kiosztásra. A GÉPESÍTÉS EGY-EGY témájából érdemes helyszíni szemlét rendezni a gépállomáson, vagy a javítóműhelyben. Az antibiotikumok korszerű felhasználását egy-egy bemutató gazdaságban tekinthetik meg. A feldolgozás népszerű formája a sorozat anyagából ösz- szeállított szellemi vetélkedő. A fiatalokat a kisebb jutalom, de maga a vetélkedő is ösztönzi a filmek megtekintésére, hiszen anélkül nem tudnak válaszolni a feltett kérdésekre. A film hatása megsokszorozódik, ha azt megvitatják; Sor kerülhet a műsorok előtt tájékoztató beszélgetésekre is, amelyeknek célja: a nézők figyelmét tudatosan egy-két fontosabb részlet megfigyelésére irányítani. Ilyenkor rendszerint csak a helyi tapasztalatokat elevenítik fel, hogy azt majd összevessék a látottakkal. További szemléltetés szükséges a gépek működésével kapcsolatosan, ezt vagy egy későbbi időpontban a helyszínen lehet megoldani (gépbemutató), vagy elmehetnek a gépállomásra, a gépjavító állomásra, a helyi tsz udvarára, vagy javítóműhelyébe, stb., a működő gépeket bemutatni. A hatást le lehet mérni az egyes megbeszéléseken kialakult vélemények, javaslatok, tennivalók írásos rögzítésével, a filmek témáihoz kapcsolódó Vásárlók, kereskedők és a vasárnapi nyitvatartás RÉGI KELETŰ ez a huzakodás. Az üzletek rolóit, ha. gyakorlatban nem is, de képletesen két oldalról szorongatják. Belülről a kereskedők igyekeznek mielőbb és minél több időre lehúzni a rolót, ami érthető is saját szemszögükből, hiszen így esténként korábban hazamehetnek, vasárnapjukat a családdal tölthetik, vagy kedvenc szórakozásuknak hódolhatnak. Ráadásul még fizetésük sem növekedik olyan arányban, hogy ösztönző lenne számukra az esti és vasárnapi nyitvatartás. Ezért aztán makacsul fogják a rolót, hogy amint lankad a vásárlótábor ébersége s harcikedve, a legelső pillanatban leránthassák az orruk előtt. A másik oldalról a vevők szorongatják a redőnyt, mert ők meg lehetőleg munkájuk végeztével szeretnének vásárolni, s nem mulasztani el azt a lehetőséget, amelyet az esték és az ünnepnapok kínálnak a közszükségleti cikkek beszerzésére. A vevőtábor tehát kívülről feszül neki a rolónak, hogy lehetőleg minél hosszabb ideig tarthassa nyitva az üzleteket. A háború váltakozó szerencsével folyik. Kezdetben a harc a vevőért és nem a vevő ellen folyt, amikor mindent alárendeltek a kereskedelmi elgondolásnak, miszerint legfontosabb a vevő megszerzése és megtartása, mivelhogy ők hozzák a hasznot, a megélhetést a kereskedők számára. Nos, a vevők jó néhány éve már nincsenek ilyen kivételes helyzetben, bár a „hasznot” most is ők viszik, de már nem a kereskedő zsebébe, hanem az állam kasszájába. Ezért tehát több helyen megváltozott a nézőpont s koránt sincs oly tekintélye a vevőnek, hogy mindennel, minden időiben elláthassák. IDŐNKÉNT azért tudnak elérni némi sikereket a vevők is. letette a fegyvert, elengedte a roló fogantyúját és békés idők következnek a két tábor között. De alig csökkent a vevők hadának ébersége, alig ünnepelhette sziszifuszi győzelmét, a rolók egyszer csak megint lecsukódtak. A szemérmesebbek csak néhány órácskát csíptek el a nyitvatartási időből, mint a Marx utcai gyümölcsüzletnél, amelynek megnyitását és azt a tényt, hogy egyetlen este is nyitva levő bolt lesz, kitörő örömmel fogadta a vásárlóközönség. De, sajnos, a táblát már átírták azóta és este 8 óra helyett már hatkor lehull a redőny. Mintha ezt a jómódot irigyelte volna meg a Zalár utcai kenyérbolt, ott is lecsippentettek az esti nyitvatartási időből s úgy rémlik, mintha vasárnap is korábban gördülne a roló a vásárolni akaróik nyakába. MAS ÜZLETEKBEN nem szemérmeteskedtek. Kerek-perec bezárt vasárnapra a Széchenyi utcai csemegebolt e e példát követve a Zalár utcai és más üzletek is. Mind. S hogy teljesebb legyen az öröm, most már a női fodrászatba is hiába mennek vasárnap a vendégek; sajnálkozva közli a tábla: elmúltak már azok a régi szép idők, amik« ünnepnap is lehetett frizurát rendelni, ha nem jutott erre idő a hét végi hajrában. Azt, hogy baj van a Patyolat nyitvatartási idejével, s hogy ajándékárut sem lehet venni „minden időben”, már szóvá tettük, de beszélhetnénk azokról a felsült kirándulókról. egriekről is, akik busz-karaván- számra keresik fel vasárnap délelőtt a Szépasszonyvölgyet és nyitva levő borkóstoló pince híján az utcai csapból húznak nagyokat a vendéglátó város egészségére. Ügy rémlik, hogy a nagy csatában kiharcolt vasúti kisvendéglő vasárnapi nyitvatar- tása is a múlté lenne ma már. Mondják, hogy a fotócikkek árusítása sem valami megnyugtató vasárnaponként, beszélnek a fürdő zárórájának korábbi eljöveteléről, a lacikonyha csukott redőnyéről, a Sándor Imre utcában, amelyre pedig igen nagy szükség lenne, rebesgetik, hogy jó volna, ha a szövetkezeti standok árusítói se sietné, nék olyan gyorsan otthagyni a piacot, és még sok mást is javasolnák, kérnek az egriek, ne. hogy szó nélkül belenyugodjam nak a nehezen kicsikart esti és vasárnapi nyitvatartási idők elvesztésébe. A VÁSÁRLÓK hada újból és újból hangoztatja, hogy nem a kereskedők „bőrére” akarják munkaidő utáni vásárlásaikat lebonyolítani, és abban remény, kednek, hogy az illetékesek — meghallgatva e kérelmeket, panaszokat, a tanács kereskedelmi állandó bizottságától kezdi* ve a szóban forgó vállalatok vezetőiig — olyan megoldást keresnek a tárgyalásokon, hogy ügyes munkaidő-beosztással legalább a minimális igények kielégítése lehetővé váljék a beáUhassoo a tartós fegyver- szünet a rolóháború híved között — mindkét fél megelégedésére. Kovács Endre kérdőívek segítségével, de a nézők között végzett interjú- módszerrel, vagy a tsz-agronó- mussal közösen néhány halogató munkájának megfigyelésével és számos módszerrel is, de a legfőbb hatás az, amely a termelésben megvalósul. VAN TEHAT TENNIVALÓ bőven. Lássunk hozzá mindnyájan, ki-ki a maga területén! SchilJinger Attila, a megyei Művelődési Ház igazgatója Hosszú csatározás után sikerült például keresztülvinni — hivatkozással Eger idegenforgalmi jellegére, mivelhogy a 40 ezer egrire való hivatkozás már rég kiment divatból —, hogy nyitva tartsanak néhány órára vasárnap is egy-két tejboltot, fűszerüzletet, gyümölcs- árusító helyet, női fodrászatot. A turisták, az egriek vehettek sót, paprikát, almát, hab2ó söröket, a nők ünnepi frizurát kreálhattak s úgy nézett ki, hogy a kereskedők hada végleg Tudományos előadás az állattenyésztésről Űjabb, szakmai szempontból nyésztési szakosztálya ezúttal értékes előadásra kerül sor dr. Szép Iván, egyetemi tanárt szerdán fél tíz órakor Eger- hívta meg Heves megyébe, ben a megye mezőgazdasági hogy az állattartásról tartson szakembereinek rendszeres előadást. szakmai továbbképzésében. A A tudományos előadásra, Hazafias Népfront Heves me- amelynek A tartási és terme- gyei Bizottsága, a megyei ta- lési környezet jelentősége a nács mezőgazdasági állandó meddőség keletkezésében a cí- bizottsága és a Magyar Agrár- me, a megyei tanács nagyta- tudományi Egyesület állatte- nácstenmében kerül sor, Ntdmóafiok ífKönnyebb a tevének átjutnia a tű fokán .. — ebben az ügyben kerestem fel öteveségét, nyilatkozzék, tényleg könnyebb-e, s egyáltalán lehetséges-e, hogy egy teve átjusson a tű fokán. ötevesége néhány pillanatnyi töprengés és kérődzés után rám tekintett és így szólt: — Uram, már megint egy újabb ostobaság velem, a tevével szemben ... Hát nézzen rám, hogyan lehet elképzelni, hogy ezzel a két púppal átjussak egy tű fokán. Talán, ha egypúpú teve lennék... De akkor sem. nem, semmiképpen sem. írja meg nyugodtan, hogy egy teve nem juthat át semmiképpen sem a tű fokán... — És, ha mondjuk ezért célprémiumot adnának? — kérdeztem és kíváncsian vártam a választ. A teve gyorsan körülnézett és a fülemhez hajolt, úgy suttogta izgatottan:- Mennyit? Mert ugye, azért meg lehet a dolgot próbálni... (-6) Fö a látszat Pacolai Tihamér és neje, született Borbíró Amália elhatározta, hogy kölcsönösen belerúgnak egymásba* meri Tihamér egy kíméletlen, durva lelkű, érzéketlen fráter és Amália egy követelődző, kibírhatatlan perszóna, akivel egyszerűen már nem lehet élni és viszont akivel már egy nyomorult nyilvános helyre sem lehet elmenni. Pacolai és a „né” békétlen egymás mellett ülésének alapja az volt, hogy Amália bejelentette a fekete után és az Indianer előtt: — Tihamér, megveszem azt a cuki kis tweed-kosztümöt. Tihamér, aki éppen sört ivott, fulladozva levegő után kapkodott, aztán magához térése után, tömören csak ennyit mondott: — Veszed egy frászt! Bárki beláthatja, hogy egy tweed-kosztüm ügyét ilyen tömör brutalitással, a női lélek, a női tervezés ilyen radikális semmibe tevésével elintézni nem lehet, bár az is kétségtelen, hogy sörrel a torokban meglehetősen riasztó, sőt, kétségbeejtő bejelentés egy férfi számára még egy vászonkosztüm is. — Miért egy frászt? — Csak! — Mert te mindent sajnálsz tőlem — próbáit fátyolos hangra váltani Amália, de Pay colai Tihamér már ismerte ezt a trükköt és egyáltalán nem volt hajlandó meghatódva neje kacsójára borulni és elrebegni az áhított és szolgai „igen szívem”- et. Ekkor mondta először Amália Tihamémak, hogy undorító fráter, mire Tihamér buta libával válaszolt, amelyre önzőén aljas titulust kapott cserébe, amelyre lehetetlen perszóna volt a válasz és erre már kezdtek a környező asztalnál felfigyelni. ., — Vigyázz, figyelnek ... mosolyogj — sziszegte Amália és az asztal alatt, tűhegyes orrú cipőjével belerúgott Tihamér térdébe,' aki ordítva felmosolygott és belecsípett feleségének oda, ahová nem csípni illik, amire Amália élesen felvisított és arcán a halotti maszkok mosolyával nézett körül. A rugdo- sás, csipkedés és beszélgetés ezek után széles és kínba torzult mosolyok közepette folyt tovább a tweedkosztüm ügyében. már régen megfeledkezve a kosztümről, de a mosolyról nem. Meg is jegyezte valaki mellettünk; természetesen idősebb hölgy volt az illető: — Nézd, Pubi, hogy ezek milyen jól megvannak egymással. Látod, ez az igazi szerelem ... Már könnyeznek is a nevetéstől! Meg néhány rúgás és mosoly következett, aztán Pacolaiék eltántorogtak hazafelé, már régen megfeledkezve a kosztümről és ismét beleszeretve egymásba. mert lám, milyen normális férj és feleség ők: vigyázni tudnak a látszatra. És ez a fő! b S (egri)
